Connect with us

Gazdaság

A cégvezetők 90%-a bízik az informatikában, de csak 39%-uk felkészült a jövőre

A Kyndryl ma közzétette a 2024-es Kyndryl Readiness Reportot, amely azt az ellentmondást vizsgálja, hogy míg a vezetők 90%-a úgy gondolja, hogy IT-infrastruktúrája kiváló, csupán 39%-uk érzi magát felkészültnek a jövőbeli kockázatok kezelésére.

A jelentés azt is bemutatja, miként segíti az IT-korszerűsítés a vállalatokat versenyelőnyük növelésében, annak ellenére, hogy jelenleg a vállalkozások mindössze 42%-a tapasztal pozitív megtérülést a mesterséges intelligenciába való befektetésekből.

A digitális gazdaságban az üzleti vezetők az IT-re támaszkodnak a kockázatok mérséklése, a tehetségek fejlesztése és az új eszközök kihasználása érdekében. Ám miközben a vezetők 94%-a szerint a technológiai modernizáció kiemelt prioritás vállalatuk számára, a Kyndryl adatai azt mutatják, hogy a kritikus IT-infrastruktúra 44%-a közeledik az életciklusa végéhez vagy már elérte azt, ami növeli a sebezhetőséget és akadályokat gördít a modernizáció elé. A vállalatvezetők szerint segítségre van szükségük a döntéshozatal és a tehetségek fejlesztése terén.

A Kyndryl Readiness Report 3200 vezető döntéshozó visszajelzéseit ötvözi a Kyndryl Bridge — a vállalat AI-alapú digitális üzleti platformjának — adataival, hogy bemutassa a globális üzleti kihívásokat és lehetőségeket a különböző piacokon és iparágakban.

További fontos megállapítások:

  • Az AI megtérülése megfoghatatlan: Míg a vállalkozások 76%-a fektet be a hagyományos mesterséges intelligenciába és gépi tanulásba, csupán 42%-uk tapasztal pozitív megtérülést. Az AI bevezetésének legnagyobb akadályai továbbra is az adatvédelmi aggályok (31%), a bizonytalan megtérülés (30%) és a megfelelési kihívások (26%).
  • Az elavult technológia kihívása: Szinte minden modern vállalkozásnak szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy naprakészen tartsa rendszereit. A vezérigazgatók 64%-a aggódik az elavult IT miatt, és a Kyndryl Bridge szerint a kritikus IT-infrastruktúra 44%-a közeledik az életciklusa végéhez vagy már el is érte azt.
  • A technológia megelőzi a képzést: A vezetők több mint 40%-a tapasztal technológiai készségbeli hiányosságokat, amelyek akadályozzák a modernizáció előrehaladását.
  • A biztonság továbbra is a legnagyobb gond: A vezetők 65%-a aggódik a kibertámadások miatt, és csak 30%-uk érzi úgy, hogy készen áll a kockázatok kezelésére.
  • A vezetők üzleti és technológiai összehangolásról számolnak be: A digitális átalakulásban előrehaladottabb vállalatok az üzleti és technológiai vezetők közötti nagyobb együttműködésről, valamint a technológiai projektek nagyobb megtérüléséről számolnak be.

„A Kyndrylnél azért dolgozunk, hogy több ezer vállalatot segítsünk komplex IT-infrastruktúrájuk működtetésében és átalakításában, miközben alapos ismereteket szerzünk arra vonatkozóan, hogy a cégek miként találhatják meg a lehetőségeket a mai üzleti kihívások leküzdésére”

– mondta Martin Schroeter, a Kyndryl elnök-vezérigazgatója.

„A felkészültség egy folyamatos kihívás, ami az emberek felhatalmazásáról, az eszközök és a kultúra összehangolásáról, valamint a komplex digitális átalakulás egész szervezetre kiterjedő elfogadásáról szól.”

A jelentés feltérképezi a kockázatokat és az előnyöket

A kiberbiztonság az üzleti aggodalmak élén áll: Az üzleti vezetők 65%-a aggódik a kibertámadások miatt, és csak 30%-uk érzi úgy, hogy készen áll ezek kezelésére. Hasonlóképpen, 59%-uk aggódik az éghajlati és környezeti zavarok miatt, de csak 25%-uk hiszi, hogy rendszereik képesek hatékonyan reagálni rájuk.

A vezetők számára a felgyorsuló szabályozási környezet is kiemelt fontosságú, mivel jelentős intézkedések lépnek életbe. Míg a vezetők 48%-a aggódik amiatt, hogy a szabályozás üteme túl gyors, 66%-uk úgy véli, hogy a szabályozás összességében pozitív hatással van.

E kihívások ellenére a modernizáló vállalkozások egyértelmű előnyöket realizálnak a projektekből. Az elmúlt évre visszatekintve a vezetők elmondták, hogy tapasztaltak hatékonyságjavulást (85%), nagyobb innovációt (71%) és jobb munkavállalói vagy ügyfélélményt (60%). Van azonban még hova fejlődni, mivel a vezetők kevesebb hatást látnak az adatbiztonságban és a szabályozásoknak való megfelelésben (34%), valamint a fenntarthatóság terén elért eredményekben, például a csökkentett energiafelhasználásban vagy kibocsátásban (27%).

Még a fejlettebb IT-eszközöket, például a teljes IT-állományt felügyelő és a problémákat megoldó automatizációs programokat alkalmazó vállalatoknál is van lehetőség további javulásra. A Kyndryl Bridge szerint az informatikai problémák átlagosan 8%-át orvosolja automatizáció emberi beavatkozás nélkül. A Kyndryl úgy véli, hogy az informatikai problémák akár 30%-át is meg lehet oldani automatizációval — ezzel a vállalatok évente több milliárd dollárt takaríthatnak meg a karbantartási költségek és a megelőzött állásidők terén.

A felkészültséghez vezető terv létrehozása

Amint az adatokból kiderül, a szervezetek nehéz döntésekkel néznek szembe a felkészültség kiépítése során. A jelentés a vakfoltok és a nehéz kompromisszumok feltérképezésével útitervet kínál a felkészültséghez a gyorsan változó üzleti környezetben.

  1. Az „emberek felkészültsége” ugyanolyan fontos, mint a „technológiai felkészültség”. Az IT mindenki ügye. A technológiai útjukon előrehaladottabb szervezetek az üzleti és technológiai vezetők közötti összhangról is beszámolnak. Mivel az IT egyre fontosabb szerepet játszik a munkahelyi kultúra és a folyamatok alakításában, azok a CIO-k és CTO-k, akik a C-suite-on belül együttműködnek, felkészültebbek arra, hogy a technológiai fejlesztésekkel magukkal hozzák az alkalmazottakat. A képzett munkaerőt ápoló vezetők nagyobb valószínűséggel érzik úgy, hogy készen állnak a jövőbeli kockázatokra, ezért a tehetségfejlesztésbe való befektetés, különösen az AI és a kiberbiztonság terén, kulcsfontosságú.
  2. Az újat a megszokottal szemben mérlegelni szükséges. Az intelligens beruházások megalapozásához a vezetőknek meg kell érteniük, hogy az új eszközök hogyan illeszkednek majd nemcsak a technológiához, hanem a vállalati kultúrához, folyamatokhoz és célokhoz is. Az azonnali igények és a hosszú távú befektetések egyensúlyának megtalálása segít a vezetőknek eligazodni az összetett modernizációs kihívásokban. Az új képességek, mint például az AI, szilárd adatalapra épülnek; ha először az alapokba fektetnek be, hosszú távon nagyobb megtérülést érhetnek el.
  3. A technológiai adósságról szóló beszélgetés átformálása. Az adatok azt mutatják, hogy egy fejlődő piacon, ahol szinte mindenki szembesül az elöregedő infrastruktúrával, a vállalkozások nincsenek egyedül az életciklusuk végén járó technológiai kihívásokkal. A technikai adósság csökkentése kiküszöböli a működés rossz hatásfokát, és felszabadítja a gyorsabb növekedés lehetőségét — ez a jövőbeni agilitásba és innovációba való befektetés. Ez magában foglalja az új képességek, például az automatizáció teljes körű alkalmazását a hatékonyság növelése és az állásidő csökkentése érdekében.

A teljes jelentés elolvasásához látogasson el a Kyndryl 2024 Readiness Report weboldalára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Minden eddigi csúcsot megdöntöttek tavaly az áruhitelek

Az áttörés elsősorban annak köszönhető, hogy ma már a webshopokban is gyorsan elérhetőek ezek a kölcsönök, az emberek pedig utaznak a 0%-os THM-es akciókra.

Az ügyfelek számára egész biztosan kedvező lesz Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint az, hogy újfajta költségmentes részletfizetést kínáló megoldások kerültek piacra – a szolgáltatók versenyén a fogyasztók nyerhetnek leginkább.

Sokadik reneszánszát éli az áruhitelezés Magyarországon: az elmúlt évtizedben már-már eltemetett szolgáltatással kapcsolatban az elmúlt hónapok arról tanúskodnak, hogy egyre többen élnek az áruhitel ajánlatokkal. 

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint 2024 novemberében historikus rekordra, 5,72 milliárd forintra futott fel a folyósított áruhitelek összege, ami közel 30%-kal haladja meg az egy évvel ezelőtti mértéket. A növekedés az év egészére jellemző volt: az év első 11 hónapjában 42,2 milliárd forintra szerződtek az ügyfelek áruhitelre valamilyen kereskedelmi bankkal – a kihelyezés harmadával volt magasabb, mint 2023-ban.

Az év első 11 hónapjában 163 475 szerződés köttetett, ez 14%-kal haladja meg 2023-as adatokat. Az elmúlt évtizedben nem volt rá példa, hogy egyetlen hónapban 20 000 szerződést meghaladó kontraktust kössenek a finanszírozók, márpedig tavaly novemberben 22 158 áruhitel szerződést hagytak jóvá a pénzintézetek.

Az internet dobta meg a számokat

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a felfutás egyik legfontosabb oka az, hogy az ügyfelek egyre nagyobb része vásárol az interneten. Mára a webshopokba is megérkeztek az áruhitel ajánlatok, amelyeket az ügyfelek könnyedén, néhány többlet kattintással és némi elektronikus adatszolgáltatással tudnak igényelni. 

Gergely Péter szerint az áruhitelek felfutásának másik oka, hogy a lakosság valóban elkezdte bepótolni a vágtató infláció idején elmaradt tartós eszköz beruházásait – de ezt még sokan nem tudják-merik egy összegben finanszírozni. 

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a megnövekedett aktivitáshoz így az is kellett, hogy a kereskedők is felmérjék azt, hogy számukra komoly forgalmi eredményt hozhat az, ha az ügyfeleik számára részletfizetést tesznek lehetővé. Ennek köszönhetően ma szinte minden hónapban elérhetőek a kereskedőknél akciós, 0%-os THM (teljes hiteldíj-mutató) mellett elérhető hiteltermékek. Az akciózás kifejezetten igaz volt az év végi időszakra, amikor a karácsonyi bevásárlást számos fizikai kereskedő és webáruház 0%-os THM-es akciókkal könnyítette meg.

Azt, hogy az áruhitelek igénybevételénél magas a 0%-os ajánlatok igénybevétele, Gergely Péter szerint mindennél jobban bizonyítja az, hogy a Magyar Nemzeti Bank által kimutatott átlagos áruhitel THM tavaly novemberben 11,7 százalék volt, ami 5 százalékponttal az ugyanebben a hónapban folyósított személyi kölcsönök átlagos 16,7 százalékos THM szintje alatt van. 

Versenytársak mellett fut a szekér

Gergely Péter szerint érdekes, hogy az áruhitelek épp akkor futnak fel, amikor a piacon megjelentek a trónkövetelők. 

