Gazdaság

A retail média felrobbanthatja a hirdetői piacot

A hazai e-kereskedőknek mindössze 13,5%-a kínál retail média szolgáltatásokat beszállítóinak, és csak 1,8%-uk nyitott külső hirdetők felé is.

Ez az arány – különösen a nemzetközi trendek tükrében – nagyon alacsony, ami a szektorban rejlő jelentős növekedési potenciált jelzi. A PwC Magyarország az IAB Hungary szakmai közreműködésével csaknem 800 webáruház körében végzett kutatást a retail média jelenlegi helyzetéről.

Az e-kereskedelem világában robbanásszerűen növekvő új hirdetési forma, a retail média lényege, hogy a kereskedők a saját online platformjaikon keresztül hirdetési lehetőségeket kínálnak a márkák számára. A hirdetési forma leghíresebb képviselője az Amazon, mely a retail média megoldásai révén már a Google és a Meta mögött a harmadik legnagyobb hirdetői platformnak minősül.

A médiaformátum különlegessége abban rejlik, hogy általa a márkák közvetlenül a vásárlási élmény részeként – a termékek aktív keresése közben – érik el a fogyasztókat a kereskedők felületein. Mivel a hirdetések közvetlenül a vásárlás helyén jelennek meg, a fogyasztók nagyobb valószínűséggel veszik meg azt, amiről éppen látnak egy hirdetést, szemben a hagyományos online hirdetésekkel, amelyek a vásárlási folyamat elején vagy azon kívül találhatók. Ráadásul az e-kereskedelmi platformok rengeteg adatot gyűjtenek a vásárlói szokásokról, preferenciákról és a vásárlási előzményekről, amelyeket fel lehet használni személyre szabott hirdetések létrehozására.

Új bevételi forrásért áhítoznak a kereskedők

A retail, azaz kiskereskedelmi média iránti érdeklődés növekedése mögött a gazdasági kihívások és az e-kereskedők bevételnövelési szándéka áll. A kutatás alapján a magyar webáruházak jelentős része (89%) még mindig a trade marketing keretében kezeli a retail médiát, vagyis a digitális reklámok önálló szolgáltatásként való definiálása gyerekcipőben jár. Ennek ellenére egyre több vállalat vizsgálja az új monetizációs lehetőségeket, és 2025-re várhatóan további 14,2%-uk tervezi a retail média megoldások bevezetését.

A PwC 2024 novemberében készült kutatása szerint a magyar e-kereskedők számára a jelenlegi gazdasági helyzetben egyre nehezebb növekedést elérni, ezért már sokan nyitottak a saját kereskedelmi felületeik monetizálására.

„Ezzel a célzott megközelítéssel a retail média lehetőséget teremt a kiskereskedők számára, hogy az értékesítésen felül még hirdetési bevételeket is generáljanak, ami különösen fontos a jelenlegi árverseny hajtotta és globalizálódó e-kereskedelmi környezetben”

– mutatott rá Madar Norbert, a PwC digitális kereskedelmi csapatát vezető menedzsere.

„Ez a promóciós bevétel új forrást jelenthet a webáruházaknak, de a hirdetői piac is felpezsdülhet, hiszen a retail média révén az aktív magyar webáruházak 19 ezres sokasága válhat potenciális hirdetési felületté”

– tette hozzá a szakember.

Az e-kereskedők körében leggyakrabban kínált retail média megoldások közé tartozik a hírlevélben történő hirdetés (85,5%), a képes-szöveges vagy animált banner hirdetés (46%), a szponzorált termékmegjelenítés (42,1%), valamint a találati listákon való termékkiemelés (39,8%). Az applikációs hirdetések, valamint a videóalapú tartalmak viszont alig jelennek meg a magyar piacon, ami a technológiai fejlesztések és a hirdetési formák diverzifikálásának szükségességére hívja fel a figyelmet.

Forradalmasíthatja a médiapiacot, de Magyarországon még gyerekcipőben jár

A retail média rohamos térnyerése jól mutatja, hogy a digitális kereskedelem egyre fontosabb szerepet kap a média- és hirdetési piacon belül, mivel a tartalmi relevancia és a vásárlási szándék találkozása ennél a szegmensnél minden más csatornánál erősebb.

A kutatás regionális összehasonlításban is elhelyezi Magyarországot: hazánk a szlovák piachoz hasonló szinten áll, míg Lengyelország jelentősen előrébb jár mindenkinél a régióban az egy főre eső retail média bevételek tekintetében. A verseny intenzív, és a magyar szereplők számára kulcsfontosságú a nemzetközi trendek követése, hogy lépést tartsanak a piaci változásokkal.

„Világviszonylatban a retail média az e-kereskedelmi ökoszisztémán belül már most is kiemelt szerepet tölt be, de Magyarországon egyelőre még várat magára az áttörés, ezért is tartjuk fontosnak, hogy felhívjuk mind a kereskedők, mind a márkák figyelmét erre az új területre”

– összegzi a kutatás célját Madar Norbert.

Itthon a retail media még a trade marketing része

A felmérés szerint a magyar e-kereskedők 24%-a kínál valamilyen trade marketing megoldást beszállítóinak, partnereinek, leginkább az FMCG (57%), műszaki (31%) és DIY (29%) szektorokban, azonban digitális retail média megoldásokat mindössze 13,5%-uk nyújt. A legnagyobb lefedettséget a műszaki és FMCG szektorokban találjuk. A retail média hazai éretlenségét jelzi az is, hogy a szolgáltatást kínáló e-kereskedők közel 90%-a jelenleg még a trade marketing ajánlatai részeként definiálja a retail médiát is, nem pedig külön szolgáltatásként.

„A retail média elterjedése a márkák számára is nagy változást jelentene, mert jelenleg a legtöbb hirdető a trade marketing keretein belül népszerűsíti a termékeit a kereskedők felületein, mely ezáltal sokkal inkább kereskedelmi, beszerzői feladatok körébe eső tevékenység, semmint marketing vagy médiavásárlás. Azonban a retail média megoldások révén ezek a határok egyre inkább elmosódnak”

– világít rá a jelenlegi gyakorlatra Szabó Ákos, az IAB Hungary retail média munkacsoportjának vezetője.

Nyitottság már van, de szükség van az edukációra

Bár a szektor növekedési lehetőségei biztatóak, több akadállyal is szembe kell néznie. A megkérdezett e-kereskedők 39,7%-a a megfelelő szakmai háttér és erőforrások hiányát említette a fejlesztések gátjaként, míg 24,9% nem érti pontosan, hogyan működik a retail média. Emellett a webáruházak közül sokan úgy érzik, hogy túl sok teendőjük van még ahhoz más fronton, hogy ilyen – nem főtevékenységbe eső – szolgáltatásokat is bevezessenek. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a technológiai edukáció és a kompetenciafejlesztés elengedhetetlen a szektor előrelépéséhez.

Figyelemre méltó azonban, hogy a megkérdezett kereskedők 14%-a tervez nyitni a retail média irányába a következő 12 hónap során, így bár ezek az új generációs hirdetési megoldások jelenleg hazánkban még nem elterjedtek, a jövőben egyre nagyobb szerepet kaphatnak a magyar e-kereskedelemben is.

„A retail média terjedéséhez a kereskedők számára fontos lesz a megfelelő szakmai háttér és a minél könnyebben automatizálható rendszerek biztosítása, ezért a hirdetési piacban aktív szerepet vállaló márkáknak, média ügynökségeknek és sales house-oknak érdemes még több energiát fektetniük az edukációba és a kereskedők igényeinek feltérképezésébe. Ez a kutatás rávilágított arra, hogy még bőven van teendőnk,és csak most kezdődik ennek az új hirdetési piacnak a felfutása”

– összegzi a felmérés tanulságait Novák Péter, az IAB Adex munkacsoportjának vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:gazdaság média piac retail robbanás

Don't Miss

Nem élünk olyan jól, mint ahogy az MNB adatai mutatják

Gazdaság

Nem élünk olyan jól, mint ahogy az MNB adatai mutatják

Soha még ilyen jelentős pénzügyi vagyonnal nem bírtak a háztartások, mint manapság. Ám Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint érdemes kritikával szemlélni a jegybank friss kimutatásait.

Papíron egyre gazdagabbak vagyunk

Csúcsra jutott a háztartások nettó pénzügyi vagyona: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2024 III. negyedévének végén a háztartások hiteleit és a velük szemben fennálló követeléseket is leszámítva már több, mint 90 000 milliárd forint pénzügyi vagyonnal bírt a lakosság.

Természetesen a háztartások pénzügyi eszközei is csúcsra jutottak: meghaladták a 106 ezer milliárd forintot – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Ami rendkívül szembetűnő: a kimutatás szerint a háztartások nettó pénzügyi vagyona 2021-hez képest közel 50 százalékkal emelkedett, de éves összevetésben is 14 százalékos volt a növekedés – ez pedig kétszámjegyű nettó vagyonbővülést jelent, hiszen az infláció ebben az időszakban mindössze 3 százalék volt éves szinten.

Egy háztartásra 26 milliónyi vagyon jut

Gergely Péter szerint ugyanakkor több szempontból is érdemes kritikus szemmel nézni az adatokat – nem szabad a számokat látva kijelenteni, hogy egy hazai háztartás átlagosan 26 millió forintot meghaladó vagyonnal bír.

Egyrészt azért, mert hihetetlen mértékű vagyonkoncentráció jellemzi a világot és így Magyarországot is. Gergely Péter a jegybank elemzésére emlékeztet, amely szerint Magyarországon a lakossági pénzügyi vagyon kétharmada a felső 10 százalék kezében van.

Gergely Péter szerint a másik komoly tételt az a módszertani különbség okozza, hogy a pénzügyi vagyonba az MNB nem számítja bele az ingatlanok értékét, ugyanakkor a vállalkozásokban meglévő tulajdonrészt igen – noha egy-egy vállalkozás értékesíthetősége általában messze rosszabb kondíciókkal bír és időigényesebb, mint egy házeladás.

A nem pénzügyi vállalatokban lévő háztartási részesedések a háztartások pénzügyi vagyonának immár stabilan 30 százalékot meghaladó részét képezik. Ha az MNB vagyonkoncentrációra vonatkozó kitételeit és a fenti torzítást kivesszük a rendszerből, akkor azt láthatjuk, hogy a háztartások 90 százaléka 24 251 ezer milliárd forint megtakarítás jellegű vagyonnal bír csak – hívja fel a figyelmet BiztosDöntés.hu szakértője. Gergely Péter szerint még ez is 6,6 milliós átlagos vagyont jelent – de a koncentráció természetesen a 90 százalékon belül is jelentős.

Sokaknak semmilyen vagyonuk nincs

Az OTP Öngondoskodási Index tavaly őszi felmérésében a válaszadók 21 százaléka mondta azt, hogy semmilyen megtakarítása nincs, 23 százalékának pedig a mindennapi kiadások menedzselése is nehézséget okoz.

A CIB Bank felmérésében a válaszolók 41 százaléka úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, 23 százalékuk pedig 1 millió forint alatti megtakarítással bír. Az MBH Bank felmérésében válaszolók 25 százaléka a megtakarításának hiányát azzal indokolta, hogy minden pénzre szüksége van a megélhetéshez, míg 26 százalékuk arról beszélt, hogy hiteltörlesztése akadályozza meg abban, hogy félretegyen – emlékeztet a BiztosDöntés.hu szakértője.

A fentiek fényében tehát korai még győzelmi fanfárokat fújni a lakosság jobb anyagi helyzete kapcsán. Ám Gergely Péter szerint egyéb adatok – például a lakosság felfutó hiteligénye – már azért azt jelzi, hogy az inflációs idők elmúltával már biztosabb lábon állnak a családok.

Egyre többen mernek elmaradt, de szükséges beruházásba kezdeni, és a megtakarítási kedv a jegybanki statisztikákból azért visszaköszönő erősödését is fontos értékelni.

A megtakarítási képesség erősödését jelzi vissza az Erste Bank felmérése is, amely szerint a megtakarítani tudó magyarok 2024-ben átlagosan 46 135 forintot tettek félre havonta, ami több mint a duplája a 2019-es szintnek, amikor még csak 21 970 forintot tudtak átlagosan megtakarítani az emberek – jelezte a pénzügyi szakértő.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A vezetékes- és a mobilinternet forgalom is emelkedett a Telekomnál az ünnepi időszakban az elmúlt évhez képest

A Magenta Moments kedvezményprogram felületén keresztül decemberben elérhető nyereményjátékok, ünnepi ajánlatok és kedvezmények, valamint az adventi időszakban ingyenesen, illetve féláron igénybe vehető filmkínálat mellett a Telekom ügyfelei által december 2. és 31. között öt napra bármikor bekapcsolható, korlátlan adatforgalom is hozzájárulhatott az ünnepeket alatti mobiladat használat növekedéséhez, amely nagyságrendileg 15%-kal emelkedett az előző év ugyanezen időszakában mérthez képest.

A Telekom ügyfelek mobil adatforgalma továbbra is növekszik, 2023-hoz viszonyítva 2024. év közben kb. 20 %-os forgalomnövekedés volt tapasztalható. A tavalyi év mobil adatforgalmi szempontból kiemelkedő eseménye a vállalatnál a 2024-es Párizsi Olimpia volt, a csúcsot pedig a 100 méteres pillangóúszás döntője alatt mérték, ahol Milák Kristóf aranyérmet szerzett.

2024-ben az ünnepek alatt a Telekom vezetékes internetszolgáltatásának adatforgalma a mobiladatforgalommal megegyező mértékben, 15%-kal volt magasabb 2023 ugyanezen időszakához képest. Szilveszterkor a korábbiakhoz hasonlóan alacsonyabb, az előző napok csúcsértékeihez képest pedig 17%-kal kevesebb forgalmat mértek a Telekom szakértői. Az ünnepi időszakban megfigyelhető volt a streamingszolgáltatások forgalmának megugrása, köszönhetően annak is, hogy a Telekom ügyfelei otthoni Tv-szolgáltatásaik mellett a Max, a Netflix, a Selekt és a Sky Showtime streaming-szolgáltatásait is elérhetik. A korábbi évek tendenciáinak megfelelően a szilveszteri ünneplést az emberek idén január elsején is a képernyők előtt pihenték ki.

2024-ben a vezetékes internetszolgáltatás adatforgalmában ismételten ideiglenes csúcsokat okoztak a játék letöltések. Forgalmi növekedés volt tapasztalható az OTT TV forgalmaknál a magyar érintettségű sporteseményeknél, futball mérkőzéseknél is, a Labdarúgó Európabajnokság magyar-német mérkőzését pedig 16000 Telekom előfizető nézte Telekom TVGO-n keresztül.

December 24. és 27. között a hangforgalomban nem történt jelentős változás és az ünnepek alatt a mobil- és vezetékes hangforgalom a hétvégéken megszokott szintre mérséklődött. Az új év első fél órájában a mobil hangforgalom elérte egy átlagos munkanap forgalmi csúcsértékét. A vezetékes hangforgalomban az újévi köszöntések miatt január 1-én a hétköznapinak megfelelő forgalmi értékeket mértek a hálózatban.

A Telekom előfizetői által küldött SMS darabszámában nem látszott jelentős növekmény szilveszter éjszakáján 2023-hoz képest.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

AI-területen kötött stratégiai megállapodást az LG és a Microsoft

Az LG a 2025-ös CES-en mindenki számára kézzelfogható és átélhető módon mutatta be, hogy miként képzeli el a mesterséges intelligencia szolgáltatásaival átitatott hétköznapokat, illetve bejelentette, hogy stratégiai partnerségi megállapodást kötött a Microsofttal.

William Cho, az LG elnök-vezérigazgatója Los Angelesben, a CES kiállításon megtartott LG World Premiere sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az LG Electronics (LG) stratégiai partnerségi megállapodást kötött a Microsofttal. A tervek szerint az együttműködés keretében a partnerek az LG különböző szektorokból – például az otthoni, a mobilitási és a kereskedelmi szférából – származó termék-, valamint ügyfélismereteit a Microsoft mesterségesintelligencia-technológiájával ötvözik azzal a céllal, hogy vezető szerepet tölthessenek be az empatikus, integrált AI-szolgáltatások megvalósításában.

A két vállalat különböző terek, többek között otthonok, járművek, szállodák és irodák „AI-ügynökeinek” továbbfejlesztésén dolgozik. Az LG már jelenleg is a Microsoft hangfelismerő és beszédszintetizáló technológiáit alkalmazza az önvezérlő AI Home Hubhoz. E technológiák lehetővé teszik, hogy az intelligens otthoni központ megértse a különböző akcentusokat, kiejtéseket és köznyelvi kifejezéseket. A tervek között szerepel olyan AI-ügynökök kifejlesztése is, amelyek nemcsak megértik az ügyfeleket és interakcióba lépnek velük, hanem igényeiket és preferenciáikat is képesek előre jelezni.

