Gazdaság

Új vállalatirányítási szemlélet hódít: így készítheted fel a cégedet az AI-korszakra

Alig van túl a vállalati szektor az agilis átálláson, az egyre szélesebb körben alkalmazott forradalmi technológiai megoldások máris újabb szemléletváltást sürgetnek.

Az előrejelzések szerint a mesterséges intelligencia 2030-ra 15,7 billió dollárral növeli majd a globális GDP-t, és ebből a „pénzesőből” senki nem szeretne kimaradni. Az AI-alapú vállalati rendszerek bevezetése azonban a világ nagy részén egyelőre gyerekcipőben jár, mert a cégek nem igazán tudják, hogyan fogjanak hozzá a technológia adaptálásának, míg a munkavállalók vagy azon aggódnak, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkájukat, vagy hogy nem kapnak megfelelő felkészítést ehhez az új típusú ember-gép együttműködéshez. A munkahelyeket alapjaiban megrengető korszakváltáshoz egy újfajta gondolkodásmód, a First Principles Thinking nyújthat hatékony támogatást – a módszertan elsajátítására pedig tökéletes alkalmat adnak a csendesebb nyári hetek a tudatos vezetők számára.

Nem kérdés, hogy a mesterséges intelligencia-forradalom alapjaiban változtatja meg a globális munkaerőpiacot: miközben becslések szerint 85 millió munkahelyet fog megszüntetni a technológia, 97 millió új állást is teremt majd. Az automatizáció főleg a rutinszerű tevékenységeket, adminisztratív folyamatokat vagy alapvető ügyfélszolgálati teendőket válthatja ki, de a McKinsey szerint összességében a munkahelyi feladatok akár 45%-át is elláthatja.

„A jövőt egyelőre elég szélsőségesen látjuk, egyesek szerint a mesterséges intelligencia képes lesz elvégezni helyettünk az összes hétköznapi, unalmas feladatot, így az emberek kreatív tevékenységekre fordíthatják az idejüket, ami egy termelékenyebb és boldogabb társadalomhoz vezet el. Mások úgy gondolják, hogy azok, akiktől elveszi a munkájukat az AI, nehezen találják majd meg a helyüket az átalakult piacon, ami végső soron a vagyoni egyenlőtlenségek fokozódásához járul hozzá. Az igazság valószínűleg valahol a kettő között lesz”

– véli Gönczy Gábor, a Stylers Group IT cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Sok a mozgó tényező – ilyenkor kell visszanyúlni az alapokhoz, vagy még annál is tovább

Az új technológiák tehát új korszakot nyitnak majd a cégek és a munkavállalók életében, az előrejelzések szerint a digitalizáció, a robotika és az AI előretörése miatt már 2030-ra pályát kell módosítania a munkaerőpiacon aktív népesség legalább 14%-ának. A hegyomlásszerű változások sokszínű reakciókat válthatnak ki a munkavállalókból. Bár sokáig az ellenállás és félelem uralta a mesterséges intelligenciával szembeni gondolkodásmódot, a legfrissebb felmérések szerint csupán a dolgozók 13%-a tart attól, hogy az AI elveszi a munkáját, miközben közel harmaduk hatékonyságnövekedést (31%) és új lehetőségeket (27%) remél tőle. Sőt, az emberek nagy része már használ is különböző mesterséges intelligencia alapú eszközöket a mindennapi feladatok megoldására, de több mint felük ezt nem meri bevallani attól tartva, hogy lecserélhetőnek ítéli meg munkaadója. Nagy tehát a zűrzavar a fejekben az AI-korszak hajnalán, de mégis hogyan segítheti át egy vezető a vállalatát ezen a korábban soha nem tapasztalt mértékű paradigmaváltáson?

Egyre több cégvezető fordul megoldásért a First Principle alapú gondolkodásmód felé, amely lényegesen eltér a hagyományos analógiákra és korábbi tapasztalatokra épülő problémamegoldó stratégiáktól. Ezen módszertan kulcsa, hogy a problémákat fundamentális alapokra bontja, így újszerű, a konvencionális keretektől független utakra tereli a szervezet működését. Bár a szemlélet alapjait az ókori görög filozófiában kell keresni, modernkori virágzása Elon Muskhoz kötődik, aki ezt a módszert alkalmazta a Tesla akkumulátorköltségeinek újragondolásakor, de így járt el például az Airbnb is, amikor ahelyett, hogy elfogadta volna a szállodaipar normáit, lecsupaszította a szállás fogalmát és egy merőben új megközelítést alkalmazott.

„A First Principles Thinking lehetőséget nyújt arra, hogy minden, múltban berögződött alapvetést lebontsunk, és arra ösztönöz, hogy ne csak új válaszokat keressünk, hanem magukat, a korábban feltett kérdéseket is újragondoljuk. Ez egy igazi önismereti út is egy vezető számára, aminek a végén hatékony és úttörő megoldásokkal a kezében indulhat el a technológia által teljesen újraértelmezett jövő felé”

– mondja Gönczy Gábor.

Új korszakhoz új gondolkodásmód kell

A First Priciples Thinking lényege tehát az, hogy ne fogadjuk el az iparági normákat, alapvetéseket, hanem kérdőjelezzünk meg mindent, amit korábban igaznak véltünk és ezen új elvek és szabályok mentén alapozzuk meg vállalkozásunk jövőjét. Számos cég egy konkrét új eszköz, rendszer, technológia bevezetésétől – tehát kívülről – várja a megújulást, miközben a szervezet alapvetően nem elég érett ahhoz, hogy alkalmazkodjon egy ilyen mértékű változáshoz. Fontos, hogy első lépésként megértsék a munkatársak, hogy hogyan támogathatja a munkájukat a digitalizáció vagy éppen a mesterséges intelligencia, illetve, hogy pontosan miként tudják beépíteni ezeket munkafolyamataikba. A kollégák képzése és szemléletformálása tehát kihagyhatatlan mérföldkő, mivel egyre több felmérés mutat rá arra, hogy az emberek valójában nem az új technológiáktól tartanak, hanem attól, hogy nem kapnak megfelelő felkészítést azok használatához.

„A Stylers Academynél éppen ezért első lépésként a hatékony AI stratégiát megalapozó First Principles Thinking módszertanának elsajátítására irányuló képzésünket ajánljuk partnereinknek. Az innovatív, megszokott keretektől elszakadó gondolkodásmódot először a vezetésnek érdemes elsajátítania, majd fokozatosan, egyre szélesebb körben be lehet vonni a munkavállalókat”

– emeli ki Gönczy Gábor.

A First Principles Thinking szerves részét képezi a kollaborációra, kreatív ötletelésre bíztató vállalati környezet, mellyel feltárhatóak az iparági nehézségek, a cég előtt álló piaci lehetőségek, a szervezet alapjaiban megbújó problémák.

„A kezdetekhez például jó tipp lehet, ha elemeire szedjük szét az előttünk lévő kihívást, mintha egy szoftvert elemeznénk ki kódonként. Érdemes lehet akár összegyűjteni és listázni az iparágunk alapfeltevéseit, és megnézni, melyeket tudjuk teljes mértékben újraalkotni és az alapján továbbindulni”

– teszi hozzá Gönczy Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kapcsolódó cikkek:AI cég felkészülés jövő korszak vállalatirányítás

Következő hírünk

Folyamatosan növekszik a használtautó-piac

Előző hírünk

Tovább erősíti piacvezető szerepét és stabilitását a Daniella Villamosság

Tovább

Hirdetés

Gazdaság

A Hankook az idei Aranylabda hivatalos szponzora

A labdarúgás legrangosabb egyéni díja egyesíti erőit a Hankookkal: a gumiabroncsgyártó-vállalat lett az idei Aranylabda díjátadó hivatalos szponzora.

Az Aranylabdát világszerte a férfi és női profi labdarúgók teljesítményének legnívósabb elismeréseként tartják számon. A 68. díjátadó gálát 2024. október 28-án rendezik meg a Théâtre du Châtelet épületében, a francia főváros, Párizs szívében.

A partnerség értelmében mindkét fél használhatja a másik márka logóját, és a Hankook emblémáját a vörös szőnyeg mentén és a sajtóterületen is jól láthatóan elhelyezik. Emellett az UEFA és a Hankook csatornáin folytatott digitális tevékenységek célja, hogy tovább erősítsék a szurkolók márkahűségét. 2024 óta az UEFA, a France Football és a L’Équipe médiavállalatok tulajdonosa, a Groupe Amaury közösen ítélik oda az Aranylabdát. Az elismerést 1956 óta adják át.

“Hivatalos szponzori szerepvállalásunk az Aranylabda díjátadón logikus folytatása az UEFA-val való sokéves gyümölcsöző együttműködésnek”

– nyilatkozta Sanghoon Lee, a Hankook Tire Europe elnöke és COO-ja.

„Ez a partnerség testesíti meg a tökéletes egymásra találást a nemzetközi szponzorációs stratégiánkban, amelynek mindig a Hankook prémium márkaként való pozícionálása volt a középpontban. A labdarúgás továbbra is a legnépszerűbb sport Európában, és emberek millióit köti össze. Büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk ennek.”

Globális szponzorációs stratégia a piac erősítéséhez

A Hankook Tire szponzorációs stratégiája világos megközelítést követ, amely globális, európai és nemzeti szinten is jelentős partnerségeken alapul. A hangsúly az olyan széles hatósugarú, első osztályú platformokon van, mint az ABB FIA Formula E világbajnokság, az UEFA Európa Liga és Konferencia Liga, vagy a Borussia Dortmund labdarúgóklub. Ezeknek a partnerségeknek a célja, hogy világszerte erős jelenlétet teremtsenek, és egyúttal különböző célpiacokat szólítsanak meg. Különösen az UEFA-val való partnerség nyújt lehetőséget arra, hogy a márka aktívan megjelenjen a legfontosabb európai piacokon.

A legjobb férfi és női labdarúgók díjazása mellett a Ballon d’Or^TM hét további kategóiában is oszt ki díjakat a labdarúgás területén elért eredményekért. Az idei év újdonsága az Év férfi labdarúgó edzője és az Év női labdarúgó edzője, amelyekkel az edzők a pályán elért sikerekhez való értékes hozzájárulását díjazzák.

Link a Ballon d’Or^TM hivatalos videójához: https://www.uefa.tv/video/vod/540365/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Egyre kedveltebbek az energiahatékony ingatlanok

Két régióban, valamint a családi és társas házak esetében is javultak az energiahatékonysági mutatók a tavalyi felmérés óta – ismertette az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az Energetikai Iránytű legfrissebb megállapításait.

Az idén értékesített lakóingatlanok fajlagos hőveszteségének átlaga a tavalyihoz hasonló eredményt hozott, ám két szegmensben javulást tapasztaltunk – kommentálta Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója a IV. Energetikai Iránytű eredményeit. A felmérés az év első félévben az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével értékesített ingatlanok összesítése alapján határozta meg a különböző ingatlantípusok átlagos hőveszteségi mutatóit. A szakember elmondta, a családi házak fajlagos hőveszteség tényezője idén kedvezőbb volt a tavalyi átlagnál, és az 1,12-es átlagérték 0,95 W/m3K-re csökkent. Az ikerházaknál, sorházaknál néhány tizedet romlott a tavalyi második féléves felméréshez képest az idei érték, míg a társasházi lakások valamivel fenntarthatóbbnak bizonyultak, a 0,41 W/m3K átlaga a tavalyi 0,44 W/m3K-hez képest javuló tendenciát mutatott. Ugyanakkor Tóth Csaba leszögezte, az adatsort az értékesített ingatlanok összetételhatása is befolyásolta.

Az energetikai tanúsítás során az épületek energetikai jellemzőit vizsgálták, s a besorolás az ingatlan becsült energiaigénye, szén-dioxid-kibocsátása, fűtéstípusa és melegvízhasználata alapján történt. Az épületekre számított fajlagos hőveszteség tényező azt mutatja meg, hogy a gépészet nélküli ingatlan önmagában mekkora hőveszteséggel üzemeltethető, azaz, mennyire korszerű maga a szerkezet.

A legkedvezőbb mutatókkal idén is a Nyugat-dunántúli (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében), valamint a Közép-magyarországi régióban (Pest vármegyében) értékesített ingatlanok büszkélkedhettek. Mindkét országrészben jelentős javulást mért az OC az összesített energetikai jellemzők, valamint a fajlagos hőveszteség terén, ami azt mutatja: a piacra került ingatlanok korszerűbbek voltak az előző félévben értékesítetteknél.

A legmagasabb, legkedvezőtlenebb érték a Dél-Alföld régióban mutatkozott az ingatlanok átlagos fajlagos hőveszteség tényezője, és az összesített energetikai jellemzők terén. A sorrend változott tavaly óta, akkor még az Észak-Alföldön volt a legrosszabb ez az érték.

Az OCS PEI értéke az idei első félévi tanúsítások alapján a főváros budai kerületeiben volt a legalacsonyabb, a tavalyi 88,7 százalékhoz képest 86 százalékra javult. A főváros belső kerületeiben viszont romlott a helyzet: a tavalyi második félévben mért 99,8 százalékos érték az idei első félévre lényegesen kedvezőtlenebb 113 százalékra emelkedett, míg a régióközpontokban a tavalyi 93,2 százalékról 97,1 százalékra nőtt.

Tóth Csaba elmondta, minél több a környezetével közvetlenül érintkező felülete van egy lakóegységnek, annál nagyobb az összes lehűlő felülete, ennélfogva nagyobb a hővesztesége is. Ha ez a geometriai adottság ráadásul még korszerűtlen szerkezettel is társul, akkor a hőveszteség még nagyobb lesz. „Ez a magyarázata, hogy a családi háznak jóval magasabb a hőveszteségi tényezője egy iker- vagy társasházi lakásnál” – magyarázta a szakember. Minél kisebb a lehűlő felület, annál kedvezőbb a hőveszteség mértéke, például egy ikerház esetén az épület egyik oldala védett, hiszen a szomszédos ikerház-egység fűtött helyiségeihez kapcsolódik. A társasházaknál az épületen belüli elhelyezkedéstől függ, hogy hány oldalról védett a lakás. Ugyanakkor a hőveszteséget nem csak az elhelyezkedés, de a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, a geometriából fakadóan annál nagyobbak a lehűlő felületei.

Ugyanakkor az épület formája mellett nagyon nagy jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak és az építési technológiának is. Az elmúlt évtizedben épült lakóingatlanok a korábbi évtizedekhez képest jóval energiahatékonyabbak, ami az árazásra is kihat: a korszerűbb, energiahatékonyabb épületekben magasabb áron keltek el a lakóegységek, mint a rosszabb fajlagos hőveszteségűekben, vagyis a hőveszteségi mutató beépült az árba – jelentette ki Tóth Csaba, aki megjegyezte: emellett természetesen az elhelyezkedés, az ingatlan minőségi állapota, típusa, valamint az építéstechnológia és a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Ezt javasolják a biztosítók, hogy a megtakarítások megőrizzék az értéküket

A biztosítók 3 és 19,6 százalék közötti indexálást javasoltak idén a nyugdíjbiztosításokra és a megtakarításos életbiztosításokra.

A Grantis elemzéséből az is kiderül, hogy a tavalyi magas infláció ellenére sem történt drasztikus visszaesés a megtakarítások hosszú távú fenntartásában.

Változatos képet mutat az indexálási gyakorlat

A biztosítóknál jellemzően az előző naptári év KSH fogyasztói indexét, azaz az inflációt (tavaly 17,6 százalék) figyelembe véve határozzák meg az éves értékkövetés mértékét.

Az Alfánál idén 19,5 százalékos indexálást javasoltak a nyugdíjbiztosítások, illetve a megtakarításos életbiztosítások esetében. A biztosítónál minden évben 90 százalék feletti az index elfogadási arány, és hozzátették, hogy ez idén sem változott.

A CIG Pannóniánál 0, 5 és 10 százalékos értékkövetés is választható, tehát legalább 5 százalékos az indexálás mértéke.

A Generalinál 0, 3, 5 vagy 8 százalékos éves indexálást választhat az ügyfél induláskor, és ez alapján fog futni a szerződés, de van lehetőség eltérő (magasabb vagy alacsonyabb) indexálás választására is a futamidő során.

A Groupamánál az indexértesítő kiküldését megelőző 12 havi infláció átlagát ajánlják fel, de minimum 5 százalékos indexálás választható.

A K&H Biztosítónál 15 százalékos indexálást ajánlottak az ügyfeleknek. A biztosító arról számolt be, hogy az idei évben is a döntő többség elfogadta a javasolt indexálást.

Az NN az idei első félévben 14,5 százalék, második félévben pedig 17,6 százalék volt egységesen az indexálás mértéke a nyugdíj- és életbiztosítási termékeknél. Bár az automatikus díjnövelés mértéke nem választható, a legtöbb termék esetében van lehetőség visszautasítani azt. A díjemelést az ügyfelek több mint háromnegyede fogadta el.

A MetLife szintén a belépéskor állapítja meg az indexálást, náluk a unit-linked termékeknél 0, 3, 6 és 10 százalékos indexálás választható. A hagyományos termékeknél 12,6 százalékot javasoltak idén.

Az Unionnál 19,6 százalékos indexálást ajánlottak. A magasabb infláció és az ez alapján megajánlott magasabb értékkövetési index hatására az ügyfelek valamivel több, mint egytizede utasította el az indexálást.

Vannak olyan biztosítók, ahol kötelező az indexálás. Az Allianz 3 százalékos, a Signal Iduna 5 százalékos fix értékkövetést alkalmaz évente.

Az Uniqa Biztosítónál is automatikus a díjnövelés, a biztosítás díja a biztosítási évfordulókon fixen 5 százalékkal emelkedik.

Az indexálás, azaz az értékkövetés szerepe, hogy a megtakarítás az infláció növekedésével is meg tudja őrizni az értékét. Ezt akkor lehet elérni, ha a takarékoskodók minden évben az inflációs változásokhoz igazítják a rendszeres megtakarításuk díját – jelezték a Grantis szakértői.

Továbbra sem éri meg a visszavásárlás

A megtakarítások visszavásárlása mellett jellemzően azok döntenek, akik anyagilag nehéz helyzetbe kerülnek. A független alkusz felhívta rá a figyelmet, hogy az idő előtti feltörés súlyos adóvonzattal jár, és mivel a költségelvonás jelentős része jellemzően az első 5 évben történik, így akkor különösen nem éri meg a visszavásárlás, mert még nem is termelődött ki annyi megtakarítás, hogy érdemes lenne felvenni.

A Grantis értesülései szerint azonban a biztosítók nem észleltek megugrást ezzel kapcsolatban az elmúlt években. A biztosítók többféle szerződésmentő lehetőséget is kínálnak, a megszüntetés helyett például jó alternatíva lehet az átmeneti díjcsökkentés, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy kevesen élnek vele.

Van olyan biztosító, amelyik jelezte, hogy az ügyfelek többsége a szerződéskötéskor választott díjon nem szokott csökkenteni a tartam során, egy másik biztosító adatai szerint az ügyfelek alig 2 ezreléke él a díjcsökkentés lehetőségével.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább