Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Az ön cégénél ki felel a mesterséges intelligencia alkalmazásáért?

Ma már nem kérdés, hogy a fejlett technológiák, köztük a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) alkalmazása fontos kitörési ponttá válik a gazdaságok, vállalatok számára.

A cégeknek ezért olyan felelős vezetőt kell kijelölniük, aki kézben tartja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos feladatokat, átalakításokat, újításokat – állapítja meg elemzésében a KPMG.

Az AI-átalakulás irányítására egyre több vállalat hoz létre új vezetői pozíciót: a CAIO-t (chief artificial intelligence officer). Egyes kutatások szerint az amerikai közép- és nagyvállalatok mintegy 11 százaléka, köztük a Morgan Stanley, a Dell, a helyi SAP, a Levi’s vagy a KPMG LLP már ki is nevezte ezt a vezetőt, vagy létrehozott egy ezzel egyenértékű pozíciót. A KPMG arra számít, hogy ez a tendencia a közeljövőben felgyorsul. A cég 1 milliárd dollárnál nagyobb árbevételű amerikai vállalatok körében végzett legutóbbi negyedéves GenAI-felmérése szerint 45 százalék már felvett, vagy a következő 12 hónapban tervezi, hogy felvesz új vezetőt az AI vállalati folyamatokba történő bevezetésének felügyeletére.

A KPMG GenAI pulzus felmérése szerint a vállalatok 46 százaléka arra számít, hogy a GenAI használata új bevételi forrásokat, 54 százalékuk szerint pedig új üzleti modelleket hoz létre a következő 12 hónapban. Ehhez dinamikusan alakítani és fejleszteni kell az üzleti területeket és funkciókat átfogó stratégiákat. A legtöbb vállalat nem rendelkezik olyan felsővezetőkkel, akik képesek lennének kezelni egy olyan gyors, funkciókon átívelő és mindent felforgató jelenséget, mint ez a technológia. Tehát nem biztos, hogy fenntartható, ha továbbra is a vezérigazgatóra hagyatkoznak a GenAI-stratégia irányításában – egyelőre 34 százalékuk mégis ezt teszi.

Pro és kontra – kell-e vezető az AI-átalakulás élére?

Persze a vállalatokat meg kell különböztessük az alapján, hogy milyen mértékben és milyen célból használnák a mesterséges intelligenciát. Vannak olyanok, amelyek AI-vállalattá alakulnak át, AI-termékeket és -szolgáltatásokat fejlesztenek és értékesítenek. Mások az egész cégnél AI megoldásokat vezetnek be annak érdekében, hogy átalakítsák működésüket és üzleti tevékenységüket és ezáltal gyorsabban ragadhassák meg az új lehetőségeket. A harmadik csoport pedig elsősorban egy újabb eszközként tekint az AI-ra, hogy növelje a termelékenységet a szervezet egyes részein – legalábbis egyelőre. Valószínűleg ők fogadják majd el legkésőbb külön szerepkörként a CAIO-t. Az első két kategóriába tartozó vállalkozások azonban valószínűleg kineveznek egy ilyen vezetőt, vagy erősen fontolgatják ezt.

Egyébként nem mindenki ért egyet azzal, hogy szükség lenne CAIO-ra. A Harvard Business Review tavaly arról írt, hogy a vezető AI- és adatfelelősök kudarcra vannak ítélve, mert nagy nyomás alatt kell egyensúlyozniuk egy olyan technológiával, amely hatalmas kockázatokat hordoz magában és nagy lehetőségeket kínál. Mások szerint egy újabb szerepkör hozzáadása felesleges bonyodalmakat hozna a vezetésben, különösen akkor, ha a meglévő vezetők már hatékonyan kezelik az AI-val kapcsolatos feladatokat. Ráadásul a lépés újabb komoly költséggel is járna, mivel a hatékony működéshez egy külön csapatot is fel kell építeni hozzá – ez különösen a kisebb cégek számára jelent többlet ráfordítást.

„Egy azonban kétségtelen tény: az AI sikeres integrálása a szervezet egészére kiterjedő feladat”

– állapítja meg Rakó Ágnes, a KPMG partnere.

„Ezért abban az esetben, ha az AI-jal a következő három évben komolyan számol egy vállalat, tartós előnyökkel járhat a tudatos tervezés, és egy CAIO kinevezése.”

Ez minél korábban megtörténik, annál könnyebb kialakítani és koordinálni az átalakítást, mielőtt az üzleti területek és funkciók hasonló képességekbe fektetnének be. Aki pedig gyorsan kapcsol, hamarabb rátalálhat a megfelelő szakemberekre az egyébként meglehetősen szűkös külső vagy belső piacon.

„Még ha a C-level vezetők közül többeknek világos is, hogy mit kell kezdeni az AI-val, nem haszontalan ha van egy dedikált szószólója az átalakulásnak, aki prioritást ad a folyamatnak, felgyorsítja a kritikus döntéseket, és segít leküzdeni a belső – kulturális, jogi és megfelelési – akadályokat, amelyek egyébként lassítanák a technológia bevezetését”

– teszi hozzá Kórász Tamás, a KPMG partnere.

Milyen egy jó CAIO?

Rakó Ágnes szerint ez a szerep tulajdonképpen egy olyan látnoki vezetőt kíván, aki felfogja a technológiában rejlő átalakító potenciált, átlátja, hogyan alakíthatja át az AI az üzletet, hogyan juthat el a kísérleti projektektől az értékteremtésig. Behatóan ismeri a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket, és tisztában van az AI korlátaival is. Megbízható partner, kapcsolatokat épít az egész vállalaton belül, csökkenti az előítéleteket, képes az egész vállalatot bevonni a mesterséges intelligencia kihívásaira való gyors és dinamikus reagálásba.

A pozíció egyébként várhatóan inkább csak a következő három-öt évben lesz fontos. A mesterséges intelligencia integrálása a mindennapi munkafolyamatokba egyre megszokottabbá válik majd. A CAIO szerepe ezért nem is igazán egy új üzleti funkció felállításához hasonlíthat, hanem inkább egy új mozgalom elindításához, amely önfenntartóvá válik. Ezt támasztja alá az is, hogy korábban, konkrét technológiákra létrehozott vezetői pozíciók – például az internetért felelős vezető vagy a felhőért felelős vezető – nagyrészt eltűntek, amint az adott technológiák szélesebb körben elterjedtek.

A KPMG szerint a mesterséges intelligenciához a C-suite-ban egy teljes munkaidős üzleti vezetőre van szükség, aki felhatalmazást kap arra, hogy bátran, gyorsan és felelősségteljesen hajtsa végre a szükséges lépéseket. Eddig a legtöbb jelenlegi CAIO-ra a cégen belül bukkantak rá, de a KPMG arra számít, hogy idővel a vállalatok nagyobb arányban alkalmaznak majd külsősöket. Olyan emberre van szükség, aki nemcsak azt tudja, hogyan rázhatja fel a dolgokat a technológia, hanem azt is, hogyan lehet az egész vállalatot és annak dolgozóit a jövő felé mozdítani.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

SE Advisory Services néven új globális márkát indít a Schneider Electric

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata bejelentette, hogy SE Advisory Services néven új globális tanácsadói márkát indít.

Az SE Advisory Services széles körű, testreszabott megoldásokat kínál szervezeteknek és magánszemélyeknek egyaránt, hogy az elektrifikáció, az automatizálás és a digitalizáció révén kezelhessék az energiahatékonyság, a fenntarthatóság és a technológia területén felmerülő komplex kihívásokat.

Mivel globális szinten a villamosenergia iránti kereslet 2030-ig várhatóan évente több mint 3 százalékkal fog növekedni, a dekarbonizációs törekvések megvalósítása még összetettebbé teszi az üzleti tevékenységet. Ugyanakkor a globális kereskedelmi környezet és az egyre bonyolultabb ellátási láncok további nyomást gyakorolnak a szervezetekre. Ezek a kihívások átfogóbb, integráltabb megközelítést igényelnek mind a stratégia, mind a végrehajtás vonatkozásában. Ez a piaci igény vezetett az SE Advisory Services létrehozásához.

„A bizonytalan időkben mindenekelőtt arra van szükség, hogy tisztán lássunk és tudjuk, hogy mit vagyunk képesek irányítani. Ezért a Schneider Electric világszínvonalú tanácsadási képességeit összefogtuk, hogy ügyfeleink gyorsabban és magabiztosabban tudjanak haladni, és felszabadítsuk azokat a képességeket, amelyek révén megoldást találhatunk a sürgető energia-, fenntarthatósági és technológiai kihívásokra. A tanácsadási szolgáltatások nem új keletűek a Schneider Electricnél, és a múltban már bizonyították, hogy mennyire értékesek az ügyfeleink számára. Most továbbfejlesztjük ezt az ajánlatunkat, hogy ügyfeleinknek biztosítsuk a tisztánlátást és jól követhető utat vázoljunk számukra a nettó zéró kibocsátás eléréséhez”

– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Újragondolt tanácsadási élmény

Az SE Advisory Services elindítása a Schneider Electric tanácsadási képességeinek stratégiai fontosságú továbbfejlesztését jelenti, amely a hagyományos tanácsadáson túlmutatva magában foglalja a szoftvereket és a projektek megvalósítását is. Ez a teljes körű megközelítés a már bizonyított tanácsadási szolgáltatások egyre növekvő portfólióját egyesíti, segítve a szervezeteket a jövőbiztos működésben az energiaátmenetet és a technológiai átállást felgyorsító agilis, intelligens és integrált szolgáltatások révén.

Az SE Advisory Services négy alapvető területen támogatja mind a vállalatok egészét érintő kezdeményezéseket, mind a telephelyek szintjén zajló folyamatokat:

  • Fenntartható üzleti és ipari átalakulás: Az átmenet tervezésének támogatása a digitális átalakulás, a folyamatok elektrifikációja, a dekarbonizáció, a megújuló energia, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású infrastruktúrák, a körforgásos gazdaság, a természetalapú megoldások és a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezése révén, az energiafolyamatok és az alaptevékenységhez tartozó ipari műveletek átalakítása érdekében.
  • Kockázatkezelés és reziliencia: A szervezetek védelme az energiaárak ingadozása, a kiberbiztonsági fenyegetések, az éghajlati kockázatok és a rendszereikben fellépő zavarok ellen, a leállások csökkentése, a kapcsolódó rendszerek megerősítése és a működésük ellenállóképességének kialakítása érdekében.
  • Erőforrások és eszközök teljesítménye: Az erőforrások és rendszerek stratégiai értékelése a megbízhatóság javítása, a pazarlás csökkentése és a növekedést támogató erőforrások felszabadítása érdekében.
  • Intelligens szoftverek: Speciális, beépített mesterségesintelligencia-képességekkel rendelkező, átfogó tanácsadói szakértelemre épülő szoftverek biztosítása az elkülönült munkafolyamatok összekapcsolásához, valamint az adatalapú cselekvéshez.

Átfogó megközelítés az energetikai-technológiához

A Schneider Electric tanácsadási szolgáltatásai egymást támogatva biztosítják az elvárt teljesítményt egy adott szervezet egészében, olyan kulcsfontosságú tényezőkre fókuszálva, mint a dekarbonizáció és a körforgásos gazdaság, a kiberbiztonság, az eszközök, a rendszerek és folyamatok átalakítása, valamint az infrastruktúra modernizációja. Ez az átfogó megközelítés kulcsszerepet játszik abban, hogy a Schneider Electric ügyfelei eljuthassanak az ambíciótól a hatékony működésig.

„Az energia, a technológia és a szoftver ma már elválaszthatatlanul összekapcsolódnak az ipari fejlődés motorjaiként. A tanácsadással kapcsolatos koncepciónk segít ügyfeleinknek azonosítani az átalakulás kritikus tényezőit, felszabadítani az elektrifikáció teljes potenciálját, felgyorsítani az automatizálást, élni a digitalizáció kínálta lehetőségekkel és megerősíteni a kiberbiztonságot. A szoftverekre építve lehetővé tesszük, hogy rugalmasan, a jövőbeli kihívásokra felkészülten, a piaci változásokhoz alkalmazkodva működhessenek”

– jelentette ki Gwenaelle Avice Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megbillentette az ingatlanpiac forgási sebességét az Otthon Start Program

Az Otthon Centrum harmadik negyedéves elemzése szerint továbbra is a panellakások kelnek el a leggyorsabban.

A friss adatok érdemi különbséget jeleznek az értékesítési időkben az egyes lakástípusok között.

,,Mindhárom ingatlanpiaci szegmensben módosult az értékesítéshez szükséges idő”

– kommentálta a harmadik negyedév adatait Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

A szakember arról is beszámolt, hogy idén a korábbitól eltérő tendencia rajzolódik ki a forgási sebesség terén. Amíg az év első felében a lakások forgási sebessége gyorsult, addig a házak eladásához szükséges idő tovább nőtt. A harmadik negyedévben azonban mindegyik szegmensben elmozdulás tapasztalt az Otthon Centrum: a legszembetűnőbb fordulat a házak értékesítési idejének csökkenése volt, miközben a lakások esetében minimális növekedés volt megfigyelhető, vagyis mérséklődött a különbség a két ingatlantípus között.

Az év harmadik negyedévében a társasházi lakások átlagos értékesítési ideje 85 nap volt.

Leggyorsabban a budai kerületekben lehetett értékesíteni az ingatlanokat, itt a sikeres tranzakcióhoz elég volt 74 nap, míg a régióközpontokban 77 napra volt szükség egy ingatlan eladásához. Az átlaghoz közeli érték jellemző a főváros pesti oldalára, valamint a kisebb városokra és az agglomerációra is. Ezzel szemben a megyei jogú városokban 97 nap, a vízpartok közelében pedig 130 nap volt az átlagos értékesítési idő, ami már lényegesen hosszabb időszakot jelent.

A használt házak átlagos értékesítési ideje az év első felében mért 200 napról 162 napra csökkent a harmadik negyedévben, ami érdemi rövidülés.

A panellakások értékesítési ideje is változott, de még mindig ez az ingatlantípus tölti a legrövidebb időt a piacon: a második negyedévben irányadó 50 napról a harmadik negyedévben 69 napra nőtt a házgyári technológiával épült lakások értékesítési ideje.

„Mindez szoros összefüggésben van az Otthon Start Program révén igénybe vehető kedvezményes kamatozású hitel bevezetésével: az eladók a várható keresletbővülésre áremeléssel reagáltak, miközben a vevők – különösen az első lakást keresők – kivártak, hogy tisztában legyenek a program pontos részleteivel”

– magyarázta a folyamatokat Soóki-Tóth Gábor.

A szakember elmondta, hogy az említett időszakban a régió központokban találtak leggyorsabban új tulajdonosra a panellakások, átlagosan 59 nap alatt. A fővárosban és a kisebb megyei jogú városokban 70 nap körüli értékesítési idő az irányadó, míg Pest vármegyében 73 nap. A kisvárosok panelpiacán egyelőre kevésbé érződött a kedvezményes hitel hatása, hiszen a 80 napos átlag valamivel még több is, mint az előző negyedéves érték.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetemmel írt alá együttműködési megállapodást a Széchenyi István Egyetem

Az együttműködési megállapodást a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem részéről dr. Su Haijia elnökhelyettes, a Széchenyi István Egyetem részéről pedig dr. Lukács Eszter nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes írta alá. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Informatikai, villamosmérnöki és technológiai téren működhet együtt a Széchenyi István Egyetem és Kína egyik leginnovatívabb felsőoktatási intézménye, a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem.

Az ázsiai delegáció nemrég Győrbe látogatott, hogy az erről szóló dokumentum aláírása mellett mélyebben is megismerjék a győri oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységet.

A kínai együttműködések fejlesztése stratégiai jelentőségű a Széchenyi István Egyetem nemzetköziesítési törekvéseiben, hiszen amellett, hogy népszerű kulturális programokkal ápolja a két ország közti kapcsolatot, már számos felsőoktatási intézménnyel is partnerségre lépett. Legutóbb a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem delegációja látogatott a győri campusra, megerősítve a jövőbeni közös munka iránti elkötelezettséget. A küldöttség tagjai megismerték a Győri Innovációs Park tevékenységét, valamint a Széchenyi-egyetem képviselőivel is találkoztak.

Az együttműködési megállapodást megelőző megbeszélésen Telek Marcella, a Nemzetközi Kommunikáció és Alumni Központ vezetője bemutatta az intézmény nemzetköziesítési törekvéseit, kiemelve a felsőoktatási ranglistákon elfoglalt előkelő helyezéseket és a hallgatói közösség bővülését.

„2016-ban először Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal érkeztek hozzánk nemzetközi hallgatók, két évvel később pedig már önköltséges finanszírozású fiatalokat is fogadtunk. Az idei tanévben közel 17 ezer – köztük ezer nemzetközi – hallgató tanul a Széchenyi-egyetemen a világ csaknem kilencven országából, akiknek már 54 angol nyelvű képzési programot biztosítunk”

– részletezte. Kiemelte: az egyetem számára az oktatáson és a kutatás-fejlesztésen kívül a vállalatokkal kialakított kapcsolatok is ugyanolyan fontosak, amelynek egyik legjelentősebb helyszíne a Győri Innovációs Park.

A látogatás során elhangzott, hogy a győri intézmény öt kettős diplomát nyújtó képzéssel rendelkezik amerikai, olasz, kínai, portugál, indiai és olasz egyetemekkel, ezek mellett pedig mindig nyitott a hallgatók számára nyújtott, nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőségek bővítését célzó partnerségekre. Telek Marcella a sportolási lehetőségek és az egyetem égisze alatt működő szolgáltatások mellett a hallgatói versenycsapatokról és az intézmény innovációs ökoszisztémájáról is beszélt. A vendégek utóbbit még jobban megismerhették Vadász-Kalocsai Szilvia révén, aki az egyetem Digitális Fejlesztési Központját mutatta be. A Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem tevékenységéhez illeszkedő Informatikai és Villamosmérnöki Kar képzéseit és kutatási profilját dr. Lilik Ferenc kutatási és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettes ismertette, a kettős képzések kialakításához szükséges lépésekről pedig Csiba Krisztina, a Nemzetközi Igazgatóság Hallgatói Toborzás Központjának vezetője számolt be.

A Széchenyi István Egyetem és a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem képviselői a győri központi campuson. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

A kínai delegáció részéről dr. Su Haijia elnökhelyettes kifejezte örömét a megállapodás aláírása miatt, és leszögezte, hogy intézményük elkötelezett az együttműködés mellett. Mint mondta: a megismert képzési, kutatási és innovációs tevékenységek kiváló alapot adnak a jövőbemutató partnerséghez. Dr. Zhang Fan, az Informatikai és Technológiai Kar dékánhelyettese részletesen is ismertette az ázsiai intézmény fókuszterületeit. A csaknem 29 ezer hallgatóval és három pekingi campussal rendelkező egyetem központjában a mérnöki tudományok állnak, amelyet bölcsészet-, gazdaság- és menedzsmenttudományi, valamint jogi képzések egészítenek ki. Az intézmény a Quacquarelli Symonds felsőoktatási világranglista 701–750. kategóriájában kapott helyet, míg a Times Higher Education globális rangsorának 401–500. helyén szerepel. Mindemellett nemzetközi kapcsolatrendszerére is nagy hangsúlyt fektet: 64 ország 170 intézményével működik együtt, például a brit Oxfordi és a Cambridge-i Egyetemmel, az egyesült államokbeli Kaliforniai Egyetemmel vagy épp a japán Tokiói Egyetemmel.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss