Gazdaság
Rövid távon nincs esély, hogy a falvakban is megoldható legyen a készpénzhez-jutás
Egyelőre még a városokban lévő ATM-megjelenést is meg tudják kerülni a bankok a megengedő jegybanki szabályozás miatt, így az a terv futurisztikusnak hat, hogy minden településen legyen ATM-készülék – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Aligha teljesíthető a Nagy Márton által kedden egy sajtótájékoztatón elhangzott megállapítás, amely szerint minden településen legyen készpénzkiadó automata (ATM), ám Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a nemzetgazdasági miniszter olyan területen vár el javulást, ahol bizony amúgy is van mit tenniük a hazai pénzintézeteknek – de a szabályozó jegybanknak is.
A szakember arra emlékeztet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kibocsátott kártyaszámhoz kötve meghatározta, hogy a bankoknak hány ATM-et kell üzemeltetniük, ezen belül pedig azt is, hogy ezeknek milyen legyen a területi eloszlása.
A betéti kártyák 1, a hitelkártyák 0,5-ös szorzóval számítanak be a darabszám meghatározásába. További módosító elem, hogy a bankoknak akkor is új ATM-et kell üzembe helyezniük, ha az automatáikon lebonyolított forgalom meghaladja az MNB által meghatározott éves átlagos referenciaértéket. Ez az érték jelenleg készpénzfelvétel esetében 2,3 milliárd forint, míg a készpénzbefizetésre alkalmas ATM-eknél történő befizetési forgalom esetében 3,25 milliárd forint.
Visszafogott hálózatbővítés
A bankok a rendelet hatására fejlesztettek is: az ATM-hálózat a 2023. június végi 4825 darabról 5140 darabra nőtt, ám Gergely Péter szerint a 6,5 százalékos bővülést részben zárójelbe teszi, hogy a fenti időszakban a kibocsátott bankkártyák száma is 3,9 százalékkal, 10,3 millióra nőtt. Ezen belül a betéti kártyák 2,9 százalékkal 9,12 millióra, a hitelplasztikok száma 5,5 százalékkal, 1,16 millióra nőtt.
A BiztosDöntés.hu gyűjtése szerint a bankok jelenleg nagyságrendileg a következő számú ATM-et üzemeltetnek
- OTP Bank ~1 900
- MBH Bank 927
- K&H Bank 550
- Erste Bank ~ 400
- UniCredit 180
- Raiffeisen 122
- CIB Bank 118
A szabályozás alapján a bankok darabszámra nagyjából megfelelnek az MNB elvárásainak, ám Gergely Péter szerint annak az előírásnak jó eséllyel alapesetben nem tudnának megfelelni, amely arra kötelezi például a közepes méretű – 600 ezer és 1,2 millió közötti kártyát kibocsátó – bankokat, hogy a budapesti kerületekben és a megyeszékhelyeken kívüli 310 város legalább 65 százalékában – 214 helyen – legyen ATM-jük, míg a nagybankok ATM-jeinek a „sima” magyar városok 80 százalékában, 263 településen kellene jelen lennie.
Sok a felmentés
De nem is kell – figyelmeztet Gergely Péter arra a lehetőségre, hogy maga a szabályozás is azt mondja ki, hogy az egyes településeken/településrészeken ténylegesen üzemelő automaták számának valamennyi településkategóriában átlagosan, és a 65%-os, illetve 80%-os aránynak országos szinten kell megfelelni. Ez azt jelenti, hogy egy hitelintézetnek nem szükséges minden vármegyében a rá vonatkozó aránynak megfelelő számú városban készpénzes automatát üzemeltetnie. Praktikusan az 53, pest megyei agglomerációs városban telepített ATM-ekkel több más megyére eső telepítési kötelezettség kiváltható.
Ráadásul – teszi hozzá a BiztosDöntés.hu szakértője – a pénzintézetek az MNB iránymutatása szerint alkalmazhatják azt a kompenzációs-szabályt, hogy ha a 3 településtípus – fővárosi kerület-vármegyeszékhely-egyéb település közül legalább 2 esetében a működő ATM-készülékek száma legalább kettővel meghaladja az előírt mennyiséget, akkor a 3. településtípusnál arányosan, de maximum 25 százalékkal csökkenthető a telepítendő ATM-ek száma.
Mindez komoly felmentvényt ad a jellemzően a fővárosban és a vármegyeszékhelyeken automata-hálózatot kiépítő bankoknak.
Co-branded ATM-ek?
Az MNB sem várja el az összes településen való megjelenést. A 1/2023 (I.17.) számú Bankjegyrendelet szerint a nem városi rangú településen készpénzes automata abban az esetben üzemeltethető, ha azt az ügyféligény, a forgalmi adatok vagy a lakosságszám indokolja. Hogy mely településeken lehet indokolt önálló ATM fenntartása, azt Gergely Péter szerint az sugallhatja, hogy az MNB a rendelet kiadásával párhuzamosan a bankok rendelkezésére bocsátotta a 3000 főnél nagyobb lélekszámú települések listáját.
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az ATM-ek kihelyezése, üzemeltetése nem olcsó megoldás, épp ezért önállóan aligha tudnának megjelenni a kisebb településeken. Van persze a világban számos helyen olyan megoldás – pl. az USA-ban a NationalLink hálózat – ahol több bank közösen üzemeltet bankjegykiadó készülékeket – az ilyen co-branded készülékek fenntartása olcsóbb, megosztott költségekhez vezethet. (Korábban itthon a Raiffeisen Bank saját ATM-ként ismerte el a bankfüggetlen ATM-hálózat üzemeltető Euronet automatáit, de itt nem közös üzemeltetésről volt szó.) Gergely Péter szerint a co-branded ATM-ek megjelenését ugyan hazánkban jogszabály nem tiltja, de megjelenésükre szabályozói lépés nélkül egyelőre kicsi esély van.
A Cash-back csak támogatással lehet segítség
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a kistelepüléseken lakók készpénzhez jutását első ránézésre megoldhatná, ha több helyi kereskedőnél – jellemzően a kistelepüléseken jelen lévő Reál és Coop hálózatban – bevezetésre kerülne a Cash-back szolgáltatás. A megoldás révén az ügyfelek kártyás fizetésük után havonta maximum két alkalommal, összesen 40 ezer forint erejéig kérhetnek vissza a fizetett összegen felül készpénzt a boltok pénztáraiban. Gergely Péter szerint ugyanakkor a megoldás elterjedése továbbra is nehézkes – Magyarországon intézményes formában csak a Penny üzletekben került bevezetésre.
A kistelepüléseken a legnagyobb gondot az okozná, hogy komoly eséllyel előfordulhat, hogy a boltban – elsősorban a reggeli nyitást követő időszakban – nem lenne annyi készpénz, amennyit az adott napon (időszakban) a vásárlók fel akarnának venni. A kiemelkedően magas készpénzlogisztikai költségek – folyamatosan magas készpénzállomány tartása, berendelése, őrzése – a szakember szerint külön, célzott támogatás nélkül a kistelepüléseken egyszerűen nem tenné rentábilissá a szolgáltatást.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Harminc százalékkal több új villanyautó állt forgalomba Magyarországon
Magyarországon 2026 első kilenc hónapjában 10 443 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba, 30,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Az Európai Unióban ugyanekkor 48,5 százalékkal nőtt a regisztrációk száma az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint. A Schneider Electric négyéves hazai flottatapasztalata azt mutatja, hogy az elektromos céges autók üzemeltetési költségét jelentősen befolyásolja, hol és hogyan töltik őket.
Az ACEA október 22-i összesítése szerint 2026 első kilenc hónapjában 1 931 465 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba az Európai Unióban. Az új autók piacán a tisztán elektromos hajtás részesedése az egy évvel korábbi 16,1 százalékról 22,7 százalékra nőtt, ezzel a második legnépszerűbb hajtástípus lett. A növekedés üteme országonként eltért. Franciaországban 79,1, Németországban 58,1, Belgiumban 15,7 százalékkal nőtt az új villanyautók száma. Magyarországon a tisztán elektromos modellek részesedése az új személyautók piacán 8,4-ről 9,6 százalékra emelkedett.
A nyilvános töltőhálózat is bővült. A Transport and Environment elemzése szerint 2025 végén 1,1 millió nyilvános töltő működött az EU-ban, ötször annyi, mint 2020-ban. 2026 júniusára az uniós közúti törzshálózat 79 százaléka teljesítette azt a célt, hogy legfeljebb 60 kilométerenként elérhető legyen gyorstöltés. A Schneider Electric szerint a növekvő töltési igények kiszolgálásához a töltőhálózat további bővítése mellett a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére is szükség van. A vállalati flották átállása az egész autópiacra hatással lehet. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban az új személyautók mintegy 60 százalékát jogi személyek nevére helyezik forgalomba.
„Az elektromos közlekedésre való átállás idén jelentősen felgyorsult Európában, de az uniós tagállamok eltérő ütemben haladnak. Ahhoz, hogy ez a lendület egész Európában kitartson, a töltőinfrastruktúra bővítése mellett célzott állami ösztönzőkre is szükség van. Ezekkel elsősorban a vállalatok flottáinak elektrifikációját érdemes támogatni. Ennek előnyeit a magánvásárlók is érezhetik: általánosan csökkennek az árak, több elektromos autó kerülhet a használtautó-piacra, szélesebb körben válhat elérhetővé a töltés és így többen juthatnak megfizethető elektromos autóhoz”
– mondta Lukács Tamás, közép-kelet-európai regionális stratégiavezető.
A Schneider Electric magyarországi flottájában 140 elektromos autó üzemel. A vállalat minden telephelyén biztosít töltési lehetőséget, az elektromos céges autót használó munkatársak kétharmada pedig a cég által biztosított saját gyártású otthoni töltővel is rendelkezik. A hazai flottatapasztalatok szerint az otthoni vagy telephelyi töltés havi költsége a rendszeres nyilvános gyorstöltés költségének akár kevesebb mint harmada is lehet.
A töltési adatok ismeretében a vállalatok meghatározhatják, hol van szükség új töltőpontokra, és milyen teljesítménnyel érdemes kiépíteni őket. A töltés időzítésével a telephely fogyasztási csúcsai is mérsékelhetők.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kilométeróra-csalásért akár egy év szabadságvesztés is kiszabható Magyarországon – de mi történik a gyakorlatban?
Magyarországon a kilométeróra visszatekerése akár egy év szabadságvesztéssel is büntethető.
A gyakorlatban azonban a rendőrség által 2025-ben lezárt 47, kilométeróra-csalással kapcsolatos ügy közül mindössze egy esetben alkalmaztak megrovást – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a carVertical az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott.
A carVertical a hivatalos bűnüldözési adatokat saját, futásteljesítmény-eltérésekre vonatkozó eredményeivel vetette össze, hogy pontosabb képet kapjon arról, hogyan jelennek meg a kilométeróra-csalások a statisztikákban, és miként kezelik ezeket az eseteket a gyakorlatban. Az adatokból látható, hogy a rendőrség, a bíróságok és más intézmények az eljárás különböző szakaszait rögzítik, ezért az összkép jóval összetettebb annál, mint amit önmagában a maximálisan kiszabható büntetés sugall.
2025-ben 47 ügyet zártak le – mindössze egy végződött szankcióval
A magyar rendőrség az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS) rendszerében tartja nyilván a kilométeróra-csalással kapcsolatos adatokat. A rendőrség a következő számokat közölte:
|
2025 |
2026 I. félév |
|
| Beérkezett feljelentések |
18 |
16 |
| Regisztrált bűncselekmények |
10 |
1 |
| Az adott évben lezárt ügyek |
47 |
20 |
| – lezárva: az elkövető nem volt azonosítható |
8 |
1 |
| – lezárva: a bűncselekmény elévült |
30 |
14 |
| – lezárva: az ügy szankcióval végződött |
1 |
0 |
Forrás: magyar rendőrség, ENyÜBS-statisztika, a carVertical közvetlen adatkérésére adott válasz alapján.
Ezek az adatok nem értelmezhetők egyetlen, a feljelentéstől a végkimenetelig tartó folyamatként. Az ENyÜBS egy követő jellegű statisztikai rendszer, ami azt jelenti, hogy egy 2025-ben lezárt ügy akár egy korábbi évben is indulhatott. A rendőrség azt is jelezte, hogy a 2026 első félévére vonatkozó adatok egyelőre előzetesek.
A magyar jog külön bűncselekményként kezeli a kilométeróra-adatok meghamisítását. A Büntető Törvénykönyv 348. §-a szerint aki jogtalan haszonszerzés céljából meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálója által jelzett értéket, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rendelkezés nem határoz meg konkrét összegű pénzbüntetést.
A büntetés utólagos – az átláthatóság a megelőzést szolgálja
A vásárlók szempontjából azonban a hatósági eljárás csak akkor kezdődik, amikor a csalás gyanúja már felmerült. A közvetlenebb kockázat az, hogy valaki olyan autóért fizet, amelynek kijelzett futásteljesítménye nem tükrözi a jármű valós előéletét. Az alacsonyabb kilométeróra-állás befolyásolhatja, hogyan ítéli meg a vevő az autó értékét, elhasználtságát és várható karbantartási költségeit.
Hogy a hivatalos adatokat piaci összefüggésbe helyezze, a carVertical azt is megvizsgálta, milyen gyakran fordul elő futásteljesítmény-eltérés a felhasználói által ellenőrzött járműveknél. A vállalat átláthatósági indexe szerint a Magyarországon lekért járműtörténeti jelentések 5,3%-ában találtak kilométeróra-manipulációra utaló jeleket, vagyis körülbelül minden 19. ellenőrzött autónál. Ez az arány közvetlenül nem hasonlítható össze az országos bűnüldözési statisztikákkal, de jól mutatja, hogy a carVertical felhasználói által ellenőrzött autóknál milyen gyakran jelennek meg futásteljesítmény-eltérések.
„Az egyéves maximális szabadságvesztés szigorúnak hangzik, de egy vásárló számára a legfontosabb kérdés jóval korábban felmerül: még a fizetés előtt felismerhető-e, hogy visszatekerték az autó kilométeróráját? A maximálisan kiszabható büntetés csak az egyik része a történetnek – az is számít, hogy a csalás gyanúját sikerül-e felismerni, kivizsgálni, és az ügyet végső döntésig eljuttatni.
Ha a felhasználóink által Magyarországon ellenőrzött autók közül nagyjából minden 19.-nél futásteljesítmény-eltérésre utaló jelek mutatkoznak, különösen fontos a megbízható előéleti adatokhoz való hozzáférés, hiszen így a probléma még időben felismerhető, nem csak utólag, a következmények jelentkezésekor”
– hangsúlyozza Ramūnas Pletkus, a carVertical autóipari szakértője.
Európában továbbra is széttagoltak a kilométeróra-csalásokra vonatkozó adatok
A helyzet még összetettebb, amikor egy autó országhatárokon át kerül egyik piacról a másikra. A carVertical átláthatósági Indexe szerint a magyarországi felhasználók által lekért járműtörténeti jelentések 50,11%-a olyan autóhoz kapcsolódott, amelyet korábban más országban is nyilvántartásba vettek. Vagyis körülbelül minden második ellenőrzött járműnek volt külföldi előélete.
A jármű futásteljesítményére vonatkozó adatok különböző nemzeti vagy magánadatbázisokban lehetnek nyilvántartva, így a vásárlók és a hatóságok nehezebben kapnak teljes képet az autó előéletéről. A korábbi kilométeróra-állásokhoz való hozzáférés ezért a vásárlók védelmének fontos eszköze lehet, különösen importált használt autóknál.
„Európában nemcsak a kilométeróra-csalásért kiszabható büntetések térnek el országonként, hanem a bűncselekmény meghatározása és nyilvántartása is. Az egységesebb besorolás és a járműadatok hatékonyabb megosztása pontosabb képet adna a probléma valódi mértékéről, és következetesebb védelmet biztosítana a fogyasztóknak az országhatárokon átívelő autópiacon is”
– mondja Pletkus.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Meghosszabbították Rékasi Tibor kinevezését és új IT-vezérigazgató-helyettes a Magyar Telekomnál
Újabb három évig Rékasi Tibor a Magyar Telekom vezérigazgatója a vállalat Igazgatóságának döntése értelmében.