Míg korábban sokan úgy vélték, a személyi kölcsönök piaca falja majd fel az áruhitelezést, most sokan figyelik a piacon, hogy milyen sikerrel járnak majd azok a fintech kezdeményezések, amelyek a „buy now, pay later” (BNPL, vásárolj most, fizess később) elven működve kínálnak a kereskedőknek faktoring szolgáltatást. Ilyenkor a BNPL szolgáltató az ügyfelek helyett azonnal kifizeti a számla ellenértékét a kereskedőnek – leszámítva belőle a bonyolításért kért, jellemzően havi 1-3 százalékos díjat. 

Az ügyfél számára a szolgáltatás ingyenes, számára tehát lehetővé válik az, hogy költségmentesen, több részletben fizesse meg az áru ellenértékét.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a BNPL megoldás jellemzően rövid távú, 3-6 hónapos részletfizetést engedélyez az ügyfeleknek, ezzel szemben az áruhitelek esetében nem ritka a 10-12 hónapos, sőt – magasabb összegek esetén – akár 24 hónapos futamidő. 

A finanszírozók és a kereskedők jellemzően több futamidőt ajánlanak, a klasszikus áruhitel kamat a folyószámla és hitelkártya kamatok nagyjából 20-24 százalékos szintjén van. Ez a viszonylag magas kamat teszi ugyanakkor lehetővé azt, hogy a finanszírozó a kereskedővel megállapodva és a költségeket közösen viselve  – időszakra, futamidőre és a hitelösszegre szűrten – 0%-os THM-es akciókat tudjon ajánlani. 

A szolgáltatók között kialakuló versenynek minden bizonnyal az ügyfelek lesznek a nyertesei: egész biztosan bővül majd az áruhitelek (vagy ahhoz hasonló BNPL lehetőségek) elérhetősége – és egyre több helyen lesz mód valóban költségmentes részletfizetésre.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új részleteket árult el a fejlesztő a most indult qvik fizetési rendszerről

A minap az egyik budapesti CBA Príma üzletben – a magyarországi boltok közül elsőként – hivatalosan bevezették a qvik azonnali fizetési rendszerét.

A Magyar Nemzeti Bank által tavaly útjára bocsátott megoldás a hazai Laurel retailinformatikai cég Raiffeisen Bankkal közös fejlesztőmunkája révén kezdhet el terjedni a magyar kiskereskedelemben. A vásárlóknak és a kereskedőknek is előnyös és nemzetstratégiai szempontból is lényeges technológia terén hazánk úttörő szerepet tölt be Európában, de a közeljövőben várhatóan uniós szinten kötelezővé válik a qvik szolgáltatás.

„A Laurel több mint három évtizedes története során mindig is élen járt az új kereskedői fizetési megoldások bevezetésében, és ez nincs másként a 2022-ben elindult Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) 1.0 továbbfejlesztett változatának tekinthető qvik esetén sem”

– kezdi a részletek ismertetését a cég ügyvezetője, Bessenyei Attila.

A retail-IT szektor vezető hazai megoldásszállítója több mint két éve dolgozik a Raiffeisen Bankkal a fejlesztésen, a közös munka eredményeként pedig Magyarországon elsőként álltak elő azzal a keretrendszerrel, amelynek tapasztalatait alapul véve az MNB 2024. szeptember 2-án elindította és szabványosította a qviket. A Laurel azóta lehetővé tette a qvik alkalmazását a saját fejlesztésű, országszerte több mint 6000 pénztárgépen futó Laura kasszaszoftverén, utat nyitva ezzel a megoldás széles körű térnyerésének az itthoni üzletekben.

A qvik a CBA L&F Kft. égisze alá tartozó, a Budapest IV. kerületében lévő Munkásotthon utcai Príma üzletben debütált, és eleinte a hazai tulajdonú üzletlánc 9 egységében lesz elérhető. Mindez egy teljesen új, minden más fizetési rendszertől független technológia, amelyhez vevői oldalon egy magyar bankszámlára és mobilbank-alkalmazásra van szükség, míg a kereskedőnek egy a fizetési tranzakciót kezelő szolgáltatót kell bevonnia a folyamatba. Ilyen téren fontos fejlemény, hogy a kiadás alatt lévő PSR EU-szabályozás többek között ezt a fizetési rendszert is kötelezővé teszi az Unió területén működő bankok, fizetési szolgáltatók számára.

A qvikkel a fizikai boltokban háromféleképpen lehet fizetni. A pénztárgép megjeleníthet egy QR-kódot, amit a vásárló mobilalkalmazással leolvas, ezzel egy fizetési tranzakciót generál, ami jóváhagyás után végbe is megy. Emellett a pénztárgép NFC eszközön is sugározhat fizetési igényt, illetve – amennyiben a kassza már „ismeri” a vásárlót, például törzsvásárlói kártya vagy a rövidesen érkező eNyugta regisztráció alapján – van lehetőség fizetési kérelmet is küldeni, így a számla kiegyenlítése minden interakció nélkül, azonnal megtörténik.

A folyamat a vevők számára biztonságos, hisz például nincs szükség hozzá bankkártyára, és minden ellenkező híreszteléssel ellentétben díjmentes, miközben a bankkártyaalapú fizetés kényelmét nyújtja, sőt adott esetben még annál is egyszerűbb. Kereskedői oldalon pedig a kártyás fizetésnél számottevően kedvezőbb díjszabás és a bankszámlán azonnal megjelenő pénz is az előnyök közé tartozik, ráadásul a qvikhez nincs szükség kártyaterminálra (a QR-kód a kassza kijelzőjén megjeleníthető) és szolgáltatófüggő hardverek telepítésére sem. Emellett sokaknak az sem mellékes szempont, hogy a szóban forgó rendszer használatával a kereskedő teljesíti a kötelezően biztosítandó elektronikus fizetési lehetőséget az üzletében.

„A fenti előnyök egyre többek számára világosak, így azt várjuk, hogy a qvik rendkívül gyorsan fog terjedni a hazai boltokban, ennek megfelelően már nálunk is rengetegen érdeklődnek a lehetőség iránt. A Laurel folyamatosan fejleszti az egyes fizetési szolgáltatókhoz tartozó kasszaillesztéseket, és várhatóan még idén az összes nagy szereplővel sor kerül az integrációra. A folyamat támogatására más fejlesztők számára is biztosítjuk a kasszaoldali, beépíthető fizetési modulokat”

– zárta gondolatait Bessenyei Attila.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult az IT munkaerőpiac, kihívás a cégeknek a toborzás

Az IT szektor ment át az egyik legnagyobb változáson a munkaerőpiacon az elmúlt néhány évben.

Míg a járványhelyzet alatt még különösen magas kereslet mutatkozott az informatikai területen aktív munkavállalók iránt, addig ez mostanra jelentősen csillapodott. A toborzás viszont továbbra is számottevő erőbefektetést igényel a HR szakemberek részéről, mert a munkavállalói aktivitás is mérséklődött – derült ki a Profession.hu Backstage podcast legújabb adásából.

Az álláspiacot lassulás jellemzi az IT területen: a Profession.hu adatai alapján egyrészről a munkalehetőségek száma lecsökkent, ezzel párhuzamosan viszont nem nőtt meg jelentősen az egy hirdetésre jutó átlagos jelentkezőszám, tehát a munkavállalói aktivitás is mérséklődött a területen.

Hogyan találhatnak a cégek jó IT-s kollégát?

A jó szakemberek megtalálása, felvétele és megtartása továbbra is jelentős kihívás az IT toborzási terület számára. Gyakran abba a hibába esnek a munkaadók, hogy túl hosszúra nyújtják az elvárások listáját annak ellenére, hogy az elvárások között megjelölt egyes képességek nem is esszenciálisak az adott munkakör teljesértékű betöltéséhez.

