Gazdaság
Körforgásban a gazdaság – biztonságban a szellemi tulajdon
A körforgásos gazdaság gondolata egyre inkább kulcsfontosságúvá válik a fenntartható fejlődés szempontjából, hiszen célja, hogy az erőforrások felhasználása minimális hulladékkal járjon, és az alapanyagok, valamint a belőlük készülő termékek életciklusa hosszabb legyen.
A technológiai fejlődés jelentős mértékben hozzájárul ehhez az átálláshoz, a szellemi tulajdonjogok védelme pedig alapvető szerepet játszik ebben a folyamatban.
Európában évente 2,2 milliárd tonna hulladék keletkezik, miközben a globális gazdaság mindössze 7,2%-a működik körforgásos elvek alapján. A jelenlegi lineáris gazdasági modell – amely a termelésből, fogyasztásból és hulladéklerakásból áll – hosszú távon nem fenntartható, mert jelentős környezeti terhelést okoz, és kimeríti a természeti erőforrásokat. A körforgásos gazdaság célja ennek a folyamatnak a megfordítása az újrahasznosítás, a javítás, az újrafelhasználás és az innováció révén. Az elv alapgondolata, hogy a termelési folyamatok során az anyagokat és termékeket minél hosszabb ideig a gazdaság körforgásában tartsuk, minimalizálva a hulladék képződését és az új alapanyagok felhasználását.
A körforgásos gazdaság mögötti megfontolásokat elsősorban a globális erőforrások szűkössége és a környezeti fenntarthatóság szükségessége vezérli. Az emberiség jelenlegi fogyasztási szokásai alapján egyes számítások szerint évente 1,6 bolygóra lenne szükségünk az erőforrásaink kielégítéséhez. Ezzel szemben a körforgásos gazdaság célja, hogy a Föld erőforrásainak használatát a regenerálódásukhoz szükséges szintre csökkentsük. Bevezetése azt is jelenti, hogy az anyagok, amelyek korábban hulladékként végezték volna, újrahasznosíthatóvá vagy újra felhasználhatóvá válnak. Ezáltal nemcsak a hulladék mennyisége csökken, hanem az új termékek előállításához szükséges energiafelhasználás is mérséklődik. Ezen felül a termelés költségei is csökkenhetnek.
Az immateriális javak jelentősége
Egy 2021-es tanulmány kimutatta, hogy a szellemi tulajdoni oltalmakkal, például védjegyekkel és szabadalmakkal rendelkező kis- és középvállalkozások (kkv-k) 63%-kal nagyobb többletárbevételt érhetnek el egy főre vetítve, mint azok, amelyek nem rendelkeznek ilyen jogokkal. Ez azt jelenti, hogy a szellemi tulajdon védelme nem csupán jogi biztonságot, hanem jelentős gazdasági előnyöket is biztosít a vállalkozások számára.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult a vállalatok értékének összetétele. Míg az 1980-as években a társaságok értékének közel 80%-át tárgyi eszközök – például gépek, épületek és járművek – jelentették, ma már ez az arány mindössze 10%-ra csökkent. Mára több mint 90%-ban az határozza meg egy társaság értékét, hogy milyen üzleti titokkal (védett ismerettel, angolul know-how-al) vagy szellemi tulajdonnal (angolul intellectual property, rövidítve IP-vel) rendelkezik. Ide tartoznak például szoftverek, szabadalmak, design-, vagy védjegyoltalmak, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a vállalkozás piaci- és márkaértékéhez és versenyképességéhez.
A szellemi tulajdonvédelem előnyei a körforgásos gazdaságban
A szellemi tulajdon védelme a körforgásos gazdaságra épülő vállalkozások számára is elsődleges fontosságú, mivel nemcsak jogi biztonságot, hanem gazdasági előnyt is jelent. A szabadalmakból befolyt bevétel ösztönzi a további kutatás-fejlesztést, így új technológiák és megoldások születhetnek, amelyek hozzájárulnak a fenntartható gazdaság fejlődéséhez. A közérdek és az iparág szempontjából is fontos szempont, hogy a szabadalmak segíthetnek új, fenntartható technológiák terjedésében és a zöld vállalkozások létrehozásában. A szabadalmak licencelése, a tudástranszferi megállapodások és a nem kereskedelmi licencek egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a zöld innovációk szélesebb körben elérhetővé váljanak. A szellemi tulajdon védelme tehát a körforgásos gazdaság fejlődésének is lényeges katalizátora.
A szabadalmak által védett új technológiai megoldások jelentős támogatást nyújtanak a körforgásos gazdaság előmozdításában. Szerepük különösen fontos az átmenet során, amely a fenntarthatóbb zöld jövő felé vezet. Ide tartozik többek között az új energiaforrások, mint például a napenergia, a szélenergia és a hullámenergia hasznosítása, valamint az energiahordozók fejlesztése is. Az új és továbbfejlesztett energiatárolási technológiák, mint például az akkumulátorok, jelentős előrelépést jelentenek az energiahatékonyság terén. A LED világítás és más nem szennyező, erőforrás-hatékony technológiák alkalmazása pedig lehetővé teszi az anyagok hatékonyabb kezelését és újrahasznosítását, minimalizálva a környezeti károkat.
Pozitív példák és IP-hősök
A szabadalmak fontosságát az Aquaprofit Kft. is felismerte, amely több mint 25 éve nyújt innovatív megoldásokat a vízgazdálkodás területén. Egyik fejlesztésük egy vízfertőtlenítő berendezés, mely hatékonyan járul hozzá a vízminőség javításához, és a víz újrafelhasználásán keresztül a fenntartható gazdálkodáshoz. A cég több oltalommal – szabadalom, használatiminta-oltalom és védjegy – védi innovációit, ezáltal biztosítva piaci pozícióját és technológiai előnyét.
A ThalesNano Zrt.-t és a Szegedi Tudományegyetem pedig egy olyan alternatív energiaforrásokat igénybe vevő reaktort fejlesztett ki, amely a szén-dioxidot hasznos anyaggá alakítja. Az innovációra nemzetközi szabadalmi bejelentést tettek, ezzel elősegítve a körforgásos gazdaság technológiai fejlődését és az ipari alkalmazhatóságot.
Ingyenes segítség és támogatás cégeknek
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala most kkv-k számára ingyenes IP-scan szolgáltatása lehetőséget nyújt a vállalkozások számára, hogy feltérképezzék szellemi vagyonukat, és azonosítsák azokat az értékeiket, amelyeket szabadalmaztathatnak. Ez nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kkv-k számára is ideális eszköz, hiszen segít megalapozni a szellemi tulajdonjogok védelmének stratégiáját. Az IP-scan szolgáltatás a legtöbb esetben egy interjúval indul, illetve e-mailben is megtörténhet az információátadás. Ezt egy átfogó elemzés követi, mely feltárja a cég szellemi tulajdonában rejlő lehetőségeit.
A következő lépést, az oltalomszerzést költség oldalról több pályázati lehetőségi is segíti, például az Európai Bizottság kkv-alapja (SME-Fund), vagy a hazai Iparjog pályázat. Érdemes ezért mindig figyelemmel követni a különböző, kkv-k támogatására irányuló pályázatokat. A körforgásos gazdaságban tevékenykedő cégek innovatív technológiáinak szabadalmaztatása különösen fontos, hiszen nemcsak hosszú távú piaci előnyt biztosít, hanem hozzájárul a fenntartható fejlődéshez is.
Értékes védelem
A hazai cégek IP-tudatossága egyelőre alacsony. Sajnos a többségük nem védi eléggé innovatív megoldásait, és nagyon kevesen különböztetik meg termékeiket, szolgáltatásaikat védjegyekkel a piacon.
Pedig a megszerzett oltalmak gazdasági előnyt jelenthetnek. Az innováció hasznosításának, az oltalmazott innovatív meg- oldásoknak és a megjelöléseknek tehát realizálható üzleti értékük van.
Az eu-ban a kis- és középvállalkozások közel 9 százalékának van valamilyen iparjogvédelmi oltalma, Lengyelországban ez az arány 10 százalék, míg Magyarországon alig közelíti meg a 4 százalékot.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új korszak a retail ingatlanpiacon: a Westend teljesen digitalizálja a speciális területek bérbeadását
A Westend Magyarországon elsőként vezetett be olyan proptech alapú digitális megoldást, amely a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadását teljes mértékben digitális alapokra helyezi. Az új foglalási felület a mindennapi online foglalási rendszerek logikáját ülteti át a kereskedelmi ingatlanpiac működésébe.
A fejlesztést a Westend B2B és Innovációs Központ csapatai valósították meg azzal a céllal, hogy a bérbeadási folyamat átláthatóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá váljon. Az új platform a https://leasing.westend.hu/ oldalon érhető el, és lehetővé teszi, hogy a partnerek – legyen szó házon belüli együttműködőkről vagy külső bérlőkről – online, transzparens feltételek mellett foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet.
A digitális rendszer egy régóta fennálló piaci igényre reagál. A manuális egyeztetések, e-mailes körök és adminisztratív lépések helyett a platform strukturált, átlátható és jól követhető folyamatot kínál. Ez nemcsak az adminisztrációs terheket csökkenti, hanem felgyorsítja a döntéshozatalt és növeli a működés hatékonyságát is.
A megoldás különösen releváns a retail és ingatlanpiaci szereplők számára, ahol a rugalmasság, a gyors reakcióidő és az átláthatóság egyre fontosabb versenyelőnyt jelent. A Westend célja a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, valamint a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek kezelésének modernizálása innovatív technológiai megoldásokkal.
„A célunk egyértelmű volt: a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, az adminisztrációs terhek csökkentése és a döntéshozatal felgyorsítása. A megoldás lehetővé teszi, hogy a partnerek gyakorlatilag kattintásra foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet, transzparens feltételek mellett”
– emelte ki Pálvölgyi Patrik, a Westend innovációs központ vezetője.
Az új digitális foglalási platform bevezetésével a Westend új mércét állít a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadásában, és a proptech megoldások alkalmazásával a jövő digitális működési modellje felé egyértelmű és határozott lépést tesz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Ehetővé tenni a talajt – Magyar deep tech vállalkozás nyit új piacot egy világszabadalommal
Ritka, amikor egy magyar fejlesztés nem egy meglévő iparágba próbál betörni, hanem új piacot definiál. A Draconic Technology Kft. ilyen. Egy deep tech vállalkozás, amely világviszonylatban (PCT -Patent Cooperation Treaty) szabadalmaztatott eljárásával egyszerre szól az élelmiszeriparhoz, az egészségmegőrzéshez, a kozmetikai iparhoz és a jövő gyógyszerkutatásához, mindezt zöld technológiával, hulladék nélkül.
A technológia mögött Dr. Solymosi Péter és Goda Gábor vegyészmérnök valamint csapata áll, akik egy egyszerű, de radikális kérdésből indultak ki: mi van akkor, ha a talaj nem alacsony értékű nyersanyag, hanem egy eddig alulértékelt bioaktív alapanyag forrás?
„A lényeg igazából az, hogy ehető lesz a talaj, pontosabban annak egy igen hasznos frakciója”
– mondja Goda Gábor.
„Ha így nézünk a minket körülvevő talajokra, hirtelen teljesen más üzleti és tudományos tér nyílik meg.”
Egy szabadalom, ami nem terméket, hanem platformot véd
A Draconic Technology szabadalma – „Eljárás élelmiszeripari minőségű fulvosav és/vagy huminsav előállítására” – 2022 márciusában került beadásra, a megadási értesítés pedig 2025. októberében érkezett meg. Azóta a csapat fókusza a skálázhatóságra és a nemzetközi piacra lépésre került.
A szabadalom nem egy konkrét terméket, hanem egy platformtechnológiát véd: egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi humin- és fulvosavak ipari, élelmiszeripari minőségű előállítását talajból, melléktermék képződése nélkül. A folyamat során keletkező technológiai vizek is hasznosíthatók – például levéltrágyák alapanyagaként –, ami a technológiát egyszerre teszi fenntarthatóvá és gazdaságilag skálázhatóvá. Ez az a pont, ahol a megoldás ipari és befektetői szempontból is értelmezhetővé válik.
„Ha lett volna korábban ilyen technológia, nem kaptunk volna rá szabadalmat”
– fogalmaz Goda lakonikusan.
Várpalotai üzem: prémium alapanyag, tudatos választás
A Draconic Technology Várpalotán található üzemében folyik a technológia ipari megvalósítása, ahol a csapat tiszta, érintetlen, gyógyvízzel átitatott térségből származó tőzegből állítja elő a humin- és fulvosav-frakciókat. A kidolgozott technológia prémium alapanyagot és stabil minőséget biztosít.
Miért érdekes ez a piac számára?
A humin- és fulvosavak természetes kelátképzők: alapvető tulajdonságuk, hogy ásványi anyagokat kötnek meg, majd a helyi környezet elektronegativitása alapján, úgymond intelligensen adják le azokat a fejlettebb szervezeteknek.
Egy vas-humát például csak annyi vasat ad le, vagyis tesz elérhetővé, amennyire ténylegesen szükség van, az adott környezetben. A hasznos kelátásványok leadása közben képes káros nehézfémeket – például ólmot vagy higanyt – megkötni és eltávolítani szubsztitúciós cserereakció formájában.
„Úgy pótolunk ásványi anyagot, hogy közben méregtelenítünk”
– mondja Goda.
„Ez az a pont, ahol az élelmiszeripar, a nutraceutikumok és a gyógyszerkutatás elkezd egymásba csúszni.”
Egyes szűkebb fulvosav-frakciók már most ígéretes eredményeket mutatnak preklinikai kutatások során a nem alkoholos májcirrózis és szívizomsorvadás vizsgálatában, ami hosszabb távon új klinikai alkalmazások felé nyithat utat.
Magyar technológia, globális skálázás
A Draconic Technology jelenleg alapanyag-előállítóként pozícionálja magát, elsősorban étrend-kiegészítő, élelmiszeripari és speciális kelátképző felhasználásra. Olyan technológiát kínál, amely különböző iparágak számára képes standardizált, élelmiszeripari minőségű humin- és fulvosav-frakciókat előállítani. Jelenleg aktív tárgyalások zajlanak az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Ghánában, miközben a csapat további nemzetközi piacokra készül.
A humin- és fulvosav-alapú készítmények globális piaca ma már több milliárd dolláros nagyságrendű, elsősorban a mezőgazdaságban és az állategészségügyben, miközben az élelmiszeripari és humán felhasználás még nagyrészt kiaknázatlan területnek számít.
Bár a vállalkozás még early stage fázisban van, a most megkapott világszabadalom stabil alapot ad a következő lépésekhez. A tervek szerint a platformra a következő években további 3–4 szabadalom és új iparági alkalmazások épülnek majd.
„Nem biztos, hogy új molekulát kell kitalálni. Néha elég másképp ránézni arra, ami eddig is ott volt a lábunk alatt”
– zárja Goda Gábor.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája: idén is várják a hallgatókat a Széchenyi István Egyetem rendezvényére
Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a győri Széchenyi István Egyetem XVIII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára.
A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvényen a hallgatók valós ipari feladatokon dolgoznak, miközben megismerhetik egymást és a szakma képviselőit is. Regisztrálni március 13-ig lehet.

A legjobb munkákat bemutató csapatok értékes nyereményekkel gazdagodhatnak – ahogy az tavaly is történt. (Fotó: Nagy Gergely/Széchenyi István Egyetem)
A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai tapasztalatot cserélhetnek. Ennek a formája végül egy mérnöki verseny lett: a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. Mindezt a közösségépítés jegyében számos szabadidős program egészíti ki.
A konferencia úgy nyújt gyakorlatorientált képzést, hogy közben a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal és akár tehetséges hallgatókkal is gazdagodhatnak. Az esemény amellett, hogy betekintést enged tényleges projektekbe, összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel. Mindennek célja, hogy a résztvevőknek lehetőségük nyíljon olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyek értékesek lesznek későbbi szakmai pályájuk során.
A Széchenyi István Egyetem campusán zajló rendezvény mára nemzetközivé vált, amelyen a hazai egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmények Szlovákiából, Romániából és Szerbiából. Újdonság, hogy a gépészmérnök, járműmérnök és mechatronikai mérnök szakok mellett idén már a villamosmérnöki szak hallgatóit is várják a rendezvényre.
A program a hagyományoknak megfelelően a nyílt és bárki által látogatható nagyszabású autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 12-én, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 15-ei prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára március 13-ig lehet jelentkezni a regisztrációs űrlap kitöltésével. A korábbi rendezvényekről beszámoló itt és itt olvasható.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban2 hét ago
A Mercedes Forma–1-es csapatánál gyakornok a Széchenyi István Egyetemen végzett fiatal szakember
-
Gazdaság2 hét ago
A luxusipar digitalizációja: Virtuális polcok és valós igények
-
Gazdaság2 hét ago
Magyar kutatók eredményei formálják az autonóm járművek és robotika jövőjét
-
Ipar1 hét ago
Űrhajókon is használt megoldással csökkentik 30–50 százalékkal a szennyvíztisztító telepek energiaigényét
-
Gazdaság2 hét ago
Egymást érik a változások a fuvarozásban: mindez a fogyasztókra is hatással lehet
-
Gazdaság2 hét ago
Ígéretes kutatási projektek nyertek támogatást a Széchenyi István Egyetemen
-
Gazdaság2 hét ago
A bértranszparencia egy kultúraváltási sokk, amire a cégek többsége nem áll készen
-
Gazdaság2 hét ago
A digitális mezőgazdaság robbanásszerű fejlődés előtt áll Magyarországon









