Gazdaság

Körforgásban a gazdaság – biztonságban a szellemi tulajdon

A körforgásos gazdaság gondolata egyre inkább kulcsfontosságúvá válik a fenntartható fejlődés szempontjából, hiszen célja, hogy az erőforrások felhasználása minimális hulladékkal járjon, és az alapanyagok, valamint a belőlük készülő termékek életciklusa hosszabb legyen.

A technológiai fejlődés jelentős mértékben hozzájárul ehhez az átálláshoz, a szellemi tulajdonjogok védelme pedig alapvető szerepet játszik ebben a folyamatban.

Európában évente 2,2 milliárd tonna hulladék keletkezik, miközben a globális gazdaság mindössze 7,2%-a működik körforgásos elvek alapján. A jelenlegi lineáris gazdasági modell – amely a termelésből, fogyasztásból és hulladéklerakásból áll – hosszú távon nem fenntartható, mert jelentős környezeti terhelést okoz, és kimeríti a természeti erőforrásokat. A körforgásos gazdaság célja ennek a folyamatnak a megfordítása az újrahasznosítás, a javítás, az újrafelhasználás és az innováció révén. Az elv alapgondolata, hogy a termelési folyamatok során az anyagokat és termékeket minél hosszabb ideig a gazdaság körforgásában tartsuk, minimalizálva a hulladék képződését és az új alapanyagok felhasználását.

A körforgásos gazdaság mögötti megfontolásokat elsősorban a globális erőforrások szűkössége és a környezeti fenntarthatóság szükségessége vezérli. Az emberiség jelenlegi fogyasztási szokásai alapján egyes számítások szerint évente 1,6 bolygóra lenne szükségünk az erőforrásaink kielégítéséhez. Ezzel szemben a körforgásos gazdaság célja, hogy a Föld erőforrásainak használatát a regenerálódásukhoz szükséges szintre csökkentsük. Bevezetése azt is jelenti, hogy az anyagok, amelyek korábban hulladékként végezték volna, újrahasznosíthatóvá vagy újra felhasználhatóvá válnak. Ezáltal nemcsak a hulladék mennyisége csökken, hanem az új termékek előállításához szükséges energiafelhasználás is mérséklődik. Ezen felül a termelés költségei is csökkenhetnek.

Az immateriális javak jelentősége

Egy 2021-es tanulmány kimutatta, hogy a szellemi tulajdoni oltalmakkal, például védjegyekkel és szabadalmakkal rendelkező kis- és középvállalkozások (kkv-k) 63%-kal nagyobb többletárbevételt érhetnek el egy főre vetítve, mint azok, amelyek nem rendelkeznek ilyen jogokkal. Ez azt jelenti, hogy a szellemi tulajdon védelme nem csupán jogi biztonságot, hanem jelentős gazdasági előnyöket is biztosít a vállalkozások számára.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult a vállalatok értékének összetétele. Míg az 1980-as években a társaságok értékének közel 80%-át tárgyi eszközök – például gépek, épületek és járművek – jelentették, ma már ez az arány mindössze 10%-ra csökkent. Mára több mint 90%-ban az határozza meg egy társaság értékét, hogy milyen üzleti titokkal (védett ismerettel, angolul know-how-al) vagy szellemi tulajdonnal (angolul intellectual property, rövidítve IP-vel) rendelkezik. Ide tartoznak például szoftverek, szabadalmak, design-, vagy védjegyoltalmak, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a vállalkozás piaci- és márkaértékéhez és versenyképességéhez.

A szellemi tulajdonvédelem előnyei a körforgásos gazdaságban

A szellemi tulajdon védelme a körforgásos gazdaságra épülő vállalkozások számára is elsődleges fontosságú, mivel nemcsak jogi biztonságot, hanem gazdasági előnyt is jelent. A szabadalmakból befolyt bevétel ösztönzi a további kutatás-fejlesztést, így új technológiák és megoldások születhetnek, amelyek hozzájárulnak a fenntartható gazdaság fejlődéséhez. A közérdek és az iparág szempontjából is fontos szempont, hogy a szabadalmak segíthetnek új, fenntartható technológiák terjedésében és a zöld vállalkozások létrehozásában. A szabadalmak licencelése, a tudástranszferi megállapodások és a nem kereskedelmi licencek egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a zöld innovációk szélesebb körben elérhetővé váljanak. A szellemi tulajdon védelme tehát a körforgásos gazdaság fejlődésének is lényeges katalizátora.

A szabadalmak által védett új technológiai megoldások jelentős támogatást nyújtanak a körforgásos gazdaság előmozdításában. Szerepük különösen fontos az átmenet során, amely a fenntarthatóbb zöld jövő felé vezet. Ide tartozik többek között az új energiaforrások, mint például a napenergia, a szélenergia és a hullámenergia hasznosítása, valamint az energiahordozók fejlesztése is. Az új és továbbfejlesztett energiatárolási technológiák, mint például az akkumulátorok, jelentős előrelépést jelentenek az energiahatékonyság terén. A LED világítás és más nem szennyező, erőforrás-hatékony technológiák alkalmazása pedig lehetővé teszi az anyagok hatékonyabb kezelését és újrahasznosítását, minimalizálva a környezeti károkat.

Pozitív példák és IP-hősök

A szabadalmak fontosságát az Aquaprofit Kft. is felismerte, amely több mint 25 éve nyújt innovatív megoldásokat a vízgazdálkodás területén. Egyik fejlesztésük egy vízfertőtlenítő berendezés, mely hatékonyan járul hozzá a vízminőség javításához, és a víz újrafelhasználásán keresztül a fenntartható gazdálkodáshoz. A cég több oltalommal – szabadalom, használatiminta-oltalom és védjegy – védi innovációit, ezáltal biztosítva piaci pozícióját és technológiai előnyét.

A ThalesNano Zrt.-t és a Szegedi Tudományegyetem pedig egy olyan alternatív energiaforrásokat igénybe vevő reaktort fejlesztett ki, amely a szén-dioxidot hasznos anyaggá alakítja. Az innovációra nemzetközi szabadalmi bejelentést tettek, ezzel elősegítve a körforgásos gazdaság technológiai fejlődését és az ipari alkalmazhatóságot.

Ingyenes segítség és támogatás cégeknek

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala most kkv-k számára ingyenes IP-scan szolgáltatása lehetőséget nyújt a vállalkozások számára, hogy feltérképezzék szellemi vagyonukat, és azonosítsák azokat az értékeiket, amelyeket szabadalmaztathatnak. Ez nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kkv-k számára is ideális eszköz, hiszen segít megalapozni a szellemi tulajdonjogok védelmének stratégiáját. Az IP-scan szolgáltatás a legtöbb esetben egy interjúval indul, illetve e-mailben is megtörténhet az információátadás. Ezt egy átfogó elemzés követi, mely feltárja a cég szellemi tulajdonában rejlő lehetőségeit.

A következő lépést, az oltalomszerzést költség oldalról több pályázati lehetőségi is segíti, például az Európai Bizottság kkv-alapja (SME-Fund), vagy a hazai Iparjog pályázat. Érdemes ezért mindig figyelemmel követni a különböző, kkv-k támogatására irányuló pályázatokat. A körforgásos gazdaságban tevékenykedő cégek innovatív technológiáinak szabadalmaztatása különösen fontos, hiszen nemcsak hosszú távú piaci előnyt biztosít, hanem hozzájárul a fenntartható fejlődéshez is.

Értékes védelem

A hazai cégek IP-tudatossága egyelőre alacsony. Sajnos a többségük nem védi eléggé innovatív megoldásait, és nagyon kevesen különböztetik meg termékeiket, szolgáltatásaikat védjegyekkel a piacon.

Pedig a megszerzett oltalmak gazdasági előnyt jelenthetnek. Az innováció hasznosításának, az oltalmazott innovatív meg- oldásoknak és a megjelöléseknek tehát realizálható üzleti értékük van.

Az eu-ban a kis- és középvállalkozások közel 9 százalékának van valamilyen iparjogvédelmi oltalma, Lengyelországban ez az arány 10 százalék, míg Magyarországon alig közelíti meg a 4 százalékot.

sztnh.hu | ipmindenkinek.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:biztonság gazdaság szellemi tulajdon

Up Next

Nem várt helyről kapnak támadást a hitelt nyújtó pénzintézetek

Don't Miss

Stabilan magas a fővárosi új építésű lakások négyzetméterára

Gazdaság

Már social media és Google-kampányokra is pályázhatnak a kkv-k

Új lehetőség nyílt a hazai kis- és középvállalkozások számára: immár social media és Google-kampányok megvalósítására, linképítésre, SEO- és PR-cikkek online megjelenítésére is igényelhető támogatás a Modern Vállalkozások Programján belül. A projekteket a Content’ n more (CNM) ügynökség viszi, mely tíz éve támogatja a hazai vállalkozások online láthatóságát.

A DIMOP Plusz, GINOP Plusz, valamint a Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretében elérhető pályázatok célja, hogy a kkv-k versenyképesebbé váljanak a digitális térben – olvasható honlapjukon. A CNM ügynökség 10 éve segít hazai vállalkozásokat az online térben való megjelenésben, legyen szó több milliárdos forgalommal bíró cégről, vagy pár főt foglalkoztató vállalkozásról, vagy éppen szárnyait bontogató startupról.

Támogatott Google Ads és Meta-kampányok

A pályázatok kiemelt célja a digitális jelenlét fejlesztése, amely ma már elengedhetetlen feltétele az üzleti növekedésnek. A támogatott tevékenységek között a Content’n more jóvoltából már támogatottan elérhetőek Google Ads kampányok, Meta-kampányok (Facebook és Instagram). Az ügynökség a költés optimalizálásától kezdve a teljeskörű lebonyolítást vállalja, marketingterv kidolgozásával, kreatívok gyártásával, és a kampányt megerősítő SEO-cikkek megjelenések szervezésével. „Egy vállalkozás online jelenlétének megalapozása, legyen szó Goolge vagy AI keresésekről, egyértelműen a SEO-nál kezdődik” – emeli ki Lóska Márton ügyvezető.

Szakértői segítség a kampányok tervezésében és lebonyolításában

A pályázó vállalkozások nem maradnak egyedül a kampányok megvalósítása során. Az ügynökség szakértő csapata a teljes folyamatban képes támogatást nyújtani. Hogy a kampányok folyamatosan a cégek igényeihez legyenek alakítva.

A cég komplex szemlélettel dolgozik: a marketing, a PR és az online sajtómegjelenések összehangolásával segíti a vállalkozásokat abban, hogy igény szerint ne csak direkt eladásokat produkáljanak, hanem hosszú távon is erősítsék márkájukat.

Google Ads és Facebook-kampányok: gyors eredmények, hosszú távú hatás

A jól felépített Google Ads és Facebook-kampányok nemcsak azonnali forgalmat generálnak, hanem értékes adatokat is szolgáltatnak a vállalkozások számára. A hirdetési aktivitást a SEO-alapú tartalommarketing és a célzott PR-cikkek egészítik ki, amelyek erősítik a bizalmat és javítják a láthatóságot. „Egyértelmű, hogy egy gyors készletkisöpréshez a Facebook- és Google Ads kampányok a legcélravezetőbbek

Pályázati forrásból erősíthető az online láthatóság

A Modern Vállalkozások Programján belül elérhető támogatások valódi lehetőséget kínálnak a kkv-knak arra, hogy pályázati forrásból fejlesszék digitális marketingtevékenységüket. A cél nem csupán a megjelenés, hanem az üzleti eredmény: több érdeklődő, nagyobb ismertség és erősebb piaci pozíció.

A támogatási konstrukciók segítségével a vállalkozások biztonságos, szakmailag megalapozott környezetben vághatnak bele a Google- és közösségimédia-kampányokba.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Átalakítja a blockchain az ingatlanpiacot?

A globális ingatlanpiac értéke több száz billió dollárra tehető. Az ingatlanok ma a valós eszközök (RWA – real-world assets) piacának legnagyobb szegmensét alkotják, értékének közel egyharmadát képviselve. Ráadásul az előrejelzések szerint a tokenizáció mértéke ezen a területen a következő években többszörösére nőhet. Vajon ez már forradalom? Nem feltétlenül.

A blockchain nem annyira magát az ingatlanpiacot változtatja meg, hanem inkább annak infrastruktúráját – különösen a szerződéskötés és az elszámolások módját.

Az első ingatlan-tokenizációra vélhetően 2019-ben került sor Párizsban. Egy 6,5 millió euró értékű luxusingatlant 100 tokenre bontottak, amelyeket további 100 000 egységre osztottak fel. Így összesen 10 millió „részvény” került értékesítésre. Néhány év alatt a tokenizált ingatlanpiac milliárd dolláros nagyságrendre nőtt. 2025-re már 844 aktív projekt használta a blockchain technológiát az építési és ingatlanfolyamatok támogatására – ez 13%-os növekedést jelent az előző évhez képest, és zsinórban az ötödik év volt kétszámjegyű bővüléssel.

A Spherical Insights & Consulting jelentése szerint a globális tokenizált ingatlanpiac 2033-ra elérheti a 16,51 milliárd dollárt, évi 19,5%-os átlagos növekedési ütem (CAGR) mellett. Az Entralon Hub elemzése még optimistább: szerintük az RWA értéke ebben a szektorban 19,4 milliárd dollárra nőhet 2033-ra, ami 21%-os CAGR-nek felel meg. Bármelyik előrejelzés bizonyuljon is pontosnak, a trend egyértelmű: a piac évről évre kétszámjegyű ütemben növekszik.

A Deloitte elemzői is vizsgálták a tokenizált ingatlanpiacot, azonban az ő becsléseik jóval messzebbre mutatnak. Szerintük 2035-re az RWA értéke az ingatlanszektorban akár a 4 billió dollárt is elérheti. Az ilyen jelentős eltérés aggodalomra adhat okot. Amikor az ingatlanpiac tokenizációjáról beszélünk, általában arra gondolunk, hogy a blockchain lehetővé teszi az ingatlanok digitális részekre (tokenekre) bontását, amelyek részvényekhez hasonlóan adhatók-vehetők. A Deloitte azonban jóval tágabb kontextusban vizsgálja a blockchain szerepét: számításaikba beletartoznak a jelzáloghitelek, értékpapírosítások és ingatlanalapok is.

„A blockchain technológia óriási potenciállal bír, de nem szükséges teljesen forradalmasítania az ingatlantulajdon modelljét ahhoz, hogy kulcsszerepet töltsön be az iparágban. A hitelezéshez, hitel-elszámoláshoz és ingatlanhoz kapcsolódó pénzügyi eszközök kereskedelméhez kötődő folyamatokban betöltött szerepe hónapról hónapra nő. Ezek a területek adják majd a jövőbeni piac legnagyobb részét”

– mondja Ignacio Aguirre Franco, a Bitget CMO-ja.

Az ingatlanszektorban a blockchain egyik legígéretesebb alkalmazása az úgynevezett okosszerződés (smart contract) – programozható megállapodás, amely automatikusan végrehajtódik, ha a meghatározott feltételek teljesülnek.

„Az okosszerződések használata jelentősen leegyszerűsíti és felgyorsítja a vásárlási folyamatot. A tranzakció kulcselemei kódolva vannak, és automatikusan, megváltoztathatatlan és átlátható módon hajtódnak végre. Ez nemcsak a harmadik felek – például ügyvédek, közjegyzők, bankok, brókerek vagy bíróságok – szükségességét csökkenti, hanem a tranzakciós költségeket is. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az okosszerződések sikere a bemeneti adatok pontosságán múlik. A blockchain garantálja a végrehajtás helyességét, de nem az adatok pontosságát”

– magyarázza Ignacio Aguirre Franco.

Ez azt jelentheti, hogy bár a közvetítők szerepe a szerződéskötésnél csökkenhet, az adatok ellenőrzésében továbbra is fontosak maradhatnak. Azonban mielőtt az okosszerződések széles körben elterjednének az ingatlanpiacon, a jogszabályi környezetnek is alkalmazkodnia kell. Európa legtöbb országában az ingatlantulajdon átruházásához jelenleg közjegyzői okirat és nyilvántartási bejegyzés szükséges.

A tokenizáció egyik legnagyobb előnye a töredéktulajdon (fractional ownership) lehetősége, amely jelentősen csökkenti a belépési küszöböt. Az eszközök digitális részekre bontásával a kisbefektetők is vásárolhatnak egy ingatlanból vagy egy több eszközt tartalmazó alapból. Ez nemcsak a befektetések hozzáférhetőségét növeli, hanem a következő évtizedben akár több billió dollárral is bővítheti a teljes szektort. Emellett a tokenizáció új, globális befektetési termékek létrehozását is lehetővé teszi, fokozatosan nemzetközivé téve az ingatlanpiacot, és növelve annak likviditását.

Decentralizált, elosztott és manipulációval szemben ellenálló adatbázisként a blockchain akár az ingatlan-nyilvántartásokat is kiválthatja. Biztosítja az adatok megváltoztathatatlanságát és az ingatlanok teljes történetének átláthatóságát – ami kulcsfontosságú a nyilvántartások szempontjából. A blockchainen tárolt adatok valós idejű hozzáférést biztosíthatnak, és jelentősen csökkenthetik a csalások – például a dupla értékesítés vagy rejtett terhek – kockázatát.

Ezt már több ország is felismerte: például Grúzia 2016-ban tesztelt blockchain-alapú földhivatali rendszert, míg Svédországban a Lantmäteriet végzett hasonló pilot projektet. Bár a svéd projektet végül leállították, Grúzia fontolgatja a nyilvántartás blockchainre helyezését és az ingatlanok tokenizációját állami infrastruktúrán keresztül.

„Grúzia és Svédország tapasztalatai azt mutatják, hogy a blockchain az ingatlan-nyilvántartásokban leginkább kiegészítő rétegként működik. Nem váltja ki teljesen a meglévő intézményeket, és még a legfejlettebb megoldások sem szüntetik meg az állam szerepét, de jelentősen növelhetik a biztonságot és az átláthatóságot”

– mondja egy Bitget-szakértő.

A blockchain széles körű alkalmazása technológiailag már megvalósítható, de számos akadály továbbra is fennáll. A legnagyobb ezek közül a jogi szabályozás. Az ingatlantulajdon több százezer társtulajdonos közötti megosztása új szabályokat igényel, amelyek meghatározzák a tulajdonosi jogokat, a társasházakkal való kapcsolatot és az állam hozzáférését a titkosított adatokhoz. Emellett a nemzeti szabályozások közötti különbségek megnehezítik a nemzetközi befektetéseket és növelik a jogi kockázatokat.
A technikai kihívások sem elhanyagolhatók: a svéd példa jól mutatja, milyen összetett feladat a blockchain integrálása a meglévő rendszerekbe.
Ehhez társulnak a kulturális és edukációs akadályok is. A blockchain továbbra is kevéssé ismert a kriptovilágon kívül, és sok befektető, bróker vagy tanácsadó óvatosan viszonyul az új megoldásokhoz. A biztonság kérdése szintén fontos:

„A technológia esetében sosem zárható ki teljesen egy kibertámadás kockázata, de a többrétegű biztonsági rendszerek jelentősen csökkentik ennek esélyét és következményeit”

– teszi hozzá Ignacio Aguirre Franco.

A blockchain technológia még mindig újdonságnak számít az ingatlanszektorban. A tokenizáció jelenleg az ingatlanpiac csupán töredékét teszi ki. Rövid távon nem fogja teljesen átalakítani az iparágat, de már most is fokozatosan formálja annak infrastruktúráját és befektetési gyakorlatát. Ahogyan a bankrendszerben, itt is először a folyamatok egyszerűsítését és az automatizációt hozza el – és csak ezt követően nyílhat meg az út a tulajdonlási modellek és az eszközkereskedelem mélyebb átalakulása előtt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Így nézhet ki az üzleti kommunikáció következő évtizede

A vállalatok és ügyfeleik közötti kommunikáció átköltözött a hivatalos weboldalakról és az ügyfélszolgálati telefonvonalakról a csevegőalkalmazásokba. A felhasználók ma már ugyanúgy írnak üzenetet egy cégnek, ahogy a barátaiknak tennék: szállítási részleteket pontosítanak, rendeléseket adnak le, vagy támogatást kérnek. Az üzenetküldő platformok így a vásárlói élmény alapvető infrastruktúrájává váltak.

Hogy megértsük, merre tart ez a piac, 271 vezető bevonásával végeztünk kutatást különböző iparágakban. Az eredmények megerősítik: a vállalatok kulcsfontosságúnak tartják az üzenetküldést az ügyfélkapcsolatok szempontjából – miközben sokan még mindig lemaradásban vannak ezzel az átalakulással. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, mire számíthatnak az ügyfelek az üzleti kommunikációban, és milyen kihívásokkal szembesülnek a vállalatok.

Az üzenetküldés mint elsődleges kapcsolati pont

Sokáig a chat csupán marketingcsatornaként jelent meg. Az adatok azonban mást mutatnak: a vállalatok 66%-a tranzakciós értesítésekre használja az üzenetküldést, 38%-uk pedig ügyfélszolgálati célokra. Ma a chat az ügyfél teljes vásárlói útját végigkíséri – a termékfelfedezéstől az értékesítés utáni kiszolgálásig.

Ezek a változások egy tágabb igényt tükröznek: az ügyfelek azon a platformon szeretnek kommunikálni a cégekkel, amelyeket már nap mint nap használnak. A társalgáson alapuló kereskedelem korszakában járunk. A chat nem csupán trend, hanem stratégiai eszköz: a megkérdezett vállalatok 80%-a szerint az üzenetküldés a következő két évben az egyik legfontosabb bevételi tényezővé válik.

Az emberek egyre több időt töltenek online: a magyarországi internetezők átlagosan napi több mint 4 órát töltenek online, 91%-uk pedig elsősorban mobileszközön fogyaszt tartalmat – minden korosztályban. A vállalatok számára az üzenet egyértelmű: az ügyfél már mobilon van.

A fragmentáció csapdája

Paradox módon az üzleti kommunikáció legnagyobb kihívása ma nem a csatornák hiánya, hanem a szétaprózottságuk. Kevés vállalat épített egységes kommunikációs rendszert kezdettől fogva. Sokkal jellemzőbb, hogy az eszközök fokozatosan rétegződnek egymásra: a marketing bevezet egy megoldást, az ügyfélszolgálat egy másikat, a fejlesztők pedig chat-funkciókat integrálnak a cég saját alkalmazásába. Idővel egy fragmentált platformkeverék alakul ki: SMS, üzenetküldő appok, közösségi média és push értesítések.

Ezt a kutatásunk is igazolja: a vállalatok egyharmada (33%) globálisan elismeri, hogy az ügyfélkommunikációjuk következetlen, vagy csatornánként eltérő.

Az eredmény? Az ügyfeleknek újra és újra meg kell ismételniük az információikat, összefüggéstelen üzeneteket kapnak, és felesleges súrlódásokba ütköznek. Ez rontja a vásárlói élményt, csökkenti az elköteleződést, és bonyolítja a belső folyamatokat – ami végső soron az értékesítésre is negatív hatással van.

A következő lépés: egységes kommunikáció

Éppen ezért a vállalatok következő nagy kihívása a kommunikációs csatornák egyetlen rendszerbe való összevonása – ez a vállalatok 48%-ánál kiemelt prioritás.

Az üzenetküldés a „marketingeszköz” szerepből az üzleti működés alapvető elemévé fejlődik. Egyre szorosabban integrálódik CRM-rendszerekkel, helpdesk-megoldásokkal, marketingplatformokkal és fizetési rendszerekkel. A chat válik azzá a központi csomóponttá, ahol az ügyfelek vásárolnak, támogatást kapnak, és megoldják a felmerülő problémáikat.

Ezt az átalakulást az automatizálás és a mesterséges intelligencia hajtja:

A megkérdezettek 50%-a az AI-alapú személyre szabást jelöli meg olyan kulcsfunkcióként, amelyet elvár az üzenetküldő platformoktól
A vállalatok 70%-a tervezi az AI alkalmazását a személyre szabás és a célzott kommunikáció terén

A cégek célja a technológia és az emberi szakértelem ötvözése: az ismétlődő feladatok automatizálása, miközben ott, ahol az igazán számít, megőrzik az emberi interakciókat.

Mit hoz a következő 5 év?

Három kulcsfontosságú trendet azonosítottunk, amelyek meghatározzák az üzleti üzenetküldés jövőjét:

Az üzenetküldés kezelt erőforrássá válik – a vállalatok összevonják a széttagolt rendszereket olyan egységes platformokba, amelyek több csatornát és csapatot is kiszolgálnak
A chatplatformok az ügyfélkapcsolatok elsődleges felületévé válnak, és beépülnek a vállalatok alap-infrastruktúrájába
Azok a szereplők lesznek a nyertesek, akik képesek a bonyolult belső folyamatokat láthatatlanná tenni az ügyfelek előtt – zökkenőmentes interakciókon és erős adatbiztonsággal

A technológia fejlődik, de az emberi elvárások változatlanok maradnak: olyan kommunikációt szeretnénk, amely egyértelmű, gyors és megbízható. Ha jól alkalmazzák, az üzenetküldés pontosan ezt nyújtja.