Gazdaság

Új vállalatirányítási szemlélet hódít: így készítheted fel a cégedet az AI-korszakra

Alig van túl a vállalati szektor az agilis átálláson, az egyre szélesebb körben alkalmazott forradalmi technológiai megoldások máris újabb szemléletváltást sürgetnek.

Az előrejelzések szerint a mesterséges intelligencia 2030-ra 15,7 billió dollárral növeli majd a globális GDP-t, és ebből a „pénzesőből” senki nem szeretne kimaradni. Az AI-alapú vállalati rendszerek bevezetése azonban a világ nagy részén egyelőre gyerekcipőben jár, mert a cégek nem igazán tudják, hogyan fogjanak hozzá a technológia adaptálásának, míg a munkavállalók vagy azon aggódnak, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkájukat, vagy hogy nem kapnak megfelelő felkészítést ehhez az új típusú ember-gép együttműködéshez. A munkahelyeket alapjaiban megrengető korszakváltáshoz egy újfajta gondolkodásmód, a First Principles Thinking nyújthat hatékony támogatást – a módszertan elsajátítására pedig tökéletes alkalmat adnak a csendesebb nyári hetek a tudatos vezetők számára.

Nem kérdés, hogy a mesterséges intelligencia-forradalom alapjaiban változtatja meg a globális munkaerőpiacot: miközben becslések szerint 85 millió munkahelyet fog megszüntetni a technológia, 97 millió új állást is teremt majd. Az automatizáció főleg a rutinszerű tevékenységeket, adminisztratív folyamatokat vagy alapvető ügyfélszolgálati teendőket válthatja ki, de a McKinsey szerint összességében a munkahelyi feladatok akár 45%-át is elláthatja.

„A jövőt egyelőre elég szélsőségesen látjuk, egyesek szerint a mesterséges intelligencia képes lesz elvégezni helyettünk az összes hétköznapi, unalmas feladatot, így az emberek kreatív tevékenységekre fordíthatják az idejüket, ami egy termelékenyebb és boldogabb társadalomhoz vezet el. Mások úgy gondolják, hogy azok, akiktől elveszi a munkájukat az AI, nehezen találják majd meg a helyüket az átalakult piacon, ami végső soron a vagyoni egyenlőtlenségek fokozódásához járul hozzá. Az igazság valószínűleg valahol a kettő között lesz” 

– véli Gönczy Gábor, a Stylers Group IT cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Sok a mozgó tényező – ilyenkor kell visszanyúlni az alapokhoz, vagy még annál is tovább

Az új technológiák tehát új korszakot nyitnak majd a cégek és a munkavállalók életében, az előrejelzések szerint a digitalizáció, a robotika és az AI előretörése miatt már 2030-ra pályát kell módosítania a munkaerőpiacon aktív népesség legalább 14%-ának. A hegyomlásszerű változások sokszínű reakciókat válthatnak ki a munkavállalókból. Bár sokáig az ellenállás és félelem uralta a mesterséges intelligenciával szembeni gondolkodásmódot, a legfrissebb felmérések szerint csupán a dolgozók 13%-a tart attól, hogy az AI elveszi a munkáját, miközben közel harmaduk hatékonyságnövekedést (31%) és új lehetőségeket (27%) remél tőle. Sőt, az emberek nagy része már használ is különböző mesterséges intelligencia alapú eszközöket a mindennapi feladatok megoldására, de több mint felük ezt nem meri bevallani attól tartva, hogy lecserélhetőnek ítéli meg munkaadója. Nagy tehát a zűrzavar a fejekben az AI-korszak hajnalán, de mégis hogyan segítheti át egy vezető a vállalatát ezen a korábban soha nem tapasztalt mértékű paradigmaváltáson?

Egyre több cégvezető fordul megoldásért a First Principle alapú gondolkodásmód felé, amely lényegesen eltér a hagyományos analógiákra és korábbi tapasztalatokra épülő problémamegoldó stratégiáktól. Ezen módszertan kulcsa, hogy a problémákat fundamentális alapokra bontja, így újszerű, a konvencionális keretektől független utakra tereli a szervezet működését. Bár a szemlélet alapjait az ókori görög filozófiában kell keresni, modernkori virágzása Elon Muskhoz kötődik, aki ezt a módszert alkalmazta a Tesla akkumulátorköltségeinek újragondolásakor, de így járt el például az Airbnb is, amikor ahelyett, hogy elfogadta volna a szállodaipar normáit, lecsupaszította a szállás fogalmát és egy merőben új megközelítést alkalmazott.