„A munkaadók jelentősen tágíthatják a jelöltbázist azzal, ha átgondolják a munkakörrel járó feladatokat és az ezek teljesítéséhez szükséges képességeket. Ennek mentén pedig ajánlott csak valóban lényeges elvárásokat támasztaniuk a jelöltek felé. Így több munkakeresőt szólíthatnak meg a nyitott pozícióval, és nagyobb eséllyel találhatnak a csapatba jól illeszkedő kollégát. Ugyanez igaz a tapasztalattal kapcsolatos elvárásokra is: ha van olyan jelentkező, aki érezhetően jobban illeszkedik a közösségbe vagy akár a cégkultúrába, de nincs meg minden elvárt készsége, érdemes a vállalatoknak átgondolniuk, hogy egy keveset engedjenek ezen a téren a meghatározottakból, mert idővel megtérülhet”

– magyarázza Varga Zsófia, a Profession Services technológiai keresésekkel foglalkozó csapatának vezetője.

A korábbi években tapasztalt turbulens IT piacon kiemelten magas volt a cégek pályakezdő szakemberek iránti kereslete is. Mostanra ez a munkaerőigény áthelyeződött a releváns és több éves szakmai tapasztalattal rendelkező senior munkavállalókra, a juniorok lehetőségei pedig beszűkültek annak ellenére, hogy jelentős potenciál rejlik bennük az IT szegmensben. „A juniorokkal való közös munka kimondottan előnyös lehet az IT területen: cégként egy olyan szakembert képzünk ki, akinek a szaktudását könnyebben bővíthetjük olyan elemekkel, amelyek számunkra a leginkább hasznosak, illetve már a legelején beletanulhat a vállalat működésébe. Emiatt a jó toborzási folyamatnak flexibilisnek kell lennie” – fogalmazott Paksy Bálint, a magyarországi Nokia privát mobilhálózatokért felelős osztályának vezetője.

Mi változott a mesterséges intelligencia elterjedése óta?

Az MI elterjedése egyértelműen elkezdte formálni az informatikai területet is, számos munkakört alakított át, és kiszélesítette a lehetőségeket a hatékony munkavégzés terén. Jelentős versenyelőnyre tehetnek szert, és hatékonyabban tarthatják meg a munkavállalóikat azok a munkáltatók, amelyek belső továbbképzési lehetőséget nyújtanak a dolgozóik számára. Így egyrészt a dolgozók könnyebben tudnak igazodni a változásokhoz és az MI nyújtotta lehetőségeket is hatékonyabban tudják integrálni a munkavégzésükbe.

„Sokan féltek kezdetben attól, hogy a mesterséges intelligencia munkahelyeket, illetve feladatköröket szüntet meg többek között az IT piacon is, azonban ez nem így van. Az MI-től nem érdemes félni, hanem használni kell: elsősorban eszközként érdemes rá tekinteni és átgondolni azt, hogy hogyan tudjuk integrálni a napi munkafolyamatainkba, hogy minél jobban, gyorsabban, hatékonyabban oldjunk meg feladatokat”

– javasolta Lajkó Károly, az SAP senior IT toborzási tanácsadója.

A munkaadóknak a rendezvényeken való jelenlétben továbbra is jelentős toborzási lehetőségek rejlenek, mert ezeken közvetlenül tudnak kommunikálni a potenciális jelöltjeikkel. Az adásban elhangzott beszámolók alapján az iparági állásbörzék, az IT versenyek, illetve az egyetemeken való jelenlét továbbra is fontos szerepet játszanak a sikeres munkaerő-felvételben.

Általánosságban elmondható a magyarországi IT álláspiaccal kapcsolatban, hogy sokkal inkább nevezhető normalizálódásnak a jelenleg is zajló csökkenés az álláshirdetések számában, mintsem zuhanásnak. A nyitott pozíciók száma az elmúlt néhány évben ugyanis kimondottan magasnak számított a területen, ehhez képest mérsékelt munkavállalói aktivitás mellett.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss