A bizalmi vagyonkezelés (bvk) magyarországi bevezetése óta eltelt közel tíz évben a hazai vagyontervezési gyakorlat egyik meghatározó és legszélesebb körben alkalmazott eszközévé nőtte ki magát. Ezt mindenekelőtt az itthon kialakított, rendkívül rugalmas jogszabályi környezet tette lehetővé. Különösen fontos, hogy eseti jelleggel lényegében bárki elláthat bizalmi vagyonkezelési feladatokat, ami ezt a vagyontervezési konstrukciót mindenki számára könnyen és alacsony költséggel igénybe vehetővé teszi.

A vagyontervezés keretében magánszemélyek és gazdálkodó szervek egyaránt hatékony megoldást találhatnak vagyonuk gazdasági és személyes kockázatokkal szembeni védelmére. Egyes vagyontervezési eszközök arra is lehetőséget adnak, hogy a magánszemélyek a tulajdonukban lévő társasági részesedéseket és más vagyontárgyakat az öröklési jog kötöttségeitől függetlenül, rugalmasabban juttassák a következő generáció kezébe.

2. A bizalmi vagyonkezelés lényege és struktúrája

A bizalmi vagyonkezelés jogintézményének lényege, hogy a vagyonrendelő – ingyenesen – vagyonát vagy annak meghatározott részét átruházza egy másik jogalanyra, a vagyonkezelőre. A felek között megkötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő ezt követően az átadott vagyon tekintetében a tulajdonosi jogosítványok összességét gyakorolja: gondoskodik a vagyon kezeléséről, és azt – a hozamokkal együtt – a szerződésben megjelölt kedvezményezett vagy kedvezményezettek részére kiadja.

A bizalmi vagyonkezelési konstrukció alapvetően egy háromszereplős jogügylet, amelynek résztvevői a következők:

• a vagyonrendelő – aki a vagyontárgyakat átadja;
• a vagyonkezelő – aki a vagyont a szerződéses feltételrendszernek megfelelően kezeli;
• a kedvezményezett – aki a kezelt vagyon hozamából, illetve adott esetben magából a vagyonból részesedésre jogosult.

Az átruházott, ún. kezelt vagyon mind a vagyonrendelő, mind a vagyonkezelő saját vagyonától jogilag teljes mértékben elválik, így védve van mindkét fél hitelezőinek és egyéb kockázatainak hatásaitól. Az átadott vagyon ezenfelül a vagyonkezelő által esetleg kezelt egyéb vagyontömegektől is elkülönítve tartandó.

A bizalmi vagyonkezelésbe bevonható vagyontárgyak köre rendkívül széles: társasági részesedés, pénzügyi befektetések, készpénz, műkincs és ingatlan egyaránt átadható – a vagyonrendelő vagyonának egy körülhatárolt részétől akár annak teljes egészéig.

3. A bizalmi vagyonkezelés résztvevői

3.1. A vagyonrendelő

A vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelési jogviszony kiindulópontja és alapvető szereplője. Széles körű jogosítványokkal rendelkezik a vagyonkezelési feltételek meghatározása és jövőbeni módosítása terén – ideértve például a kedvezményezetti kör megváltoztatását vagy új vagyonkezelő kijelölését is. A vagyonkezelési szerződés hatályának fennállása alatt a vagyonrendelő bármikor jogosult újabb vagyontárgyakat is a bvk körébe vonni.

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony fennállását a vagyonrendelő halála vagy cselekvőképességének elvesztése önmagában nem szünteti meg. Mindazonáltal célszerű ezekre az esetekre a vagyonkezelési szerződésben előre felkészülni. Az egyik lehetséges megoldás, hogy a vagyonrendelő a vagyonrendelői jogosítványok gyakorlását halála esetére egy általa megjelölt más személyre ruházza. Alternatív megoldásként indokolt lehet protektor kijelölése is.

A protektor felhatalmazást kaphat arra, hogy a vagyonrendelő halálát követően megjelölje azt a személyt, aki a vagyonrendelőt megillető jogok gyakorlásának és a vagyonrendelőt terhelő kötelezettségek teljesítésének átvételére jogosult. Ez a személy lehet a vagyonrendelő közeli hozzátartozója, a bizalmi vagyonkezelési jogviszony valamely kedvezményezettje, de akár tőlük teljesen független harmadik személy is. A vagyonrendelő az érintett jogok és kötelezettségek tartalmát és terjedelmét szintén korlátozhatja.

