Az ipari termeléshez, hulladékkezeléshez köthető környezeti problémák bolygónk egyik legnagyobb kihívása: Európában évi 2,2 milliárd tonna hulladékot termelünk, a legfrissebb Circularity Gap Report szerint azonban a globális gazdaság csak 7,2 %-ban tekinthető körforgásosnak.

A változás szükségességét egyre több piaci szereplő ismeri fel, a Boston Consulting Group felmérése szerint globálisan a vállalatok 65 %-nál a klímaváltozással szembeni küzdelem és a fenntarthatóság kiemelt jelentőséggel bír. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) aktívan tesz azért, hogy a hazai vállalkozások IP (szellemi tulajdon) tudatosak legyenek ezen a téren is, ezért pozitív példákat, és a témában leginkább releváns oltalmi formákat ismertető kiadvánnyal, valamint edukatív kampánnyal segíti a fenntartható működésre törekvő kkv-kat.

A körforgásos gazdaság az erőforrások fenntartható és hatékony felhasználását jelenti: a termékek életciklusa alatt a lehető legtöbbször hasznosítják azokat, így csökkentve a hulladéktermelést és az erőforrás-felhasználást. A „Szellemitulajdon-védelem a körforgásos gazdaságban – Iránytű kkv-knak” című kiadvány, valamint az ehhez kapcsolódó IP Hősök kampány célja, hogy a körforgásos működést szem előtt tartó cégek számára is bemutassa, hogyan szerezhetnek jogi védelmet, növelhetik piaci- és versenyelőnyüket oltalomszerzéssel.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2022-es kkv-jelentése szerint szinte minden (93%) – a felmérésben résztvevő – szellemitulajdon-jogot regisztrált kis- és középvállalkozás pozitív hatást tapasztalt üzleti tevékenységében. „A szellemi tulajdonjogok hasznosítása bevételt is hozhat egy kkv-nak. A tudatosan felépített és kezelt szellemi tulajdonjogi portfólió versenyelőnyt jelent a piacon és vonzóbbá teszi a vállalkozást a befektetők számára is. A legfontosabb azonban, hogy jogbiztonságot teremt, megvédve a vállalkozásokat például a hamisítókkal, másolókkal szemben. Az oltalom megszerzése az első lépés a sikeres innováció hasznosításhoz” – emeli ki Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke.

A kiadvány részletesen tárgyalja a szellemi tulajdon szerepét a körforgásos gazdaságban, az IP stratégia jelentőségét, bemutatja a különböző oltalomtípusokat, valamint olyan innovatív magyar cégeket, amelyek a fenntartható fejlődésért dolgoznak, és tudatosan alkalmazzák a szellemi tulajdonvédelem eszközeit. A megfelelő oltalmakkal körülbástyázott szellemi tulajdon jogilag tisztázott státusza ugyanis megkönnyíti és elősegítheti annak hasznosítását, értékesítését. A fenntartható innovációk iparjogvédelmi oltalmazása piaci előnyt jelenthet a fenntarthatóság mellett elkötelezett vállalkozások számára is, és jó példaként ösztönözhetik a többi szereplőt is, hogy tartsák szem előtt a körkörös gazdaság elveit. Az ilyen jellegű innovációk hasznosítása és ezen értékekre épülő – például védjeggyel megkülönböztetett – márkák ösztönzik a fogyasztókat, hogy környezetbarát szolgáltatásokat és termékeket válasszanak, elősegítve a társadalmi és környezeti jólétet.

Szellemitulajdon-védelem a körforgásos gazdaságban – Iránytű KKV-knak: https://ipmindenkinek.hu/images/KORFORGASOS/IP_Hosok_a_korforgasos_gazdasag_elomozditasaban_2024.08_compressed.pdf

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A lakáspiaccal ellentétben a fedett gépkocsitárolók országos átlagára éves szinten csökkenő tendenciát mutat, ám óriási különbségek alakultak ki az egyes települések között: a rekorder Kecskemét, ahol az Otthon Centrum hálózata révén értékesített garázsok átlagára majdnem eléri a tízmillió forintot, ami jócskán felülmúlja a fővárosi árszintet is.

A garázsok idei országos átlagára az előző éves átlagértéknél 6,8 százalékkal alacsonyabb, így a vevők átlagosan 6,8 millió forintot fizettek egy fedett parkolóért 2024-ben. Az árcsökkenés magyarázata azonban nem a lanyhuló kereslettel, hanem sokkal inkább az árkorrekcióval magyarázható.

A főváros esetében a budai kerületekben, illetve a belvárosban 6-7 millió forint közötti sávban mozog az átlagár. A XIII. kerületben 6,7, a IX. kerületben 6,15 millió forint egy garázs átlagára. A külső pesti kerületekben már előfordulnak 6 millió forint alatti fedett gépkocsibeállók, de ezekben a városrészekben a kereslet is jelentősen alacsonyabb.

„A budapesti kerületek árai tovább konvergáltak egymáshoz és a korábbi években tapasztalt, nagy különbség már nincs jelen a városrészek között, ugyanakkor a nagyobb méretű garázsokért több millió forinttal többet is elkérnek, csak úgy, mint azokért, ahol a tároló is benne van az árban”

– ismertette Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum összesítését. Az elemzési vezető arra is kitért, hogy az elhelyezkedésen kívül a garázsok mérete és jellege is árbefolyásoló tényező: egy nagyobb méretű, önálló garázsért mindig átlag feletti árat kérnek. Ugyanakkor a keresletet nagyban befolyásolja, hogy a környéken mennyire sűrű a beépítés, és milyen a közterületi parkolási lehetőség.

A garázsok ára főváros-szerte az országos átlaggal megegyező mértékben csökkent az utóbbi fél évben. A III. kerületben például 2,7 százalékkal, a IX. kerületben 5,6 százalékkal mérséklődtek az árak.

A szakember azt is elmondta, hogy a vidéki megyei jogú városokban a garázsok iránti kereslet valamivel mérsékeltebb, hiszen több hely van az autók tárolására. A csökkenő kereslet hatása mégsem tükröződik sok településen az árakban, ugyanis a garázsok alapterülete rendszerint több négyzetméterrel nagyobb a fővárosi átlagnál. Másfelől több az egyedi garázs és kevesebb a több tucat autó tárolására alkalmas teremgarázs. Ezzel magyarázható, hogy az országos árrekorder Kecskemét, ahol 9,9 millió forint az átlagár, míg Debrecenben 8 millió forint azátlagérték. A kisebb városokat ennél mérsékeltebb árak jellemzik, Várpalotán például 4,1 millió forint az átlag. Az ár számottevően a vidéki városok többségében nem változott idén, és 5 százalékon belüli ingadozás az irányadó.

Ugyanakkor a garázsok árazásában akár egy településen belül is jelentős eltérések adódhatnak – hívta fel a figyelmet Soóki-Tóth Gábor. Az árat ugyanis jelentősen befolyásolja, hogy fedett tárolót, mélygarázs beállóhelyet vagy különálló garázst kíván vásárolni a vevő. Jellemzően az utóbbi tartozik az átlagár feletti kategóriába, míg a fedett autóbeállók akár harmadával is olcsóbbak lehetnek. Továbbá a garázs állapota és az, hogy új vagy használt, szintén árbefolyásoló tényező.

Az új építésű projektekhez kapcsolt parkolók ára pedig legújabban már a hely méretétől függően is eltérő lehet, ugyanis egyre több fejlesztő diverzifikálja teremgarázs-kínálatát azzal, hogy a kisebb autó tulajdonosainak kedvezőbb áron kínálja a csökkentett méretű helyet, míg a nagy autóval közlekedőknek extra méretű és drágább parkolóhelyet alakít ki.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A munkanélküliség további csökkenése és a kínai beruházási boom hatásai mellett a reálbérek növekedésének visszaesése határozza majd meg 2025-ben a magyar munkaerőpiacot, de a nehézségek ellenére továbbra is béremelésben gondolkodik a legtöbb vállalat – véli Dr. Tóth Ágnes, Prohuman Zrt. vezérigazgatója.

Bár a magyar gazdaság éppen dekonjunktúra-hullámban van, pozitív jeleket is lát, és továbbra arra számít, hogy a munkaerőpiac feszes marad.

Bár még javában tart 2024 „hajrája”, a cégvezetők gondolatban már ráfordultak a jövő év tervezésre. A munkavállalók első kérdése érthető módon az, hogy mekkora béremelésre számíthatnak – ám pont ezen a területen tapasztalja a legnagyobb bizonytalanságot a Prohuman Zrt., amely Magyarország piacvezető HR-szolgáltatójaként több száz vállalkozásnak segít munkaerőigénye kielégítésében.

