Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Az ön cégénél ki felel a mesterséges intelligencia alkalmazásáért?

Ma már nem kérdés, hogy a fejlett technológiák, köztük a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) alkalmazása fontos kitörési ponttá válik a gazdaságok, vállalatok számára.

A cégeknek ezért olyan felelős vezetőt kell kijelölniük, aki kézben tartja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos feladatokat, átalakításokat, újításokat – állapítja meg elemzésében a KPMG.

Az AI-átalakulás irányítására egyre több vállalat hoz létre új vezetői pozíciót: a CAIO-t (chief artificial intelligence officer). Egyes kutatások szerint az amerikai közép- és nagyvállalatok mintegy 11 százaléka, köztük a Morgan Stanley, a Dell, a helyi SAP, a Levi’s vagy a KPMG LLP már ki is nevezte ezt a vezetőt, vagy létrehozott egy ezzel egyenértékű pozíciót. A KPMG arra számít, hogy ez a tendencia a közeljövőben felgyorsul. A cég 1 milliárd dollárnál nagyobb árbevételű amerikai vállalatok körében végzett legutóbbi negyedéves GenAI-felmérése szerint 45 százalék már felvett, vagy a következő 12 hónapban tervezi, hogy felvesz új vezetőt az AI vállalati folyamatokba történő bevezetésének felügyeletére.

A KPMG GenAI pulzus felmérése szerint a vállalatok 46 százaléka arra számít, hogy a GenAI használata új bevételi forrásokat, 54 százalékuk szerint pedig új üzleti modelleket hoz létre a következő 12 hónapban. Ehhez dinamikusan alakítani és fejleszteni kell az üzleti területeket és funkciókat átfogó stratégiákat. A legtöbb vállalat nem rendelkezik olyan felsővezetőkkel, akik képesek lennének kezelni egy olyan gyors, funkciókon átívelő és mindent felforgató jelenséget, mint ez a technológia. Tehát nem biztos, hogy fenntartható, ha továbbra is a vezérigazgatóra hagyatkoznak a GenAI-stratégia irányításában – egyelőre 34 százalékuk mégis ezt teszi.

Pro és kontra – kell-e vezető az AI-átalakulás élére?

Persze a vállalatokat meg kell különböztessük az alapján, hogy milyen mértékben és milyen célból használnák a mesterséges intelligenciát. Vannak olyanok, amelyek AI-vállalattá alakulnak át, AI-termékeket és -szolgáltatásokat fejlesztenek és értékesítenek. Mások az egész cégnél AI megoldásokat vezetnek be annak érdekében, hogy átalakítsák működésüket és üzleti tevékenységüket és ezáltal gyorsabban ragadhassák meg az új lehetőségeket. A harmadik csoport pedig elsősorban egy újabb eszközként tekint az AI-ra, hogy növelje a termelékenységet a szervezet egyes részein – legalábbis egyelőre. Valószínűleg ők fogadják majd el legkésőbb külön szerepkörként a CAIO-t. Az első két kategóriába tartozó vállalkozások azonban valószínűleg kineveznek egy ilyen vezetőt, vagy erősen fontolgatják ezt.

Egyébként nem mindenki ért egyet azzal, hogy szükség lenne CAIO-ra. A Harvard Business Review tavaly arról írt, hogy a vezető AI- és adatfelelősök kudarcra vannak ítélve, mert nagy nyomás alatt kell egyensúlyozniuk egy olyan technológiával, amely hatalmas kockázatokat hordoz magában és nagy lehetőségeket kínál. Mások szerint egy újabb szerepkör hozzáadása felesleges bonyodalmakat hozna a vezetésben, különösen akkor, ha a meglévő vezetők már hatékonyan kezelik az AI-val kapcsolatos feladatokat. Ráadásul a lépés újabb komoly költséggel is járna, mivel a hatékony működéshez egy külön csapatot is fel kell építeni hozzá – ez különösen a kisebb cégek számára jelent többlet ráfordítást.

„Egy azonban kétségtelen tény: az AI sikeres integrálása a szervezet egészére kiterjedő feladat”

– állapítja meg Rakó Ágnes, a KPMG partnere.

„Ezért abban az esetben, ha az AI-jal a következő három évben komolyan számol egy vállalat, tartós előnyökkel járhat a tudatos tervezés, és egy CAIO kinevezése.”

Ez minél korábban megtörténik, annál könnyebb kialakítani és koordinálni az átalakítást, mielőtt az üzleti területek és funkciók hasonló képességekbe fektetnének be. Aki pedig gyorsan kapcsol, hamarabb rátalálhat a megfelelő szakemberekre az egyébként meglehetősen szűkös külső vagy belső piacon.

„Még ha a C-level vezetők közül többeknek világos is, hogy mit kell kezdeni az AI-val, nem haszontalan ha van egy dedikált szószólója az átalakulásnak, aki prioritást ad a folyamatnak, felgyorsítja a kritikus döntéseket, és segít leküzdeni a belső – kulturális, jogi és megfelelési – akadályokat, amelyek egyébként lassítanák a technológia bevezetését”

– teszi hozzá Kórász Tamás, a KPMG partnere.

Milyen egy jó CAIO?

Rakó Ágnes szerint ez a szerep tulajdonképpen egy olyan látnoki vezetőt kíván, aki felfogja a technológiában rejlő átalakító potenciált, átlátja, hogyan alakíthatja át az AI az üzletet, hogyan juthat el a kísérleti projektektől az értékteremtésig. Behatóan ismeri a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket, és tisztában van az AI korlátaival is. Megbízható partner, kapcsolatokat épít az egész vállalaton belül, csökkenti az előítéleteket, képes az egész vállalatot bevonni a mesterséges intelligencia kihívásaira való gyors és dinamikus reagálásba.

A pozíció egyébként várhatóan inkább csak a következő három-öt évben lesz fontos. A mesterséges intelligencia integrálása a mindennapi munkafolyamatokba egyre megszokottabbá válik majd. A CAIO szerepe ezért nem is igazán egy új üzleti funkció felállításához hasonlíthat, hanem inkább egy új mozgalom elindításához, amely önfenntartóvá válik. Ezt támasztja alá az is, hogy korábban, konkrét technológiákra létrehozott vezetői pozíciók – például az internetért felelős vezető vagy a felhőért felelős vezető – nagyrészt eltűntek, amint az adott technológiák szélesebb körben elterjedtek.

A KPMG szerint a mesterséges intelligenciához a C-suite-ban egy teljes munkaidős üzleti vezetőre van szükség, aki felhatalmazást kap arra, hogy bátran, gyorsan és felelősségteljesen hajtsa végre a szükséges lépéseket. Eddig a legtöbb jelenlegi CAIO-ra a cégen belül bukkantak rá, de a KPMG arra számít, hogy idővel a vállalatok nagyobb arányban alkalmaznak majd külsősöket. Olyan emberre van szükség, aki nemcsak azt tudja, hogyan rázhatja fel a dolgokat a technológia, hanem azt is, hogyan lehet az egész vállalatot és annak dolgozóit a jövő felé mozdítani.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül

coop hibrid okosbolt szeged

A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.

A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.

„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.

A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.

Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban

mediamarkt allee áruház megnyító
Képek: MediaMarkt

Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében

Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc

A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.

Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.

Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee

A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.

„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége

Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.

A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.

„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.

„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”

– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.

Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.

„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”

– húzta alá.

Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.

Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.

A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss