Connect with us
Hirdetés

Ipar

Műanyaghulladék elégetésével csökkenthetné Magyarország energiafüggőségét

műanyaghulladék kezelése

Egyes becslések szerint évente átlagosan több mint hatmillió tonna szemét kerül a világ folyóiba, onnan a tengerekbe vagy közvetlenül az óceánokba. Az elképesztő mennyiségű műanyag és hulladékdarabok teljesen tönkreteszik az ökoszisztémát. Mi lehet a megoldás? Bűdy László a Magyar Műanyagipari Szövetség Elnökségének tagja, a myCEPPI CEO-ja szerint nem csak a műanyag termékek használatának mellőzésével, de az újrahasznosítással, valamint a műanyaghulladék energiahordozóként való felhasználásával is tehetünk azért, hogy óvjuk a környezetünket. Utóbbi felhasználást különösen aktuálissá teszi az Ukrajna lerohanása miatt elfogadhatatlanná váló orosz energiafüggés.

A műanyaghulladék kezelése globális kihívást jelent a műanyagipari szereplők számára, de így vagy úgy minden embert érint, hiszen a természet körforgásának köszönhetően a műanyag nemcsak az élővizeket károsítja, de azáltal, hogy a vízben széttöredezett műanyagot a különböző élőlények elfogyasztják, a Föld lakossága pedig megeszi őket, semmilyen élőlény nem maradhat érintetlen a káros hatásokat illetően.

A világ vezetői a fenti problémát felismerve sorra hozzák, a sokak szerint nem elégséges, mások szerint pedig látszatintézkedéseket: ilyen például az egyszerhasználatos műanyag termékeket korlátozása. 2021 júliusától életbe lépett az az európai uniós direktíva, amely korlátozza az egyszerhasználatos műanyag eszközök forgalmazását. Így Magyarországról is el fognak tűnni az olyan eszközök, mint a műanyag szívószálak, evőeszközök és fültisztító pálcikákat. Bűdy László, a myCEPPI CEO-ja ugyanakkor rávilágított, hogy nem feltétlenül az egyszerhasználatos műanyagok tiltása a legcélravezetőbb a globális felmelegedés elleni harcban.

Bűdy László

Bűdy László

 „Elég abba belegondolni, hogy milyen karbonlábnyoma van egy bambuszból gyártott evőeszköznek, aminek Kínából kell a világ másik végébe elutaznia, egy olyan tárggyal szemben, ami a felhasználási helyétől nem messze jön ki a gyárból”.

JÖHET A DRÁGÁBB, CSÚNYÁBB „ÚJRAHASZNOSÍTOTT” MŰANYAG

A szakértő szerint további észszerűtlen lépéseket hoz majd a szigorítás, mely 2025-ben lép majd életbe és előírja, hogy bizonyos termékeknek milyen százalékban kell újrahasznosított műanyagot tartalmaznia.

„A műanyagipar egész eddig abba az irányba fejlesztett, hogy minden könnyebb és strapabíróbb legyen. Az előírások hatására viszont ugyanazon tulajdonságok eléréséhez, különösen többszöri újrahasznosítás után, valószínű, hogy több újrahasznosított műanyagot kell használni illetve az így létrejövő termékek nehezebbek, kevésbé átlátszóak. Egy egyszerű példát véve, egy zsugorfólia, ami most 40my vastag, a jövőben akár kétszeresei lehet az újrahasznosított műanyagban található, a használatból adódó szennyeződés miatt, hiszen ezek miatt, illetve a polimer láncok degradációja miatt romlik az anyag tulajdonsága. Az egy külön kérdés, hogy a cégek miként reagálnak majd arra, hogy a műanyagipar csak drágább és csúnyább anyagokkal tudja kiszolgálni őket. Arról nem is beszélve, hogy a „papíron” újrahasznosított műanyagalapanyagok térnyerése is borítékolható”

– teszi hozzá a műanyagipari szakértő.

KOMOLY BÜNTETÉSSEL KELL SÚLYTANI, A SZEMETELŐKET!

A műanyag legfőbb előnye az életciklusa végén a hátrányára válik, nem bomlik le, hanem tartósan velünk marad. Ez különösen szembetűnő akkor, ha a természetben találkozunk vele. Azonban a műanyag önmagától nem kerül szemétként a természetbe, a folyókba, a környezetünkbe. Valaki, valakik elviszik oda.  A myCEPPI CEO-ja szerint éppen ezért lenne szükség szigorú büntetésekre a szemetelőkkel szemben, amiket a hatóságok könyörtelenül be is hajtanak. A legjobb megoldás persze az lenne, ha a műanyagokat, az emberiség megpróbálná valamilyen környezetkímélő és gazdaságos módon használni és újrahasznosítani. A problémát a műanyagok kezelésével kapcsolatban azok vitathatatlan előnye okozza: a sokszínűség – hívja fel a figyelmet a Magyar Műanyagipari Szövetség Elnökségének tagja. Bűdy László kiemelte, hogy többtucat fajta műanyagot használunk, amelyek több ezer különféle típusra tagozódik, kiszolgálva az ipar minden területén, legyen szó az űrrepülésről vagy éppen az élelmiszeriparról. Ahogyan korábbi írásában kifejtette, a műanyaggal történő békés és hatékony együttéléshez, az újra hasznosításhoz öt lépést kell megtennünk. Éppen ezért az újrahasznosítás gyakran nehézkes, a jogi környezet pedig nem adott hozzá, hogy felelős módon dolgozhassanak a cégek. Illetve vannak olyan hulladékok, amelyeket már nem lehet vagy nem szabad újrahasznosítani. Ilyenek például a romlandó élelmiszerrel szennyezett csomagolóanyagok vagy a többszörösen újrahasznosított vagy többféle műanyagot tartalmazó csomagolóanyagok. Ezek most a hulladéklerakóban végzi, csinos kis hegyeket alkotva a városaink szélén.

A MŰANYAGHULLADÉK VÁLASZ LEHET HAZÁNK ENERGIAFÜGGŐSÉGÉRE

A Science című tudományos folyóiratban jelent meg tavaly egy tanulmány, amely szerint több mint 1,3 milliárd tonna műanyagszemét fog felhalmozódni a szárazföldön és az óceánokban 2040-ig, ha a világ nem tesz lépéseket ennek megakadályozása érdekében. Mint írják, a szennyezés mértéke várhatóan folyamatosan emelkedni fog. 2040-ben 133 millió tonna műanyagszemetet fognak elégetni, 77 millió tonna halmozódik fel a szárazföldön és 29 millió tonna közvetlenül az óceánokba kerül. A szabad ég alatti szemétégetés nélkül ez a szám még nagyobb lenne. De mi lenne akkor, ha az emberiség a műanyag szemetet, amelynek legfőbb forrása a begyűjtetlen szilárd városi szemét, amelynek nagy része a háztartásokból származik, erőművekben égetné el?

„A világ tengereiben és óceánjaiban úszó tengeri szemét csökkentése kiemelt célja minden felelős ember számára. Jó, ha tudjuk, hogy a műanyag szemét élővizekbe kerülésének 93%-áért hat ázsiai ország felelős, és a cégek is jól korul határolhatók, melyek termékeiből úszó szemét lesz. Ha az irdatlan mennyiségű hulladékot fenntartható módon kezelnénk, óriási tehertől szabadulna meg az emberiség. Több példa is azt mutatja, hogy a műanyaghulladék az egyik legjobb energiaforrás lehetne, így pedig csak környezetszennyező szemét lesz”

– mondja a műanyagipari szakértő. Például a polietilén, amelyet a legnagyobb mennyiségben használunk, megfelelő körülmények között, oxigén hozzáadásával hamu és füst nélkül elég, A műanyag fűtőértéke 45-48 MJ/kg, csak összehasonlításként a jó minőségű kőszén fűtőértéke 25-33 MJ/kg.

A MODERN SZEMÉTÉGETŐK NYÚJTJÁK A LEGTISZTÁBB VÁLASZT A MŰANYAGHULLADÉKRA

Közel tíz év tervezés és építési munkálatok után 2019 októberében adtak át egy koppenhágai szemétégető tetején épített műanyag felületű sípályát. A Copenhill gyorsan a dán főváros egyik nevezetességévé vált. A közel kilencven méter magas szemétégetőre egy 450 méter hosszú sípályát, emellett pedig egy mászófalat álmodtak meg a tervezők. Ami ennél is fontosabb, hogy a Copenhill évente 440 ezer tonna kommunális hulladékot alakít tiszta energiává, amelyből 150 ezer háztartás energia- és fűtési igényét tudják fedezni. Ráadásul a szemétégető teljesen tiszta, a kéményekből nem szabadulnak ki káros anyagok, éppen ezért is kaphattak helyet a sportlétesítmények az égető területén.

„A fenntartható város nem csak a környezetet kíméli, teszi élhetőbbé a városainkat, de az ott élők számára is kellemes életet biztosít. Nem véletlen, hogy a világ legélhetőbb városai között előkelő helyen szereplő Bécsben is van több szemétégetőerőmű, amely az olcsó távhőt biztosítja osztrák szomszédjainknak. Ezen megoldásokkal a gázfüggőségünk csökkenését is megoldhatjuk, mint ahogy teszik ezt számos nyugat európai országban”

– teszi hozzá a Magyar Műanyagipari Szövetség Elnökségének tagja.

Összefoglalva tehát nem csak a műanyag termékek használatának mellőzésével, de az újrahasznosítással, a műanyag és a háztartási szemét energiaforrásként való felhasználásával is tehetünk azért, hogy óvjuk a környezetünket, hogy csökkentsük az import gáztól való függőségünket.

Ipar

Fontos mérföldkőhöz érkezett a Schneider Electric és a TeraWulf együttműködése

Az előzetes ütemezésnek megfelelően sikeresen leszállított több mint 290 millió dollár értékű mesterséges intelligencia (MI) infrastruktúra megoldást a TeraWulf Lake Mariner adatközpontjához a Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata, valamint a digitális infrastruktúra folyadékhűtési technológiájának fejlesztésében élen járó Motivair by Schneider Electric. A projekt jó példa arra, hogyan képes az integrált áramellátás, hűtés és digitális intelligencia új kapacitást biztosítani az MI-korszak által megkövetelt ütemben.

 A már meglévő telephely és áramellátási infrastruktúra új generációs digitális infrastruktúra központtá alakítása révén a fejlesztést követően a Lake Mariner létesítmény várhatóan akár 750 MW energiaigényt is képes lesz kiszolgálni. A Buffalo közelében, Barkerben (New York állam, Egyesült Államok) található központ a Motivair iparágvezető folyadékhűtési megoldásait és a Schneider Electric integrált áramellátási infrastruktúráját használja a nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC), felhőalapú és mesterséges intelligencia (MI) feladatok támogatására.

A műszaki tervezés, a mérnöki szakértelem, a fejlett energiainfrastruktúra, az innovatív hűtési technológiák, valamint a támogató szoftverek és szolgáltatások ötvözésével ez az együttműködés segíti a TeraWulfot az MI-kompatibilis adatközpontok iránti növekvő igény kiszolgálásában, ezzel egyidejűleg pedig az energiafelhasználás és az üzemeltetési teljesítmény optimalizálásában.

Stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően a Lake Mariner létesítmény kihasználja az alacsony költségű, megbízható áramellátást és a skálázható infrastruktúrát, működését pedig a fő bérlők, a Core42 és a Fluidstack (amit a Google támogat) hosszú távú bérleti szerződései biztosítják. A telephely New York állam regionális villamosenergia-hálózatából kap ellátást, amelynek energiamixében mintegy 89 százalékot tesz ki a szén-dioxid-kibocsátásmentes, tiszta energia, emellett pedig jelentős többletenergiával rendelkezik az ügyfelek HPC és MI-terheléseinek kiszolgálására.

„A TeraWulf stratégiájának középpontjában a skálázható, energiahatékony infrastruktúra biztosítása áll, amely képes támogatni az egyre növekvő MI- és HPC-terheléseket. Az olyan iparági vezető vállalatokkal megvalósuló szoros együttműködés révén, mint a Schneider Electric és a Motivair, felgyorsítjuk az MI-kompatibilis kapacitás fejlesztését a Lake Mariner létesítményünkben, miközben megerősítjük azokat a stabil működési alapokat, amelyek szükségesek a hosszú távú ügyféligények kiszolgálásához”

– mondta el Sean Farrell, a TeraWulf operatív igazgatója.

Mivel a TeraWulf tizenkét hónapon belül akart kialakítani több, kifejezetten az MI támogatására szolgáló adatközpontot a telephelyen, vezető stratégiai energiatechnológiai partnerként a projekt során szigorú építési és üzemeltetési határidőket kellett betartania a Schneider Electricnek és a Motivairnek. A TeraWulf emellett műszaki tervezési és mérnöki tanácsadást is igényelt a Schneider Electric Galaxy VX szünetmentes tápegységeinek (UPS), Galaxy lítium-ion akkumulátor-rendszereinek, Motivair hűtőfolyadék-elosztó egységeinek (CDU-k), rack-be építhető elosztócsöveknek és hűtött ajtóknak, valamint a NetShelter rackeknek és szekrényeknek a telepítéséhez. Ezen felül a fejlett felügyelet és a digitális intelligencia érdekében integrálták a Schneider Electric díjnyertes szoftvermegoldását, az EcoStruxure IT Data Center Expertet, míg a Motivair „Client Services” szolgáltatását a kockázatok előrejelzésére, a zavarok minimalizálására és a hűtési beruházás hatékonyságának maximalizálására használták.

„Ahogy az MI-infrastruktúra iránti igény gyorsul, a „time to power” a növekedés meghatározó korlátjává vált. Az üzemeltetőknek olyan partnerekre van szükségük, akik képesek összehangolni a fejlett infrastruktúrát, a szolgáltatásokat és az energiatechnológiai szakértelmet a nagyméretű MI-adatközpontok megvalósításának felgyorsítására. A TeraWulf-fal kötött partnerségünk eredményeként egy olyan stratégiai koncepciót valósítunk meg, ami lehetővé teszi egy hagyományos ipari telephelyen is a helyszíni áramellátás, a mesterséges intelligenciával támogatott automatizálás, a fejlett folyadékhűtés és a digitális intelligencia összekapcsolását. Rugalmas, hatékony és skálázható adatközponti megoldásokat szállítunk az MI-korszak által megkövetelt sebességgel és méretben”

– hangsúlyozta Manish Kumar, a Schneider Electric „Secure Power & Data Centers” részlegének ügyvezető alelnöke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A jövő épületei már előre látnak

Egy lépéssel közelebb az emberközpontú autonóm épületek megvalósítása.

A Siemens víziója szerint az intelligens épületek következő generációja már nem csupán reagál a környezetére, hanem előre gondolkodva, önálló döntésekkel képes megteremteni a komfortosabb és fenntarthatóbb működés alapjait. Így például egy intelligens irodaház automatikusan készíti elő a tárgyalókat: az időbeosztás, a megbeszéléseken részt vevők száma és személyes preferenciái alapján kiválasztja a megfelelő méretű helyiséget és beállítja a hőmérsékletet vagy a páratartalmat.

Jól mutatja ezt az irányt a legújabb fejlesztés. A megoldás nem csak jelzi, ha valami elromlik, hanem előre észreveszi a közeledő problémákat, meghatározza azok okát, és automatikusan elindítja a szükséges javítási folyamatot.

Az Asset Performance Advanced épületfelügyeleti megoldás lényege, hogy folyamatosan figyeli az épület gépészeti berendezéseit és fűtés-hűtési rendszereit. Ha rendellenességet észlel, automatikusan rangsorolja a feladatokat, és továbbítja azokat a megfelelő szakembereknek, legyen szó az épület saját karbantartóiról vagy a Siemens szervizcsapatáról.

Egy hagyományos megoldás csak akkor jelez, ha már gond van. Ez a AI-segítette rendszer viszont már a korai figyelmeztető jeleket is felismeri, így jobban elkerülhetők a költséges sürgősségi javítások, a váratlan leállások és az elégedetlen bérlők. Az új rendszer tehát összeköti a hibák felismerését, az azonnali döntéshozatalt és a tényleges beavatkozást a mesterséges intelligencia, szakértői tudás és szerviztámogatás segítségével.

A szolgáltatás különösen hasznos lehet olyan helyeken, ahol egy meghibásodás komolyabb következményekkel járhat, így például irodaházakban, ipari létesítményekben, kórházakban.

A megelőző szemléletnek köszönhetően a karbantartási költségek akár 50 százalékkal is csökkenthetők a hagyományos, „elromlik, majd megjavítjuk” megközelítéshez képest.

A szolgáltatás a Siemens Building X digitális épületmenedzsment platformjának részeként érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Az MKIK üdvözli az uniós források hazahozataláról szóló megállapodást

Az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a területi gazdasági kamarák üdvözlik az Európai Bizottság és Magyarország között létrejött megállapodást, amely lehetővé teheti az uniós fejlesztési források újbóli elérését hazánk számára. A Kamara készen áll szakmai együttműködéssel segíteni a magyar kormányzatot a vállalkozásfejlesztési programok megvalósításában.

A Kamara álláspontja, hogy a források gyors és hatékony felhasználása kiemelt nemzetgazdasági érdek. Különösen fontos, hogy ezek a támogatások olyan programokban hasznosuljanak, amelyek közvetlenül erősítik a magyar vállalkozások versenyképességét, támogatják a digitalizációt, az innovációt, az energiahatékonysági és technológiai fejlesztéseket, valamint a munkaerő és a vállalkozói készségek fejlődését.

Az MKIK országos vállalkozói hálózatára és szakmai tapasztalatára építve kész ré zt venni a fejlesztési programok előkészítésében, egyeztetésében és megvalósításában.

A Kamara az elmúlt években számos országos jelentőségű hazai és uniós vállalkozásfejlesztési program megvalósításában vett részt. Ezek közül kiemelkedik a 2015 és 2023 között megvalósult Modern Vállalkozások Programja, Magyarország legnagyobb digitális vállalkozásfejlesztési kezdeményezése. A program során az MKIK által vezetett konzorcium több mint 25 ezer vállalkozást ért el, csaknem 16 ezer cégnél személyes digitális átvilágítás és fejlesztési tanácsadás valósult meg. A program jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a hazai kis- és középvállalkozások digitális felkészültsége számottevően javuljon, és Magyarország az Európai Unió digitális fejlettségi mutatóiban jobban fel tudjon zárkózni az európai mezőnyhöz.

A Kamara a továbbiakban is kész szakmai támogatást nyújtani a kormányzatnak és a fejlesztéspolitikai szereplőknek annak érdekében, hogy az uniós források a lehető legnagyobb mértékben a magyar vállalkozások fejlődését és a gazdaság versenyképességének erősítését szolgálják.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss