Egyes becslések szerint évente átlagosan több mint hatmillió tonna szemét kerül a világ folyóiba, onnan a tengerekbe vagy közvetlenül az óceánokba. Az elképesztő mennyiségű műanyag és hulladékdarabok teljesen tönkreteszik az ökoszisztémát. Mi lehet a megoldás? Bűdy László a Magyar Műanyagipari Szövetség Elnökségének tagja, a myCEPPI CEO-ja szerint nem csak a műanyag termékek használatának mellőzésével, de az újrahasznosítással, valamint a műanyaghulladék energiahordozóként való felhasználásával is tehetünk azért, hogy óvjuk a környezetünket. Utóbbi felhasználást különösen aktuálissá teszi az Ukrajna lerohanása miatt elfogadhatatlanná váló orosz energiafüggés.

A műanyaghulladék kezelése globális kihívást jelent a műanyagipari szereplők számára, de így vagy úgy minden embert érint, hiszen a természet körforgásának köszönhetően a műanyag nemcsak az élővizeket károsítja, de azáltal, hogy a vízben széttöredezett műanyagot a különböző élőlények elfogyasztják, a Föld lakossága pedig megeszi őket, semmilyen élőlény nem maradhat érintetlen a káros hatásokat illetően.

A világ vezetői a fenti problémát felismerve sorra hozzák, a sokak szerint nem elégséges, mások szerint pedig látszatintézkedéseket: ilyen például az egyszerhasználatos műanyag termékeket korlátozása. 2021 júliusától életbe lépett az az európai uniós direktíva, amely korlátozza az egyszerhasználatos műanyag eszközök forgalmazását. Így Magyarországról is el fognak tűnni az olyan eszközök, mint a műanyag szívószálak, evőeszközök és fültisztító pálcikákat. Bűdy László, a myCEPPI CEO-ja ugyanakkor rávilágított, hogy nem feltétlenül az egyszerhasználatos műanyagok tiltása a legcélravezetőbb a globális felmelegedés elleni harcban.

Bűdy László

 „Elég abba belegondolni, hogy milyen karbonlábnyoma van egy bambuszból gyártott evőeszköznek, aminek Kínából kell a világ másik végébe elutaznia, egy olyan tárggyal szemben, ami a felhasználási helyétől nem messze jön ki a gyárból”.

JÖHET A DRÁGÁBB, CSÚNYÁBB „ÚJRAHASZNOSÍTOTT” MŰANYAG

A szakértő szerint további észszerűtlen lépéseket hoz majd a szigorítás, mely 2025-ben lép majd életbe és előírja, hogy bizonyos termékeknek milyen százalékban kell újrahasznosított műanyagot tartalmaznia.

„A műanyagipar egész eddig abba az irányba fejlesztett, hogy minden könnyebb és strapabíróbb legyen. Az előírások hatására viszont ugyanazon tulajdonságok eléréséhez, különösen többszöri újrahasznosítás után, valószínű, hogy több újrahasznosított műanyagot kell használni illetve az így létrejövő termékek nehezebbek, kevésbé átlátszóak. Egy egyszerű példát véve, egy zsugorfólia, ami most 40my vastag, a jövőben akár kétszeresei lehet az újrahasznosított műanyagban található, a használatból adódó szennyeződés miatt, hiszen ezek miatt, illetve a polimer láncok degradációja miatt romlik az anyag tulajdonsága. Az egy külön kérdés, hogy a cégek miként reagálnak majd arra, hogy a műanyagipar csak drágább és csúnyább anyagokkal tudja kiszolgálni őket. Arról nem is beszélve, hogy a „papíron” újrahasznosított műanyagalapanyagok térnyerése is borítékolható”

– teszi hozzá a műanyagipari szakértő.

KOMOLY BÜNTETÉSSEL KELL SÚLYTANI, A SZEMETELŐKET!

A műanyag legfőbb előnye az életciklusa végén a hátrányára válik, nem bomlik le, hanem tartósan velünk marad. Ez különösen szembetűnő akkor, ha a természetben találkozunk vele. Azonban a műanyag önmagától nem kerül szemétként a természetbe, a folyókba, a környezetünkbe. Valaki, valakik elviszik oda.  A myCEPPI CEO-ja szerint éppen ezért lenne szükség szigorú büntetésekre a szemetelőkkel szemben, amiket a hatóságok könyörtelenül be is hajtanak. A legjobb megoldás persze az lenne, ha a műanyagokat, az emberiség megpróbálná valamilyen környezetkímélő és gazdaságos módon használni és újrahasznosítani. A problémát a műanyagok kezelésével kapcsolatban azok vitathatatlan előnye okozza: a sokszínűség – hívja fel a figyelmet a Magyar Műanyagipari Szövetség Elnökségének tagja. Bűdy László kiemelte, hogy többtucat fajta műanyagot használunk, amelyek több ezer különféle típusra tagozódik, kiszolgálva az ipar minden területén, legyen szó az űrrepülésről vagy éppen az élelmiszeriparról. Ahogyan korábbi írásában kifejtette, a műanyaggal történő békés és hatékony együttéléshez, az újra hasznosításhoz öt lépést kell megtennünk. Éppen ezért az újrahasznosítás gyakran nehézkes, a jogi környezet pedig nem adott hozzá, hogy felelős módon dolgozhassanak a cégek. Illetve vannak olyan hulladékok, amelyeket már nem lehet vagy nem szabad újrahasznosítani. Ilyenek például a romlandó élelmiszerrel szennyezett csomagolóanyagok vagy a többszörösen újrahasznosított vagy többféle műanyagot tartalmazó csomagolóanyagok. Ezek most a hulladéklerakóban végzi, csinos kis hegyeket alkotva a városaink szélén.

A MŰANYAGHULLADÉK VÁLASZ LEHET HAZÁNK ENERGIAFÜGGŐSÉGÉRE

A Science című tudományos folyóiratban jelent meg tavaly egy tanulmány, amely szerint több mint 1,3 milliárd tonna műanyagszemét fog felhalmozódni a szárazföldön és az óceánokban 2040-ig, ha a világ nem tesz lépéseket ennek megakadályozása érdekében. Mint írják, a szennyezés mértéke várhatóan folyamatosan emelkedni fog. 2040-ben 133 millió tonna műanyagszemetet fognak elégetni, 77 millió tonna halmozódik fel a szárazföldön és 29 millió tonna közvetlenül az óceánokba kerül. A szabad ég alatti szemétégetés nélkül ez a szám még nagyobb lenne. De mi lenne akkor, ha az emberiség a műanyag szemetet, amelynek legfőbb forrása a begyűjtetlen szilárd városi szemét, amelynek nagy része a háztartásokból származik, erőművekben égetné el?

„A világ tengereiben és óceánjaiban úszó tengeri szemét csökkentése kiemelt célja minden felelős ember számára. Jó, ha tudjuk, hogy a műanyag szemét élővizekbe kerülésének 93%-áért hat ázsiai ország felelős, és a cégek is jól korul határolhatók, melyek termékeiből úszó szemét lesz. Ha az irdatlan mennyiségű hulladékot fenntartható módon kezelnénk, óriási tehertől szabadulna meg az emberiség. Több példa is azt mutatja, hogy a műanyaghulladék az egyik legjobb energiaforrás lehetne, így pedig csak környezetszennyező szemét lesz”

– mondja a műanyagipari szakértő. Például a polietilén, amelyet a legnagyobb mennyiségben használunk, megfelelő körülmények között, oxigén hozzáadásával hamu és füst nélkül elég, A műanyag fűtőértéke 45-48 MJ/kg, csak összehasonlításként a jó minőségű kőszén fűtőértéke 25-33 MJ/kg.

A MODERN SZEMÉTÉGETŐK NYÚJTJÁK A LEGTISZTÁBB VÁLASZT A MŰANYAGHULLADÉKRA

Közel tíz év tervezés és építési munkálatok után 2019 októberében adtak át egy koppenhágai szemétégető tetején épített műanyag felületű sípályát. A Copenhill gyorsan a dán főváros egyik nevezetességévé vált. A közel kilencven méter magas szemétégetőre egy 450 méter hosszú sípályát, emellett pedig egy mászófalat álmodtak meg a tervezők. Ami ennél is fontosabb, hogy a Copenhill évente 440 ezer tonna kommunális hulladékot alakít tiszta energiává, amelyből 150 ezer háztartás energia- és fűtési igényét tudják fedezni. Ráadásul a szemétégető teljesen tiszta, a kéményekből nem szabadulnak ki káros anyagok, éppen ezért is kaphattak helyet a sportlétesítmények az égető területén.

„A fenntartható város nem csak a környezetet kíméli, teszi élhetőbbé a városainkat, de az ott élők számára is kellemes életet biztosít. Nem véletlen, hogy a világ legélhetőbb városai között előkelő helyen szereplő Bécsben is van több szemétégetőerőmű, amely az olcsó távhőt biztosítja osztrák szomszédjainknak. Ezen megoldásokkal a gázfüggőségünk csökkenését is megoldhatjuk, mint ahogy teszik ezt számos nyugat európai országban”

– teszi hozzá a Magyar Műanyagipari Szövetség Elnökségének tagja.

Összefoglalva tehát nem csak a műanyag termékek használatának mellőzésével, de az újrahasznosítással, a műanyag és a háztartási szemét energiaforrásként való felhasználásával is tehetünk azért, hogy óvjuk a környezetünket, hogy csökkentsük az import gáztól való függőségünket.