Gazdaság

Új vállalatirányítási szemlélet hódít: így készítheted fel a cégedet az AI-korszakra

Alig van túl a vállalati szektor az agilis átálláson, az egyre szélesebb körben alkalmazott forradalmi technológiai megoldások máris újabb szemléletváltást sürgetnek.

Az előrejelzések szerint a mesterséges intelligencia 2030-ra 15,7 billió dollárral növeli majd a globális GDP-t, és ebből a „pénzesőből” senki nem szeretne kimaradni. Az AI-alapú vállalati rendszerek bevezetése azonban a világ nagy részén egyelőre gyerekcipőben jár, mert a cégek nem igazán tudják, hogyan fogjanak hozzá a technológia adaptálásának, míg a munkavállalók vagy azon aggódnak, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkájukat, vagy hogy nem kapnak megfelelő felkészítést ehhez az új típusú ember-gép együttműködéshez. A munkahelyeket alapjaiban megrengető korszakváltáshoz egy újfajta gondolkodásmód, a First Principles Thinking nyújthat hatékony támogatást – a módszertan elsajátítására pedig tökéletes alkalmat adnak a csendesebb nyári hetek a tudatos vezetők számára.

Nem kérdés, hogy a mesterséges intelligencia-forradalom alapjaiban változtatja meg a globális munkaerőpiacot: miközben becslések szerint 85 millió munkahelyet fog megszüntetni a technológia, 97 millió új állást is teremt majd. Az automatizáció főleg a rutinszerű tevékenységeket, adminisztratív folyamatokat vagy alapvető ügyfélszolgálati teendőket válthatja ki, de a McKinsey szerint összességében a munkahelyi feladatok akár 45%-át is elláthatja.

„A jövőt egyelőre elég szélsőségesen látjuk, egyesek szerint a mesterséges intelligencia képes lesz elvégezni helyettünk az összes hétköznapi, unalmas feladatot, így az emberek kreatív tevékenységekre fordíthatják az idejüket, ami egy termelékenyebb és boldogabb társadalomhoz vezet el. Mások úgy gondolják, hogy azok, akiktől elveszi a munkájukat az AI, nehezen találják majd meg a helyüket az átalakult piacon, ami végső soron a vagyoni egyenlőtlenségek fokozódásához járul hozzá. Az igazság valószínűleg valahol a kettő között lesz”

– véli Gönczy Gábor, a Stylers Group IT cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Sok a mozgó tényező – ilyenkor kell visszanyúlni az alapokhoz, vagy még annál is tovább

Az új technológiák tehát új korszakot nyitnak majd a cégek és a munkavállalók életében, az előrejelzések szerint a digitalizáció, a robotika és az AI előretörése miatt már 2030-ra pályát kell módosítania a munkaerőpiacon aktív népesség legalább 14%-ának. A hegyomlásszerű változások sokszínű reakciókat válthatnak ki a munkavállalókból. Bár sokáig az ellenállás és félelem uralta a mesterséges intelligenciával szembeni gondolkodásmódot, a legfrissebb felmérések szerint csupán a dolgozók 13%-a tart attól, hogy az AI elveszi a munkáját, miközben közel harmaduk hatékonyságnövekedést (31%) és új lehetőségeket (27%) remél tőle. Sőt, az emberek nagy része már használ is különböző mesterséges intelligencia alapú eszközöket a mindennapi feladatok megoldására, de több mint felük ezt nem meri bevallani attól tartva, hogy lecserélhetőnek ítéli meg munkaadója. Nagy tehát a zűrzavar a fejekben az AI-korszak hajnalán, de mégis hogyan segítheti át egy vezető a vállalatát ezen a korábban soha nem tapasztalt mértékű paradigmaváltáson?

Egyre több cégvezető fordul megoldásért a First Principle alapú gondolkodásmód felé, amely lényegesen eltér a hagyományos analógiákra és korábbi tapasztalatokra épülő problémamegoldó stratégiáktól. Ezen módszertan kulcsa, hogy a problémákat fundamentális alapokra bontja, így újszerű, a konvencionális keretektől független utakra tereli a szervezet működését. Bár a szemlélet alapjait az ókori görög filozófiában kell keresni, modernkori virágzása Elon Muskhoz kötődik, aki ezt a módszert alkalmazta a Tesla akkumulátorköltségeinek újragondolásakor, de így járt el például az Airbnb is, amikor ahelyett, hogy elfogadta volna a szállodaipar normáit, lecsupaszította a szállás fogalmát és egy merőben új megközelítést alkalmazott.

„A First Principles Thinking lehetőséget nyújt arra, hogy minden, múltban berögződött alapvetést lebontsunk, és arra ösztönöz, hogy ne csak új válaszokat keressünk, hanem magukat, a korábban feltett kérdéseket is újragondoljuk. Ez egy igazi önismereti út is egy vezető számára, aminek a végén hatékony és úttörő megoldásokkal a kezében indulhat el a technológia által teljesen újraértelmezett jövő felé”

– mondja Gönczy Gábor.

Új korszakhoz új gondolkodásmód kell

A First Priciples Thinking lényege tehát az, hogy ne fogadjuk el az iparági normákat, alapvetéseket, hanem kérdőjelezzünk meg mindent, amit korábban igaznak véltünk és ezen új elvek és szabályok mentén alapozzuk meg vállalkozásunk jövőjét. Számos cég egy konkrét új eszköz, rendszer, technológia bevezetésétől – tehát kívülről – várja a megújulást, miközben a szervezet alapvetően nem elég érett ahhoz, hogy alkalmazkodjon egy ilyen mértékű változáshoz. Fontos, hogy első lépésként megértsék a munkatársak, hogy hogyan támogathatja a munkájukat a digitalizáció vagy éppen a mesterséges intelligencia, illetve, hogy pontosan miként tudják beépíteni ezeket munkafolyamataikba. A kollégák képzése és szemléletformálása tehát kihagyhatatlan mérföldkő, mivel egyre több felmérés mutat rá arra, hogy az emberek valójában nem az új technológiáktól tartanak, hanem attól, hogy nem kapnak megfelelő felkészítést azok használatához.

„A Stylers Academynél éppen ezért első lépésként a hatékony AI stratégiát megalapozó First Principles Thinking módszertanának elsajátítására irányuló képzésünket ajánljuk partnereinknek. Az innovatív, megszokott keretektől elszakadó gondolkodásmódot először a vezetésnek érdemes elsajátítania, majd fokozatosan, egyre szélesebb körben be lehet vonni a munkavállalókat”

– emeli ki Gönczy Gábor.

A First Principles Thinking szerves részét képezi a kollaborációra, kreatív ötletelésre bíztató vállalati környezet, mellyel feltárhatóak az iparági nehézségek, a cég előtt álló piaci lehetőségek, a szervezet alapjaiban megbújó problémák.

„A kezdetekhez például jó tipp lehet, ha elemeire szedjük szét az előttünk lévő kihívást, mintha egy szoftvert elemeznénk ki kódonként. Érdemes lehet akár összegyűjteni és listázni az iparágunk alapfeltevéseit, és megnézni, melyeket tudjuk teljes mértékben újraalkotni és az alapján továbbindulni”

– teszi hozzá Gönczy Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:AI cég felkészülés jövő korszak vállalatirányítás

Up Next

Folyamatosan növekszik a használtautó-piac

Don't Miss

Tovább erősíti piacvezető szerepét és stabilitását a Daniella Villamosság

Gazdaság

Közel 200 ezres futással is kapósak a japán modellek

A Használtautó.hu 2026 első negyedéves adatai alapján a japán autók továbbra is stabilan a hazai használtautó-piac legkeresettebb szereplői közé tartoznak. A toplista élén toronymagasan a Suzuki Swift áll, de a Toyota és a Honda modelljei is szép számban képviseltetik magukat.

Az adatok alapján egyértelmű trend rajzolódik ki: a magyar vásárlók jelentős része továbbra is a megbízható, kiszámítható fenntartású modelleket keresi, még akkor is, ha ezek általában idősebbek a piaci átlagnál.

A vizsgált tíz modell népszerűségét jól mutatja, hogy a 2026 első negyedéves összes érdeklődés* 11%-a ezekhez a típusokhoz kapcsolódik, és az oldalon szereplő hirdetéseknek 6%-át adják. Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a Suzuki Swift végzett 30 500 érdeklődéssel, ami messze kiemelkedik a mezőnyből. Az átlagosan 1,68 millió forintos áron kínált modell 18 éves átlagéletkorral szerepel a kínálatban, a típus még idősebb példányok esetében is stabil keresletnek örvend. Hasonló jelenség figyelhető meg a Suzuki Ignisnél is, amely közel 19 éves átlagéletkor mellett több mint 10 ezer érdeklődést generált.

A toplista második és harmadik helyén a Toyota Corolla és a Toyota Yaris áll 17 800, illetve 17 400 érdeklődéssel. A Corolla átlagosan 4,76 millió forintos árszinten, 11 éves átlagéletkor mellett szerepel, míg a Yaris ennél olcsóbb, 3,1 millió forintos átlagárral és közel 13,6 éves átlagéletkorral. A lista középmezőnyében a Suzuki Vitara, a Honda Civic és a Toyota RAV4 egyaránt 11–15 ezer közötti érdeklődést hozott. A Vitara különösen érdekes, hiszen a lista egyik legfiatalabb modellje 8,6 éves átlagéletkorral, miközben átlagára már meghaladja az 5,2 millió forintot. A RAV4 ezzel szemben a legdrágább modellek közé tartozik, 7,64 millió forintos átlagárral, ami jól mutatja, hogy a japán SUV-k a magasabb árkategóriában is versenyképesek.

A futásteljesítményeket vizsgálva szintén kirajzolódik egy fontos minta: több modell – például a Honda Civic vagy a Suzuki Ignis – 180–190 ezer kilométeres átlag mellett is jelentős érdeklődést generál. A vásárlók ezeknél a típusoknál kevésbé tartanak a magasabb futástól, ami szorosan összefügg a megbízhatóságról kialakult képpel.

„A japán autók népszerűségének fő oka Magyarországon a megbízhatóság, a kedvező fenntartási költség és a jó értéktartás. A hazai vásárlók többsége olyan modellt keres, amely hosszú távon is kiszámítható választás, ritkábban hibásodik meg, és idősebb korban is könnyen eladható. A Toyota, Suzuki és Honda márkák iránt régóta erős a bizalom: ebben szerepet játszik a Suzuki hazai jelenléte, a Toyota ismert megbízhatósága, valamint a Honda tartóssága is. Emellett a Swift, Yaris vagy Corolla méretben és fogyasztásban is jól illeszkedik a magyar autósok mindennapi igényeihez”

– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu vezetője.

Az adatok alapján a japán modellek sikere mögött egyértelműen egy tudatos vásárlói stratégia áll. A piacon egyre több modern, alternatív hajtású autó jelenik meg, és az árak is folyamatosan változnak, a kereslet egy jelentős része továbbra is a jól bevált konstrukciók felé fordul. A japán modellek esetében ez a stabilitás különösen jól látszik: a magasabb életkor és futásteljesítmény ellenére is vonzzák az érdeklődést, ami hosszú távon is meghatározó szereplőkké teszi őket a hazai használtautó-piacon.

