Gazdaság

Megváltozik a gazdálkodás, így hat a magyar mezőgazdaságra a klímaváltozás

Erős hatást gyakorol a klímaváltozás a hazai mezőgazdaságra, a jövőben várhatóan át fog alakulni a vetésszerkezet az egyre melegebb és szárazabb időjárás hatására.

A kukorica vetésterülete csökkenhet és helyét részben a napraforgó veheti át, illetve teret nyerhetnek olyan tavaszi vetésű növények is mint például a cirok és a szója a Syngenta elemzése szerint. A gyümölcs- és zöldségtermesztésben pedig új, a klímát jobban tűrő fajok jelenthetnek meg. A vállalat szerint a jó talajállapot, a vízmegőrzés, a tudatos talajművelés, valamint az okszerű inputanyag felhasználás segíthet abban, hogy ez a folyamat lassuljon, illetve enyhüljön a hatása.

Az idei nyár alaposan rávilágított, hogy miért ilyen súlyos probléma a változó klíma: július a hetedik, augusztus pedig a második legmelegebb hónap volt 1901 óta, és volt olyan területe az országnak, ahol egyetlen csepp eső sem esett a nyár utolsó hónapjában. Magyarországot az elmúlt években egyébként is többször sújtotta komolyabb aszály, ez pedig az eredményes gazdálkodást hátráltató tényező. Ezen felül nemcsak a csapadék hiánya, hanem az eloszlása is drámaian változott, és ez befolyásolja a termésszinteket, áll hazánk egyik vezető növényvédelmi és vetőmag-forgalmazója, a Syngenta elemzésében. A hazai szántóföldi termesztésben jól érzékelhetően a rövidebb tenyészidejű vagy szárazságtűrőbb fajták nyernek teret.

A tudatos döntéshozatal, tervezés, technológia finomhangolása jelentheti a kulcsot a változásokkal szemben a Syngenta szerint. Állami szinten ez évtizedeken átnyúló programban az öntözés lehetőségeinek megteremtését, a fásítást, az ideiglenes víztározás támogatását jelenti, a gazdálkodónak pedig érdekében áll a jó talajállapot és vízbázis megőrzés, a tudatos talajművelés, valamint az okszerű inputanyag-felhasználás.

Egy eredményes szezon sok összetevőn múlik: az első lépés megfelelő hibrid (vetőmag) kiválasztása. Területtől függően érdemes szárazságtűrőbb hibrideket, fajtákat választani. Fontos lépés a vetőmagnorma helyes megválasztása és a vetésforgó átgondolt tervezése. A szántás helyett lehetőséget kínálnak új alternatív irányok, mint a forgatás nélküli talajművelés, emellett felértékelődik az okszerű inputanyag használat és optimalizált munkaművelet szám is.

A gazdálkodók precíziós gazdálkodási eszközökkel tudatosabban választhatnak vetőmagnormát, emellett menedzsment zónák kialakítására is lehetőségük van, és megfelelő vetési térképet használhatnak egy tudatosabb tőszám beállításához. Fontos a széles sortávú növények sorközeinek talajtakarása nitrogéngyűjtő növényekkel és a növények stressztoleranciájának erősítése biológiai, növényélettani módszerekkel. A vízmegtartás kulcsszerepet kap és érdemes a mezővédő erdősávok védelmére is figyelmet fordítani. A gyenge termőképességű talajok erdősítése, talaj-, szikes foltok művelésből történő kihagyása is ott van a lehetőségek sorában.

A termelők igyekeznek a profit érdekében minimalizálni a költségeket, ami ellenkező hatást is kiválthat, ha ezt nem okszerűen teszik meg. Ebben próbál segíteni nekik a Syngenta a 6 tonna szakmai programjával, amelyben a napraforgó termelőkkel közösen azt tanulják, hogy lehet finomítani a technológiai elemeken úgy, hogy profitábilis és fenntartható módon kihozhassák a maximumot a Syngenta napraforgó hibridekből. A stresszmenedzsment szerepe a szezon bizonytalansága miatt kiemelt jelentőségű.

