Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A cégvezetők 90%-a bízik az informatikában, de csak 39%-uk felkészült a jövőre

A Kyndryl ma közzétette a 2024-es Kyndryl Readiness Reportot, amely azt az ellentmondást vizsgálja, hogy míg a vezetők 90%-a úgy gondolja, hogy IT-infrastruktúrája kiváló, csupán 39%-uk érzi magát felkészültnek a jövőbeli kockázatok kezelésére.

A jelentés azt is bemutatja, miként segíti az IT-korszerűsítés a vállalatokat versenyelőnyük növelésében, annak ellenére, hogy jelenleg a vállalkozások mindössze 42%-a tapasztal pozitív megtérülést a mesterséges intelligenciába való befektetésekből.

A digitális gazdaságban az üzleti vezetők az IT-re támaszkodnak a kockázatok mérséklése, a tehetségek fejlesztése és az új eszközök kihasználása érdekében. Ám miközben a vezetők 94%-a szerint a technológiai modernizáció kiemelt prioritás vállalatuk számára, a Kyndryl adatai azt mutatják, hogy a kritikus IT-infrastruktúra 44%-a közeledik az életciklusa végéhez vagy már elérte azt, ami növeli a sebezhetőséget és akadályokat gördít a modernizáció elé. A vállalatvezetők szerint segítségre van szükségük a döntéshozatal és a tehetségek fejlesztése terén.

A Kyndryl Readiness Report 3200 vezető döntéshozó visszajelzéseit ötvözi a Kyndryl Bridge — a vállalat AI-alapú digitális üzleti platformjának — adataival, hogy bemutassa a globális üzleti kihívásokat és lehetőségeket a különböző piacokon és iparágakban.

További fontos megállapítások:

  • Az AI megtérülése megfoghatatlan: Míg a vállalkozások 76%-a fektet be a hagyományos mesterséges intelligenciába és gépi tanulásba, csupán 42%-uk tapasztal pozitív megtérülést. Az AI bevezetésének legnagyobb akadályai továbbra is az adatvédelmi aggályok (31%), a bizonytalan megtérülés (30%) és a megfelelési kihívások (26%).
  • Az elavult technológia kihívása: Szinte minden modern vállalkozásnak szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy naprakészen tartsa rendszereit. A vezérigazgatók 64%-a aggódik az elavult IT miatt, és a Kyndryl Bridge szerint a kritikus IT-infrastruktúra 44%-a közeledik az életciklusa végéhez vagy már el is érte azt.
  • A technológia megelőzi a képzést: A vezetők több mint 40%-a tapasztal technológiai készségbeli hiányosságokat, amelyek akadályozzák a modernizáció előrehaladását.
  • A biztonság továbbra is a legnagyobb gond: A vezetők 65%-a aggódik a kibertámadások miatt, és csak 30%-uk érzi úgy, hogy készen áll a kockázatok kezelésére.
  • A vezetők üzleti és technológiai összehangolásról számolnak be: A digitális átalakulásban előrehaladottabb vállalatok az üzleti és technológiai vezetők közötti nagyobb együttműködésről, valamint a technológiai projektek nagyobb megtérüléséről számolnak be.

„A Kyndrylnél azért dolgozunk, hogy több ezer vállalatot segítsünk komplex IT-infrastruktúrájuk működtetésében és átalakításában, miközben alapos ismereteket szerzünk arra vonatkozóan, hogy a cégek miként találhatják meg a lehetőségeket a mai üzleti kihívások leküzdésére”

– mondta Martin Schroeter, a Kyndryl elnök-vezérigazgatója.

„A felkészültség egy folyamatos kihívás, ami az emberek felhatalmazásáról, az eszközök és a kultúra összehangolásáról, valamint a komplex digitális átalakulás egész szervezetre kiterjedő elfogadásáról szól.”

A jelentés feltérképezi a kockázatokat és az előnyöket

A kiberbiztonság az üzleti aggodalmak élén áll: Az üzleti vezetők 65%-a aggódik a kibertámadások miatt, és csak 30%-uk érzi úgy, hogy készen áll ezek kezelésére. Hasonlóképpen, 59%-uk aggódik az éghajlati és környezeti zavarok miatt, de csak 25%-uk hiszi, hogy rendszereik képesek hatékonyan reagálni rájuk.

A vezetők számára a felgyorsuló szabályozási környezet is kiemelt fontosságú, mivel jelentős intézkedések lépnek életbe. Míg a vezetők 48%-a aggódik amiatt, hogy a szabályozás üteme túl gyors, 66%-uk úgy véli, hogy a szabályozás összességében pozitív hatással van.

E kihívások ellenére a modernizáló vállalkozások egyértelmű előnyöket realizálnak a projektekből. Az elmúlt évre visszatekintve a vezetők elmondták, hogy tapasztaltak hatékonyságjavulást (85%), nagyobb innovációt (71%) és jobb munkavállalói vagy ügyfélélményt (60%). Van azonban még hova fejlődni, mivel a vezetők kevesebb hatást látnak az adatbiztonságban és a szabályozásoknak való megfelelésben (34%), valamint a fenntarthatóság terén elért eredményekben, például a csökkentett energiafelhasználásban vagy kibocsátásban (27%).

Még a fejlettebb IT-eszközöket, például a teljes IT-állományt felügyelő és a problémákat megoldó automatizációs programokat alkalmazó vállalatoknál is van lehetőség további javulásra. A Kyndryl Bridge szerint az informatikai problémák átlagosan 8%-át orvosolja automatizáció emberi beavatkozás nélkül. A Kyndryl úgy véli, hogy az informatikai problémák akár 30%-át is meg lehet oldani automatizációval — ezzel a vállalatok évente több milliárd dollárt takaríthatnak meg a karbantartási költségek és a megelőzött állásidők terén.

A felkészültséghez vezető terv létrehozása

Amint az adatokból kiderül, a szervezetek nehéz döntésekkel néznek szembe a felkészültség kiépítése során. A jelentés a vakfoltok és a nehéz kompromisszumok feltérképezésével útitervet kínál a felkészültséghez a gyorsan változó üzleti környezetben.

  1. Az „emberek felkészültsége” ugyanolyan fontos, mint a „technológiai felkészültség”. Az IT mindenki ügye. A technológiai útjukon előrehaladottabb szervezetek az üzleti és technológiai vezetők közötti összhangról is beszámolnak. Mivel az IT egyre fontosabb szerepet játszik a munkahelyi kultúra és a folyamatok alakításában, azok a CIO-k és CTO-k, akik a C-suite-on belül együttműködnek, felkészültebbek arra, hogy a technológiai fejlesztésekkel magukkal hozzák az alkalmazottakat. A képzett munkaerőt ápoló vezetők nagyobb valószínűséggel érzik úgy, hogy készen állnak a jövőbeli kockázatokra, ezért a tehetségfejlesztésbe való befektetés, különösen az AI és a kiberbiztonság terén, kulcsfontosságú.
  2. Az újat a megszokottal szemben mérlegelni szükséges. Az intelligens beruházások megalapozásához a vezetőknek meg kell érteniük, hogy az új eszközök hogyan illeszkednek majd nemcsak a technológiához, hanem a vállalati kultúrához, folyamatokhoz és célokhoz is. Az azonnali igények és a hosszú távú befektetések egyensúlyának megtalálása segít a vezetőknek eligazodni az összetett modernizációs kihívásokban. Az új képességek, mint például az AI, szilárd adatalapra épülnek; ha először az alapokba fektetnek be, hosszú távon nagyobb megtérülést érhetnek el.
  3. A technológiai adósságról szóló beszélgetés átformálása. Az adatok azt mutatják, hogy egy fejlődő piacon, ahol szinte mindenki szembesül az elöregedő infrastruktúrával, a vállalkozások nincsenek egyedül az életciklusuk végén járó technológiai kihívásokkal. A technikai adósság csökkentése kiküszöböli a működés rossz hatásfokát, és felszabadítja a gyorsabb növekedés lehetőségét — ez a jövőbeni agilitásba és innovációba való befektetés. Ez magában foglalja az új képességek, például az automatizáció teljes körű alkalmazását a hatékonyság növelése és az állásidő csökkentése érdekében.

A teljes jelentés elolvasásához látogasson el a Kyndryl 2024 Readiness Report weboldalára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A magyarok közel fele akciókkal spórol nyáron a Viber felmérése szerint

A nyár sokak számára a kikapcsolódás időszaka, a nyaralások, programok és egyéb szezonális kiadások azonban könnyen próbára tehetik a pénztárcát.

A Rakuten Viber Magyarország három egymást követő szavazásban kérdezte közösségét nyári költési szokásaikról. A közel 28 ezer leadott szavazatból kirajzolódik, mi befolyásolja leginkább a nyári kiadásokat, mire költünk a legkönnyebben a tervezettnél többet, és hogyan próbáljuk kordában tartani a költségeinket.

A válaszadók közel fele, 47 százaléka szerint elsősorban a nyári terveiktől függ, mennyit költenek az év többi részéhez képest. Több mint minden negyedik válaszadó, 27 százalék rendszerint többet költ nyáron, míg 21 százalék nagyjából ugyanannyit, mint máskor. Mindössze 5 százalék számolt be arról, hogy a nyári hónapokban kevesebbet költ.

A tervezett költségvetést leginkább a nyaralás és az utazás teszi próbára. A válaszadók 43 százaléka ezen a területen költ a legkönnyebben többet az előzetesen tervezettnél. Az online vásárlást 10 százalék, az éttermeket és kávézókat 7 százalék, a fesztiválokat, koncerteket és egyéb programokat pedig 6 százalék jelölte meg. Ugyanakkor a válaszadók több mint harmada, 34 százaléka úgy nyilatkozott, hogy általában sikerül tartania magát a költségvetéséhez.

A kiadások kordában tartásában a kedvezmények játsszák a legfontosabb szerepet. A válaszadók 47 százaléka akciókat és kedvezményeket keres, hogy kontroll alatt tartsa nyári költéseit. 23 százalék előre meghatározza, mennyit költhet, míg 12 százalék az árak összehasonlítására támaszkodik. Ezzel szemben közel minden ötödik válaszadó, 18 százalék azt mondta, hogy nem igazán követi a kiadásait.

Az eredmények a vállalkozások számára is hasznos fogyasztói insightokat mutatnak. Mivel a válaszadók közel fele aktívan keresi az akciókat és kedvezményeket, a jól látható, könnyen elérhető és egyértelműen kommunikált ajánlatok fontos szerepet játszhatnak a nyári vásárlási döntésekben. Az adatokból az is látszik, hogy a költés erősen függ az aktuális tervektől, így a megfelelő időben és releváns helyzetben elérhető ajánlatok különösen értékesek lehetnek a fogyasztók számára.

A Viber szavazás alapján tehát a nyári kiadások alakulását elsősorban az határozza meg, milyen programokat tervezünk, a költségvetést pedig legkönnyebben az utazás írja felül. Amikor viszont spórolásról van szó, a magyar Viber-közösség legnagyobb része az akciókra és kedvezményekre támaszkodik.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Újabb magyar szakember kapott régiós feladatot a Schneider Electricnél

A Schneider Electric a „Tendering and Transformation” terület közép- és kelet-európai régióért felelős vezetőjének nevezte ki Gondos Gabriellát.

A szakember feladata lesz a régió tendering csapatainak irányítása, az ajánlatkészítési folyamatok és a szervezet működésének fejlesztése, valamint a vállalat ügyfélközpontú szemléletének további erősítése.

Gondos Gabriella a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett építészmérnöki végzettséget. Szakmai pályafutása elején több cégnél is építészként, illetve projektmenedzserként dolgozott. 2012 és 2018 között a GE Lighting munkatársa volt, ahol elsősorban beszerzéssel és ahhoz kapcsolódó folyamatfejlesztéssel foglalkozott különböző pozíciókban, 2014-től csoportvezetőként, majd 2019 januárjától a vállalatcsoporton belül folytatta karrierjét, ahol „Sourcing Manager” pozícióban az ellátási lánccal kapcsolatos programok irányításáért és a folyamatfejlesztésért felelt.

A szakember 2020 márciusában csatlakozott a Schneider Electric magyarországi csapatához, ahol kezdetben beszerzéssel foglalkozott, majd 2022. júliusától projektvégrehajtási vezetőként dolgozott. Új pozíciójában feladatai közé tartozik a közép- és kelet-európai régió tendering szervezetének irányítása, valamint annak felkészítése a jövő kihívásaira, hogy a Schneider Electric az elektrifikáció és a digitalizáció területén komplex tanácsadó partnerként tudja támogatni ügyfeleit. Munkájának kiemelt célja, hogy a szervezet gyorsabban, rugalmasabban és még magasabb színvonalú ajánlatokkal, illetve vevőtámogatással tudjon alkalmazkodni a piac egyre gyorsabban változó elvárásaihoz.

„Nagy megtiszteltetés számomra a régiós kinevezés és eddigi vezetői, valamint projektmenedzsment tapasztalataimra építve bízom benne, hogy sikerül még hatékonyabbá tenni a tenderfolyamatok lebonyolítását a régióban. Vezetőként mindig a megoldásokra és a minőségre fókuszáltam, és kiemelten fontosnak tartom, hogy növeljem az ügyfélelégedettséget, a sebességet, a minőséget, valamint a versenyképességet, tovább erősítve Schneider Electric piacvezető szerepét a régióban. Kiemelt figyelmet szerenék fordítani a szervezeti kultúrára és az employer brandingre is”

– mondta el Gondos Gabriella.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Ilyen sem volt még: már naponta kétezer személyi kölcsönt szórnak ki a bankok

Több mint 42 ezer személyi kölcsönt vettek fel a magyarokjúniusban, amihez még csak hasonlóra sem volt példa korábban – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből.

A rekordszámú szerződéshez eddig soha nem látott szerződéses összeg is társult, egy átlagos hitel összege már 3,6 millió forint fölé emelkedett. Az óriási kereslethez az egyre alacsonyabb, sok esetben már 10 százalék alatti kamatok mellett hozzájárul az online értékesítés térnyerése is.

A rekordösszegű, összesen 156,5 milliárd forintnyi új szerződés mellett az ügyletek számánál is nagy ugrást hozott június a személyi kölcsönöknél. A jegybank adatai szerint csak ebben a hónapban 42 483 szerződést kötöttek a pénzügyi szolgáltatók, ami hatalmas rekordnak számít. A 2026 júniusa előtt a legtöbb személyi kölcsönt 2025 júliusában vették fel az ügyfelek. Ám még az akkori 36 570 szerződés is jócskán elmarad a mostani csúcstól. A nyár első hónapjában már minden egyes munkanapra közel kétezer új hitel jutott átlagosan – szemlélteti a személyi kölcsönök iránti keresletet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Közeledünk a négymilliós átlaghoz

Az év első felében összesen 705,5 milliárd forint  személyi kölcsönt vettek fel az igénylők, ami több mint harmadával nagyobb az egy évvel korábbi összegnél. Az első hat hónap adatait látva gyökeres negatív fordulat kellene a keresletben ahhoz, hogy ne dőljön meg a tavalyi egész évi, 1120 milliárd forintos szerződéskötési rekord. 

A bankok hitelezésének kiugró növekedéséhez az is hozzájárult, hogy az egy szerződésre jutó átlagos összeg is megugrott. Az év első felének adatait figyelembe véve 3,63 millió forintot ért el, miközben egy évvel korábban még csak 3,17 millió forint volt.

Már ennyiért is hiteleznek a bankok

Gergely Péter szerint a személyi kölcsönök egyre erősödő keresletében kulcsszerepe lehet annak, hogy folyamatosan csökkennek a kamatok. A Magyar Nemzeti Bank által kimutatott, a szerződéses összeggel súlyozott átlagos, éves kamat 14,11 százalékra csökkent júniusban, amelynél alacsonyabbra legutóbb bő négy évvel korábban akadt példa, 2022 áprilisában. A Biztosdöntés.hu személyi kölcsön kalkulátorának adatai szerint a klasszikus személyi kölcsönöket kínáló pénzintézetek mindegyikénél elérhető már 10 százalék alatti, éves kamat. Több pénzintézet már 9,5 százalék alá is lement a legjobb ajánlatával.

Utóbbiak közé tartozik a Trive Bank, amelynél az eHitel Expressz nevű konstrukció 9,4 százalékos éves kamat mellett érhető el. A futamidő ennél 6 hónap, a hitel összege pedig 500 000 forint lehet. A kizárólag online csatornán értékesítő banknál eHitel Max néven elérhető 5 millió forintos összegű hitel is, itt a futamidő 60 hónap, az éves kamat pedig 14,9 százalék.

Az MBH Bank teljesen online igényelhető, 5 millió és 10 millió forint közötti összegű személyi kölcsönénél 9,39 százalék is lehet az éves kamat, ha az igénylőnek a banknál vezetett számlájára érkező, havi jövedelme eléri a 400 000 forintot.

Az Erste személyi kölcsönénél 9,39 százalék is lehet az éves kamat abban az esetben, ha a banknál vezetett számlára havi legalább 500 000 forint jóváírás érkezik, a kölcsön összege eléri a 10 millió forintot, és hitelfedezeti biztosítást is köt az ügyfél.

Az UniCredit Banknál akár 9,18 százalék is lehet a személyi kölcsön éves kamata: ehhez azonban az szükséges, hogy a hitel összege a 7 millió és 15 millió forint közötti sávba essen, az ügyfél jövedelme pedig érje el a havi 450 000 forintot. A megfelelő hitelfedezeti biztosítás megkötése szintén feltétel.

A MagNet Bank a zöld célokra fordítható személyi kölcsönénél kínálja a legkedvezőbb, akár évi 9,50 százalékos kamatot. Itt ugyanakkor az egyik feltétel az, hogy a hitel összege haladja meg a 8 millió forintot.

A CIB Banknál most 9,59 százalék az elérhető legalacsonyabb, éves kamat a személyi kölcsönnél. Itt feltétel a legalább 7 millió forintos kölcsönösszeg, a legkedvezőbb kategóriájú ügyfélminősítés, illetve a fióki vagy telefonos igénylés is.

Az OTP Bank az Otthon Személyi kölcsönnél kínál 9,99 százalékos, éves kamatot. Itt feltétel a legalább 400 000 forint havi jövedelem, és a 14 millió forint feletti hitelösszeg is. A konstrukció hitelkiváltásra nem használható fel, ám ettől eltekintve szabad felhasználású.

A Magyar Cofidis Bank akár 9,9 százalékos kamattal kínál személyi kölcsönt: itt 450 ezer forintot meghaladó, elsődleges havi nettó jövedelem és 60 hónapos futamidő a feltétel, illetve az, hogy az igényelt személyi kölcsön összege 3 millió és 4,99 millió forint közötti sávban legyen.

A K&H kiemelt személyi kölcsönénél 9,99 százalék az éves kamat abban az esetben, ha a hitel összege eléri a 3 millió forintot, az ügyfél pedig legalább havi 400 000 forintos havi jövedelemmel rendelkezik.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss