Gazdaság

Új vállalatirányítási szemlélet hódít: így készítheted fel a cégedet az AI-korszakra

Alig van túl a vállalati szektor az agilis átálláson, az egyre szélesebb körben alkalmazott forradalmi technológiai megoldások máris újabb szemléletváltást sürgetnek.

Az előrejelzések szerint a mesterséges intelligencia 2030-ra 15,7 billió dollárral növeli majd a globális GDP-t, és ebből a „pénzesőből” senki nem szeretne kimaradni. Az AI-alapú vállalati rendszerek bevezetése azonban a világ nagy részén egyelőre gyerekcipőben jár, mert a cégek nem igazán tudják, hogyan fogjanak hozzá a technológia adaptálásának, míg a munkavállalók vagy azon aggódnak, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkájukat, vagy hogy nem kapnak megfelelő felkészítést ehhez az új típusú ember-gép együttműködéshez. A munkahelyeket alapjaiban megrengető korszakváltáshoz egy újfajta gondolkodásmód, a First Principles Thinking nyújthat hatékony támogatást – a módszertan elsajátítására pedig tökéletes alkalmat adnak a csendesebb nyári hetek a tudatos vezetők számára.

Nem kérdés, hogy a mesterséges intelligencia-forradalom alapjaiban változtatja meg a globális munkaerőpiacot: miközben becslések szerint 85 millió munkahelyet fog megszüntetni a technológia, 97 millió új állást is teremt majd. Az automatizáció főleg a rutinszerű tevékenységeket, adminisztratív folyamatokat vagy alapvető ügyfélszolgálati teendőket válthatja ki, de a McKinsey szerint összességében a munkahelyi feladatok akár 45%-át is elláthatja.

„A jövőt egyelőre elég szélsőségesen látjuk, egyesek szerint a mesterséges intelligencia képes lesz elvégezni helyettünk az összes hétköznapi, unalmas feladatot, így az emberek kreatív tevékenységekre fordíthatják az idejüket, ami egy termelékenyebb és boldogabb társadalomhoz vezet el. Mások úgy gondolják, hogy azok, akiktől elveszi a munkájukat az AI, nehezen találják majd meg a helyüket az átalakult piacon, ami végső soron a vagyoni egyenlőtlenségek fokozódásához járul hozzá. Az igazság valószínűleg valahol a kettő között lesz”

– véli Gönczy Gábor, a Stylers Group IT cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Sok a mozgó tényező – ilyenkor kell visszanyúlni az alapokhoz, vagy még annál is tovább

Az új technológiák tehát új korszakot nyitnak majd a cégek és a munkavállalók életében, az előrejelzések szerint a digitalizáció, a robotika és az AI előretörése miatt már 2030-ra pályát kell módosítania a munkaerőpiacon aktív népesség legalább 14%-ának. A hegyomlásszerű változások sokszínű reakciókat válthatnak ki a munkavállalókból. Bár sokáig az ellenállás és félelem uralta a mesterséges intelligenciával szembeni gondolkodásmódot, a legfrissebb felmérések szerint csupán a dolgozók 13%-a tart attól, hogy az AI elveszi a munkáját, miközben közel harmaduk hatékonyságnövekedést (31%) és új lehetőségeket (27%) remél tőle. Sőt, az emberek nagy része már használ is különböző mesterséges intelligencia alapú eszközöket a mindennapi feladatok megoldására, de több mint felük ezt nem meri bevallani attól tartva, hogy lecserélhetőnek ítéli meg munkaadója. Nagy tehát a zűrzavar a fejekben az AI-korszak hajnalán, de mégis hogyan segítheti át egy vezető a vállalatát ezen a korábban soha nem tapasztalt mértékű paradigmaváltáson?

Egyre több cégvezető fordul megoldásért a First Principle alapú gondolkodásmód felé, amely lényegesen eltér a hagyományos analógiákra és korábbi tapasztalatokra épülő problémamegoldó stratégiáktól. Ezen módszertan kulcsa, hogy a problémákat fundamentális alapokra bontja, így újszerű, a konvencionális keretektől független utakra tereli a szervezet működését. Bár a szemlélet alapjait az ókori görög filozófiában kell keresni, modernkori virágzása Elon Muskhoz kötődik, aki ezt a módszert alkalmazta a Tesla akkumulátorköltségeinek újragondolásakor, de így járt el például az Airbnb is, amikor ahelyett, hogy elfogadta volna a szállodaipar normáit, lecsupaszította a szállás fogalmát és egy merőben új megközelítést alkalmazott.

„A First Principles Thinking lehetőséget nyújt arra, hogy minden, múltban berögződött alapvetést lebontsunk, és arra ösztönöz, hogy ne csak új válaszokat keressünk, hanem magukat, a korábban feltett kérdéseket is újragondoljuk. Ez egy igazi önismereti út is egy vezető számára, aminek a végén hatékony és úttörő megoldásokkal a kezében indulhat el a technológia által teljesen újraértelmezett jövő felé”

– mondja Gönczy Gábor.