A Syngenta szerint a klasszikus értelemben vett növényvédelem mellett egyre inkább számolni érdemes olyan, a növény egészségét és ellenálló-képességét fokozni tudó eljárásokkal, amelyek hozzájárulhatnak a környezeti károk okozta kiesés mérsékléséhez. A konvencionális, korábban bevált megoldások helyét új innovációk veszik át. A növényélettani beavatkozások, amelyek a növényekben egyébként meglévő védekező mechanizmusok felerősítése révén fejtik ki hatásukat, más szóval a biostimuláció hatékony fegyver lehet, ha azokat jól használják. A Syngenta törekszik arra, hogy a biostimulátor, vagy a növény tápanyag és vízhasznosítását segítő készítményekkel az éppen fennálló, speciális problémákra is megoldást tudjon kínálni. Ez a kémiai növényvédelemtől nagyban eltér, hiszen sok esetben ad hoc jelleggel kell reagálni a kialakuló problémára, viszont a prevenció hasonlóan elengedhetetlen, ha a környezeti károk mérsékléséről van szó. A már bekövetkezett stresszre is érdemes valamilyen biostimulátort alkalmazni, amellyel a növény regenerációs képességét erősíthetik. Érdemes olyan megoldásokat is alkalmazni, amely a növény gyökérzetére vannak kedvező hatással. Ezzel nagyban lehet segíteni a száraz, aszályos időszakok átvészelésében.

A kertészetben és a gyümölcságazatban a változó időjárás, a piaci trendek, és a fogyasztói igények is folyamatos megújulást indukálnak. Az idei esztendőben az állókultúrák, gyümölcsök termesztése jelentős kárt szenvedett az aszály miatt. Az ország egyes részein, már az ültetvények által hasznosított rétegekben is száz milliméterekben mérhető csapadékhiány volt tapasztalható.

A változások egy zöldségtermesztésben gyorsabban és rugalmasabban lezajlanak, míg az gyümölcsültetvények lassabban, vagy csak nagyon komoly anyagi ráfordítással követhetőek le. Az időjárás elsősorban a szabadföldi termesztést befolyásolja, hiszen az ilyen kultúrák kitettsége sokkal nagyobb, mint amit üvegházi, kontrollált körülmények között termesztünk. Előfordulhat az is hosszútávon, hogy új gyümölcsfajok jelenhetnek meg, illetve az is, hogy bizonyos gyümölcsök eltűnnek a köztermesztésből az időjárási kilengések következtében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:gazdaság klímaváltozás magyarország változás

Up Next

Virágzik a használt termékek piaca

Don't Miss

Felhasználónként évente akár 250 dollárjába is kerülhet az ügyfélszolgálatoknak a jelszóvisszaállítás

Gazdaság

A Széchenyi István Egyetem vezetésével indult kutatás az autópályák és közlekedési infrastruktúrák biztonságának növeléséért

A győri Széchenyi István Egyetem vezetésével zajlik az „Autópálya-rézsűk állapotelemzése és javítása önjavító ökológiai technológia kifejlesztésével katasztrófa kockázati körülmények között” című kutatás-fejlesztési projekt.

A Geoplan Mérnökiroda Kft.-vel konzorciumban megvalósuló program célja olyan innovatív technológiák kidolgozása, amelyek hozzájárulnak a geotechnikai kockázatok hatékony kezeléséhez, valamint a közlekedési infrastruktúrák hosszú távú biztonságának és ellenálló képességének növeléséhez.

A tavaly indult és 2028. második felében záruló projekt összköltsége 74,85 millió forint, amelyből 66,78 millió forint támogatást biztosít a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap. A Széchenyi István Egyetemre jutó támogatási összeg közel 47,93 millió forint.

A kutatás középpontjában a geológiai veszélyek intelligens előrejelzése és az ökológiai helyreállítás áll. A szakemberek kiemelten az autópályák rézsűinek stabilizálására fókuszálnak, különösen olyan területeken, ahol természeti vagy egyéb katasztrófakockázatok veszélyeztetik az infrastruktúra biztonságos működését. A cél olyan korszerű megoldások kidolgozása, amelyek a legmodernebb technológiák alkalmazásával segítik a geotechnikai problémák megelőzését, kezelését és a károk mérséklését.

A fejlesztések során a kutatók egyebek mellett gépi tanulási módszereket, térinformatikai rendszereken alapuló értékeléseket, numerikus szimulációkat és intelligens monitorozó rendszereket alkalmaznak. Ezek lehetővé teszik a geológiai veszélyek pontosabb azonosítását, előrejelzését és a szükséges beavatkozások időbeni megtervezését.

A projekt egyik legjelentősebb innovációja az önjavító ökológiai helyreállítási technológia fejlesztése. Ennek részeként a kutatók egy négy rétegből álló talajmodellre épülő talajrekonstrukciós és termékenységfenntartó megoldást dolgoznak ki, amely hatékonyan segíti az erózió és a kimosódás elleni védekezést. A technológia egyszerre szolgálja a környezeti fenntarthatóságot és az infrastruktúrák műszaki biztonságát.

A kutatás eredményei nemcsak az autópályák esetében hasznosíthatók. Az új módszerek és technológiák alkalmazhatók lehetnek vasúti és közúti hálózatok, valamint más kritikus infrastruktúrák állapotfelügyeletében és helyreállításában is. A demonstrációs projektek révén a fejlesztések gyakorlati környezetben is bizonyíthatják hatékonyságukat, hozzájárulva a biztonság, a környezetkímélés és a költséghatékonyság növeléséhez.

A projekt azonosítószáma 2024-1.2.8-TÉT-IPARI-CN-2025-0000

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Folytatódhat a Demján Sándor Tőkeprogram

A Magyar Fejlesztési Bank 2026. augusztus 26-án vállalta, hogy biztosítja a feltételeknek megfelelő vállalkozások hitel- és tőkefinanszírozását, és négy hónappal meghosszabbította a befektetési időszakot.

A mintegy 43,9 milliárd forintos forrásrészlet még nem érkezett meg az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-hez: az MFB a vezetőváltást követően előbb meg kíván győződni az alapkezelő jogszerű működéséről, valamint arról, hogy az új vezetés elkötelezett a bankkal korábban egyeztetett befektetési stratégia következetes végrehajtása mellett. Az MKIK ehhez minden szükséges dokumentumot, információt és garanciát megad.

A program kedvezményes hitel- és tőkefinanszírozással segíti a magyar kis- és középvállalkozások beruházásait és növekedését. A forrást az MFB biztosítja, az MKIK tulajdonában álló MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. pedig a magántőkealap kezelőjeként felel a befektetések lebonyolításáért, a szerződéskötésekért és a finanszírozás vállalkozásokhoz történő eljuttatásáért.

A program eredetileg bejelentett 150 milliárd forintos keretét három, egyenként 50 milliárd forintos részletben tervezték biztosítani. Az első részletet az MFB már az alap rendelkezésére bocsátotta, ennek terhére valósul meg a program első finanszírozási szakasza. A mostani döntés a másodikra vonatkozik: az MFB és az alapkezelő 168 pályázó vállalkozást értékelt pénzügyi, gazdasági, működési és üzletbiztonsági szempontból, közülük 145 felelt meg maradéktalanul a feltételeknek, így az eredetileg 50 milliárd forintos részletből 43,9 milliárd forint szolgálhatja a finanszírozásukat. A harmadik, további 50 milliárd forintos részlet nem tárgya az MFB mostani döntésének; rendelkezésre bocsátásáról az MKIK információi szerint jelenleg nincs végleges döntés, ezért a teljes, eredetileg bejelentett keret jelenleg nem áll az alapkezelő rendelkezésére.

A vezetőváltás előzménye, hogy az MKIK elnöke 2026 júniusában szabályszerűségi vizsgálatot indított az alapkezelő működésével kapcsolatban. Az ügyvédi, számviteli és informatikai szakértők bevonásával zajló átvilágítás első megállapításait követően került sor a vezérigazgató visszahívására és munkaviszonyának megszüntetésére; ezek a lépések az MKIK álláspontja szerint jogszerűen történtek. A vizsgálat első fázisa várhatóan a jövő hét folyamán zárul le, megállapításairól először az MKIK vezetése kap tájékoztatást.

Az MKIK álláspontja szerint a volt vezérigazgató részéről az elmúlt napokban több sajtóorgánumban megjelent állítások tényszerűen megalapozatlanok, és a vizsgálat menetére nincsenek hatással. Az átvilágítás dokumentumok alapján, szakértők bevonásával zajlik, azt nyilatkozatok nem befolyásolják. Az MKIK elnöke kitart a tények teljes körű feltárása mellett, és ettől a személyét vagy a Kamarát érő megalapozatlan és nemtelen támadások sem tántorítják el.

Az alapkezelő működése folyamatos: az MKIK álláspontja szerint a döntéshozatalhoz, a képviselethez és az operatív működéshez szükséges szervezeti és aláírási rend az új vezérigazgató kinevezéséig is biztosított. Az MKIK és az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. együttműködik az MFB-vel, és haladéktalanul a bank rendelkezésére bocsátja a kért dokumentumokat, információkat és garanciákat.

A befektetési időszak négy hónapos meghosszabbításával elegendő idő állhat rendelkezésre a szerződéskötések és a finanszírozás lebonyolítására. Ezek tényleges ütemezését a forrás beérkezése és a kötelező ellenőrzések lezárása határozza meg; a teljesen előkészített ügyleteknél ezt követően rövid időn belül sor kerülhet a szerződéskötésre és a folyósításra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megjelentek a legújabb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred

Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, keresetekre vonatkozó gyorstájékoztatója, mely szerint 2026 júniusában bruttó 754 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban álló magyarok átlagkeresete.

Ugyanezen időszakban a nettó átlagkereset 529 700 forint volt a hivatal szerint, míg a bruttó mediánérték 617 900, a nettó mediánérték pedig 438 000 forint. A fenti számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszegek felvételében gondolkodhatnak azok a lakossági ügyfelek, akik az átlag- és mediánösszegeket keresik meg havonta.

A KSH legfrissebb tájékoztatója szerint 2026 júniusában bruttó 754 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 529 700 forint volt ugyanebben az időszakban. A jelentés szerint a bruttó átlagkereset 7,1%-kal, a nettó átlagkereset 9,4%-kal, a reálkereset pedig 7,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ami a keresetek bruttó mediánértékét illeti, az a jelentés szerint 617 900 forint, míg a nettó mediánérték 438 000 forint volt idén júniusban, ami 8,8%, illetve 10,9% emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Mekkora lakáshitelre elég a júniusi átlagfizetés?

A fenti számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora piaci lakáshitel felvételére lehet képes az, akinek a keresete a legutóbbi nettó átlag- illetve mediánbérrel egyezik meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabályozása értelmében a nettó 800 ezer forint alatti jövedelmek maximum 50%-ig terhelhetők törlesztőrészletekkel, a Bank360 az átlag- és a mediánkereset kapcsán is ezzel az aránnyal számolt.

A fentieknek megfelelően a nettó átlagkereset esetében 264 850 forint, a nettó mediánkereset esetében pedig 219 000 forint a maximálisan vállalható havi törlesztőrészlet összege.

A Bank360 kalkulátorával elvégzett számítás szerint jelenleg egy 20 éves futamidejű, 34 millió forint összegű piaci lakáshitelnek ~263-264 ezer forintba kerül a havi törlesztőrészlete (THM 7,21% – 7,22%), tehát ez még éppen belefér a jegybanki szabályozás nyújtotta keretek közé. Amennyiben a futamidőt 25 évre növeljük, úgy a hitelösszeg 37 millió forintig emelhető, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet ~261-262 ezer forint körül alakul (THM 7,20% – 7,22%). Jelenleg tehát ezekig a hitelösszegekig nyújtózkodhat az, akinek a bére a jelenlegi nettó átlagkeresettel megegyező mértékű.

Más a helyzet azok esetében, akiknek a bére a júniusi nettó mediánbérrel egyezik meg. Amennyiben 20 éves futamidőben gondolkodunk, úgy a nettó mediánbér mellett jelenleg 28 millió forint a felvehető maximum, aminek a havi törlesztőrészlete ~216-218 ezer forint között mozogna (THM 7,21% – 7,22%). Hosszabb, 25 éves futamidő esetén a hitelösszeg maximuma 30,5 millió forint körül alakul, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet 216 ezer forint alatt maradna (THM 7,20% – 7,22%).

Természetesen a kamattámogatott Otthon Start Program keretein belül a fentieknél magasabb hitelösszegek is felvehetők, hiszen az állami támogatásnak köszönhetően lényegesen olcsóbban juthatnak hitelhez az arra jogosult igénylők. A maximális, 50 millió forintos hitelösszegnek 25 éves futamidő esetén 237 ezer forint körül alakul a havi törlesztőrészlete (THM 3,03% – 3,06%), így az bőven belefér a júniusi nettó átlagkereset 50%-ába, vagyis a legalább ennyit kereső adósok akár a teljes hitelösszeg felvételére is képesek lehetnek.

A nettó mediánbért megkeresők esetében ez már nem igaz. Az ő esetükben 46 millió forint az elméletileg felvehető maximális hitelösszeg, feltéve, hogy 25 éves futamidővel számolunk. Ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet ~217-218 ezer forint között mozog (THM 3,03% – 3,06%).

Rövidebb, 20 éves futamidő esetén a nettó mediánbért megkeresők esetén 39 millió forint a felvehető maximum (~216-217 ezer forintos törlesző), ám ekkora időtávon a nettó átlagkeresetből élőknek is be kell érniük 47,5 millió forinttal (~263-264 ezer forintos törlesztő).

Mekkora személyi hitelre elegendő a júniusi átlagkereset?

A Bank360 személyihitel-kalkulátora alapján változatlanul elmondható, hogy a nettó átlagkeresetből élők számára a piacon jelenleg elérhető legmagasabb, 15 millió forintos hitelösszeg felvétele sem lehetetlen. Legalábbis abban az esetben, ha ehhez a hitelösszeghez kellően hosszú futamidő társul. Ez a „kellően hosszú” minimum 7 évet jelent, ekkor ugyanis a jelenleg elérhető ajánlatok alapján ~245-258 ezer forint közötti havi törlesztőrészletre számíthatunk (THM 9,90% – 12,00%), ami már belefér a jegybanki keretekbe. Legalábbis a nettó átlagkereset esetében.

A nettó mediánbér esetében még hosszabb, 10 éves futamidőre van szükség ahhoz, hogy a havi törlesztőrészlet (~198 ezer forint, THM 10,66%) beleférjen a jövedelem felébe. Rövidebb, 8 éves futamidő esetén már a hitelösszeget is csökkenteni kellene. Utóbbi esetben 14 millió forint a felvehető maximum, és az adósnak még ekkor is szét kellene néznie a különböző hitelintézetek ajánlatai között, ugyanis azok havi törlesztői 210 ezer és 223 ezer forint között mozognak, tehát a drágább ajánlatok már meghaladnák a lehetőségeiket (THM 10,17% – 12,22%).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!