Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Kiszolgáltatottság helyett kiszolgálás

Ezekre a kiberbiztonsági szempontokra kell figyelniük a vállalatoknak 2025-ben a KPMG szerint.

Sürgős intézkedésekre van szükség a kiberbiztonság terén a digitális környezet rohamos fejlődése miatt. A mindent átszövő digitális kapcsolatok és az olyan gyorsan megjelenő technológiák, mint a mesterséges intelligencia, szakmai és magánéletünk szinte minden aspektusát újra definiálják. Így a kiberbiztonság nem csupán üzleti szempontból aggasztó, hanem a társadalom minden területét érintő, egyetemes kérdéssé vált. Milyen megközelítésekre van szükségük a vállalatoknak a kiberbiztonság terén ebben az évben? Hogyan szolgálhatja a kiberstratégia az üzleti növekedést? Milyen új szerepük van mindebben az információbiztonsági vezetőknek? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat a KPMG Cybersecurity Considerations 2025 jelentése.

A KPMG hatodik éve készíti el Cybersecurity Considerations jelentését. Az eltelt öt évben, tehát 2020 és 2025 között a folyamatosan változó kiberbiztonsági környezet kézzelfogható fókuszpontként jelent meg a szervezeti vezetők számára. Több kulcsfontosságú téma évről évre visszaköszön, ilyen például a rugalmasság, a személyazonossági hozzáférés-kezelés (IAM), a felhőbiztonság, vagy a tehetség- és készséghiány. A hangsúly azonban eltolódott a hagyományos biztonsági intézkedésektől a globális és sokrétű digitális környezet prioritásai és kihívásai felé, amelyekre az ionformációbiztonsági vezetőknek szinte valós időben kell reagálniuk. A COVID-19 járvány magával hozta a távmunka elterjedését, emiatt a felhő és a mesterséges intelligencia biztonságára való összpontosítás az információbiztonsági terület kulcsfontosságú célkitűzésévé vált. A tehetséghiány már régóta kritikus kérdés, és ez csak fokozódik a feltörekvő technológiák és az ezekhez szükséges új és változatos készségek tükrében. A személyazonossági hozzáférés-kezelés a Zero Trust stratégiák középpontjába került, a digitális identitások és a hamisítványok azonosításának eszköze lett. A rugalmasság általános követelménnyé vált, és ez a jövőben is így marad. A KPMG kutatásai szerint a vizsgált alapvető biztonsági eszközök nagy része továbbra is központi szerepet játszik. Azonban az új technológiák, a bővülő szabályozások, a kifinomultabb eszközök és a növekvő fenyegetések között az információbiztonsági vezetők szerepe és felelőssége egyre nagyobb.

Nyolc kulcsfontosságú szempont a kiberbiztonságban

A KPMG jelentése nyolc kulcsfontosságú szempontot határoz meg – ezeket kell figyelembe venniük a korszerű vállalatok vezetőinek 2025-ben, hogy mérsékeljék az aktuális kockázatokat, kiépítsék a megfelelő ellenálló képességet, és közben elősegítsék az üzleti növekedést.

Meddig terjed a CISO hatásköre?

A szervezetek digitális átalakulása, a kiberfenyegetések és a szabályozások bővülése jelentős változásokat hozott az információbiztonsági vezetők (CISO-k) szerepében. Ők ma már nem csupán informatikai biztonsági vezetők, és nem is csak a szervezetek influenszerei (ahogy azt a 2022-es Cybersecurity Considerations KPMG-felmérés megállapította), hanem kulcsfontosságú szereplők a vállalatirányításban. Részt vesznek a kockázatértékelésben, a vállalati célok és biztonsági prioritások összehangolásában, a megfelelő kockázatkezelési szint kialakításában. A vezetőség egyre gyakrabban kéri közvetlen beszámolóikat, és elvárja tőlük, hogy a technikai részleteket világosan és érthetően közvetítsék a nem technikai döntéshozók felé. Meg kell érteniük az üzleti folyamatokat, és képesnek kell lenniük arra, hogy a biztonsági intézkedéseket ezekhez igazítsák. A szervezeti kultúra és munkamódszerek alakításában is szerepet kell vállalniuk. Meg kell határozniuk, hogyan segítheti a mesterséges intelligencia a vállalat, az alkalmazottak és az ügyfelek védelmét, miközben beruházásokkal és integrált AI-specifikus védelmi megoldásokkal kell biztosítaniuk a modellek biztonságát.

Helyzetüket nehezítik a tisztázatlan felelősségi körök, gyakran egyensúlyoznak a tanácsadói és a döntéshozói szerep között. Sokszor erőforráshiánnyal küzdenek, és folyamatos nyomás alatt vannak, hiszen a dinamikus fenyegetések állandó éberséget és gyors reagálást követelnek.

„Megoldás lehet itt a felelősségi körök felosztása – egyre több vállalat ismeri fel, hogy ezt a feladattengert nem lehet egyetlen személyre rázúdítani. A kiberbiztonsági küzdelem egyenlőtlen: az adott csapatnak folyamatosan védenie kell az egész vállalatot, a támadóknak viszont elég egyetlen gyenge pontot találniuk, hogy hozzáférjenek a hálózathoz. Ahhoz, hogy jól működjön a védekezés, több szegmens összehangolt együttműködésére van szükség”

– tanácsolja Lukács Kornél, a KPMG kiberbiztonsági tanácsadásért felelős partnere.

Átfogó képzési programokkal leküzdhető a humánkockázat

A kiberfenyegetések elleni küzdelemben továbbra is az emberi tényező a legkritikusabb. Ahogy a szervezetek folyamatosan digitalizálják üzleti modelljüket, a kiberkockázatok ellensúlyozásához szükséges tudást és humánerőt egyre nehezebb felépíteni. Az új, kifinomult technológiák és a gyorsan fejlődő fenyegetések csak súlyosbítják a már most is növekvő szakképzettségi hiányosságokat. Ráadásul egyre mélyül a szakadék a műszaki és nem műszaki készségek között. Az adatvédelmi, kockázati és megfelelési szakemberek esetében az erős technikai képességek továbbra is elengedhetetlenek, de egyre fontosabb a hatékony kommunikáció, a problémamegoldás, az alkalmazkodóképesség és az együttműködés is. Ennek kezelésében segíthetnek az átfogó képzési programok. A munkaerőt megtartani is nehezebbé válik; a KPMG biztonsági műveleti központokról szóló friss felmérésében a biztonsági vezetők csaknem fele mondta, hogy ezzel komoly problémái vannak. Itt érdemes szorosan együttműködni a HR-rel: a rugalmas munkarend, a világos karrierlehetőségek és a szakmai fejlődési lehetőségek biztosítása vonzó lehet a kiberbiztonsági tehetségek számára, és a tapasztalatok szerint a befogadásra, a sokszínűségre és a méltányosságra irányuló kezdeményezések is fontosak lesznek a készséghiány kezelésében.

A mesterséges intelligencia valódi eszköz lehet a biztonsági csapatok számára a készséghiány kezelésében, ugyanakkor a legtöbb esetben nem helyettesíti az emberi munkaerőt. Azzal, hogy a rutinfeladatokat automatizálják az AI segítségével, a szervezetek jelentősen növelhetik a hatékonyságot, így a kibercsapatok felszabadulnak, hogy összetettebb stratégiai feladatokra összpontosíthassanak a hálózat védelme érdekében. Az emberi tényezőnek kulcsszerepe lesz az AI asszisztensek ellenőrzésében. Az információbiztonsági vezetőknek biztosítaniuk kell, hogy csapataik megfelelő képzést kapjanak az AI-rendszerek melletti munkavégzésre, megismerve azok képességeit és korlátait.

Miként teremthető bizalom az AI iránt?