Új korszakhoz új gondolkodásmód kell

A First Priciples Thinking lényege tehát az, hogy ne fogadjuk el az iparági normákat, alapvetéseket, hanem kérdőjelezzünk meg mindent, amit korábban igaznak véltünk és ezen új elvek és szabályok mentén alapozzuk meg vállalkozásunk jövőjét. Számos cég egy konkrét új eszköz, rendszer, technológia bevezetésétől – tehát kívülről – várja a megújulást, miközben a szervezet alapvetően nem elég érett ahhoz, hogy alkalmazkodjon egy ilyen mértékű változáshoz. Fontos, hogy első lépésként megértsék a munkatársak, hogy hogyan támogathatja a munkájukat a digitalizáció vagy éppen a mesterséges intelligencia, illetve, hogy pontosan miként tudják beépíteni ezeket munkafolyamataikba. A kollégák képzése és szemléletformálása tehát kihagyhatatlan mérföldkő, mivel egyre több felmérés mutat rá arra, hogy az emberek valójában nem az új technológiáktól tartanak, hanem attól, hogy nem kapnak megfelelő felkészítést azok használatához.

„A Stylers Academynél éppen ezért első lépésként a hatékony AI stratégiát megalapozó First Principles Thinking módszertanának elsajátítására irányuló képzésünket ajánljuk partnereinknek. Az innovatív, megszokott keretektől elszakadó gondolkodásmódot először a vezetésnek érdemes elsajátítania, majd fokozatosan, egyre szélesebb körben be lehet vonni a munkavállalókat”

– emeli ki Gönczy Gábor.

A First Principles Thinking szerves részét képezi a kollaborációra, kreatív ötletelésre bíztató vállalati környezet, mellyel feltárhatóak az iparági nehézségek, a cég előtt álló piaci lehetőségek, a szervezet alapjaiban megbújó problémák.

„A kezdetekhez például jó tipp lehet, ha elemeire szedjük szét az előttünk lévő kihívást, mintha egy szoftvert elemeznénk ki kódonként. Érdemes lehet akár összegyűjteni és listázni az iparágunk alapfeltevéseit, és megnézni, melyeket tudjuk teljes mértékben újraalkotni és az alapján továbbindulni”

– teszi hozzá Gönczy Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:AI cég felkészülés jövő korszak vállalatirányítás

Up Next

Folyamatosan növekszik a használtautó-piac

Don't Miss

Tovább erősíti piacvezető szerepét és stabilitását a Daniella Villamosság

Gazdaság

Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van

A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.

A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.

„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”

– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke

A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.

Új technológiák, új igények

Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.

A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.

A hardver csupán félkarú óriás

Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.

Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.

Stabil alap, biztos háttér

A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.

A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.

A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.

A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.

Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre

Soha nem látott roham indult a boltokban, miután a SZÉP kártyával hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. 2025. december 1-jétől idén április 30-ig 44 ezer K&H kártyabirtokos használta fel cafeteriáját bevásárlásra. A friss adatok szerint összesen 4,7 milliárd forintot költöttek el az élelmiszerüzletekben, ami a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest közel 1,5 milliárdos növekedést mutat.

A számok döbbenetesek: az öt hónapos időszak teljes SZÉP-kártyás forgalmának több mint 30 százaléka élelmiszer-vásárlásokból származott, igaz, ebbe beleesett a tavalyi karácsonyi időszak is. Kimondható, hogy amíg hideg élelemért is lehetett SZÉP kártyával fizetni, addig a cafeteria-rendszer legismertebb eleme már nemcsak a pihenést és kikapcsolódást szolgálta, hanem a mindennapi megélhetés egyik fontos pénzügyi lába lett.

A vásárlási szokásokból az is jól látszik, hogy a felhasználók tudatosan és nagyobb volumenben költöttek. Az átlagos kosárérték elérte a 9200 forintot, vagyis sokan nem csupán néhány terméket vásároltak, hanem a kártyabirtokosok többsége jelentősebb, tervezett nagybevásárlások finanszírozására használta a keretét.

„Kiemelkedő érdeklődés övezte a hideg élelmiszerek SZÉP kártyával történő fizetését. És nemcsak a költési adatokban jelentett látható szintlépés, hanem a fizetési technológiák terén is

– hangsúlyozta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

– Az ügyfeleink 5 százaléka használta digitális SZÉP kártyáját a fizetésnél. A digitális fizetés növekvő népszerűsége is igazolja, hogy a könnyű és gyors felhasználói élmény, valamint a technológiai naprakészség ma már alapvető elvárássá kezd válni bevásárláskor. Nem kérdés tehát, hogy a kkv-szektor számára a SZÉP kártya valódi stratégiai eszköz, akár cafeteriaként adják munkavállaóiknak, akár úgy, hogy maguk válnak elfogadóhellyé.”

Bár a K&H SZÉP-kártyás forgalmi statisztikákban továbbra is a nagyvállalatok dominálnak, a kisvállalkozások szerepe is érezhetően megnőtt ebben az időszakban, ami egyben azt is eredményezte, hogy a forgalom egy része közvetlenül a helyi közösségekben maradhatott, hozzájárulva a gazdasági sokszínűség megőrzéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!