Ipar

Műanyaghulladék elégetésével csökkenthetné Magyarország energiafüggőségét

Egyes becslések szerint évente átlagosan több mint hatmillió tonna szemét kerül a világ folyóiba, onnan a tengerekbe vagy közvetlenül az óceánokba. Az elképesztő mennyiségű műanyag és hulladékdarabok teljesen tönkreteszik az ökoszisztémát. Mi lehet a megoldás? Bűdy László a Magyar Műanyagipari Szövetség Elnökségének tagja, a myCEPPI CEO-ja szerint nem csak a műanyag termékek használatának mellőzésével, de az újrahasznosítással, valamint a műanyaghulladék energiahordozóként való felhasználásával is tehetünk azért, hogy óvjuk a környezetünket. Utóbbi felhasználást különösen aktuálissá teszi az Ukrajna lerohanása miatt elfogadhatatlanná váló orosz energiafüggés.

A műanyaghulladék kezelése globális kihívást jelent a műanyagipari szereplők számára, de így vagy úgy minden embert érint, hiszen a természet körforgásának köszönhetően a műanyag nemcsak az élővizeket károsítja, de azáltal, hogy a vízben széttöredezett műanyagot a különböző élőlények elfogyasztják, a Föld lakossága pedig megeszi őket, semmilyen élőlény nem maradhat érintetlen a káros hatásokat illetően.

A világ vezetői a fenti problémát felismerve sorra hozzák, a sokak szerint nem elégséges, mások szerint pedig látszatintézkedéseket: ilyen például az egyszerhasználatos műanyag termékeket korlátozása. 2021 júliusától életbe lépett az az európai uniós direktíva, amely korlátozza az egyszerhasználatos műanyag eszközök forgalmazását. Így Magyarországról is el fognak tűnni az olyan eszközök, mint a műanyag szívószálak, evőeszközök és fültisztító pálcikákat. Bűdy László, a myCEPPI CEO-ja ugyanakkor rávilágított, hogy nem feltétlenül az egyszerhasználatos műanyagok tiltása a legcélravezetőbb a globális felmelegedés elleni harcban.

Bűdy László

„Elég abba belegondolni, hogy milyen karbonlábnyoma van egy bambuszból gyártott evőeszköznek, aminek Kínából kell a világ másik végébe elutaznia, egy olyan tárggyal szemben, ami a felhasználási helyétől nem messze jön ki a gyárból”.

JÖHET A DRÁGÁBB, CSÚNYÁBB „ÚJRAHASZNOSÍTOTT” MŰANYAG

A szakértő szerint további észszerűtlen lépéseket hoz majd a szigorítás, mely 2025-ben lép majd életbe és előírja, hogy bizonyos termékeknek milyen százalékban kell újrahasznosított műanyagot tartalmaznia.

„A műanyagipar egész eddig abba az irányba fejlesztett, hogy minden könnyebb és strapabíróbb legyen. Az előírások hatására viszont ugyanazon tulajdonságok eléréséhez, különösen többszöri újrahasznosítás után, valószínű, hogy több újrahasznosított műanyagot kell használni illetve az így létrejövő termékek nehezebbek, kevésbé átlátszóak. Egy egyszerű példát véve, egy zsugorfólia, ami most 40my vastag, a jövőben akár kétszeresei lehet az újrahasznosított műanyagban található, a használatból adódó szennyeződés miatt, hiszen ezek miatt, illetve a polimer láncok degradációja miatt romlik az anyag tulajdonsága. Az egy külön kérdés, hogy a cégek miként reagálnak majd arra, hogy a műanyagipar csak drágább és csúnyább anyagokkal tudja kiszolgálni őket. Arról nem is beszélve, hogy a „papíron” újrahasznosított műanyagalapanyagok térnyerése is borítékolható”

– teszi hozzá a műanyagipari szakértő.

KOMOLY BÜNTETÉSSEL KELL SÚLYTANI, A SZEMETELŐKET!

A műanyag legfőbb előnye az életciklusa végén a hátrányára válik, nem bomlik le, hanem tartósan velünk marad. Ez különösen szembetűnő akkor, ha a természetben találkozunk vele. Azonban a műanyag önmagától nem kerül szemétként a természetbe, a folyókba, a környezetünkbe. Valaki, valakik elviszik oda. A myCEPPI CEO-ja szerint éppen ezért lenne szükség szigorú büntetésekre a szemetelőkkel szemben, amiket a hatóságok könyörtelenül be is hajtanak. A legjobb megoldás persze az lenne, ha a műanyagokat, az emberiség megpróbálná valamilyen környezetkímélő és gazdaságos módon használni és újrahasznosítani. A problémát a műanyagok kezelésével kapcsolatban azok vitathatatlan előnye okozza: a sokszínűség – hívja fel a figyelmet a Magyar Műanyagipari Szövetség Elnökségének tagja. Bűdy László kiemelte, hogy többtucat fajta műanyagot használunk, amelyek több ezer különféle típusra tagozódik, kiszolgálva az ipar minden területén, legyen szó az űrrepülésről vagy éppen az élelmiszeriparról. Ahogyan korábbi írásában kifejtette, a műanyaggal történő békés és hatékony együttéléshez, az újra hasznosításhoz öt lépést kell megtennünk. Éppen ezért az újrahasznosítás gyakran nehézkes, a jogi környezet pedig nem adott hozzá, hogy felelős módon dolgozhassanak a cégek. Illetve vannak olyan hulladékok, amelyeket már nem lehet vagy nem szabad újrahasznosítani. Ilyenek például a romlandó élelmiszerrel szennyezett csomagolóanyagok vagy a többszörösen újrahasznosított vagy többféle műanyagot tartalmazó csomagolóanyagok. Ezek most a hulladéklerakóban végzi, csinos kis hegyeket alkotva a városaink szélén.

A MŰANYAGHULLADÉK VÁLASZ LEHET HAZÁNK ENERGIAFÜGGŐSÉGÉRE

A Science című tudományos folyóiratban jelent meg tavaly egy tanulmány, amely szerint több mint 1,3 milliárd tonna műanyagszemét fog felhalmozódni a szárazföldön és az óceánokban 2040-ig, ha a világ nem tesz lépéseket ennek megakadályozása érdekében. Mint írják, a szennyezés mértéke várhatóan folyamatosan emelkedni fog. 2040-ben 133 millió tonna műanyagszemetet fognak elégetni, 77 millió tonna halmozódik fel a szárazföldön és 29 millió tonna közvetlenül az óceánokba kerül. A szabad ég alatti szemétégetés nélkül ez a szám még nagyobb lenne. De mi lenne akkor, ha az emberiség a műanyag szemetet, amelynek legfőbb forrása a begyűjtetlen szilárd városi szemét, amelynek nagy része a háztartásokból származik, erőművekben égetné el?

„A világ tengereiben és óceánjaiban úszó tengeri szemét csökkentése kiemelt célja minden felelős ember számára. Jó, ha tudjuk, hogy a műanyag szemét élővizekbe kerülésének 93%-áért hat ázsiai ország felelős, és a cégek is jól korul határolhatók, melyek termékeiből úszó szemét lesz. Ha az irdatlan mennyiségű hulladékot fenntartható módon kezelnénk, óriási tehertől szabadulna meg az emberiség. Több példa is azt mutatja, hogy a műanyaghulladék az egyik legjobb energiaforrás lehetne, így pedig csak környezetszennyező szemét lesz”

– mondja a műanyagipari szakértő. Például a polietilén, amelyet a legnagyobb mennyiségben használunk, megfelelő körülmények között, oxigén hozzáadásával hamu és füst nélkül elég, A műanyag fűtőértéke 45-48 MJ/kg, csak összehasonlításként a jó minőségű kőszén fűtőértéke 25-33 MJ/kg.

A MODERN SZEMÉTÉGETŐK NYÚJTJÁK A LEGTISZTÁBB VÁLASZT A MŰANYAGHULLADÉKRA

Közel tíz év tervezés és építési munkálatok után 2019 októberében adtak át egy koppenhágai szemétégető tetején épített műanyag felületű sípályát. A Copenhill gyorsan a dán főváros egyik nevezetességévé vált. A közel kilencven méter magas szemétégetőre egy 450 méter hosszú sípályát, emellett pedig egy mászófalat álmodtak meg a tervezők. Ami ennél is fontosabb, hogy a Copenhill évente 440 ezer tonna kommunális hulladékot alakít tiszta energiává, amelyből 150 ezer háztartás energia- és fűtési igényét tudják fedezni. Ráadásul a szemétégető teljesen tiszta, a kéményekből nem szabadulnak ki káros anyagok, éppen ezért is kaphattak helyet a sportlétesítmények az égető területén.

„A fenntartható város nem csak a környezetet kíméli, teszi élhetőbbé a városainkat, de az ott élők számára is kellemes életet biztosít. Nem véletlen, hogy a világ legélhetőbb városai között előkelő helyen szereplő Bécsben is van több szemétégetőerőmű, amely az olcsó távhőt biztosítja osztrák szomszédjainknak. Ezen megoldásokkal a gázfüggőségünk csökkenését is megoldhatjuk, mint ahogy teszik ezt számos nyugat európai országban”

– teszi hozzá a Magyar Műanyagipari Szövetség Elnökségének tagja.

Összefoglalva tehát nem csak a műanyag termékek használatának mellőzésével, de az újrahasznosítással, a műanyag és a háztartási szemét energiaforrásként való felhasználásával is tehetünk azért, hogy óvjuk a környezetünket, hogy csökkentsük az import gáztól való függőségünket.

Related Topics:Magyar Műanyagipari Szövetség műanyaghulladék műanyagipar

Up Next

A Sony és a Honda közösen gyártana elektromos autókat

Don't Miss

Bemutatkozott a jövő a Schneider Electric innovációs központjában

Ipar

Átadták Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díjat

252 hazai vezérigazgató véleménye alapján harmadik alkalommal ítélte oda Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díjat a PwC Magyarország.

A kitüntetéssel olyan hazai cégvezetőt ismernek el, akire a magyarországi vállalatvezetők példaképként tekintenek. Idén a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatóját, Orbán Gábort díjazták február 19-én a PwC budapesti székházában azon a sajtóeseményen, ahol bemutatták a PwC Vezérigazgató Felmérésének eredményeit.

A PwC Magyarország idén tizennegyedik alkalommal kérdezte meg személyes interjúk formájában a hazai vállalatvezetőket arról, hogy miként látják a globális és hazai gazdasági környezetet, saját üzleti helyzetüket, illetve milyen nehézségekkel és kockázatokkal néznek szembe.

A 2024 októbere és decembere között zajló felmérés keretében arról is nyilatkozhattak az első számú döntéshozók, hogy kit tartanak Magyarország leginspirálóbb vezetőjének. A kutatásban részt vevő 265 cégvezető válaszai alapján Orbán Gábor, a Richer Gedeon Nyrt. vezérigazgatója nyerte a 2024 Leginspirálóbb Vezetője Díjat. Az elismerés odaítélésével a PwC azokra a vezetőkre kívánja felhívni a figyelmet, akik az üzleti eredményeken túl a jövő vállalati ökoszisztémáját is építi, és egyéni fejlődésén túl a szervezet kultúra építése mellett is elkötelezettek, ezáltal példaként szolgálhatnak vezetőtársaik előtt.

A díjat Radványi László, a PwC vezérigazgatója adta át az idei felmérés eredményeit bemutató eseményen.

Az idei díjazottal, Orbán Gáborral készült videó – amelyben megosztja vezetői hitvallását és kollégái a sikerhez vezető útjáról nyilatkoznak -, valamint a kutatás eredményei a PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés oldalán tekinthetőek meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Magas digitalizáltságú logisztikai és disztribúciós központot adott át Miskolcon a Bosch

A Bosch, a technológiák és szolgáltatások nemzetközi szállítója átadta legújabb, csúcstechnológiás logisztikai és disztribúciós központját Miskolcon.

A központot, melynek előzetes kivitelezési munkálatai 2021-ben kezdődtek, a Robert Bosch Power Tool Kft. több mint 54 milliárd forint értékű beruházásból valósította meg. A beruházáshoz a magyar állam egyedi kormánydöntés (EKD) alapján mintegy 7 milliárd forint utófinanszírozás keretében nyújtható, vissza nem térítendő készpénz támogatást biztosít. Az ünnepélyes átadáson részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Fükő László, a Robert Bosch Power Tool Kft. ügyvezető igazgatója.

„Nemzetközileg is kiemelkedő színvonalú technológiai infrastruktúránknak, munkatársaink szaktudásának és elkötelezettségének köszönhetjük kiváló eredményeinket. Ez a beruházás az elektromos kéziszerszám üzletághoz tartozó telephelyünk jelentőségét még tovább erősíti a vállalatcsoporton belül”

– mondta Fükő László.

Jövő gyára megoldások közel 100 ezer négyzetméteren

A nagyszabású beruházással egy olyan korszerű raktári struktúrát alakítottak ki a Miskolci Ipari Park területén, amelyben számos Ipar4.0 megoldást is alkalmaztak. A rendszer a teljes értéklánc mentén valós időben, automatikusan kezeli és követi az árut annak beérkezéstől kezdve a felhasználáson és a csomagoláson keresztül a kiszállításon át egészen a megérkezésig. A digitalizációnak köszönhetően a hibák száma akár 20 százalékkal csökkenthető, a folyamatok hatékonysága pedig jelentősen javítható. A rendszerek integrációjához kapcsolódó szoftverfejlesztésekkel, az ehhez szükséges vizualizációs, csomagolást, anyagmozgatást, raktározást vagy nyomkövetést segítő eszközöknek köszönhetően évente akár 204 ezer paletta áru is kiszállítható világszerte. Ha pedig ezt a raklapmennyiséget egymás mellé raknánk, akkor Miskolctól egészen Székesfehérvárig tartana a sor.

A közel 100 ezer négyzetméter nagyságú területen elhelyezkedő központ mellett a Robert Bosch Power Tool Kft. olyan kiegészítő infrastrukturális fejlesztéseket is megvalósított a telephelyen belül, mint a kamionforgalom számára létesített úthálózat vagy a 800 méter hosszú csatornarendszer, hiszen évente nagyjából 3300 kamionra van szükség a fenti árumennyiség szállításához. A Bosch csoport legnagyobb, miskolci kéziszerszámgyárában évente több mint 14 millió darab terméket gyártanak a legmodernebb technológiákkal. A beruházás eredményeként az új létesítmény a vállalatcsoport elektromos kéziszerszám üzletágának egyik meghatározó késztermékelosztó raktára lesz a kelet-közép-európai régióban, illetve késztermék- és alapanyag raktárként is működik majd, ahonnan a világ 26 országába szállítanak különböző cikkeket és komponenseket.

Fókuszban a fenntarthatóság és az ügyfélközpontúság

A miskolci logisztikai és disztribúciós központ a Bosch mintegy 780 raktárból álló nemzetközi ellátásilánc-hálózatának fontos része. A Bosch 37 ezer munkatársa foglalkozik beszerzéssel és logisztikával világszerte, naponta mintegy 230 gyárat látnak el alkatrészekkel és nyersanyagokkal. Meghatározó feladatuk, hogy a Bosch ügyfeleinek magas szintű kiszolgálása érdekében az egész értékfolyamat során folyamatos, fenntartható és rugalmas ellátási láncot működtessenek.

„Az új, miskolci létesítmény építése során is különösen ügyeltünk arra, hogy a projektet a Bosch szélesebb körű fenntarthatósági célkitűzéseivel összhangban valósítsuk meg. Az energiahatékonyság, a hulladékgazdálkodás és a zöld logisztika ugyanolyan prioritást kapott, mint a szolgáltatási szintek javítása, a költséghatékonyság vagy a piacbővítés. Számunkra a fenntarthatóság tehát nem csupán egy lehetőség, hanem kötelező cél”

– hangsúlyozta Fükő László.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

XVII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája

Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a XVII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára, a győri Széchenyi István Egyetemre.

A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvény találkozási lehetőség, verseny és az ipari kapcsolatépítés színtere is egyben. Regisztrálni március 2-ig lehet.

A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai cserélhetnek tapasztalatot és mutathatják be tudásukat. A rendezvény azonban mindig jóval több puszta versenynél: összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel, betekintést enged tényleges projektekbe, és mindeközben valódi közösséget kovácsol. A konferencia mára nemzetközivé vált, amelyen a magyar egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni felsőoktatási intézmények is. A program különlegessége, hogy azt teljes egészében egyetemisták szervezik a hallgatói önkormányzat irányításával.

A Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája fókuszában a gyakorlati problémák megoldása áll, amelynek során a résztvevők valós ipari kihívásokra kereshetnek válaszokat, és ismertethetik saját kutatási eredményeiket vagy projektmunkáikat. Az esemény célja nemcsak a szakmai fejlődés elősegítése, hanem az ipar és az oktatás közötti együttműködés megerősítése és olyan kapcsolatok kialakítása is, amely hozzájárul a hallgatók jövőbeni karrierjének építéséhez.

A vállalkozások részéről óriási az igény arra, hogy bevonják aktuális projektjeikbe a hallgatókat. A verseny során a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. A rendezvény eredeti, még 2006-ban lefektetett koncepciója nem csupán kiállta az idők próbáját, hanem egyre fontosabbá is válik a 21. században: mérnöki hallgatói verseny keretein belül nyújt lényegében gyakorlatorientált képzést úgy, hogy a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal, és ami még fontosabb, tehetséges hallgatókkal gyarapodhatnak.

Az idei program a hagyományoknak megfelelően az autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 13-án, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 16-i prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára – amelyet több szórakoztató esemény, ismerkedési est és bográcsozás is színesít – március 2-ig várják a jelentkezéseket. Bővebb információ és a regisztrációs űrlap itt érhető el, a tavalyi rendezvény beszámolója pedig itt olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!