Gazdaság
A cégvezetők 90%-a bízik az informatikában, de csak 39%-uk felkészült a jövőre
A Kyndryl ma közzétette a 2024-es Kyndryl Readiness Reportot, amely azt az ellentmondást vizsgálja, hogy míg a vezetők 90%-a úgy gondolja, hogy IT-infrastruktúrája kiváló, csupán 39%-uk érzi magát felkészültnek a jövőbeli kockázatok kezelésére.
A jelentés azt is bemutatja, miként segíti az IT-korszerűsítés a vállalatokat versenyelőnyük növelésében, annak ellenére, hogy jelenleg a vállalkozások mindössze 42%-a tapasztal pozitív megtérülést a mesterséges intelligenciába való befektetésekből.
A digitális gazdaságban az üzleti vezetők az IT-re támaszkodnak a kockázatok mérséklése, a tehetségek fejlesztése és az új eszközök kihasználása érdekében. Ám miközben a vezetők 94%-a szerint a technológiai modernizáció kiemelt prioritás vállalatuk számára, a Kyndryl adatai azt mutatják, hogy a kritikus IT-infrastruktúra 44%-a közeledik az életciklusa végéhez vagy már elérte azt, ami növeli a sebezhetőséget és akadályokat gördít a modernizáció elé. A vállalatvezetők szerint segítségre van szükségük a döntéshozatal és a tehetségek fejlesztése terén.
A Kyndryl Readiness Report 3200 vezető döntéshozó visszajelzéseit ötvözi a Kyndryl Bridge — a vállalat AI-alapú digitális üzleti platformjának — adataival, hogy bemutassa a globális üzleti kihívásokat és lehetőségeket a különböző piacokon és iparágakban.
További fontos megállapítások:
- Az AI megtérülése megfoghatatlan: Míg a vállalkozások 76%-a fektet be a hagyományos mesterséges intelligenciába és gépi tanulásba, csupán 42%-uk tapasztal pozitív megtérülést. Az AI bevezetésének legnagyobb akadályai továbbra is az adatvédelmi aggályok (31%), a bizonytalan megtérülés (30%) és a megfelelési kihívások (26%).
- Az elavult technológia kihívása: Szinte minden modern vállalkozásnak szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy naprakészen tartsa rendszereit. A vezérigazgatók 64%-a aggódik az elavult IT miatt, és a Kyndryl Bridge szerint a kritikus IT-infrastruktúra 44%-a közeledik az életciklusa végéhez vagy már el is érte azt.
- A technológia megelőzi a képzést: A vezetők több mint 40%-a tapasztal technológiai készségbeli hiányosságokat, amelyek akadályozzák a modernizáció előrehaladását.
- A biztonság továbbra is a legnagyobb gond: A vezetők 65%-a aggódik a kibertámadások miatt, és csak 30%-uk érzi úgy, hogy készen áll a kockázatok kezelésére.
- A vezetők üzleti és technológiai összehangolásról számolnak be: A digitális átalakulásban előrehaladottabb vállalatok az üzleti és technológiai vezetők közötti nagyobb együttműködésről, valamint a technológiai projektek nagyobb megtérüléséről számolnak be.
„A Kyndrylnél azért dolgozunk, hogy több ezer vállalatot segítsünk komplex IT-infrastruktúrájuk működtetésében és átalakításában, miközben alapos ismereteket szerzünk arra vonatkozóan, hogy a cégek miként találhatják meg a lehetőségeket a mai üzleti kihívások leküzdésére”
– mondta Martin Schroeter, a Kyndryl elnök-vezérigazgatója.
„A felkészültség egy folyamatos kihívás, ami az emberek felhatalmazásáról, az eszközök és a kultúra összehangolásáról, valamint a komplex digitális átalakulás egész szervezetre kiterjedő elfogadásáról szól.”
A jelentés feltérképezi a kockázatokat és az előnyöket
A kiberbiztonság az üzleti aggodalmak élén áll: Az üzleti vezetők 65%-a aggódik a kibertámadások miatt, és csak 30%-uk érzi úgy, hogy készen áll ezek kezelésére. Hasonlóképpen, 59%-uk aggódik az éghajlati és környezeti zavarok miatt, de csak 25%-uk hiszi, hogy rendszereik képesek hatékonyan reagálni rájuk.
A vezetők számára a felgyorsuló szabályozási környezet is kiemelt fontosságú, mivel jelentős intézkedések lépnek életbe. Míg a vezetők 48%-a aggódik amiatt, hogy a szabályozás üteme túl gyors, 66%-uk úgy véli, hogy a szabályozás összességében pozitív hatással van.
E kihívások ellenére a modernizáló vállalkozások egyértelmű előnyöket realizálnak a projektekből. Az elmúlt évre visszatekintve a vezetők elmondták, hogy tapasztaltak hatékonyságjavulást (85%), nagyobb innovációt (71%) és jobb munkavállalói vagy ügyfélélményt (60%). Van azonban még hova fejlődni, mivel a vezetők kevesebb hatást látnak az adatbiztonságban és a szabályozásoknak való megfelelésben (34%), valamint a fenntarthatóság terén elért eredményekben, például a csökkentett energiafelhasználásban vagy kibocsátásban (27%).
Még a fejlettebb IT-eszközöket, például a teljes IT-állományt felügyelő és a problémákat megoldó automatizációs programokat alkalmazó vállalatoknál is van lehetőség további javulásra. A Kyndryl Bridge szerint az informatikai problémák átlagosan 8%-át orvosolja automatizáció emberi beavatkozás nélkül. A Kyndryl úgy véli, hogy az informatikai problémák akár 30%-át is meg lehet oldani automatizációval — ezzel a vállalatok évente több milliárd dollárt takaríthatnak meg a karbantartási költségek és a megelőzött állásidők terén.
A felkészültséghez vezető terv létrehozása
Amint az adatokból kiderül, a szervezetek nehéz döntésekkel néznek szembe a felkészültség kiépítése során. A jelentés a vakfoltok és a nehéz kompromisszumok feltérképezésével útitervet kínál a felkészültséghez a gyorsan változó üzleti környezetben.
- Az „emberek felkészültsége” ugyanolyan fontos, mint a „technológiai felkészültség”. Az IT mindenki ügye. A technológiai útjukon előrehaladottabb szervezetek az üzleti és technológiai vezetők közötti összhangról is beszámolnak. Mivel az IT egyre fontosabb szerepet játszik a munkahelyi kultúra és a folyamatok alakításában, azok a CIO-k és CTO-k, akik a C-suite-on belül együttműködnek, felkészültebbek arra, hogy a technológiai fejlesztésekkel magukkal hozzák az alkalmazottakat. A képzett munkaerőt ápoló vezetők nagyobb valószínűséggel érzik úgy, hogy készen állnak a jövőbeli kockázatokra, ezért a tehetségfejlesztésbe való befektetés, különösen az AI és a kiberbiztonság terén, kulcsfontosságú.
- Az újat a megszokottal szemben mérlegelni szükséges. Az intelligens beruházások megalapozásához a vezetőknek meg kell érteniük, hogy az új eszközök hogyan illeszkednek majd nemcsak a technológiához, hanem a vállalati kultúrához, folyamatokhoz és célokhoz is. Az azonnali igények és a hosszú távú befektetések egyensúlyának megtalálása segít a vezetőknek eligazodni az összetett modernizációs kihívásokban. Az új képességek, mint például az AI, szilárd adatalapra épülnek; ha először az alapokba fektetnek be, hosszú távon nagyobb megtérülést érhetnek el.
- A technológiai adósságról szóló beszélgetés átformálása. Az adatok azt mutatják, hogy egy fejlődő piacon, ahol szinte mindenki szembesül az elöregedő infrastruktúrával, a vállalkozások nincsenek egyedül az életciklusuk végén járó technológiai kihívásokkal. A technikai adósság csökkentése kiküszöböli a működés rossz hatásfokát, és felszabadítja a gyorsabb növekedés lehetőségét — ez a jövőbeni agilitásba és innovációba való befektetés. Ez magában foglalja az új képességek, például az automatizáció teljes körű alkalmazását a hatékonyság növelése és az állásidő csökkentése érdekében.
A teljes jelentés elolvasásához látogasson el a Kyndryl 2024 Readiness Report weboldalára.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ajánljuk még
-
Egyre magasabb szintekre tör az IT
-
Hogyan alakítják át az AI PC-k a vállalati IT-rendszereket?
-
Hogyan változik a kereslet a contracting szolgáltatások iránt Magyarországon?
-
Új szelek fújnak a nagyvállalatoknál IT fronton
-
4 feladat, amiben az MI az IT-üzemeltetési szakemberek keze alá dolgozik
-
Könnyebben talál állást egy IT szakember 2024-ben, mint az előző évben?
Gazdaság
Nem várt helyről kapnak támadást a hitelt nyújtó pénzintézetek
Miközben a klasszikus bankokat elkényelmesíti, hogy magas kamatszintek mellett is eddig nem látott összegben veszik fel az emberek a személyi hitelt, a Cofidis után most a Provident is rekord alacsony kamatokkal akciózik – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Miközben a jegybanki alapkamat tavaly december vége és idén augusztus között 400 bázisponttal lett alacsonyabb (azóta újabb 25 bázispontos kamatcsökkentés történt) és a lakáshitelek esetében is 2 százalékpontot meghaladó mértékben esett az év elejéhez képest az átlagos hitelköltség-mutató (THM), addig a személyi hitelek THM-je 2023 decembere és 2024 augusztusa között mindössze 164 bázisponttal csökkent – augusztus végén 17,22 százalékon állt. Mindez Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint azt mutatja, hogy a pénzintézetek továbbra is nagyon vonakodva teszik vonzóbbá a fogyasztási hiteleiket.
De miért is tennék? – teszi fel a kérdést a szakértő emlékeztetve arra, hogy ilyen extrém magas kamatszintek mellett is számottevő kereslet mutatkozik a személyi kölcsönök iránt: az év első nyolc hónapjában közel 525 milliárd forint értékű személy hitelt vettek fel az emberek a bankokban. Ez az összeg több mint 50 százalékkal haladja meg a 2023-as időarányos értéket és abszolút csúcsnak számít a személyi hitelezés hazai történetében.
Gergely Péter arra emlékeztetett, hogy a szemmel láthatóan elkényelmesedett pénzintézetek új kihívókat kapnak. A pénzügyi portál korábban már jelezte, hogy a Cofidisnél először csökkent 10 százalék alá személyi kölcsönök kamata. 9,9 százalékon férhetnek hozzá a kölcsönhöz azok, akik 3, 4 vagy 5 éves futamidőre vesznek fel 3 millió forintos személyi kölcsönt és a havi jövedelmük eléri a nettó 450 000 forintot.
Az újabb kihívó a Cofidis-hez hasonlóan a fogyasztási hitelekre specializálódott, jellemzően magasabb kamatozás mellett kisebb összegű hitelnyújtásban érdekelt Provident. A társaságnál október 21-éig igényelhető a Praktikus kölcsön. A hitel kamata itt is évi 9,9 százalék, a maximálisan igényelhető hitelösszeg egymillió forint, a futamidő 22 hónap. Az igényléshez mindössze havi nettó 100 000 forint rendszeres jövedelmet kell felmutatni. Sem a Cofidis, sem a Provident nem vezet számlát, így más bankokkal ellentétben itt nem kell az igazolt jövedelemnek a banki számlára érkeznie. A Provident más termékeivel szemben a praktikus kölcsön nem heti, hanem az itthon megszokott havi törlesztésű, többletköltséget abban az esetben kell fizetni, ha az ügyfél igénybe veszi a pénzügyi cég otthoni szolgáltatás csomagját.
Gergely Péter szerint a klasszikus pénzintézetek továbbra is 2,6 millió forintos átlagos személyi kölcsönnél jóval magasabb hitelösszeget igénylő ügyfeleknek adnak alacsony kamatot, de emellett sok esetben extra magas jövedelmi elvárás is feltétele a vonzó kamatnak – amely ugyanakkor egyelőre még kétszámjegyű minden más versenytársnál.
A BiztosDöntés.hu személyi kölcsön kalkulátora szerint a legkedvezőbb kamathoz az UniCredit Banknál 450 000 forintos a jövedelem-limit, ám a 10,59 százalékos kamathoz minimum 7 millió forint igénylésére van szükség.
A CIB Banknál a 10,99%-os, legkedvezőbb kamatozású hitelhez szintén legalább 7 millió forintot kell igényelnünk és ezen a kamat szinten csak az “A” ügyfélminősítéssel bíró hiteligénylők kaphatnak kölcsönt.
Az Erste 10,79 százalékos kamattal igényelhető Most Extra Személyi Kölcsönéhez elegendő a 400 000 forintos jövedelem, viszont ehhez a kamathoz már 8 millió forint igénylése szükséges.
Gergely Péter szerint ugyanakkor a kedvező inflációs adatok és az év végi felfutó érdeklődést kihasználni akaró bankok kamatversenye egész biztosan azt okozza majd, hogy a legjobb bonítású, nagy összegű kölcsönt igénylő ügyfeleknek szóló kamatajánlatok több hitelintézetnél is áttörik a 10 százalékos alsó határt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Körforgásban a gazdaság – biztonságban a szellemi tulajdon
A körforgásos gazdaság gondolata egyre inkább kulcsfontosságúvá válik a fenntartható fejlődés szempontjából, hiszen célja, hogy az erőforrások felhasználása minimális hulladékkal járjon, és az alapanyagok, valamint a belőlük készülő termékek életciklusa hosszabb legyen.
A technológiai fejlődés jelentős mértékben hozzájárul ehhez az átálláshoz, a szellemi tulajdonjogok védelme pedig alapvető szerepet játszik ebben a folyamatban.
Európában évente 2,2 milliárd tonna hulladék keletkezik, miközben a globális gazdaság mindössze 7,2%-a működik körforgásos elvek alapján. A jelenlegi lineáris gazdasági modell – amely a termelésből, fogyasztásból és hulladéklerakásból áll – hosszú távon nem fenntartható, mert jelentős környezeti terhelést okoz, és kimeríti a természeti erőforrásokat. A körforgásos gazdaság célja ennek a folyamatnak a megfordítása az újrahasznosítás, a javítás, az újrafelhasználás és az innováció révén. Az elv alapgondolata, hogy a termelési folyamatok során az anyagokat és termékeket minél hosszabb ideig a gazdaság körforgásában tartsuk, minimalizálva a hulladék képződését és az új alapanyagok felhasználását.
A körforgásos gazdaság mögötti megfontolásokat elsősorban a globális erőforrások szűkössége és a környezeti fenntarthatóság szükségessége vezérli. Az emberiség jelenlegi fogyasztási szokásai alapján egyes számítások szerint évente 1,6 bolygóra lenne szükségünk az erőforrásaink kielégítéséhez. Ezzel szemben a körforgásos gazdaság célja, hogy a Föld erőforrásainak használatát a regenerálódásukhoz szükséges szintre csökkentsük. Bevezetése azt is jelenti, hogy az anyagok, amelyek korábban hulladékként végezték volna, újrahasznosíthatóvá vagy újra felhasználhatóvá válnak. Ezáltal nemcsak a hulladék mennyisége csökken, hanem az új termékek előállításához szükséges energiafelhasználás is mérséklődik. Ezen felül a termelés költségei is csökkenhetnek.
Az immateriális javak jelentősége
Egy 2021-es tanulmány kimutatta, hogy a szellemi tulajdoni oltalmakkal, például védjegyekkel és szabadalmakkal rendelkező kis- és középvállalkozások (kkv-k) 63%-kal nagyobb többletárbevételt érhetnek el egy főre vetítve, mint azok, amelyek nem rendelkeznek ilyen jogokkal. Ez azt jelenti, hogy a szellemi tulajdon védelme nem csupán jogi biztonságot, hanem jelentős gazdasági előnyöket is biztosít a vállalkozások számára.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult a vállalatok értékének összetétele. Míg az 1980-as években a társaságok értékének közel 80%-át tárgyi eszközök – például gépek, épületek és járművek – jelentették, ma már ez az arány mindössze 10%-ra csökkent. Mára több mint 90%-ban az határozza meg egy társaság értékét, hogy milyen üzleti titokkal (védett ismerettel, angolul know-how-al) vagy szellemi tulajdonnal (angolul intellectual property, rövidítve IP-vel) rendelkezik. Ide tartoznak például szoftverek, szabadalmak, design-, vagy védjegyoltalmak, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a vállalkozás piaci- és márkaértékéhez és versenyképességéhez.
A szellemi tulajdonvédelem előnyei a körforgásos gazdaságban
A szellemi tulajdon védelme a körforgásos gazdaságra épülő vállalkozások számára is elsődleges fontosságú, mivel nemcsak jogi biztonságot, hanem gazdasági előnyt is jelent. A szabadalmakból befolyt bevétel ösztönzi a további kutatás-fejlesztést, így új technológiák és megoldások születhetnek, amelyek hozzájárulnak a fenntartható gazdaság fejlődéséhez. A közérdek és az iparág szempontjából is fontos szempont, hogy a szabadalmak segíthetnek új, fenntartható technológiák terjedésében és a zöld vállalkozások létrehozásában. A szabadalmak licencelése, a tudástranszferi megállapodások és a nem kereskedelmi licencek egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a zöld innovációk szélesebb körben elérhetővé váljanak. A szellemi tulajdon védelme tehát a körforgásos gazdaság fejlődésének is lényeges katalizátora.
A szabadalmak által védett új technológiai megoldások jelentős támogatást nyújtanak a körforgásos gazdaság előmozdításában. Szerepük különösen fontos az átmenet során, amely a fenntarthatóbb zöld jövő felé vezet. Ide tartozik többek között az új energiaforrások, mint például a napenergia, a szélenergia és a hullámenergia hasznosítása, valamint az energiahordozók fejlesztése is. Az új és továbbfejlesztett energiatárolási technológiák, mint például az akkumulátorok, jelentős előrelépést jelentenek az energiahatékonyság terén. A LED világítás és más nem szennyező, erőforrás-hatékony technológiák alkalmazása pedig lehetővé teszi az anyagok hatékonyabb kezelését és újrahasznosítását, minimalizálva a környezeti károkat.
Pozitív példák és IP-hősök
A szabadalmak fontosságát az Aquaprofit Kft. is felismerte, amely több mint 25 éve nyújt innovatív megoldásokat a vízgazdálkodás területén. Egyik fejlesztésük egy vízfertőtlenítő berendezés, mely hatékonyan járul hozzá a vízminőség javításához, és a víz újrafelhasználásán keresztül a fenntartható gazdálkodáshoz. A cég több oltalommal – szabadalom, használatiminta-oltalom és védjegy – védi innovációit, ezáltal biztosítva piaci pozícióját és technológiai előnyét.
A ThalesNano Zrt.-t és a Szegedi Tudományegyetem pedig egy olyan alternatív energiaforrásokat igénybe vevő reaktort fejlesztett ki, amely a szén-dioxidot hasznos anyaggá alakítja. Az innovációra nemzetközi szabadalmi bejelentést tettek, ezzel elősegítve a körforgásos gazdaság technológiai fejlődését és az ipari alkalmazhatóságot.
Ingyenes segítség és támogatás cégeknek
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala most kkv-k számára ingyenes IP-scan szolgáltatása lehetőséget nyújt a vállalkozások számára, hogy feltérképezzék szellemi vagyonukat, és azonosítsák azokat az értékeiket, amelyeket szabadalmaztathatnak. Ez nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kkv-k számára is ideális eszköz, hiszen segít megalapozni a szellemi tulajdonjogok védelmének stratégiáját. Az IP-scan szolgáltatás a legtöbb esetben egy interjúval indul, illetve e-mailben is megtörténhet az információátadás. Ezt egy átfogó elemzés követi, mely feltárja a cég szellemi tulajdonában rejlő lehetőségeit.
A következő lépést, az oltalomszerzést költség oldalról több pályázati lehetőségi is segíti, például az Európai Bizottság kkv-alapja (SME-Fund), vagy a hazai Iparjog pályázat. Érdemes ezért mindig figyelemmel követni a különböző, kkv-k támogatására irányuló pályázatokat. A körforgásos gazdaságban tevékenykedő cégek innovatív technológiáinak szabadalmaztatása különösen fontos, hiszen nemcsak hosszú távú piaci előnyt biztosít, hanem hozzájárul a fenntartható fejlődéshez is.
Értékes védelem
A hazai cégek IP-tudatossága egyelőre alacsony. Sajnos a többségük nem védi eléggé innovatív megoldásait, és nagyon kevesen különböztetik meg termékeiket, szolgáltatásaikat védjegyekkel a piacon.
Pedig a megszerzett oltalmak gazdasági előnyt jelenthetnek. Az innováció hasznosításának, az oltalmazott innovatív meg- oldásoknak és a megjelöléseknek tehát realizálható üzleti értékük van.
Az eu-ban a kis- és középvállalkozások közel 9 százalékának van valamilyen iparjogvédelmi oltalma, Lengyelországban ez az arány 10 százalék, míg Magyarországon alig közelíti meg a 4 százalékot.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Stabilan magas a fővárosi új építésű lakások négyzetméterára
Az elmúlt negyedévek során érdemben nem változott az átlag négyzetméterár a fővárosi újlakás piacon.
Az első negyedévben 3%, a második negyedévben 2% volt a növekedés, míg a harmadik negyedévben 1%-nál kisebb megtorpanást mért az Otthon Centrum. Viszont egyre nagyobb – immár háromszoros – a különbség a legdrágább és a legolcsóbb kerületek átlagára között – ismertették a felmérés eredményét az Otthon Centrum elemzői.
„Az év első felében lassult az árnövekedés a harmadik negyedévben pedig már stagnált az új építésű budapesti ingatlanok átlagos négyzetméterára”
– ismertette az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője a szeptemberi adatokat. Soóki-Tóth Gábor elmondta, a fővárosi projektekben kínált lakások átlagos négyzetméterára 1,671 millió forint, ami az előző negyedéves felméréshez képest 0,9 százalékkal alacsonyabb érték. Éves viszonylatban összesen 4 százalékkal emelkedett az átlagos négyzetméter a fővárosban, ami a korábbi évekhez képest jelentősen mérsékeltebb drágulást jelent.
A legdrágább kerületek sorrendje nem változott, de a köztük lévő különbség nőtt, ahogy a szakember fogalmazott, „a kerületek között még soha nem volt ekkora az árkülönbség, már háromszoros a szorzó.” A II. kerület 3,38 millió forintos átlagos kínálati négyzetméterárral a legdrágább a fővárosban, a második a XII. kerület 3,23 millió forinttal, de a dobogóra felfért még az V. kerület 3,08 millió forinttal. Ugyanakkor az átlagnál jelentősen magasabb kínálati árak jellemzik még az I. és VI. kerületet is.
A budai és a belvárosi kerületek többségében másfél és kétmillió forint közötti ársávban ingadozik az átlagos négyzetméterár. A jelentős új építésű lakásállománnyal rendelkező XIII. kerületben 1,57 millió, a III. kerületben 1,64 millió, a IX. kerületben 1,81 millió, míg a XI. kerületben 1,94 millió forint a kínálati négyzetméterár átlaga. A budai oldalon a XXII. kerület, a belváros szélén pedig a VIII. kerület árazása másfél millió forint alatt maradt, csak úgy, mint a külső pesti kerületeké, ahol 1-1,5 millió forint közötti átlagár az irányadó. Legolcsóbb a XX. kerület 1,1 millió forinttal, a legdrágább pedig a XVIII. kerület 1,5 millió forinttal.
Budapesten jelenleg 327 új építésű lakásberuházás van folyamatban, ezekben mintegy 25,3 ezer lakás épül. A projektek és a lakások számát tekintve is emelkedést mutatott az OC mérése: az előző negyedévhez képest a projektek száma 2 százalékkal, a lakások száma 5 százalékkal bővült.
„Ugyanakkor a lakások átlagos kínálati négyzetméterára 0,9 százalékkal alacsonyabb a második negyedévinél”
– hívta fel a figyelmet Soóki-Tóth Gábor.
A folyamatban lévő beruházások 26 százalékának, mintegy 6,5 ezer lakásnak a hirdetése még nem kezdődött el, ami arányait tekintve kevesebb az előző negyedévinél.
A harmadik negyedévben 30 projekt közel 2200 lakásának beruházása kezdődött el, melyből 22 projekt 600 lakásának az értékesítése van folyamatban, ami mindkét mutató esetben magasabb a második negyedévben mértnél. Angyalföld lendülete megtörhetetlen, a legtöbb projekt és lakás továbbra is a XIII. kerületben épül: a 62 projektben 8,1 ezer épülő és tervezett lakás kiemelkedő szám a fővárosi kerületek között. A budai oldalon a XI. kerület hagyományosan a második, Kelenföldön 39 projektben 4,8 ezer lakás épül. Projektszámban a III. kerület a bronzérmes 35 projekttel, míg az épülő lakások számában a IX. kerület lett dobogós 3 ezer lakással.
A legkevesebb projekt az I., az V., a XVIII. és a XXI. kerületben ismert, összesen két darab, míg lakásszámban az V. kerület mellett a XVI. kerületben épül a legkevesebb lakás – kevesebb, mint 50 darab.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
Újra dübörög a munka és a suli – íme pár app a produktivitáshoz
Az ősszel új világok nyílnak – fotózási tippek a HONOR-tól
Hogyan alakítják át az AI PC-k a vállalati IT-rendszereket?
Egészségügyi reform a mesterséges intelligencia segítségével
Új egység megnyitásával, jótékonysági versennyel ünnepel az idén 10 éves Flippermúzeum
A Continental kampányt indít a kultúrált és balesetmentes közlekedésért
A BigRep nagy formátumú 3D nyomtatók a közép- és kelet-európai régióban
Partnerségre lépett a LEGO Csoport és a Formula 1®
Nem csak a padlóról, de a kutyánkról is porszívózhatjuk ezentúl a szőrszálakat
Két Red Dot díjat nyert a retro hazai márkákat sikeresen újpozicionáló design csapat, a Barna Design
Kapcsolódó cikkek
Technokrata.hu
Budapestre érkezett a világhírű Monet – The Immersive Experience kiállítás
Inert gázok pontos szabályozása
„Az űrnek transzformatív ereje van a globális kihívásokban”
A Lamborghini veri a Ferrarit a használtautó-piacon
Új, villámgyors 3D nyomtató és még számos fejlesztés a Formlabs-tól
Egyre több vállalat válik kibertámadások célpontjává
A hátrányos helyzetű munkavállalók sajátosságaira készít fel a HBLF
Közösen telepít e-kamion töltőállomásokat a Siemens és az OMV
Először adták át a Dr. Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat
A Hankook elnyerte a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) háromcsillagos környezetvédelmi akkreditációját
Műszaki-Magazin.hu
Ifjú feltalálók és tudósjelöltek figyelem!
Szintet léphet a hatékonyság a Schneider Electric új robotjával
Inert gázok pontos szabályozása
181 milliárd forintra pályázhatnak az innovációra nyitott magyar KKV-k
Közösen telepít e-kamion töltőállomásokat a Siemens és az OMV
Drónos növényvédelem, robottal forgatott pezsgő, karbonmentesség: újít a Törley
Multi-Tenant Cloud technológia vagy On-prem megoldások?
Beckhoff Technology Day 2024
Ingyenes eszközkiadó automata kalkulátor olvasóinknak!
GIMEX: HAINBUCH kézi működtetésű patronos befogó család
Ajánljuk
Friss
-
Tippek2 hét
Red Bull Basement: Tokióban várják a fiatal, magyar feltalálókat
-
Tippek6 nap
A TheVR Mekis kedvencét kóstolhatják meg a rajongók a hazai McDonald’s-ban
-
Tippek2 hét
Bepörög az őszi szüretszezon – Okostelefonnal még a borozás is jobb
-
Ipar2 hét
Két új biztonságtechnikai disztribútorral erősít a TP-Link Magyarországon
-
Tippek2 hét
Valami történik a Szabadság-szoborral – Figyeld az eget október 11-én!
-
Gazdaság2 hét
Megváltozik a gazdálkodás, így hat a magyar mezőgazdaságra a klímaváltozás
-
Tippek2 hét
Mérgező vegyszerek már az alsóneműkben is?
-
Ipar2 hét
75 éves Magyarország legnagyobb múltú építészirodája, a KÖZTI