Gazdaság
Szoronganak a magyar anyák a munkába való visszatéréskor
Magyarországon a tipikus munkába visszatérő anya képe nem túl pozitív. Fáradt, szétesett, csak a gyerekre fókuszáló, önmagát mindenben háttérbe szorító nő képét rajzolták meg egy közelmúltban végzett kutatásban a résztvevők.
Ez a nő folyamatosan izgul, fél, hogy hogy van éppen a gyermeke. Közben vágyik arra, hogy befogadja, elismerje őt a munkahelyi közeg. „Ez a kép sajnos alátámasztja a korábbi kutatások eredményeit, melyek szintén hasonló eredményre jutottak. Sokan az anyákat nem tekintik „teljes értékű munkavállalónak”, és ők maguk is hasonlóan gondolkodnak, mivel napjuk nagy részét a gyermekgondozási feladatok teszik ki. Ez pedig folyamatos szorongást okoz az édesanyákban” – hangsúlyozza Chapman-Varga Anna, a Jobtain “Anya dolgozik!” projektcsoportjának vezetője.
A Jobtain, országos kvalitatív kutatásában kisgyermekes anyákat és HR vezetőket kérdezett arról, milyen tapasztalataik vannak többek között a gyermekvállalás után történő munkába állásról. Milyen támogatásokat kapnak az anyák a család és a munkáltató részéről a karrierépítésben, vagy egyáltalán a munkaerőpiacra történő visszatérésben.
A munkába való visszatérés hatalmas stressz az anyáknak
Az édesanyák Magyarországon a szülést követően általában a gyermek második életévét követően és többnyire anyagi megfontolásból térnek vissza a munkaerőpiacra. Az anyagi okok mellett azért a karrier és a felnőtt társaság hiánya is befolyásolja a döntést. További, a visszatérést támogató szempont, hogy az anya nem akar kiesni a szakmájából. A hosszabb, folyamatos távollét ugyanis nagyon megnehezíti egy magasabban értékelt pozícióba való visszatérést. Sokan azonban kényszerként élik meg a visszatérést és félnek, hogy nem tudnak egyszerre megfelelni a munkahelyi és családi elvárásoknak.
„A visszatéréshez kapcsolódó félelmek nagyon széles skálán mozognak és sajnos nincs olyan anya, akit nem érintenek. A munkába való visszatérés sokakban legalább akkora stresszt és élethelyzeti válságot okozhat, mint a gyermek születése”
– mutat rá Chapman-Varga Anna. Kiemeli: az anyák aggódnak a kialakult rutinok felborulása miatt, a gyerekek bölcsödébe/óvodába való beszoktatástól, az elengedés nehézségétől. Emellé társulnak az általános munkahelyi stresszfaktorok: a teljesítménykényszer, a helytállás miatti félelem, vállalkozóként rettegés attól, hogy nem sikerül visszaszerezni vagy pótolni az ügyfeleket. Emellett a munkából való távollét alatti változások megismerése és a szükséges kompetenciák ismételt elsajátítása gyermeknevelés mellett sokszor nagy kihívást jelentő és rendkívül megterhelő feladat. A gyermekek betegségétől való félelem pedig folyamatosan áthatja a munkába visszatérő anyák mindennapjait. Ez egyrészt rendkívül nagy mértékű szorongást okoz a gyerek egészségi állapota miatt – különösen, ha súlyosabb betegségről van szó. Másrészt nagyon megterhelő a munkából való kiesés miatt, hiszen a gyermekek felügyeletét vagy meg kell oldani, vagy pedig az anyának táppénzre kell menni. Amit – a tapasztalatok alapján sajnos – ha túl gyakran vesznek igénybe az édesanyák, akár a munkájukat is elveszíthetik.
Kevés még a valóban anyabarát munkahely
A munkába való visszatérésről azok az anyák, akik korábbi munkahelyükre térnek vissza, a kutatás alapján többnyire pozitív fogadtatásról számoltak be. De sajnos gyakori az a helyzet is, hogy a reményteli visszatérésből csalódás lesz, mert úgy érzik az anyák, nem kezelik őket egyenértékű kollégaként. A munkába való visszatérést számos további tényező nehezíti, amelyek miatt már a visszatérés gondolatától szoronganak az édesanyák. Ilyen például a műszakbeosztás. Ez a gyermeküket egyedül nevelő anyák esetében még nagyobb nehézséget és fokozott stresszt jelent.
Nehéz az átállás az otthon töltött idő után
A munkába visszatérő édesanyák számára sokszor problémát jelent, hogy jellemzően nincs a foglalkoztatók által biztosított képzés, mentorálás, támogatás a szülési szabadságról való visszatéréskor. Általában a jelenlévő munkatárs segít visszaszokni, az új folyamatokat, eszközöket megismerni. A Jobtain kutatásából kiderül, az anyák részéről igény lenne a visszatérést megkönnyítő képzésre, mentorálásra. Így magabiztosabban kezdenék újra a munkát, ami valamelyest csökkentené a rájuk nehezedő nyomást. A vállalatok részéről egyébként tapasztalható már ilyen irányú elmozdulás és szánnak időt és energiát a tudás felfrissítésére, „beillesztő napok és hetek” beiktatására az anyák visszaintegrálásához.
Az apa valódi jelenléte egy anya számára pótolhatatlan
Az apák jelenléte és támogatása nem csak az énidő kihasználásában, hanem az anyák karrierépítésében is kulcsfontosságú. Alapvetően a mostani apukák sokkal inkább kiveszik a részüket a gyerekek gondozásából, mint korábban. Tehát abszolút pozitív tendenciát lehet megfigyelni az apák szerepének a változásában. Ezt a Jobtain kutatása is alátámasztotta.
„Segítő, együttműködő apával az anyáknak van módjuk a családon kívüli életük, munkájuk, karrierjük tervezésére és folytatására is. Az apa hiánya a gyermeknevelésben vagy a segítség elmaradása nem teszi lehetetlenné a munka világában az előremenetelt az anya számára, de rendkívül meg tudja nehezíteni. Az apai segítség különböző formái két nagy csoportba sorolhatók. Az egyik a gyermeknevelésben való aktív jelenlét. A másik az egzisztenciális háttérhez való anyagi hozzájárulás. Szerencsés, ha mindkettő megjelenik”
– összegez a szakértő.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kilométeróra-csalásért akár egy év szabadságvesztés is kiszabható Magyarországon – de mi történik a gyakorlatban?
Magyarországon a kilométeróra visszatekerése akár egy év szabadságvesztéssel is büntethető.
A gyakorlatban azonban a rendőrség által 2025-ben lezárt 47, kilométeróra-csalással kapcsolatos ügy közül mindössze egy esetben alkalmaztak megrovást – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a carVertical az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott.
A carVertical a hivatalos bűnüldözési adatokat saját, futásteljesítmény-eltérésekre vonatkozó eredményeivel vetette össze, hogy pontosabb képet kapjon arról, hogyan jelennek meg a kilométeróra-csalások a statisztikákban, és miként kezelik ezeket az eseteket a gyakorlatban. Az adatokból látható, hogy a rendőrség, a bíróságok és más intézmények az eljárás különböző szakaszait rögzítik, ezért az összkép jóval összetettebb annál, mint amit önmagában a maximálisan kiszabható büntetés sugall.
2025-ben 47 ügyet zártak le – mindössze egy végződött szankcióval
A magyar rendőrség az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS) rendszerében tartja nyilván a kilométeróra-csalással kapcsolatos adatokat. A rendőrség a következő számokat közölte:
|
2025 |
2026 I. félév |
|
| Beérkezett feljelentések |
18 |
16 |
| Regisztrált bűncselekmények |
10 |
1 |
| Az adott évben lezárt ügyek |
47 |
20 |
| – lezárva: az elkövető nem volt azonosítható |
8 |
1 |
| – lezárva: a bűncselekmény elévült |
30 |
14 |
| – lezárva: az ügy szankcióval végződött |
1 |
0 |
Forrás: magyar rendőrség, ENyÜBS-statisztika, a carVertical közvetlen adatkérésére adott válasz alapján.
Ezek az adatok nem értelmezhetők egyetlen, a feljelentéstől a végkimenetelig tartó folyamatként. Az ENyÜBS egy követő jellegű statisztikai rendszer, ami azt jelenti, hogy egy 2025-ben lezárt ügy akár egy korábbi évben is indulhatott. A rendőrség azt is jelezte, hogy a 2026 első félévére vonatkozó adatok egyelőre előzetesek.
A magyar jog külön bűncselekményként kezeli a kilométeróra-adatok meghamisítását. A Büntető Törvénykönyv 348. §-a szerint aki jogtalan haszonszerzés céljából meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálója által jelzett értéket, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rendelkezés nem határoz meg konkrét összegű pénzbüntetést.
A büntetés utólagos – az átláthatóság a megelőzést szolgálja
A vásárlók szempontjából azonban a hatósági eljárás csak akkor kezdődik, amikor a csalás gyanúja már felmerült. A közvetlenebb kockázat az, hogy valaki olyan autóért fizet, amelynek kijelzett futásteljesítménye nem tükrözi a jármű valós előéletét. Az alacsonyabb kilométeróra-állás befolyásolhatja, hogyan ítéli meg a vevő az autó értékét, elhasználtságát és várható karbantartási költségeit.
Hogy a hivatalos adatokat piaci összefüggésbe helyezze, a carVertical azt is megvizsgálta, milyen gyakran fordul elő futásteljesítmény-eltérés a felhasználói által ellenőrzött járműveknél. A vállalat átláthatósági indexe szerint a Magyarországon lekért járműtörténeti jelentések 5,3%-ában találtak kilométeróra-manipulációra utaló jeleket, vagyis körülbelül minden 19. ellenőrzött autónál. Ez az arány közvetlenül nem hasonlítható össze az országos bűnüldözési statisztikákkal, de jól mutatja, hogy a carVertical felhasználói által ellenőrzött autóknál milyen gyakran jelennek meg futásteljesítmény-eltérések.
„Az egyéves maximális szabadságvesztés szigorúnak hangzik, de egy vásárló számára a legfontosabb kérdés jóval korábban felmerül: még a fizetés előtt felismerhető-e, hogy visszatekerték az autó kilométeróráját? A maximálisan kiszabható büntetés csak az egyik része a történetnek – az is számít, hogy a csalás gyanúját sikerül-e felismerni, kivizsgálni, és az ügyet végső döntésig eljuttatni.
Ha a felhasználóink által Magyarországon ellenőrzött autók közül nagyjából minden 19.-nél futásteljesítmény-eltérésre utaló jelek mutatkoznak, különösen fontos a megbízható előéleti adatokhoz való hozzáférés, hiszen így a probléma még időben felismerhető, nem csak utólag, a következmények jelentkezésekor”
– hangsúlyozza Ramūnas Pletkus, a carVertical autóipari szakértője.
Európában továbbra is széttagoltak a kilométeróra-csalásokra vonatkozó adatok
A helyzet még összetettebb, amikor egy autó országhatárokon át kerül egyik piacról a másikra. A carVertical átláthatósági Indexe szerint a magyarországi felhasználók által lekért járműtörténeti jelentések 50,11%-a olyan autóhoz kapcsolódott, amelyet korábban más országban is nyilvántartásba vettek. Vagyis körülbelül minden második ellenőrzött járműnek volt külföldi előélete.
A jármű futásteljesítményére vonatkozó adatok különböző nemzeti vagy magánadatbázisokban lehetnek nyilvántartva, így a vásárlók és a hatóságok nehezebben kapnak teljes képet az autó előéletéről. A korábbi kilométeróra-állásokhoz való hozzáférés ezért a vásárlók védelmének fontos eszköze lehet, különösen importált használt autóknál.
„Európában nemcsak a kilométeróra-csalásért kiszabható büntetések térnek el országonként, hanem a bűncselekmény meghatározása és nyilvántartása is. Az egységesebb besorolás és a járműadatok hatékonyabb megosztása pontosabb képet adna a probléma valódi mértékéről, és következetesebb védelmet biztosítana a fogyasztóknak az országhatárokon átívelő autópiacon is”
– mondja Pletkus.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Meghosszabbították Rékasi Tibor kinevezését és új IT-vezérigazgató-helyettes a Magyar Telekomnál
Újabb három évig Rékasi Tibor a Magyar Telekom vezérigazgatója a vállalat Igazgatóságának döntése értelmében.
Rékasi 2018 júliusa óta tölti be a társaság vezérigazgatói pozícióját, új megbízatása 2030. június 30-ig szól. Emellett egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is döntött a Magyar Telekom Igazgatósága: 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese.
A Magyar Telekom Igazgatósága döntött arról, hogy meghosszabbítják a jelenlegi vezérigazgató, Rékasi Tibor 2027. június végig hatályosszerződését. Így a vezető már a negyedik 3 éves ciklusát kezdheti meg 2027. július 1-én a vállalat élén. Rékasi Tibor vezérigazgatói kinevezése 2030. június 30-ig szól.
Rékasi Tibor 2008-ben csatlakozott a Magyar Telekom Csoporthoz, ahol 2018 óta tölti be a vezérigazgatói pozíciót. A szerződés meghosszabbításával az Igazgatóság elismerte az elmúlt évek törekvéseit, melynek eredményeként a Magyar Telekom Magyarország vezető digitális szolgáltatójává vált, és mára a vállalat több mint 4,3 millió otthon és vállalkozás számára kínál gigabitképes sebességet vezetékes hálózatán, lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettsége pedig meghaladja a 95%-ot. A cél továbbra is az ügyfelek elégedettségének növelése, a vállalat szolgáltatás-portfóliójának folyamatos fejlesztése, valamint vezetékes-, és mobilhálózatának széleskörű kiépítése.
Szintén döntött az Igazgatóság egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is. 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese, így új felsővezetővel bővül a vállalat Leadership Squadja. Takács Gergely 2025 februárjában vette át a Magyar Telekomnál a teljes IT-terület vezetését a műszaki vezérigazgató-helyettes, Nagy Péter irányítása alatt. Ezt a működést módosítja az Igazgatóság mostani döntése azzal, hogy külön felsővezetői pozíciót létrehozva, stratégiai szintre emeli az IT-területet. A szakember több mint 25 éves telekommunikációs tapasztalattal rendelkezik, korábban az egykori PanTelnél, a Vodafone Hungary-nél és a BT Groupnál szerzett szakmai tapasztalatot, mielőtt 2016 szeptemberében csatlakozott a Magyar Telekomhoz.
Daniel Daub, az Igazgatóság elnöke a döntések hátteréről így fogalmazott:
„Rékasi Tibor vezetése alatt a Magyar Telekom sikeresen navigált a változó körülmények között. Stratégiai víziója elősegítette, hogy hosszú távon is jövőálló vállalatot építsünk. Mindazonáltal a globális trendek, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése szükségessé teszi, hogy a Magyar Telekom új transzformációs szakaszba lépjen. Ennek részeként az IT-terület dedikált felsővezetői figyelmet kap. Bízom benne, hogy Takács Gergely vezetése alatt az IT, mint minden terület kulcsfontosságú partnere támogatja a vállalat működésének dinamikus fejlődését a jövőben is. Mindkettőjüknek sok sikert kívánok feladatkörükben.”
Takács Gergely Magyar Telekom
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Digitális gyorsítósáv a vállalati szektorban: összekapcsolja a töredezett IT folyamatokat a Yettel új ICT-szolgáltatása
Sok hazai vállalatnál az eltérő szoftverek miatti manuális adatmásolás és párhuzamos adminisztráció fogja vissza a potenciális növekedést. A Yettel a most bemutatott Zoho felhőalapú platformjára építve kínál egységes, integrált szoftverkörnyezetet többek között az értékesítés, a marketing, vagy a HR számára.
A digitalizációs törekvések ellenére számos vállalat szembesül azzal a problémával, hogy a cég hatékony működését biztosító folyamatok, mint például az értékesítési, marketing, és HR-adatok különálló rendszerekben zajlanak. Az információk manuális átvezetése – és gyakran duplikációja – nem csak lassítja a munkafolyamatokat, de drasztikusan növeli a hibalehetőségek kockázatát is. A korlátozott átláthatóság miatt nehezebb gyors döntéseket hozni és nem mindig egyértelmű, hogy hol tartanak az egyes munkafolyamatok. Erre a problémakörre reagálva bővíti üzleti ICT-szolgáltatásait a Yettel: a vállalat a nemzetközileg elismert Zoho magyarországi partnereként vezet be új, a vállalatok egyedi igényeire szabható szoftvermegoldást.
Egyetlen digitális ökoszisztéma a különálló szoftverek dzsungele helyett
A Zoho-alapú platform lényege, hogy a vállalatok lépcsőzetesen, saját működési igényeikhez mérten kapcsolhatják össze az egyes üzleti folyamataikat. Nem szükséges a teljes vállalati infrastruktúrát egyszerre lecserélni: a cégek a számukra legkritikusabb modullal indulhatnak, majd folyamatosan vonhatják be a többi területet, amelyek így szintén képessé válnak egy közös adatbázisban dolgozni. A vállalati adatbiztonság szempontjából fontos, hogy az európai ügyfelek adatait a Zoho EU-s adatközpontokban tárolja, a szolgáltatás pedig támogatja a GDPR-követelményeknek megfelelő adatkezelést. A Yettel által kínált új megoldás egyes moduljaiban elérhető „Zia” mesterségesintelligencia-asszisztens a döntéshozatalt és a napi operatív munkát is támogatja: elemzi az értékesítési és ügyfélkezelési adatokat, javaslatot tesz a feladatok priorizálására, és azonnali áttekintést nyújt a vezetők számára.
A platform legnépszerűbb szolgáltatásai a vállalati működés kulcsfontosságú pontjain kínálnak megoldást. A Zoho CRM ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer egy felületen fogja össze az ügyféladatokat és az értékesítési folyamatokat az első megkereséstől a szerződéskötésig, így egyetlen érdeklődő vagy üzleti lehetőség sem vész el. A marketingeszközökkel egyszerűen tervezhetők, kiküldhetők és mérhetők az e-mailes és közösségi médiás kampányok, a HR-modulok pedig az álláshirdetéstől a szabadságkezelésig egyszerűsítik a munkatársi adminisztrációt, így több idő jut az értékteremtő feladatokra. Az igényekhez igazodó önálló megoldások mellett átfogó csomag is rendelkezésre áll: a Zoho One több mint 6 alkalmazásterületen összesen 45 modullal, egyetlen előfizetésben a vállalkozások szinte teljes működését lefedhetik.
A megoldás elsősorban a növekvő vállalatok számára jelenthet valódi előrelépést: azoknak, amelyek már kinőtték meglévő informatikai rendszereiket, a különálló szoftverek helyett egységes környezetet és közös adatbázist kínál, a váltást pedig lépcsőzetesen, a legkritikusabb modullal indulva is el lehet kezdeni, anélkül, hogy a teljes infrastruktúrát egyszerre le kellene cserélni. Az induló vállalkozások számára is vonzó lehetőség, ha már a kezdetektől tudatosan digitális alapokra építkeznének: így az első naptól egyetlen, a cég növekedésével együtt bővíthető rendszerben dolgozhatnak, és később nem kell széttagolt szoftvereket összefésülniük.
Szoftver, bevezetés és hazai terméktámogatás egy kézben
A vállalatok nem feltétlenül konkrét informatikai megoldást keresnek, sokszor inkább egy üzleti problémára szeretnének megfelelő választ találni. A Yettel ezért az ügyfelek igényeiből és folyamataiból kiindulva, szakértői tanácsadással segít azonosítani és kialakítani a megfelelő technológiai megoldást, emellett magyar nyelvű szakmai támogatást és dedikált kapcsolattartást is biztosítanak.
A Yettel a megoldást átfogó szolgáltatásként biztosítja ügyfeleinek, és nem pusztán licencet értékesít: a tanácsadástól a bevezetésen át a mindennapi használat támogatásáig egy kézből kapják meg az ügyfelek a teljes szolgáltatást.
Tudatos építkezés az ICT-piacon
A Zoho bevezetése szerves része a Yettel azon stratégiájának, amellyel a hagyományos telekommunikációs szerepkörből lép tovább a komplex vállalati IT-szolgáltatói piacra. A nemrég elindított, ismétlődő adminisztratív feladatokat automatizáló UiPath szoftverrobot-megoldás után a Zoho a folyamatok és adatok összehangolásáért felel.
„A vállalatok technológiai igényei ma már konkrét üzleti problémákból táplálkoznak. Mi abban támogatjuk ügyfeleinket, hogy megtalálják a céljaikhoz legjobban illeszkedő megoldásokat, valamint a bevezetésben és a működtetésben is biztos partnerként állunk mellettük. Célunk, hogy a Yettelre a megszokott mobilhálózati szolgáltatásokon túl az ICT-fejlesztések terén is hosszú távú, megbízható technológiai társként tekintsenek.”
– emelte ki Fülöp Gábor, a Yettel üzleti értékesítési és marketing igazgatója.
További részletek: Együttműködő rendszerek. Hatékonyabb vállalati működés. Zoho a Yetteltől – Yettel
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
2500 tárgyalás és 1200 beszállító az őszi kamarai beszállítói fórumon
-
Ipar2 hét ago
Siemens-automatizálással újult meg egy erdélyi tejüzem
-
Mozgásban2 hét ago
A Kia EV2 felkerült a 2027-es Év Autója díj döntőseinek listájára
-
Okoseszközök2 hét ago
Kimagasló érdeklődés övezi a Samsung Galaxy Z8 szériát Európában
-
Gazdaság2 hét ago
Drága a marketing, jöhet az AI! – Vagy mégsem?
-
Gazdaság2 hét ago
Netrisk: roham indult az Otthon Startért, a felújítási hitelek piacát is felpörgetheti az új program
-
Okoseszközök2 hét ago
Több információ, tudatosabb odafigyelés: hogyan segítheti a technológia a szülőket a baba alvása során?
-
Tippek2 hét ago
Miért hasznos a szagelszívók használata?






