A közlekedés határokon átnyúló jellege miatt az automatizált / autonóm járművek tömeges forgalomba hozatala elképzelhetetlen globálisan összehangolt műszaki-jogi keretrendszer nélkül.

Ez a harmonizáció eddig elmaradt, azonban az ENSZ-EGB a közelmúltban megalkotta az automatizált vezetési rendszerek biztonsági követelményeit rendszerező első világszintű szabályozást. Ezen szakmai mérföldkő főbb részleteit foglalja össze Nyalka Csaba, a DLA Piper Hungary együttműködő szenior ügyvédje.

Napjainkban kivételesnek számít, ha az Európai Unió, az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Japán, Kanada és Kína közös platformra helyezkedik valamilyen témában. Ilyen konszenzus alakult ki az automatizált vezetési rendszerek (Automated Driving Systems – ADS) szabályozása során, aminek eredményeként az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság (ENSZ-EGB) Járműelőírások Harmonizációjáért felelős Világfóruma (WP.29) a 199. ülésén elfogadta az ADS-re vonatkozó első globális követelményrendszert, ami előreláthatólag az ENSZ 185. számú előírásaként épül be a meglévő szabályok közé.

Miért jelent mérföldkövet az ENSZ-EGB döntése?

A nemzetközi jog szintjén mostanáig nem volt olyan előírás a személygépkocsik és az áruszállító járművek vonatkozásában, ami az ADS-hez kötődő biztonsági követelményeket és az irányadó műszaki módszertant egységesen és ilyen részletességgel szabályozta volna. A járműautomatizálás területét inkább az jellemezte, hogy az éllovas országok egymástól függetlenül alakították ki saját műszaki-jogi keretrendszereiket. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt erősítették, hogy a széttagolt regionális és nemzeti szabályozás helyett egy globális követelményrendszerre van szükség. Ez ugyanis csökkentené a gyártók költségeit és egyben növelné hatékonyságukat, hiszen harmonizált előírások esetén nem kell országonként átalakítaniuk gyártási folyamataikat.

Üzleti szempontból pedig a legfontosabb, hogy az új követelményrendszer megnyitja az utat a tömeggyártás előtt és segíti az ADS-szel felszerelt járművek széles körű elterjedését. Jelenleg ugyanis például az EU-ban szigorú korlát áll fenn: az Európai Parlament és Tanács (EU) 2018/858 rendelete alapján csak néhány járműkategóriában, és kategóriánként évente mindössze 1500 automatizált / autonóm személygépjármű hozható forgalomba. Ez azonban a szakértői várakozások szerint az ENSZ-EGB új előírásai miatt alapjaiban meg fog változni; tehát a jövőben az ilyen járművek nem kis sorozatban, hanem darabszámkorlátozás nélkül lesznek engedélyezhetők az uniós típusjóváhagyási rendszerben.

A gazdasági megfontolásokon túl az ENSZ-EGB kiemeli azt is, hogy egy ilyen globális kodifikáció támogatja az új technológia társadalmi elfogadását, illetve közelebb hozza az évek óta előrevetített célt: a biztonságos és balesetmentes közlekedés elérését.

A definíciók fontossága

Különösen egy világszintű jogalkotás során kritikus pont a fogalmak és azok pontos jelentésének egységesítése. Az új szabályrendszerben 35 kiemelt definíció található, amelyek a jövőben globális szinten ugyanazzal a tartalommal bírnak. Így például az ADS; az ADS-jármű; az ADS-felhasználó; a tervezett működési tartomány (ODD); a dinamikus vezetési feladat (DDT); az adattároló rendszer automatizált vezetéshez (DSSAD); biztonsági irányítási rendszer (SMS); a virtuális tesztelés vagy a tesztpálya.

Az ADS-szel szembeni követelmények

Az előírás egyik kulcsfontosságú része az ADS-szel szemben támasztott követelmények részletes meghatározása. Ezzel összefüggésben az ENSZ-EGB általános elvként rögzíti, hogy az ADS biztonsági szintjének legalább egyenértékűnek kell lennie egy képzett és körültekintő emberi vezető szintjével. Ezen túl a rendszernek a közlekedési szabályok betartása mellett fel kell ismernie a biztonsági kockázatokat és eseményeket, amelyekre reagálnia is szükséges.

Nem szorul magyarázatra az a követelmény, miszerint az ADS főszabályként nem okozhat ütközést. Ha viszont ez elkerülhetetlen, a rendszernek törekednie kell az ütközés súlyosságának enyhítésére, amelynek során kötelező átváltani az ún. kockázatcsökkentett állapotba vagy pedig le kell állítani a járművet.

További lényeges követelmény, hogy amíg aktív egy ADS-funkció, addig a közlekedés biztonsága és a működés zavartalansága érdekében le kell tiltani a kézi irányítás vezérlőelemeit. Az ADS és a járművezető közötti együttműködés kapcsán az ENSZ-EGB további részletes szabályokat határoz meg a rendszer aktiválásától kezdődően, a menet közbeni működésen át egészen annak kikapcsolásáig.

Kötelező előírás, hogy a járművet fel kell szerelni olyan adattároló rendszerrel (DSSAD), amely képes figyelemmel kísérni az ADS működését. Ezzel összefüggésben a dokumentum 6. számú melléklete tartalmazza ezen rendszerek specifikációit, így például az adatformátumot, adathozzáférést, valamint az adatelemeket.

A gyártók felelőssége

Logikusan merül fel a kérdés: kinek kell biztosítania az ADS előírásoknak megfelelő működését?

Első lépésként meg kell határozni az irányadó technológiai feltételeket és elvárásokat a jármű, valamint az ADS teljes életciklusára vonatkozóan. Ennek megfelelően a követelményrendszer tartalmazza a szabványosított és ellenőrizhető műszaki paramétereket, referenciaértékeket, továbbá az ADS ellenőrzésére és értékelésére vonatkozó előírásokat. Ezek címzettjei pedig a gyártók.

Az ENSZ-EGB tehát kifejezetten a gyártókra telepít kötelezettségeket, lefedve a teljes tervezési, fejlesztési, gyártási, üzemeltetési és leszerelési folyamatot. További elvárás a biztonsági irányítási rendszer működtetése, valamint a gyártó köteles ellátni a részletesen meghatározott kockázatkezelési, gyártásirányítási és biztonsági feladatokat is.

A dokumentum röviden foglalkozik a kiberbiztonság témakörrel is. Ezzel összefüggésben az ENSZ-EGB által támasztott követelmény egyértelmű: kötelező biztosítani az ADS védelmét az ilyen támadásokkal szemben. Ennek érdekében a gyártó köteles dokumentálni és végrehajtani a kiberbiztonsági folyamatokat a tervezési, fejlesztési, gyártási, valamint az üzemeltetési szakaszokban egyaránt. Mindez összhangban áll a kifejezetten a jármű és kiberbiztonság témakörrel részletekbe menően foglalkozó 155. számú ENSZ-előírással.

Mi várható ezen fejlemény után az európai uniós és a hazai jogalkotásban?

Nyalka Csaba, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje így értékelte az aktuális világszintű szabályozással kapcsolatos következő lépéseket:

„Az új követelmények – a 157. számú ENSZ-előíráshoz hasonlóan – előreláthatólag 2027 első felében be fognak épülni az EU típusjóváhagyási és engedélyezési rendszerébe, ami az automatizált / autonóm járművek tömeges piacra lépésének elengedhetetlen előfeltétele. Az ENSZ-EGB előírásai itthon hivatalosan az uniós implementációt követően lesznek irányadók, ugyanakkor a hazai jogalkotás során már addig is indokolt megvizsgálni az új rendelkezéseket mind az automatizált / autonóm járművek tesztelési szabályainak módosítása, mind pedig ezek üzemszerű működésének kodifikálása során.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Akár már néhány év alatt is jelentősen átalakulhat az ingatlanpiac, miközben az épületeknek és a városnegyedeknek évtizedeken át kell vonzónak és jól használhatónak maradniuk.