*Érdeklődések: telefonszám és e-mail cím felfedések száma.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az MI nem munkahelyeket, hanem feladatokat automatizál

Igaz, hogy negatív spirálba került az IT szakma, és a mesterséges intelligencia a programozók munkáját is veszélyezteti? Itt az idő mélységében is megvizsgálni a helyzetet, hiszen az aggodalmak mellett létezik optimista forgatókönyv is, miszerint – ahogy a Világgazdasági Fórum előrejelzése is mutatja – 2027-ig akár 40%-kal nőhet a mesterséges intelligenciával és gépi tanulással foglalkozó szakemberek iránti kereslet.

A mesterséges intelligencia már most alakítja a munkaerőpiacot: a leginkább érintettek a fiatal diplomások, a technológiához nehezebben alkalmazkodó idősebb munkavállalók és a rutin irodai munkát végző diplomások – különös tekintettel a női munkaerőre. Mindezt megerősíti az Anthropic napokban megjelent kutatása. Tény, hogy nagyon sok munkafolyamat kiváltható az MI segítségével, és ezek közé már bekerültek a junior programozói feladatok is. A The Washington Post szerint a ChatGPT berobbanását követő két évben az amerikai programozói állások száma 25%-kal csökkent, az OECD becslése alapján pedig a munkahelyek körülbelül 27%-a magas automatizációs kockázatnak van kitéve.

Hatékonyságnövelés – emberi kontroll mellett

A GitHub Copilot használatával végzett kutatások szerint a fejlesztők átlagosan akár 55%-kal gyorsabban képesek kódot írni, ami jól mutatja, hogy az MI elsősorban a termelékenységet növeli. Ha azonban a minőséget is nézzük, már lényegesen árnyaltabb a kép. A Stack Overflow kutatásában a professzionális fejlesztők közel fele (45%) úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia eszközei rosszul vagy nagyon rosszul kezelik az összetett feladatokat, ezért 70%-uk nem érzi a mesterséges intelligenciát a munkájukra leselkedő fenyegetésnek. A jelenlegi nagy nyelvi modellek esetében a kutatások szerint összetettebb feladatoknál akár 10–30% közötti hibaarány (hallucináció) is előfordulhat, ami továbbra is elengedhetetlenné teszi az emberi ellenőrzést. Nem véletlen, hogy a ChatGPT mögött álló OpenAI cég az előzetes jelzések szerint megduplázza, és a 2026-os év végéig 8000 főre növeli munkatársainak számát.

Mindez azt jelenti, hogy bár a hagyományos programozói szerepkörök iránti igény csökken, új lehetőségek is nyílnak az új készségekkel rendelkező, speciális területeken dolgozó programozók számára: a magas szintű problémamegoldás, az architektúra-tervezés, a fejlesztői MI-eszközök promptolása és betanítása válnak egyre értékesebbé.

Soft skillek és MI ismeretek a megoldás

„A felsőoktatási intézményeknek kulcsszerepe van a képzésben, hiszen nyitott, innovatív, kreatív, kritikus gondolkodású, problémamegoldó diplomásokat kell a munkaerőpiacra bocsátani, akik már készségszinten és interdiszciplináris környezetben használják az MI-t. Fel kell készítenünk a hallgatóinkat, hogy a jövőben a piacképes tudás nem egy statikus diploma, hanem egy folyamatosan frissített kompetenciacsomag, amely a belépési pont egy élethosszig tartó tanulási ökoszisztémába”

– mondta el Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke, majd hozzátette:

„A Gábor Dénes Egyetemen az MI-t nemcsak az elméleti és gyakorlati tananyagainkba, hanem a módszertanba és eszközeinkbe is beépítjük.”

MI-tudás – az alapműveltség része

Egyre nagyobb a piaci igény az ún. MI-alapműveltség meglétére is: mi az MI, milyen területeken használható, mit jelent a nyelvi modell, és melyik nyelvi modell mire jó, hogyan kell promptolni, hogyan kell ellenőrizni a válaszokat, és milyen kockázatokkal kell számolni. Ez azért is fontos, mert az MI már minden ágazatban jelen van, és ilyen értelemben minden cég egy kicsit technológiai vállalattá válik a jövőben.

Ezt a kutatások is alátámasztják: egy friss Microsoft felmérés szerint az USA-ban a vezetők 66%-a már nem vesz fel olyan munkavállalót, aki nem rendelkezik mesterségesintelligencia-ismeretekkel, és az amerikai munkavállalók 50%-a – ágazattól függetlenül – már használja is az MI-t a munkájához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Wellis a Growww Digitallal kötött stratégiai partnerséget

A régiós és tengerentúli piacokon is meghatározó, vezető magyar gyártó-kereskedő, a Wellis a Growww Digital digitálismarketing-ügynökséget választotta stratégiai növekedési partnerének. Az együttműködés 2026 elejétől a teljes digitális ökoszisztémára kiterjed: az akvizíciós kampányok kezelése mellett a digitális analitika és az attribúciós modellezés is kiemelt szerepet kap az amerikai és az európai piacokon egyaránt.

A nemzetközi spa- és szaniterpiac egyik legjelentősebb szereplője, a magyar tulajdonú Wellis elért arra a pontra, ahol a globális növekedés fenntartásához már nem csupán csatornaoptimalizálásra, hanem rendszerszintű digitális működésre van szükség. Az együttműködés keretében a Growww Digital szenior szakértői csapata veszi át a Wellis régiós és tengerentúli akvizíciós PPC- és márkaépítési kampányainak irányítását, szoros egységbe kovácsolva a stratégiai tanácsadást a fegyelmezett operatív kivitelezéssel.

A partnerség egyik kiemelt szakmai pillére a Roivenue e-commerce attribúciós platform bevezetése és alkalmazása. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a Wellis hazai és külföldi akvizíciós és márkaépítési célú kampányai esetén pontosan látható legyen az egyes csatornák üzleti eredményhez való hozzájárulása.

„Egy olyan komplex, több kontinenst és tucatnyi országot átfogó szervezetnél, mint a Wellis, nem engedhetjük meg magunknak a fragmentált működést és a mérési vakfoltokat”

– mondta az együttműködés kapcsán Gesztesi Gábor, a Wellis marketingigazgatója.

„Olyan partnert kerestünk, aki nem kísérletezik a költségünkön, hanem bizonyított felelősségvállalással, rendszerszintű gondolkodással támogatja a céljainkat. A Growww Digital hibrid modellje – ahol a tanácsadói mélység kivitelezői fegyelemmel párosul – pontosan azt a stabilitást és kontrollt adja meg, ami a nemzetközi skálázáshoz elengedhetetlen.”

A Growww Digital számára a Wellis-szel való közös munka kiemelt jelentőségű, hiszen a gyártó-kereskedő cég a magyar gazdaság egyik legfontosabb „régiós bajnoka”, amely az amerikai piacon is sikeresen vetette meg a lábát.

„A Wellis egy rendkívül erős márka és egy igazi hazai sikertörténet, amely magyar gyártó-kereskedőként, hazai beruházással és szakértői gárdával az utóbbi két évtizedben példamutató eredményeket ért el világszinten is. Célunk, hogy stratégiai partnerségben közösen skálázzuk tovább a Wellis digitális növekedését.”

– tette hozzá Szabó László, a Growww Digital ügyvezető partnere.

Az együttműködés fókuszában a 2026-os évben az amerikai piaci jelenlét erősítése, valamint a közép-kelet-európai régió dominanciájának stabilizálása áll. A Growww Digital szakemberei nem csupán a PPC-kampányok kezeléséért felelnek, hanem a teljes digitális üzleti logika fejlesztéséért, biztosítva, hogy a stratégia és a végrehajtás egyetlen szakértői csapat irányítása mentén valósulhat meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!