„A First Principles Thinking lehetőséget nyújt arra, hogy minden, múltban berögződött alapvetést lebontsunk, és arra ösztönöz, hogy ne csak új válaszokat keressünk, hanem magukat, a korábban feltett kérdéseket is újragondoljuk. Ez egy igazi önismereti út is egy vezető számára, aminek a végén hatékony és úttörő megoldásokkal a kezében indulhat el a technológia által teljesen újraértelmezett jövő felé”

 – mondja Gönczy Gábor.

Új korszakhoz új gondolkodásmód kell

A First Priciples Thinking lényege tehát az, hogy ne fogadjuk el az iparági normákat, alapvetéseket, hanem kérdőjelezzünk meg mindent, amit korábban igaznak véltünk és ezen új elvek és szabályok mentén alapozzuk meg vállalkozásunk jövőjét. Számos cég egy konkrét új eszköz, rendszer, technológia bevezetésétől – tehát kívülről – várja a megújulást, miközben a szervezet alapvetően nem elég érett ahhoz, hogy alkalmazkodjon egy ilyen mértékű változáshoz. Fontos, hogy első lépésként megértsék a munkatársak, hogy hogyan támogathatja a munkájukat a digitalizáció vagy éppen a mesterséges intelligencia, illetve, hogy pontosan miként tudják beépíteni ezeket munkafolyamataikba. A kollégák képzése és szemléletformálása tehát kihagyhatatlan mérföldkő, mivel egyre több felmérés mutat rá arra, hogy az emberek valójában nem az új technológiáktól tartanak, hanem attól, hogy nem kapnak megfelelő felkészítést azok használatához.

A Stylers Academynél éppen ezért első lépésként a hatékony AI stratégiát megalapozó First Principles Thinking módszertanának elsajátítására irányuló képzésünket ajánljuk partnereinknek. Az innovatív, megszokott keretektől elszakadó gondolkodásmódot először a vezetésnek érdemes elsajátítania, majd fokozatosan, egyre szélesebb körben be lehet vonni a munkavállalókat

– emeli ki Gönczy Gábor.

A First Principles Thinking szerves részét képezi a kollaborációra, kreatív ötletelésre bíztató vállalati környezet, mellyel feltárhatóak az iparági nehézségek, a cég előtt álló piaci lehetőségek, a szervezet alapjaiban megbújó problémák. 

„A kezdetekhez például jó tipp lehet, ha elemeire szedjük szét az előttünk lévő kihívást, mintha egy szoftvert elemeznénk ki kódonként. Érdemes lehet akár összegyűjteni és listázni az iparágunk alapfeltevéseit, és megnézni, melyeket tudjuk teljes mértékben újraalkotni és az alapján továbbindulni

– teszi hozzá Gönczy Gábor.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Idén sem nőtt az állami gyermek balesetbiztosítás mértéke

Az óvodás és iskolás gyermekeknek továbbra is ingyenesen jár az állami balesetbiztosítás, a térítési összegek azonban több mint 20 éve változatlanok.

A Grantis szakértői összefoglalták, hogy mikor és mennyit térít a biztosító, ha valami történik a gyermekkel, illetve milyen esetekben lehet szükség privát balesetbiztosításra.

Mire elég az állami gyermek balesetbiztosítás?

Az államilag finanszírozott balesetbiztosítás 3 és 18 éves kor között minden magyar gyermeknek, illetve fiatalnak alanyi jogon jár. A díjat tehát nem a szülők, hanem az állam fizeti a biztosítónak. A kockázatviselést idén is a CIG Pannónia és a Groupama látja el közösen.

Az általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosításról szóló kormányrendelet alapján baleseti halálra 200 ezer forintot, csonttörésre 3 ezer forintot, maradandó egészségkárosodásra pedig 3-300 ezer forint közötti összeget térítenek a rokkantság mértékével arányosan.

Az állami gyermek balesetbiztosítást 2003-ban vezették be, az elmúlt két évtized során viszont nem emelkedtek a biztosítási összegek. Ha a gyermek focizás közben eltöri a lábát, akkor a csonttörésért kapott 3 ezer forintos kártérítés nem fedezi a tényleges kiadásokat, mint a gipsz, a mankó, a gyógyszerek vagy a magángyógytorna árát.

A balesetbiztosítás nemcsak Magyarország területén nyújt fedezetet, hanem a Föld valamennyi országában, a nemzetközi vizeken és légtérben is.

Balesetnek minősülnek az olyan betegségek is, mint a gyermekbénulás, a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok- és agyvelőgyulladás, a veszettség és a tetanuszfertőzés. Ugyanakkor a biztosítás nem nyújt teljeskörű védelmet a balesetekre, például a fogtörésre, a kutyaharapásra, az égési sérülésre vagy a műtétekre már nem fizet. A csonttörésen kívül gyakorlatilag csak a balesetből eredő rokkantság és halál esetén térítenek.

Hogyha megtörtént a baj, a balesetet 30 napon belül be kell jelenti a biztosítónak. Ehhez egy igénylőlapot szükséges kitölteni és igazolni a biztosításra való jogosultságot, valamint csatolni a balesettel kapcsolatos orvosi leleteket. Amennyiben minden dokumentum beérkezett, a biztosító 15 napon belül fizet – jelezték a Grantis szakértői.

A 10 százalék alatti rokkantságra is mindössze 3 ezer forint jár, pedig ebbe a kategóriába már komolyabb problémák is beletartoznak, mint a kéz- vagy a lábujj, illetve az ízlelőképesség elvesztése. A szakértők szerint összességében tehát érdemes tisztában lenni a jogainkkal és szükség esetén élni az állami biztosítás adta lehetőségekkel, de a magasabb fokú védelem érdekében célszerű külön biztosítást is indítani a gyermeknek.

Milyen pluszt adnak a privát balesetbiztosítások?

Gyermek balesetbiztosítást lehet kötni önállóan is, de többnyire a felnőtt biztosítások mellé szokták ajánlani kiegészítőnek. A már havi pár ezer forinttól elérhető egyéni balesetbiztosítások az államinál lényegesen több kockázatra kiterjednek és a biztosítási összegek is magasabbak. A Grantis szakértői 5 biztosító ajánlatát hasonlították össze 5 lényeges szempont szerint.

Baleseti halálra az állami biztosítás fixen térít, az egyéni biztosítások gyerekeknél nem minden esetben, de ahol igen, ott 500 ezer és 1 millió forint közöttiek a biztosítási összegek. Csonttörésre 20 és 50 ezer forint között térítenek a biztosítók.

Amíg rokkantság esetén az állami biztosítás nyújtotta maximális 300 ezer forintos biztosítási összeg egyértelműen nem elég a komplex gyógykezelések finanszírozására, addig az akár 10 millió forintot fizető privát biztosítások arra is alkalmasak lehetnek, hogy pótolják a szülő jövedelmét a gyermekgondozás miatt a munkából kiesett évek alatt – hívták fel a figyelmet a Grantis szakértői.

Az említett főbb kockázatok mellett a biztosítók ajánlattól függően többféle eseményre is téríthetnek, például izom- és szalagszakadásra, sürgősségi szállításra és mentésre, speciális műtétekre, kómás állapotra, állatharapásra, kullancscsípés okozta bénulásra. Vagy éppen a második orvosi szakvéleményre, jogvédelemre és az elmaradt tanulmányok pótlására is biztosíthatnak fedezetet. Emellett léteznek kifejezetten oktatási intézmények vagy családok számára elérhető csoportos tanulói biztosítások is, amelyekkel kiterjeszthető a védelem.

A Grantis szakértői szerint kritikus fontosságú lehet egy balesetbiztosítás megléte gyermek mellett. Anyagi védelmet jelent arra az esetre, ha a szülő kiesik a munkából, de a költségek megnövekednek a mindennapi kiadásokon túl a gondozással és felépüléssel járó kiadásokkal is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Már nem nagyon terveznek babaváróval a fiatal családok

Hiába a 10-ről 11 millióra emelt felvehető összeg-plafon, júniusban már alulmúlta a babaváró kihelyezése a tavalyi számokat.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az életkori szigorítás miatt a potenciális igénylők száma a következő hónapokban tovább csökkenhet. 

Miközben az első, 2019-ben szerződők nyártól az eredeti 5 év után további 2 éves türelmi időt kaptak a gyermekvállalási feltételekben meghatározott első gyermek megszületésére, a babavárón szemmel láthatóan nem segített az igényelhető támogatás összegének 10-ről 11 millió forintra növelése sem. Hiába ugyanis az igényelt hitel összeg átlagának 10 százalékos növekedése, a bankok idén júniusban már csak kisebb összeget, 19,5 milliárd forintot tudtak folyósítani babaváróból, mint az egy évvel ezelőtti 22,9 milliárd forint – emlékeztetett Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. 

Noha az igényelhető összeg emelkedése miatt csak 15 százalékos visszaesést mutatnak a konkrét kihelyezési számok, azonos bázison számolva negyedével esett vissza a piac teljesítménye. Plasztikusabban mutatja meg a visszaesést a szakember szerint az, hogy idén júniusban mindössze 1 789 babaváró szerződés köttetett, ami közel 23 százalékos elmaradás a 2022 júniusi 2 317 kontraktustól. 

Egyhavi teljesítmény – fél év alatt

Az év első hat hónapjában megkötött szerződések száma nem érte el a 11 300-at, miközben a program indulását követően 2019 augusztusában egyetlen hónap alatt több szerződést írtak alá az ügyfelekkel a bankok. Két évvel ezelőtt, 2022-ben kétszer több, 22 700 szerződés köttetett június végéig, 2020 első félévében pedig a mostani féléves teljesítmény közel háromszorosa 32 500 szerződés volt a piac teljesítménye.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a babaváró idei tragikus tavasza, a 122,7 milliárdos féléves teljesítménnyel jó eséllyel csak annak köszönhetően tud éves bázison emelkedést mutatni még a megemelt keretösszeggel is, hogy  2022 decemberében a konstrukció esetleges megszüntetése körüli bizonytalanság egy negyedévnyi teljesítménynek megfelelő, 70 milliárd forintos előrehozott keresletet generált, aminek köszönhetően drámaian összecsúszott 2023 elejére a piac. 

A lakáshitelpiachoz képest helyben jár a babaváró

Gergely Péter szerint a babaváró szerény teljesítményét így jobban megmutatja, hogy miközben a folyósított hitelösszeg az önmagában 10 százalékos növekedést hozó keretemeléssel együtt is csak 28,8 százalékkal nőtt az év első hat hónapjában, addig a lakáshitel kihelyezés a 2023-as első félév két és félszeresére, 643 milliárd forintra tudott ugrani, ezen belül a támogatott lakáshitelek 172 milliárdos értéke 3,2-szeres növekedést takar. 

Csökkenő súly a háztartási hitelezésben

A babaváró, amely 2020 első félévében még a teljes lakossági hitelkihelyezés közel 30 százalékát adta, idén már csak 10 százalék alatti súlyt képvisel a háztartási finanszírozáson belül. Az ügyfelek által felvett babaváró összege a lakáshitel folyósítás 20 százalékát teszi ki, miközben a tavaly június végéig folyósított babaváró az ugyanezen időszak alatt felvett lakáshitelek 37,1 százalékát tették ki – de 2020-ban még 70 százalék felett jártunk.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a következő hónapokban sem látszik esély érdemi javulásra, hiszen tavaly hónapról-hónapra erősödött a babaváró kihasználtsága. Ráadásul az életkori szigorítás miatt (januártól igazolt várandósság nélkül már csak a 30 év alatti hölgyek jogosultak babaváró támogatás felvételére) tavaly év végén még egy újabb mini-boomot, és 2023 decemberében 40 milliárd forintos kihelyezést hozott, ami tovább erősíti majd a viszonyítási bázist. Ezzel szemben az életkori szigorítás tovább csökkenti a következő időszakban az igénylésben érintettek számát.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Egyre kevesebbet lehet alkudni az ingatlanpiacon

Jelentősen csökkent mindhárom használt ingatlantípus esetében az árengedmény mértéke – ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az országos felmérés eredményét: az eladók többsége csak konkrét vevő láttán hajlandó az átlagot meghaladó árengedményre.

Az egyre erősödő ingatlanpiacon romlottak a vevők esélyei az alkura: mindhárom használt szegmensben abszolút értékben és arányait tekintve is jelentősen mérséklődött az elérhető árengedmény nagysága. Az Otthon Centrum mérése szerint az idei év első felében a használt házak teljes árengedménye országos átlagban 12,4 százalék volt, a téglalakások árából 6,9, míg a panelekéből 5,9 százalékot engedtek az eladók.

„Mindhárom használt szegmensben jelentősen csökkent az árengedmény mértéke a tavalyi évhez képest”

– kommentálta a legfrissebb adatokat Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető elmondta, hogy ez a házak esetében 1,2 százalékos mérséklődést jelent, míg a lakásoknál 2 százalékos, a panellakásoknál pedig 3 százalékos az alku átlagos csökkenése. Nem meglepő módon, ezzel párhuzamosan a szerződéskötéskori árengedmény mértéke is apadt: a családi házaknál 8-ról 7,2 százalékra, a lakásoknál 3,4 százalékra, míg a panelek esetében 3,7 százalékra – utóbbi kereken 1 százalékos mérséklődést jelent az előző évi méréshez képest.

A panellakások árengedménye országosan 5,9 százalék volt az év első hat hónapjában, ami azt jelenti, hogy ismét ennél az ingatlantípusnál lehet a legkevesebbet alkudni. A legszerényebb árengedményt a hat régióközpontban tudják elérni a vevők idén, ezeken a településeken a teljes árengedmény 5,2 százalék. Ezzel szemben Budapesten 5,4 százalékos az alku mértéke, mely érték nem különbözött a városrészek között. A kisebb városokat mindez kevésbé jellemezte: a megyei jogú települések többségében 7,5, Pest vármegyében 8,1, míg a kisebb vidéki városokban elért 9,7 százalékos alku arról árulkodik, hogy a panellakások iránti kereslet elsősorban a nagyvárosokban élénkült.

A téglalakások árából átlagosan 6,9 százalékot engedtek az eladók az első félévben. A főváros pesti oldalán, az agglomerációban és a megyei jogú városokban 6,9-7,9 százalék közötti sávban ingadozik az átlag. Budán azonban kevesebbet, csak 5 százalékot engednek az eladók. A kisebb városokban, valamint községekben még mindig 12 százalékaz alku mértéke, ami egyúttal azt is jelzi, hogy a piaci mozgás elsősorban a nagyvárosokban és közvetlen környezetükben erőteljes.

A használt házaknál idén 12,4 százalékra mérséklődött a teljes árengedmény mértéke: a nagyobb városokban az átlagnál kisebb, a kisebb településeken viszont az átlagnál magasabb alku jellemző. A téglalakásokhoz hasonlóan ebben a szegmensben is a budai térségben lehet a legkevesebbet alkudni, mindössze 10,1 százalékot. A régióközpontokban már 10,6, Pest vármegyében 10,8 százalék a középérték. A külső pesti kerületekben és a kisebb városokban 12,5 százalékos alku mondható átlagosnak. Átlag feletti érték a megyei jogú városokban fordult elő 13,8 százalékkal, míg a községekben ezt is jócskán meghaladva 17,9 százalékos az árengedmény.

„A legfrissebb adatok értékelése kimutatta, hogy a meghirdetett ingatlanok árát időközben maguk az eladók csökkentik a gyorsabb értékesítés reményében, míg az árengedmény másik részét a vásárlók alkudják ki konkrét ajánlattétel esetén”

– részletezte az alku folyamatát Soóki-Tóth Gábor.

A szakember kiemelte, hogy a szerződéskötés során az árengedmény mértéke a használt házaknál átlagosan 7,2 százalék, a paneleknél 3,7, míg a téglalakásoknál 3,4 százalék, vagyis a vevők ajánlatára országos átlagban ennyit engedtek az eladók az árból. Ezek az értékek a téglalakások esetében a teljes árengedmény 50 százalékát, a panellakások, valamint házak esetében a teljes alku 60 százalékát tették ki, vagyis utóbbi kettőnél a nagyobb árengedményt a vevők konkrét ajánlattétel esetén érték el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss