Gazdaság
Az ön cégénél ki felel a mesterséges intelligencia alkalmazásáért?
Ma már nem kérdés, hogy a fejlett technológiák, köztük a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) alkalmazása fontos kitörési ponttá válik a gazdaságok, vállalatok számára.
A cégeknek ezért olyan felelős vezetőt kell kijelölniük, aki kézben tartja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos feladatokat, átalakításokat, újításokat – állapítja meg elemzésében a KPMG.
Az AI-átalakulás irányítására egyre több vállalat hoz létre új vezetői pozíciót: a CAIO-t (chief artificial intelligence officer). Egyes kutatások szerint az amerikai közép- és nagyvállalatok mintegy 11 százaléka, köztük a Morgan Stanley, a Dell, a helyi SAP, a Levi’s vagy a KPMG LLP már ki is nevezte ezt a vezetőt, vagy létrehozott egy ezzel egyenértékű pozíciót. A KPMG arra számít, hogy ez a tendencia a közeljövőben felgyorsul. A cég 1 milliárd dollárnál nagyobb árbevételű amerikai vállalatok körében végzett legutóbbi negyedéves GenAI-felmérése szerint 45 százalék már felvett, vagy a következő 12 hónapban tervezi, hogy felvesz új vezetőt az AI vállalati folyamatokba történő bevezetésének felügyeletére.
A KPMG GenAI pulzus felmérése szerint a vállalatok 46 százaléka arra számít, hogy a GenAI használata új bevételi forrásokat, 54 százalékuk szerint pedig új üzleti modelleket hoz létre a következő 12 hónapban. Ehhez dinamikusan alakítani és fejleszteni kell az üzleti területeket és funkciókat átfogó stratégiákat. A legtöbb vállalat nem rendelkezik olyan felsővezetőkkel, akik képesek lennének kezelni egy olyan gyors, funkciókon átívelő és mindent felforgató jelenséget, mint ez a technológia. Tehát nem biztos, hogy fenntartható, ha továbbra is a vezérigazgatóra hagyatkoznak a GenAI-stratégia irányításában – egyelőre 34 százalékuk mégis ezt teszi.
Pro és kontra – kell-e vezető az AI-átalakulás élére?
Persze a vállalatokat meg kell különböztessük az alapján, hogy milyen mértékben és milyen célból használnák a mesterséges intelligenciát. Vannak olyanok, amelyek AI-vállalattá alakulnak át, AI-termékeket és -szolgáltatásokat fejlesztenek és értékesítenek. Mások az egész cégnél AI megoldásokat vezetnek be annak érdekében, hogy átalakítsák működésüket és üzleti tevékenységüket és ezáltal gyorsabban ragadhassák meg az új lehetőségeket. A harmadik csoport pedig elsősorban egy újabb eszközként tekint az AI-ra, hogy növelje a termelékenységet a szervezet egyes részein – legalábbis egyelőre. Valószínűleg ők fogadják majd el legkésőbb külön szerepkörként a CAIO-t. Az első két kategóriába tartozó vállalkozások azonban valószínűleg kineveznek egy ilyen vezetőt, vagy erősen fontolgatják ezt.
Egyébként nem mindenki ért egyet azzal, hogy szükség lenne CAIO-ra. A Harvard Business Review tavaly arról írt, hogy a vezető AI- és adatfelelősök kudarcra vannak ítélve, mert nagy nyomás alatt kell egyensúlyozniuk egy olyan technológiával, amely hatalmas kockázatokat hordoz magában és nagy lehetőségeket kínál. Mások szerint egy újabb szerepkör hozzáadása felesleges bonyodalmakat hozna a vezetésben, különösen akkor, ha a meglévő vezetők már hatékonyan kezelik az AI-val kapcsolatos feladatokat. Ráadásul a lépés újabb komoly költséggel is járna, mivel a hatékony működéshez egy külön csapatot is fel kell építeni hozzá – ez különösen a kisebb cégek számára jelent többlet ráfordítást.
„Egy azonban kétségtelen tény: az AI sikeres integrálása a szervezet egészére kiterjedő feladat”
– állapítja meg Rakó Ágnes, a KPMG partnere.
„Ezért abban az esetben, ha az AI-jal a következő három évben komolyan számol egy vállalat, tartós előnyökkel járhat a tudatos tervezés, és egy CAIO kinevezése.”
Ez minél korábban megtörténik, annál könnyebb kialakítani és koordinálni az átalakítást, mielőtt az üzleti területek és funkciók hasonló képességekbe fektetnének be. Aki pedig gyorsan kapcsol, hamarabb rátalálhat a megfelelő szakemberekre az egyébként meglehetősen szűkös külső vagy belső piacon.
„Még ha a C-level vezetők közül többeknek világos is, hogy mit kell kezdeni az AI-val, nem haszontalan ha van egy dedikált szószólója az átalakulásnak, aki prioritást ad a folyamatnak, felgyorsítja a kritikus döntéseket, és segít leküzdeni a belső – kulturális, jogi és megfelelési – akadályokat, amelyek egyébként lassítanák a technológia bevezetését”
– teszi hozzá Kórász Tamás, a KPMG partnere.
Milyen egy jó CAIO?
Rakó Ágnes szerint ez a szerep tulajdonképpen egy olyan látnoki vezetőt kíván, aki felfogja a technológiában rejlő átalakító potenciált, átlátja, hogyan alakíthatja át az AI az üzletet, hogyan juthat el a kísérleti projektektől az értékteremtésig. Behatóan ismeri a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket, és tisztában van az AI korlátaival is. Megbízható partner, kapcsolatokat épít az egész vállalaton belül, csökkenti az előítéleteket, képes az egész vállalatot bevonni a mesterséges intelligencia kihívásaira való gyors és dinamikus reagálásba.
A pozíció egyébként várhatóan inkább csak a következő három-öt évben lesz fontos. A mesterséges intelligencia integrálása a mindennapi munkafolyamatokba egyre megszokottabbá válik majd. A CAIO szerepe ezért nem is igazán egy új üzleti funkció felállításához hasonlíthat, hanem inkább egy új mozgalom elindításához, amely önfenntartóvá válik. Ezt támasztja alá az is, hogy korábban, konkrét technológiákra létrehozott vezetői pozíciók – például az internetért felelős vezető vagy a felhőért felelős vezető – nagyrészt eltűntek, amint az adott technológiák szélesebb körben elterjedtek.
A KPMG szerint a mesterséges intelligenciához a C-suite-ban egy teljes munkaidős üzleti vezetőre van szükség, aki felhatalmazást kap arra, hogy bátran, gyorsan és felelősségteljesen hajtsa végre a szükséges lépéseket. Eddig a legtöbb jelenlegi CAIO-ra a cégen belül bukkantak rá, de a KPMG arra számít, hogy idővel a vállalatok nagyobb arányban alkalmaznak majd külsősöket. Olyan emberre van szükség, aki nemcsak azt tudja, hogyan rázhatja fel a dolgokat a technológia, hanem azt is, hogyan lehet az egész vállalatot és annak dolgozóit a jövő felé mozdítani.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
27 díjat nyert az LG Electronics a 2026-os Red Dot Design Awardon
Az LG Electronics (LG) összesen 27 díjat nyert – köztük a rangos „Best of the Best” elismerést is – a 2026-os Red Dot Design Awardon, amely a világ egyik vezető ipari formatervezési versenye. Az eredmény – amely megerősíti az LG vezető szerepét a formatervezés terén – a vállalat idei iF Design Awardon elért sikerét követi, ahol 26 díjat zsebelt be.
Az idei Red Dot Award egyik legrangosabb elismerését, a „Best of the Best” díjat az LG OLED evo W6 Wallpaper TV kapta, amely az LG True Wireless technológiáját[1] ötvözi az ikonikus Wallpaper Design formavilággal. Az új modell körülbelül 9 milliméteres[2], ultravékony kialakítással rendelkezik, így hézagmentesen simul a falra[3]. A legfontosabb komponensek – köztük a tápellátás és a hangrendszer – a kijelzőbe vannak építve, míg a különálló Zero Connect Box, amelyhez az összes külső bemenet csatlakozik, akár 10 méterre is elhelyezhető a készüléktől, így letisztult, kábelektől mentes megjelenést biztosítva. A vezeték nélküli képátvitel minőségét a TÜV Rheinland „True Wireless Lossless Vision” tanúsítványa is igazolja[4], amely garantálja, hogy a képminőség vezeték nélküli átvitel esetén is megőrzi eredeti minőségét.
A Wallpaper TV mellett az LG számos további termékével is elismerést szerzett, amelyek az egységes formatervezés mellett növelik a felhasználók kényelmét. A díjazott megoldások között szerepel:
- az LG négyajtós hűtőszekrénye Zero Clearance™ zsanérrendszerrel[5], amely rugalmas telepítést és falhoz simuló kialakítást tesz lehetővé;
- az LG Whisen Objet Collection Cool légkondicionáló, amely letisztult, minimalista dizájnt képvisel;
- valamint az LG Sound Suite moduláris otthoni audiorendszer, amely a Dolby Atmos térhangzást intelligensen igazítja a térhez és a felhasználóhoz, mozis hangzást biztosítva komplex beállítások nélkül.
A vállalat formatervezési versenyképességét tovább erősítik a jövőbeli növekedési üzletágak innovációi is:
- az LG CLOiD otthoni robot – amely képes háztartási feladatok elvégzésére, felismeri az emberi hangot és gesztusokat, valamint arckifejezésekkel kommunikál – szintén díjat nyert;
- elismerésben részesültek az LG Therma V™ levegő–víz hőszivattyú (AWHP) beltéri egységei – a Control, Hydro és Combi modellek –, amelyek harmonikus formatervezésükkel és felhasználóbarát, 6,8 hüvelykes, színes érintőképernyős felületükkel emelkednek ki;
- ezek mellett a chicagói SKS bemutatóterem is díjat kapott a prémium térkialakításáért.
A további díjazott termékek között szerepelnek az xboom hangszórók, az UltraGear gamer monitorok és az LG gram laptopok is.
„A jövőben is olyan ügyfélközpontú formatervezési megoldások fejlesztésére törekszünk, amelyek természetesen illeszkednek az életterekbe, és növelik a felhasználói kényelmet”
– mondta Chung Wook-jun, az LG Electronics vállalati formatervezési központjának (Corporate Design Center) vezetője.
[1] A Wireless (vezeték nélküli) OLED TV a Zero Connect Box és a kijelző közötti kapcsolatot jelenti. A képminőség vizuálisan veszteségmentes, az ISO/IEC 29170-2 szabvány szerinti belső tesztek alapján; a mérési eredmények a kapcsolati állapottól függően eltérhetnek.
[2] A tényleges vastagság 9,95 mm, amely a mérési körülményektől függően kis mértékben eltérhet.
[3] A tényleges illeszkedés a telepítési környezettől függően változhat. A TV és a fal között kis rés lehetséges.
[4] A „Visually Lossless” (vizuálisan veszteségmentes) minősítés a TÜV Rheinland tanúsítási tesztfeltételein alapul, az ISO/IEC 29170-2 szabványnak megfelelően. A mérési- és teljesítményadatok a kapcsolati állapottól és a környezeti feltételektől függően változhatnak.
[5] Az optimális működés érdekében az LG azt javasolja, hogy a hűtőszekrény oldala és a fal között legalább 4 mm (0,16 hüvelyk) távolság maradjon.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Széchenyi István Egyetem komplex képzésfejlesztési programja
Új laborokkal, korszerű digitális eszközökkel és megújult tantervekkel erősítette képzéseit a győri Széchenyi István Egyetem egy európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztési program révén. A kezdeményezés eredményei már kézzelfoghatóak, miközben egyes elemek megvalósítása jelenleg is zajlik.
A következő szakaszába lépett a „Gyakorlatorientált képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” című projekt. A korábban elindított oktatásmódszertani változásokat újabb eredmények egészítik ki: korszerű eszközök, megújult laborok és frissített tantervek jelentek meg az intézmény mindennapi működésében. Mindezeket nemrégiben három kar – az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar, az Informatikai és Villamosmérnöki Kar, valamint az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar – képviselői ismertették.
Dr. Bertók Ákos Botond, a projekt szakmai vezetője elmondta, hogy a program egyszerre érinti a képzések tartalmát, az oktatási módszereket és az ezekhez szükséges eszköz- és laborhátteret.
„Ez egy hosszú távú építkezés része: szándékunk nemcsak az, hogy egy adott pillanatban legyenek jó eredményeink, hanem hogy ezek tartósan fennmaradjanak, és folyamatos építkezés álljon mögöttük”
– tette hozzá.
Ennek részeként átfogó szak- és tantervfelülvizsgálat történt, új oktatási megközelítések jelentek meg, és több szakon elindult a nemzetközi akkreditáció előkészítése. A cél, hogy az oktatás tervezése, mérése és szükség szerinti módosítása folyamatosan biztosított legyen. Az eredmények számszerűen is jól láthatók: 38 szakon újult meg a tanterv, 323 tantárgy tartalma frissült, és 21 képzésben jelent meg a projektalapú oktatás. Emellett 25 szakon készültek kompetenciatérképek, amelyek a hallgatók előrehaladásának nyomon követését és a szakok célzott alakítását segítik. Az oktatók közül több mint négyszázan vettek részt módszertani képzéseken.
Ezzel párhuzamosan jelentős infrastrukturális beruházások is megvalósulnak: több mint háromezer új digitális eszköz kerül az egyetemre, és összesen 29 labor eszközparkja újul meg, ami a gyakorlati oktatás feltételeit erősíti. Az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon a méréstechnika, az additív gyártás és a robotika területén történt előrelépés.
„Az volt a célunk, hogy olyan eszközöket szerezzünk be, amelyekkel a hallgatók a teljes folyamatot végig tudják követni a tervezéstől a gyártásig. Így erősíteni tudjuk a projektalapú képzést, és új kompetenciákat biztosíthatunk számukra”
– mondta dr. Lendvai László nemzetköziesítési dékánhelyettes.
Az Informatikai és Villamosmérnöki Karon a korszerű mérőeszközök és a digitális laborok kerültek előtérbe.
„Fontos volt számunkra, hogy a meglévő gyakorlatorientált képzésünket tovább tudjuk erősíteni, és olyan naprakész tudást adjunk a hallgatóknak, amely az ipar számára is megfelelő”
– mondta dr. Prukner Péter ipari kapcsolatokért felelős dékánhelyettes. Hozzátette: új mérési lehetőségek és akár távolról is elérhető laborok állnak ezentúl rendelkezésre.
Az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karon a digitalizációhoz kapcsolódó eszközök – például lézerszkennerek és geoinformatikai megoldások – jelentenek előrelépést.
„Az építőipari digitalizáció területén ezek az eszközök különösen fontosak, mert lehetővé teszik a meglévő szerkezetek pontos felmérését és digitális modellezését, ami az oktatásban és a kutatásban is hasznosítható”
– mondta dr. Szép János dékán.
A Széchenyi István Egyetem 3,323 milliárd forint támogatásban részesült az RRF-2.1.2-21 azonosítószámú, „Gyakorlatorientált felsőfokú képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése” elnevezésű pályázati felhívásra benyújtott, „Gyakorlatorientált képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” című, RRF-2.1.2-21-2022-00028 azonosítószámú projektje megvalósítására. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 100 százaléka, amely vissza nem térítendő támogatás. A projekt Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében és hazai központi költségvetési előirányzatból valósul meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Kia megkezdi az új XCeed gyártását a zsolnai gyártóüzemben
Az új Kia XCeed gyártása május 29-én veszi kezdetét a vállalat szlovákiai, zsolnai üzemében. A „stílusos, folyamatosan aktív életmódra” tervezett crossover a Kia „Opposites United” formanyelvéhez illeszkedő modern és kifinomult dizájnt ötvözi a legújabb technológiai és kényelmi megoldásokkal.
A modell a Kia Sportage, valamint az EV4 és EV2 modellek mellett készül majd, tovább erősítve a márka folyamatosan bővülő és sokszínű európai kínálatát.
„Az új XCeed gyártásának megkezdése izgalmas mérföldkő a Kia európai működésében, amely egy jól ismert és népszerű modell sikerére épít a régióban”
– mondta Soohang Chang, a Kia Europe elnöke és vezérigazgatója.
„A szlovákiai üzemünkben készülő új XCeed a modernizált gyártósorok előnyeit élvezi, amelyek az egyre bővülő elektrifikált modellpalettát is támogatják. A modell célja, hogy erősítse pozíciónkat az európai C-szegmens éles versenyében: tovább gazdagítja ügyfeleink számára kínált modellkínálatunkat, miközben hozzájárul a Kia széles és rugalmas hajtáslánc-portfóliójához – a benzin- és mild hybrid megoldásoktól egészen a tisztán elektromos járművekig.”
Új XCeed: erős versenyző a C-szegmensben
Átfogó modellfrissítésével, fejlett technológiai megoldásaival, valamint a benzin- és mild hibrid hajtásláncokat is felvonultató kínálatával az új XCeed kiegyensúlyozott és vonzó ajánlatot képvisel Európa legnagyobb és legélesebb versenyű autóipari szegmensében.
Az XCeed sokoldalú megoldást kínál mindazok számára, akik a stílus, a teljesítmény és a mindennapi használhatóság harmonikus egyensúlyát keresik. A 2022-es legutóbbi modellfrissítésre építve az új crossover elegáns megjelenést ötvöz egy még dinamikusabb karakterrel. Emellett a legmodernebb kapcsolódási megoldásokat is kínálja, beleértve a dupla 12,3 colos infotainment kijelzőt, olyan kényelmi funkciókat, mint a Digital Key 2.0, valamint továbbfejlesztett menetkomfortot.
Az új Kia XCeed érkezéséig a jelenlegi modellt jelentős, akár 20%-os kedvezménnyel kínáljuk ügyfeleinknek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
Power bankkal a fedélzeten: amit érdemes tudni utazás előtt
-
Tippek2 hét ago
Hatékony vezetés: hogyan csökkenthetők az üzemanyagköltségek?
-
Okoseszközök2 hét ago
Új szintre lép a mobilos tartalomgyártás: már Magyarországon is beszerezhető a vivo X300 Ultra
-
Okoseszközök2 hét ago
Fenyegető lájk, félreértett mosoly: ezért jobb néha telefonálni
-
Gazdaság2 hét ago
Országos kamarai program segíti a kkv-kat a fogyasztóvédelem és az ügyfélpanasz-kezelés területén
-
Okoseszközök2 hét ago
Gazdálkodj okosan az időddel – a Z és az alfa generáció megoldásai írhatják a jövőt!
-
Gazdaság2 hét ago
KAPTÁR: új digitális megoldás a hazai beszállítói kapcsolatok erősítésére
-
Mozgásban2 hét ago
Molnár Martin dobogóval bizonyított a nehézségekkel tűzdelt első brit F3-as versenyhétvégéjén