Az új technológiák, a változó munkahelyi elvárások és az éghajlati kockázatok ezért alapvető kérdés elé állítják a fejlesztőket: hogyan hozhatnak ma olyan döntéseket, amelyek húsz év múlva is helytállónak bizonyulnak? Erre keresi a választ a Skanska 2026-os „Shaping Sustainable Places” jelentése.

A riport azt vizsgálja, hogyan őrizhetik meg a városi fejlesztések vonzerejüket, alkalmazkodóképességüket és gazdasági életképességüket jóval az építkezés befejezése után is. A tanulmány szerint a hosszú távú érték szempontjából az átadáskori teljesítmény önmagában már nem elegendő; legalább ilyen fontos, hogy a projekt teljes életciklusa során mennyire képes alkalmazkodni a változó igényekhez.

A riportban bemutatott európai fejlesztések azt példázzák, hogy a rugalmasság milyen szerepet játszhat a hosszú távú érték megőrzésében. Alapkövetelmény, hogy az épületek alkalmasak legyenek az új technológiák befogadására, az eltérő munkavégzési módok támogatására és a változó bérlői igények kiszolgálására. Ugyanilyen fontos, hogy a tágabb városi környezet részeként is hosszú távon jól működjenek. A jelentés szerint a tervezés legkorábbi szakaszában meghozott döntések gyakran meghatározóak abban, hogy egy épület évtizedek múltán is versenyképes marad-e.

„Nem az jelenti az igazi kihívást, hogy a mai piaci körülményekre tervezzünk, hanem az, hogy előre lássuk, mire lehet szükségük a bérlőknek, a befektetőknek és a városoknak tíz vagy húsz év múlva. Az épületek néhány év alatt elkészülnek, használhatóságuk és vonzerejük azonban több gazdasági ciklusra szól”

– mondta Aurelia Luca, a Skanska magyarországi és romániai kereskedelmi ingatlanfejlesztési üzletágának ügyvezető alelnöke.

A jelentés stockholmi, koppenhágai, prágai és poznańi projektek példáján keresztül mutatja be, hogyan segítheti a hosszú távú szemlélet a fejlesztések vonzerejének és értékének megőrzését. Az egyes épületek teljesítményén túl ezek a projektek olyan tágabb szempontokat is figyelembe vesznek, mint az alkalmazkodóképesség, a városi kapcsolatok, a közterek és a mindennapi felhasználói élmény.

Az elmúlt két évtizedben a Váci úti irodafolyosó a főváros egyik legmeghatározóbb üzleti negyedévé vált. Ezzel párhuzamosan az elvárások is átalakultak: a kiváló megközelíthetőség, a szolgáltatások, a közterek, a kikapcsolódási lehetőségek és a munkakörnyezet általános minősége ma már alapvető szempont a vállalatok és a képzett munkaerő vonzásában. Egy ilyen városrész nem egyetlen fejlesztési ciklus alatt születik meg, hanem hosszú évek során, a magánberuházások, az infrastruktúra korszerűsítése és a változó felhasználói igények együttes hatására formálódik. Ez a hosszú távú szemlélet a H₂Offices fejlesztését is meghatározza. A jelentésben bemutatott többütemű nemzetközi projektekhez hasonlóan a H₂Offices is folyamatosan formálódik. A projekt teljes víziója a tervezett utolsó ütem megvalósulásával válik majd teljessé.

Ez a hosszú távú gondolkodás a ma meghozott döntésekre is kihat. A nyilvános terekkel, a kényelmi szolgáltatásokkal, a közlekedéssel, a bérlői élménnyel és a jövőbeni alkalmazkodóképességgel kapcsolatos szempontok már évekkel azelőtt beépülnek a tervezésbe, hogy a fejlesztés elérné végleges formáját. A cél túlmutat a mai kereslet kiszolgálásán: olyan helyszín létrehozása jelenti a fő irányvonalat, amely a környék és használói igényeinek változásával együtt is hosszú távon vonzó marad.

A tanulmány szerint ez a fajta gondolkodás az egész ingatlanágazatban egyre fontosabbá válik. A bérbeadási aktivitás, a minősítések és a tranzakciós volumenek továbbra is fontos mutatók, de mindig csak egy adott pillanatról adnak képet. A siker valódi mércéje később mutatkozik meg abban, hogy egy fejlesztés több piaci cikluson keresztül is képes-e embereket, vállalkozásokat és befektetéseket vonzani.

Mindez a városok, a befektetők és az ingatlanfejlesztők számára egyaránt a következő évtizedek egyik meghatározó kihívása lehet. A piacok továbbra is változni fognak. A ma létrehozott helyeknek pedig velük együtt szükséges alkalmazkodniuk. Ehhez a következő üzleti ciklusnál messzebbre kell tekinteni, és már most szükséges számolni a következő generáció igényeivel.

A Skanska 2026-os „Shaping Sustainable Places” jelentése teljes terjedelmében itt érhető el: https://www.skanska.com/group/en/media/foresight/reports/shaping-sustainable-places-report

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az idén hatályba lépett új transzferár-szabályok jelentősen megnövelték a kapcsolt vállalkozásokkal üzleti kapcsolatban álló cégek dokumentációs és adatszolgáltatási terheit.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a SALDO Zrt. szakmai közreműködésével öt területi kamara részvételével ingyenes országos szakmai előadássorozat indul, ahol a résztvevők gyakorlati útmutatást kapnak a legfrissebb jogszabályi változásokról. A program esettanulmányokon keresztül hívja fel a figyelmet a leggyakoribb buktatókra és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legújabb ellenőrzési fókuszpontjaira is.

Az új transzferár rendelet gyakorlati kihívásai 2026-tól című előadássorozat október 26. és november 10. között Kecskemétre, Budapestre, Miskolcra, Győrbe és Szegedre látogat el. Az új szabályok elsősorban azokat a vállalkozásokat érintik, amelyek kapcsolt ügyleteinek, illetve összevont ügyleteinek értéke meghaladja a 150 millió forintot. A Budapesti, a Csongrád-Csanádi, a Bács-Kiskun Vármegyei, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett előadások részletesen bemutatják a legfontosabb változásokat, amelyek közé tartozik a szokásos piaci ár megállapításáról szóló helyi dokumentum, a Local File bővülő tartalma, a módosuló értékhatárok, a csoporton belüli szolgáltatások szigorodó feltételei, valamint a társasági adóbevallás bővülő adattartalma. Az adóhatóság szemszögéből szó esik a menedzsmentdíj hasznossági tesztjéről, a részekre osztás buktatóiról és az adatbázis-kutatás új minimumsztenderdjeiről is, azaz arról az elvárt szakmai és tartalmi szintről, amellyel a vállalkozásnak igazolnia kell, hogy a kapcsolt cégeivel kötött ügyletei során alkalmazott árak megfelelnek a független piaci áraknak.

A transzferár, hétköznapibb néven szokásos piaci ár a kapcsolt vállalkozások, például anya- és leányvállalatok, vagy ugyanazon tulajdonosi körbe tartozó cégek közötti ügyletek árazását jelenti. A hatóságok ezt azért szabályozzák szigorúan, hogy a vállalkozások ne tudják mesterségesen átcsoportosítani a nyereséget alacsonyabb adókötelezettségű országokba vagy társaságokba, és ezzel elkerüljék a valós adófizetést. A transzferár-szabályozás lényege, hogy a kapcsolt felek közötti áraknak meg kell felelniük annak, amit független felek hasonló körülmények között használnának. A 2026. januárban érvénybe lépett minisztériumi rendelet szigorúbb előírásokat vezetett be és erre az adóévre kell először alkalmazni. A bevallásokat és magát a formális transzferár-nyilvántartást 2027 tavaszán kell benyújtani, de a felkészülést már most érdemes elkezdeni.

Az előadássorozat állomásai:

• október 27. – Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara – regisztráció itt
• november 2. – Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara– regisztráció itt
• november 5. – Győr, Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara – regisztráció itt
• november 10. – Szeged, Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara – regisztráció itt
• november 17. – Kecskemét, Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara – regisztráció itt

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A résztvevők a helyszínen ingyenes, 30 perces személyes tanácsadásra is regisztrálhatnak a SALDO Zrt. szakértőinél.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!