Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Rövid távon nincs esély, hogy a falvakban is megoldható legyen a készpénzhez-jutás

Egyelőre még a városokban lévő ATM-megjelenést is meg tudják kerülni a bankok a megengedő jegybanki szabályozás miatt, így az a terv futurisztikusnak hat, hogy minden településen legyen ATM-készülék – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Aligha teljesíthető a Nagy Márton által kedden egy sajtótájékoztatón elhangzott megállapítás, amely szerint minden településen legyen készpénzkiadó automata (ATM), ám Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a nemzetgazdasági miniszter olyan területen vár el javulást, ahol bizony amúgy is van mit tenniük a hazai pénzintézeteknek – de a szabályozó jegybanknak is. 

A szakember arra emlékeztet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kibocsátott kártyaszámhoz kötve meghatározta, hogy a bankoknak hány ATM-et kell üzemeltetniük, ezen belül pedig azt is, hogy ezeknek milyen legyen a területi eloszlása. 

A betéti kártyák 1, a hitelkártyák 0,5-ös szorzóval számítanak be a darabszám meghatározásába. További módosító elem, hogy a bankoknak akkor is új ATM-et kell üzembe helyezniük, ha az automatáikon lebonyolított forgalom meghaladja az MNB által meghatározott éves átlagos referenciaértéket. Ez az érték jelenleg készpénzfelvétel esetében 2,3 milliárd forint, míg a készpénzbefizetésre alkalmas ATM-eknél történő befizetési forgalom esetében 3,25 milliárd forint.

Visszafogott hálózatbővítés

A bankok a rendelet hatására fejlesztettek is: az ATM-hálózat a 2023. június végi 4825 darabról 5140 darabra nőtt, ám Gergely Péter szerint a 6,5 százalékos bővülést részben zárójelbe teszi, hogy a fenti időszakban a kibocsátott bankkártyák száma is 3,9 százalékkal, 10,3 millióra nőtt. Ezen belül a betéti kártyák 2,9 százalékkal 9,12 millióra, a hitelplasztikok száma 5,5 százalékkal, 1,16 millióra nőtt.

A BiztosDöntés.hu gyűjtése szerint a bankok jelenleg nagyságrendileg a következő számú ATM-et üzemeltetnek

  • OTP Bank ~1 900​
  • MBH Bank 927​
  • K&H Bank 550​
  • Erste Bank ~ 400​
  • UniCredit 180​
  • Raiffeisen 122​
  • CIB Bank 118​

 A szabályozás alapján a bankok darabszámra nagyjából megfelelnek az MNB elvárásainak, ám Gergely Péter szerint annak az előírásnak jó eséllyel alapesetben nem tudnának  megfelelni, amely arra kötelezi például a közepes méretű – 600 ezer és 1,2 millió közötti kártyát kibocsátó  – bankokat, hogy a budapesti kerületekben és a megyeszékhelyeken kívüli 310 város legalább 65 százalékában – 214 helyen – legyen ATM-jük, míg a nagybankok ATM-jeinek a „sima” magyar városok 80 százalékában, 263 településen kellene jelen lennie. 

Sok a felmentés

De nem is kell – figyelmeztet Gergely Péter arra a lehetőségre, hogy maga a szabályozás is azt mondja ki, hogy az egyes településeken/településrészeken ténylegesen üzemelő automaták számának valamennyi településkategóriában átlagosan, és a 65%-os, illetve 80%-os aránynak országos szinten kell megfelelni. Ez azt jelenti, hogy egy hitelintézetnek nem szükséges minden vármegyében a rá vonatkozó aránynak megfelelő számú városban készpénzes automatát üzemeltetnie. Praktikusan az 53, pest megyei agglomerációs városban telepített ATM-ekkel több más megyére eső telepítési kötelezettség kiváltható. 

