Gazdaság

A CSRD feladja a leckét a vállalatoknak

Küzdenek a rendelet végrehajtásának bonyolultságával

Bár a cégek többsége (63%-a) bizakodó azzal kapcsolatban, hogy felkészült lesz az EU kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelve, a CSRD-követelmények teljesítésére, de sokan még nem igazán tudják, hogyan – derül ki a PwC első alkalommal elkészített Global CSRD Survey kutatásából.

A CSRD, amelyet 12 európai fenntarthatósági jelentési szabvány (ESRS) támaszt alá, megköveteli a vállalatoktól, hogy részletes tájékoztatást adjanak fenntarthatósági teljesítményükről, egyúttal vegyék figyelembe annak üzleti tevékenységükre gyakorolt hatásait számos témakörben, úgymint az éghajlatváltozás, az üzleti magatartás, az erőforrás-felhasználás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség. A rendelet világszerte körülbelül 50 000 társaságot érint, és hat hónap múlva esedékes a határideje az első körben érintett cégek számára. A PwC nemzetközi kutatásában több, mint 500 felsővezetőt és üzleti szakembert, köztük pénzügyi, fenntarthatósági és kockázatkezelési vezetőket kérdeztek arról, hogy a felkészülésben hol tartanak.

A válaszok azt mutatják, hogy az uniós direktíva globális hatást gyakorol. Az EU-n kívül székhellyel rendelkező vállalatok több, mint háromnegyede (79%-a), az EU-n belül székhellyel rendelkezőknek pedig 74%-a szerint a társaságok vezetősége a CSRD-nek köszönhetően nagyobb mértékben fogja a fenntarthatóságot figyelembe venni a döntéshozatal során. A válaszadók 75%-a már azt tervezi, hogy konszolidált csoportszinten fog beszámolót készíteni az EU-n kívüli tevékenységek vonatkozásában is.

Adat nélkül hogy lesz jelentés?

A felmérésben részt vevők a jelentés megvalósításával kapcsolatos legnagyobb aggályként az adatok rendelkezésre állását és minőségét (59%) emelték ki. A 2025-ös pénzügyi évben beszámolásra kötelezett cégeknek csupán egyötöde igazolta vissza a közzétételekhez szükséges adatok rendelkezésre állását és teljességét. Ezen kívül a válaszadóknak csupán 60%-a vonta be az informatikai részlegét, és a legtöbb vállalat nem használ speciális eszközöket vagy technológiát az adatgyűjtéshez. A legelterjedtebb eszköz a táblázat (74%), emellett a válaszadók 26%-a használ központi fenntarthatósági adattárat (pl. adattavat), és 20%-a használja az MI-t, de többen tervezik utóbbiak jövőbeli használatát.

Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG riportingért felelős cégtársa szintén a szükséges adatok mennyisége és minősége terén jelentkező kihívásokat említi, hiszen ezek közlése nem csak a saját működésre, hanem a teljes értékláncra vonatkozóan kötelező lesz. „Mivel a CSRD alapvetően azt írja elő, hogy a fenntarthatósági beszámolás a pénzügyi beszámolással azonos szinten történjen, a fenntarthatósági információknak ugyanúgy elérhetőnek, pontosnak és ellenőrzésre alkalmasnak kell lenniük, mint a pénzügyi adatoknak.”

A megvalósításnak más akadályai is vannak

A megkérdezett cégek majdnem kétharmada (63%-a) nagyon vagy rendkívül bizakodó azzal kapcsolatban, hogy meg fog tudni felelni az EU vállalati fenntarthatósági beszámolásról szóló irányelvében előírtaknak. Ennek ellenére azok, akiknek hat hónap múlva esedékes a jelentés elkészítése (72%), kevesebb, mint fele végezte el a legfontosabb teendőket, úgymint a beszámolási tevékenységek megerősítését (39%), a kettős lényegességi felmérést (38%), valamint az adatok rendelkezésre állásának igazolását (20%).

Miközben a válaszadók erősen bizakodóak a már meglévő közzétételekben szereplő témákat illetően, mint például a munkaerő (76%), az üzleti magatartás (75%) és a klímaváltozás (60%), sokkal kevésbé magabiztosak a tekintetben, hogy képesek lesznek-e a beszámolási követelményeknek megfelelni a kevésbé ismerős témák, például a biodiverzitás (35%), a szennyezés (43%), illetve az értékláncban dolgozók (45%) vonatkozásában.

A cégvezetők az adatok rendelkezésre állásával és minőségével kapcsolatos tényezők (59%) mellett az értéklánc komplexitását (57%), valamint a munkatársak kapacitását (50%) emelték ki, mint a megvalósítást nagy vagy nagyon nagy mértékben akadályozó tényezőket.

A fenntarthatóság egyre gyakrabban szerepel a vezetőség napirendi pontjai között

A válaszadók 76%-a vélekedik úgy, hogy a CSRD következtében a cég vezetése szempontként emelte be (59%) vagy fogja beemelni (17%) a fenntarthatóságot a döntések meghozatala során. A cégek várakozásai szerint a CSRD számos üzleti előnyt fog biztosítani számukra. 51%-uk arra számít, hogy a jobb környezetvédelmi teljesítményből nagy vagy nagyon nagy mértékű előnye fog származni, 49%-uk ebben a vonatkozásban az érintettek iránti nagyobb fokú elköteleződést, 48%-uk pedig a kockázatok csökkentését említi.

29% bízik magasabb bevételekben, és 26%-uk szerint a CSRD jelentős költségmegtakarítást fog eredményezni. Pénzügyi előnyöket nagyobb arányban várnak azok a társaságok, amelyek közelebb vannak a beszámolási határidőhöz. Azoknak a cégeknek, amelyeknek a 2025-ös pénzügyi évben esedékes a beszámolás, 38%-a számít arra, hogy a bevételek növekedése révén előnyre tesznek szert, valamint 34% a költségmegtakarítástól vár előnyt.

„A vezető vállalatok döntéshozatali folyamatába egyre inkább beépül a fenntarthatóság, és a CSRD megvalósításától komoly környezetvédelmi előnyöket, hatékonyabb kockázatcsökkentést és az érintettek iránti nagyobb fokú elköteleződést várnak. A CSRD terén már előrébb járó és különösen a beszámolási határidőhöz közelebb álló cégek pedig jóval nagyobb pénzügyi előnyöket is látnak, mint a későbbi években beszámolásra kötelezett társaik”

– mondta Will Jackson-Moore, a PwC fenntarthatóságért felelős globális vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:adat betartás csrd eu jelentés rendelet

Up Next

Olcsóbb és fenntarthatóbb fűtési megoldásokat hozhat az új otthonfelújítási program

Don't Miss

A munkáltatók szerint is égető reformok szükségesek a munkásszállóknál

Gazdaság

Otthoni energiatároló program: a MANAP javaslatai a pályázóknak

A kormány közzétette az Otthoni Energiatároló Program részletes pályázati felhívását, amelynek célja, hogy lakossági napelemes rendszerekhez energiatároló berendezések telepítését támogassa vissza nem térítendő, legfeljebb 2,5 millió forint támogatással.

A támogatást olyan magánszemélyek igényelhetik, akiknél a beruházás helyszíne magyarországi lakóingatlan, és akik már rendelkeznek napelemes rendszerrel vagy annak telepítését vállalják. A pályázat fontos lehetőséget kínál a zöldenergia hatékonyabb felhasználására és a háztartások energia-önellátásának növelésére. Ugyanakkor a beruházás sikerét és hosszú távú megtérülését nagymértékben befolyásolják a technikai megoldások, a kivitelezési döntések és a választott gyártók, ezért a Manap javaslataival abban kíván segítséget nyújtani, hogy a pályázók megalapozott döntéseket hozhassanak, és csökkentsék az energiatároló rendszerekhez kapcsolódó kockázatokat.

A program jelentős lehetőség a háztartások energiafüggetlenségének növelésére és rezsiköltségeik csökkentésére, ugyanakkor a műszaki megvalósításban szakmai körültekintést igényel. Ezért a MANAP tudatos döntéshozatalra hívja fel a pályázók figyelmét, különösen a kivitelezőválasztás, a gyártói háttér értékelése, és az eszközök telepítési helyének műszaki és biztonsági szempontjai vonatkozásában. A pályázat 2026. február 2-án 10:00 órakor indul, és részletes feltételei elérhetők a kormany.hu/otthonienergiatarolo oldalán.

A 2026. február 2-án induló első pályázati szakaszban nem szükséges kivitelezőt választani.

A pályázati felhívás értelmében a támogatási kérelem benyújtásához nem szükséges előzetesen kivitelezőt kijelölni vagy szerződést kötni. A kiírás szerint a szerződéskötésre csak az igazolási szakaszban (2026. március 16-tól kezdődően) lesz szükség, így fontos időt szentelni arra, hogy a kivitelező listán szereplő vállalkozások ajánlatait alaposan megvizsgálják és értékeljék a műszaki tartalom, ár és megbízhatóság alapján.

Ajánlott:

több kivitelezőtől ajánlatot kérni,
alternatív műszaki megoldások (különböző gyártók, típusok) esetén is több variációt bekérni,
a kivitelező hátterét, referenciáit, tapasztalatát és műszaki alkalmasságát szakmai szempontok mentén összehasonlítani.
meggyőződni arról, hogy a meglévő rendszerhez illeszkedő műszaki megoldást tud-e ajánlani, mert egy meglévő rendszer átépítése/módosítása komolyabb szakértelmet kíván, mint egy teljesen új rendszer kiépítése.

Gyártói háttér és termék-összehasonlítás fontossága

A támogatott energiatároló rendszerek eszközkiválasztása hosszú távra szóló döntés,

érdemes több gyártó termékét összehasonlítani garanciális feltételek, műszaki adatok és valós piaci jelenlét alapján,
külön figyelmet érdemel, hogy a gyártó rendelkezik-e európai/hazai, magyar nyelvű támogatási háttérrel, technikai ügyféltámogatással, elérhető szervizzel,
a jelentősen olcsóbb termékek esetén különösen alapos gyártói és megfelelőségi vizsgálat javasolt.

Telepítés és elhelyezés – műszaki és tűzvédelmi szempontok

A tárolók elhelyezésével kapcsolatban kiemelten fontos:

megkülönböztetni a beltéri és kültéri telepítési szabályokat,
betartani az Országos Tűzvédelmi Szabályzat és a kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek előírásait (pl. tűzeseti lekapcsolás, jelölések, áramköri kialakítás, tűzjelző telepítése beltérben),
kiválasztani azt a helyet, ahol a berendezések biztonságosan, a hálózati és ingatlanállapotnak megfelelően telepíthetők, melyre a fenti szabályzat és irányelvek útmutatást adnak.

Tudatos döntés = hosszú távú megtérülés és biztonság

A lakossági energiatárolási pályázat kiemelkedő lehetőség a zöldenergia hatékonyabb hasznosítására és a háztartási önellátás növelésére. Azonban a technikai, szerződéses és gyártói döntések mind hozzájárulnak a beruházás hosszú távú sikeréhez és megtérüléséhez. A jelenlegi szabályozási és támogatási struktúra lehetővé teszi, hogy a pályázók lépésről lépésre, megfelelő információk birtokában hozzák meg döntéseiket — így maximálva a pályázatból és a beruházásból származó előnyöket és ami a tárolós rendszereknél még fontosabb, minimalizálva a kockázatokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Ilyen környezetben készülnek az állatorvosi vakcinák

Ezek a technológiák segítik a Ceva-Phylaxia állatgyógyászati termékeinek hazai gyártását.

A legtöbb kutya- és macskatartó számára ismerősek lehetnek Magyarország legnagyobb állategészségügyi vállalatának, a több mint száztíz éves hazai múltra visszatekintő Ceva-Phylaxia állatgyógyászati termékei. A közel 1500 munkatársat alkalmazó, kutatással, vakcinagyártással és -kereskedelemmel egyaránt foglalkozó vállalat oltóanyagai világszerte segítik a baromfi-, a sertés és kérődzőállományok egészségének megőrzését is.

A cég budapesti és monori üzemeiben szigorú gyógyszeripari előírásoknak kell megfelelni a gyártás teljes folyamata során, hogy mindig egyformán magas minőségű termékek kerülhessenek a polcokra. Ezt az állandó és energiagazdálkodási szempontból is hatékony, illetve fenntartható környezetet biztosítják modern, digitalizált épületautomatizálási megoldások.

A két telephelyen az elmúlt években folyamatos fejlesztések történtek ezen a téren, amelyhez a Siemens Zrt. szállította – partnerein, az SBT Automatika Kft.-n és az ELSZÖV-Automatika Kft.-n keresztül – az épületgépészeti automatizálási feladatokat irányító szoftveres megoldásokat, valamint a pontos mérésekhez precízen kalibrálható, megfelelő tanúsítványokkal ellátott szenzorokat. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy az olyan paraméterek, mint például a hőmérséklet vagy a páratartalom a szigorú határértékeken belül maradjanak a gyártási folyamat során. Az átlátható és könnyen kezelhető riportolási funkcióknak köszönhetően pedig az adatok a hitelességét és biztonságát is garantálni tudja az alkalmazás.

A gyártás zökkenőmentességét emellett a Siemens ipari automatizálási megoldások is támogatják a Ceva-Phylaxia üzemeiben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Modern irodaházak, modern szabályozókkal Zuglóban

A Zuglói Városközpont új irodaépületeit Siemens-termosztátokkal szerelték fel.

A Bosnyák tér mellett épült meg Budapest legújabb városnegyede: a Zuglói Városközpont. A nagyszabású beruházás keretében, hét hektáros területen, egy lakó- és hét irodaépületet alakítottak ki, üzleti helyiségekkel és mélygarázsokkal együtt.

Az irodáknak, üzleteknek otthont adó Zenit Corso. Forrás: Zenit Corso

A projekt során központi szerepet töltött be a környezettudatosság: az épületek energiahatékonyságát geotermikus energia biztosítja, a fűtési és melegvíz-előállító rendszerek ezzel a technológiával és korszerű hőszivattyús megoldással működnek majd. Ez a lakók számára az átlagosnál jelentősebb alacsonyabb rezsiköltségeket, az irodák bérlőinek pedig a fenntarthatósági előírások könnyedén történő teljesítését biztosítja majd. Emellett az ingatlanokat az alig egy év múlva életbe lépő mérésügyi rendelkezéseknek való megfelelésre is előkészítették: egyedi, távoli leolvasásra is alkalmas hőmennyiségmérőkkel szerelték fel őket.

Ahhoz, hogy a bérlők hatékonyan tudják kezelni, valamint a saját igényeik szerint alakítani ezeket a fűtés-hűtési rendszereket, korszerű, univerzális és kommunikációképes termosztátok kerültek az irodaépületekbe, amelyeket a Siemens Zrt. szállított partnerén, a Welltech ZRt.-n keresztül.

Az összesen beépített, több mint 3 ezer készülék szinte bármilyen fűtőrendszerhez (pl. radiátor, padlófűtés, fan-coil rendszerek) könnyedén hozzáilleszthető a számos ki- és bemeneti csatlakozójának köszönhetően. Így oldható meg például az ablaknyitás-érzékelés is, ami a hatékonyabb hűtés-fűtésvezérlést teszi lehetővé, és hozzájárul az energiaköltségek csökkentéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!