Gazdaság

Az ön cégénél ki felel a mesterséges intelligencia alkalmazásáért?

Ma már nem kérdés, hogy a fejlett technológiák, köztük a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) alkalmazása fontos kitörési ponttá válik a gazdaságok, vállalatok számára.

A cégeknek ezért olyan felelős vezetőt kell kijelölniük, aki kézben tartja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos feladatokat, átalakításokat, újításokat – állapítja meg elemzésében a KPMG.

Az AI-átalakulás irányítására egyre több vállalat hoz létre új vezetői pozíciót: a CAIO-t (chief artificial intelligence officer). Egyes kutatások szerint az amerikai közép- és nagyvállalatok mintegy 11 százaléka, köztük a Morgan Stanley, a Dell, a helyi SAP, a Levi’s vagy a KPMG LLP már ki is nevezte ezt a vezetőt, vagy létrehozott egy ezzel egyenértékű pozíciót. A KPMG arra számít, hogy ez a tendencia a közeljövőben felgyorsul. A cég 1 milliárd dollárnál nagyobb árbevételű amerikai vállalatok körében végzett legutóbbi negyedéves GenAI-felmérése szerint 45 százalék már felvett, vagy a következő 12 hónapban tervezi, hogy felvesz új vezetőt az AI vállalati folyamatokba történő bevezetésének felügyeletére.

A KPMG GenAI pulzus felmérése szerint a vállalatok 46 százaléka arra számít, hogy a GenAI használata új bevételi forrásokat, 54 százalékuk szerint pedig új üzleti modelleket hoz létre a következő 12 hónapban. Ehhez dinamikusan alakítani és fejleszteni kell az üzleti területeket és funkciókat átfogó stratégiákat. A legtöbb vállalat nem rendelkezik olyan felsővezetőkkel, akik képesek lennének kezelni egy olyan gyors, funkciókon átívelő és mindent felforgató jelenséget, mint ez a technológia. Tehát nem biztos, hogy fenntartható, ha továbbra is a vezérigazgatóra hagyatkoznak a GenAI-stratégia irányításában – egyelőre 34 százalékuk mégis ezt teszi.

Pro és kontra – kell-e vezető az AI-átalakulás élére?

Persze a vállalatokat meg kell különböztessük az alapján, hogy milyen mértékben és milyen célból használnák a mesterséges intelligenciát. Vannak olyanok, amelyek AI-vállalattá alakulnak át, AI-termékeket és -szolgáltatásokat fejlesztenek és értékesítenek. Mások az egész cégnél AI megoldásokat vezetnek be annak érdekében, hogy átalakítsák működésüket és üzleti tevékenységüket és ezáltal gyorsabban ragadhassák meg az új lehetőségeket. A harmadik csoport pedig elsősorban egy újabb eszközként tekint az AI-ra, hogy növelje a termelékenységet a szervezet egyes részein – legalábbis egyelőre. Valószínűleg ők fogadják majd el legkésőbb külön szerepkörként a CAIO-t. Az első két kategóriába tartozó vállalkozások azonban valószínűleg kineveznek egy ilyen vezetőt, vagy erősen fontolgatják ezt.

Egyébként nem mindenki ért egyet azzal, hogy szükség lenne CAIO-ra. A Harvard Business Review tavaly arról írt, hogy a vezető AI- és adatfelelősök kudarcra vannak ítélve, mert nagy nyomás alatt kell egyensúlyozniuk egy olyan technológiával, amely hatalmas kockázatokat hordoz magában és nagy lehetőségeket kínál. Mások szerint egy újabb szerepkör hozzáadása felesleges bonyodalmakat hozna a vezetésben, különösen akkor, ha a meglévő vezetők már hatékonyan kezelik az AI-val kapcsolatos feladatokat. Ráadásul a lépés újabb komoly költséggel is járna, mivel a hatékony működéshez egy külön csapatot is fel kell építeni hozzá – ez különösen a kisebb cégek számára jelent többlet ráfordítást.

„Egy azonban kétségtelen tény: az AI sikeres integrálása a szervezet egészére kiterjedő feladat”

– állapítja meg Rakó Ágnes, a KPMG partnere.

„Ezért abban az esetben, ha az AI-jal a következő három évben komolyan számol egy vállalat, tartós előnyökkel járhat a tudatos tervezés, és egy CAIO kinevezése.”

Ez minél korábban megtörténik, annál könnyebb kialakítani és koordinálni az átalakítást, mielőtt az üzleti területek és funkciók hasonló képességekbe fektetnének be. Aki pedig gyorsan kapcsol, hamarabb rátalálhat a megfelelő szakemberekre az egyébként meglehetősen szűkös külső vagy belső piacon.

„Még ha a C-level vezetők közül többeknek világos is, hogy mit kell kezdeni az AI-val, nem haszontalan ha van egy dedikált szószólója az átalakulásnak, aki prioritást ad a folyamatnak, felgyorsítja a kritikus döntéseket, és segít leküzdeni a belső – kulturális, jogi és megfelelési – akadályokat, amelyek egyébként lassítanák a technológia bevezetését”

– teszi hozzá Kórász Tamás, a KPMG partnere.

Milyen egy jó CAIO?

Rakó Ágnes szerint ez a szerep tulajdonképpen egy olyan látnoki vezetőt kíván, aki felfogja a technológiában rejlő átalakító potenciált, átlátja, hogyan alakíthatja át az AI az üzletet, hogyan juthat el a kísérleti projektektől az értékteremtésig. Behatóan ismeri a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket, és tisztában van az AI korlátaival is. Megbízható partner, kapcsolatokat épít az egész vállalaton belül, csökkenti az előítéleteket, képes az egész vállalatot bevonni a mesterséges intelligencia kihívásaira való gyors és dinamikus reagálásba.

A pozíció egyébként várhatóan inkább csak a következő három-öt évben lesz fontos. A mesterséges intelligencia integrálása a mindennapi munkafolyamatokba egyre megszokottabbá válik majd. A CAIO szerepe ezért nem is igazán egy új üzleti funkció felállításához hasonlíthat, hanem inkább egy új mozgalom elindításához, amely önfenntartóvá válik. Ezt támasztja alá az is, hogy korábban, konkrét technológiákra létrehozott vezetői pozíciók – például az internetért felelős vezető vagy a felhőért felelős vezető – nagyrészt eltűntek, amint az adott technológiák szélesebb körben elterjedtek.

A KPMG szerint a mesterséges intelligenciához a C-suite-ban egy teljes munkaidős üzleti vezetőre van szükség, aki felhatalmazást kap arra, hogy bátran, gyorsan és felelősségteljesen hajtsa végre a szükséges lépéseket. Eddig a legtöbb jelenlegi CAIO-ra a cégen belül bukkantak rá, de a KPMG arra számít, hogy idővel a vállalatok nagyobb arányban alkalmaznak majd külsősöket. Olyan emberre van szükség, aki nemcsak azt tudja, hogyan rázhatja fel a dolgokat a technológia, hanem azt is, hogyan lehet az egész vállalatot és annak dolgozóit a jövő felé mozdítani.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:c-suite caio intelligencia kpmg mesterséges

Up Next

Már több mint félmillióan takarékoskodnak nyugdíjbiztosítással

Don't Miss

Az év talán legvagányabb kollaborációját indította el a Billingo

Gazdaság

Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban

Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.

A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.

“Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”

– mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója. –

“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”

Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.

A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja

Tíz éve dolgozik a civilek fenntartható működéséért és társadalmi hatásuk növelése érdekében a PwC Magyarország. Ezidő alatt 129 civil szervezet vett részt a vállalat pro bono programjában, és összesen 135 mentor támogatta a fejlődésüket. Idén 17 szervezet kapott fejlesztést, hatan pedig féléves mentorálással folytatják.

2026-ban rekordszámú pályázat érkezett a PwC Civil Mentoring Programjára, a három hónapos képzésbe 17 szervezet jutott be. A PwC Magyarország 10 éve futó szakmai önkéntes programjának célja, hogy a résztvevő civil szervezetek fejleszthessék működésüket, stratégiai területeken erősödjenek, és hosszú távon fenntarthatóbban dolgozzanak fontos társadalmi ügyeken. A program egyedisége abban rejlik, hogy a résztvevők az üzleti szemléletű működéshez kapnak gyakorlati eszközöket, melyeket közvetlenül beépíthetnek a mindennapi működésükbe.

A PwC szakértői által nyújtott képzés a szervezetek aktuális nehézségeihez igazodva változatos témákat – többek között stratégiaalkotás, üzleti és pénzügyi tervezés, működésfejlesztés, illetve vállalati kapcsolatok és kommunikáció – fedett le.

A mentorprogramba kiválasztott hat szervezettel több hónapon át 2–3 fős PwC-s csapatok dolgoznak együtt, míg további két nonprofit egy-egy konkrét projekt megoldásához kap célzott szakértői segítséget.

A 2026-os program támogatott szervezetei

A záróalkalmon 12 szervezet képviselője állt „színpadra”, hogy bemutassa, milyen szakmai támogatással tudnának még nagyobb társadalmi hatást elérni a következő hónapokban.

A szakmai zsűrit egy korábbi nyertes szervezet vezetője (Illyés Tímea, Habitat for Humanity), egy független szakértő (Bakó Csaba, SIMPACT), valamint a programban oktatóként és mentorként is szerepet vállaló PwC-s munkatárs, Nádasy Bernadett alkotta. Az elbírálásnál kiemelt szempont volt a bemutatott projektek társadalmi hatása, valamint az, hogy mennyiben illeszkedik a PwC fenntarthatósági stratégiájához.

„Az elmúlt időszakban oktatóként, zsűritagként és mentorként is közelről láthattam, mekkora elhivatottság, szív és szakmai tudás van a programban részt vevő civil szervezetekben. Őszintén mondhatom, hogy én magam is rengeteget tanulok tőlük. Számomra a képzések legszebb pillanatai azok, amikor egy-egy résztvevő szemében felcsillan a felismerés, hogy egy üzleti eszköz, legyen az stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés vagy kommunikáció, valóban a saját ügyük szolgálatába állítható. Hiszem, hogy a mentorálás igazi ereje a közösen átélt folyamatban rejlik: abban a bizalmi kapcsolatban, amely segít, hogy a szervezetek a közös munka után magabiztosabban, fenntarthatóbban és még nagyobb társadalmi hatással folytathassák a küldetésüket”

– mondta el Nádasy Bernadett, a PwC ESG-szakértője, a zsűri tagja.

Hat szervezet fél éves mentorprogramban vesz részt:

Közelebb Magamhoz Egyesület
Magyar Hospice Alapítvány
Garai Ház Alapítvány
Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
Tunyogi Gyógyító Játszóháza Alapítvány
Kamasztér Alapítvány

Emellett 2 nonprofit szervezet konzultációs támogatásban részesül:

Tovább Élni Egyesület
Mozgássérültek Budapesti Egyesülete

Az egyik résztvevő így nyilatkozott:

„A program révén megismerkedtem más elkötelezett civilekkel, akiktől szintén sokat tanulhattam, képbe kerültem a fundraising, az üzleti tervezés alapjaival kapcsolatban, kipróbálhattam magamat pitch-elés közben is. Különösen hasznosak voltak a csoportos feladatok, amikor a csapattársakkal együtt gondolkodhattunk a feladványokon, visszajelzést adhattunk egymásnak. Remélem valamilyen formában lesz folytatás, mert nagyon jó, összetartó és egymást támogató csapat jött össze, mentorok és mentoráltak együttesen. Köszönet ezért a lehetőségért, ajánlom minden civilnek, aki szeretne egy kicsit professzionálisabban rálátni a saját működésére, miközben kölcsönösen tanulhat más, hasonló cipőben lévő civilektől is.”

– dr. Jánoskúti Boglárka, Gyermekjogi Civil Koalíció

A program idei képzési szakaszához 13 PwC-s munkatárs járult hozzá több mint 50 pro bono munkaórával. Emellett a szervezetek az ICF (International Coaching Federation) felajánlásának köszönhetően egyéni és team coaching folyamatban is részesülhettek.

10 év hatása

A program 10 éves történetében eddig 129 szervezet és 135 PwC-s mentor vett részt. A kezdeményezés szervesen illeszkedik a vállalat fenntarthatósági stratégiájába, amelynek egyik fókuszterülete a minőségi oktatás fejlesztése. Ennek jegyében a PwC megosztja tudását, illetve elérhetővé teszi azt széles rétegek, köztük nonprofitok számára. A CMP-n kívül számos mentorprogramban vesznek részt a vállalat munkatársai, valamint több szervezetnek nyújtanak pro bono szolgáltatásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.

Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.

A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.

Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.

„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”

– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.

„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”

– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!