Gazdaság
Rövid távon nincs esély, hogy a falvakban is megoldható legyen a készpénzhez-jutás
Egyelőre még a városokban lévő ATM-megjelenést is meg tudják kerülni a bankok a megengedő jegybanki szabályozás miatt, így az a terv futurisztikusnak hat, hogy minden településen legyen ATM-készülék – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Aligha teljesíthető a Nagy Márton által kedden egy sajtótájékoztatón elhangzott megállapítás, amely szerint minden településen legyen készpénzkiadó automata (ATM), ám Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a nemzetgazdasági miniszter olyan területen vár el javulást, ahol bizony amúgy is van mit tenniük a hazai pénzintézeteknek – de a szabályozó jegybanknak is.
A szakember arra emlékeztet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kibocsátott kártyaszámhoz kötve meghatározta, hogy a bankoknak hány ATM-et kell üzemeltetniük, ezen belül pedig azt is, hogy ezeknek milyen legyen a területi eloszlása.
A betéti kártyák 1, a hitelkártyák 0,5-ös szorzóval számítanak be a darabszám meghatározásába. További módosító elem, hogy a bankoknak akkor is új ATM-et kell üzembe helyezniük, ha az automatáikon lebonyolított forgalom meghaladja az MNB által meghatározott éves átlagos referenciaértéket. Ez az érték jelenleg készpénzfelvétel esetében 2,3 milliárd forint, míg a készpénzbefizetésre alkalmas ATM-eknél történő befizetési forgalom esetében 3,25 milliárd forint.
Visszafogott hálózatbővítés
A bankok a rendelet hatására fejlesztettek is: az ATM-hálózat a 2023. június végi 4825 darabról 5140 darabra nőtt, ám Gergely Péter szerint a 6,5 százalékos bővülést részben zárójelbe teszi, hogy a fenti időszakban a kibocsátott bankkártyák száma is 3,9 százalékkal, 10,3 millióra nőtt. Ezen belül a betéti kártyák 2,9 százalékkal 9,12 millióra, a hitelplasztikok száma 5,5 százalékkal, 1,16 millióra nőtt.
A BiztosDöntés.hu gyűjtése szerint a bankok jelenleg nagyságrendileg a következő számú ATM-et üzemeltetnek
- OTP Bank ~1 900
- MBH Bank 927
- K&H Bank 550
- Erste Bank ~ 400
- UniCredit 180
- Raiffeisen 122
- CIB Bank 118
A szabályozás alapján a bankok darabszámra nagyjából megfelelnek az MNB elvárásainak, ám Gergely Péter szerint annak az előírásnak jó eséllyel alapesetben nem tudnának megfelelni, amely arra kötelezi például a közepes méretű – 600 ezer és 1,2 millió közötti kártyát kibocsátó – bankokat, hogy a budapesti kerületekben és a megyeszékhelyeken kívüli 310 város legalább 65 százalékában – 214 helyen – legyen ATM-jük, míg a nagybankok ATM-jeinek a „sima” magyar városok 80 százalékában, 263 településen kellene jelen lennie.
Sok a felmentés
De nem is kell – figyelmeztet Gergely Péter arra a lehetőségre, hogy maga a szabályozás is azt mondja ki, hogy az egyes településeken/településrészeken ténylegesen üzemelő automaták számának valamennyi településkategóriában átlagosan, és a 65%-os, illetve 80%-os aránynak országos szinten kell megfelelni. Ez azt jelenti, hogy egy hitelintézetnek nem szükséges minden vármegyében a rá vonatkozó aránynak megfelelő számú városban készpénzes automatát üzemeltetnie. Praktikusan az 53, pest megyei agglomerációs városban telepített ATM-ekkel több más megyére eső telepítési kötelezettség kiváltható.
Ráadásul – teszi hozzá a BiztosDöntés.hu szakértője – a pénzintézetek az MNB iránymutatása szerint alkalmazhatják azt a kompenzációs-szabályt, hogy ha a 3 településtípus – fővárosi kerület-vármegyeszékhely-egyéb település közül legalább 2 esetében a működő ATM-készülékek száma legalább kettővel meghaladja az előírt mennyiséget, akkor a 3. településtípusnál arányosan, de maximum 25 százalékkal csökkenthető a telepítendő ATM-ek száma.