„A munkáltatók a béremelésekről szóló döntéseiket jellemzően az infláció mértékéhez igazítják. Idén nagyobb árszínvonal-emelkedést vártak, mint amekkora végül bekövetkezett, és magasabb béremeléseket terveztek be, ami azt eredményezte, hogy a reálbérek jobban növekedtek a vártnál – magyarázza Dr. Tóth Ágnes, a Prohuman vezérigazgatója. – Azt látjuk, hogy 2024-ben a versenyszférában várhatóan átlagosan 7,9%-kal emelkednek a reálbérek, ami örömteli fejlemény a munkavállalóknak és jó hír a gazdaság számára – a cégeknek azonban még ennek ellenére sem lesz könnyebb a munkavállalók megtartása és megszerzése, ezt a béren kívül egyéb tényezők is befolyásolják. A mi prognózisunk szerint 2025-ben is számíthatunk további nominális bérnövekedésre, de már az óvatosabb tervezés jeleit látjuk: a legtöbb vállalat egyrészt próbálja minél későbbre kitolni a döntést, és átlagosan 7% körüli béremelésben gondolkozik januártól, de talán reálisabb várakozás lehet az 5%-os bérkorrekció.”

A béremelés mértékében ugyanakkor jelentős eltérések is kialakulhatnak az állami- és a versenyszféra, az egyes iparágak és régiók között.

„A béremelések mindig az aktuális a piaci helyzethez igazodnak. Ha a cégek azt tapasztalják, hogy sok munkavállalójuk távozik, kénytelenek emelni a béreket. Például a versenyképes szakterületeken, mint a mérnöki pozíciókban vagy a magas szintű programozásban, nagyobb bérnövekedés figyelhető meg. Az orvosok és nővérek béremelésére pedig kormányzati döntések miatt került sor”

– fejtette ki a szakember.

A bérek alakulása nem csupán a munkáltatók döntésein múlik, hanem azon is, hogy a vállalatok mennyire képesek alkalmazkodni a változó munkaerőpiaci környezethez. Ebben a folyamatban a HR-szolgáltatók kulcsszerepet játszanak.

„A bérek mellett a munkahelyi környezet, a képzési lehetőségek és a munkavállalók elkötelezettségének növelése mind kritikus tényezővé váltak a munkaerő megtartásában és megszerzésében, sőt azt látjuk, hogy ezen tényezők egyre inkább motiválóbbak a munkavállalók számára – mondja Dr. Tóth Ágnes. – A HR-szolgáltatók rugalmasságot biztosítanak a munkáltatóknak, hogy hatékonyan reagálhassanak a bérek és a munkaerőigények változásaira. Segítünk ügyfeleinknek, hogy reális és fenntartható bérstratégiát alakítsanak ki, miközben támogatják a hosszú távú munkaerőtervezést. Ez különösen fontos olyan szektorokban, ahol a munkaerőhiány nyomást gyakorol a bérekre, vagy ahol az új beruházások jelentős létszámigényt generálnak.”

Már látszanak pozitív jelek a gazdaságban

A munkaerő-keresletet elsősorban a makrogazdasági környezet határozza meg, és bár jelenleg a magyar gazdaság többek között az exportnehézségek és a beruházási ráta visszaesése miatt éppen dekonjunktúra-hullámban van, a Prohumannál pozitív jeleket is látnak, és továbbra arra számítanak, hogy a munkaerőpiac feszes marad.

„Az előrejelzések alapján 2025-ben is folytatódik a munkanélküliség csökkenése, az idei 4,3%-ról 3,9%-ra, és ez a prognózis összhangban van a piaci tapasztalatainkkal – fogalmazott Dr. Tóth Ágnes. – Minden nehézség ellenére ugyanis vannak az országnak olyan régiói, elsősorban Kelet-Magyarországon, illetve a járműipar egyes szegmenseiben, ahol a beruházások továbbra is növelik a munkaerő iránti igényt. Itt elsősorban a kínai tőkéről van szó, különösen az elektromos járművek szektorában. Az Európába érkező kínai közvetlen külföldi beruházások 44%-a Magyarországra érkezett, amivel az első helyen állunk a kontinensen. Ez ugyan mérséklődik a következő időszakban, de a már folyamatban lévő beruházások által generált munkaerőigény így is nőni fog még a jövőben.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!