Gazdaság

Hogyan változik a kereslet a contracting szolgáltatások iránt Magyarországon?

Kép forrása: Freepik

Hogyan változik a kereslet a contracting szolgáltatások iránt Magyarországon és kik a legnagyobb contracting cégek IT területen?

Az IT contracting piaca Magyarországon egyre növekvő tendenciát mutat, mivel a vállalatok folyamatosan keresik a rugalmas munkaerőpiaci megoldásokat és a gyorsan változó technológiai igényekhez igazodó szolgáltatásokat. Ebben az írásban részletesen áttekintjük, hogyan alakult az IT contracting szolgáltatások iránti kereslet az országban, és bemutatjuk, kik a legnagyobb szereplők ezen a piacon.

Az IT contracting piac jelentősége Magyarországon

Magyarország az elmúlt 20-30 évben az egyik IT központtá vált a közép-európai régióban. Az IT szektor fejlődése különösen Budapesten és a nagyobb városokban, mint Debrecen és Szeged valósult meg. A technológiai vállalatok növekednek, és ezzel együtt egyre nagyobb szükség van olyan szakemberekre, akik ideiglenes, de magas szintű szakértelmet biztosítanak – ezt kínálják a contracting szolgáltatások.

Az IT contracting különösen vonzó azoknak a vállalatoknak, amelyek gyorsan alkalmazkodni kívánnak a technológiai változásokhoz, de nem akarnak hosszú távra elköteleződni a munkavállalók felé. A contracting lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy szükség szerint alkalmazzanak szakértőket, legyen szó egy rövid távú projektről vagy egy hosszabb időszakra szóló szerződésről.

Hogyan változott a contracting szolgáltatások iránti kereslet?

Az elmúlt években az IT contracting iránti kereslet drámaian megnőtt. A pandémia hatására felgyorsult digitalizáció, a távmunkára való átállás, és az ezzel kapcsolatos új technológiai igények mind hozzájárultak ahhoz, hogy egyre több vállalat forduljon contracting szolgáltatókhoz.

A piacon észlelhető trendek közé tartozik a felhőalapú szolgáltatások, az adatbiztonság, valamint a szoftverfejlesztési projektek iránti növekvő igény. Az IT contracting egyre népszerűbbé válik, mivel a vállalatok gyorsabban képesek szakértői erőforrásokat mozgósítani egy-egy speciális feladatra anélkül, hogy hosszú toborzási folyamatokat kellene lebonyolítaniuk.

A contracting modell előnye, hogy a cégek csak addig veszik igénybe a szakembereket, amíg valóban szükségük van rájuk, így csökkentve a munkaerővel járó állandó költségeket. Ez a rugalmasság kulcsfontosságú tényezővé vált a jelenlegi piaci környezetben.

Kik a legnagyobb contracting cégek az IT területen Magyarországon?

Magyarországon több nagy contracting szolgáltató is működik, amelyek kifejezetten az IT szektorra specializálódtak. Az alábbiakban bemutatunk néhány jelentős szereplőt, akik kiemelkednek ezen a területen:

Bluebird
A Bluebird magyar alapítású IT contracting cég, amely kifejezetten a szoftverfejlesztés, rendszerintegráció és adatmenedzsment területére fókuszál. Kiemelkedő helyi piaci ismereteik és széleskörű szakértői hálózatuk révén nagyvállalati és kis- és középvállalkozói ügyfelek számára is kiváló megoldásokat nyújtanak.
Reed Specialist Recruitment
A Reed Specialist Recruitment szintén vezető szereplő Magyarországon, különösen az IT és technológiai szakértők contracting szolgáltatásainak területén. A cég erős kapcsolatokkal rendelkezik a nemzetközi vállalatokkal, és szakértői erőforrásokat biztosít rövid és hosszú távú IT projektekhez.
Kelly Services
A Kelly Services globális munkaerőpiaci szolgáltatóként szintén jelentős jelenléttel bír Magyarországon, különösen az IT contracting területen. A cég széleskörű IT szolgáltatásokat nyújt, beleértve a szoftverfejlesztést, rendszermérnökséget és IT tanácsadást.

Miért választják a cégek egyre inkább a contracting szolgáltatásokat?

A contracting szolgáltatás sok előnnyel rendelkezik, és a vállalatok számára különösen vonzóak a változó piaci környezetben. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány főbb okot, amiért a contracting egyre nagyobb teret nyer Magyarországon:

Rugalmasság
A cégeknek lehetőségük van arra, hogy pontosan akkor és annyi IT szakembert alkalmazzanak, amikor és amennyire szükségük van. Ez lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a projektek változó követelményeihez, valamint a piaci igényekhez.

Költséghatékonyság
A contracting modell költséghatékony, hiszen a vállalatok csak a ténylegesen elvégzett munkáért fizetnek, és nincs szükségük hosszú távú elköteleződésre. Az állandó alkalmazottakkal járó költségeket, mint a juttatások és egyéb munkáltatói terhek, jelentősen csökkenteni lehet.

Gyors toborzási folyamat
Míg a hagyományos munkaerő-közvetítés folyamatok hónapokat vehetnek igénybe, a contracting szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a vállalatok gyorsan találjanak megfelelő IT szakértőket. Ez különösen fontos a technológiai szektorban, ahol a gyorsaság és az időbeli megfelelés kritikus tényezők.

Specializált szakértelem
A contracting szakemberek általában nagyon specializáltak, és pontosan olyan készségekkel rendelkeznek, amelyek szükségesek egy adott projekt sikeres megvalósításához. Így a vállalatok hozzáférhetnek olyan szakértői tudáshoz, amelyet egyébként nehezen vagy költségesen tudnának házon belül biztosítani.

A jövő kilátásai: Tovább növekvő igény az IT contracting szolgáltatásokra

A technológiai iparág folyamatos fejlődése és a digitalizáció iránti növekvő kereslet arra enged következtetni, hogy a contracting szolgáltatások iránti igény a következő években is tovább fog növekedni Magyarországon. A cégek egyre inkább felismerik, hogy a rugalmas munkaerő és a specializált IT szakemberek alkalmazása versenyelőnyt biztosíthat számukra.

Míg az IT contracting jelenleg elsősorban a nagyvállalatok és multinacionális cégek körében népszerű, a jövőben egyre több kis- és középvállalkozás is nyitni fog ezen megoldások felé. Az új technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a big data és az IoT (Internet of Things) további igényeket generálnak majd, amelyek kielégítésére a contracting szakértők jelenthetik a választ.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban

Hazánk mezőgazdaságának egyik legnagyobb kockázati tényezője az aszály, amely egyaránt kihat a terméshozamra és a gazdálkodók életére.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) legújabb kötete, az Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban átfogóan tárgyalja a szárazság okozta kihívásokat, a termelési rendszerek sérülékenységét, valamint a szélsőséges időjárási feltételekhez való alkalmazkodás szükségességét.

A kiadvány szerkesztői – Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora és Dr. Zsembeli József, a MATE Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ igazgatója – részletesen mutatják be az aktuális helyzetet Magyarországon, különös tekintettel a 2022-es és 2024-es súlyos aszályokra, amelyek rávilágítottak a fenntartható és az aszály káros hatásait mérséklő mezőgazdasági stratégiák jelentőségére. A szakértők fontosnak tartják, hogy a gazdálkodók mellett a politikai döntéshozók is aktívan részt vegyenek a megfelelő szabályozások és támogatási rendszerek kialakításában, hiszen csak átfogó és összehangolt beavatkozásokkal lehet hatékonyan szembenézni az aszály okozta kihívásokkal.

Amint a könyv előszavában is olvasható, az éghajlatváltozás hatásai egyre kézzelfoghatóbbá válnak a mezőgazdaság mindennapjaiban, különösen a csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága és a gyakrabban jelentkező aszályos időszakok révén. Magyarországon az aszály a mezőgazdasági termelés kockázatának egyik, ha nem a legmeghatározóbb tényezője. Bár az árvizek, a korai fagyok, a kártevők és egyéb kockázati tényezők komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat, a mezőgazdasági termelés és bevételkiesés szempontjából egyetlen más termelési kockázati forrás sem olyan jelentős országosan, mint az aszály. A nagy szárazság csökkentheti a terméshozamokat, a gazdálkodókat arra késztetheti, hogy szűkítsék a termesztett növények körét és területét, növeljék a termelési inputokat, például a növénytermesztésben az öntözésre vagy az állattenyésztésben a takarmányokra, állatjólétre fordított költségeket.

Az „Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban” című könyv célja, hogy gyakorlati és tudományosan megalapozott útmutatást nyújtson a gazdálkodóknak, agrárszakembereknek és döntéshozóknak arra, miként készülhetnek fel hatékonyan az aszályok következményeire. A könyv szerzői azonban nem csupán a kihívásokra kívánják felhívni a figyelmet, hanem azokra a lehetőségekre is, amik segítségével a mezőgazdaság alkalmazkodóbbá, ellenállóbbá és hosszú távon is életképessé válhat. Ennek érdekében a kötet átfogó képet ad az aszály élettani és gazdasági hatásairól, a korszerű vízgazdálkodási technikákról, valamint bemutatja a fenntartható, adaptív gazdálkodási módszereket, amelyek segíthetnek enyhíteni a vízhiány okozta károkat.

A gazdálkodók akár jelentős mértékben is alkalmazkodhatnak a szárazsághoz, a talaj nedvességmegtartó képességét növelő beruházások és intézkedések révén. A különféle talajvédő, nedvességtakarékos művelési módok és gyakorlatok, amelyek növelik a talaj szervesanyag-tartalmát, miközben csökkentik a talaj nedvességveszteségét – mint például a direktvetés vagy a redukált talajművelés, a takarónövények használata, a megfelelő vetésváltás stb. – segíthetnek a gazdaságoknak alkalmazkodni az aszály egyre növekvő kockázatához. Az öntözés hatékonyságának növelése is csökkentheti az aszály okozta károkat. A kötet számos további lehetőséget is felkínál a gazdálkodóknak.

A közelmúltban tapasztalt számos jelentős aszály arra ösztönzi a szakpolitikát, hogy a fókusz a rövidtávú aszályreagálásról a hosszútávú szárazságtűrő képesség kiépítése felé mozduljon el. Az aszályhoz való alkalmazkodás adekvát stratégiai megoldásokat igényel mind ágazatonként, mind régiónként. A kiadvány multidiszciplináris megközelítésben tárgyalja az aszály problémakörét, egyben bemutatja a legújabb kutatási eredményeket, gyakorlati alkalmazásokat, valamint hosszútávú megoldási stratégiákat a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a társadalmi rendszerek számára.

Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik elkötelezettek a mezőgazdasági termelés jövőjének megőrzése iránt, valamint azoknak, akik mélyebb ismeretekre vágynak az aszály okairól és következményeiről.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Vidéken is viszik a nagyot drágult paneleket

A megyei jogú városokban is hasonló mértékben drágultak az ingatlanok, mint Budapesten, de vidéken még így is jóval olcsóbban lehet lakást vásárolni, mint a fővárosban.

Az Otthon Centrum friss adatai szerint a vidéki nagyvárosokban is a panellakások drágultak a leginkább: az egy évvel ezelőttinél majdnem harmadával kerül többe egy négyzetméter. A vidéki városok közül Debrecen a legdrágább.

„Mindhárom használt szegmensben áremelkedést tapasztaltunk az előző év azonos időszakához képest, és ez a trend lényegében tavaly óta folyamatos”

– ismertette a megyei jogú városok átlagos négyzetméterárainak alakulását Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető arról is beszámolt, hogy a használt ház ára emelkedett a legkevésbé, 11,8 százalékkal, míg a téglalakások 25,5, a panellakások fajlagos ára 28,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

„A vidéki trendek nagyon hasonlítanak a budapesti folyamatokra: a fővárosban a családi ház 10 százalékot, a téglalakások 23 százalékot, a panellakások pedig 38 százalékot drágultak egy esztendő alatt”

– tette hozzá a szakember, kiemelve, hogy a fővárosi árszint továbbra is jelentősen meghaladja a vidéki városokét.

A téglalakások piacán Debrecen rekorder, amely a megyei jogú városok közül egyedüliként lépte át az egymillió forintos átlagos négyzetméterárat (1,07 millió forinttal). A második helyen Székesfehérvár áll 864 ezer forintos középértékkel, majd Győr következik 853 ezer forintos átlaggal. A legtöbb megyei jogú városban mérsékeltebb árak jellemzők 550-750 ezer forint közötti átlaggal. Csak a kisebb és a fővárostól távolabbi városokban fordult elő ennél alacsonyabb ár, például Nagykanizsán (450 ezer) vagy Baján (422 ezer forint).

Az Otthon Centrum közreműködésével értékesített téglalakások átlagos négyzetméterára egy év alatt 25,5 százalékkal emelkedett. A legtöbb megyei jogú városban 15-30 százalék közötti drágulás látható, Sopronban, Szegeden, Veszprémben, valamint Zalaegerszegen egyszámjegyű volt a növekedés, míg Szolnokon, Tatabányán és Székesfehérváron meghaladta a 30 százalékot.

A panellakások átlagos négyzetméterára 729 ezer forint, a rangsort ebben a szegmensben is Debrecen vezeti 950 ezer forinttal, majd Székesfehérvár 827 ezerrel a második, Győr pedig 812 ezer forinttal a harmadik legdrágább város. Az olcsóbb városok közé Dunaújváros (478 ezer), Szolnok és Miskolc (460 ezer), valamint Nagykanizsa (417 ezer forinttal) tartozik. A legtöbb megyei jogú várost azonban 500-700 ezer forintos átlagár jellemzi.

Az árak összességében 28,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát, amiben Soóki-Tóth Gábor szerint a kamattámogatott hiteleknek is nagy szerepe van, amelyek különösen az olcsóbb panelek iránt élénkítették a keresletet. Minden városban emelkedtek az árak, a legnagyobb 30 százalékot meghaladó drágulást Kecskeméten, Pécsen, Székesfehérváron és Debrecenben, míg a legkisebb növekedést Zalaegerszegen mindössze 4 százalék mérte az Otthon Centrum. Ezzel szemben a többi vidéki városban kétszámjegyű áremelkedés az irányadó.

A megyei jogú városokban az elmúlt egy évben a családi házak drágultak a legkevésbé: a négyzetméterár átlagértéke 551 ezer forint, ami éves távlatban 11,8 százalékos emelkedésnek felel meg. Ugyanakkor az összetételhatás miatt a 25 megyei jogú városban szélsőségesen, a tavalyi átlagár 90-140 százaléka között alakultak az idei átlagok.

Debrecen a harmadik szegmensben is rekorder 745 ezer forinttal, amelyet Sopron közelíti meg 702 ezerrel, míg Győr 623 ezer forintos átlagos négyzetméterárral a harmadik. Nem sokkal marad le Székesfehérvár (614 ezer) és Érd (600 ezer), miközben a legtöbb városban 400-600 ezer forint közötti átlagár a mértékadó. A kisebb és a fővárostól távolabb esővárosokban, ennél alacsonyabb átlagok is előfordulnak: Szekszárdon 319 ezer, Nagykanizsán 333 ezer, Zalaegerszegen 374 ezer forint a középérték.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Sikerrel zárult Shanghai magyarországi bemutatkozása

Október 30-31-én zajlott a Hungexpo területén a világ egyik legnagyobb, Kínai állami támogatással megvalósuló kiállítássorozata, a Shanghai Fair Trade Show budapesti állomása.

A többezer látogatót vonzó eseményen mintegy 130 kínai high-tech vállalkozás képviseltette magát a legkülönbözőbb szegmensekből. Az eseményen mások mellett előadást tartott Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, a HEPA vezérigazgatója, és Sun Jianping, a Shanghai Services Federation elnöke is.

Az eseményt elsősorban magyar vállalkozások képviselői látogatták, akiknek ez a koncentrált jelenlét kiváló alkalmat kínált, hogy akár több közvetlen kapcsolatot is kialakítsanak kínai gyártókkal és szolgáltatókkal. A minél intenzívebb kapcsolatfelvételt előre egyeztetett személyes találkozók is segítették a kínai és magyar cégek képviselői között ‒ mondta el Szabó Mónika, a rendezvény szervezését és kommunikációját magyar részről támogató a Gold Communications Kft. ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!