Connect with us

Gazdaság

Éppen most robban a hazai előfizetéses e-kereskedelem

Idén nyáron a hazai webshopok 4 százaléka kínált valamilyen terméket előfizetéses formában, azonban az adatok szerint ez az arány két-három éven belül várhatóan 23 százalékra nő.

Az, hogy közel ötszörösére nőhet az előfizetéses vásárlást kínáló webáruházak száma, jól mutatja a piacon zajló jelentős változásokat – ismertette a Visa támogatásával készült friss kutatásának(1) eredményeit a Shoprenter.

A felmérés során 998 hazai webáruház tulajdonosa osztotta meg véleményét és jövőbeli terveit. Jelenleg a magyar webáruházak mindössze 4 százaléka kínál előfizetéses vásárlási lehetőséget. Azonban a jövőbeli terveket vizsgálva kiderül, hogy 2024-ben 7 százalék tervezi bevezetni ezt a modellt, és további 12 százalék a következő 2-3 év során, így 2027-re az előfizetéses vásárlást kínáló webáruházak aránya elérheti a 23 százalékot.

„Ez közel ötszörös növekedési potenciál, ami első hallásra irreálisnak tűnhet, azonban egybevág a nemzetközi tapasztalatokkal(2). Ráadásul a magyarországi növekedés még ennél is intenzívebb lehet, mivel a kutatás szerint a webáruházak egy jelentős része még nem hozott döntést az előfizetéses modellek bevezetéséről. A megkérdezettek 29 százaléka nyitott lenne a lehetőségre, míg 15 százalék bizonytalan ebben a kérdésben”

– mondta Rab Máté, a Shoprenter ügyvezetője.

Innovátorok és lemaradók

„A Visa több kezdeményezése irányul arra, hogy a hazai mikro- és kisvállalkozásokat támogassa, valamint hozzáadott értékű szolgáltatásokat fejlesszen. Emellett folyamatosan innoválunk, hogy az online vásárlás élményét és biztonságát fokozzuk. A Vevőből előfizető programmal is ezt a célt tűztük ki, és a kutatás adatai jól mutatják, hogy az előfizetéses modell bevezetése jelentős növekedési potenciált hordoz a következő években a hazai kkv-k számára”

– mondta Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője.

A legnagyobb innovációs hajlandóságot az előfizetéses vagy visszatérő vásárlást támogató szolgáltatások bevezetésére az élelmiszer és ital, valamint az irodaszerek és taneszközök kategóriájában működő e-kereskedők mutatják az adatok szerint. Az élelmiszer és ital szektorban már a vállalkozások 11 százaléka alkalmaz előfizetést, és további 38 százalék nyitott rá. Hasonlóan magas az érdeklődés az irodaszerek és taneszközök piacán, ahol 10 százalék már használ előfizetéses modellt, és 36 százalék tervezi bevezetni 2024-ben.

Ugyanakkor a kutatás rávilágít arra is, hogy a webshopok 32 százaléka határozottan elutasítja az előfizetéses modellek alkalmazását. A bútor és régiség, valamint az otthon és design kategóriákban tevékenykedő e-kereskedők a legkevésbé nyitottak az ilyen típusú szolgáltatásokra: a bútor és régiség szektorban a vállalkozások 39 százaléka, míg az otthon és design területen 46 százalék nem tervezi az előfizetéses modellek alkalmazását.

„Pedig az otthon és design, valamint a bútor és régiség kategóriákban is komoly lehetőségek rejlenek az előfizetéses modellekben. Rendszeres lakberendezési tanácsadás, szezonális dekorációk, vagy exkluzív, limitált kiadású termékek révén a vállalkozások stabil, hosszú távú bevételi forrást érhetnek el, miközben növelik a vásárlói hűséget. Az ilyen innovációk kulcsfontosságúak lehetnek a piaci versenyképesség fenntartásában, mivel a fogyasztók egyre inkább értékelik a kényelmet és a személyre szabott ajánlatokat”

– mondta Stampf Attila, a Humanize ügyfélélmény-folyamat tervezője.

A tudás, mint versenyelőny

A webáruházak versenyképessége szempontjából ma már létkérdés, hogy kínálnak-e előfizetéses szolgáltatásokat. Nem az a kérdés, hogy a magyar fogyasztók hajlandóak-e előfizetni termékekre és szolgáltatásokra, hanem az, hogy hazai vagy külföldi webáruházban teszik ezt meg.

Az előfizetéses e-kereskedelem elterjedése ezért kulcsfontosságú a szektor növekedése és versenyképessége szempontjából, ahol az edukáció és a technológiai hozzáférhetőség meghatározó szerepet játszik. Ebben nyújt támogatást a Shoprenter és a Visa Vevőből Előfizető Programja(3), amelynek célja, hogy a vállalkozások számára megkönnyítse az előfizetéses modellek bevezetését és működtetését, mindezt gyakorlati útmutatásokkal, eseményekkel és szakértői támogatással segítve.

Ideális terjedési feltételek

Az előfizetéses e-kereskedelem terjedését egyre több innováció támogatja, amelyek alapját a kártyás fizetési megoldások és a tokenizáció széleskörű elterjedése adja. A kutatás adatai szerint az online bankkártyás fizetés a webáruházakban már a rendelési arányok 32 százalékát teszi ki, idén először megelőzve az utánvétet. Emellett a mentett kártyás fizetések (4 százalék) és az ismétlődő fizetések (9 százalék) tovább erősítik a vásárlói rugalmasságot, elősegítve az előfizetéses modellek elterjedését.

Az online fizetés mellett további peremfeltételek, az e-kereskedelem és a logisztikai rendszerek folyamatos fejlődése, egyre kedvezőbb feltételeket teremt az előfizetéses e-kereskedelem elterjedéséhez. Az automatizált rendeléskezelés, a gyors kiszállítás és a rugalmassá vált fizetési megoldások révén az e-kereskedők ma már jelentős beruházás nélkül indíthatják el előfizetéses szolgáltatásaikat. Magyarországon például a Shoprenter olyan technikai infrastruktúrát biztosít a webáruházak számára, amely lehetővé teszi számukra, hogy könnyedén bevezessék saját előfizetéses rendszereiket. Ezek a fejlesztések nemcsak a kereskedők, hanem a fogyasztók számára is kényelmesebb és gördülékenyebb vásárlási élményt biztosítanak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Tovább emelkedett a fővárosban a panellakások ára

Jelentősen csökkent a téglalakás panellel szembeni árelőnye a fővárosban, miután egy év alatt 36 százalékkal emelkedett a házgyári lakások átlagos négyzetméterára, ismertette Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető az első féléves adatokat. Mindhárom használt szegmensben áremelkedést mért az Otthon Centrum.

A korábbinál alacsonyabb hitelkamat, illetve az igénybe vehető támogatások sokfélesége együttesen hat a fővárosi ingatlanpiacra, a keresletnövekedés pedig áremelkedéssel párosul, így éves szinten a panel, a tégla és a családi ház esetében is drágult az átlagos négyzetméterár – összegezte az első féléves budapesti adatokat Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, négyzetméterenként átlagosan 1,33 millió forintért keltek el a téglalakások, míg a panellakásokért 1,078 milliót, a házakért 810 ezer forintot fizettek a vevők. Az idei árak mindhárom használt szegmensben magasabbak a tavalyi év azonos időszakában mértnél. A legkevésbé, vagyis 12,4 százalékkal a házak drágultak, míg a téglalakások 21,8 százalékkal, a panellakások 36,2 százalékkal kerülnek többe, mint egy éve.

A társasházi téglalakások négyzetméterára 1,33 millió forint a fővárosban. A legmagasabb átlagos négyzetméterárat az V. kerületben mérte az Otthon Centrum, 1,76 millió forinttal. Ezt az árszintet az I. kerület közelítette meg, 1,75 millió forintos középértékkel, ettől nem sokkal marad le a II. kerület 1,68 millió, és a XIII. kerület 1,65 millió forinttal. A budai és belvárosi kerületek – a VIII. kerület kivételével – meghaladták a milliós négyzetméterárat, sőt, a budai kerületek többsége megközelítette a másfél milliós négyzetméterárat. A VI., IX. és XIV. kerületben átlagosan 1,2 millió forint négyzetmétere egy ingatlannak. A sort a VIII. kerület zárja, 972 ezer forinttal. A külső pesti kerületek közül a IV. kerület emelkedik ki 994 ezer forinttal, de a többi kerület árszintje is jobbára 900 ezer forint körül alakul. Legkedvezőbb áron a XVIII. kerületben lehet téglalakást venni, négyzetméterenként 766 ezer forintért. A téglalakások jelenlegi árszintje 21,8 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakát. A legtöbb kerületben kétszámjegyű az áremelkedés. Csupán néhány kerületben (III., IV., XVII. és XVIII.) nem nőttek az árak. Ugyanakkor az I. és XIII. kerületben 30 százalékot meghaladó a drágulás.

A panellakások átlagos négyzetméterára az első félévben 1,077 millió forint. A legmagasabb fajlagos ár a XIII. kerületben irányadó, 1,25 millió forinttal. Ezt csak a XI. kerület közelíti meg (1,22 millió forint), de a belvárosi és budai lakótelepek többsége is átlépte már a milliós négyzetméterárat: a III., IV., VIII. és XIV. kerület átlagos négyzetméterára 1,1 millió forint körül alakul. Egymillió forint alatt csak a külső pesti kerületekben lehet panellakást vásárolni. Ott sincs számottevő különbség, mivel a kerületek között 900 ezer és 1 millió forint között alakul a fajlagos átlagár. Az előző év azonos időszakánál 36,2 százalékkal drágább egy négyzetméter, ami azt mutatja, hogy a relatíve olcsó panelek iránt megnőtt a kereslet. Minden kerületben kétszámjegyű az emelkedés, ami a legtöbb kerületben 30-40 százalék közötti áremelkedést jelent. Jellemzően az olcsóbb lakótelepek drágultak nagyobb mértékben, például a XVIII. és a XX. kerületben lévők.

Az elmúlt félévben a használt házak négyzetméterenként 810 ezer forintért cseréltek tulajdonost. A budai és külső pesti kerületek között továbbra is jelentős különbség rajzolódik ki. Előbbire egymillió forint feletti négyzetméterár jellemző, például a III. kerületben 1,32 millió forint a középérték. Némileg kedvezőbb a XXII. kerület 955 ezer forintos ára. Ezzel szemben a külső pesti kerületek átlaga 705 ezer forint és egyedül a XIV. kerület éri el a milliós átlagot (1,007 millió Ft).  A dél-pesti kerületek az átlagnál olcsóbbak: a XX. kerületben 561 ezer, a XVIII., XXI. és XXIII. kerületben egyaránt 600 ezer forint a négyzetméterár átlaga. Egy év alatt 12,4 százalékkal nőtt az árszint ebben a szegmensben. Amíg a pesti oldalon 16 százalékos a drágulás, addig a budai oldalon alig volt változás, ami a korábban irányadó magas ár miatti szűkebb kereslettel magyarázható.

„Az árképzésben továbbra is meghatározó a lokáció, valamint az ingatlan állapota: a teljesen felújított, jó elhelyezkedésű ingatlanok rendre a szegmensben mért kerületi átlagnál drágábban kelnek el”

– összegzett Soóki-Tóth Gábor.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Panelek újabb reneszánsza: a leggyorsabban értékesíthető lakástípus

Egyre nagyobb a különbség az egyes ingatantípusok értékesítési ideje között: a leggyorsabban a házgyári technológiával épült lakások kelnek el, míg a használt házak országos átlagban majdnem hét hónapot töltenek a piacon, ismertette az Otthon Cetrum elemzési vezetője az első féléves adatokat.

Az év első félévében ingatlantípusonként eltérő trend jellemezte az értékesítési időket. Míg a lakások forgási sebessége gyorsult, addig a házak eladásához szükséges idő tovább nőtt, azaz egyre nagyobb a különbség az egyes ingatlantípusok értékesítési ideje között – összegezte Soóki-Tóth Gábor az első féléves adatokat. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, a panellakások értékesítési ideje az első félévben átlagosan 50 nap volt, míg a társasházi lakásoké 84, a családi házaké pedig 201 nap. Egyúttal megjegyezte, hogy a panellakások esetében egy éve csökken a forgási idő, és a tavalyi III. negyedévben mért 80 nap az idei II. negyedévre – jelentős javulás után – 50 napra mérséklődött.

Hagyományosan a nagyvárosokban töltik a legkevesebb időt a piacon az ingatlanok, így a panellakások is. Ennek megfelelően 2025. II. negyedévében a régióközpontokban keltek el leggyorsabban a panelek, mindössze 39 nap alatt, de ezt az értéket majdnem hozták Pest külső kerületei is 43 nappal, míg a főváros budai részén 52, a belső pesti kerületekben 49 nap az átlag, ami nagyjából megfelel országos átlagnak. A kisebb városokban (59 nap) és a megyei jogú városokban (66 nap) az értékesítéshez az országos átlagnál hosszabb időre volt szükség.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje 84 nap volt a II. negyedévben, ami szintén jelentősen kevesebb az I. negyedévben mért átlagértéknél. Ugyanakkor Soóki-Tóth Gábor megjegyezte, a használt téglalakások forgási sebességének gyorsulása csak a második negyedévre érvényes, mert az I. negyedéves érték még megegyezett a tavalyi éves átlaggal. Ebben a szegmensben a külső pesti kerületek forgási sebessége a legkedvezőbb a II. negyedévben mért 54 nappal, amelyet a régióközpontok 60 napos átlaga követ. A belvárosi és budai kerületek szinte párhuzamosan pörögtek 73 és 76 nappal. A megyei jogú városokban 87 nap az irányadó, míg a kisebb városokban, illetve a fővárosi agglomerációban 130-135 nap, bő négy hónap volt az átlagos értékesítési idő ebben a szegmensben.

A használt házak átlagos értékesítési ideje az idei első és második negyedévben egyaránt 201 nap volt.

„Ez az érték a tavalyi évhez és az előző év utolsó negyedévéhez képest egyaránt bő két héttel hosszabb idő”

– emelte ki az elemzési vezető.

Soóki-Tóth Gábor elmondta, a településtípusok értékesítési idejében itt alakult ki a legnagyobb különbség. A külső pesti kerületek 138 napos átlagértéke a legkedvezőbb, de még a megyei jogú városok 150 napos, a régióközpontok 162 napos átlaga is jelentősen kedvezőbb az országos átlagnál. Pest vármegyében 185 nap, Budán, ahol a magas árak némileg hűtötték a keresletet, átlagosan 204 napot kellett várni a sikeres üzletzárásra. A kisebb városokra és községekre pedig bőven 200 nap feletti érték jellemző: a kisvárosokban 217, a községekben 250 nap a mértékadó az év második negyedévében.

„A felújításra szoruló és korszerűtlen használt házat a legnehezebb eladni, ez a trend tartósnak ígérkezik, a vevők többsége nem építkezni, hanem költözni szeretne”

– magyarázta Soóki-Tóth Gábor.

„A jelenlegi trend egyértelműen arról árulkodik, hogy továbbra is a nagyvárosokban élénk az ingatlanpiac. Továbbra is a kedvezőbb árazású és jó elhelyezkedésű ingatlantípusok fogynak a leggyorsabban, a drágább körzetekben, különösen a családi házak, villák esetében nagyobb türelemre van szükség az eladáshoz.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Karrierváltás: a bruttó hazai átlagkeresetet is meghaladhatja a junior informatikusok kezdő fizetése

A 750 ezer forintot is elérheti a junior informatikusok bruttó kezdő fizetése, amely így több mint 6 százalékkal meghaladhatja a KSH által július közepén publikált, mintegy 703 ezer forintos bruttó hazai átlagkeresetet.

A magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt a juniorok elhelyezkedése egy hat-nyolc hónapos képzés után akár négy-hat hónapig is eltarthat, ám a legtöbb iparágban zajló digitalizációs hullámnak köszönhetően a különböző szektorokban szerzett tapasztalatokkal – például a jogi, egészségügyi, pénzügyi, mérnöki vagy oktatási szakmai múlttal – rendelkezők manapság is gyorsan elhelyezkedhetnek, és a fizetésük 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti – összegzi a partnercégeitől szerzett tapasztalatokat az egyik legnagyobb hazai IT képzési központ, a PROGmasters.

Előnyben vannak a komplexebb tudással rendelkező jelöltek

„A 2024-es évvel ellentétben az idei év első felében már azt láttuk, hogy a multinacionális nagyvállalati partnercégeink – például az OTP Bank, az UNIQA Raiffeisen Software Service Kft., a Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. vagy a tervek szerint évi 100 új junior fejlesztővel bővülő NIX – mellett a digitalizálódó kis- és középvállalatok is aktívabban toboroznak junior programozókat és szoftvertesztelőket. Az elmúlt időszakban például a világ számos országában működő Liferay, a Grepton, vagy a DPC is felvett új juniorokat tőlünk”

– mondja Kardos Ádám, a PROGmasters társ-ügyvezetője.

A partnercégek manapság az egy-egy területre specializálódott szakemberekkel – tehát például a programozók esetében a backend vagy frontend fejlesztőkkel – szemben előnyben részesítik a generalistákat, azaz a mindkét területhez értő full-stack fejlesztőket. A szoftvertesztelők esetében ugyancsak a komplexebb tudással rendelkező – a manuális és az automata tesztelés terén is jártas – szakemberekre mutatkozik nagyobb igény a munkaerőpiacon – mutat rá a PROGmasters.

850 ezer körül a jogi, mérnöki vagy pénzügyi előélettel rendelkező junior informatikusok bruttó kezdő fizetése

Az IT-szakmai felkészültség és a soft skillek – azaz a kommunikációs és kooperációs készségek – mellett az is lényeges szempont a partnercégek számára, hogy a junior informatikusok jártasak-e az adott szektor folyamataiban.

„Többek között a generatív AI és a felhőalapú technológiák térnyerése okán a legtöbb iparág komoly digitalizációs hullámban van, ezért a partnercégeink körében nagyon keresettek az IT-n kívüli szakmai képzettséggel is rendelkező, illetve különböző iparágakban szerzett tapasztalatokkal érkező juniorok. Így például a legaltech-, a biotech-, az insurtech- vagy a fintech-forradalom miatt népszerűek a jogi, egészségügyi vagy pénzügyi szakmai múlttal rendelkező, magukat informatikussá átképző szakemberek”

– foglalja össze a munkaerőpiac igényeit a PROGmasters társ-ügyvezetője.

Ezek a szakemberek már juniorként is akár 850 ezer forintos bruttó kezdő alapfizetésre számíthatnak, ami 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti.

4-6 hónap alatt juthatnak álláshoz a kezdők – a cégek sok pozíciót meg sem hirdetnek

A hazai gazdaság gyenge teljesítménye miatt a junior informatikusok elhelyezkedésének időtartama a 2022-ig jellemző, átlagosan 2-3 hónaphoz képest a duplájára nőtt, így jelenleg a 4-6 hónapot is elérheti.

„A munkaadóknál azonban előnnyel indulnak azok a juniorok, akik dolgoztak már legalább pár hónapot éles fejlesztési projekten – így ők a hat-nyolc hónapos képzés után általában négy hónap alatt elhelyezkedhetnek –, ezt szolgálja az intenzív gyakornoki programunk is”

– mondja Kardos Ádám.

„Tapasztalataink szerint a cégek a junior pozíciók jelentős részét – a korábbiakhoz hasonlóan – most sem hirdetik meg nyilvánosan, a jelöltek többségét inkább ajánlás útján, például állásbörzéken válogatják ki a munkaadók”

– teszi hozzá a PROGmasters társ-ügyvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss