További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az ország vezető HR szolgáltatója, a Prohuman információs oldalt indított, hogy segítse a hazai vállalatokat a felkészülésben.

Az Európai Unió új bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) célja, hogy csökkentse a nemek közötti bérkülönbséget és átláthatóbbá tegye a bérezési gyakorlatokat az európai munkaerőpiacon. Az ennek érdekében az uniós jogalkotó szervek által előkészített törvényt 2026. június 7-ig kell ratifikálniuk a tagállamoknak nemzeti jogrendjükbe. A pontos hazai jogkeret még nem ismert, de a HR szolgáltatások területén évek óta piacvezető Prohuman szakemberei összegyűjtötték a legfontosabb információkat, amelyeket az uniós irányelvről tudni lehet jelenleg.

„Az Európai Unió új bérátláthatósági irányelve hamarosan minden cég életében változást hoz – nem csak jogszabályi oldalról. Az várható, hogy a legfontosabb irányelveket ilyen vagy olyan módon, de kötelezővé tehetik a hazai vállalatok számára is. Éppen ezért érdemes már időben felkészülni és végig gondolni, hogy milyen változásokat hozhat mindez a napi vagy éppen stratégiai működésben, HR politikában”

– mondta el Tóth Ágnes, a Prohuman Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette, a Prohuman már most segítséget nyújt a felkészülésben partnereinek és segít az új elvárásoknak megfelelő, zavartalan átállásban.

Milyen változásokra érdemes készülni?

1. Kötelező lesz várhatóan a fizetési sávok vagy a pozícióhoz tartozó minimum megadása az álláshirdetésekben és arról is szól a rendelkezés többek között, hogy a munkáltató nem kérdezheti meg a jelölt korábbi fizetését sem például egy állásinterjún.
2. A belső bértranszparencia erősítését is célozza a törvény. A munkavállalók jogosultak lehetnek tájékoztatást kérni arról, hogy hasonló munkakört betöltő kollégáik milyen bérezésben részesülnek, illetve a munkaszerződésben nem tiltható meg a fizetés nyilvánosságra hozatala a dolgozó által.
3. 100 fő feletti vállalatoknak rendszeresen jelentést kell készíteniük például az átlagbér és mediánbér különbségéről nemek közötti bontásban, a bónuszok megoszlásáról, az előléptetések és toborzási adatok nemi bontásáról.
4. Kötelező korrekció a nemi alapon felfedezett nagyobb arányú bérkülönbség esetén. Ha a jelentés 5% feletti nemi alapú bérkülönbséget mutat ki objektív indoklás nélkül, a cég kötelezhető lesz belső vizsgálat indítására, intézkedési terv kidolgozására és mindezt szakszervezeti vagy munkavállalói képviselőkkel is egyeztetnie kell.
5. Pénzügyi és jogi következmények törvénybe iktatása: törvény rögzítheti, hogy a munkavállalók milyen kártérítésre lehetnek jogosultak és a vállalatot milyen szankciókkal sújthatják – akár visszamenőlegesen is –, ha bizonyíthatóan hátrányos megkülönböztetés történt például nemi alapon a bérezésben.

Már most érdemes felkészülni

„Bár a részleteket még nem látjuk, úgy gondoljuk, hogy a főbb pontok kapcsán nem lesz eltérés a hazai törvények és az uniós irányelvek között. A bérek nyilvánossá válása, akár belső feszültségek forrása is lehet, ha aránytalanságok derülnek ki. Mindemellett jelentős adminisztratív terheket is jelent majd az új szabályoknak való megfelelés, a bérszintek újratervezése és összehangolása. Ezekre a feladatokra már érdemes most felkészülni, elindítani a belső felülvizsgálatokat és kialakítani a stratégiát, amely képes lesz kezelni a szükséges lépéseket a feladatok és pozíciók, bérszintek esetleges újradefiniálását is”

– tette hozzá Tóth Ágnes, aki azt is elmondta, hogy a Prohuman információs oldalt indított, ahol a legfontosabb tudnivalók megosztásával igyekszik segíteni a hazai vállalatoknak, hogy fel tudjanak készülni az új szabályozásra.

„Mindez nem csupán a törvényi megfelelésről szól. Ez a fajta felelős munkáltatói működés és a kiszámítható HR-struktúrák versenyképességi tényezővé is válhatnak, hiszen elvárássá váltak az üzleti partnerek, munkavállalók és befektetők részéről is. Ebben a felkészülésben igyekszünk segíteni a hazai cégeknek sok éves HR piaci tapasztalatunkkal”

– emelte ki a vezérigazgató.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az Otthon Start hitel berobbanásával tovább nőhet az az összeg, amelyet a számlájukon lévő egyenlegből jelzáloghitel-törlesztésre fordítanak az egészségpénztári tagok.

A növekedést az is ösztönzi, hogy a törlesztésre fordított összegnél júliusban megszűnt a korábbi, 180 napos várakozási idő – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A jelzáloghitel-törlesztésre fordított egészségpénztári megtakarítások összege az év első felében már így is meghaladta a kétmilliárd forintot, így biztosra vehető, hogy a 2025-as év új rekordot hoz ezen a téren. 

Az egészségpénztári megtakarítások alakulásának is jót tehet a szeptember elseje óta elérhető Otthon Start hitel, miután az új támogatott konstrukció megjelenése még az idén több tízezer új lakáshitel-szerződést hozhat a piacra, amelyek törlesztéséhez – bizonyos feltételek mellett – az egészségpénztári megtakarítások is felhasználhatók – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.  

A szakértő emlékeztetett arra: a most érvényben lévő szabályozás szerint az egészségpénztári megtakarításokból havonta a bruttó minimálbér 15 százaléka fordítható jelzáloghitel-törlesztésre, ami – figyelembe véve a minimálbér 290 800 forintos, havi bruttó összegét – havonta legfeljebb 43 620, évente pedig 523 440 forint lehet. 

„A törlesztésre fordítható, éves összeg alapján 104 688 forint adóvisszatérítés jár a pénztártagoknak. Az adóvisszatérítés lehetősége mellett további előnyt jelent, hogy a pénztártag munkáltatója is hozzájárulhat a befizetésekhez – így a törlesztéshez is -, illetve azok a házaspárok, akik adóstársként törlesztenek jelzáloghitelt, külön pénztári számla nyitásával akár meg is duplázhatják a kedvezmény összegét” – hívta fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Gergely Péter szerint a törlesztési lehetőség vonzerejét jelentősen növelte az a jogszabályi változás is, amely alapján 2025. július elsejétől megszűnt a 180 napos várakozási idő. Ennek nyomán – tette hozzá – az egyéni számlára érkező befizetések akár azonnal is felhasználhatók az önsegélyező szolgáltatások (így például a jelzáloghitel-törlesztés, vagy az iskolakezdés) finanszírozására. 

Hat hónap alatt bő kétmilliárd forint ment törlesztésre 

„Mindezek nyomán szinte biztosra vehető, hogy az előttünk álló időszakban is tovább növekszik majd a jelzáloghitelek törlesztésére fordított egészségpénztári megtakarítások összege” – mondta a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. 

Az egészségpénztári egyenlegekből jelzáloghitel-törlesztésre fordított összeg folyamatosan emelkedett az elmúlt években, de 2022. óta felgyorsult a növekedés. Ennek nyomán tavaly rekordot döntött a törlesztésre költött összeg, és meghaladta a 3 milliárd forintot – közel 40 százalékkal túlszárnyalva a 2023-as volument. Az eddig ismert adatok alapján pedig az idei év sem alakult rosszul: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint már június végéig több mint 2 milliárd forintot törlesztettek a számláikról a pénztártagok, így idén is borítékolható az újabb rekord. 

A jegybank adatai szerint az év első fele egyéb szempontból is jól alakult a magyarországi egészségpénztáraknál. A taglétszám nagyjából 1,226 millió volt júniusban, ami 70 ezres bővülés egy év alatt, miközben a tagdíjbevételek 17,4 százalékkal, 39,4 milliárd forint fölé nőttek. A növekedéshez változatlanul a tagok által fizetett tagdíj járult hozzá nagyobb mértékben – ennek összege 18,6 százalékkal, 34,1 milliárd forintra ugrott –, de dinamikusan, bő 10 százalékkal emelkedett a munkáltatói tagdíj-hozzájárulások összege is, meghaladva az 5,3 milliárd forintot. A szolgáltatási kiadásokon belül a magánorvosi ellátásé és a gyógyszereké a legnagyobb szelet: előbbiek 38,2, utóbbiak 39 százalékkal részesedtek a felhasznált egyenlegekből. 

A tagtoborzásra is figyelnek a kasszák 

Bár az elmúlt években folyamatosan emelkedett a taglétszám az egészségpénztáraknál, a toborzásra változatlanul nagy hangsúlyt helyeznek a piaci szereplők. Az OTP Egészségpénztár például most nyereményjátékot szervez: azok az új tagok, akik október 10-ig lépnek be a pénztárba, legalább 20 ezer forintot befizetnek a számlájukra, és az egészségpénztári kártyájukat összekötik a bankkártyájukkal, regisztrációt követően sorsoláson vehetnek részt. A fődíj 500 ezer forint jóváírás a pénztári egyenlegen, de két új pénztártag 250 ezer, öt résztvevő 100 ezer, tíz új tag pedig 50 ezer forintos jóváírást kap majd. 

A pénztár emellett 2025. szeptember 18-tól közös kampányt indított az Országos Vérellátó Szolgálattal a véradás ösztönzése érdekében. A kezdeményezés lényege, hogy az OTP Egészségpénztár egészségpénztári jóváírással kedvez ezer pénztártagnak, akik a kampány idején – mostantól az év végéig – vért adnak és regisztrálnak. Az első véradás után 3 ezer, a második után 7 ezer forintot írnak jóvá az OTP Egészségpénztári számlán. 

A Prémium Egészségpénztár a 2025. szeptember 10. és október 20. között egészségszámlát nyitók részére indított számlanyitó kampányt: ennek során az első alkalommal egészségszámlát nyitók nyereményjátékban vesznek részt, amelynek fődíja egy 500 ezer forint értékű IKEA vásárlási utalvány. A pénztár tagtoborzó kampányt is futtat, amelynél a sikeres toborzás utáni jóváíráson felül személyautót is lehet nyerni. 

A Patika Egészségpénztár a közelmúltban az online szolgáltatásánál hajtott végre fontos fejlesztést: a pénztár tagjai 2025. szeptember 15-től közvetlenül a NetPénztárban tudják feltölteni a számláikat a Számlafeltöltés menüpontra kattintva.  

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!