Gazdaság

Éppen most robban a hazai előfizetéses e-kereskedelem

Idén nyáron a hazai webshopok 4 százaléka kínált valamilyen terméket előfizetéses formában, azonban az adatok szerint ez az arány két-három éven belül várhatóan 23 százalékra nő.

Az, hogy közel ötszörösére nőhet az előfizetéses vásárlást kínáló webáruházak száma, jól mutatja a piacon zajló jelentős változásokat – ismertette a Visa támogatásával készült friss kutatásának(1) eredményeit a Shoprenter.

A felmérés során 998 hazai webáruház tulajdonosa osztotta meg véleményét és jövőbeli terveit. Jelenleg a magyar webáruházak mindössze 4 százaléka kínál előfizetéses vásárlási lehetőséget. Azonban a jövőbeli terveket vizsgálva kiderül, hogy 2024-ben 7 százalék tervezi bevezetni ezt a modellt, és további 12 százalék a következő 2-3 év során, így 2027-re az előfizetéses vásárlást kínáló webáruházak aránya elérheti a 23 százalékot.

„Ez közel ötszörös növekedési potenciál, ami első hallásra irreálisnak tűnhet, azonban egybevág a nemzetközi tapasztalatokkal(2). Ráadásul a magyarországi növekedés még ennél is intenzívebb lehet, mivel a kutatás szerint a webáruházak egy jelentős része még nem hozott döntést az előfizetéses modellek bevezetéséről. A megkérdezettek 29 százaléka nyitott lenne a lehetőségre, míg 15 százalék bizonytalan ebben a kérdésben”

– mondta Rab Máté, a Shoprenter ügyvezetője.

Innovátorok és lemaradók

„A Visa több kezdeményezése irányul arra, hogy a hazai mikro- és kisvállalkozásokat támogassa, valamint hozzáadott értékű szolgáltatásokat fejlesszen. Emellett folyamatosan innoválunk, hogy az online vásárlás élményét és biztonságát fokozzuk. A Vevőből előfizető programmal is ezt a célt tűztük ki, és a kutatás adatai jól mutatják, hogy az előfizetéses modell bevezetése jelentős növekedési potenciált hordoz a következő években a hazai kkv-k számára”

– mondta Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője.

A legnagyobb innovációs hajlandóságot az előfizetéses vagy visszatérő vásárlást támogató szolgáltatások bevezetésére az élelmiszer és ital, valamint az irodaszerek és taneszközök kategóriájában működő e-kereskedők mutatják az adatok szerint. Az élelmiszer és ital szektorban már a vállalkozások 11 százaléka alkalmaz előfizetést, és további 38 százalék nyitott rá. Hasonlóan magas az érdeklődés az irodaszerek és taneszközök piacán, ahol 10 százalék már használ előfizetéses modellt, és 36 százalék tervezi bevezetni 2024-ben.

Ugyanakkor a kutatás rávilágít arra is, hogy a webshopok 32 százaléka határozottan elutasítja az előfizetéses modellek alkalmazását. A bútor és régiség, valamint az otthon és design kategóriákban tevékenykedő e-kereskedők a legkevésbé nyitottak az ilyen típusú szolgáltatásokra: a bútor és régiség szektorban a vállalkozások 39 százaléka, míg az otthon és design területen 46 százalék nem tervezi az előfizetéses modellek alkalmazását.

„Pedig az otthon és design, valamint a bútor és régiség kategóriákban is komoly lehetőségek rejlenek az előfizetéses modellekben. Rendszeres lakberendezési tanácsadás, szezonális dekorációk, vagy exkluzív, limitált kiadású termékek révén a vállalkozások stabil, hosszú távú bevételi forrást érhetnek el, miközben növelik a vásárlói hűséget. Az ilyen innovációk kulcsfontosságúak lehetnek a piaci versenyképesség fenntartásában, mivel a fogyasztók egyre inkább értékelik a kényelmet és a személyre szabott ajánlatokat”

– mondta Stampf Attila, a Humanize ügyfélélmény-folyamat tervezője.

A tudás, mint versenyelőny

A webáruházak versenyképessége szempontjából ma már létkérdés, hogy kínálnak-e előfizetéses szolgáltatásokat. Nem az a kérdés, hogy a magyar fogyasztók hajlandóak-e előfizetni termékekre és szolgáltatásokra, hanem az, hogy hazai vagy külföldi webáruházban teszik ezt meg.

Az előfizetéses e-kereskedelem elterjedése ezért kulcsfontosságú a szektor növekedése és versenyképessége szempontjából, ahol az edukáció és a technológiai hozzáférhetőség meghatározó szerepet játszik. Ebben nyújt támogatást a Shoprenter és a Visa Vevőből Előfizető Programja(3), amelynek célja, hogy a vállalkozások számára megkönnyítse az előfizetéses modellek bevezetését és működtetését, mindezt gyakorlati útmutatásokkal, eseményekkel és szakértői támogatással segítve.

Ideális terjedési feltételek

Az előfizetéses e-kereskedelem terjedését egyre több innováció támogatja, amelyek alapját a kártyás fizetési megoldások és a tokenizáció széleskörű elterjedése adja. A kutatás adatai szerint az online bankkártyás fizetés a webáruházakban már a rendelési arányok 32 százalékát teszi ki, idén először megelőzve az utánvétet. Emellett a mentett kártyás fizetések (4 százalék) és az ismétlődő fizetések (9 százalék) tovább erősítik a vásárlói rugalmasságot, elősegítve az előfizetéses modellek elterjedését.

Az online fizetés mellett további peremfeltételek, az e-kereskedelem és a logisztikai rendszerek folyamatos fejlődése, egyre kedvezőbb feltételeket teremt az előfizetéses e-kereskedelem elterjedéséhez. Az automatizált rendeléskezelés, a gyors kiszállítás és a rugalmassá vált fizetési megoldások révén az e-kereskedők ma már jelentős beruházás nélkül indíthatják el előfizetéses szolgáltatásaikat. Magyarországon például a Shoprenter olyan technikai infrastruktúrát biztosít a webáruházak számára, amely lehetővé teszi számukra, hogy könnyedén bevezessék saját előfizetéses rendszereiket. Ezek a fejlesztések nemcsak a kereskedők, hanem a fogyasztók számára is kényelmesebb és gördülékenyebb vásárlási élményt biztosítanak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:e-kereskedelem elõfizetéses gazdaság magyarország robbanás

Up Next

Alig egy hónap múlva Budapestre figyel majd az európai versenyjogi közösség

Don't Miss

Miért megy tönkre annyi házasság?

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!