3.2. A vagyonkezelő

Vagyonkezelő egyaránt lehet természetes személy és jogi személy. A magyar jog egyik különlegessége, hogy a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye nem szükségszerűen különül el egymástól: a vagyonrendelő önmagát, illetve az általa alapított gazdasági társaságot is kijelölheti bizalmi vagyonkezelőként. E megoldás előnye, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak felett a vagyonrendelő közvetlen irányítása fennmarad.

Családi vagyonkezelési struktúrákban bevett megoldás egy erre a célra alapított vagyonkezelő társaság – jellemzően korlátolt felelősségű társaság – létrehozása, amely a családtagoktól érkező, vagy a családtagok érdekében átadott vagyont kezeli. Lényeges, hogy egyes esetekben – egyetlen bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén – a vagyonkezelői tevékenység a Magyar Nemzeti Bank előzetes engedélye nélkül is folytatható.

A vagyonkezelő feladatköre kiterjed a kezelt vagyon tulajdonosi szemléletű, gondos kezelésére, a számviteli nyilvántartások és könyvelés naprakészen tartására, a hozamok kifizetésére, valamint a vagyon kedvezményezetteknek a vagyonkezelési szerződéssel összhangban történő kiadására. A vagyonkezelőt minden döntése meghozatalakor a kedvezményezettek érdekeinek szem előtt tartása kötelezi.

A vagyonkezelő a kezelt vagyontömeg számára elkülönített, önálló folyószámlát és értékpapírszámlát köteles nyitni, és az általa kezelt vagyontömegről önálló könyvelést kell vezetnie.

3.3. A kedvezményezettek

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony tényleges gazdasági haszonélvezői a kedvezményezettek. A jogszabály nem állapít meg szűkítő feltételeket arra nézve, hogy ki tölthet be kedvezményezetti pozíciót. A vagyonrendelők jellemzően saját szűkebb családi körüket – házastársat, gyermekeket, unokákat – jelölik meg kedvezményezettként, ugyanakkor maga a vagyonrendelő is minősülhet kedvezményezettnek.

A kedvezményezetti jogosultság feltételekhez köthető – ilyen lehet például egy meghatározott életkor elérése –, és a kedvezményezetti kör személyek körülírásával is kijelölhető: ez azt is lehetővé teszi, hogy kedvezményezetté váljon olyan személy is, aki a vagyonrendelés időpontjában még nem él (mint például egy jövőben születendő unoka). A kedvezményezetti kifizetések mértékét, ütemezését és feltételeit a vagyonrendelő határozza meg.

A vagyonkezelő egy naptári éven belül akár több alkalommal is teljesíthet kifizetést a kedvezményezetteknek, ehhez azonban a vagyontömegnek minden egyes kifizetés előtt közbenső mérleget kell készítenie.

4. A bvk-val elérhető célok és előnyök

4.1. Hagyatéki és házassági vagyontervezés

A vagyonrendelő halálát követően a bizalmi vagyonkezelésbe bevitt vagyontárgyak nem képezik a hagyaték részét, ezért a bvk alapításával egyaránt elkerülhető a Ptk. kötöttségekkel teli öröklési jogi rendszerének alkalmazása – ideértve különösen a kötelesrész kiadásának kötelezettségét –, és a hagyatéki eljárás adminisztratív terhe is. A bvk-ba vont vagyon kedvezményezetti felosztásáról kizárólag a vagyonrendelő dönthet, annak feltételeit saját belátása szerint határozhatja meg.

Ez a rugalmasság lehetővé teszi életkorhoz, meghatározott eseményhez, teljesítményhez vagy más objektív feltételhez kötött kifizetések kikötését, de akár életjáradék-jellegű juttatások folyósítását is. A bvk egyúttal funkcionálisan kiválthatja mind a házassági vagyonjogi szerződést, mind a végrendeletet. Amennyiben a vagyonrendelést követően tíz év eltelik, a vagyonrendelő örökösei a kötelesrészi igény alapján sem kérdőjelezhetik meg a bvk létrehozatalának érvényességét.

4.2. Társasági vagyonok és a családi vagyon egyben tartása

A bizalmi vagyonkezelési struktúra hatékony eszköz a társaságirányítás egységességének és a társasági vagyon összetartásának biztosítására a tulajdonos halálát követő időszakban is, megelőzve ezzel a tulajdonosi részesedések szétaprózódását. A vagyontárgyak és az érintett cégcsoportok feletti irányítás a hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül, megszakítás nélkül fenntartható – szemben azzal a helyzettel, amelyet egy bizonytalan kimenetelű és sok esetben elhúzódó hagyatéki eljárás idézhet elő.

4.3. Vagyonvédelem

Mivel a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon kikerül a vagyonrendelő tulajdoni köréből, a bvk-struktúra alapítása hatékony védelmet nyújthat a vagyonrendelővel szemben esetlegesen felmerülő igényekkel és követelésekkel szemben. A bvk-ban elhelyezett vagyon teljesen elkülönül a vagyonrendelő személyes vagyonától, és arra a vagyonrendelő személyes felelősségén alapuló végrehajtás nem vezethető. Mivel azonban az átadott vagyonelemek a vagyonkezelő saját vagyonába sem olvadnak bele, a kezelt vagyon a vagyonkezelő kockázataitól is mentes marad.

4.4. Adózási előnyök

A bizalmi vagyonkezelési struktúra különösen alkalmas pénzügyi befektetések – értékpapírok, kötvények és egyéb pénzügyi eszközök – hatékony kezelésére. Az adózási szempontból legjelentősebb előnyök a következők:

• A vagyonkezelésbe való átadás maga adómentes. Az átadás pillanatában a vagyontárgyak – így különösen a társasági üzletrészek – adómentesen felértékelhetők piaci értékükre, ami a későbbi értékesítés adóterheit érdemben csökkentheti, illetve megszüntetheti.
• Amennyiben a bvk kizárólag pénzügyi jellegű bevételeket realizál – mint például kamatjövedelem, osztalék vagy árfolyamnyereség –, azt társasági adófizetési kötelezettség nem terheli.
• A bvk tartós befektetési számlát (TBSZ-t) nyithat; az így elhelyezett befektetések hozama öt év elteltével adómentesen folyósítható a kedvezményezetteknek.
• A kezelt vagyon közeli hozzátartozó kedvezményezett részére való kiadása illetékmentes.
• Fontos megkülönböztetés, hogy míg a vagyon hozamából teljesített kifizetések adókötelezettséget keletkeztetnek, addig az eredeti, befektetett vagyon – a tőkerész – visszaadása nem jár adófizetési kötelezettséggel.

5. A bizalmi vagyonkezelés rugalmassága

A bvk egyik legkiemelkedőbb tulajdonsága a kivételesen rugalmas kialakíthatóság és módosíthatóság, amelynek főbb megnyilvánulásai az alábbiak:

• A vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye egybeeshet, így a vagyon irányítása a vagyonrendelő kezében marad. A vagyonkezelő személye a vagyonrendelő, illetve az általa erre felhatalmazott személy döntése alapján bármikor megváltoztatható.
• A bizalmi vagyonkezelési szerződés tartalma bármikor módosítható: a kedvezményezetti kör bővíthető vagy szűkíthető, és a vagyonnak a kedvezményezettek közötti megosztási arányai is megváltoztathatók.
• A bvk-ra bármikor újabb vagyonelemek ruházhatók át – akár visszamenőlegesen, a vagyonrendelő halálának napjára is.
• A bvk kizárólag a vagyonrendelő halálának esetére is megalapítható, lehetővé téve ezzel a hosszadalmas és bizonytalan kimenetelű hagyatéki eljárás kiváltását.
• A bvk létrehozatala és fenntartása nem jár aránytalanul magas költségekkel, a struktúra felállítása akár néhány héten belül megtörténhet. Ehhez csatlakozik az MNB általi nyilvántartásbavétel, amely további kb. egy hónapot vesz igénybe.
• A vagyonrendelő protektort is kijelölhet – például arra az esetre, ha cselekvőképtelenné válik, vagy meghal –, aki jogosult a vagyonkezelő tevékenységét felügyelni és ellenőrzés alatt tartani.

Összefoglalás

A bizalmi vagyonkezelés a hazai vagyontervezési jog egyik legsokoldalúbb és legösszetettebb konstrukciója, amely egyidejűleg képes megfelelni az öröklésjogi, vagyonvédelmi és adójogi célkitűzéseknek. A jogintézmény rugalmasságát mindenekelőtt az biztosítja, hogy a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye egybeeshet, a szerződéses feltételrendszer a jogviszony fennállása alatt szabadon módosítható, és a kedvezményezetti kör – akár jövőbeni személyekre kiterjedően is – bármikor újradefiniálható. A bvk egyaránt alkalmazható generációváltási, vagyonvédelmi és adóoptimalizálási célokra, miközben a hagyatéki eljárás elkerülésével a vagyon feletti irányítás folyamatossága is biztosítható. E széleskörű alkalmazhatóság azonban egyúttal összetett jogi és adójogi megfontolásokat is igényel, amelyek körültekintő, egyedi tervezést tesznek szükségessé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Magyarországon egyes modellek futásteljesítményét több mint 310 000 kilométerrel manipulálták.Természetesen senki sem szeretne hamisított futásteljesítményű vagy ismeretlen hibákat rejtő autót venni, ám használtjármű-választáskor nem csupán ezekre a tényezőkre érdemes figyelni.

Egy olyan autó, amely gyakran váltott tulajdonost vagy több országban is forgalomban volt, szintén tartogathat kellemetlen meglepetéseket.

A járműadatokra specializálódott carVertical kutatása – amely Magyarország mellett több más európai országra is kiterjedt – a használt járművek piacán 2025-ben előforduló legszélsőségesebb eseteket vizsgálta. Több százezer kilométerrel „megfiatalított” futásteljesítmények, meghökkentően magas kárértékek és többször országot váltó járművek bizonyítják, hogy kellő körültekintés nélkül könnyen belefuthatunk súlyosan problémás előéletű autóba.

Akad olyan magyarországi autó, amely 5 országban is forgalomban volt

A járművek egy jelentős része nem ott fejezi be a pályafutását, ahol eredetileg forgalomba helyezték, hanem idővel külföldi piacra kerül. Így a régebbi autókat több országban és több tulajdonosnál is regisztrálhatták. A carVertical által Magyarországon ellenőrzött összes modell közül néhány messze kiemelkedett az átlagból: a BMW 3-as sorozat, Maserati GranTurismo, BMW M4, BMW M2, Ferrari California, Mercedes-Benz C-osztály, Audi RS5, Audi A4 és Audi A6 egyes modelljei egyaránt öt különböző országban voltak nyilvántartva.

A legtöbb tulajdonossal rendelkező autó Magyarországon egy Ford Mustang volt 15 tulajdonossal, ezt követte egy Seat Ibiza 12 tulajdonossal és egy Audi A5 szintén 12 tulajdonossal.

Matas Buzelis autópiaci szakértő szerint az ilyen gyakori tulajdonosváltás sokszor problémás műszaki állapotra utal:

„Ha egy autó folyamatosan gazdát cserél, az sok esetben komoly problémákra utal, amelyeknek a szakszerű javítása egyszerűen elmarad. Ehelyett újra és újra továbbértékesítik, ahelyett, hogy rendbe hoznák. Nem ritka, hogy még az aktuális tulajdonos sincs tisztában azzal, hogy a járművet korábban több országban is nyilvántartásba vették. Előzetes járműtörténeti ellenőrzés nélkül ezekhez az információkhoz gyakorlatilag lehetetlen hozzájutni.”

Németország, mely évente közel 2 millió autót exportál, nem teszi elérhetővé a járműadatait más országok számára. Vagyis amint egy autó külföldre kerül, a múltjára vonatkozó adatok többé nem hozzáférhetők, és kizárólag a német intézményi adatbázisokban szerepelnek. Nem Németország az egyetlen európai ország, ahol ilyen szigorúak az előírások. Mivel Európába sok jármű érkezik külföldről, ez a helyzet kedvező feltételeket teremt a tisztességtelen eladók számára, hogy eltitkolják a járművek előéletét és megtévesszék a jóhiszemű vásárlókat.

Magyarországon egy Ford és egy Honda vezeti a kárlistát 19 bejegyzéssel

A több kisebb balesetben szereplő autók nem számítanak ritkaságnak, de akadnak modellek, amelyeknek a múltjában közel két tucat kárbejegyzés is szerepel. A vizsgált adatok szerint a legtöbb sérülést egy Ford Kuga és egy Honda Civic szenvedte el – mindkettőnél 19 kárbejegyzést rögzítettek. A sorban egy Audi A6 következik 17 sérüléssel. Fontos megjegyezni, hogy a bejegyzések száma nem feltétlenül egyezik meg a balesetek számával, hiszen bizonyos esetekben ugyanahhoz a balesethez több kárfeljegyzés is kapcsolódhat. Ez az oka annak, hogy a sérülések súlyosságát sokszor pontosabban tükrözi a kár teljes értéke.

A biztosítók nyilvántartása szerint a legnagyobb kárértékeket a luxusautók baleseteinél állapítják meg. Magyarországon a legmagasabb kárt egy Ferrari California  , egy Porsche Panamera (kb. 38 millió Ft) és egy Porsche Taycan 4 (kb. 30 millió Ft) modellnél állapították meg.

„Ha egy autó kárértéke a több millió vagy akár több tízmillió forintot is eléri, célszerű elállni a vásárlástól, vagy hivatalos szervizben részletes vizsgálatnak alávetni az autót. Mivel a járműtörténeti jelentések feltárják, mely részek sérültek, célzottan is felhívhatjuk a szakemberek figyelmét az érintett alkatrészek részletesebb ellenőrzésére. Ellenkező esetben egy ilyen autó idővel komoly kellemetlenségek forrásává válhat, főként amikor eladásra kerül sor”

— teszi hozzá Buzelis.

Több százezer kilométerrel módosított futásteljesítmény

A jármű futásteljesítménye az egyik fő kritérium, amelyet a sofőrök figyelembe vesznek, amikor használt járművet választanak. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb ez az érték, annál kevésbé vonzó az autó a használtautó-piacon. Ebből adódóan a kilométeróra-manipuláció továbbra is elterjedt gyakorlat, ami évente milliárdos veszteséget okoz az európai vásárlóknak.

A carVertical által 2025-ben Magyarországon ellenőrzött összes autó közül a Renault Master modellek futásteljesítményét módosították a legnagyobb mértékben – átlagosan 312 000 kilométerrel. Ezt követi a Mercedes-Benz Sprinter (309 000 km) és a Škoda Superb (299 000 km). A kilométeróra manipulálása különösen a drágább autók vásárlóit érinti, akik akár több millió forinttal is többet fizethetnek a kiszemelt modell valós értékénél.

„A manipulált futásteljesítmény leggyakrabban a külföldről behozott autóknál fordul elő. Tekintve, hogy az országok nem osztják meg egymással a járműadatokat, a korábbi bejegyzések továbbra sem érhetők el egy másik ország intézményei számára. A jelenlegi rendszer hiányosságait csak összehangolt európai szabályozással lehetne megszüntetni, hogy az autóvásárlók végre korlátozások nélkül megismerhessék egy jármű előéletét, és ne váljanak csalás áldozatává”

– hangsúlyozza a szakértő.

Módszertan

A carVertical kutatása a vállalat ügyfelei által 2025 januárja és decembere között, 18 európai országban lekért járműtörténeti jelentéseket elemezte, hogy feltárja a használtautó-piac legszélsőségesebb eseteit.

A jelenleg 37 országban működő carVertical több mint 1000 nemzetközi adatbázisból – rendvédelmi szervek, nemzeti és állami nyilvántartások, pénzügyi intézmények és apróhirdetési portálok információiból – gyűjt adatokat. A vállalat évente több millió járműtörténeti jelentést dolgoz fel, amelyek alapján beszámol a legújabb trendekről, átfogó előrejelzéseket készít és friss információkkal szolgál a használtautó-piacról.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az elmúlt évek épületenergetikai fejlesztései egyértelműen megmutatkoznak, csökkent a lakóingatlanok CO₂-kibocsátása, miközben nőtt a megújuló energia aránya – emelte ki Tóth Csaba, az Otthon Centrum Magyarország Holding központi leányvállalatához tartozó OC Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója, aki elmondta: a javulás már nem az új építésű, hanem egyre inkább a felújított ingatlanoknak tudható be.

Az Otthon Centrum hálózatában 2025-ben készült hiteles energetikai tanúsítványokat összegző Energetikai Iránytű adatai alapján több fontos változás rajzolódott ki az ingatlanpiacon. A vizsgált lakóingatlanok átlagos fajlagos CO₂-kibocsátása jelentősen csökkent – 58,34 Kg/m2a értékről 29,83 Kg/m2a értékre –, valamint emelkedett a megújuló energia részaránya. A változás különösen figyelemre méltó, mert már nem kizárólag az új építésű ingatlanoknak köszönhető: a felújított, korszerűsített lakások egyre nagyobb arányban járulnak hozzá az energetikai mutatók javulásához – ismertette az OC Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója a trendfordulót.

„A rossz energetikájú ingatlan ma már egyre kevésbé alkualap, sokkal inkább probléma”

– összegezte a változást Tóth Csaba, aki megjegyezte: az energiahatékonyság a korábbinál sokkal meghatározóbb szempont az ingatlanok értékelésében.

A javuló trend hátterében több tényező együttes hatása áll. Az elmúlt években egyre több olyan ingatlan jelent meg a piacon, amelyet a 2022-es rezsiszabályok változása után korszerűsítettek. Ezeknél gyakori megoldás volt a hőszivattyúk vagy napelemes rendszerek utólagos telepítése. Bár ezek sok esetben kiegészítő funkciót töltenek be, az energetikai mutatókban már jelentős javulást idéztek elő. Másrészt az állami és támogatott épületenergetikai programok is érezhető hatást gyakoroltak a piacra. A kedvezőbb feltételekkel elérhető pályázatok ösztönzik a felújításokat, miközben a támogatások feltételeként hiteles energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni az energiamegtakarítás meglétét és mértékét.

A korszerűsítések hatása a hőszigeteltség javulásában is megmutatkozott: a vizsgált ingatlanok átlagos hővesztesége csökkent. Kiemelendő, hogy mindez nem az ingatlanállomány megújulásából, nem az új építésű ingatlanok számának növekedéséből fakad, hiszen az épületek átlagéletkora nem változott számottevően. A javulás elsősorban a meglévő lakások felújításának tudható be.

A piaci hatások is egyre egyértelműbbek. Az energetikailag korszerűbb ingatlanok növekvő aránya fokozatosan emeli a vásárlói elvárásokat. Ennek következtében azok az ingatlanok, amelyeket nem újítottak fel, egyre inkább versenyhátrányba kerülnek a kínálati piacon.

„Az energiahatékonyság a korábbinál meghatározóbb szempont, a lokáció és a négyzetméterár mellett ez a mutató is számottevően befolyásolja a vásárlót a döntésben”

– szögezte le a szakember.

Tóth Csaba kiemelte, az új építésű lakások piacán ugyancsak jelentős változást mért az OCS: a korábban domináns földgázalapú fűtési rendszereket fokozatosan felváltják a megújuló energiára épülő megoldások, elsősorban a hőszivattyúk. Ezt a folyamatot egy 2023-as jogszabályváltozás indította el, amely szigorította az energetikai követelményeket, és gyakorlatilag kiszorította a földgázt az elsődleges hőtermelésből az új építések esetében. A változás hatása a kivitelezési idők miatt az elmúlt időszakban vált jól láthatóvá.

A szabályozási környezet átalakulása egy másik trendet is erősít: a nagyobb (akár több száz lakásos) lakóparkok esetében – ahol a műszaki feltételek adottak – egyre nagyobb szerepet kapnak a helyi távhőrendszerek. Ennek egyik oka, hogy a nagyteljesítményű hőszivattyúk beruházási költsége továbbra is jelentős, így a fejlesztők számára sok esetben gazdaságosabb megoldást jelent a távhőhöz való csatlakozás, élvezve annak minden előnyét. Ez a folyamat ráadásul a távhőszolgáltatók számára is kedvező, hiszen új fogyasztók bevonásával, relatíve alacsony hálózatfejlesztési igény mellett javíthatják rendszereik kihasználtságát és gazdaságosságát.

Tóth Csaba kijelentette, az energiahatékonyság terén megtett első lépések dicséretesek, de van még hova fejlődni:

„Bár az elmúlt évek intézkedései és beruházásai már kézzelfogható eredményeket hoztak, az ingatlanállomány energetikai állapota még jelentős fejlesztési potenciált rejt. A folyamat ráadásul önmagát is erősíti: a javuló mutatók és a növekvő vásárlói elvárások együtt gyorsíthatják a lakásállomány további korszerűsítését.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!