Az AI betört, és velünk is marad. A szervezetek továbbra is vizsgálják, hogy a mesterséges intelligencia hogyan növelheti üzleti tevékenységük értékét. Helye gyakorlatilag minden szervezeti funkcióban van, elfogadását és bevezetését azonban számos kulcsfontosságú kiber- és adatvédelmi kihívás befolyásolhatja. E tekintetben a vezetők továbbra is szkeptikusak. Az adateltolódás, a jogosulatlan hozzáférés és a visszaélések kockázata változatlanul magas. A vezérigazgatók 70 százaléka azt mondja: vállalata növeli a befektetéseit a kiberbiztonságba, kifejezetten az AI-hoz köthető fenyegetések elleni védekezés miatt. A nagyobb átláthatóság, elszámoltathatóság és irányítás a mesterséges intelligencia fejlesztése és alkalmazása körül valószínűleg a CISO-k egyik legfontosabb prioritása lesz. A bizalmat hiteles, minőségi és ellenőrzött adattal tanított AI-implementációk tarthatják fenn, a rendszerek folyamatos monitorozását és értékelését be kell építeni a szervezet napi működésébe, mindez pedig komoly és folyamatos odafigyelést igényel. A vállalatoknak nyomon kell követniük a szabályozási fejleményeket is, és ezeket proaktívan össze kell hangolniuk AI-irányítási gyakorlataikkal, hogy bizalmat építsenek ki az érdekelt felekben.

Használható-e AI a kiberbiztonsághoz – ha egyébként maga az AI is még kockázat?

A mesterséges intelligencia a hatékonyság növelésének, a működési költségek csökkentésének, a kockázatkezelés javításának és a növekvő munkaterhelés lehetséges kezelésének eszközeként jelenik meg. A lehetőség ugyanakkor komoly kockázatokat is hordoz, és sok kérdést felvet egyebek mellett az adatbiztonság vagy a képzés hiánya terén. A KPMG kutatása szerint eközben a vállalatok felsővezetői és igazgatói szintjén egyre erősebb a félelem attól, hogy kimaradnak az AI nyújtotta előnyökből. 82 százalékuk elismerte, hogy a versenytársakkal való lépéstartás érdekében olyan technológiai beruházások mellett döntenek, mint például a virtuális és kiterjesztett valóság. Mielőtt azonban fejest ugranának az AI bevezetésébe, a szervezeteknek gondoskodniuk kellene arról, hogy az alapvető kiberbiztonsági folyamatok szilárd alapokon álljanak, és a vezetők az AI jelenlegi – és rohamosan fejlődő – képességeinek és korlátainak ismeretében döntsenek. A CISO-knak ezért az AI kiber- és adatvédelmi funkciókba való integrálásának mérlegelésekor ismerniük kell szervezetük jelenlegi kiberbiztonsági helyzetét, azonosítaniuk kell az esetleges hiányosságokat, gyengeségeket, és össze kell vetni a potenciális előnyöket a kockázatokkal – ez pedig rendszerenként különböző eredményeket hozhat.

Meddig biztonságos csökkenteni a platformok számát?

Annak érdekében, hogy leküzdjék az egyre összetettebb kiberbiztonsági kockázatokat, a szervezetek folyamatosan bővítik a digitális eszközeik védelmére szolgáló megoldások arzenálját. Itt már pusztán a rendelkezésre álló lehetőségek száma is nyomasztó lehet. Sok szervezet vizsgálja a biztonsági platformok bevezetését, amelyek nagyobb hatékonyságot, jobb átláthatóságot, a költségek csökkentését, és a biztonsági környezet feletti fokozott ellenőrzést biztosítanak számukra. Az elmozdulás a platformok konszolidációja felé azonban buktatókat is rejthet. Az egyik jelentős – bár nem új – aggodalom a koncentrációs kockázat, amikor a szervezet túlzottan függővé válhat egyetlen szállítótól vagy platformtól. Egy másik, kereskedelmi szempontból jelentkező kihívás a beszállítói kötöttség. Ahogy a szervezetek egyre inkább függenek egy adott termék- vagy szolgáltatáskészlettől, előfordulhat, hogy a választott platform már nem felel meg igényeiknek. Ilyen esetekben a szolgáltatóváltás költséges és összetett vállalkozás lehet, jelentős kompatibilitási problémákkal és további képzési követelményekkel járhat.

„E kockázatok mérséklése érdekében fontolóra kell venni a platformkonszolidáció hibrid megközelítését”

– javasolja Lukács Kornél, a KPMG kiberbiztonsági tanácsadásért felelős partnere.

„Tehát azok a szervezetek, amelyek a platformok konszolidációja felé mozdulnának el, jól teszik, ha a döntés előtt azonosítják és a megvalósítás során kezelik az ezzel járó kockázatokat, a hiányosságokat pedig célzott megoldásokkal egészítik ki, amelyek biztosíthatják a rugalmasságot, az alkalmazkodást a változó körülményekhez.”

Hogyan azonosíthatók az emberek a kibertérben?

Az eszközök és felhasználók megbízható azonosítása egy olyan szilárd alap, amely nélkül nem létezik IT-biztonság. A digitális személyazonosságok utat nyitnak egy agilisabb és hatékonyabb digitális világ felé. Ezen a téren világszerte számos innovációval találkozhatunk, az identitás-hitelesítés azonban továbbra is kihívást jelent. A rendszerek közötti széles átjárhatóság, a deepfake megjelenése és a személyes és biometrikus adatfeldolgozás terjedése megköveteli a jövőálló hitelesítési megoldások kidolgozását és korszerű szabályozások kialakítását. A CISO-knak és a döntéshozóknak jobban meg kell érteniük a helyzetet, újra kell gondolniuk a berögzült folyamatokat, és be kell fektetniük a szilárd elveken nyugvó innovatív rendszerekbe.

Megvédhetők-e az okoseszközök?

Az okos eszközök és termékek robbanásszerű elterjedése megváltoztatta a kapcsolattartást a bennünket körülvevő világgal, ezzel együtt pedig a hagyományos biztonsági hozzáállás is elavulttá vált, az alig egy évtizeddel ezelőtt alkalmazott módszerek már nem elegendőek. A termékek egyre rövidülő életciklusa során megjelenő sebezhetőségek a gyártókat és a szabályozókat is arra késztetik, hogy minél gyorsabban minél fejlettebb módszereket keressenek, amelyekkel lehetővé teszik az összekapcsolt eszközök biztonságos használatát. Az eszközök által elért vállalati adatvagyon védelme kulcsfontosságú lesz az ágazatok és infrastruktúrák integritásának, biztonságának megőrzése szempontjából.

Létezik-e stabil biztonsági kultúra?

A működés zavartalansága szempontjából a kiberbiztonság alapvető tényező lett az egyes szervezetek és az egész társadalom számára is. Továbbra is aggasztó, hogy a támadók zsarolóprogramokat vagy más rosszindulatú eszközöket használnak nagyszabású ipari zavarok előidézésére, adatok és akár emberi életek kockáztatásával. A beszállítók is biztonsági kockázatot hordozhatnak: a szervezetek egyre inkább külső szolgáltatókra támaszkodnak a szoftverek és szolgáltatások terén, így fokozott a veszélye annak, hogy ezek az ellátási lánc gyenge láncszemei lesznek. Meg kell találni a módját annak, hogyan hozhatunk létre széles körű, holisztikus és ellenálló biztonsági kultúrát az egész vállalatban azzal a céllal, hogy minden érintett felismerje és hozzátegye a magáét a rendszerek és folyamatok tervezésétől a működtetésen át egészen a kivezetésig.

A teljes riport itt olvasható: Kiberbiztonsági tanácsadás – KPMG Magyarország


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A bértranszparencia egy kultúraváltási sokk, amire a cégek többsége nem áll készen

A 2026 nyarán életbe lépő EU-s bértranszparencia-kötelezettség jelentősen felrázza a magyar munkaerőpiacot, mégis a hazai vállalatok jelentős része nincs felkészülve a változásra. A Jobtain friss, HR vezetők és döntéshozók körében végzett kutatása rávilágít: a cégek túlnyomó többsége tud ugyan az új szabályozásról, de csak kevesen értik pontosan, milyen mélyreható hatásokkal jár majd a bérstruktúrára, a kultúrára és a működésre.

„A bértranszparencia nem adminisztratív feladat, hanem kultúraváltási kényszer, amit nem elég HR szinten kezelni”

– fogalmaz Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Június 7-től az Európai Unió kötelezővé teszi a bértranszparencia irányelv alkalmazását tagállamaiban, így Magyarországon is. A szabályozás a nemek közötti bérszakadék csökkentését és a bérdiszkrimináció felszámolását célozza. A 250+ fős cégeknek évente, a 150–249 fős cégeknek 2027-től háromévente, a 100–149 fős cégeknek pedig 2031-től szintén háromévente kell jelenteniük a bérkülönbséget. 5 százalék feletti eltérés esetén a munkáltatónak igazolnia, majd korrigálnia kell a különbséget.

A legnagyobb félelem: felszínre kerülnek a szervezeti tabuk

A kutatás szerint a cégek döntő része attól tart, hogy a kötelező bérnyilvánosság felszínre hozza a belső bérfeszültségeket, és olyan különbségeket tesz láthatóvá, amelyekre eddig nem kellett magyarázatot adni. A második legnagyobb kockázat a munkavállalói elégedetlenség és demotiváció megjelenése, amit szorosan követ a „nehezen indokolható bérkülönbségek” problémája. Mihályi Magdolna szerint ez a helyzet valójában nem új konfliktust hoz, hanem a meglévőt mutatja meg.

„A transzparencia önmagában nem okoz problémát, csak kimondja azt, amit eddig mindenki sejtett”

– hangsúlyozza.

A HR marad egyedül a frontvonalban – pedig ez szervezeti szintű változás

A válaszadók 70 százaléka szerint a terhelés leginkább a HR-re hárul majd, miközben csak kevesen látják át, hogy a bértranszparencia vezetői és szervezeti szintű felelősség. A kutatás is alátámasztja: sok vezető még mindig „HR-projektként” tekint a közelgő szabályozásra, ami a szakértő szerint komoly csapdahelyzet.

„A bértranszparencia nem kizárólag HR-feladat. Ha a vezetés nem veszi komolyan, a HR szétesik a tűzoltásban”

– mutat rá Mihályi Magdolna.

A cégek többsége még mindig nem kezdte el a felkészülést

A vállalatok jelenleg inkább kivárnak és csak napirenden tartják a rohamosan közelgő határidőt.  A bérstruktúra felülvizsgálatát a cégek mintegy fele tervezi, közel 20 százalékuk szerint a jelenlegi rendszer fenntartható, míg 30 százalékuk még nem döntött ebben a kérdésben. A kutatás szerint sok vállalatnál azonban még semmilyen lépés nem történt, pedig a bérsávok kialakítása, a munkakörök egységesítése és a belső kommunikáció előkészítése hónapokat vehet igénybe. A bértranszparencia bevezetésével a legnagyobb várható költség a cégek szerint a bérek korrigálása, ami egyértelmű jelzés: a szervezetek tudják, hogy az új szabályozás láthatóvá teszi az elmaradásokat.

„A bértranszparencia megmutatja, hol vannak a repedések. A kérdés nem az, hogy lesz-e bérrendezés – hanem az, hogy mikor és mennyire fájdalmasan”

– hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője. A kutatásban résztvevő cégek több mint fele szerint a vezetők felkészítése, több mint 25 százalékuk szerint a belső kommunikáció szintén jelentős többletköltségeket okoz majd a vállalatoknak.

A legnagyobb akadály: tudás- és időhiány

A válaszadók szerint a felkészülés három fő gátja: a tudáshiány, az időhiány és az, hogy a téma egyszerűen nem prioritás. Ez a kombináció azonban rendkívül veszélyes.

„Aki még most sem kezd el készülni, később már csak válságkezelni fog. A toborzásra is csapást mérhet ez a hozzáállás, de aki időben lép és komolyan veszi a szabályozást, az versenyelőnyhöz juthat”

– mutat rá a szakértő. A kutatásban résztvevők többsége szerint viszont a bértranszparencia megnehezíti a toborzást, mert szűkíti a tárgyalási mozgásteret. Mihályi Magdolna úgy véli, ez akkor valós félelem, ha a cég kultúrája és bérstratégiája nincs rendben. Kiemeli: a transzparencia valójában nem a mozgásteret korlátozza, csak megköveteli a professzionális rendszereket. Akinek ez megvan, gyorsabban, tisztábban és hatékonyabban fog toborozni. A bérek átláthatósága – különösen a fiatalabb generáció körében – növelheti a bizalmat.

Az év HR stressztesztjén kiderül, melyik vállalat működik következetesen

A bértranszparencia nem kommunikációs projekt, hanem szervezeti transzformáció, amely egyszerre érinti a kompenzációs rendszert, a szervezeti kultúrát, a vezetői szerepeket és a működési folyamatokat. A kutatás egyértelműen rámutatott a vállalatok és a piac eltérő érettségi szintjére, ami a helyzet kezelésében is meg fog mutatkozni.

„Ez az időszak nem arról szól, hogy megússzuk a transzparenciát. Hanem arról, hogy felkészítjük a szervezetet egy tisztább, következetesebb működésre. Aki most lép, az biztosan nyer

– összegez a Jobtain szakértője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Elektronikus aláírás féláron az önkéntes kamarai tagoknak

Stratégiai együttműködés keretében támogatja a cégek digitális fejlődését és az elektronikus aláírással járó költségek csökkentését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a minősített elektronikus aláírási szolgáltatást kínáló, IT-biztonsági és szoftverfejlesztő cég, a Microsec Számítástechnikai Fejlesztő Zrt.

Az összefogás célja, hogy a kamarához önkéntes tagként csatlakozott vállalkozások számára korszerű, a jogszabályi előírásoknak minden tekintetben megfelelő, minősített elektronikus aláíró szolgáltatás váljon elérhetővé kiemelten kedvező feltételek mellett. Ez az együttműködés a Kamara kedvezményprogramjának első fontos lépése, amelyben kedvezményes digitális és üzleti szolgáltatásokat vehetnek igénybe az önkéntes kamarai tagok, illetve a kötelező hozzájárulás befizetői is.

Az együttműködést elsősorban a vállalkozásokat érintő jogszabályi változások, valamint az elektronikus jelentési kötelezettségek teljesítésének szükségessége indokolta. Az Azonosításra Visszavezetett Dokumentum Hitelesítés (AVDH) szolgáltatás megszűnésével a cégek jelentős része elektronikus aláírási képesség nélkül maradt. A Digitális Állampolgárság Program keretében elérhető eAláírás funkció nem alkalmazható üzleti célokra, és a cégvezetők számára nem használható cégképviseletre. A megváltozott jogi környezetre reagálva az volt a cél, hogy a vállalkozások számára biztonságos, jogilag teljes értékű és könnyen használható elektronikus aláírási megoldás álljon rendelkezésre.

Elektronikus aláírás a vállalkozások mindennapi ügyintézésben

A Kamara és a Microsec közösen kíván gyakorlati és jogilag is stabil megoldást nyújtani, legyen szó jelentési kötelezettségek teljesítéséről, elektronikus szerződéskötésről vagy hivatalos ügyintézésről. A megállapodás keretében e-Szignó minősített elektronikus aláíró csomagok válnak elérhetővé az MKIK alá tartozó területi kamarákhoz önkéntesen csatlakozott vállalkozások számára. A kedvezmény mértéke jelentős, az önkéntes kamarai tagok az első évben 50 százalékos kedvezménnyel vehetik igénybe a szolgáltatást.

„A Kamara elkötelezett amellett, hogy a magyar vállalkozások digitális átállását minden lehetséges eszközzel támogassa. Az e-Szignó minősített elektronikus aláírás féláron történő elérhetősége önkéntes kamarai tagjaink számára fontos lépés a költséghatékony és modern ügyintézés felé, ezzel is növelhetik versenyképességüket. Ezt a munkát egy folyamatosan bővülő Kamarai kedvezményprogram is támogatja majd „

– emelte ki Csókay Ákos, az MKIK főtitkára.

 „Microsec és a Kamara közötti stratégiai együttműködés célja, hogy az AVDH megszűnését követően a vállalkozások kezében jogilag teljes értékű, a hatályos magyar és uniós szabályozásnak megfelelő, ugyanakkor egyszerűen és rugalmasan használható elektronikus aláírási megoldás legyen. Az e-Szignó szolgáltatással az önkéntes kamarai tagok az első évben 50%-os kedvezménnyel teljesíthetik állami jelentési kötelezettségeiket, miközben hatékonyan alkalmazhatják az elektronikus aláírást szerződéskötésre, teljesítési igazolások aláírására vagy akár teljes körű jóváhagyási folyamataik digitalizálására is. Meggyőződésünk, hogy a kedvezményes e-Szignó érdemben hozzájárul a hazai vállalkozások digitális átállásának felgyorsításához és hosszú távú versenyképességük erősítéséhez „

– hangsúlyozta Hegedüs Márton ügyvezető igazgató.

Milyen előnyei vannak az e-Szignó használatának?

Az e-Szignó elektronikus aláírási megoldás hatékony támogatást nyújt a jelentési kötelezettségek teljesítéséhez, valamint minden olyan digitalizált üzleti folyamathoz, ahol aláírásra vagy hitelesítésre van szükség. Alkalmazásával a vállalkozások egyszerűen és gyorsan alakíthatnak ki papírmentes működést, amely lehetővé teszi többek között az elektronikus szerződéskötést, a teljesítési igazolások aláírását és a hivatalos dokumentumok hitelesítését. Az e-Szignóval aláírt dokumentumok minden esetben alkalmasak hivatalos felhasználásra, megfelelnek a magyar és az európai uniós jogszabályoknak. Az aláírás helytől és időtől függetlenül elvégezhető számítógépen vagy akár mobiltelefonon is, így a vállalkozások gyorsabban, rugalmasabban és hatékonyabban intézhetik üzleti és hivatalos ügyeiket.

Bővülő kedvezményes e-Szignó igénylési lehetőségek a jövőben

A jelenlegi együttműködés a kamarai tagsághoz önkéntesen csatlakozott vállalkozások számára biztosít kedvezményeket. A kamarai hozzájárulást fizető vállalkozásoknak jelenleg nem érhető el a kedvezményes konstrukció. Ugyanakkor a Kamara és a Microsec azon is dolgozik, hogy a jövőben a még nem önkéntes tag, de kamarai hozzájárulást fizető vállalkozások számára is kedvezményes e-Szignó konstrukciók váljanak elérhetővé.

Az MKIK elkötelezett a hazai gazdaság digitális fejlesztésében, ezért több területen is díjmentes szolgáltatásokat kínál. Az általános digitalizációs fejlesztésben a Modern Vállalkozások Program segít, amely program igénybevétele a Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP) pályázati forrásoknál is előnyt jelent. A Mesterséges Intelligencia céges hasznosítása érdekében Digitális ébresztő – MI szemináriumokat tartanak. A kibervédelemben pedig a Securebot – automata sérülékenység vizsgáló és riasztó rendszer áll a vállalkozások rendelkezésére teljesen díjmentesen.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

MI-vel támogatott platformmal nyit új korszakot az energiagazdálkodásban és a fenntarthatóságban a Schneider Electric

Új, mesterséges intelligenciával támogatott platformot és megoldásokat mutatott be a Schneider Electric globális tanácsadó üzletága, az SE Advisory Services. A Resource Advisor+ új korszakot hoz az energiafelhasználási és fenntarthatósági adatok hasznosításában.

A Resource Advisor+ platform és a hozzá tartozó termékek képesek kiváltani a jelenleg alkalmazott sokféle eszközt és ezáltal segíti az ezek miatt silószerűen egymástól elkülönülő adatok jóval hatékonyabb hasznosítását. Az új megoldás egységes, intelligens ökoszisztémát biztosít, amely zökkenőmentesen integrálja a kibocsátáshoz, az energiagazdálkodáshoz, az ellátási lánc fenntarthatóságához, az éghajlati kockázatok méréséhez és a fenntarthatósági jelentésekhez kapcsolódó alkalmazásokat. A Resource Advisor+ ökoszisztéma intelligens irányító központként működik, amely lehetővé teszi a vállalatok számára az adatok egységesítését, a döntéshozatal felgyorsítását, valamint az energia- és fenntarthatósági kezdeményezések gyors előmozdítását a teljes szervezeten belül.

Sera: a Resource Advisor+ ügynöke

A Sera a Resource Advisor+ vezető mesterséges intelligencia (MI) ügynöke, ami proaktív digitális partnerként értelmezi a felhasználói igényeket és koordinálja a háttérben dolgozó, egyes szakterületekre szakosodott MI-ügynökök csapatát. Ez a koordináció jelentős előnyt biztosít a Resource Advisor+ szolgáltatásnak, ami ezáltal építhet a Schneider Electric két évtizedes tanácsadói szakértelmére támaszkodó SE Advisory Intelligence-ben felhalmozott tudásra. Sera és csapata ezt a beágyazott szakértelmet használja fel arra, hogy a komplex adatokat világos, megvalósítható ajánlásokká alakítsa, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy példátlan gyorsasággal és magabiztossággal navigáljanak az energia és a fenntarthatóság területén.

Egyértelmű előnyök

A Sera ajánlásai több évtizedes intézményi tudáson alapulnak, biztosítva, hogy minden elemzés technikailag megalapozott és alkalmazható legyen. Mivel a Resource Advisor+ energiahatékony működési modelleket és „szén-dioxid-tudatos” számításokat használ, MI-infrastruktúrája elősegíti a fenntarthatóságot, összhangban a Schneider Electric, a világ legfenntarthatóbb vállalata fenntarthatóság iránti elkötelezettségével. A platform az emberi szakértelmet és a saját tudást közvetlenül beépíti a munkafolyamatokba, létrehozva egy olyan, értékteremtő rendszert, amelyben az emberi tapasztalatok okosabbá teszik az MI-t, az okosabb mesterséges intelligencia pedig lehetővé teszi a tanácsadóknak és az ügyfeleknek, hogy a stratégiai cselekvésre összpontosítsanak.

„Ez a bejelentés izgalmas mérföldkőnek számít, mivel megvalósítjuk az „MI-first” jövőképünket. A Resource Advisor+ egy teljesen új módszert vezet be a vállalatok számára az energia- és fenntarthatósági teljesítményük kezelésére. A módszer az SE Advisory Intelligence és egy mesterséges intelligencia-ügynökök alkotta hálózat segítségével működik. A komplexitás automatizálásával és az adatok cselekvéssé alakításával a Resource Advisor+ lehetővé teszi a felhasználók számára az energiaoptimalizálás és a dekarbonizáció felgyorsítását, és alapvető változást jelent abban, ahogyan ügyfeleinknek segítünk jelentőségteljes, vállalat-szintű eredmények elérésében”

– mondta el Steve Wilhite, az SE Advisory Services „Energy & Sustainability Practice” részlegének ügyvezető alelnöke.

A Resource Advisor+ bevezetésével két új termék is érkezik, a Carbon Performance és a Supply Chain, majd az év folyamán további két megoldással bővül a portfólió a fenntarthatóság területen ezek a „Climate Risk” és a „Reporting and Compliance”, míg az energiamenedzsment szegmensben az „Energy” and „Energy Efficiency” alkalmazások érkeznek majd. A vállalkozásokat az energia- és fenntarthatósági teljesítményük nyomon követésében és optimalizálásában segítő, felhőalapú platform, az EcoStruxture™ Resource Advisor továbbra is elérhető lesz a Schneider Electric kínálatában.

„Mivel a szervezeteken egyre nagyobb a nyomás, hogy a fenntarthatósági törekvéseiket mérhető cselekedetekké alakítsák, egyre fontosabbá válnak az adatokat, intelligenciát és megvalósítást egyesítő platformok. A Schneider Electric Resource Advisor+ jelentős fejlődést hoz a fenntarthatósági törekvések menedzsmentjében, mivel ötvözi az átfogó szakértelmet az MI-vezérelt munkafolyamatokkal. Azáltal, hogy a tanácsadói intelligenciát közvetlenül a platformba ágyazza, a Schneider Electric segít a vállalkozásoknak túllépni a jelentéskészítésen, és gyorsabb, magabiztosabb döntéseket hozni, amelyek összekapcsolják az energia, a kibocsátás és az ellátási lánc fenntarthatóságát a valódi üzleti eredményekkel”

– mutatott rá Amy Cravens, az IDC „Sustainability and ESG Software” területért felelős kutatási igazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss