Gazdaság
A CSRD feladja a leckét a vállalatoknak
Küzdenek a rendelet végrehajtásának bonyolultságával
Bár a cégek többsége (63%-a) bizakodó azzal kapcsolatban, hogy felkészült lesz az EU kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelve, a CSRD-követelmények teljesítésére, de sokan még nem igazán tudják, hogyan – derül ki a PwC első alkalommal elkészített Global CSRD Survey kutatásából.
A CSRD, amelyet 12 európai fenntarthatósági jelentési szabvány (ESRS) támaszt alá, megköveteli a vállalatoktól, hogy részletes tájékoztatást adjanak fenntarthatósági teljesítményükről, egyúttal vegyék figyelembe annak üzleti tevékenységükre gyakorolt hatásait számos témakörben, úgymint az éghajlatváltozás, az üzleti magatartás, az erőforrás-felhasználás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség. A rendelet világszerte körülbelül 50 000 társaságot érint, és hat hónap múlva esedékes a határideje az első körben érintett cégek számára. A PwC nemzetközi kutatásában több, mint 500 felsővezetőt és üzleti szakembert, köztük pénzügyi, fenntarthatósági és kockázatkezelési vezetőket kérdeztek arról, hogy a felkészülésben hol tartanak.
A válaszok azt mutatják, hogy az uniós direktíva globális hatást gyakorol. Az EU-n kívül székhellyel rendelkező vállalatok több, mint háromnegyede (79%-a), az EU-n belül székhellyel rendelkezőknek pedig 74%-a szerint a társaságok vezetősége a CSRD-nek köszönhetően nagyobb mértékben fogja a fenntarthatóságot figyelembe venni a döntéshozatal során. A válaszadók 75%-a már azt tervezi, hogy konszolidált csoportszinten fog beszámolót készíteni az EU-n kívüli tevékenységek vonatkozásában is.
Adat nélkül hogy lesz jelentés?
A felmérésben részt vevők a jelentés megvalósításával kapcsolatos legnagyobb aggályként az adatok rendelkezésre állását és minőségét (59%) emelték ki. A 2025-ös pénzügyi évben beszámolásra kötelezett cégeknek csupán egyötöde igazolta vissza a közzétételekhez szükséges adatok rendelkezésre állását és teljességét. Ezen kívül a válaszadóknak csupán 60%-a vonta be az informatikai részlegét, és a legtöbb vállalat nem használ speciális eszközöket vagy technológiát az adatgyűjtéshez. A legelterjedtebb eszköz a táblázat (74%), emellett a válaszadók 26%-a használ központi fenntarthatósági adattárat (pl. adattavat), és 20%-a használja az MI-t, de többen tervezik utóbbiak jövőbeli használatát.
Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG riportingért felelős cégtársa szintén a szükséges adatok mennyisége és minősége terén jelentkező kihívásokat említi, hiszen ezek közlése nem csak a saját működésre, hanem a teljes értékláncra vonatkozóan kötelező lesz. „Mivel a CSRD alapvetően azt írja elő, hogy a fenntarthatósági beszámolás a pénzügyi beszámolással azonos szinten történjen, a fenntarthatósági információknak ugyanúgy elérhetőnek, pontosnak és ellenőrzésre alkalmasnak kell lenniük, mint a pénzügyi adatoknak.”
A megvalósításnak más akadályai is vannak
A megkérdezett cégek majdnem kétharmada (63%-a) nagyon vagy rendkívül bizakodó azzal kapcsolatban, hogy meg fog tudni felelni az EU vállalati fenntarthatósági beszámolásról szóló irányelvében előírtaknak. Ennek ellenére azok, akiknek hat hónap múlva esedékes a jelentés elkészítése (72%), kevesebb, mint fele végezte el a legfontosabb teendőket, úgymint a beszámolási tevékenységek megerősítését (39%), a kettős lényegességi felmérést (38%), valamint az adatok rendelkezésre állásának igazolását (20%).
Miközben a válaszadók erősen bizakodóak a már meglévő közzétételekben szereplő témákat illetően, mint például a munkaerő (76%), az üzleti magatartás (75%) és a klímaváltozás (60%), sokkal kevésbé magabiztosak a tekintetben, hogy képesek lesznek-e a beszámolási követelményeknek megfelelni a kevésbé ismerős témák, például a biodiverzitás (35%), a szennyezés (43%), illetve az értékláncban dolgozók (45%) vonatkozásában.
A cégvezetők az adatok rendelkezésre állásával és minőségével kapcsolatos tényezők (59%) mellett az értéklánc komplexitását (57%), valamint a munkatársak kapacitását (50%) emelték ki, mint a megvalósítást nagy vagy nagyon nagy mértékben akadályozó tényezőket.
A fenntarthatóság egyre gyakrabban szerepel a vezetőség napirendi pontjai között
A válaszadók 76%-a vélekedik úgy, hogy a CSRD következtében a cég vezetése szempontként emelte be (59%) vagy fogja beemelni (17%) a fenntarthatóságot a döntések meghozatala során. A cégek várakozásai szerint a CSRD számos üzleti előnyt fog biztosítani számukra. 51%-uk arra számít, hogy a jobb környezetvédelmi teljesítményből nagy vagy nagyon nagy mértékű előnye fog származni, 49%-uk ebben a vonatkozásban az érintettek iránti nagyobb fokú elköteleződést, 48%-uk pedig a kockázatok csökkentését említi.
29% bízik magasabb bevételekben, és 26%-uk szerint a CSRD jelentős költségmegtakarítást fog eredményezni. Pénzügyi előnyöket nagyobb arányban várnak azok a társaságok, amelyek közelebb vannak a beszámolási határidőhöz. Azoknak a cégeknek, amelyeknek a 2025-ös pénzügyi évben esedékes a beszámolás, 38%-a számít arra, hogy a bevételek növekedése révén előnyre tesznek szert, valamint 34% a költségmegtakarítástól vár előnyt.
„A vezető vállalatok döntéshozatali folyamatába egyre inkább beépül a fenntarthatóság, és a CSRD megvalósításától komoly környezetvédelmi előnyöket, hatékonyabb kockázatcsökkentést és az érintettek iránti nagyobb fokú elköteleződést várnak. A CSRD terén már előrébb járó és különösen a beszámolási határidőhöz közelebb álló cégek pedig jóval nagyobb pénzügyi előnyöket is látnak, mint a későbbi években beszámolásra kötelezett társaik”
– mondta Will Jackson-Moore, a PwC fenntarthatóságért felelős globális vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Hároméves stratégiai együttműködést kötött az SAP Hungary és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar idei Tudományos Diákköri Konferenciájának ünnepélyes megnyitóján írt alá hároméves stratégiai keretmegállapodást az SAP Hungary Kft. és az Egyetem.
A két szervezet célja, hogy a magyar mérnökképzés és a vállalati technológiai ökoszisztéma között még szorosabb kapcsolat alakuljon ki, ami egyszerre szolgálja az oktatás modernizációját, az ipari innovációt és a jövő szakember-utánpótlásának biztosítását.
A 3 évre szóló együttműködés középpontjában az a közös felismerés áll, hogy a digitális gazdaságban csak azok a hallgatók lesznek valóban versenyképesek, akik nem csupán elméleti ismeretekkel, hanem korszerű vállalati technológiákkal kapcsolatos gyakorlati tudással is rendelkeznek. A keretmegállapodás ennek megfelelően több olyan projektet és fejlesztést foglal magában, amelyek révén a BME hallgatói közvetlen hozzáférést kapnak az SAP vállalati rendszereihez, modern felhőalapú infrastruktúráihoz és az üzleti digitalizáció vezető technológiáihoz. A felek a megállapodással egy közös oktatási és kutatási célokra fókuszáló keretet hoznak létre, amely meghatározza az együttműködés szakmai irányait.
A megállapodás keretében az SAP egy olyan fizikai és virtuális labor létrehozását is támogatja, amely az együttműködés szakmai központjává válik. A laborban a hallgatók valós vállalati környezetben dolgozhatnak az SAP új generációs, felhőalapú vállalatirányítási rendszerével, az SAP S/4HANA rendszerrel, valamint üzleti analitikai megoldásokkal és más modern, AI-képességekkel felruházott SAP-technológiákkal. Ezek a rendszerek a világ vezető vállalatainál is napi szinten működnek, így az egyetemi oktatás új minőséget kap azáltal, hogy a diákok a későbbi munkahelyeiken is használatos gyakorlati tudást sajátíthatnak el. A központ mindeközben találkozási pont lesz oktatók, kutatók, hallgatók és az SAP szakemberei számára, elősegítve a kétirányú tudástranszfert és a közös innovációt.
A tervek szerint az együttműködés keretében a BME csatlakozik majd az SAP nemzetközi University Alliances programjához is, amely világméretű oktatási hálózatként több ezer egyetemet kapcsol össze. Ennek köszönhetően a BME oktatói és hallgatói hozzáférhetnek a teljes SAP-tananyaghoz és képzési portfólióhoz, valós üzleti szimulációkhoz és olyan feladatokhoz, amelyek a digitális vállalatok működését mutatják be. A program részeként a hallgatók SAP-minősítéseket is szerezhetnek, ami jelentős előnyt biztosít számukra a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon.
A jelenleg közel 2000 főt foglalkoztató SAP Hungary kulcsszerepet játszik az anyacég felhő- transzformációjában: a kereskedelmi és támogató funkciók mellett tanácsadó részleggel is kiszolgálja a hazai ügyfeleket, multikulturális budapesti fejlesztési központja, az SAP Labs Hungary pedig globális léptékben is kiemelt lokáció az SAP hálózatában.
„A digitális gazdaságban egyre nagyobb az igény olyan mérnökökre és informatikusokra, akik nemcsak elméleti tudással, hanem valós vállalati tapasztalattal is rendelkeznek. Együttműködésünk a BME-vel éppen ezt szolgálja”
– mondta Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.
Hozzátette:
„Az SAP Hungary jelenléte folyamatosan erősödik: nemcsak a kollégák száma gyarapodik évről évre, hanem egyre összetettebb, hozzáadott értéket teremtő fejlesztéseket is végzünk. Ehhez a növekedéshez tehetséges és nyitott fiatalokra van szükségünk — ebben pedig a BME az egyik legfontosabb partneri kapcsolat és utánpótlási forrás számunkra. Külön üdvözöljük, hogy 2026 szeptemberében gazdaságinformatikus alapképzést indít az egyetem azoknak, akik a technológia és az üzlet világában is otthonosan szeretnének mozogni.”
A partnerség fontos eleme, hogy a tudástranszfer nem egyirányú: az SAP szakértői rendszeresen tartanak majd vendégelőadásokat és kurzusokat az egyetemen, ugyanakkor a BME oktatói is képzéseket nyújtanak az SAP munkatársainak, főként olyan területeken, mint az adatfeldolgozás, a mesterséges intelligencia vagy a modern informatikai módszertanok. Ez a kölcsönös modell ritka és kiemelten értékes pillére a megállapodásnak, amely biztosítja, hogy a vállalati gyakorlat és az akadémiai tudás egyaránt megújuljon és folyamatosan kövesse az iparág gyors változásait.
A felek a következő években több olyan közös projektet is indítanak, amelyek túlmutatnak az oktatáson: közös kutatási kezdeményezések, EU-s oktatási és innovációs pályázatok, valamint a BME tehetséggondozási és karrierprogramjainak támogatása is szerepel a tervek között. A közös kutatási projektje már volt is az egyetemnek és a vállalatnak az ellátási lánc megoldások területén, és a Supply Chain Managament témája továbbra is kiemelt fókuszt kap majd az együttműködésben. A diploma- és TDK-projektekbe bevont vállalati mentorok, a PhD-kutatások támogatása és az egyetemi rendezvények közös szervezése mind hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók valós vállalati problémákon dolgozhassanak, az SAP pedig közvetlen kapcsolatba kerüljön a jövő tehetségeivel. A vállalat olyan meghatározó gyakornoki vagy pályakezdőknek szóló programjai is megnyílnak a BME hallgatói számára, mint az SAP Internship Experience Program (iXp), az SAP Student Training and Rotation, vagy a friss diplomásoknak szóló Next Talent kezdeményezés.
„A BME számára kiemelt jelentőségű, hogy hallgatóink a legkorszerűbb ipari technológiákkal találkozzanak. Az SAP-val közös program nemcsak a tananyag frissítését teszi lehetővé, hanem új gyakorlati lehetőségeket, kutatási projekteket és ipari kapcsolatokat is biztosít. Ez valódi értéket teremt a diákok, az oktatók és a hazai innováció számára”
– fogalmazott Dr. Imre Sándor, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja.
A most aláírt szerződés az SAP részéről hosszú távú elköteleződést jelent a magyar műszaki felsőoktatás mellett, a BME számára pedig olyan partneri jelenlétet biztosít, amely technológiai hátterével és innovációs kapacitásával jelentős értéket teremt az egyetemi közösség számára.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
TECHXPO 2025: Az AI gyorsabban terjed, mint ahogy a szervezetek alkalmazkodni tudnak
Az AI ma gyorsabban változtatja meg a munkát, a döntéshozatalt és az egyes iparágakat, mint ahogy arra a vállalatok többsége reagálni tudna
– ez volt a TECHXPO 2025 nyitónapjának egyik legfontosabb üzenete.
A Budapesten megrendezett, négynapos technológiai és innovációs csúcstalálkozón olyan globálisan vezető nagyvállalatok hazai és nemzetközi szakértői osztották meg a gondolataikat a legfrissebb technológiai trendek kapcsán, mint a BlackRock, a Huawei, a Magyar Telekom, a Siemens vagy a Schneider Electric.
Mély szakadék nyílt a vezetők és a dolgozók között az AI megítélésében
A BlackRock engineering vezetője, Vértessy Koller Annamária előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatokon belül szakadék alakult ki az AI megítélése kapcsán. Miközben a felsővezetők háromnegyede (73%-a) úgy gondolja, hogy stratégiai szemlélettel alkalmazzák az AI-t, a munkavállalók esetében ez az arány mindössze 47%. Szinte pontosan ugyanez a megoszlás jellemzi az elmúlt egy évben bevezetett AI projektek sikerességének megítélését is (75%/45%).
A vezetők 89%-a szerint cégük rendelkezik generatív AI-stratégiával, miközben a dolgozók harmada erről nem is tud. A fejlesztők és a vezetők percepciója közti különbség olyan mértékű, hogy a szakemberek 63%-a úgy érzi: a menedzsmentnek fogalma sincs azokról az akadályokról, amelyek a napi AI-munkát valójában lassítják.
Globális sebességváltás: az AI teljes iparágakat ír át
A Huawei Cloud Europe alelnöke, Janice Peng a digitalizáció robbanásszerű gyorsulásáról beszélt: a többfelhős működés elterjedése, az okosjárművek számának meredek növekedése és a számítási kapacitás iránti étvágy új sztenderdeket tesz szükségessé minden iparágban.
A Siemens hazai vezérigazgatója, Jeránek Tamás szerint az ipari AI még az út elején jár, hatalmas fejlődési potenciállal. A vállalat 1400 AI-szakértővel és több ezer szabadalommal dolgozik azon, hogy a gyártási és energetikai rendszerek stabilan működjenek egy AI-vezérelt világban.
A Schneider Electric elnöke, Veres Zsolt az energetikai háttérfolyamatokra hívta fel a figyelmet: az AI-rendszerek energiaigénye olyan gyorsan nő, hogy az adatközpontok terhelése teljesen új energiamenedzsment-modellt követel. Mint mondta, a következő évek egyik kulcsszava a hatékonyság lesz.
Mobilitás 2035 felé: Európa óvatos, Kína száguld
A TECHXPO 2025 keretében rendezett mobilitási panel markánsan mutatta be a globális autóipari különbségeket. Kína néhány évtized alatt szinte teljesen átállt az elektromos autózásra, míg Európa hosszabb fejlesztési ciklusokkal és szigorú szabályozási környezetben próbál lépést tartani.
A szakértők szerint Európában 2035-re nem várható teljes elektromos átállás, de hajtáslánc tekintetében az elektromos és a hibrid arányában is növekedés lesz a belső égésű motorok kárára. Nagy kérdés továbbá, hogy az európai márkák a lassabb fejlesztési ciklussal, de igényesebb minőséggel versenyképesek tudnak-e maradni gyorsabban innováló kínai gyártókkal szemben.
A banki világnak az AI-t láthatatlanná kell tennie
A K&H Bank innovációs vezetője, Lóska Gergely arról beszélt, hogy az ügyfelek ma már természetesnek veszik a gyors és zökkenőmentes digitális ügyintézést. Az AI akkor működik jól, ha a felhasználó észre sem veszi — a háttérben automatizált, biztonságos és hatékony folyamatok támogatják a bankolást.
A kvantumkorszak küszöbén
A Boros Robin, a Magyar Telekom Presales Security Expert-je szerint a kvantumszámítástechnika már nem fejlesztési fázisban, hanem a béta teszt korszakában van: az IBM ma már 150 qubit feletti chipekkel végez valós számításokat, és a kvantumgépek akár egy millió számítási műveletet hajtanak végre egyetlen időpillanatban. 2026-ban életbe lép az első EU-s Kvantum Act, amely a szervezetek számára kötelezővé teszi a titkosítási rendszerek kvantumbiztossá tételét — mely egy folyamatos újratanúsítást igénylő folyamat.
Új korszak a földmegfigyelésben
Dr. Sik András a 4iG Space & Defence Chief Geodata Officere szerint a világűr mára a békés együttműködés terepéből civil és védelmi célokat egyszerre kiszolgáló, úgynevezett dual-use környezetté vált, ahol a földmegfigyelés jelentősége robbanásszerűen nő: ma 14 000 műhold kering a Föld körül, ezek 90%-a alacsony pályán, és egyre nagyobb részük téradat-előállításra szolgál. A 4iG ezért saját, 8 műholdból álló HULEO-konstellációt épít 2028-tól, és AI-alapú földmegfigyelési rendszereket fejleszt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Rekordszámú automatával és megerősített háttérrel készül a szezonra a FOXPOST
A FOXPOST felkészült a Black Friday-jel induló csomagküldési szezonra: bővített csomagautomata-hálózattal, fejlesztett logisztikai kapacitásokkal és megerősített működéssel készül az év legforgalmasabb időszakára.
