Ipar

Műanyaghulladék elégetésével csökkenthetné Magyarország energiafüggőségét

Egyes becslések szerint évente átlagosan több mint hatmillió tonna szemét kerül a világ folyóiba, onnan a tengerekbe vagy közvetlenül az óceánokba. Az elképesztő mennyiségű műanyag és hulladékdarabok teljesen tönkreteszik az ökoszisztémát. Mi lehet a megoldás? Bűdy László a Magyar Műanyagipari Szövetség Elnökségének tagja, a myCEPPI CEO-ja szerint nem csak a műanyag termékek használatának mellőzésével, de az újrahasznosítással, valamint a műanyaghulladék energiahordozóként való felhasználásával is tehetünk azért, hogy óvjuk a környezetünket. Utóbbi felhasználást különösen aktuálissá teszi az Ukrajna lerohanása miatt elfogadhatatlanná váló orosz energiafüggés.

A műanyaghulladék kezelése globális kihívást jelent a műanyagipari szereplők számára, de így vagy úgy minden embert érint, hiszen a természet körforgásának köszönhetően a műanyag nemcsak az élővizeket károsítja, de azáltal, hogy a vízben széttöredezett műanyagot a különböző élőlények elfogyasztják, a Föld lakossága pedig megeszi őket, semmilyen élőlény nem maradhat érintetlen a káros hatásokat illetően.

A világ vezetői a fenti problémát felismerve sorra hozzák, a sokak szerint nem elégséges, mások szerint pedig látszatintézkedéseket: ilyen például az egyszerhasználatos műanyag termékeket korlátozása. 2021 júliusától életbe lépett az az európai uniós direktíva, amely korlátozza az egyszerhasználatos műanyag eszközök forgalmazását. Így Magyarországról is el fognak tűnni az olyan eszközök, mint a műanyag szívószálak, evőeszközök és fültisztító pálcikákat. Bűdy László, a myCEPPI CEO-ja ugyanakkor rávilágított, hogy nem feltétlenül az egyszerhasználatos műanyagok tiltása a legcélravezetőbb a globális felmelegedés elleni harcban.

Bűdy László

„Elég abba belegondolni, hogy milyen karbonlábnyoma van egy bambuszból gyártott evőeszköznek, aminek Kínából kell a világ másik végébe elutaznia, egy olyan tárggyal szemben, ami a felhasználási helyétől nem messze jön ki a gyárból”.

JÖHET A DRÁGÁBB, CSÚNYÁBB „ÚJRAHASZNOSÍTOTT” MŰANYAG

A szakértő szerint további észszerűtlen lépéseket hoz majd a szigorítás, mely 2025-ben lép majd életbe és előírja, hogy bizonyos termékeknek milyen százalékban kell újrahasznosított műanyagot tartalmaznia.

„A műanyagipar egész eddig abba az irányba fejlesztett, hogy minden könnyebb és strapabíróbb legyen. Az előírások hatására viszont ugyanazon tulajdonságok eléréséhez, különösen többszöri újrahasznosítás után, valószínű, hogy több újrahasznosított műanyagot kell használni illetve az így létrejövő termékek nehezebbek, kevésbé átlátszóak. Egy egyszerű példát véve, egy zsugorfólia, ami most 40my vastag, a jövőben akár kétszeresei lehet az újrahasznosított műanyagban található, a használatból adódó szennyeződés miatt, hiszen ezek miatt, illetve a polimer láncok degradációja miatt romlik az anyag tulajdonsága. Az egy külön kérdés, hogy a cégek miként reagálnak majd arra, hogy a műanyagipar csak drágább és csúnyább anyagokkal tudja kiszolgálni őket. Arról nem is beszélve, hogy a „papíron” újrahasznosított műanyagalapanyagok térnyerése is borítékolható”

– teszi hozzá a műanyagipari szakértő.

KOMOLY BÜNTETÉSSEL KELL SÚLYTANI, A SZEMETELŐKET!

A műanyag legfőbb előnye az életciklusa végén a hátrányára válik, nem bomlik le, hanem tartósan velünk marad. Ez különösen szembetűnő akkor, ha a természetben találkozunk vele. Azonban a műanyag önmagától nem kerül szemétként a természetbe, a folyókba, a környezetünkbe. Valaki, valakik elviszik oda. A myCEPPI CEO-ja szerint éppen ezért lenne szükség szigorú büntetésekre a szemetelőkkel szemben, amiket a hatóságok könyörtelenül be is hajtanak. A legjobb megoldás persze az lenne, ha a műanyagokat, az emberiség megpróbálná valamilyen környezetkímélő és gazdaságos módon használni és újrahasznosítani. A problémát a műanyagok kezelésével kapcsolatban azok vitathatatlan előnye okozza: a sokszínűség – hívja fel a figyelmet a Magyar Műanyagipari Szövetség Elnökségének tagja. Bűdy László kiemelte, hogy többtucat fajta műanyagot használunk, amelyek több ezer különféle típusra tagozódik, kiszolgálva az ipar minden területén, legyen szó az űrrepülésről vagy éppen az élelmiszeriparról. Ahogyan korábbi írásában kifejtette, a műanyaggal történő békés és hatékony együttéléshez, az újra hasznosításhoz öt lépést kell megtennünk. Éppen ezért az újrahasznosítás gyakran nehézkes, a jogi környezet pedig nem adott hozzá, hogy felelős módon dolgozhassanak a cégek. Illetve vannak olyan hulladékok, amelyeket már nem lehet vagy nem szabad újrahasznosítani. Ilyenek például a romlandó élelmiszerrel szennyezett csomagolóanyagok vagy a többszörösen újrahasznosított vagy többféle műanyagot tartalmazó csomagolóanyagok. Ezek most a hulladéklerakóban végzi, csinos kis hegyeket alkotva a városaink szélén.

A MŰANYAGHULLADÉK VÁLASZ LEHET HAZÁNK ENERGIAFÜGGŐSÉGÉRE

A Science című tudományos folyóiratban jelent meg tavaly egy tanulmány, amely szerint több mint 1,3 milliárd tonna műanyagszemét fog felhalmozódni a szárazföldön és az óceánokban 2040-ig, ha a világ nem tesz lépéseket ennek megakadályozása érdekében. Mint írják, a szennyezés mértéke várhatóan folyamatosan emelkedni fog. 2040-ben 133 millió tonna műanyagszemetet fognak elégetni, 77 millió tonna halmozódik fel a szárazföldön és 29 millió tonna közvetlenül az óceánokba kerül. A szabad ég alatti szemétégetés nélkül ez a szám még nagyobb lenne. De mi lenne akkor, ha az emberiség a műanyag szemetet, amelynek legfőbb forrása a begyűjtetlen szilárd városi szemét, amelynek nagy része a háztartásokból származik, erőművekben égetné el?

„A világ tengereiben és óceánjaiban úszó tengeri szemét csökkentése kiemelt célja minden felelős ember számára. Jó, ha tudjuk, hogy a műanyag szemét élővizekbe kerülésének 93%-áért hat ázsiai ország felelős, és a cégek is jól korul határolhatók, melyek termékeiből úszó szemét lesz. Ha az irdatlan mennyiségű hulladékot fenntartható módon kezelnénk, óriási tehertől szabadulna meg az emberiség. Több példa is azt mutatja, hogy a műanyaghulladék az egyik legjobb energiaforrás lehetne, így pedig csak környezetszennyező szemét lesz”

– mondja a műanyagipari szakértő. Például a polietilén, amelyet a legnagyobb mennyiségben használunk, megfelelő körülmények között, oxigén hozzáadásával hamu és füst nélkül elég, A műanyag fűtőértéke 45-48 MJ/kg, csak összehasonlításként a jó minőségű kőszén fűtőértéke 25-33 MJ/kg.

A MODERN SZEMÉTÉGETŐK NYÚJTJÁK A LEGTISZTÁBB VÁLASZT A MŰANYAGHULLADÉKRA

Közel tíz év tervezés és építési munkálatok után 2019 októberében adtak át egy koppenhágai szemétégető tetején épített műanyag felületű sípályát. A Copenhill gyorsan a dán főváros egyik nevezetességévé vált. A közel kilencven méter magas szemétégetőre egy 450 méter hosszú sípályát, emellett pedig egy mászófalat álmodtak meg a tervezők. Ami ennél is fontosabb, hogy a Copenhill évente 440 ezer tonna kommunális hulladékot alakít tiszta energiává, amelyből 150 ezer háztartás energia- és fűtési igényét tudják fedezni. Ráadásul a szemétégető teljesen tiszta, a kéményekből nem szabadulnak ki káros anyagok, éppen ezért is kaphattak helyet a sportlétesítmények az égető területén.

„A fenntartható város nem csak a környezetet kíméli, teszi élhetőbbé a városainkat, de az ott élők számára is kellemes életet biztosít. Nem véletlen, hogy a világ legélhetőbb városai között előkelő helyen szereplő Bécsben is van több szemétégetőerőmű, amely az olcsó távhőt biztosítja osztrák szomszédjainknak. Ezen megoldásokkal a gázfüggőségünk csökkenését is megoldhatjuk, mint ahogy teszik ezt számos nyugat európai országban”

– teszi hozzá a Magyar Műanyagipari Szövetség Elnökségének tagja.

Összefoglalva tehát nem csak a műanyag termékek használatának mellőzésével, de az újrahasznosítással, a műanyag és a háztartási szemét energiaforrásként való felhasználásával is tehetünk azért, hogy óvjuk a környezetünket, hogy csökkentsük az import gáztól való függőségünket.

Related Topics:Magyar Műanyagipari Szövetség műanyaghulladék műanyagipar

Up Next

A Sony és a Honda közösen gyártana elektromos autókat

Don't Miss

Bemutatkozott a jövő a Schneider Electric innovációs központjában

Ipar

A Continental UltraContact NXT abroncsa rangos fenntarthatósági díjat nyert

A Continental UltraContact NXT gumiabroncsa elnyerte a 2025-ös Autóipari Fenntarthatósági Díjat (Sustainability Award in Automotive 2025) a „Technológiai megoldások – anyaghasználat, nyersanyagok és körforgásos gazdaság” kategóriában.

A nemzetközi tanácsadó vállalat Arthur D. Little, valamint az ATZ / MTZ autóipari szaklapcsoport a Continental eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású gumiabroncsát ismerte el a rangos elismeréssel.

Az UltraContact NXT – mérettől függően – akár 65%-ban megújuló, újrahasznosított és ISCC PLUS tanúsítvánnyal rendelkező anyagokból készül.

„Az UltraContact NXT tökéletes példája annak, hogy a kimagasló fenntarthatóság és a csúcsteljesítmény nem zárják ki egymást” – mondta Maria Hanczuch, a Continental EMEA régiójának személyabroncs-termékmenedzsmentért felelős vezetője, aki Berlinben személyesen vette át a díjat. „Számunkra ez az elismerés nemcsak megtiszteltetés, hanem megerősítés is abban, hogy érdemes következetesen végigvinni fenntarthatósági stratégiánkat”

– tette hozzá.

Az Autóipari Fenntarthatósági Díjat minden évben az Arthur D. Little és az ATZ / MTZ Group ítéli oda olyan autóipari megoldásoknak, amelyek példamutató fenntarthatóságot képviselnek. Az elbírálás az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira épül, és olyan területeket vizsgál, mint a környezetvédelem, társadalmi felelősségvállalás és vállalatirányítás. A döntést független, tudományos, ipari, civil és médiát képviselő szakemberekből álló zsűri hozza meg.

UltraContact NXT: a fenntarthatóság és a teljesítmény új szintje

Az UltraContact NXT abroncs 2023 nyarán debütált a Continental kínálatában. Az akár 65%-ban fenntartható anyagokat tartalmazó gumiabroncs kimagasló biztonságot és teljesítményt biztosít.

Mind a 19 méretváltozat elérte az uniós abroncscímke szerinti legjobb, „A” minősítést a gördülési ellenállás, a vizes úton való fékezés és a külső zajszint tekintetében. Az UltraContact NXT kivételes teljesítményét nemrég az auto motor und sport 2025/07-es számában megjelent, fenntartható és üzemanyag-takarékos nyári abroncsokat vizsgáló teszt is igazolta, ahol a Continental abroncs az első helyen végzett, és „kiváló” minősítést kapott.

Az UltraContact NXT abroncs akár 32 százalékban megújuló anyagokat tartalmaz, köztük például a papír- és fafeldolgozó ipar melléktermékeiből előállított gyantákat, valamint rizshéj hamujából kinyert szilikát. Emellett az abroncs akár 5 százalékban újrahasznosított anyagokat is hasznosít, többek között visszanyert acélt és újrahasznosított PET-palackokból származó poliésztert, amelyek gyakran hulladékégetőkben vagy lerakókban végeznék. A Continental ezen felül akár 28 százalékban ISCC PLUS tanúsítvánnyal rendelkező anyagokat is felhasznál, köztük fenntartható forrásból származó szintetikus gumit és koromport, amelyek bioalapú, bio-körforgásos, vagy körforgásos alapanyagból készülnek.

Az UltraContact NXT a 2023-as bevezetése óta már több rangos elismerésben is részesült, köztük a Sustainability Award díjban a Swiss Automotive Show Innovation Awards 2023 eseményen, valamint elnyerte az International Design Award 2023, a German Innovation Award 2024 és a CLEPA Innovation Award 2024 díjakat is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A Bajnokok csapatában a Schneider Electric

Második alkalommal került be a „Bajnokok”, vagyis a legjobban teljesítő vállalatok közé a Schneider Electric a Canalys „Global Sustainable Ecosystems Leadership Matrix” elemzésében.

A társaság ezzel olyan cégekkel került egy klubba, mint a Lenovo, a HP és a Dell.

A Canalys azokat a gyártókat sorolja a Bajnokok közé, „amelyek a leginkább összpontosítanak az értékesítési partnerek fenntarthatósági törekvéseinek támogatására”. A mátrix kulcsfontosságú értékelési szempontjai közé tartozik az iránymutató magatartás a fenntarthatóság területén, a vállalati fenntarthatósági stratégiák minősége, az adatok átláthatósága, a fejlődés és az átalakulás, valamint az értékesítési partnerek véleménye. Az idei „Global Sustainable Ecosystems Leadership Matrix” a Schneider Electricet, a Lenovo-t, a HP-t és a Dellt sorolta a „Bajnokok” közé.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a „Bajnok” elismerést a fenntarthatósági erőfeszítésekben játszott vezető szerepével, a partnerorientált fenntarthatósági megoldások széles portfóliójával, a körforgásos gazdaság előmozdításával és a partnerek oktatására irányuló kezdeményezéseivel érdemelte ki. A Canalys értékelésében kiemelte a társaság nagyhatású munkáját, amellyel a partnereit segíti fenntarthatósági céljaik kezelésében egy olyan időszakban, amikor a mesterséges intelligencia gyors térhódításának és az adatközpontok bővülésének lehetünk tanúi.

„Az, hogy egyike vagyunk annak a mindössze 4 vállalatnak, amely „Bajnokok” címet nyert mutatja, hogy milyen nehéz ennek a fontos küldetésnek az élvonalában lenni, és megerősíti elkötelezettségünket a fenntarthatóság és a hatékonyság terén való iránymutató szerepvállalásunk mellett. Bár büszkék vagyunk erre az eredményre, a fenntarthatóbb jövő felé vezető út sosem ér véget. Folytatjuk a finomhangolást és újragondolást mind az ipar jövője, mind a partnereink dekarbonizációs céljainak támogatása kapcsán”

– mondta el Paul Tyrer, a Schneider Electric „Data Center Business” üzletágának globális IT-csatornákért felelős alelnöke.

A Canalys idén másodszor teszi közzé a „Global Sustainable Ecosystems Leadership Matrix” elemzését. Az első, 2023-ban kiadott értékelésben szintén „Bajnokként” ismerték el a Schneider Electricet. A vállalat az elmúlt években olyan fejlesztésekkel és kezdeményezésekkel segítette az értékesítési partnerek munkáját, mint a Zeigo Activate SaaS (szoftver mint szolgáltatás) megoldás, a mySchneider IT partnerprogram, a partnereknek szóló fenntarthatósági képzés és a fenntarthatóságot felvállaló partnereket és beszállítókat elismerő Sustainability Impact Awards. A cég emellett bevezette a maga nemében elsőnek számító, az adatközpontok teljes szénlábnyomának – beleértve a Scope 1, 2 és 3 kibocsátásokat is – pontos becslésére használható Lifecycle CO2e TradeOff nevű eszközt is.

„A Schneider Electric ismét bebizonyította elkötelezettségét partnerei támogatása iránt fenntarthatósági stratégiáik kidolgozásában, és abban, hogy ügyfeleiknek segíthessenek előrehaladást elérni saját fenntarthatósági célkitűzéseik megvalósításában. Egy gyártó pozícióját a Canalys „Sustainable Ecosystems Leadership Matrix”-ban az értékesítési partnerek visszajelzései, a fenntarthatóság terén elért iparági vezető szerep és a Canalys elemzőinek értékelései határozzák meg. A „Bajnokok” a legmagasabb szintű kiválóságról tettek tanúbizonyságot az értékesítési ökoszisztémájuk fenntarthatóbb jövő felé történő elindításában, miközben egyidejűleg saját vállalati fenntarthatósági stratégiáik megvalósításában is előreléptek”

– mutatott rá Elsa Nightingale, a jelenleg az Omdia részeként működő Canalys vezető ESG-elemzője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Már az adatközpontok energetikai kihívásaira is megoldást kínál a magyar HeatVentors fejlesztése

A digitális gazdaság gerincévé váló adatközpontok számára kínálja intelligens hőakkumulátor megoldását az InnoEnergy portfoliójába tartozó HeatVentors.

A világszerte terjeszkedő energetikai magyar scale-up saját találmányon alapuló fejlesztése alternatívát kínál az adatközpontok egyre fokozódó energiaigényeinek kielégítésére. Megoldásuk -30 és +120 Celsius fok közötti tartományban képes a hosszú távú energiatárolásra és ezzel éves szinten akár 25%-ot meghaladó energiamegtakarításra is.

A mesterséges intelligencia (MI) gyors térhódítása alapjaiban változtatja meg a globális gazdaságot, a vállalkozások működését, illetve az emberek mindennapjait, ami maga után vonja, hogy rengeteg adat feldolgozására, elemzésére van szükség. Ezek a folyamatok pedig folyamatos energiaellátás nélkül megoldhatatlanok lennének. Az adatközpontok energiaszükséglete már most a globális fogyasztás 4-5 százalékát teszik ki. A számuk növekedésével pedig pár év alatt ez az arány akár 30 százalékra is felemelkedhet.

A megújuló technológiákba való befektetések ösztönzése mellett a jobb energiahatékonyság megteremtése jelentheti az energiaellátás folyamatos garanciáját az adatközpontoknál, amelyek folyamatos hűtést igényelnek. Ezen a ponton jön képbe a HeatVentors intelligens hőakkumulátor megoldása, ami az új beruházások esetében csökkenti az energiatermelő eszközök és infrastruktúra kiépítésének költségeit, meglévő rendszerekben mérsékeli az energiafelhasználást, illetve növeli a hűtési-fűtési rendszerek élettartamát.

A magyar scale-up 10 éves kutatásának eredményeképpen létrejött találmány titka a növényi olaj alapú, nem mérgező, veszélytelen és több mint 10 000 ciklus élettartamú, napi használat mellett is több mint 25 évig működtethető fázisváltó anyagokban, az anyagokat tökéletesen megfagyasztó és felolvasztó hőcserélőben, valamint a folyamatokat irányító saját fejlesztésű logikában rejlik. Ezek segítségével a hőakkumulátoruk -30 és +120 Celsius fok közti energiatárolásra képes hosszú időn át.

„Az általunk kifejlesztett technológia kiszámíthatóvá és hatékonnyá teszi az energiaellátást az energia adott hőmérsékleten való tárolásával. Napi 1-2% energiaveszteség mellett átlagosan 25%-os energiamegtakarítás érhető el vele évente. Az adatközpontok üzemeltetői számára külön előny, hogy a hűtési rendszer meghibásodása esetén is tudják a megfelelő hőmérséklet biztosítani a tárolók megőrizve a működés biztonságát. A fenti előnyök révén a hőakkumulátor beruházás költsége rövid idő belül, akár 3–5 év alatt megtérül.”

– mondta Kakas József, a HeatVentors ügyvezető igazgatója.

A szakember hozzátette, hogy jelenleg a világon már 60 tárolójuk működik többek közt Ománban, Lisszabonban, Lyonban, de Magyarországon a Sopron Hotel és az E.ON Energiatermelő Kft. is elégedett ügyfelük. Mindez az eredményeiken is meglátszik. Az elmúlt két év alatt háromszorosára növelték az árbevételüket és a fejlesztésükkel tavaly bekerültek az ország legjobb zöld projektjei közé, aminek köszönhetően a HeatVentors elnyerte a 2024-es Portfolio Green Award-ot is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!