Gazdaság

Megváltozik a gazdálkodás, így hat a magyar mezőgazdaságra a klímaváltozás

Erős hatást gyakorol a klímaváltozás a hazai mezőgazdaságra, a jövőben várhatóan át fog alakulni a vetésszerkezet az egyre melegebb és szárazabb időjárás hatására.

A kukorica vetésterülete csökkenhet és helyét részben a napraforgó veheti át, illetve teret nyerhetnek olyan tavaszi vetésű növények is mint például a cirok és a szója a Syngenta elemzése szerint. A gyümölcs- és zöldségtermesztésben pedig új, a klímát jobban tűrő fajok jelenthetnek meg. A vállalat szerint a jó talajállapot, a vízmegőrzés, a tudatos talajművelés, valamint az okszerű inputanyag felhasználás segíthet abban, hogy ez a folyamat lassuljon, illetve enyhüljön a hatása.

Az idei nyár alaposan rávilágított, hogy miért ilyen súlyos probléma a változó klíma: július a hetedik, augusztus pedig a második legmelegebb hónap volt 1901 óta, és volt olyan területe az országnak, ahol egyetlen csepp eső sem esett a nyár utolsó hónapjában. Magyarországot az elmúlt években egyébként is többször sújtotta komolyabb aszály, ez pedig az eredményes gazdálkodást hátráltató tényező. Ezen felül nemcsak a csapadék hiánya, hanem az eloszlása is drámaian változott, és ez befolyásolja a termésszinteket, áll hazánk egyik vezető növényvédelmi és vetőmag-forgalmazója, a Syngenta elemzésében. A hazai szántóföldi termesztésben jól érzékelhetően a rövidebb tenyészidejű vagy szárazságtűrőbb fajták nyernek teret.

A tudatos döntéshozatal, tervezés, technológia finomhangolása jelentheti a kulcsot a változásokkal szemben a Syngenta szerint. Állami szinten ez évtizedeken átnyúló programban az öntözés lehetőségeinek megteremtését, a fásítást, az ideiglenes víztározás támogatását jelenti, a gazdálkodónak pedig érdekében áll a jó talajállapot és vízbázis megőrzés, a tudatos talajművelés, valamint az okszerű inputanyag-felhasználás.

Egy eredményes szezon sok összetevőn múlik: az első lépés megfelelő hibrid (vetőmag) kiválasztása. Területtől függően érdemes szárazságtűrőbb hibrideket, fajtákat választani. Fontos lépés a vetőmagnorma helyes megválasztása és a vetésforgó átgondolt tervezése. A szántás helyett lehetőséget kínálnak új alternatív irányok, mint a forgatás nélküli talajművelés, emellett felértékelődik az okszerű inputanyag használat és optimalizált munkaművelet szám is.

A gazdálkodók precíziós gazdálkodási eszközökkel tudatosabban választhatnak vetőmagnormát, emellett menedzsment zónák kialakítására is lehetőségük van, és megfelelő vetési térképet használhatnak egy tudatosabb tőszám beállításához. Fontos a széles sortávú növények sorközeinek talajtakarása nitrogéngyűjtő növényekkel és a növények stressztoleranciájának erősítése biológiai, növényélettani módszerekkel. A vízmegtartás kulcsszerepet kap és érdemes a mezővédő erdősávok védelmére is figyelmet fordítani. A gyenge termőképességű talajok erdősítése, talaj-, szikes foltok művelésből történő kihagyása is ott van a lehetőségek sorában.

A termelők igyekeznek a profit érdekében minimalizálni a költségeket, ami ellenkező hatást is kiválthat, ha ezt nem okszerűen teszik meg. Ebben próbál segíteni nekik a Syngenta a 6 tonna szakmai programjával, amelyben a napraforgó termelőkkel közösen azt tanulják, hogy lehet finomítani a technológiai elemeken úgy, hogy profitábilis és fenntartható módon kihozhassák a maximumot a Syngenta napraforgó hibridekből. A stresszmenedzsment szerepe a szezon bizonytalansága miatt kiemelt jelentőségű.

A Syngenta szerint a klasszikus értelemben vett növényvédelem mellett egyre inkább számolni érdemes olyan, a növény egészségét és ellenálló-képességét fokozni tudó eljárásokkal, amelyek hozzájárulhatnak a környezeti károk okozta kiesés mérsékléséhez. A konvencionális, korábban bevált megoldások helyét új innovációk veszik át. A növényélettani beavatkozások, amelyek a növényekben egyébként meglévő védekező mechanizmusok felerősítése révén fejtik ki hatásukat, más szóval a biostimuláció hatékony fegyver lehet, ha azokat jól használják. A Syngenta törekszik arra, hogy a biostimulátor, vagy a növény tápanyag és vízhasznosítását segítő készítményekkel az éppen fennálló, speciális problémákra is megoldást tudjon kínálni. Ez a kémiai növényvédelemtől nagyban eltér, hiszen sok esetben ad hoc jelleggel kell reagálni a kialakuló problémára, viszont a prevenció hasonlóan elengedhetetlen, ha a környezeti károk mérsékléséről van szó. A már bekövetkezett stresszre is érdemes valamilyen biostimulátort alkalmazni, amellyel a növény regenerációs képességét erősíthetik. Érdemes olyan megoldásokat is alkalmazni, amely a növény gyökérzetére vannak kedvező hatással. Ezzel nagyban lehet segíteni a száraz, aszályos időszakok átvészelésében.

A kertészetben és a gyümölcságazatban a változó időjárás, a piaci trendek, és a fogyasztói igények is folyamatos megújulást indukálnak. Az idei esztendőben az állókultúrák, gyümölcsök termesztése jelentős kárt szenvedett az aszály miatt. Az ország egyes részein, már az ültetvények által hasznosított rétegekben is száz milliméterekben mérhető csapadékhiány volt tapasztalható.

A változások egy zöldségtermesztésben gyorsabban és rugalmasabban lezajlanak, míg az gyümölcsültetvények lassabban, vagy csak nagyon komoly anyagi ráfordítással követhetőek le. Az időjárás elsősorban a szabadföldi termesztést befolyásolja, hiszen az ilyen kultúrák kitettsége sokkal nagyobb, mint amit üvegházi, kontrollált körülmények között termesztünk. Előfordulhat az is hosszútávon, hogy új gyümölcsfajok jelenhetnek meg, illetve az is, hogy bizonyos gyümölcsök eltűnnek a köztermesztésből az időjárási kilengések következtében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:gazdaság klímaváltozás magyarország változás

Up Next

Virágzik a használt termékek piaca

Don't Miss

Felhasználónként évente akár 250 dollárjába is kerülhet az ügyfélszolgálatoknak a jelszóvisszaállítás

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!