A szezon végéig minden erőforrását a zavartalan ügyfélkiszolgálásra összpontosítja, csak az új automaták telepítése folytatódik.
Magyarország legnagyobb csomagautomata szolgáltatójaként a FOXPOST és Packeta már több mint 3600 csomagautomatával és 1000 feletti csomagponttal áll az ügyfelek rendelkezésére.
Az év végéig további új automaták telepítése, valamint meglévő egységek bővítése is tervben van. A hálózat rekeszkapacitása így várhatóan eléri a 280 ezret, tovább növelve a szolgáltatás kényelmét és elérhetőségét.
A FOXPOST és a Packeta az egyesülés részeként az elmúlt hónapokban több régiós csomagelosztó központot integrált, depóhálózatát pedig egységes, hatékony logisztikai rendszerbe szervezte. Az új, közös elosztóbázisok már Szegeden, Székesfehérváron, Miskolcon, Zalaegerszegen, Fóton és Maglódon működnek. A legutóbbi fejlesztés Debrecenben valósult meg, ahol a FOXPOST a Trans-Sped logisztikai parkjában alakította ki új központját.
A beruházással kapcsolatban Fülöp Zsolt, a Trans-Sped alapítója és ingatlangazdálkodási igazgatója hangsúlyozta:
„Magyarország egyik legszélesebb logisztikai portfóliójával teljes körű működési hátteret biztosítunk partnereinknek. Modern raktáraink és szolgáltatásaink megbízható, hatékony kiszolgálást tesznek lehetővé megbízóink részére. Bízunk benne, hogy a Trans-Sped debreceni logisztikai parkjában a FOXPOST – Packeta Grouppal együtt tovább erősítjük a régió logisztikai ökoszisztémáját”.
A hálózat egységesítése 2026-ban Győr és Pécs térségében zárul le, ahol jelenleg még különálló depók szolgálják ki az ügyfeleket, de a raktárkapacitások kiépítése ott is folyamatban van. Ezzel a vállalat fontos mérföldkőhöz érkezett, logisztikai rendszerének országos átszervezése új szakaszba lépett.
„Háttérfolyamataink optimalizálása gyakorlatilag lezárult. Az integrációs és fejlesztési csapataink azon dolgoznak, hogy az ünnepi időszakban már semmilyen új folyamat vagy bevezetés ne terhelje működésünket. Teljes figyelmünket az ügyfélkiszolgálásra és a stabil működés biztosítására fordítjuk”
– mondta Radeczky Zoltán, a FOXPOST ügyvezetője.
Az elmúlt hónapokban a FOXPOST több jelentős fejlesztést hajtott végre a Packetával való integráció keretében. Nyáron lezárult a szervezeti összeolvadás, ezt követően optimalizálták az automata- és csomagpont-hálózatot, szeptemberben pedig megkezdődött a Z-BOX automaták integrációja is. A legutóbbi fejlesztési ütemben a vállalat racionalizálta vidéki depóhálózatát, amely kulcsszerepet játszik a logisztikai hatékonyság növelésében.
A vállalat a háttérben már előkészíti a 2026-os fejlesztéseket, azonban az ünnepi időszak alatt nem indít újabb átszervezést, hogy a szolgáltatás zavartalan maradjon mind a partnerek, mind a vásárlók számára.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Megváltoztak a TV választás szempontjai, új modellel válaszol a Hisense
-
Gazdaság2 hét ago
Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban
-
Ipar2 hét ago
A Continental növeli az újrahasznosított PET, acél és COKOON arányát abroncsaiban
-
Gazdaság2 hét ago
Vidéken is viszik a nagyot drágult paneleket
-
Ipar2 hét ago
Újra indul a verseny a Magyar Innovációs Nagydíjért
-
Ipar2 hét ago
Az újgenerációs adatközpontok igényeire optimalizálva fejleszt a Schneider Electric
-
Mozgásban1 hét ago
Molnár Martin szárnyalt Spában: a rekordbajnokot szorongatta a brit F3 tesztjén
-
Tippek1 hét ago
A Google már válaszol helyetted – de vajon hivatkozik rád?