A 2025-ös CES-en azt is bejelentették a felek, hogy az AI-adatközpontok gyorsan növekvő piacán szintén együttműködnek a jövőben. E partnerség célja, hogy LG AI-adatközpontokra optimalizált hőmenedzsment-rendszereinek és fejlett hűtési technológiáinak révén növelje az energiahatékonyságot az AI-infrastruktúra kritikus fontosságú pontjain. Az együttműködő felek a partnerség keretében azt tervezik, hogy hatékonyabb és fenntarthatóbb, újgenerációs adatközpontokat hoznak létre.

“Gondoskodó intelligencia”

Az LG a CES-en mindenki számára látványos, kézzelfogható és átélhető módon is bemutatta, hogyan is képzeli el az AI-szolgáltatásaival átitatott hétköznapokat. Az LG ún. „gondoskodó intelligencia” koncepciója újradefiniálja a mesterséges intelligencia hagyományos, technikai értelmezését azáltal, hogy az ügyfélélmény paradigmájának forradalmasítására összpontosít. Ez a koncepció az AI-technológiát használja fel annak érdekében, hogy jobban megértse az ügyfeleket, minél inkább felismerje az érzéseiket, ezáltal személyre szabottabb és differenciáltabb élményeket nyújtson számukra.

„Az LG-nél a mesterséges intelligenciát a minket körülvevő fizikai életterekbe integráljuk. A teret ugyanakkor nem pusztán fizikai helyként, hanem – legyen szó az otthonról, a mobilitás világáról, a kereskedelmi területekről, vagy akár a virtuális terekről – olyan környezetként fogjuk fel, ahol holisztikus élmények kelhetnek életre”

– mondta William Cho. A vezérigazgató szerint e vízió megvalósításához három alapvető elemre van szükség: összekapcsolt eszközökre, vezérlésre alkalmas AI-ügynökökre, valamint integrált szolgáltatásokra.

Az összekapcsolt eszközök, amelyeken keresztül a mesterséges intelligencia kapcsolatba léphet a felhasználókkal, az LG egyik legnagyobb értékét jelentik. Egyrészt azért, mert világszerte immár több száz millió LG okoseszközt használnak, másrészt pedig az okosotthon-megoldásokat kínáló Athom tavalyi felvásárlásának köszönhetően az LG jelenleg már több mint 170 globális márka IoT-eszközeivel kínál zökkenőmentes kapcsolódási lehetőséget.

Ami az AI-ügynököket illeti, az LG továbbfejleszti FURON nevű mesterségesintelligencia-ügynökét, amely a nagy nyelvi modellekre épülő generatív AI erejét kombinálja a valós idejű térérzékeléssel és a felhasználói szokásmintákról szóló ismeretekkel. Ez az innovatív AI-ügynök valós időben képes megérteni a felhasználói helyzeteket és azok kontextusait, könnyedén koordinálva az eszközöket és szolgáltatásokat, hogy személyre szabottabb és reszponzívabb felhasználói élményt nyújtson, mindezt a személyes adatok maximális védelme mellett.

Hogyan is nézhet ki mindez a hétköznapok során?

FURON, az LG AI-ügynöke, ha reggel megfázásra utaló jeleket – például köhögést – érzékel, felajánlhatja a szoba hőmérsékletének emelését. Ha pedig munkába menet az utastérbe épített érzékelők azt veszik észre, hogy a kávés termoszunk nélkül ültünk be az autóba, rákérdezhet, hogy betervezzen-e az útvonalba egy közeli kávézót. Ez nem minden, hiszen a biometrikus adatokat figyelve felismeri, ha egy munkamegbeszélés előtt megemelkedik a vezető pulzusa, a stressz enyhítése érdekében ekkor megnyugtató hatású zenéket játszhat le az autó hangrendszerén. Ha pedig baleset vagy dugó nehezíti a közlekedést, alternatív útvonalakat ajánl fel, illetve lehetővé teszi, hogy akár a kocsiból vegyünk részt egy videokonferencián.

Munka után, otthon az AI-technológiával felszerelt tévé emeli még magasabb szintre a szórakozás élményét. Elemzi a néző környezetét, szokásmintáit és múltbeli választásait, amelyek alapján személyre szabott tartalmakat ajánlj. Ha pedig a felhasználó megemlíti, hogy nehezen hallja a párbeszédet egy videós tartalomban, a mesterséges intelligencia módosít a hangzáson, és a háttérzajoktól elkülönítve javítja a hang tisztaságát, ami ráadásul úgy hallatszik, mintha a tévéképernyő közepéről szólna.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!