Mindez komoly felmentvényt ad a jellemzően a fővárosban és a vármegyeszékhelyeken automata-hálózatot kiépítő bankoknak.
Co-branded ATM-ek?
Az MNB sem várja el az összes településen való megjelenést. A 1/2023 (I.17.) számú Bankjegyrendelet szerint a nem városi rangú településen készpénzes automata abban az esetben üzemeltethető, ha azt az ügyféligény, a forgalmi adatok vagy a lakosságszám indokolja. Hogy mely településeken lehet indokolt önálló ATM fenntartása, azt Gergely Péter szerint az sugallhatja, hogy az MNB a rendelet kiadásával párhuzamosan a bankok rendelkezésére bocsátotta a 3000 főnél nagyobb lélekszámú települések listáját.
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az ATM-ek kihelyezése, üzemeltetése nem olcsó megoldás, épp ezért önállóan aligha tudnának megjelenni a kisebb településeken. Van persze a világban számos helyen olyan megoldás – pl. az USA-ban a NationalLink hálózat – ahol több bank közösen üzemeltet bankjegykiadó készülékeket – az ilyen co-branded készülékek fenntartása olcsóbb, megosztott költségekhez vezethet. (Korábban itthon a Raiffeisen Bank saját ATM-ként ismerte el a bankfüggetlen ATM-hálózat üzemeltető Euronet automatáit, de itt nem közös üzemeltetésről volt szó.) Gergely Péter szerint a co-branded ATM-ek megjelenését ugyan hazánkban jogszabály nem tiltja, de megjelenésükre szabályozói lépés nélkül egyelőre kicsi esély van.
A Cash-back csak támogatással lehet segítség
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a kistelepüléseken lakók készpénzhez jutását első ránézésre megoldhatná, ha több helyi kereskedőnél – jellemzően a kistelepüléseken jelen lévő Reál és Coop hálózatban – bevezetésre kerülne a Cash-back szolgáltatás. A megoldás révén az ügyfelek kártyás fizetésük után havonta maximum két alkalommal, összesen 40 ezer forint erejéig kérhetnek vissza a fizetett összegen felül készpénzt a boltok pénztáraiban. Gergely Péter szerint ugyanakkor a megoldás elterjedése továbbra is nehézkes – Magyarországon intézményes formában csak a Penny üzletekben került bevezetésre.
A kistelepüléseken a legnagyobb gondot az okozná, hogy komoly eséllyel előfordulhat, hogy a boltban – elsősorban a reggeli nyitást követő időszakban – nem lenne annyi készpénz, amennyit az adott napon (időszakban) a vásárlók fel akarnának venni. A kiemelkedően magas készpénzlogisztikai költségek – folyamatosan magas készpénzállomány tartása, berendelése, őrzése – a szakember szerint külön, célzott támogatás nélkül a kistelepüléseken egyszerűen nem tenné rentábilissá a szolgáltatást.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
ViVeTech Nyrt.: 20-25 százalékos árbevétel-növekedést tervez 2025-ben
542,2 millió forintos nettó árbevételt ért el a 2025-ös év első hat hónapjában a Budapesti Értéktőzsde Xtend piacán jegyzett kibervédelmi cég, a ViVeTech Nyrt.
A társaság a 2025-ös pénzügyi év egészét tekintve 20-25 százalékos árbevétel-növekedésre számít a tavalyi évben elért rekordszintű, közel 1,4 milliárd forintos szint után – derül ki a társaság mai napon publikált 2025. első féléves jelentéséből.
Az idei üzleti évre jellemző szezonális hatások miatt – a tavalyi év első felében elért 742,4 millió forintos nettó árbevételhez képest – 27 százalékkal kevesebb, 542,2 millió forintos árbevételt ért el a ViVeTech a 2025. június 30-án lezárult első félévben.
„Az intenzív kereskedelmi tevékenységnek köszönhetően 2025-ben tovább bővült a ViVeTech ügyfélköre, és idén már olyan projektekre is sikerült leszerződnünk, amelyek éven túlnyúló, 2-3 évre szóló megbízást jelentenek a társaságnak, így stabilizálják a cash-flow helyzetünket, és fedezetet biztosítanak a fejlesztési terveink és a nemzetközi terjeszkedésünk finanszírozásához. Az év első hat hónapjában a projektek előkészítése és a szerződések megkötése zajlott, így az idénre tervezett bevételek nagyobb részét a második félévben realizáljuk majd” – mondta el Márton Miklós, a ViVeTech Nyrt. vezérigazgatója. „Rendelésállományunk már az első félév végére meghaladta az 1,5 milliárd forintot, ami alapján a 2025-ös pénzügyi év egészére – a tavalyi rekordszintű, közel 1,4 milliárd forintos árbevétel után – 20-25 százalékos árbevétel-növekedést várunk az előző évhez képest”
– emelte ki.
Sikeres volt a zártkörű alaptőke-emelés az első félévben
„Idén tavasszal jelentettük be, hogy a nemzetközi piaci jelenlétünk erősítésének, illetve a disztribúciós hálózatunk kiépítésének támogatása céljából tőkeemelést tervezünk. A zártkörű tőkeemelés június végén lezárult, és ennek keretében mintegy 60 millió forint tőke bevonására került sor, ami – különösen a jelenlegi tőkepiaci körülmények között – kiemelkedő sikernek tekinthető. Ez egyértelműen igazolja, hogy a stratégiánk és a hosszú távú jövőképünk egyaránt meggyőző a befektetők számára”
– tette hozzá Márton Miklós.
A napokban érkezik a 2024. évi osztalék
Az idei évtől a ViVeTech belépett az osztalékpapírok körébe, amelybe a BÉT-en szereplő cégek csupán ötöde tartozik; a társaság tavalyi nyeresége közel 20 százalékát a következő napokban fizeti ki a részvényesek számára. Az osztalékfizetés mellett a ViVeTech hosszú távon is elkötelezett.
Egy év alatt 37 százalékkal emelkedett a ViVeTech árfolyama
A 2011-ben alapított, magyar tulajdonú ViVeTech Nyrt. IT-biztonsági megoldásaival többek között hazai és nemzetközi kritikus infrastruktúra-szolgáltatók – így például az egészségügy, a közlekedés, a közszolgáltatások és a közigazgatás területén működő ügyfelei – kibertámadások elleni védekezését segíti.
A ViVeTech részvénye 2022. május 31-én került bevezetésre a Budapesti Értéktőzsde középvállalatokra specializált Xtend piacára, a Társaság nyilvános tulajdonban lévő részvényeinek aránya jelenleg 20,17 százalék. A ViVeTech árfolyama az elmúlt egy évben – a korábbi időszakhoz képest jelentős forgalomnövekedés mellett – 37 százalékkal emelkedett, a papír záró ára 2025. szeptember 9-én 316 forint volt.
A ViVeTech szeptember 23-án online befektetői webináriumot tart, ahol a cég vezérigazgatója, Márton Miklós és a társaság gazdasági vezetője, Lendvai Beáta bemutatja az idei első féléves pénzügyi eredményeket, a ViVeTech idei terveit és várható eredményeit, továbbá a folyamatban lévő nemzetközi terjeszkedés legfrissebb fejleményeit.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A digitális fejlődés és a kollaboráció találkozása, a Zeus-rendszer
Megújult a ZEUS banki információs rendszer, amely gördülékenyebb ügyfélélményt és egyszerűbb mindennapokat biztosít a K&H 198 ügyfélpontján dolgozó banki munkatársaknak.
A K&H és a Capsys Informatikai Kft. példaértékű együttműködésének eredménye egy modern, felhasználóbarát megoldás, amely intuitív navigációval, színkódokkal, grafikonokkal és az AI-integráció lehetőségével támogatja a hatékony munkát.