Rékasi 2018 júliusa óta tölti be a társaság vezérigazgatói pozícióját, új megbízatása 2030. június 30-ig szól. Emellett egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is döntött a Magyar Telekom Igazgatósága: 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese.
A Magyar Telekom Igazgatósága döntött arról, hogy meghosszabbítják a jelenlegi vezérigazgató, Rékasi Tibor 2027. június végig hatályosszerződését. Így a vezető már a negyedik 3 éves ciklusát kezdheti meg 2027. július 1-én a vállalat élén. Rékasi Tibor vezérigazgatói kinevezése 2030. június 30-ig szól.
Rékasi Tibor 2008-ben csatlakozott a Magyar Telekom Csoporthoz, ahol 2018 óta tölti be a vezérigazgatói pozíciót. A szerződés meghosszabbításával az Igazgatóság elismerte az elmúlt évek törekvéseit, melynek eredményeként a Magyar Telekom Magyarország vezető digitális szolgáltatójává vált, és mára a vállalat több mint 4,3 millió otthon és vállalkozás számára kínál gigabitképes sebességet vezetékes hálózatán, lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettsége pedig meghaladja a 95%-ot. A cél továbbra is az ügyfelek elégedettségének növelése, a vállalat szolgáltatás-portfóliójának folyamatos fejlesztése, valamint vezetékes-, és mobilhálózatának széleskörű kiépítése.
Szintén döntött az Igazgatóság egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is. 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese, így új felsővezetővel bővül a vállalat Leadership Squadja. Takács Gergely 2025 februárjában vette át a Magyar Telekomnál a teljes IT-terület vezetését a műszaki vezérigazgató-helyettes, Nagy Péter irányítása alatt. Ezt a működést módosítja az Igazgatóság mostani döntése azzal, hogy külön felsővezetői pozíciót létrehozva, stratégiai szintre emeli az IT-területet. A szakember több mint 25 éves telekommunikációs tapasztalattal rendelkezik, korábban az egykori PanTelnél, a Vodafone Hungary-nél és a BT Groupnál szerzett szakmai tapasztalatot, mielőtt 2016 szeptemberében csatlakozott a Magyar Telekomhoz.
Daniel Daub, az Igazgatóság elnöke a döntések hátteréről így fogalmazott:
„Rékasi Tibor vezetése alatt a Magyar Telekom sikeresen navigált a változó körülmények között. Stratégiai víziója elősegítette, hogy hosszú távon is jövőálló vállalatot építsünk. Mindazonáltal a globális trendek, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése szükségessé teszi, hogy a Magyar Telekom új transzformációs szakaszba lépjen. Ennek részeként az IT-terület dedikált felsővezetői figyelmet kap. Bízom benne, hogy Takács Gergely vezetése alatt az IT, mint minden terület kulcsfontosságú partnere támogatja a vállalat működésének dinamikus fejlődését a jövőben is. Mindkettőjüknek sok sikert kívánok feladatkörükben.”
Takács Gergely Magyar Telekom
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Több információ, tudatosabb odafigyelés: hogyan segítheti a technológia a szülőket a baba alvása során?
-
Tippek2 hét ago
Miért hasznos a szagelszívók használata?
-
Okoseszközök2 hét ago
A Schneider Electric és az Apple közös fejlesztésével lehetnek még okosabbak és energiahatékonyabbak az otthonok
-
Mozgásban2 hét ago
Nagyobb hatékonyság és kényelem a téli szezonban: Az új Hankook Winter i*cept evo 4 új mércét állít fel
-
Okoseszközök2 hét ago
A munkájukhoz AI-t használók kétharmada privát eszközt is igénybe vesz
-
Gazdaság2 hét ago
Elindult a Samsung Black Friday 2026 előregisztrációja – érkeznek a novemberi kedvezmények
-
Ipar2 hét ago
Több mint frekvenciaváltó: ezt tudja a SINAMICS NextGen
-
Gazdaság2 hét ago
Az LG a közlekedésbiztonság új korszakát mutatta be ITS World Congress rendezvényen







