Gazdaság
A CSRD feladja a leckét a vállalatoknak
Küzdenek a rendelet végrehajtásának bonyolultságával
Bár a cégek többsége (63%-a) bizakodó azzal kapcsolatban, hogy felkészült lesz az EU kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelve, a CSRD-követelmények teljesítésére, de sokan még nem igazán tudják, hogyan – derül ki a PwC első alkalommal elkészített Global CSRD Survey kutatásából.
A CSRD, amelyet 12 európai fenntarthatósági jelentési szabvány (ESRS) támaszt alá, megköveteli a vállalatoktól, hogy részletes tájékoztatást adjanak fenntarthatósági teljesítményükről, egyúttal vegyék figyelembe annak üzleti tevékenységükre gyakorolt hatásait számos témakörben, úgymint az éghajlatváltozás, az üzleti magatartás, az erőforrás-felhasználás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség. A rendelet világszerte körülbelül 50 000 társaságot érint, és hat hónap múlva esedékes a határideje az első körben érintett cégek számára. A PwC nemzetközi kutatásában több, mint 500 felsővezetőt és üzleti szakembert, köztük pénzügyi, fenntarthatósági és kockázatkezelési vezetőket kérdeztek arról, hogy a felkészülésben hol tartanak.
A válaszok azt mutatják, hogy az uniós direktíva globális hatást gyakorol. Az EU-n kívül székhellyel rendelkező vállalatok több, mint háromnegyede (79%-a), az EU-n belül székhellyel rendelkezőknek pedig 74%-a szerint a társaságok vezetősége a CSRD-nek köszönhetően nagyobb mértékben fogja a fenntarthatóságot figyelembe venni a döntéshozatal során. A válaszadók 75%-a már azt tervezi, hogy konszolidált csoportszinten fog beszámolót készíteni az EU-n kívüli tevékenységek vonatkozásában is.
Adat nélkül hogy lesz jelentés?
A felmérésben részt vevők a jelentés megvalósításával kapcsolatos legnagyobb aggályként az adatok rendelkezésre állását és minőségét (59%) emelték ki. A 2025-ös pénzügyi évben beszámolásra kötelezett cégeknek csupán egyötöde igazolta vissza a közzétételekhez szükséges adatok rendelkezésre állását és teljességét. Ezen kívül a válaszadóknak csupán 60%-a vonta be az informatikai részlegét, és a legtöbb vállalat nem használ speciális eszközöket vagy technológiát az adatgyűjtéshez. A legelterjedtebb eszköz a táblázat (74%), emellett a válaszadók 26%-a használ központi fenntarthatósági adattárat (pl. adattavat), és 20%-a használja az MI-t, de többen tervezik utóbbiak jövőbeli használatát.
Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG riportingért felelős cégtársa szintén a szükséges adatok mennyisége és minősége terén jelentkező kihívásokat említi, hiszen ezek közlése nem csak a saját működésre, hanem a teljes értékláncra vonatkozóan kötelező lesz. „Mivel a CSRD alapvetően azt írja elő, hogy a fenntarthatósági beszámolás a pénzügyi beszámolással azonos szinten történjen, a fenntarthatósági információknak ugyanúgy elérhetőnek, pontosnak és ellenőrzésre alkalmasnak kell lenniük, mint a pénzügyi adatoknak.”
A megvalósításnak más akadályai is vannak
A megkérdezett cégek majdnem kétharmada (63%-a) nagyon vagy rendkívül bizakodó azzal kapcsolatban, hogy meg fog tudni felelni az EU vállalati fenntarthatósági beszámolásról szóló irányelvében előírtaknak. Ennek ellenére azok, akiknek hat hónap múlva esedékes a jelentés elkészítése (72%), kevesebb, mint fele végezte el a legfontosabb teendőket, úgymint a beszámolási tevékenységek megerősítését (39%), a kettős lényegességi felmérést (38%), valamint az adatok rendelkezésre állásának igazolását (20%).
Miközben a válaszadók erősen bizakodóak a már meglévő közzétételekben szereplő témákat illetően, mint például a munkaerő (76%), az üzleti magatartás (75%) és a klímaváltozás (60%), sokkal kevésbé magabiztosak a tekintetben, hogy képesek lesznek-e a beszámolási követelményeknek megfelelni a kevésbé ismerős témák, például a biodiverzitás (35%), a szennyezés (43%), illetve az értékláncban dolgozók (45%) vonatkozásában.
A cégvezetők az adatok rendelkezésre állásával és minőségével kapcsolatos tényezők (59%) mellett az értéklánc komplexitását (57%), valamint a munkatársak kapacitását (50%) emelték ki, mint a megvalósítást nagy vagy nagyon nagy mértékben akadályozó tényezőket.
A fenntarthatóság egyre gyakrabban szerepel a vezetőség napirendi pontjai között
A válaszadók 76%-a vélekedik úgy, hogy a CSRD következtében a cég vezetése szempontként emelte be (59%) vagy fogja beemelni (17%) a fenntarthatóságot a döntések meghozatala során. A cégek várakozásai szerint a CSRD számos üzleti előnyt fog biztosítani számukra. 51%-uk arra számít, hogy a jobb környezetvédelmi teljesítményből nagy vagy nagyon nagy mértékű előnye fog származni, 49%-uk ebben a vonatkozásban az érintettek iránti nagyobb fokú elköteleződést, 48%-uk pedig a kockázatok csökkentését említi.
29% bízik magasabb bevételekben, és 26%-uk szerint a CSRD jelentős költségmegtakarítást fog eredményezni. Pénzügyi előnyöket nagyobb arányban várnak azok a társaságok, amelyek közelebb vannak a beszámolási határidőhöz. Azoknak a cégeknek, amelyeknek a 2025-ös pénzügyi évben esedékes a beszámolás, 38%-a számít arra, hogy a bevételek növekedése révén előnyre tesznek szert, valamint 34% a költségmegtakarítástól vár előnyt.
„A vezető vállalatok döntéshozatali folyamatába egyre inkább beépül a fenntarthatóság, és a CSRD megvalósításától komoly környezetvédelmi előnyöket, hatékonyabb kockázatcsökkentést és az érintettek iránti nagyobb fokú elköteleződést várnak. A CSRD terén már előrébb járó és különösen a beszámolási határidőhöz közelebb álló cégek pedig jóval nagyobb pénzügyi előnyöket is látnak, mint a későbbi években beszámolásra kötelezett társaik”
– mondta Will Jackson-Moore, a PwC fenntarthatóságért felelős globális vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Nincs innováció társadalmi és gazdasági haszon nélkül
Az innovációk hatással vannak az emberek mindennapjaira, kulcsfontosságúak a társadalmi és a gazdasági kihívások megoldásában is. A nemzetközi Bosch Tech Compass felmérés kiemeli az okostelefon utóbbi két évtizedben betöltött, egyedülállóan meghatározó szerepét, mint – a válaszadók szerint – a legfontosabb innovációt globálisan és Magyarországon is.
A technológiai fejlődés motorja azonban egy olyan komplex innovációs ökoszisztéma, ahol a képzett szakemberek, az oktatási és kutatási intézmények, valamint az ipari szféra összehangolt együttműködése alapvető a piacképes megoldásokhoz. Érdekes módon, míg a válaszadók szerint világszerte az IT és telekommunikáció áll az élen, addig Magyarországon a gyártás a fő innovációs hajtóerő.
Az okostelefon az elmúlt 20 év legnagyobb hatású innovációja
Kétségtelen, hogy az okostelefon az elmúlt két évtized technológiai fejlődésének megkerülhetetlen mérföldköve. Hatása az élet minden területén érezhető. A Bosch Tech Compass felmérés egyértelműen alátámasztja globális jelentőségét. Világszerte a válaszadók 60 százaléka – Magyarországon 61 százalékuk – jelölte meg az okostelefont az elmúlt 20 év legmeghatározóbb innovációjaként. A résztvevők szerint az okostelefonnal szorosan összefüggő technológiák is kiemelkedő jelentőséggel bírnak.
Világszerte a navigációs alkalmazások (24 százalék), a közösségi média (24 százalék) és az azonnali üzenetküldés/videokonferencia (23 százalék) állnak a rangsorban. Hazánkban pedig a közösségi média (27 százalék), a navigációs alkalmazások (23 százalék) és az e-kereskedelem (23 százalék) bizonyultak a legfontosabbnak.
„A kutatás eredményei rávilágítanak az okostelefon mindennapi életünkben betöltött központi szerepére és a vele járó digitális ökoszisztéma erejére. Ez is jól mutatja az ökoszisztémák jelentőségét, legyen szó fizikai vagy digitális környezetről. A Bosch szakértelmével hidat épít a két világ között, hogy olyan teljes körű, összekapcsolt megoldásokat kínálhasson, amelyek jobbá teszik az emberek életét”
– mondta Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.
Az innováció mozgatórugója az ökoszisztéma
Az innováció nem egy elszigetelt folyamat, hanem egy komplex ökoszisztéma eredménye. A nemzetközi kutatás rámutat azokra a kulcsfontosságú tényezőkre, melyek egy nemzet innovációs képességét befolyásolják. Globálisan a képzett szakemberek és az oktatási intézmények (35 százalék), valamint az erős kutatási képességek (34 százalék) kapják a legnagyobb hangsúlyt. Ezeket a sorban a versenyképes vállalatok (31 százalék) követik. Magyarországon hasonló mintázat figyelhető meg: a válaszadók a képzett szakembereket és oktatási intézményeket (32 százalék), a versenyképes vállalatokat (30 százalék) és az erős kutatási képességeket (27 százalék) emelték ki a felmérésben. Ezek az adatok alátámasztják az együttműködések kulcsszerepét a sikeres innovációs folyamatokban.
„A sikerhez vezető út ma már egyértelműen az együttműködéseken át vezet. A Bosch számára alapvető fontosságú, hogy az innovációs ötleteket a valós piaci igényekkel hangolja össze. Ehhez szinergiára van szükség az egyetemek, a kutatóhelyek és a startupok friss nézőpontjai, valamint az ipari szereplők komplex tapasztalatai között. Egy ilyen ökoszisztéma piacképes és emberközpontú megoldásokat teremt, olyan innovációkat, melyek a gazdaságnak és a társadalomnak is hasznosak”
– hangsúlyozta Szászi István.
A magyarok szerint itthon a gyártás áll az innováció élvonalában
Az innováció fókuszpontjai országonként eltérhetnek. Magyarországon a válaszadók szerint a gyártási szektor vezeti az innovációs rangsort, ami jelentős eltérést mutat a globális trendektől. A felmérésben résztvevők 24 százaléka gondolta úgy, hogy ezen a területen a legélénkebb a fejlődés, míg globálisan ez az arány csupán 16 százalék. Az IT és telekommunikáció (22 százalék), valamint a logisztika (20 százalék) Magyarországon szintén kiemelkedőnek számít. Ezzel szemben világszerte az IT és telekommunikáció (31 százalék), a repülőgépipar és hadiipar (25 százalék), valamint az egészségügy (21 százalék) került előtérbe. Hazánkban a repülőgépipar és hadiipar (8 százalék), illetve az egészségügy (10 százalék) azonban kevésbé domináns az innovációs térképen. A hazai adatok tehát egyedi nemzeti innovációs profilt mutatnak, ahol a felmérés kitöltői szerint a gyártás hajtja előre a fejlődést.
Innovatív magyar fejlesztések
Hazánkban a Bosch csoport kilenc önálló vállalat szoros stratégiai együttműködéseként Magyarország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadója. A fenntartható és gazdaságos innovációk, valamint az MI adta lehetőségek kiaknázása évek óta a Bosch stratégiájának fókuszában áll, melyet a hazai fejlesztések és az egyetemi együttműködések is jól példáznak.
A Bosch ikonikus IXO akkumulátoros csavarbehajtója 2003 óta készül Miskolcon. A több mint 20 millió példányban eladott eszköz igazán sokoldalú: nem csupán csavarozásra, hanem kiegészítőivel számos kreatív feladatra is alkalmas. A termék fejlesztése és fenntartható gyártása a miskolci kéziszerszámgyárban dolgozó szakemberek innovatív erejét és környezettudatosságát is szimbolizálja. Az MI-alapú gyártási megoldások a miskolci autóipari gyárban is jelentős előrelépést hoztak. Az eBike-meghajtást gyártó sorok hibaelemzésével a termelési folyamat hatékonysága javult és csökkent az állásidő. Jó példa az akadémiai együttműködésre a Bosch és az ELTE közös projektje: a Bosch hatvani gyárában tesztjelleggel működő ipari csomagoló robot. Az MI-alapú berendezés hatékony és rugalmas megoldást kínál a gyárakba a legkülönbözőbb kiszerelésekben naponta beérkező alapanyagok, alkatrészek és egyéb komponensek kicsomagolására, szétválogatására és rendszerezésére. A Budapesti Fejlesztési Központ a Bosch világszintű fejlesztéseinek egyre hangsúlyosabb helyszíne, az elmúlt években a nemzetközi autóipar egyik innovációs vezetőjévé vált. A Bosch nagy hangsúlyt fektet a kutatás-fejlesztésre, elsősorban olyan jövőt formáló megoldásokra fókuszálva, mint az automatizált vezetési megoldások, az elektromobilitás, vagy a mesterséges intelligencia.
„A hazai Bosch-gyárakban és fejlesztőközpontokban a mérnökök olyan ötleteken dolgoznak, melyek aktuális kihívásokra adnak hatékony és konkrét válaszokat. A kreatív ötletek, az innovációk és az MI ma már a mindennapjaink része. A magyar mérnökök által fejlesztett gyártási folyamatok optimalizálásától, a minőségjavításon át a fenntarthatósági célok eléréséig terjedő alkalmazások pedig bizonyítják a technológia sokoldalúságát”
– tette hozzá Szászi István.
A tanulmányról
A Bosch Tech Compass felmérés során a Gesellschaft für Innovative Marktforschung mbH (GIM) 2025 őszén nyolc országban összesen több mint 12 ezer 18 év feletti embert kérdezett meg. A felmérésben az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Magyarországon és Németországban országonként ezren, míg az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Kínában országonként kétezren vettek részt. A reprezentatív kutatást a magyarországi Bosch csoport megbízásából itthon immáron második alkalommal végezték el. A felmérés során a Boscht egyetlen alkalommal sem nevezték meg megrendelőként.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Zyxel Networks bajnoki rangot kapott a tűzfalak és VPN-ek kategóriájában
A biztonságos és AI-alapú felhőalapú hálózati megoldások szállításában vezető Zyxel Networks tűzfal- és VPN-megoldásai ismét bajnoki rangot kaptak a techconsult – neves független német kutató- és elemző szervezet, a Heise Group része – legújabb, biztonsági megoldásokat felmérő Professional User Ratings (PUR) felmérésében.
Több mint 4400 biztonsági szakértő vett részt a techconsult Professional User Rating: Security Solutions 2026 felmérésében. Ahhoz, hogy egy termék techconsult Champion minősítést kapjon, mind a Solution Excellence, mind a Company Excellence kategóriában magas pontszámot kell elérnie.
A Zyxel Networks a hálózati tűzfalak kategóriában a legmagasabb rangot érte el az összes kiválasztott gyártó közül, ahol tíz vállalat nyerte el a Champion státuszt. A VPN-jelentésben a hat gyártó közül az első két hely egyikét szerezte meg.
A hálózati tűzfalakról szóló jelentésben a Zyxel Networks minden más résztvevő előtt végzett a könnyű használat, a termék iránti lojalitás és az ajánlás tekintetében. A beszállítói elégedettség és az értékesítési partner kategóriában is a legmagasabb értékelést kapta. VPN-megoldásai a könnyű használat tekintetében a legmagasabb pontszámot kapták, és a funkcionalitás, valamint a termék iránti lojalitás és ajánlás tekintetében is magas pontszámot értek el. A VPN-gyártók értékelésében a Zyxel Networks a szolgáltatás és támogatás, valamint az információ, tanácsadás és képzés tekintetében végzett az élen.
Kevin Drinkall, a Zyxel Networks EMEA marketing és GTM stratégia vezető igazgatója elmondta:
„A Zyxel Networks elismerése bajnokként mind a hálózati tűzfalak, mind a VPN-ek terén a techconsult PUR Security Solutions jelentésben bizonyítja termékeink valós erejét. Ez egyértelmű üzenetet küld az ügyfeleknek: a Zyxel Networks nemcsak hatékony védelmet nyújt, hanem kiemelkedik az SMB és SME hálózati biztonság terén is, magabiztosan versenyezve a piac legnagyobb neveivel. A tűzfalak terén elért első helyezés valóban jelentős eredmény. Különösen örömteli, hogy megoldásaink ilyen magas pontszámot kaptak a könnyű használat terén, és hogy az ügyfelek függetlenül ajánlják kiberbiztonsági termékeinket. Ez igazi visszaigazolás számunkra arról, hogy a Zyxel Networks ma már a hálózati biztonság területén valódi erőnek számít.”
A techconsult felmérése különösen értékes, mivel teljesen független és a felhasználók véleményén alapul.
„Az, hogy rendszeresen szerepelünk az éves jelentések legjobban teljesítő szereplői között, azt mutatja, hogy a Zyxel Networks kitartó, következetes, innovatív és ügyfélközpontú kutatási és termékfejlesztési megközelítése továbbra is kiváló eredményeket hoz.”
Raphael Napieralski, a techconsult elemzője hozzátette:
„A tűzfalak és a VPN-megoldások kritikus fontosságúak a szervezetek biztonsága szempontjából, ezért elengedhetetlen, hogy technikailag kiválóak, könnyen telepíthetők és használhatók legyenek, valamint a gyártó megfelelő támogatást nyújtson hozzájuk. A legújabb techconsult PUR felmérésben elért bajnoki cím azt bizonyítja, hogy a Zyxel Networks VPN-termékei kivételes védelmet, könnyű használatot és innovációt nyújtanak, kiemelkedő szolgáltatást biztosítanak és magas szintű ügyfél-elégedettséget érnek el.”
A gyártók egy „PUR gyémántban” jelennek meg, amely vizuálisan ábrázolja rangsorukat a termékek és szolgáltatások ügyfélértékelései alapján. A felmérés olyan kritériumok alapján történik, amelyek a teljesítményt, a funkcionalitást, a felhasználóbarát jelleget, a felhasználói elégedettséget és egyéb képességeket vizsgálják. Csak azok a gyártók kerülnek be a listába, amelyekről elegendő számú pozitív interjú érkezett. A 2026 techconsult PUR gyémánt 23 gyártót sorol fel a hálózati tűzfalak kategóriában és 21 gyártót a VPN-ek kategóriában.
A több mint 30 éve alapított techconsult egy speciális kutató és elemző cég, amely évente több mint 35 000 interjút készít üzleti és technológiai döntéshozókkal, támogatva a végfelhasználói szervezeteket termékeik beszerzésében és stratégiai tervezésében.
További információk: www.techconsult.de.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Az alkalmazkodóképesség lett az üzleti siker kulcsa – Forvis Mazars C-suite Barometer 2026
A globális bizonytalanság tartóssá vált, a felsővezetők mégis magabiztosan tekintenek a jövőbe – derül ki a Forvis Mazars legfrissebb, C-suite Barometer: Outlook 2026 című nemzetközi kutatásából. A 40 országban – köztük Magyarországon – több mint háromezer felsővezető megkérdezésével készült felmérés szerint az üzleti siker első számú feltétele ma az alkalmazkodóképesség, amely technológiai megújuláson, rugalmasabb működésen és célzott beruházásokon alapul.
A Forvis Mazars C-suite Barometer 2026 szerint a gazdasági kilátások továbbra is bizonytalanok, ennek ellenére a vállalatvezetők meglepően derűlátók. A megkérdezettek 92%-a pozitív növekedési várakozásokkal tekint 2026-ra, miközben 69%-uk valamennyi üzleti területen növeli beruházásait. Mindez annak ellenére történik, hogy negyedik éve a gazdasági bizonytalanság jelenti a növekedés legnagyobb fékező erejét, miközben a fokozódó verseny és a globális kereskedelem átalakulása – különösen a vámok kérdése – tovább növeli a nyomást a vállalatokon.
A tanulmány visszafogott, az Egyesült Államokban 2%, Európában 1% körüli növekedést vetít előre 2026-ra, miközben az inflációs kockázatok, a gyenge munkaerőpiaci mutatók és a geopolitikai feszültségek tovább fokozzák a bizonytalanságot. Bár a mesterséges intelligencia a legnagyobb hatással bíró trendek közé tartozik, a vezetők bizalma ezen a téren is megosztott: a szervezeteknek mindössze 48%-a bízik abban, hogy az AI a lehető legjobb megtérülést hozza, és csupán 30% számít arra, hogy ez már a következő évben megvalósul.
Ebben a törékeny környezetben a felsővezetők előtt álló feladat egyre összetettebb: egyszerre kell bátor stratégiai döntéseket hozniuk és fegyelmezetten gazdálkodniuk az erőforrásokkal.
„A globális paradigmaváltás, amelynek küszöbén a vezetők állnak, valódi rugalmasságot követel a stratégiai növekedési tervek minden területén ahhoz, hogy kezelni tudják az elmúlt tizenkét hónap pénzügyi és gazdasági utóhatásait. A bizonytalanság ma már nem átmeneti állapot, hanem az üzleti környezet állandó jellemzője. A kutatás egyértelműen azt mutatja, hogy azok a szervezetek lehetnek sikeresek 2026-ban, amelyek képesek gyorsan alkalmazkodni, tudatos beruházásokkal erősítik technológiai és humán erőforrásaikat, valamint rugalmas stratégiákat alakítanak ki a változó piaci feltételekhez”
– foglalja össze a kutatás eredményeit dr. H. Nagy Dániel, a Forvis Mazars partnere.
A C-suite vezetők legfontosabb stratégiai célja a vállalati IT- és technológiai megújulás: a szervezetek háromnegyede már rendelkezik formális technológiai transzformációs stratégiával. A mesterséges intelligencia központi szerepet kap, de a vezetők többsége átfogóbb szemléletben gondolkodik: az adatvezérelt működés, az automatizáció és a kiberbiztonság egyaránt kulcselemei a hosszú távú versenyképességnek.
A fokozódó nemzetközi verseny és a kereskedelmi korlátozások hatására a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek üzleti modelljeik és működésük újragondolására. Ez a tényező idén először került a második helyre a stratégiai prioritások rangsorában. Ezzel párhuzamosan a működési agilitás jelentősége is nőtt: két helyet előrelépve már a legnagyobb üzleti hatással bíró tényezők között szerepel, és a transzformációs beruházások egyik kiemelt területe lett.
Bár kevesebb vállalat lép be egyszerre sok új piacra, az expanziós célok földrajzi súlypontja is átalakul. Az Egyesült Államok mellett Kanada, Németország, Franciaország és Kína is a legvonzóbb célországok közé került, miközben a szervezetek kockázatkezelési megfontolások mentén diverzifikálják jelenlétüket.
A mesterséges intelligencia nemcsak új munkaköröket teremt, hanem régieket is átalakít vagy kivált, így nem meglepő, hogy a vezetők 80%-a számolt be arról, hogy az elmúlt két évben átszervezte csapatait az AI bevezetésének támogatása érdekében. A tehetségvonzás és -megtartás újragondolása pedig továbbra is a felsővezetői napirend élén szerepel.
A teljes kutatás a Forvis Mazars weboldaláról ide kattintva tölthető le.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
Az IKEA visszahív bizonyos NYMÅNE falilámpákat az áramütés veszélye miatt
-
Okoseszközök2 hét ago
7 havas helyszín, ahol digitális eszközök dolgoznak a háttérben
-
Szórakozás2 hét ago
Új magyar korcsolya-rekord döntötte meg az eddigi kanadai csúcstartót
-
Gazdaság2 hét ago
Több mint hétszázzal több ügyet zártak le a békéltető testületek
-
Gazdaság2 hét ago
A 100 éves STIHL megmutatja, hogyan lehet a benzines és akkumulátoros eszközök terén is hatékonyan az élen járni
-
Szórakozás2 hét ago
A Tesla új Supercharger állomást nyit Szegeden
-
Ipar2 hét ago
Űrtechnológia forradalmasíthatja az építkezések nyomonkövetését – ismét az ESA-val dolgozik együtt a Paulinyi & Partners
-
Szórakozás2 hét ago
A jövő mérnökei csapnak össze a 2026. február 14-i RobonAUT versenyen