Ráadásul – teszi hozzá a BiztosDöntés.hu szakértője – a pénzintézetek az MNB iránymutatása szerint alkalmazhatják azt a kompenzációs-szabályt, hogy ha a 3 településtípus – fővárosi kerület-vármegyeszékhely-egyéb település közül legalább 2 esetében a működő ATM-készülékek száma legalább kettővel meghaladja az előírt mennyiséget, akkor a 3. településtípusnál arányosan, de maximum 25 százalékkal csökkenthető a telepítendő ATM-ek száma. 

Mindez komoly felmentvényt ad a jellemzően a fővárosban és a vármegyeszékhelyeken automata-hálózatot kiépítő bankoknak. 

Co-branded ATM-ek?

Az MNB sem várja el az összes településen való megjelenést. A 1/2023 (I.17.) számú Bankjegyrendelet szerint a nem városi rangú településen készpénzes automata abban az esetben üzemeltethető, ha azt az ügyféligény, a forgalmi adatok vagy a lakosságszám indokolja. Hogy mely településeken lehet indokolt önálló ATM fenntartása, azt Gergely Péter szerint az sugallhatja, hogy az MNB a rendelet kiadásával párhuzamosan a bankok rendelkezésére bocsátotta a 3000 főnél nagyobb lélekszámú települések listáját.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az ATM-ek kihelyezése, üzemeltetése nem olcsó megoldás, épp ezért önállóan aligha tudnának megjelenni a kisebb településeken. Van persze a világban számos helyen olyan megoldás – pl. az USA-ban a NationalLink hálózat – ahol több bank közösen üzemeltet bankjegykiadó készülékeket – az ilyen co-branded készülékek fenntartása olcsóbb, megosztott költségekhez vezethet. (Korábban itthon a Raiffeisen Bank saját ATM-ként ismerte el a bankfüggetlen ATM-hálózat üzemeltető Euronet automatáit, de itt nem közös üzemeltetésről volt szó.) Gergely Péter szerint a co-branded ATM-ek megjelenését ugyan hazánkban jogszabály nem tiltja, de megjelenésükre szabályozói lépés nélkül egyelőre kicsi esély van.

A Cash-back csak támogatással lehet segítség

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a kistelepüléseken lakók készpénzhez jutását első ránézésre megoldhatná, ha több helyi kereskedőnél – jellemzően a kistelepüléseken jelen lévő Reál és Coop hálózatban – bevezetésre kerülne a Cash-back szolgáltatás. A megoldás révén az ügyfelek kártyás fizetésük után havonta maximum két alkalommal, összesen 40 ezer forint erejéig kérhetnek vissza a fizetett összegen felül készpénzt a boltok pénztáraiban. Gergely Péter szerint ugyanakkor a megoldás elterjedése továbbra is nehézkes – Magyarországon intézményes formában csak a Penny üzletekben került bevezetésre. 

A kistelepüléseken a legnagyobb gondot az okozná, hogy komoly eséllyel előfordulhat, hogy a boltban – elsősorban a reggeli nyitást követő időszakban – nem lenne annyi készpénz, amennyit az adott napon (időszakban) a vásárlók fel akarnának venni. A kiemelkedően magas készpénzlogisztikai költségek – folyamatosan magas készpénzállomány tartása, berendelése, őrzése – a szakember szerint külön, célzott támogatás nélkül a kistelepüléseken egyszerűen nem tenné rentábilissá a szolgáltatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új korszak a retail ingatlanpiacon: a Westend teljesen digitalizálja a speciális területek bérbeadását

A Westend Magyarországon elsőként vezetett be olyan proptech alapú digitális megoldást, amely a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadását teljes mértékben digitális alapokra helyezi. Az új foglalási felület a mindennapi online foglalási rendszerek logikáját ülteti át a kereskedelmi ingatlanpiac működésébe.

A fejlesztést a Westend B2B és Innovációs Központ csapatai valósították meg azzal a céllal, hogy a bérbeadási folyamat átláthatóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá váljon. Az új platform a https://leasing.westend.hu/ oldalon érhető el, és lehetővé teszi, hogy a partnerek – legyen szó házon belüli együttműködőkről vagy külső bérlőkről – online, transzparens feltételek mellett foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet.

A digitális rendszer egy régóta fennálló piaci igényre reagál. A manuális egyeztetések, e-mailes körök és adminisztratív lépések helyett a platform strukturált, átlátható és jól követhető folyamatot kínál. Ez nemcsak az adminisztrációs terheket csökkenti, hanem felgyorsítja a döntéshozatalt és növeli a működés hatékonyságát is.

A megoldás különösen releváns a retail és ingatlanpiaci szereplők számára, ahol a rugalmasság, a gyors reakcióidő és az átláthatóság egyre fontosabb versenyelőnyt jelent. A Westend célja a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, valamint a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek kezelésének modernizálása innovatív technológiai megoldásokkal.

„A célunk egyértelmű volt: a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, az adminisztrációs terhek csökkentése és a döntéshozatal felgyorsítása. A megoldás lehetővé teszi, hogy a partnerek gyakorlatilag kattintásra foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet, transzparens feltételek mellett”

– emelte ki Pálvölgyi Patrik, a Westend innovációs központ vezetője.

Az új digitális foglalási platform bevezetésével a Westend új mércét állít a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadásában, és a proptech megoldások alkalmazásával a jövő digitális működési modellje felé egyértelmű és határozott lépést tesz.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Ehetővé tenni a talajt – Magyar deep tech vállalkozás nyit új piacot egy világszabadalommal

Ritka, amikor egy magyar fejlesztés nem egy meglévő iparágba próbál betörni, hanem új piacot definiál. A Draconic Technology Kft. ilyen. Egy deep tech vállalkozás, amely világviszonylatban (PCT -Patent Cooperation Treaty) szabadalmaztatott eljárásával egyszerre szól az élelmiszeriparhoz, az egészségmegőrzéshez, a kozmetikai iparhoz és a jövő gyógyszerkutatásához, mindezt zöld technológiával, hulladék nélkül.

A technológia mögött Dr. Solymosi Péter és Goda Gábor vegyészmérnök valamint csapata áll, akik egy egyszerű, de radikális kérdésből indultak ki: mi van akkor, ha a talaj nem alacsony értékű nyersanyag, hanem egy eddig alulértékelt bioaktív alapanyag forrás?

„A lényeg igazából az, hogy ehető lesz a talaj, pontosabban annak egy igen hasznos frakciója”

– mondja Goda Gábor.

„Ha így nézünk a minket körülvevő talajokra, hirtelen teljesen más üzleti és tudományos tér nyílik meg.”

Egy szabadalom, ami nem terméket, hanem platformot véd

A Draconic Technology szabadalma – „Eljárás élelmiszeripari minőségű fulvosav és/vagy huminsav előállítására” – 2022 márciusában került beadásra, a megadási értesítés pedig 2025. októberében érkezett meg. Azóta a csapat fókusza a skálázhatóságra és a nemzetközi piacra lépésre került.

A szabadalom nem egy konkrét terméket, hanem egy platformtechnológiát véd: egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi humin- és fulvosavak ipari, élelmiszeripari minőségű előállítását talajból, melléktermék képződése nélkül. A folyamat során keletkező technológiai vizek is hasznosíthatók – például levéltrágyák alapanyagaként –, ami a technológiát egyszerre teszi fenntarthatóvá és gazdaságilag skálázhatóvá. Ez az a pont, ahol a megoldás ipari és befektetői szempontból is értelmezhetővé válik.

„Ha lett volna korábban ilyen technológia, nem kaptunk volna rá szabadalmat”

– fogalmaz Goda lakonikusan.

Várpalotai üzem: prémium alapanyag, tudatos választás

A Draconic Technology Várpalotán található üzemében folyik a technológia ipari megvalósítása, ahol a csapat tiszta, érintetlen, gyógyvízzel átitatott térségből származó tőzegből állítja elő a humin- és fulvosav-frakciókat. A kidolgozott technológia prémium alapanyagot és stabil minőséget biztosít.

Miért érdekes ez a piac számára?

A humin- és fulvosavak természetes kelátképzők: alapvető tulajdonságuk, hogy ásványi anyagokat kötnek meg, majd a helyi környezet elektronegativitása alapján, úgymond intelligensen adják le azokat a fejlettebb szervezeteknek.

Egy vas-humát például csak annyi vasat ad le, vagyis tesz elérhetővé, amennyire ténylegesen szükség van, az adott környezetben. A hasznos kelátásványok leadása közben képes káros nehézfémeket – például ólmot vagy higanyt – megkötni és eltávolítani szubsztitúciós cserereakció formájában. 

„Úgy pótolunk ásványi anyagot, hogy közben méregtelenítünk”

– mondja Goda.

„Ez az a pont, ahol az élelmiszeripar, a nutraceutikumok és a gyógyszerkutatás elkezd egymásba csúszni.”

Egyes szűkebb fulvosav-frakciók már most ígéretes eredményeket mutatnak preklinikai kutatások során a nem alkoholos májcirrózis és szívizomsorvadás vizsgálatában, ami hosszabb távon új klinikai alkalmazások felé nyithat utat.

Magyar technológia, globális skálázás

A Draconic Technology jelenleg alapanyag-előállítóként pozícionálja magát, elsősorban étrend-kiegészítő, élelmiszeripari és speciális kelátképző felhasználásra. Olyan technológiát kínál, amely különböző iparágak számára képes standardizált, élelmiszeripari minőségű humin- és fulvosav-frakciókat előállítani. Jelenleg aktív tárgyalások zajlanak az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Ghánában, miközben a csapat további nemzetközi piacokra készül.

A humin- és fulvosav-alapú készítmények globális piaca ma már több milliárd dolláros nagyságrendű, elsősorban a mezőgazdaságban és az állategészségügyben, miközben az élelmiszeripari és humán felhasználás még nagyrészt kiaknázatlan területnek számít.

Bár a vállalkozás még early stage fázisban van, a most megkapott világszabadalom stabil alapot ad a következő lépésekhez. A tervek szerint a platformra a következő években további 3–4 szabadalom és új iparági alkalmazások épülnek majd.

„Nem biztos, hogy új molekulát kell kitalálni. Néha elég másképp ránézni arra, ami eddig is ott volt a lábunk alatt”

– zárja Goda Gábor.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája: idén is várják a hallgatókat a Széchenyi István Egyetem rendezvényére

Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a győri Széchenyi István Egyetem XVIII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára.

A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvényen a hallgatók valós ipari feladatokon dolgoznak, miközben megismerhetik egymást és a szakma képviselőit is. Regisztrálni március 13-ig lehet.

A legjobb munkákat bemutató csapatok értékes nyereményekkel gazdagodhatnak – ahogy az tavaly is történt. (Fotó: Nagy Gergely/Széchenyi István Egyetem)

A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai tapasztalatot cserélhetnek. Ennek a formája végül egy mérnöki verseny lett: a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. Mindezt a közösségépítés jegyében számos szabadidős program egészíti ki.

A konferencia úgy nyújt gyakorlatorientált képzést, hogy közben a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal és akár tehetséges hallgatókkal is gazdagodhatnak. Az esemény amellett, hogy betekintést enged tényleges projektekbe, összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel. Mindennek célja, hogy a résztvevőknek lehetőségük nyíljon olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyek értékesek lesznek későbbi szakmai pályájuk során.

A Széchenyi István Egyetem campusán zajló rendezvény mára nemzetközivé vált, amelyen a hazai egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmények Szlovákiából, Romániából és Szerbiából. Újdonság, hogy a gépészmérnök, járműmérnök és mechatronikai mérnök szakok mellett idén már a villamosmérnöki szak hallgatóit is várják a rendezvényre.

A program a hagyományoknak megfelelően a nyílt és bárki által látogatható nagyszabású autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 12-én, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 15-ei prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára március 13-ig lehet jelentkezni a regisztrációs űrlap kitöltésével. A korábbi rendezvényekről beszámoló itt és itt olvasható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss