Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Rekord a Balatonon: akár már 3,2 millió egy újlakás négyzetmétere

balaton

Változatlanul Siófok az új építésű lakást vásárlók kedvence a Balaton-parton, amit az áremelkedés sem tört meg.

Az Otthon Centrum mérése szerint a tóparton háromszoros az árkülönbség a legolcsóbb és legdrágább települések újépítésű projektjei között. A rekorder egy fővároshoz közeli község, 3,2 millió forintos négyzetméterárral.

„Jellemzően az ingatlan vízparttól, illetve fővárostól való távolsága a két legmeghatározóbb tényező egy nyaraló árának alakulása során,”

– összegezte a Balaton-parti ingatlanpiac érték befolyásoló tényezőit Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója.

A legnépszerűbb hazai nyaralóövezetben 65 projektben összesen 2500 lakás épül, ezeknek nagyjából a fele érhető el jelenleg. A projektek kínálati fajlagos átlagára 1,81 millió forint négyzetméterenként – jegyezte meg a cég vezérigazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a projektszámok ugyan megegyeznek az előző negyedéves értékkel, ám jelenleg 7 százalékkal kevesebb lakás épül. A kínálati négyzetméterárról szólva Kosztolánczy György elmondta, hogy már 1,8 százalékkal magasabb a téli átlagnál. Az év első negyedévében öt projekt 85 lakása jelent meg az online térben, ami ugyancsak több az előző negyedév 3 projektjének 35 lakásánál.

A legtöbb projekt és lakás Siófokon épül: a balatoni új építésű lakások nagyjából harmada köthető a tópart legnagyobb városához, ahol 19 projektben 740 lakás kivitelezése kezdődött el. Siófokon átlagosan 2,1 millió forintért kínálják az új lakások négyzetméterét, ami 2,8 százalékkal múlja felül az előző negyedéves értéket, a többi balatoni projekt átlag értékénél pedig már 15,9 százalékkal magasabb ez az ár. Siófok után kilenc projekttel Balatonlelle a legnépszerűbb, míg Balatonfüreden, Balatonszemesen, Keszthelyen és Zamárdiban négy-négy projekt van folyamatban. A tóparti települések felén, összesen 19 helyen van aktív beruházás.

Az épülő lakások számában szintén Siófok az első (740), majd Balatonszemes következik (~350), ahol egyetlen projektben a tóparti települések legnagyobb beruházása indult el (153 lakással). Keszthely is aktív (263), de a projektekben bővelkedő Balatonlelle sem sokkal maradt el az épülő lakások számában (218).

A szakember kiemelte, hogy a legolcsóbb és a legdrágább település átlagos kínálati négyzetméterára között háromszoros a különbség:

„Talán még soha nem nyílt ennyire szét az árolló”

– kommentálta a vezérigazgató a négyzetméterenkénti átlagot. A legolcsóbb város Balatonfüred 1,18 millió forinttal, amelyet Badacsonytomaj 1,2, Fonyód 1,44 millió forinttal követ.

A tópart legdrágább települése Balatonakarattya, ahol az új építésű lakások négyzetméterét átlagosan 3,2 millió forintért kínálják a fejlesztők. Ezzel Akarattya jócskán lekörözte a második Zamárdit (2,24) és a harmadik Alsóörsöt (2,14 millió forint). A legtöbb településen 1,5–2,0 millió forint közötti sávban mozog egy négyzetméter fajlagos átlagára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Történelmi csúcsra ugrott a régiós M&A befektetők aránya 2025-ben

A Forvis Mazars és a Mergermarket most kiadott befektetői jelentése szerint a közép- és kelet-európai (KKE) régió M&A-piaca 2025-ben a globális bizonytalanságok – az amerikai vámfeszültségek és az orosz–ukrán háború – ellenére is erős, értékalapú teljesítményt nyújtott. A jelentés kiemeli: tavaly történelmi csúcsra emelkedett a régión belüli befektetések aránya.

A piacot egyértelműen a nagyvállalati tranzakciók dominálták, miközben a kisebb ügyletek száma csökkent. A régiós trendekkel összhangban a magyar piac szerkezete is kiegyensúlyozottabbá vált: bár az összérték elmaradt a 2024-es csúcstól, a stratégiai, technológiai, valamint védelmi és űripari fókuszú ügyletek továbbra is élénk befektetői érdeklődést váltottak ki.

A KKE-régióban 2025-ben 1312 tranzakciót regisztráltak, ami 9 százalékos visszaesést jelent a 2024-es 1446 ügylethez képest. Ezzel párhuzamosan azonban az ismert összérték 36 százalékkal, 42,5 milliárd euróra emelkedett. Ez éles kontrasztot mutat az előző évvel összevetve, amikor a tranzakciószám még enyhén bővült, de az összérték visszaesett. A 2025-ös adatok arra utalnak, hogy a befektetők fókusza egyértelműen a stratégiai jelentőségű, prémium eszközök irányába tolódott.

„A 2025-ös év azt bizonyítja, hogy a tőke jelen van a régióban, és a befektetők hajlandók jelentős összegeket mozgósítani a magas minőségű, hosszú távon értékteremtő célpontokért. A volumen csökkenése nem a piac gyengülését, hanem a fókusz átrendeződését jelzi”

– nyilatkozta Szécsi Balázs, a Forvis Mazars pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokért felelős igazgatója.

Rekord intraregionális aktivitás és erősödő régiós befektetők

Az Investing in CEE: Inbound M&A report 2025/2026 jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy 2025-ben történelmi csúcsra emelkedett a régión belüli befektetések aránya. A KKE-országokból érkező felvásárlók által vezetett inbound tranzakciók az összes ismert ügyletérték 21 százalékát adták, ami rekordnak számít.

Ez azt mutatja, hogy a régiós befektetők – legyenek stratégiai vagy pénzügyi szereplők – egyre aktívabban terjeszkednek határokon átnyúlóan, ami a piac érettségét és önbizalmát tükrözi.

A technológiai szektor továbbra is a régió legfontosabb inbound célterülete maradt: 2025-ben 126 ilyen ügyletet regisztráltak. Jelentős aktivitás volt tapasztalható az ipari, az energia- és közmű-, valamint a pénzügyi szektorban is, különösen a bankkonszolidáció területén.

A magántőke-piac trendjei leképezték a teljes M&A-piac alakulását. A buyout tranzakciók száma 18 százalékkal csökkent, ugyanakkor az ismert összérték 19 százalékkal, 7,7 milliárd euróra emelkedett. A kilépések (exitek) összértéke 60 százalékkal nőtt 2024-hez képest.

A magántőkealapok elsősorban technológiai, egészségügyi, energetikai és – a geopolitikai környezetre reagálva – védelmi fókuszú eszközöket céloztak.

Magyarország: strukturáltabb növekedés

Magyarország M&A piaca 2025-ben mérsékelt aktivitást mutatott: 78 lezárt tranzakcióval és 2,3 milliárd eurós összértékkel. A 2025-ös régiós trendekhez illeszkedve a magyar piac szerkezete is kiegyensúlyozottabbá vált. Bár a piac lassult és a befektetők kiváró magatartást tanúsítanak, a stratégiai és technológiai fókuszú tranzakciók, valamint a védelmi és űripari érdekeltségekhez kapcsolódó ügyletek továbbra is jelentős befektetői figyelmet kaptak.

„A 2024-es magyar számokat néhány rendkívüli méretű tranzakció hajtotta. 2025-ben inkább a tudatos portfólióépítés, a technológiai kompetenciák erősítése és a stratégiai pozíciók megszilárdítása került előtérbe. Ez hosszabb távon fenntarthatóbb növekedési pályát vetít előre”

– hangsúlyozta Szécsi Balázs, a Forvis Mazars pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokért felelős igazgatója.

Magyarország szempontjából különösen kedvező, hogy a régió medián EV/EBITDA-mutatója 9,9x-re emelkedett a 2024–2025-ös időszakban, ami meghaladja a nyugat-európai 8,4x-es szintet. Ez azt jelzi, hogy a KKE-piac – és ezen belül Magyarország – értékeltsége és befektetői megítélése erősödött.

Kilátások 2026-ra: fundamentumok rendben, a geopolitika kulcstényező

A KKE-régió gazdasági növekedése továbbra is meghaladja a nyugat-európai ütemet, miközben az eurózónában a kamatkörnyezet stabilizálódni látszik. Az uniós források, az állami beruházások és az ipari átalakulás – különösen az energetikai és technológiai szektorban – további M&A-aktivitást generálhatnak.

„A tőke rendelkezésre áll, a gazdasági fundamentumok erősek, és a régió versenyképessége javul. A legnagyobb kérdés a geopolitikai környezet alakulása. Ha a befektetői bizalom erősödik, 2026-ban további élénkülés várható a régióban és Magyarországon egyaránt

– tette hozzá Szécsi Balázs.

Az Investing in CEE: Inbound M&A report 2025/2026 teljes jelentése elérhető a Forvis Mazars weboldalán.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Számlázási kedvezményt kaphatnak a vállalkozások

Tovább csökkennek a hazai cégek adminisztrációs terhei – de ez most rajtuk is múlik! A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Billingo.hu üzemeltetője stratégiai partneri együttműködésének az a célja, hogy a hazai kamarai regisztrációval rendelkező vállalkozások adminisztrációs feladatait érdemben egyszerűsítse és támogassa versenyképességüket.

Magyarország egyik legnépszerűbb online számlázó rendszere, a Billingo kedvezményes feltételekkel teszi elérhetővé több szolgáltatását is az MKIK által képviselt területi kamarákban regisztrált gazdálkodó szervezetek számára. Az érintett vállalkozások a billingo.hu oldalon történő regisztrációt követően a megfelelő kuponkód felhasználásával bruttó 6199 forint értékű előfizetési kedvezményben részesülnek.

A kedvezményt az előfizetési díjból vonják le, az akció a 2026. február 23. és március 1. között megkötött éves előfizetéseknél vehető igénybe.

A vállalkozók egységesen a KAMARA kuponkód használatával érvényesíthetik a kedvezményt. Az ingyenes csomagot is kínáló Billingónál a tudatos vállalkozók jellemzően igénybe veszik valamelyik fizetős díjcsomagot. Utóbbiakból elérhetőek például az előző évi számlák, ez segíti a könyvelési feladatok elvégzését, illetve más olyan, az adminisztrációt támogató funkciók is igénybe vehetők, amelyek a vállalkozások digitalizációját támogatják.

A Kamara és a Billingo közös célja, hogy a magyar vállalkozások minél hatékonyabban és takarékosabban tudjanak gazdálkodni. A Billingo modern, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszereivel kompatibilis, automatizált számlázási és a vállalkozások pénzügyi adminisztrációjának egyszerűsítését szolgáló megoldásaival nagymértékben hozzájárul ehhez, a kedvezmény pedig további ösztönzést jelent a digitalizációra való áttéréshez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Nincs innováció társadalmi és gazdasági haszon nélkül

Az innovációk hatással vannak az emberek mindennapjaira, kulcsfontosságúak a társadalmi és a gazdasági kihívások megoldásában is. A nemzetközi Bosch Tech Compass felmérés kiemeli az okostelefon utóbbi két évtizedben betöltött, egyedülállóan meghatározó szerepét, mint – a válaszadók szerint – a legfontosabb innovációt globálisan és Magyarországon is.

A technológiai fejlődés motorja azonban egy olyan komplex innovációs ökoszisztéma, ahol a képzett szakemberek, az oktatási és kutatási intézmények, valamint az ipari szféra összehangolt együttműködése alapvető a piacképes megoldásokhoz. Érdekes módon, míg a válaszadók szerint világszerte az IT és telekommunikáció áll az élen, addig Magyarországon a gyártás a fő innovációs hajtóerő.

Az okostelefon az elmúlt 20 év legnagyobb hatású innovációja

Kétségtelen, hogy az okostelefon az elmúlt két évtized technológiai fejlődésének megkerülhetetlen mérföldköve. Hatása az élet minden területén érezhető. A Bosch Tech Compass felmérés egyértelműen alátámasztja globális jelentőségét. Világszerte a válaszadók 60 százaléka – Magyarországon 61 százalékuk – jelölte meg az okostelefont az elmúlt 20 év legmeghatározóbb innovációjaként. A résztvevők szerint az okostelefonnal szorosan összefüggő technológiák is kiemelkedő jelentőséggel bírnak.

Világszerte a navigációs alkalmazások (24 százalék), a közösségi média (24 százalék) és az azonnali üzenetküldés/videokonferencia (23 százalék) állnak a rangsorban. Hazánkban pedig a közösségi média (27 százalék), a navigációs alkalmazások (23 százalék) és az e-kereskedelem (23 százalék) bizonyultak a legfontosabbnak.

„A kutatás eredményei rávilágítanak az okostelefon mindennapi életünkben betöltött központi szerepére és a vele járó digitális ökoszisztéma erejére. Ez is jól mutatja az ökoszisztémák jelentőségét, legyen szó fizikai vagy digitális környezetről. A Bosch szakértelmével hidat épít a két világ között, hogy olyan teljes körű, összekapcsolt megoldásokat kínálhasson, amelyek jobbá teszik az emberek életét”

– mondta Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Az innováció mozgatórugója az ökoszisztéma

Az innováció nem egy elszigetelt folyamat, hanem egy komplex ökoszisztéma eredménye. A nemzetközi kutatás rámutat azokra a kulcsfontosságú tényezőkre, melyek egy nemzet innovációs képességét befolyásolják. Globálisan a képzett szakemberek és az oktatási intézmények (35 százalék), valamint az erős kutatási képességek (34 százalék) kapják a legnagyobb hangsúlyt. Ezeket a sorban a versenyképes vállalatok (31 százalék) követik. Magyarországon hasonló mintázat figyelhető meg: a válaszadók a képzett szakembereket és oktatási intézményeket (32 százalék), a versenyképes vállalatokat (30 százalék) és az erős kutatási képességeket (27 százalék) emelték ki a felmérésben. Ezek az adatok alátámasztják az együttműködések kulcsszerepét a sikeres innovációs folyamatokban.

„A sikerhez vezető út ma már egyértelműen az együttműködéseken át vezet. A Bosch számára alapvető fontosságú, hogy az innovációs ötleteket a valós piaci igényekkel hangolja össze. Ehhez szinergiára van szükség az egyetemek, a kutatóhelyek és a startupok friss nézőpontjai, valamint az ipari szereplők komplex tapasztalatai között. Egy ilyen ökoszisztéma piacképes és emberközpontú megoldásokat teremt, olyan innovációkat, melyek a gazdaságnak és a társadalomnak is hasznosak”

– hangsúlyozta Szászi István.

A magyarok szerint itthon a gyártás áll az innováció élvonalában

Az innováció fókuszpontjai országonként eltérhetnek. Magyarországon a válaszadók szerint a gyártási szektor vezeti az innovációs rangsort, ami jelentős eltérést mutat a globális trendektől. A felmérésben résztvevők 24 százaléka gondolta úgy, hogy ezen a területen a legélénkebb a fejlődés, míg globálisan ez az arány csupán 16 százalék. Az IT és telekommunikáció (22 százalék), valamint a logisztika (20 százalék) Magyarországon szintén kiemelkedőnek számít. Ezzel szemben világszerte az IT és telekommunikáció (31 százalék), a repülőgépipar és hadiipar (25 százalék), valamint az egészségügy (21 százalék) került előtérbe. Hazánkban a repülőgépipar és hadiipar (8 százalék), illetve az egészségügy (10 százalék) azonban kevésbé domináns az innovációs térképen. A hazai adatok tehát egyedi nemzeti innovációs profilt mutatnak, ahol a felmérés kitöltői szerint a gyártás hajtja előre a fejlődést.

Innovatív magyar fejlesztések

Hazánkban a Bosch csoport kilenc önálló vállalat szoros stratégiai együttműködéseként Magyarország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadója. A fenntartható és gazdaságos innovációk, valamint az MI adta lehetőségek kiaknázása évek óta a Bosch stratégiájának fókuszában áll, melyet a hazai fejlesztések és az egyetemi együttműködések is jól példáznak.

A Bosch ikonikus IXO akkumulátoros csavarbehajtója 2003 óta készül Miskolcon. A több mint 20 millió példányban eladott eszköz igazán sokoldalú: nem csupán csavarozásra, hanem kiegészítőivel számos kreatív feladatra is alkalmas. A termék fejlesztése és fenntartható gyártása a miskolci kéziszerszámgyárban dolgozó szakemberek innovatív erejét és környezettudatosságát is szimbolizálja. Az MI-alapú gyártási megoldások a miskolci autóipari gyárban is jelentős előrelépést hoztak. Az eBike-meghajtást gyártó sorok hibaelemzésével a termelési folyamat hatékonysága javult és csökkent az állásidő. Jó példa az akadémiai együttműködésre a Bosch és az ELTE közös projektje: a Bosch hatvani gyárában tesztjelleggel működő ipari csomagoló robot. Az MI-alapú berendezés hatékony és rugalmas megoldást kínál a gyárakba a legkülönbözőbb kiszerelésekben naponta beérkező alapanyagok, alkatrészek és egyéb komponensek kicsomagolására, szétválogatására és rendszerezésére. A Budapesti Fejlesztési Központ a Bosch világszintű fejlesztéseinek egyre hangsúlyosabb helyszíne, az elmúlt években a nemzetközi autóipar egyik innovációs vezetőjévé vált. A Bosch nagy hangsúlyt fektet a kutatás-fejlesztésre, elsősorban olyan jövőt formáló megoldásokra fókuszálva, mint az automatizált vezetési megoldások, az elektromobilitás, vagy a mesterséges intelligencia.

„A hazai Bosch-gyárakban és fejlesztőközpontokban a mérnökök olyan ötleteken dolgoznak, melyek aktuális kihívásokra adnak hatékony és konkrét válaszokat. A kreatív ötletek, az innovációk és az MI ma már a mindennapjaink része. A magyar mérnökök által fejlesztett gyártási folyamatok optimalizálásától, a minőségjavításon át a fenntarthatósági célok eléréséig terjedő alkalmazások pedig bizonyítják a technológia sokoldalúságát”

– tette hozzá Szászi István.

A tanulmányról

A Bosch Tech Compass felmérés során a Gesellschaft für Innovative Marktforschung mbH (GIM) 2025 őszén nyolc országban összesen több mint 12 ezer 18 év feletti embert kérdezett meg. A felmérésben az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Magyarországon és Németországban országonként ezren, míg az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Kínában országonként kétezren vettek részt. A reprezentatív kutatást a magyarországi Bosch csoport megbízásából itthon immáron második alkalommal végezték el. A felmérés során a Boscht egyetlen alkalommal sem nevezték meg megrendelőként.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss