Ipar

Műanyaghulladék elégetésével csökkenthetné Magyarország energiafüggőségét

Egyes becslések szerint évente átlagosan több mint hatmillió tonna szemét kerül a világ folyóiba, onnan a tengerekbe vagy közvetlenül az óceánokba. Az elképesztő mennyiségű műanyag és hulladékdarabok teljesen tönkreteszik az ökoszisztémát. Mi lehet a megoldás? Bűdy László a Magyar Műanyagipari Szövetség Elnökségének tagja, a myCEPPI CEO-ja szerint nem csak a műanyag termékek használatának mellőzésével, de az újrahasznosítással, valamint a műanyaghulladék energiahordozóként való felhasználásával is tehetünk azért, hogy óvjuk a környezetünket. Utóbbi felhasználást különösen aktuálissá teszi az Ukrajna lerohanása miatt elfogadhatatlanná váló orosz energiafüggés.

A műanyaghulladék kezelése globális kihívást jelent a műanyagipari szereplők számára, de így vagy úgy minden embert érint, hiszen a természet körforgásának köszönhetően a műanyag nemcsak az élővizeket károsítja, de azáltal, hogy a vízben széttöredezett műanyagot a különböző élőlények elfogyasztják, a Föld lakossága pedig megeszi őket, semmilyen élőlény nem maradhat érintetlen a káros hatásokat illetően.

A világ vezetői a fenti problémát felismerve sorra hozzák, a sokak szerint nem elégséges, mások szerint pedig látszatintézkedéseket: ilyen például az egyszerhasználatos műanyag termékeket korlátozása. 2021 júliusától életbe lépett az az európai uniós direktíva, amely korlátozza az egyszerhasználatos műanyag eszközök forgalmazását. Így Magyarországról is el fognak tűnni az olyan eszközök, mint a műanyag szívószálak, evőeszközök és fültisztító pálcikákat. Bűdy László, a myCEPPI CEO-ja ugyanakkor rávilágított, hogy nem feltétlenül az egyszerhasználatos műanyagok tiltása a legcélravezetőbb a globális felmelegedés elleni harcban.

Bűdy László

„Elég abba belegondolni, hogy milyen karbonlábnyoma van egy bambuszból gyártott evőeszköznek, aminek Kínából kell a világ másik végébe elutaznia, egy olyan tárggyal szemben, ami a felhasználási helyétől nem messze jön ki a gyárból”.

JÖHET A DRÁGÁBB, CSÚNYÁBB „ÚJRAHASZNOSÍTOTT” MŰANYAG

A szakértő szerint további észszerűtlen lépéseket hoz majd a szigorítás, mely 2025-ben lép majd életbe és előírja, hogy bizonyos termékeknek milyen százalékban kell újrahasznosított műanyagot tartalmaznia.

„A műanyagipar egész eddig abba az irányba fejlesztett, hogy minden könnyebb és strapabíróbb legyen. Az előírások hatására viszont ugyanazon tulajdonságok eléréséhez, különösen többszöri újrahasznosítás után, valószínű, hogy több újrahasznosított műanyagot kell használni illetve az így létrejövő termékek nehezebbek, kevésbé átlátszóak. Egy egyszerű példát véve, egy zsugorfólia, ami most 40my vastag, a jövőben akár kétszeresei lehet az újrahasznosított műanyagban található, a használatból adódó szennyeződés miatt, hiszen ezek miatt, illetve a polimer láncok degradációja miatt romlik az anyag tulajdonsága. Az egy külön kérdés, hogy a cégek miként reagálnak majd arra, hogy a műanyagipar csak drágább és csúnyább anyagokkal tudja kiszolgálni őket. Arról nem is beszélve, hogy a „papíron” újrahasznosított műanyagalapanyagok térnyerése is borítékolható”

– teszi hozzá a műanyagipari szakértő.

KOMOLY BÜNTETÉSSEL KELL SÚLYTANI, A SZEMETELŐKET!

A műanyag legfőbb előnye az életciklusa végén a hátrányára válik, nem bomlik le, hanem tartósan velünk marad. Ez különösen szembetűnő akkor, ha a természetben találkozunk vele. Azonban a műanyag önmagától nem kerül szemétként a természetbe, a folyókba, a környezetünkbe. Valaki, valakik elviszik oda. A myCEPPI CEO-ja szerint éppen ezért lenne szükség szigorú büntetésekre a szemetelőkkel szemben, amiket a hatóságok könyörtelenül be is hajtanak. A legjobb megoldás persze az lenne, ha a műanyagokat, az emberiség megpróbálná valamilyen környezetkímélő és gazdaságos módon használni és újrahasznosítani. A problémát a műanyagok kezelésével kapcsolatban azok vitathatatlan előnye okozza: a sokszínűség – hívja fel a figyelmet a Magyar Műanyagipari Szövetség Elnökségének tagja. Bűdy László kiemelte, hogy többtucat fajta műanyagot használunk, amelyek több ezer különféle típusra tagozódik, kiszolgálva az ipar minden területén, legyen szó az űrrepülésről vagy éppen az élelmiszeriparról. Ahogyan korábbi írásában kifejtette, a műanyaggal történő békés és hatékony együttéléshez, az újra hasznosításhoz öt lépést kell megtennünk. Éppen ezért az újrahasznosítás gyakran nehézkes, a jogi környezet pedig nem adott hozzá, hogy felelős módon dolgozhassanak a cégek. Illetve vannak olyan hulladékok, amelyeket már nem lehet vagy nem szabad újrahasznosítani. Ilyenek például a romlandó élelmiszerrel szennyezett csomagolóanyagok vagy a többszörösen újrahasznosított vagy többféle műanyagot tartalmazó csomagolóanyagok. Ezek most a hulladéklerakóban végzi, csinos kis hegyeket alkotva a városaink szélén.

A MŰANYAGHULLADÉK VÁLASZ LEHET HAZÁNK ENERGIAFÜGGŐSÉGÉRE

A Science című tudományos folyóiratban jelent meg tavaly egy tanulmány, amely szerint több mint 1,3 milliárd tonna műanyagszemét fog felhalmozódni a szárazföldön és az óceánokban 2040-ig, ha a világ nem tesz lépéseket ennek megakadályozása érdekében. Mint írják, a szennyezés mértéke várhatóan folyamatosan emelkedni fog. 2040-ben 133 millió tonna műanyagszemetet fognak elégetni, 77 millió tonna halmozódik fel a szárazföldön és 29 millió tonna közvetlenül az óceánokba kerül. A szabad ég alatti szemétégetés nélkül ez a szám még nagyobb lenne. De mi lenne akkor, ha az emberiség a műanyag szemetet, amelynek legfőbb forrása a begyűjtetlen szilárd városi szemét, amelynek nagy része a háztartásokból származik, erőművekben égetné el?

„A világ tengereiben és óceánjaiban úszó tengeri szemét csökkentése kiemelt célja minden felelős ember számára. Jó, ha tudjuk, hogy a műanyag szemét élővizekbe kerülésének 93%-áért hat ázsiai ország felelős, és a cégek is jól korul határolhatók, melyek termékeiből úszó szemét lesz. Ha az irdatlan mennyiségű hulladékot fenntartható módon kezelnénk, óriási tehertől szabadulna meg az emberiség. Több példa is azt mutatja, hogy a műanyaghulladék az egyik legjobb energiaforrás lehetne, így pedig csak környezetszennyező szemét lesz”

– mondja a műanyagipari szakértő. Például a polietilén, amelyet a legnagyobb mennyiségben használunk, megfelelő körülmények között, oxigén hozzáadásával hamu és füst nélkül elég, A műanyag fűtőértéke 45-48 MJ/kg, csak összehasonlításként a jó minőségű kőszén fűtőértéke 25-33 MJ/kg.

A MODERN SZEMÉTÉGETŐK NYÚJTJÁK A LEGTISZTÁBB VÁLASZT A MŰANYAGHULLADÉKRA

Közel tíz év tervezés és építési munkálatok után 2019 októberében adtak át egy koppenhágai szemétégető tetején épített műanyag felületű sípályát. A Copenhill gyorsan a dán főváros egyik nevezetességévé vált. A közel kilencven méter magas szemétégetőre egy 450 méter hosszú sípályát, emellett pedig egy mászófalat álmodtak meg a tervezők. Ami ennél is fontosabb, hogy a Copenhill évente 440 ezer tonna kommunális hulladékot alakít tiszta energiává, amelyből 150 ezer háztartás energia- és fűtési igényét tudják fedezni. Ráadásul a szemétégető teljesen tiszta, a kéményekből nem szabadulnak ki káros anyagok, éppen ezért is kaphattak helyet a sportlétesítmények az égető területén.

„A fenntartható város nem csak a környezetet kíméli, teszi élhetőbbé a városainkat, de az ott élők számára is kellemes életet biztosít. Nem véletlen, hogy a világ legélhetőbb városai között előkelő helyen szereplő Bécsben is van több szemétégetőerőmű, amely az olcsó távhőt biztosítja osztrák szomszédjainknak. Ezen megoldásokkal a gázfüggőségünk csökkenését is megoldhatjuk, mint ahogy teszik ezt számos nyugat európai országban”

– teszi hozzá a Magyar Műanyagipari Szövetség Elnökségének tagja.

Összefoglalva tehát nem csak a műanyag termékek használatának mellőzésével, de az újrahasznosítással, a műanyag és a háztartási szemét energiaforrásként való felhasználásával is tehetünk azért, hogy óvjuk a környezetünket, hogy csökkentsük az import gáztól való függőségünket.

Related Topics:Magyar Műanyagipari Szövetség műanyaghulladék műanyagipar

Up Next

A Sony és a Honda közösen gyártana elektromos autókat

Don't Miss

Bemutatkozott a jövő a Schneider Electric innovációs központjában

Ipar

15 éve fejleszti CO₂-alapú hűtéstechnológiáját a Panasonic

2027-től az EU felülvizsgált F-gáz-rendelete jelentősen csökkenti a forgalomba hozható újonnan gyártott HFC-hűtőközegek mennyiségét: a jelenlegi 42,9 millió tonna CO₂-egyenértékről 21,7 millió tonnára, vagyis csaknem a felére (EU 2024/573 rendelet, VI. melléklet[1]).

Azok a vállalatok – köztük a kiskereskedelmi szereplők, vendéglátóipari szolgáltatók, kereskedelmi hűtős logisztikai cégek,gyógyszeripari és egészségügyi hűtőraktárak üzemeltetői, valamint szálláshely-szolgáltatók –, amelyek továbbra is magas GWP-jű hűtőközegekkel működő rendszereket használnak, fokozódó nyomással szembesülnek. Számukra kulcsfontosságúvá válik az alternatív megoldások időben történő bevezetése, mielőtt tovább szűkül a hűtőközegek elérhetősége és emelkednek az árak.

Ezt a folyamatot tovább erősítette, hogy az Európai Bizottság 2026. július 17-én közzétette villamosítási cselekvési tervét[2], amely 2040-re 46 százalékos indikatív célt határoz meg a villamos energia részarányára a végső energiafogyasztásban, valamint egy külön uniós fűtési és hűtési cselekvési terv kidolgozását is előirányozza (COM(2026) 595 final).

A hűtéstechnikai ágazat számára a magas GWP-jű hűtőközegek fokozatos kivezetése így egy szélesebb körű, strukturális átalakulás része, amely Európa-szerte az elektromos alapú, alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési, hűtési és hűtéstechnikai rendszerek térnyerése felé mutat.

A Panasonic már jóval a jelenlegi piaci és szabályozási változások előtt felismerte a CO₂-alapú hűtéstechnológiában rejlő lehetőségeket. A vállalat 2009-ben kezdte meg Japánban a CO₂-hűtőközeggel működő kondenzációs egységek gyártását, így idén már 15 éves tapasztalatra tekint vissza ezen a területen. Ez a mérföldkő egy hosszabb történet része: a Panasonic immár 65 éve van jelen a kereskedelmi hűtős technológiák piacán.

A természetes hűtőközegek alkalmazásához kapcsolódó szakértelem alapjai még korábbra nyúlnak vissza. A Panasonic 2001 óta saját CO₂-kompresszorokat fejleszt és gyárt, az elmúlt több mint két évtizedben felhalmozott technológiai tudás pedig ma is meghatározó szerepet játszik CO₂-alapú hűtéstechnikai megoldásainak fejlesztésében.

A Panasonic hosszú távú elkötelezettsége több évtizedes mérnöki szakértelemre és mérhető teljesítményadatokra épül, és jóval megelőzi a közelmúlt szabályozási változásait.

„A CO₂-alapú rendszerek fejlesztését már jóval azelőtt elkezdtük, hogy a szabályozás ebbe az irányba terelte volna az iparágat. Korán felismertük, merre tart a hűtéstechnika, és milyen megoldásokra lesz szüksége a piacnak”

– mondta Enrique Vilamitjana, a Panasonic Heating & Air Conditioning Europe ügyvezető igazgatója.

„Ez a 15 éves előny ma különösen felértékelődik: miközben számos kiskereskedelmi szereplő most keresi a megfelelő alternatív hűtőközeget, mások már évek óta egy bevált CO₂-alapú technológiára támaszkodhatnak.”

A CO₂-alapú hűtéstechnológia mérhető előnyei

A Panasonic japán kutatási eredményei szerint a CO₂-alapú rendszerek az R404A hűtőközeggel működő inverteres berendezésekhez képest a fagyasztás energiafelhasználását 25,4 százalékkal, a hűtését pedig 16,2 százalékkal csökkentették. A vizsgálat idején az R404A széles körben alkalmazott iparági standardnak számított, az Európai Unióban azonban 2020 óta már nem használható új berendezésekben. A kutatás a hűtőközeg szivárgásából és az energiafelhasználásból származó kibocsátást együttesen vizsgálva 67 százalékkal alacsonyabb teljes CO₂-kibocsátást mért a CO₂-alapú technológia esetében.[3]

Az R404A-val végzett összehasonlítás azért is jelentős, mert ezt a hűtőközeget korábban kedvező teljesítménye miatt széles körben alkalmazták a kereskedelmi hűtés rendszerekben.[4] A jelenleg elérhető, alacsonyabb GWP-jű HFC/HFO-alapú helyettesítő keverékek egy részénél a kedvezőbb környezeti jellemzők bizonyos termodinamikai kompromisszumokkal járhatnak, amelyek az energiahatékonyságot is befolyásolhatják. A Panasonic kutatási eredményei alapján ezért egyes alkalmazási területeken a CO₂-alapú technológiával elérhető energiamegtakarítás akár nagyobb is lehet annál, mint amit az eredeti, R404A-val végzett összehasonlítás mutatott.

A CO₂-alapú technológia Európa különböző éghajlati körülményei között igazolt teljesítménye, valamint a hűtőközegek piacára nehezedő szabályozási nyomás különösen aktuálissá teszi ezt a 15 éves mérföldkövet. Amikor az iparág meghatározó szereplői, a kiskereskedelmi vállalatok, a tervezők és a kereskedelmi hűtés teljes beszállítói köre 2026 októberében Németországban, a Chillventa szakkiállításon találkozik, a természetes hűtőközegekre való átállás várhatóan az egyik központi téma lesz. A hangsúly ma már elsősorban azon van, milyen ütemben valósítható meg az átállás a gyakorlatban.

A Panasonic természetes R744 (CO₂) hűtőközeget alkalmazó, 20 HP teljesítményű kereskedelmi hűtés megoldásának egyik működő példája az angliai Devonban, Holsworthy közelében található Dunstaple Farm Ltd, ahol a díjnyertes Farmer Tom’s Ice Cream is készül. A projekt jól szemlélteti, hogyan alkalmazható a Panasonic technológiája hatékony és fenntartható hűtési megoldásként az élelmiszer-termelésben. A teljes esettanulmány [itt] olvasható.

A CO₂ mint hűtőközeg: több mint egy évszázados technológia

Bár a CO₂-ra sokan a fenntartható hűtéstechnika egyik jövőbe mutató megoldásaként tekintenek, alkalmazása korántsem új keletű. Jóval a szintetikus hűtőközegek megjelenése előtt az R744 már széles körben elterjedt a kereskedelmi és ipari hűtésben, valamint a hajózásban: a 19. század végétől egészen az 1920-as évekig meghatározó szerepet töltött be a hűtéstechnikában.

Az ASHRAE történeti áttekintése szerint a CO₂ használata az 1930-as évektől kezdett háttérbe szorulni. Az ekkor megjelenő szintetikus hűtőközegeket, köztük az R-12-t, egyszerűbben kezelhető megoldásnak tartották, ráadásul alacsonyabb üzemi nyomáson működtek. Ennek hatására számos területen fokozatosan áttértek az új hűtőközegekre, annak ellenére, hogy a CO₂ addigra már több évtizedes múltra tekintett vissza a kereskedelmi és tengeri hűtésben.[5]

Az elmúlt évtizedek technológiai fejlődése új lehetőségeket nyitott a CO₂ alkalmazása előtt. A korszerű kompresszorok, az intelligens vezérlési megoldások és a modern rendszertervezés révén az R744 napjainkra a kereskedelmi hűtés rendszerekben is széles körben alkalmazható technológiává vált. Természetes hűtőközegként mindössze 1-es globális felmelegedési potenciállal (GWP) rendelkezik, így klímabarát alternatívát kínál a hagyományos szintetikus HFC- és HFO-hűtőközegekkel szemben. Erre a technológiai alapra építve a Panasonic nagy léptékben is fenntartható hűtéstechnikai megoldásokat kínálhat.

A Panasonic kereskedelmi hűtés üzletágának fejlődése

A Panasonic kereskedelmi hűtés üzletágának története 1960-ban kezdődött, amikor a vállalat Japánban bemutatta első fagylalttároló berendezését. Két évvel később, 1962-ben elindult az első kondenzációs egységek gyártása is, megteremtve azt a technológiai alapot, amelyre a következő évtizedek fejlesztései épültek. A Panasonic így mintegy 65 éves tapasztalattal rendelkezik a kereskedelmi hűtés technológiák területén, kondenzációs egységeket pedig immár 64 éve gyárt.

A Panasonic Heating & Air Conditioning Europe (PHVACEU) 2017-ben lépett be az európai CO₂-alapú hűtéstechnikai piacra, tovább erősítve a vállalat fenntartható hűtési megoldások iránti hosszú távú elkötelezettségét. Az európai kínálat kezdetben egyetlen, 2 HP teljesítményű, közepes és alacsony hőmérsékletű alkalmazásokhoz tervezett kondenzációs egységből állt, amely megalapozta a Panasonic jelenlétét a természetes hűtőközegekre épülő, akkor még kialakulóban lévő piacon.

Azóta a vállalat folyamatosan bővítette CO₂-alapú portfólióját, amely ma már számos felhasználási területet lefedő, átfogó megoldáskínálatot biztosít a kis teljesítményigényű hűtéstechnikai alkalmazások számára.

A Panasonic továbbra is kínál Japánban gyártott hűtéstechnikai berendezéseket, miközben európai gyártási kapacitását is folyamatosan bővíti a wrocławi Panasonic Cold Chain Poland (PCCPL) üzemén keresztül. Az európai üzletág fejlesztésének köszönhetően a vállalat ma már a japán és a lengyel gyártóbázisra egyaránt támaszkodhat, így portfóliója mindkét helyszínen készülő megoldásokkal szolgálja ki az európai piac igényeit.

Elköteleződés a CO₂ mellett, jóval a természetes hűtőközegek térnyerése előtt

Miközben a CO₂ napjainkra az alacsonyabb GWP-jű hűtőközegekre való átállás egyik meghatározó technológiájává vált, a Panasonic már jóval a jelenlegi szabályozási környezet kialakulása előtt elkötelezte magát mellette. A CO₂-alapú hűtéstechnológia fejlesztésének 15 éves mérföldköve hosszú távú beruházások és folyamatos innováció eredménye. Az elmúlt másfél évtized során felhalmozott tapasztalat és műszaki szakértelem ma a Panasonic kereskedelmi hűtés üzletágának egyik fontos technológiai alapját jelenti.

Ez a hosszú távú szemlélet különösen felértékelődik egy olyan időszakban, amikor a szabályozási változások hatására az iparág számos szereplője a természetes hűtőközegekre épülő technológiák felé fordul. Hatvanöt évvel az első fagylalttároló berendezés bemutatása után a Panasonic története egy érdekes ívet rajzol ki: a kereskedelmi hűtés technológia egyik leginkább jövőbe mutató megoldása egyben az egyik legrégebbi múltra visszatekintő hűtőközegre épül.

A Panasonic alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési, hűtési és hűtéstechnikai megoldásairól további információ a vállalat weboldalán érhető el.

[1] https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2024/573/oj/eng

[2] https://energy.ec.europa.eu/publications/communication-electrification-action-plan-com2026595_en

[3] https://news.panasonic.com/global/stories/809

[4] https://climate.ec.europa.eu/eu-action/fluorinated-greenhouse-gases/climate-friendly-alternatives-hfcs_en

[5] https://www.ashrae.org/File%20Library/About/Mission%20and%20Vision/ASHRAE%20and%20Industry%20History/The-Rise-and-Fall-of-Carbon-Dioxide-Systems.pdf

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Hét év alatt harmadszor nyerte el a Schneider Electric kommunikációs megbízását a DeepInsight

A Schneider Electric ismét a DeepInsight Creative-ot választotta PR- és közösségimédia-kommunikációs partnerének. A hét éve tartó együttműködés során az ügynökség immár harmadik alkalommal védte meg megbízását egy nyílt, átfogó tendereljárásban.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata 2019-ben bízta meg először a DeepInsight Creative ügynökséget magyarországi kommunikációs feladatainak ellátásával. A mostani, komoly szakmai versenyt jelentő nyílt tender sikeres lezárásával a két fél 2026 júliusától megújított szerződés keretében folytatja együttműködését. A DeepInsight a Schneider Electric magyarországi PR- és médiatanácsadási, press office tevékenységét, szövegalkotási és kríziskommunikációs feladatait, belső kommunikációs projektjeit, vállalati közösségimédia-jelenlétét gondozza a stratégiai tervezéstől a tartalomgyártáson át a riportálásig.

„Az energetika világa az egyik legösszetettebb kommunikációs terep: technológiailag szerteágazó, folyamatosan változó, ugyanakkor egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó téma. Kiemelt feladatunk, hogy a Schneider Electric üzeneteit hatékonyan és érthetően juttassuk el a különböző – sokszor speciális – B2B célcsoportoknak. Ez tipikusan az a terület, ahol az eredményeket minőségük, és nem mennyiségük alapján értékeljük. A DeepInsight csapata nemcsak a megoldásainkat és azok kontextusát érti, de napi szinten segít üzeneteink célba juttatásában, sokszor egyedi, a fogyasztói márkák által nem használt kommunikációs megoldásokat alkalmazva.”

– mondta Tengelits András, a Schneider Electric Magyarország kommunikációs vezetője.

“A megbízás ismételt elnyerése a DeepInsight számára kiemelt szakmai visszaigazolás: a hét éve tartó együttműködés során az ügynökség immár harmadik alkalommal védte meg a Schneider Electric kommunikációs megbízását nyílt tendereljárásban. Az eredmény egyszerre igazolja a csapat folyamatos megújulási képességét, proaktív tanácsadói szemléletét, a komplex energetikai témákban felépített mély szakmai tudását, ugyanakkor tanúskodik ügyfelünk kimagasló szakmai kvalitásairól és a mindennapi munka során mutatott rugalmas, támogató hozzáállásáról is”

– foglalta össze Vágvölgyi Mihály, az ügynökség ügyvezetője.

A megújított szerződés megerősíti a Schneider Electric azon elkötelezettségét, hogy kommunikációs üzeneteit szakmai partnerei segítségével következetesen és hitelesen juttassa el a hazai sajtóhoz, az iparági szereplőkhöz és a szélesebb nyilvánossághoz egyaránt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Szilárdtest-transzformátor jöhet az AI-adatközpontok energiaéhségének csillapítására

Az új fejlesztés magasabb hatékonyságot és egyszerűbb energiaelosztást kíván biztosítani az adatközpontoknak.

Előrejelzések szerint a mesterséges intelligencia (AI) feladatok ellátására használt adatközpontok száma 2030-ra 33 százalékkal nőni fog, 2028-ra pedig akár negyvenszeresére emelkedik az ilyen létesítmények energiaigénye. Továbbá a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzései szerint az adatközpontok globális villamosenergia-fogyasztása összesen megközelítheti a 945 terawattórát, ami Magyarország jelenlegi átlagos éves áramfogyasztásának húszszorosát jelenti. Emiatt egyre nagyobb az igény a skálázható, nagy hatékonyságú villamosenergia-elosztási rendszerek iránt.

E változó igényekre adhat választ az egyenáramú (DC) energiaelosztási rendszerek elterjedése. A villamosenergia-fogyasztók többsége több mint száz éve elsősorban váltakozó áramra (AC) épül. A mai, decentralizált hálózati rendszerben viszont az új energetikai és digitális infrastruktúrák közül egyre több (például AI-adatközpontok, napelemes rendszerek, energiatárolók, villámtöltők vagy bizonyos ipari elektronikai fogyasztók) eleve egyenáramot igényelnek. Amíg ezek az eszközök hagyományos AC-hálózaton keresztül működnek, az energiát át kell alakítani, ami veszteségekkel, nagyobb hőtermeléssel és rendszerkomplexitással jár.

Itt kíván előrelépést hozni a Siemens és a Reinhausen együttműködése. A két vállalat egy olyan szilárdtest-transzformátort (SST) fejleszt, amely középfeszültségű, akár 36 kV-os hálózati feszültségről is képes stabil 800 V egyenáramú kimenetet biztosítani. Az új megoldás így megbízhatóbbá teheti a nagy teljesítménysűrűségű adatközpontok energiaellátását.

Az ilyen moduláris felépítésű SST-k egyik legnagyobb előnye, hogy csökkentik a közbenső átalakítási lépéseket, ezáltal mérséklik a veszteségeket, miközben a hely- és infrastruktúraigényük is alacsonyabb. A robusztus rendszerarchitektúra emellett növeli a rendelkezésre állást, ami különösen fontos az AI-adatközpontok ingadozó terhelései mellett.

A Reinhausen a teljesítménytranszformátorok feszültségszabályozási technológiájának világelső gyártója, évtizedes tapasztalattal rendelkezik az energiaminőség és a hálózati stabilitás területén. A vállalat emellett kiterjedt szaktudást halmozott fel a középfeszültségű teljesítményelektronika és a kapcsolódó komponensek terén is, amelyek a modern SST-architektúrák szívét képezik.

A Siemens mély szakértelmet ötvöz a teljesítményelektronika, az elektromos energiaellátási megoldások, a hálózatvédelmi és automatizálási rendszerek, valamint a digitalizáció területén. Az SST-k telepítése során a Siemens a hálózati integráció, az energiaátalakítás, a védelem és a vezérlés terén szerzett képességeit alkalmazza, hogy a következő generációs energiarendszereket biztosítsa az AI adatközpontok számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!