Connect with us

Ipar

Műanyaghulladék elégetésével csökkenthetné Magyarország energiafüggőségét

műanyaghulladék kezelése

Egyes becslések szerint évente átlagosan több mint hatmillió tonna szemét kerül a világ folyóiba, onnan a tengerekbe vagy közvetlenül az óceánokba. Az elképesztő mennyiségű műanyag és hulladékdarabok teljesen tönkreteszik az ökoszisztémát. Mi lehet a megoldás? Bűdy László a Magyar Műanyagipari Szövetség Elnökségének tagja, a myCEPPI CEO-ja szerint nem csak a műanyag termékek használatának mellőzésével, de az újrahasznosítással, valamint a műanyaghulladék energiahordozóként való felhasználásával is tehetünk azért, hogy óvjuk a környezetünket. Utóbbi felhasználást különösen aktuálissá teszi az Ukrajna lerohanása miatt elfogadhatatlanná váló orosz energiafüggés.

A műanyaghulladék kezelése globális kihívást jelent a műanyagipari szereplők számára, de így vagy úgy minden embert érint, hiszen a természet körforgásának köszönhetően a műanyag nemcsak az élővizeket károsítja, de azáltal, hogy a vízben széttöredezett műanyagot a különböző élőlények elfogyasztják, a Föld lakossága pedig megeszi őket, semmilyen élőlény nem maradhat érintetlen a káros hatásokat illetően.

A világ vezetői a fenti problémát felismerve sorra hozzák, a sokak szerint nem elégséges, mások szerint pedig látszatintézkedéseket: ilyen például az egyszerhasználatos műanyag termékeket korlátozása. 2021 júliusától életbe lépett az az európai uniós direktíva, amely korlátozza az egyszerhasználatos műanyag eszközök forgalmazását. Így Magyarországról is el fognak tűnni az olyan eszközök, mint a műanyag szívószálak, evőeszközök és fültisztító pálcikákat. Bűdy László, a myCEPPI CEO-ja ugyanakkor rávilágított, hogy nem feltétlenül az egyszerhasználatos műanyagok tiltása a legcélravezetőbb a globális felmelegedés elleni harcban.

Bűdy László

Bűdy László

 „Elég abba belegondolni, hogy milyen karbonlábnyoma van egy bambuszból gyártott evőeszköznek, aminek Kínából kell a világ másik végébe elutaznia, egy olyan tárggyal szemben, ami a felhasználási helyétől nem messze jön ki a gyárból”.

JÖHET A DRÁGÁBB, CSÚNYÁBB „ÚJRAHASZNOSÍTOTT” MŰANYAG

A szakértő szerint további észszerűtlen lépéseket hoz majd a szigorítás, mely 2025-ben lép majd életbe és előírja, hogy bizonyos termékeknek milyen százalékban kell újrahasznosított műanyagot tartalmaznia.

„A műanyagipar egész eddig abba az irányba fejlesztett, hogy minden könnyebb és strapabíróbb legyen. Az előírások hatására viszont ugyanazon tulajdonságok eléréséhez, különösen többszöri újrahasznosítás után, valószínű, hogy több újrahasznosított műanyagot kell használni illetve az így létrejövő termékek nehezebbek, kevésbé átlátszóak. Egy egyszerű példát véve, egy zsugorfólia, ami most 40my vastag, a jövőben akár kétszeresei lehet az újrahasznosított műanyagban található, a használatból adódó szennyeződés miatt, hiszen ezek miatt, illetve a polimer láncok degradációja miatt romlik az anyag tulajdonsága. Az egy külön kérdés, hogy a cégek miként reagálnak majd arra, hogy a műanyagipar csak drágább és csúnyább anyagokkal tudja kiszolgálni őket. Arról nem is beszélve, hogy a „papíron” újrahasznosított műanyagalapanyagok térnyerése is borítékolható”

– teszi hozzá a műanyagipari szakértő.

KOMOLY BÜNTETÉSSEL KELL SÚLYTANI, A SZEMETELŐKET!

A műanyag legfőbb előnye az életciklusa végén a hátrányára válik, nem bomlik le, hanem tartósan velünk marad. Ez különösen szembetűnő akkor, ha a természetben találkozunk vele. Azonban a műanyag önmagától nem kerül szemétként a természetbe, a folyókba, a környezetünkbe. Valaki, valakik elviszik oda.  A myCEPPI CEO-ja szerint éppen ezért lenne szükség szigorú büntetésekre a szemetelőkkel szemben, amiket a hatóságok könyörtelenül be is hajtanak. A legjobb megoldás persze az lenne, ha a műanyagokat, az emberiség megpróbálná valamilyen környezetkímélő és gazdaságos módon használni és újrahasznosítani. A problémát a műanyagok kezelésével kapcsolatban azok vitathatatlan előnye okozza: a sokszínűség – hívja fel a figyelmet a Magyar Műanyagipari Szövetség Elnökségének tagja. Bűdy László kiemelte, hogy többtucat fajta műanyagot használunk, amelyek több ezer különféle típusra tagozódik, kiszolgálva az ipar minden területén, legyen szó az űrrepülésről vagy éppen az élelmiszeriparról. Ahogyan korábbi írásában kifejtette, a műanyaggal történő békés és hatékony együttéléshez, az újra hasznosításhoz öt lépést kell megtennünk. Éppen ezért az újrahasznosítás gyakran nehézkes, a jogi környezet pedig nem adott hozzá, hogy felelős módon dolgozhassanak a cégek. Illetve vannak olyan hulladékok, amelyeket már nem lehet vagy nem szabad újrahasznosítani. Ilyenek például a romlandó élelmiszerrel szennyezett csomagolóanyagok vagy a többszörösen újrahasznosított vagy többféle műanyagot tartalmazó csomagolóanyagok. Ezek most a hulladéklerakóban végzi, csinos kis hegyeket alkotva a városaink szélén.

A MŰANYAGHULLADÉK VÁLASZ LEHET HAZÁNK ENERGIAFÜGGŐSÉGÉRE

A Science című tudományos folyóiratban jelent meg tavaly egy tanulmány, amely szerint több mint 1,3 milliárd tonna műanyagszemét fog felhalmozódni a szárazföldön és az óceánokban 2040-ig, ha a világ nem tesz lépéseket ennek megakadályozása érdekében. Mint írják, a szennyezés mértéke várhatóan folyamatosan emelkedni fog. 2040-ben 133 millió tonna műanyagszemetet fognak elégetni, 77 millió tonna halmozódik fel a szárazföldön és 29 millió tonna közvetlenül az óceánokba kerül. A szabad ég alatti szemétégetés nélkül ez a szám még nagyobb lenne. De mi lenne akkor, ha az emberiség a műanyag szemetet, amelynek legfőbb forrása a begyűjtetlen szilárd városi szemét, amelynek nagy része a háztartásokból származik, erőművekben égetné el?

„A világ tengereiben és óceánjaiban úszó tengeri szemét csökkentése kiemelt célja minden felelős ember számára. Jó, ha tudjuk, hogy a műanyag szemét élővizekbe kerülésének 93%-áért hat ázsiai ország felelős, és a cégek is jól korul határolhatók, melyek termékeiből úszó szemét lesz. Ha az irdatlan mennyiségű hulladékot fenntartható módon kezelnénk, óriási tehertől szabadulna meg az emberiség. Több példa is azt mutatja, hogy a műanyaghulladék az egyik legjobb energiaforrás lehetne, így pedig csak környezetszennyező szemét lesz”

– mondja a műanyagipari szakértő. Például a polietilén, amelyet a legnagyobb mennyiségben használunk, megfelelő körülmények között, oxigén hozzáadásával hamu és füst nélkül elég, A műanyag fűtőértéke 45-48 MJ/kg, csak összehasonlításként a jó minőségű kőszén fűtőértéke 25-33 MJ/kg.

A MODERN SZEMÉTÉGETŐK NYÚJTJÁK A LEGTISZTÁBB VÁLASZT A MŰANYAGHULLADÉKRA

Közel tíz év tervezés és építési munkálatok után 2019 októberében adtak át egy koppenhágai szemétégető tetején épített műanyag felületű sípályát. A Copenhill gyorsan a dán főváros egyik nevezetességévé vált. A közel kilencven méter magas szemétégetőre egy 450 méter hosszú sípályát, emellett pedig egy mászófalat álmodtak meg a tervezők. Ami ennél is fontosabb, hogy a Copenhill évente 440 ezer tonna kommunális hulladékot alakít tiszta energiává, amelyből 150 ezer háztartás energia- és fűtési igényét tudják fedezni. Ráadásul a szemétégető teljesen tiszta, a kéményekből nem szabadulnak ki káros anyagok, éppen ezért is kaphattak helyet a sportlétesítmények az égető területén.

„A fenntartható város nem csak a környezetet kíméli, teszi élhetőbbé a városainkat, de az ott élők számára is kellemes életet biztosít. Nem véletlen, hogy a világ legélhetőbb városai között előkelő helyen szereplő Bécsben is van több szemétégetőerőmű, amely az olcsó távhőt biztosítja osztrák szomszédjainknak. Ezen megoldásokkal a gázfüggőségünk csökkenését is megoldhatjuk, mint ahogy teszik ezt számos nyugat európai országban”

– teszi hozzá a Magyar Műanyagipari Szövetség Elnökségének tagja.

Összefoglalva tehát nem csak a műanyag termékek használatának mellőzésével, de az újrahasznosítással, a műanyag és a háztartási szemét energiaforrásként való felhasználásával is tehetünk azért, hogy óvjuk a környezetünket, hogy csökkentsük az import gáztól való függőségünket.

Ipar

Megszakítás nélküli kapcsolódás: itt a Zyxel 5G WiFi 7 beltéri routere vállalkozásoknak

Az új Nebula FWA515 szünetmentes, ultragyors WiFi 7 kapcsolatot biztosít zökkenőmentes felhőkezeléssel.

95%-ban újrahasznosított műanyagból készült, és VOC-mentes, halogénmentes, műanyagmentes csomagolásban szállítják.

A biztonságos és AI-alapú felhőalapú hálózati megoldások nyújtásában vezető szerepet betöltő Zyxel Networks bemutatta a Nebula FWA515-t , egy 5G beltéri routert, amely újradefiniálja a megszakítás nélküli kapcsolódást a korlátozott vezetékes internetezési lehetőségekkel küzdő vállalkozások és otthonok számára. A Nebula FWA515 mind az 5G-t, mind a WiFi 7-et támogatja, és villámgyors, rugalmas és felhőből kezelhető internet-hozzáférést biztosít, hogy a felhasználók bárhol produktívak lehessenek és kapcsolatban maradjanak.

Zökkenőmentes kapcsolat, nulla korlátok

A vezetékes infrastruktúrával nem rendelkező vagy mobilitást igénylő vállalkozások számára tervezett Nebula FWA515 a mobil és vezeték nélküli hálózati technológiák legjobbjait egyesítve akár 7,2 Gbps WiFi sebességet biztosít akár 64 eszköz számára, bárhol és bármikor. Ez az útválasztó nulla kábelezést és bonyolult beállításokat igényel. A felhasználóknak egyszerűen csak be kell helyezniük egy SIM-kártyát és csatlakoztatniuk kell a tápegységet, hogy hozzáférjenek a gyors WiFi 7 kapcsolathoz. A beépített 2,5G LAN-portok megbízható vezetékes kapcsolatot is biztosítanak az irodai végpontok számára.

A megszakítás nélküli kapcsolatra nagymértékben támaszkodó vállalkozásokat, például kiskereskedelmi üzleteket, klinikákat és kávézókat nem akadályozhatja a hálózat leállása. A Nebula FWA515 5G és Ethernet kettős WAN-opciókat kínál, amelyek zökkenőmentes átállást biztosítanak a vezetékes vonalak kiesése esetén, így a zökkenőmentes működés a mindig rendelkezésre álló tartalékkapcsolattal biztosított.

Kényelmetlen vezérlés, bármikor és bárhol

A tipikus mobil routerekkel ellentétben, amelyek csak helyi eszközkezelést kínálnak, a Nebula FWA515 a Nebula felhő támogatásával kiemelkedik a többi közül, lehetővé téve a távoli felügyeletet és a valós idejű hálózati láthatóságot. A felugró üzletektől és mobil klinikáktól a fedélzeti WiFi-t kínáló buszokig az IT-adminisztrátorok egyetlen műszerfalról kezelhetik az eszközöket a különböző helyszíneken, fizikai jelenlét nélkül. Ez az egyszerűsített bevezetés és felügyelet csökkenti az üzemeltetés összetettségét, különösen az elosztott vagy mobilis csapatokkal rendelkező szervezetek esetében.

Zöld tervezés, felelős jövő

A Zyxel Networks a Nebula FWA515 routerrel folytatja a környezeti felelősségvállalás iránti elkötelezettségét. Az eszköz 95%-ban újrahasznosított műanyagból készült, VOC- és halogénmentes, műanyagmentes csomagolásban szállítják, és USB-C töltéssel rendelkezik a töltők újrafelhasználásának elősegítése és az e-hulladék csökkentése érdekében.

„A sebesség és a rugalmasság elengedhetetlen a növekvő vállalkozások számára a mai, állandóan bekapcsolt, összekapcsolt világban”

– mondta Kell Lin úr, a Zyxel Networks hálózati stratégiai üzletágának vezető alelnöke.

„A Nebula FWA515 a csúcsteljesítményű vezeték nélküli teljesítményt fenntartható kialakítással és intuitív felhőkezeléssel ötvözi. Arra törekszünk, hogy mind a szervezetek, mind az otthoni felhasználók számára lehetővé tegyük, hogy kompromisszumok nélkül, bárhol kapcsolatban maradhassanak.”

A Zyxel Networks Nebula FWA515 az egyik első olyan hálózati termék, amely megfelel az EN 18031 biztonsági szabványoknak, és teljesíti az EU rádióberendezésekről szóló irányelvében ( ) meghatározott kiberbiztonsági követelményeket. Ha többet szeretne megtudni a termékről, látogasson el a https://www.zyxel.com/global/en/products/mobile-broadband/nebula-5g-be7200-indoor-router-nebula-fwa515 vagy a https://store.zyxel.com/fwa515-eu0102f.html weboldalra.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Generációk energiája: Szegedre figyel idén a teljes villamosipari szektor

A jövő energetikai kihívásaira adott válaszok állnak a középpontban a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 71. Vándorgyűlésén, amelyet idén szeptember 23–25. között rendeznek Szegeden. Az esemény főtámogatója az MVM Csoport.

A vándorgyűlés minden évben az energiaszektor szakmai iránytűje: itt találkozik a kormányzat, a kutatói szféra és az iparág képviselete. Az idei programban a plenáris előadások és szekciók olyan kérdéseket járnak körül, amelyek az energiaszektor minden résztvevőjét érintik.

Szó lesz többek között az atomenergia és szélerőművek hazai jövőjéről, az energiaellátás biztonságáról, a megújulók rendszerbe illesztéséről, a mesterséges intelligencia alkalmazásáról és a hálózatok digitalizációjáról. Az előadók között a hazai és nemzetközi energiaszektor vezetői és a kormányzati szakpolitika képviselői mellett egyetemi professzorok és innovatív iparági szereplők is helyet kapnak. Külön szekcióban vitatják meg például az európai energiastratégia jövőjét, közös fórumot teremtve a technológiai megoldásoknak és a szabályozói elképzeléseknek.

Különleges aktualitást ad az eseménynek, hogy az 1900-ban alapított Magyar Elektrotechnikai Egyesület idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját, melyről a rendezvény előterében külön kiállítással emlékeznek meg.

A MEE Vándorgyűlés az előzetes regisztrációk alapján idén mintegy 1300 résztvevőt vonz, és a szakkiállítással kiegészülve a hazai villamosenergia-ipar legfontosabb szakmai találkozóhelyévé vált. A szegedi rendezvény idén is arra vállalkozik, hogy közös gondolkodással és tudásmegosztással válaszokat adjon a legfontosabb energetikai kérdésekre.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Összetett szerkezetek automatikus modellezését teszi lehetővé a Széchenyi István Egyetemen kidolgozott új eljárás

3D-s lézerszkenneres felmérés alapján automatikus digitális modell készítését teszi lehetővé többek között acél-, öszvérhidak és más összetett szerkezetek esetében az a szellemi alkotás, amelyet a győri Széchenyi István Egyetem kutatói hoztak létre.

Az eljárás idő- és költségtakarékos megoldást kínál az állapotfelmérésekhez.

A Széchenyi István Egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének célja, hogy a jelen kihívásaira gyakorlati megoldásokat kínáljon a piac számára. Ezt célozza az intézmény Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karán megvalósult kutatás is: ennek eredményeként egy olyan eljárás jött létre, amely összetett szerkezetek automatikus modellezését teszi lehetővé parametrikus tervezési módszerekkel.

„Rengeteg olyan meglévő szerkezet – híd, épület – létezik, amelyekről vagy nincs meg az eredeti tervdokumentáció, vagy az építése óta több beavatkozás, átalakítás is történt, esetleg azóta károsodások keletkeztek, a terhelés hatására deformációk következtek be. A megfelőséget igazoló tartószerkezeti számításokhoz, a felújításhoz, az átalakításhoz azonban elengedhetetlen a meglévő állapot dokumentálása, az építmény digitális terveinek – vagyis digitális ikertestvérének – elkészítése. A folyamat első lépése a felmérés, amit többféleképpen készülhet, akár kézi, akár lézeres módszerrel, ám mindez időigényes, és ezt követően az eredmények számítógépre vitele, az építménymodell elkészítése is nagy manuális munkát jelent. Manapság elterjedt a 3D-s, lézerszkenneres felmérés, amelynek eredményeként egy háromdimenziós állományt, vagyis pontfelhőt kapunk. Ebből azonban továbbra is időigényes az épületmodell elkészítése. A kutatásunk célja tehát az volt, hogy a pontfelhőt felhasználva dolgozzunk ki egy olyan módszert, amellyel automatikusan létre lehet hozni az építmény modelljét

– részletezte a projektben részt vevő Ajtayné dr. Károlyfi Kitti, a Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék docense.

Hozzátette, az eljárás csökkenti az építménymodell elkészítési idejét, minimalizálja az emberi beavatkozást, pontosabb eredményeket nyújt, és sokoldalúan alkalmazható különböző típusú szerkezetekre.

„Az általunk kidolgozott algoritmus metszeteket vesz fel a pontfelhőről, amelyekre tudunk kontúrt illeszteni, s ezeket összekötve felületeket kapunk, végső soron előállítva a teljes 3D-s építménymodellt. Az automatizáció tehát továbbra is emberi kontroll alatt történik”

– emelte ki.

A kutató elmondta, a projekt során több szerkezettel is foglalkoztak: egy acél- és egy öszvérszerkezetű híd lézerszkenneres felmérését végezték el, és ezek alapján pontosították az automatizációs eljárást. Az így elkészített építménymodell  könnyedén importálható több véges elemes szoftverbe, mint például a tartószerkezeti tervezésben hazánkban gyakori AxisVM-be és a tudományos célokra is alkalmas  Abaqus-ba. Az eljárás piaci használata idő- és költséghatékonysága miatt jelentős versenyelőnyt eredményezhet, ennek megfelelően már van is vállalati érdeklődés az eljárás iránt.

„A módszer az oktatásban is kitűnően használható. Magam is tartok olyan órákat az építész- és építőmérnök-hallgatóknak, amelyeken az úgynevezett »scan to BIM« eljárással foglalkozunk, vagyis azzal, hogy miként lesz a pontfelhőből épületinformációs modell”

– hangsúlyozta a docens. Hozzáfűzte, kutatótársaival éppen egy tudományos publikáción dolgoznak, amely részletesen bemutatja a kifejlesztett módszertan működését, és gyakorlati példákkal támasztja alá alkalmazásának hasznosságát.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss