20%-kal nőhet az villamosenergia-hálózat kihasználtsága, új infrastrukturális beruházás nélkül.

Az áramszolgáltatók (DSO-k) számára egyre nagyobb kihívást jelent a napelemek, szélerőművek és az úgynevezett „prosumerek” megjelenése, akik nemcsak fogyasztják, hanem termelik is a villamos energiát. Mindez sokkal összetettebbé teszi a hálózat működését, miközben nincs idő és lehetőség hosszadalmas fejlesztésekre.

Ebben segít a digitalizáció: az új szoftverek valós időben mutatják meg részleteiben, hogyan működik a hálózat, így az üzemeltetők gyorsabban és hatékonyabban tudják irányítani az energiaelosztást.

Karintiai napsütés: lehetőség és kihívás

Karintiában egyre több a napelem, ami kihívást is jelent az áramszolgáltató számára. A tartomány villamos hálózatát üzemeltető Kärnten Netz (KNG) közel 19 ezer kilométernyi vezetéket és több mint 7500 trafóállomást kezel, és most arra készül, hogy okosabb, rugalmasabb módon működtesse a hálózatot.

Az 570 ezer lakosú tartományban 2030-ra várhatóan megduplázódik a napelemes kapacitás, ami 1,1 gigawattnyi növekedést jelent. Összehasonlításképp: Magyarország teljes napelemes kapacitása 2025 őszén érte el a 9 gigawattot.

Ez a gyors bővülés azonban gondokat is okozhat. Különösen a vidéki, hegyek közötti völgyekben, ahol a hosszú elosztóvezetékkel felszerelt hálózat amúgy is hajlamos lehet a feszültséghatár túllépésére. Emiatt az osztrák szabályozás egyre inkább a rugalmas, piacvezérelt megoldásokat támogatja, és elvárja a hálózatüzemeltetőktől, hogy új működési és digitális képességek alkalmazását vizsgálják.

Okos szoftver a túlterhelés ellen

A Kärnten Netz ezért a Siemens megoldását, a Gridscale X Flexibility Manager nevű szoftvert választotta. Ennek célja, hogy a meglévő hálózatból a lehető legtöbbet hozza ki, anélkül, hogy új vezetékeket vagy trafókat kellene építeni.

A szoftver folyamatosan figyeli a hálózat állapotát, és előre jelzi, hol alakulhat ki túlterhelés vagy szűk keresztmetszet. Ha probléma közeleg, a rendszer gyorsan mozgósítja azokat a rugalmas energiaforrásokat, amelyek már most is a hálózatra vannak kötve- így például napelemeket, elektromos autókat, hőszivattyúkat, akkumulátoros energiatárolókat.

Ezek sokkal gyorsabban bevonhatók a hálózat stabilizálásába, mint egy új erőmű vagy infrastruktúra megépítése. Ennek köszönhetően a hálózat akár 20%-kal hatékonyabban használható, beruházás nélkül.

Kevesebb kockázat, alacsonyabb költségek

A digitális átláthatóság nemcsak a napi működést könnyíti meg, hanem a hosszú távú tervezést is. A szoftver pontosan megmutatja, hol van valóban szükség fejlesztésre, és hol elég az okosabb vezérlés. Így a hálózatüzemeltetők akár 40%-kal csökkenthetik a beruházási költségeiket.

Gridscale X: lépés az önálló hálózatirányítás felé

A Flexibility Manager a Siemens Gridscale X moduláris megoldáscsomag része, amely a Siemens Xcelerator digitális platformra épül. Ez lehetővé teszi az áramszolgáltatók számára, hogy gyorsabban és rugalmasabban vezessék be az új digitális technológiákat.

A portfólió több különálló modult tartalmaz. Így a Gridscale X LV Insights valós időben, térképen mutatja meg a kisfeszültségű hálózat állapotát, akár okostelefonon is. A Gridscale X LV Management pedig aktívan vezérli a hálózatot, automatizált „másodpilótaként” segítve az üzemeltetők munkáját.

A Flexibility Managert a Siemens több európai áramszolgáltatóval – például a holland Allianderrel, az olasz Aretivel és a norvég Elviával – közösen fejlesztette ki, valós hálózati tapasztalatokra építve.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

2026-ra a társasházaknál alapelvárássá válik a “belépő szintű” okosotthon-csomag.

Európában már minden harmadik otthon “okos”, a prognózisok szerint 2029-re 42 százalékos penetrációra számíthatunk[1] az újépítésű ingatlanoknak, illetve az ún. retrofit megoldásoknak, azaz a meglévő lakások utólagos okosításának köszönhetően. A mérnök-közgazdász szerint Magyarországon 2026-ra az új társasházaknál alapelvárássá válik egy “belépő szintű” okosotthon-csomag, az épületgépész pedig azt valószínűsíti, hogy a gépi szellőztetés és az esővízmenedzsment az okosrendszerek egyre fontosabb elemei lesznek. A szereplők 2026-ban érezhető piaci élénkülésre számítanak, a jövő pedig a prediktív, “előrelátó” funkciók bővülése felé mutat.

 Az ingatlanberuházók is felismerték az okos rendszerekben rejlő potenciált

„A tapasztalat azt mutatja, hogy itthon már nem csak a kiemelt lokációkban, de akár a peremkerületekben is egyre gyakrabban legalább egy alap okosotthon csomaggal építik meg az ingatlanberuházók a lakásokat”

– árulja el Kovács Zoltán, az intelligens épületelektronikával foglalkozó iContrAll ügyvezetője.

A mérnök-közgazdász szerint a lakók 20-30 százaléka ráfizetéssel bővíti is a megkapott alaprendszert, mert méltányolja és hasznosnak ítéli a minőségi műszaki tartalmat. A jelenséget az ingatlan beruházók is felismerték, hiszen az okos megoldások egyben marketing eszközök is, értéknövelő tényezőként magasabb kategóriára pozícionálják az ingatlant – mindezt ráadásul már nem is jelentős többlet költség fejében.

Tegnap luxus – ma már alap – mi jön holnap?

Az okosotthonok terjedésével mára egyértelművé vált, hogy ami néhány éve még prémium kategóriát jelentett, 2026-ra az új építésű ingatlanok alapfelszereltségévé válik. De mit is takar pontosan ez az „alapcsomag”? Tatár Ádám, a Wavin beltéri klímamegoldásokkal foglalkozó épületgépész mérnöke szerint a hűtés-fűtés intelligens vezérlése, az okoskapcsolók, valamint a különböző szenzoros funkciók jelentik a belépőszintet. A rendszer azonban jóval tovább bővíthető: az épületgépészethez kapcsolódó megoldások – mint a vezérelt gépi szellőztetőrendszerek, a víz- és csőhálózati szenzorok, illetve az esővíz-menedzsment – mind integrálhatók a lakás digitális infrastruktúrájába.

„A trend ma már egyértelműen a prediktív, előrelátó funkciók bővülése felé mutat, ahol az otthon már a felhasználó előtt tudja, mire van szüksége. A vásárlók emellett az apró döntéseket és rutinfeladatokat csökkentő, automatikus folyamatokat – például szivárgásjelzést vagy távvezérlést – is egyre inkább elvárják”

– teszi hozzá az innovatív épületgépészeti megoldásairól ismert Wavin szakértője.

Nagy beruházás – minimális okosotthon-költség

Az olyan nagy beruházások esetében, mint a Kopaszi Gát Budapart projekt részeként a közelmúltban átadott 141 lakásos társasház, az okosrendszerek kialakításakor a feladatok összetettsége, egymásra hatása mellett a nagy lakásszám miatt is körültekintő tervezésre és precíz kivitelzésre van szükség. Ebben a projektben a Wavin intelligens felületfűtési és -hűtési rendszere, illetve az iContrAll okosotthon- és hőközponti vezérlőrendszerre is az alapfelszereltség részét képezték.

Az ilyen alapcsomagok költsége új építésű ingatlanok esetén jellemzően mindössze néhány százalékot tesz ki a teljes beruházási értékből, míg felújítás során – a meglévő rendszerek átalakítása miatt – némileg magasabb ráfordítással kell számolni. A rendszer üzemeltetéséhez egy komoly, hosszú távon is elérhető informatikai háttérre és ügyfélszolgálatra is szükség van, ennek költségét pedig már a vételárban érvényesíteni kell, hiszen a jelenlegi piaci elvárás az, hogy mindezt a vásárlók külön havidíj nélkül kapják meg.

A tapasztalatok szerint az okos megoldásokba való beruházás a fejlesztők számára mindenképpen megtérül, hiszen ezek már ma is mérhetően növelik az ingatlan értékét: a “smart” és “green premium” egyre meghatározóbb tényezővé válik a lakáspiacon.

[1] North America and European Smart Homes and Home Automation EUROPE ACCELERATES TOWARD SMART HOMES: 102.8 MILLION SMART HOMES BY 2029 – BBK – Construction Development

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

2025-ben kedvező számokat mutatott a hazai használtautó-piac: a Használtautó.hu adatai szerint a teljes éves érdeklődések száma több mint 130 ezerrel, közel 3%-kal nőtt az előző évhez képest, miközben a kínálat volumene stabil maradt.

Az átlagos vételár emelkedése mellett javult a kínálat minősége is: csökkent a meghirdetett autók átlagéletkora és futásteljesítménye. A keresleti növekedést döntően az elektromos és hibrid modellek, valamint a városi terepjárók iránti élénkülő érdeklődés hajtotta, ami a piac folyamatos modernizációját jelzi.

A teljes évet tekintve a Használtautó.hu felületén 4,95 millió érdeklődést regisztráltak, ami több mint 130 ezerrel, mintegy 2,7%-kal haladta meg a 2024-es értéket. A hirdetések száma eközben gyakorlatilag változatlan maradt: 2025-ben 733 ezer hirdetés szerepelt a portálon, ami nagyjából 2 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A kereslet növekedése így stabil kínálat mellett ment végbe, ami kiegyensúlyozottabb piacot eredményezett.

A kínálati árak emelkedtek: az átlagos vételár 4,78 millió forintról 5,13 millió forintra nőtt, ami 7,4%-os drágulást jelent éves szinten. Ezzel párhuzamosan azonban a kínálat minősége is javult. Az átlagos járműéletkor 12,93 évről 12,87 évre csökkent, az átlagos futásteljesítmény pedig 179 300 kilométerről 177 581 kilométerre mérséklődött, ami azt jelzi, hogy lassú, de folyamatos fiatalodás indult el a használtautó-piacon.

Az elektromos és hibrid modellek húzták növekedést

A kereslet növekedésének döntő része az alternatív hajtású járművekhez kötődött. Az elektromos autók iránti érdeklődés egyetlen év alatt 44,5%-kal nőtt, míg a hibrideknél 20,8%-os bővülés volt megfigyelhető. Együttesen több mint 123 ezerrel nőtt az elektromos és hibrid modellekhez kapcsolódó érdeklődések száma, ami önmagában szinte lefedi a teljes piac éves növekményét.

Mindeközben a benzines autók iránti kereslet enyhén, 1,7%-kal emelkedett, a dízelek esetében viszont 2%-os visszaesés történt. Ez nem hirtelen fordulatot, hanem a dízel szerepének lassú, fokozatos mérséklődését jelzi.

Árfronton is markáns különbségek rajzolódtak ki. A benzines és dízel modellek átlagára 4–7% közötti mértékben nőtt, míg az elektromos autók átlagára 3,6%-kal csökkent egy év alatt. A hibridek ára gyakorlatilag stagnált. Ennek eredményeként az elektromos és a hibrid modellek átlagára egyre közelebb kerül egymáshoz, ami azt eredményezi, hogy az elektromos autók fokozatosan elérhetőbb választássá válnak a használtautó-piacon.

A városi terepjárók előretörése

A karosszériatípusok szerinti bontásban 2025 egyértelmű nyertese a városi terepjáró (crossover) kategória volt. Az ilyen kivitelű autók iránti érdeklődés 16,5%-kal nőtt, több mint 126 ezer érdeklődéssel meghaladva az előző év szintjét.

A crossoverek átlagára mindössze 1,6%-kal emelkedett, miközben továbbra is ezek a modellek képviselik az egyik legfiatalabb kínálati szegmenst, alig több mint 7 éves átlagéletkorral. A kombi kivitelű autók szintén erős évet zártak: a kereslet 2,4%-kal nőtt, az átlagéletkor enyhén csökkent, miközben az árak emelkedtek. Ezzel szemben a ferdehátú és a sedan modellek iránti érdeklődés kis mértékben visszaesett, ami a hagyományos kivitelek fokozatos háttérbe szorulását jelzi.

A legnépszerűbb modellek sorrendje 2025-ben nem változott érdemben: továbbra is az Opel Astra, a Volkswagen Golf és a Suzuki Swift vezette a keresleti toplistát, ami a piac stabilizálódását tükrözi.

„2025-ben több kedvező változás is látható volt a hazai használtautó-piacon. A 2024-es évhez képest több mint 130 ezerrel nőtt az érdeklődések száma, és bár csak kisebb mértékben, de csökkent a személyautók átlagéletkora és átlagos futásteljesítménye is. A legnépszerűbb modellek sorrendje nem változott, hiszen továbbra is az Astra, a Golf és a Swift vezeti a toplistát. A következő évre bizakodva tekintünk előre: a tavaly elindult élénkülés, az új márkák és modellek megjelenése, valamint a használt piacra kerülő flottás autók növekvő száma alapján további erősödésre számítunk a piacon”

– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.

A 2025-ös adatok alapján a hazai használtautó-piac nem hirtelen átalakuláson, hanem folyamatos modernizáción megy keresztül: nő az érdeklődés, fiatalodik a kínálat, és egyre nagyobb szerepet kapnak az alternatív hajtású, korszerűbb járművek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!