Gazdaság
A retail média felrobbanthatja a hirdetői piacot
A hazai e-kereskedőknek mindössze 13,5%-a kínál retail média szolgáltatásokat beszállítóinak, és csak 1,8%-uk nyitott külső hirdetők felé is.
Ez az arány – különösen a nemzetközi trendek tükrében – nagyon alacsony, ami a szektorban rejlő jelentős növekedési potenciált jelzi. A PwC Magyarország az IAB Hungary szakmai közreműködésével csaknem 800 webáruház körében végzett kutatást a retail média jelenlegi helyzetéről.
Az e-kereskedelem világában robbanásszerűen növekvő új hirdetési forma, a retail média lényege, hogy a kereskedők a saját online platformjaikon keresztül hirdetési lehetőségeket kínálnak a márkák számára. A hirdetési forma leghíresebb képviselője az Amazon, mely a retail média megoldásai révén már a Google és a Meta mögött a harmadik legnagyobb hirdetői platformnak minősül.
A médiaformátum különlegessége abban rejlik, hogy általa a márkák közvetlenül a vásárlási élmény részeként – a termékek aktív keresése közben – érik el a fogyasztókat a kereskedők felületein. Mivel a hirdetések közvetlenül a vásárlás helyén jelennek meg, a fogyasztók nagyobb valószínűséggel veszik meg azt, amiről éppen látnak egy hirdetést, szemben a hagyományos online hirdetésekkel, amelyek a vásárlási folyamat elején vagy azon kívül találhatók. Ráadásul az e-kereskedelmi platformok rengeteg adatot gyűjtenek a vásárlói szokásokról, preferenciákról és a vásárlási előzményekről, amelyeket fel lehet használni személyre szabott hirdetések létrehozására.
Új bevételi forrásért áhítoznak a kereskedők
A retail, azaz kiskereskedelmi média iránti érdeklődés növekedése mögött a gazdasági kihívások és az e-kereskedők bevételnövelési szándéka áll. A kutatás alapján a magyar webáruházak jelentős része (89%) még mindig a trade marketing keretében kezeli a retail médiát, vagyis a digitális reklámok önálló szolgáltatásként való definiálása gyerekcipőben jár. Ennek ellenére egyre több vállalat vizsgálja az új monetizációs lehetőségeket, és 2025-re várhatóan további 14,2%-uk tervezi a retail média megoldások bevezetését.
A PwC 2024 novemberében készült kutatása szerint a magyar e-kereskedők számára a jelenlegi gazdasági helyzetben egyre nehezebb növekedést elérni, ezért már sokan nyitottak a saját kereskedelmi felületeik monetizálására.
„Ezzel a célzott megközelítéssel a retail média lehetőséget teremt a kiskereskedők számára, hogy az értékesítésen felül még hirdetési bevételeket is generáljanak, ami különösen fontos a jelenlegi árverseny hajtotta és globalizálódó e-kereskedelmi környezetben”
– mutatott rá Madar Norbert, a PwC digitális kereskedelmi csapatát vezető menedzsere.
„Ez a promóciós bevétel új forrást jelenthet a webáruházaknak, de a hirdetői piac is felpezsdülhet, hiszen a retail média révén az aktív magyar webáruházak 19 ezres sokasága válhat potenciális hirdetési felületté”
– tette hozzá a szakember.
Az e-kereskedők körében leggyakrabban kínált retail média megoldások közé tartozik a hírlevélben történő hirdetés (85,5%), a képes-szöveges vagy animált banner hirdetés (46%), a szponzorált termékmegjelenítés (42,1%), valamint a találati listákon való termékkiemelés (39,8%). Az applikációs hirdetések, valamint a videóalapú tartalmak viszont alig jelennek meg a magyar piacon, ami a technológiai fejlesztések és a hirdetési formák diverzifikálásának szükségességére hívja fel a figyelmet.
Forradalmasíthatja a médiapiacot, de Magyarországon még gyerekcipőben jár
A retail média rohamos térnyerése jól mutatja, hogy a digitális kereskedelem egyre fontosabb szerepet kap a média- és hirdetési piacon belül, mivel a tartalmi relevancia és a vásárlási szándék találkozása ennél a szegmensnél minden más csatornánál erősebb.
A kutatás regionális összehasonlításban is elhelyezi Magyarországot: hazánk a szlovák piachoz hasonló szinten áll, míg Lengyelország jelentősen előrébb jár mindenkinél a régióban az egy főre eső retail média bevételek tekintetében. A verseny intenzív, és a magyar szereplők számára kulcsfontosságú a nemzetközi trendek követése, hogy lépést tartsanak a piaci változásokkal.
„Világviszonylatban a retail média az e-kereskedelmi ökoszisztémán belül már most is kiemelt szerepet tölt be, de Magyarországon egyelőre még várat magára az áttörés, ezért is tartjuk fontosnak, hogy felhívjuk mind a kereskedők, mind a márkák figyelmét erre az új területre”
– összegzi a kutatás célját Madar Norbert.
Itthon a retail media még a trade marketing része
A felmérés szerint a magyar e-kereskedők 24%-a kínál valamilyen trade marketing megoldást beszállítóinak, partnereinek, leginkább az FMCG (57%), műszaki (31%) és DIY (29%) szektorokban, azonban digitális retail média megoldásokat mindössze 13,5%-uk nyújt. A legnagyobb lefedettséget a műszaki és FMCG szektorokban találjuk. A retail média hazai éretlenségét jelzi az is, hogy a szolgáltatást kínáló e-kereskedők közel 90%-a jelenleg még a trade marketing ajánlatai részeként definiálja a retail médiát is, nem pedig külön szolgáltatásként.
„A retail média elterjedése a márkák számára is nagy változást jelentene, mert jelenleg a legtöbb hirdető a trade marketing keretein belül népszerűsíti a termékeit a kereskedők felületein, mely ezáltal sokkal inkább kereskedelmi, beszerzői feladatok körébe eső tevékenység, semmint marketing vagy médiavásárlás. Azonban a retail média megoldások révén ezek a határok egyre inkább elmosódnak”
– világít rá a jelenlegi gyakorlatra Szabó Ákos, az IAB Hungary retail média munkacsoportjának vezetője.
Nyitottság már van, de szükség van az edukációra
Bár a szektor növekedési lehetőségei biztatóak, több akadállyal is szembe kell néznie. A megkérdezett e-kereskedők 39,7%-a a megfelelő szakmai háttér és erőforrások hiányát említette a fejlesztések gátjaként, míg 24,9% nem érti pontosan, hogyan működik a retail média. Emellett a webáruházak közül sokan úgy érzik, hogy túl sok teendőjük van még ahhoz más fronton, hogy ilyen – nem főtevékenységbe eső – szolgáltatásokat is bevezessenek. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a technológiai edukáció és a kompetenciafejlesztés elengedhetetlen a szektor előrelépéséhez.
Figyelemre méltó azonban, hogy a megkérdezett kereskedők 14%-a tervez nyitni a retail média irányába a következő 12 hónap során, így bár ezek az új generációs hirdetési megoldások jelenleg hazánkban még nem elterjedtek, a jövőben egyre nagyobb szerepet kaphatnak a magyar e-kereskedelemben is.
„A retail média terjedéséhez a kereskedők számára fontos lesz a megfelelő szakmai háttér és a minél könnyebben automatizálható rendszerek biztosítása, ezért a hirdetési piacban aktív szerepet vállaló márkáknak, média ügynökségeknek és sales house-oknak érdemes még több energiát fektetniük az edukációba és a kereskedők igényeinek feltérképezésébe. Ez a kutatás rávilágított arra, hogy még bőven van teendőnk,és csak most kezdődik ennek az új hirdetési piacnak a felfutása”
– összegzi a felmérés tanulságait Novák Péter, az IAB Adex munkacsoportjának vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Már nem luxus az okosrendszer az új ingatlanoknál
2026-ra a társasházaknál alapelvárássá válik a “belépő szintű” okosotthon-csomag.
Európában már minden harmadik otthon “okos”, a prognózisok szerint 2029-re 42 százalékos penetrációra számíthatunk[1] az újépítésű ingatlanoknak, illetve az ún. retrofit megoldásoknak, azaz a meglévő lakások utólagos okosításának köszönhetően. A mérnök-közgazdász szerint Magyarországon 2026-ra az új társasházaknál alapelvárássá válik egy “belépő szintű” okosotthon-csomag, az épületgépész pedig azt valószínűsíti, hogy a gépi szellőztetés és az esővízmenedzsment az okosrendszerek egyre fontosabb elemei lesznek. A szereplők 2026-ban érezhető piaci élénkülésre számítanak, a jövő pedig a prediktív, “előrelátó” funkciók bővülése felé mutat.
Az ingatlanberuházók is felismerték az okos rendszerekben rejlő potenciált
„A tapasztalat azt mutatja, hogy itthon már nem csak a kiemelt lokációkban, de akár a peremkerületekben is egyre gyakrabban legalább egy alap okosotthon csomaggal építik meg az ingatlanberuházók a lakásokat”
– árulja el Kovács Zoltán, az intelligens épületelektronikával foglalkozó iContrAll ügyvezetője.
A mérnök-közgazdász szerint a lakók 20-30 százaléka ráfizetéssel bővíti is a megkapott alaprendszert, mert méltányolja és hasznosnak ítéli a minőségi műszaki tartalmat. A jelenséget az ingatlan beruházók is felismerték, hiszen az okos megoldások egyben marketing eszközök is, értéknövelő tényezőként magasabb kategóriára pozícionálják az ingatlant – mindezt ráadásul már nem is jelentős többlet költség fejében.
Tegnap luxus – ma már alap – mi jön holnap?
Az okosotthonok terjedésével mára egyértelművé vált, hogy ami néhány éve még prémium kategóriát jelentett, 2026-ra az új építésű ingatlanok alapfelszereltségévé válik. De mit is takar pontosan ez az „alapcsomag”? Tatár Ádám, a Wavin beltéri klímamegoldásokkal foglalkozó épületgépész mérnöke szerint a hűtés-fűtés intelligens vezérlése, az okoskapcsolók, valamint a különböző szenzoros funkciók jelentik a belépőszintet. A rendszer azonban jóval tovább bővíthető: az épületgépészethez kapcsolódó megoldások – mint a vezérelt gépi szellőztetőrendszerek, a víz- és csőhálózati szenzorok, illetve az esővíz-menedzsment – mind integrálhatók a lakás digitális infrastruktúrájába.
„A trend ma már egyértelműen a prediktív, előrelátó funkciók bővülése felé mutat, ahol az otthon már a felhasználó előtt tudja, mire van szüksége. A vásárlók emellett az apró döntéseket és rutinfeladatokat csökkentő, automatikus folyamatokat – például szivárgásjelzést vagy távvezérlést – is egyre inkább elvárják”
– teszi hozzá az innovatív épületgépészeti megoldásairól ismert Wavin szakértője.
Nagy beruházás – minimális okosotthon-költség
Az olyan nagy beruházások esetében, mint a Kopaszi Gát Budapart projekt részeként a közelmúltban átadott 141 lakásos társasház, az okosrendszerek kialakításakor a feladatok összetettsége, egymásra hatása mellett a nagy lakásszám miatt is körültekintő tervezésre és precíz kivitelzésre van szükség. Ebben a projektben a Wavin intelligens felületfűtési és -hűtési rendszere, illetve az iContrAll okosotthon- és hőközponti vezérlőrendszerre is az alapfelszereltség részét képezték.
Az ilyen alapcsomagok költsége új építésű ingatlanok esetén jellemzően mindössze néhány százalékot tesz ki a teljes beruházási értékből, míg felújítás során – a meglévő rendszerek átalakítása miatt – némileg magasabb ráfordítással kell számolni. A rendszer üzemeltetéséhez egy komoly, hosszú távon is elérhető informatikai háttérre és ügyfélszolgálatra is szükség van, ennek költségét pedig már a vételárban érvényesíteni kell, hiszen a jelenlegi piaci elvárás az, hogy mindezt a vásárlók külön havidíj nélkül kapják meg.
A tapasztalatok szerint az okos megoldásokba való beruházás a fejlesztők számára mindenképpen megtérül, hiszen ezek már ma is mérhetően növelik az ingatlan értékét: a “smart” és “green premium” egyre meghatározóbb tényezővé válik a lakáspiacon.
[1] North America and European Smart Homes and Home Automation EUROPE ACCELERATES TOWARD SMART HOMES: 102.8 MILLION SMART HOMES BY 2029 – BBK – Construction Development
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Közel 45%-kal nőtt az elektromos autók iránti érdeklődés – stabil kínálat mellett élénkült a használtautó-piac 2025-ben
2025-ben kedvező számokat mutatott a hazai használtautó-piac: a Használtautó.hu adatai szerint a teljes éves érdeklődések száma több mint 130 ezerrel, közel 3%-kal nőtt az előző évhez képest, miközben a kínálat volumene stabil maradt.
Az átlagos vételár emelkedése mellett javult a kínálat minősége is: csökkent a meghirdetett autók átlagéletkora és futásteljesítménye. A keresleti növekedést döntően az elektromos és hibrid modellek, valamint a városi terepjárók iránti élénkülő érdeklődés hajtotta, ami a piac folyamatos modernizációját jelzi.
A teljes évet tekintve a Használtautó.hu felületén 4,95 millió érdeklődést regisztráltak, ami több mint 130 ezerrel, mintegy 2,7%-kal haladta meg a 2024-es értéket. A hirdetések száma eközben gyakorlatilag változatlan maradt: 2025-ben 733 ezer hirdetés szerepelt a portálon, ami nagyjából 2 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A kereslet növekedése így stabil kínálat mellett ment végbe, ami kiegyensúlyozottabb piacot eredményezett.
A kínálati árak emelkedtek: az átlagos vételár 4,78 millió forintról 5,13 millió forintra nőtt, ami 7,4%-os drágulást jelent éves szinten. Ezzel párhuzamosan azonban a kínálat minősége is javult. Az átlagos járműéletkor 12,93 évről 12,87 évre csökkent, az átlagos futásteljesítmény pedig 179 300 kilométerről 177 581 kilométerre mérséklődött, ami azt jelzi, hogy lassú, de folyamatos fiatalodás indult el a használtautó-piacon.
Az elektromos és hibrid modellek húzták növekedést
A kereslet növekedésének döntő része az alternatív hajtású járművekhez kötődött. Az elektromos autók iránti érdeklődés egyetlen év alatt 44,5%-kal nőtt, míg a hibrideknél 20,8%-os bővülés volt megfigyelhető. Együttesen több mint 123 ezerrel nőtt az elektromos és hibrid modellekhez kapcsolódó érdeklődések száma, ami önmagában szinte lefedi a teljes piac éves növekményét.
Mindeközben a benzines autók iránti kereslet enyhén, 1,7%-kal emelkedett, a dízelek esetében viszont 2%-os visszaesés történt. Ez nem hirtelen fordulatot, hanem a dízel szerepének lassú, fokozatos mérséklődését jelzi.
Árfronton is markáns különbségek rajzolódtak ki. A benzines és dízel modellek átlagára 4–7% közötti mértékben nőtt, míg az elektromos autók átlagára 3,6%-kal csökkent egy év alatt. A hibridek ára gyakorlatilag stagnált. Ennek eredményeként az elektromos és a hibrid modellek átlagára egyre közelebb kerül egymáshoz, ami azt eredményezi, hogy az elektromos autók fokozatosan elérhetőbb választássá válnak a használtautó-piacon.
A városi terepjárók előretörése
A karosszériatípusok szerinti bontásban 2025 egyértelmű nyertese a városi terepjáró (crossover) kategória volt. Az ilyen kivitelű autók iránti érdeklődés 16,5%-kal nőtt, több mint 126 ezer érdeklődéssel meghaladva az előző év szintjét.
A crossoverek átlagára mindössze 1,6%-kal emelkedett, miközben továbbra is ezek a modellek képviselik az egyik legfiatalabb kínálati szegmenst, alig több mint 7 éves átlagéletkorral. A kombi kivitelű autók szintén erős évet zártak: a kereslet 2,4%-kal nőtt, az átlagéletkor enyhén csökkent, miközben az árak emelkedtek. Ezzel szemben a ferdehátú és a sedan modellek iránti érdeklődés kis mértékben visszaesett, ami a hagyományos kivitelek fokozatos háttérbe szorulását jelzi.
A legnépszerűbb modellek sorrendje 2025-ben nem változott érdemben: továbbra is az Opel Astra, a Volkswagen Golf és a Suzuki Swift vezette a keresleti toplistát, ami a piac stabilizálódását tükrözi.
„2025-ben több kedvező változás is látható volt a hazai használtautó-piacon. A 2024-es évhez képest több mint 130 ezerrel nőtt az érdeklődések száma, és bár csak kisebb mértékben, de csökkent a személyautók átlagéletkora és átlagos futásteljesítménye is. A legnépszerűbb modellek sorrendje nem változott, hiszen továbbra is az Astra, a Golf és a Swift vezeti a toplistát. A következő évre bizakodva tekintünk előre: a tavaly elindult élénkülés, az új márkák és modellek megjelenése, valamint a használt piacra kerülő flottás autók növekvő száma alapján további erősödésre számítunk a piacon”
– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.
A 2025-ös adatok alapján a hazai használtautó-piac nem hirtelen átalakuláson, hanem folyamatos modernizáción megy keresztül: nő az érdeklődés, fiatalodik a kínálat, és egyre nagyobb szerepet kapnak az alternatív hajtású, korszerűbb járművek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Bosch érzékelőplatformja forradalmasítja a robotok mozgásérzékelését
Zökkenőmentes felhasználói élmény az új precíziós érzékelési szabványnak köszönhetően
- Három új termékváltozat a robotika, az XR fejhallgatók és szemüvegek, valamint a viselhető okoseszközök arzenáljában.
- A Bosch megőrzi vezető pozícióját a MEMS-érzékelők piacán, 4 százalékos éves növekedési ütemmel a bevétel akár a 19,2 milliárd dollárt is meghaladhatja 2030-ra.
- A mérési pontosság új szintje válik elérhetővé a prémium szórakoztatóelektronikai eszközök gyártói számára.
A robotika és a kiterjesztett valóság (Extended Reality, XR) gyors fejlődésének hátterében egy kevésbé látványos, ugyanakkor kulcsfontosságú technológia áll: a mikroelektromechanikai rendszerekre épülő szenzorok, azaz a MEMS-megoldások. Ezek az apró, mégis rendkívül kifinomult eszközök – az élő szervezetek érzékszerveihez hasonlóan – lehetővé teszik, hogy a gépek érzékeljék és értelmezzék saját mozgásukat és térbeli helyzetüket. Ez a tértudatosság az, amely a komplex algoritmusokat folyamatos mozgássá és magával ragadó digitális élménnyé formálja.
Három új csúcskategóriás érzékelő jelenik meg az egyre bővülő piacon
A CES 2026 szakkiállításon a Bosch Sensortec bemutatja a BMI5 platformot, az inerciális (gyorsulási és giroszkópos) érzékelők új generációját, amely rendkívül alacsony zajszint mellett nagy pontosságú teljesítményt nyújt a mozgás minden finom elemének rögzítésében, több eszközosztályon átívelve. A megosztott hardveres alapra épülő és intelligens szoftverrel ellátott platform három változatban kerül forgalomba: BMI560, BMI563 és BMI570. A BMI5 termékcsalád termékei a fogyasztói elektronikai eszközök gyártóinak prémium szegmensét célozza, megalapozva ezzel a MEMS-érzékelő piac további növekedését. A Yole Group piackutató és stratégiai tanácsadó cég szerint ez a piac – amelyben a Bosch őrzi vezető pozícióját – várhatóan több mint 19,2 milliárd dollár bevételű üzletággá bővülhet 2030-ra, 4 százalékos átlagos éves összetett növekedést produkálva (CAGR 2024-2030).* A nagy volumenű sorozatgyártási igények kielégítése érdekében a németországi reutlingeni Bosch félvezetőgyár (wafer fab) tisztatéri területe 35 000 négyzetméterről több mint 44 000 négyzetméterre bővült 2025 végére.
Célirányos megoldások, széleskörű felhasználhatóság
A BMI560 érzékelő élethűvé teszi a virtuális és a kiterjesztett valóság élményét. Szinte késedelem nélkül, pontosan követi a fej mozgását, lehetővé téve a 3D-s környezet interakcióit a felhasználók számára. A fejlett képstabilizátor segítségével az okostelefonok és akciókamerák éles, elmosódástól mentes fényképeket és videókat készítenek, még heves mozgás és rázkódás közben is.
A BMI563 képes kezelni a rezgéseket és az extrém mozgásokat, így ideális olyan robotokhoz, amelyeknek precízen kell navigálniuk, vagy az olyan virtuálisvalóság-vezérlőkhöz, amelyek a kéz apró mozdulatait hivatottak nyomon követni. A platform segítséget nyújt ezeknek az eszközöknek abban, hogy rendkívüli pontossággal megértsék saját környezetüket és mozgásukat. A Bosch új MEMS-érzékelője például még akkor is hatékonyan képes segíteni egy humanoid robot térbeli tájékozódását, ha kamerájának lencséje takarásba kerül.
A BMI570 javítja az okosórák és a vezeték nélküli fülhallgatók teljesítményét. Elődjéhez képest az új platform kétszeres mérési tartományt biztosít, amely lehetővé teszi a mozdulatok és gesztusok még szélesebb körének észlelését, különösen dinamikus mozdulatok esetében. Hanglejátszásra alkalmas eszközöknél pontos fejorientációs adatokat biztosít a 3D-hangélményhez, például aktívan reagál a felhasználó zenehallgatás vagy hívás közben végzett mozgására, így azt a hatást kelti, mintha a hang egy meghatározott irányból érkezne.
A műszaki mesterséges intelligencia magas színvonala felelősségteljes innovációval párosul
A peremhálózaton futó mesterséges intelligencia (Edge AI) segítségével a készülék mindig használatra kész állapotban marad (always-on). Ez annak köszönhető, hogy közvetlenül az érzékelőben ismeri fel a mozgásmintákat. Így csökken az energiafogyasztás, gyorsabbak lesznek a válaszreakciók, és további intelligens funkciók válnak elérhetővé. Ilyen például az automatikus tevékenységfelismerés egy okosórán, amelyhez nem szükséges a felhasználó külön interakciója az eszközzel. A BMI5 platform minden változata megfelel a Bosch Sensortec eddigi legmagasabb ökológiai szabványainak, ötvözve a műszaki teljesítményt a felelős innovációval. Ez az egységes architektúra lehetővé teszi az eszközgyártók számára, hogy a legmodernebb fejlesztési folyamatok is mindvégig fenntarthatóak maradjanak a termékcsaládok teljes életciklusán át.
„A BMI5 platformmal megszilárdítjuk a mozgásérzékelő eszközök következő generációjának alapját”
– mondta Stefan Finkbeiner, a Bosch Sensortec igazgatója.
„Ügyfeleink minden változat esetében élvezhetik a kiegyensúlyozott pontosság, a stabilitás és a kivételes teljesítmény előnyét, amelynek az érzékeny XR-rendszerek, a megbízható robotika és az intuitív viselhető eszközök is köszönhetők. A platform ötvözi a Bosch technikai színvonalát a felelősségteljes innovációval. Egyben tükrözi a vállalat minőségre és fenntarthatóságra vonatkozó alapértékeit, és alkalmazások széles sorát támogatja egyetlen, szabályozható architektúrával. A BMI5 család tovább növekszik, hiszen a platform legújabb variációi már a gyártósoron vannak.”
*Forrás: Status of the MEMS Industry 2025 report, Yole Group.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Egy magyar fejlesztésű okoseszköz segít már több mint ezer háztartásnak csökkenteni az áramfogyasztását
-
Ipar2 hét ago
A 4iG stratégiai befektetőként belép az amerikai Axiom Space-be
-
Zöld2 hét ago
A Samsung mosógépei karbonlábnyom-csökkentési minősítést kaptak a DUCD előírása alapján
-
Tippek2 hét ago
Így készüljünk az ünnepekre négylábú kedvencünkkel
-
Szórakozás1 hét ago
Tűzijáték szilveszterkor: a szakértők szerint a szigorítások a feketekereskedelmet erősíthetik
-
Gazdaság1 hét ago
A cégkultúra ugyanonnan indul, mint a társadalmi felelősségvállalás: az emberi kapcsolatokból
-
Zöld7 nap ago
A jövő elvárásait is túlszárnyalja a Schneider Electric új üzeme
-
Okoseszközök1 hét ago
Az LG AI technológiával definiálja újra a prémium háztartási készülékeket a 2026-os CES-en