A fejlesztés során a K&H Bank és a Capsys Informatikai Kft. nem klasszikus beszállító- megrendelő kapcsolatban dolgozott. Nyílt kommunikáció, kölcsönös bizalom és folyamatos közös gondolkozás jellemezte a projektet. Ez a hozzáállás tette lehetővé, hogy a banki információs rendszer egyszerre legyen robosztus és rugalmas, modern és könnyen használható. A projekt szakmai kihívása abban rejlett, hogy a Zeus digitalizációs program egyik látványos elemét egy meglévő, régi technológián alapuló saját fejlesztés modernizálására használták. A cél a bővebb funkcionalitás, korszerűbb felhős struktúra és a végfelhasználó szempontjából optimalizált használhatóság volt. A rendszer fejlesztésének kulcsa, hogy a banki ügyintézők és az ügyfelek mindennapjaiban is kézzelfogható értéket teremtsen. Az új megoldás bevezetése egy hosszú távú, többlépcsős digitális transzformációs stratégia része.
„A Zeus rendszer modernizációja mérföldkőnek számít mind az IT, mind az üzleti oldalon. A funkciókat teljes egészében a végfelhasználó igényeihez igazítottuk, a felhős technológiák alkalmazásával pedig a kollégák az ügyfelek kiszolgálására koncentrálhatnak, nem a rendszer használatára. Ez a projekt nemcsak technológiai áttörés, hanem a munkavállalói fejlődés szempontjából is kiemelkedő, hisz olyan munkahelyet építünk, ahol a fejlődés alapérték, a kollégák folyamatosan kipróbálhatnak új technológiákat, több területen kibontakozhatnak, és bővíthetik tudásukat. A projekt során megszerzett tapasztalatok és az együttműködési módszerek a jövőbeni fejlesztések alapját képezik, biztosítva, hogy a technológiai innováció mindig a kollégák és az ügyfelek valódi igényeit szolgálja”
– hangsúlyozta Ozorai Dénes a K&H IT vezetője.
A K&H példája mutatja, a valódi innováció nemcsak kifelé, hanem befelé is hat – a technológiai megújulás akkor teljes, ha a kollégák munkáját is egyszerűbbé, gyorsabbá és inspirálóbbá teszi.
„Az igények definiálása és megvalósítása során folyamatos, támogató kommunikáció zajlott, a problémák őszinte feltárásával és közös megoldáskereséssel. Rendkívül inspiráló volt látni, hogy a K&H csapata nyitott minden ötletre, gyorsan reagált a visszajelzésekre, és minden esetben a közös cél – a végfelhasználók és a banki kollégák számára értéket teremtő rendszer állt az első helyen. Szállítói oldalról nagyon megnyugtató volt egy ilyen nyílt, őszinte és megoldáscentrikus munkában részt venni, ahol a felek kölcsönösen támogatták egymást, és minden apró részletet közösen gondoltunk végig. Ez az együttműködési modell nemcsak gördülékeny és hatékony volt, hanem valóban innovatív is, és példaértékű minden jövőbeni projekthez”
– tette hozzá Domonkos Tamás a Capsys Informatikai Kft. üzletág igazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Kyndryl felmérése szerint a mainframe modernizációs projektek 2–3 szoros befektetés arányos megtérülést biztosítanak
A Kyndryl (NYSE: KD), a küldetéskritikus vállalati technológiai szolgáltatások vezető globális szereplője, ma közzétette immár harmadik alkalommal publikált State of Mainframe Modernization felmérésének eredményeit.
A kutatás bemutatja, miként alakítják át a vállalatok a mainframe-rendszerek szerepét a gyorsan változó digitális környezetben. Az eredmények szerint a szervezetek egyre inkább rugalmas modernizációs stratégiákat alkalmaznak, nagyléptékben építik be a mesterséges intelligenciát, és megduplázzák a mainframe használatát a hibrid IT‑környezetekben – mindezt a szakemberhiány és a szigorodó szabályozói elvárások közepette.
A felmérésben részt vevő 500 üzleti és IT‑vezető válaszai alapján a modernizációs projektek költségei csökkentek, miközben a befektetés‑arányos megtérülés (ROI) növekedett. A válaszadók jelenleg 288% és 362% közötti ROI‑t érnek el kezdeményezéseikkel, attól függően, hogy a modernizációt közvetlenül a mainframe‑en valósítják meg, felhőintegrációt hajtanak végre, vagy a munkaterheléseket más platformokra helyezik át. Emellett a szervezetek 80%-a az elmúlt évben módosította mainframe‑modernizációs stratégiáját, hogy alkalmazkodjon a változó piaci körülményekhez, a geopolitikai fejleményekhez, az új szabályozásokhoz és a feltörekvő technológiákhoz.
A felmérésből az is kiderült, hogy a mesterséges intelligencia mára a jövőbeli lehetőségből a jelen egyik legfontosabb üzleti hajtóerejévé vált: a szervezetek közel 90%-a már bevezette, vagy tervezi bevezetni a generatív MI‑t a mainframe‑rendszereken. A válaszadók jelentős eredményeket várnak a mesterséges intelligencia és a generatív MI alkalmazásától – összesen 13 milliárd dollár költségmegtakarítást és 20 milliárd dollár új bevételt prognosztizálva a következő három évre. Az MI emellett hozzájárul a munkaerőpiaci tudás hiány mérsékléséhez is. A szervezetek több mint fele (56%) számolt be a platform használatának növekedéséről az elmúlt évben, mivel a hibrid környezet részeként új, magas hozzáadott értékű szerepeket azonosítanak számára.
„A mainframe az MI‑alapú hibrid vállalati stratégiák egyik katalizátorává vált, amely milliárd dolláros megtérülést biztosít, miközben új innovációs lehetőségeket teremt az ügyfelek számára” – mondta Hassan Zamat, a Kyndryl Core Enterprise üzletágának globális szakmai vezetője. „A szervezetek ma sokkal pragmatikusabban közelítik meg a modernizációt, hogy jobb üzleti eredményeket érjenek el és beépítsék az új technológiákat. A megfelelő partnerekkel való együttműködés kulcsfontoságú egy rugalmas, biztonságos és jövőálló platform kialakításában.”
A válaszadók azt is megerősítették, hogy a modernizáció sikerének kulcsa egyre inkább a mainframe‑ és a feltörekvő technológiákban egyaránt jártas munkaerő. A vállalatok 70%-a küzd azzal, hogy megtalálja a megfelelő, több területen is kompetens szakembereket, miközben 74% továbbra is külső szolgáltatókra támaszkodik modernizációs kezdeményezései támogatásában. A megkérdezettek 94%-a szerint modernizációs terveiket jelentős mértékben befolyásolja a szabályozói megfelelés, és a biztonság továbbra is alapvető szempont marad a döntéshozatal során.
A felmérés rámutat, hogy miközben a vállalatok igyekeznek alkalmazkodni a kihívásokhoz, a mainframe-platform továbbra is a legkritikusabb technológiai képességeik alapját képezi. A mainframe‑modernizációról alkotott vállalati véleményekről, valamint a kapcsolódó kihívásokról, kockázatokról és előnyökről további részletek a Kyndryl 2025‑ös State of Mainframe Modernization Survey jelentésében olvashatók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Használat alapú rugalmasságot biztosít az MSP-k és a KKV-k számára a Zyxel
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung digitális háztartási készülékei megkapták az első TÜV Nord IoT biztonsági tanúsítványt
-
Mozgásban2 hét ago
Elektromos gokarthoz fejlesztett intelligens hajtásláncot a Széchenyi István Egyetem kutatói által alapított cég
-
Okoseszközök2 hét ago
Művészeti inspiráció a Samsung QLED televíziók valódi kvantumpont-technológiájával
-
Tippek2 hét ago
Hogyan térjünk vissza a munkába nyaralás után? – a munkahelyi etikett segít.
-
Gazdaság2 hét ago
Földkerülésnyi energia 16 akkuszekrényben: új energiatárolót adott át az E.ON Soroksáron
-
Gazdaság2 hét ago
A pénz pszichológiája – Hogyan gondolkodjunk helyesen a pénzről?
-
Okoseszközök2 hét ago
Papírhatású kijelzővel és 2.5K felbontással érkezik a HUAWEI MatePad 11.5