Connect with us

Ipar

Műanyaghulladék elégetésével csökkenthetné Magyarország energiafüggőségét

műanyaghulladék kezelése

Egyes becslések szerint évente átlagosan több mint hatmillió tonna szemét kerül a világ folyóiba, onnan a tengerekbe vagy közvetlenül az óceánokba. Az elképesztő mennyiségű műanyag és hulladékdarabok teljesen tönkreteszik az ökoszisztémát. Mi lehet a megoldás? Bűdy László a Magyar Műanyagipari Szövetség Elnökségének tagja, a myCEPPI CEO-ja szerint nem csak a műanyag termékek használatának mellőzésével, de az újrahasznosítással, valamint a műanyaghulladék energiahordozóként való felhasználásával is tehetünk azért, hogy óvjuk a környezetünket. Utóbbi felhasználást különösen aktuálissá teszi az Ukrajna lerohanása miatt elfogadhatatlanná váló orosz energiafüggés.

A műanyaghulladék kezelése globális kihívást jelent a műanyagipari szereplők számára, de így vagy úgy minden embert érint, hiszen a természet körforgásának köszönhetően a műanyag nemcsak az élővizeket károsítja, de azáltal, hogy a vízben széttöredezett műanyagot a különböző élőlények elfogyasztják, a Föld lakossága pedig megeszi őket, semmilyen élőlény nem maradhat érintetlen a káros hatásokat illetően.

A világ vezetői a fenti problémát felismerve sorra hozzák, a sokak szerint nem elégséges, mások szerint pedig látszatintézkedéseket: ilyen például az egyszerhasználatos műanyag termékeket korlátozása. 2021 júliusától életbe lépett az az európai uniós direktíva, amely korlátozza az egyszerhasználatos műanyag eszközök forgalmazását. Így Magyarországról is el fognak tűnni az olyan eszközök, mint a műanyag szívószálak, evőeszközök és fültisztító pálcikákat. Bűdy László, a myCEPPI CEO-ja ugyanakkor rávilágított, hogy nem feltétlenül az egyszerhasználatos műanyagok tiltása a legcélravezetőbb a globális felmelegedés elleni harcban.

Bűdy László

Bűdy László

 „Elég abba belegondolni, hogy milyen karbonlábnyoma van egy bambuszból gyártott evőeszköznek, aminek Kínából kell a világ másik végébe elutaznia, egy olyan tárggyal szemben, ami a felhasználási helyétől nem messze jön ki a gyárból”.

JÖHET A DRÁGÁBB, CSÚNYÁBB „ÚJRAHASZNOSÍTOTT” MŰANYAG

A szakértő szerint további észszerűtlen lépéseket hoz majd a szigorítás, mely 2025-ben lép majd életbe és előírja, hogy bizonyos termékeknek milyen százalékban kell újrahasznosított műanyagot tartalmaznia.

„A műanyagipar egész eddig abba az irányba fejlesztett, hogy minden könnyebb és strapabíróbb legyen. Az előírások hatására viszont ugyanazon tulajdonságok eléréséhez, különösen többszöri újrahasznosítás után, valószínű, hogy több újrahasznosított műanyagot kell használni illetve az így létrejövő termékek nehezebbek, kevésbé átlátszóak. Egy egyszerű példát véve, egy zsugorfólia, ami most 40my vastag, a jövőben akár kétszeresei lehet az újrahasznosított műanyagban található, a használatból adódó szennyeződés miatt, hiszen ezek miatt, illetve a polimer láncok degradációja miatt romlik az anyag tulajdonsága. Az egy külön kérdés, hogy a cégek miként reagálnak majd arra, hogy a műanyagipar csak drágább és csúnyább anyagokkal tudja kiszolgálni őket. Arról nem is beszélve, hogy a „papíron” újrahasznosított műanyagalapanyagok térnyerése is borítékolható”

– teszi hozzá a műanyagipari szakértő.

KOMOLY BÜNTETÉSSEL KELL SÚLYTANI, A SZEMETELŐKET!

A műanyag legfőbb előnye az életciklusa végén a hátrányára válik, nem bomlik le, hanem tartósan velünk marad. Ez különösen szembetűnő akkor, ha a természetben találkozunk vele. Azonban a műanyag önmagától nem kerül szemétként a természetbe, a folyókba, a környezetünkbe. Valaki, valakik elviszik oda.  A myCEPPI CEO-ja szerint éppen ezért lenne szükség szigorú büntetésekre a szemetelőkkel szemben, amiket a hatóságok könyörtelenül be is hajtanak. A legjobb megoldás persze az lenne, ha a műanyagokat, az emberiség megpróbálná valamilyen környezetkímélő és gazdaságos módon használni és újrahasznosítani. A problémát a műanyagok kezelésével kapcsolatban azok vitathatatlan előnye okozza: a sokszínűség – hívja fel a figyelmet a Magyar Műanyagipari Szövetség Elnökségének tagja. Bűdy László kiemelte, hogy többtucat fajta műanyagot használunk, amelyek több ezer különféle típusra tagozódik, kiszolgálva az ipar minden területén, legyen szó az űrrepülésről vagy éppen az élelmiszeriparról. Ahogyan korábbi írásában kifejtette, a műanyaggal történő békés és hatékony együttéléshez, az újra hasznosításhoz öt lépést kell megtennünk. Éppen ezért az újrahasznosítás gyakran nehézkes, a jogi környezet pedig nem adott hozzá, hogy felelős módon dolgozhassanak a cégek. Illetve vannak olyan hulladékok, amelyeket már nem lehet vagy nem szabad újrahasznosítani. Ilyenek például a romlandó élelmiszerrel szennyezett csomagolóanyagok vagy a többszörösen újrahasznosított vagy többféle műanyagot tartalmazó csomagolóanyagok. Ezek most a hulladéklerakóban végzi, csinos kis hegyeket alkotva a városaink szélén.

A MŰANYAGHULLADÉK VÁLASZ LEHET HAZÁNK ENERGIAFÜGGŐSÉGÉRE

A Science című tudományos folyóiratban jelent meg tavaly egy tanulmány, amely szerint több mint 1,3 milliárd tonna műanyagszemét fog felhalmozódni a szárazföldön és az óceánokban 2040-ig, ha a világ nem tesz lépéseket ennek megakadályozása érdekében. Mint írják, a szennyezés mértéke várhatóan folyamatosan emelkedni fog. 2040-ben 133 millió tonna műanyagszemetet fognak elégetni, 77 millió tonna halmozódik fel a szárazföldön és 29 millió tonna közvetlenül az óceánokba kerül. A szabad ég alatti szemétégetés nélkül ez a szám még nagyobb lenne. De mi lenne akkor, ha az emberiség a műanyag szemetet, amelynek legfőbb forrása a begyűjtetlen szilárd városi szemét, amelynek nagy része a háztartásokból származik, erőművekben égetné el?

„A világ tengereiben és óceánjaiban úszó tengeri szemét csökkentése kiemelt célja minden felelős ember számára. Jó, ha tudjuk, hogy a műanyag szemét élővizekbe kerülésének 93%-áért hat ázsiai ország felelős, és a cégek is jól korul határolhatók, melyek termékeiből úszó szemét lesz. Ha az irdatlan mennyiségű hulladékot fenntartható módon kezelnénk, óriási tehertől szabadulna meg az emberiség. Több példa is azt mutatja, hogy a műanyaghulladék az egyik legjobb energiaforrás lehetne, így pedig csak környezetszennyező szemét lesz”

– mondja a műanyagipari szakértő. Például a polietilén, amelyet a legnagyobb mennyiségben használunk, megfelelő körülmények között, oxigén hozzáadásával hamu és füst nélkül elég, A műanyag fűtőértéke 45-48 MJ/kg, csak összehasonlításként a jó minőségű kőszén fűtőértéke 25-33 MJ/kg.

A MODERN SZEMÉTÉGETŐK NYÚJTJÁK A LEGTISZTÁBB VÁLASZT A MŰANYAGHULLADÉKRA

Közel tíz év tervezés és építési munkálatok után 2019 októberében adtak át egy koppenhágai szemétégető tetején épített műanyag felületű sípályát. A Copenhill gyorsan a dán főváros egyik nevezetességévé vált. A közel kilencven méter magas szemétégetőre egy 450 méter hosszú sípályát, emellett pedig egy mászófalat álmodtak meg a tervezők. Ami ennél is fontosabb, hogy a Copenhill évente 440 ezer tonna kommunális hulladékot alakít tiszta energiává, amelyből 150 ezer háztartás energia- és fűtési igényét tudják fedezni. Ráadásul a szemétégető teljesen tiszta, a kéményekből nem szabadulnak ki káros anyagok, éppen ezért is kaphattak helyet a sportlétesítmények az égető területén.

„A fenntartható város nem csak a környezetet kíméli, teszi élhetőbbé a városainkat, de az ott élők számára is kellemes életet biztosít. Nem véletlen, hogy a világ legélhetőbb városai között előkelő helyen szereplő Bécsben is van több szemétégetőerőmű, amely az olcsó távhőt biztosítja osztrák szomszédjainknak. Ezen megoldásokkal a gázfüggőségünk csökkenését is megoldhatjuk, mint ahogy teszik ezt számos nyugat európai országban”

– teszi hozzá a Magyar Műanyagipari Szövetség Elnökségének tagja.

Összefoglalva tehát nem csak a műanyag termékek használatának mellőzésével, de az újrahasznosítással, a műanyag és a háztartási szemét energiaforrásként való felhasználásával is tehetünk azért, hogy óvjuk a környezetünket, hogy csökkentsük az import gáztól való függőségünket.

Ipar

Hazánkban nyílt meg Közép-Európa legjelentősebb alternatív takarmányfehérje üzeme

A magyar Agroloop Hungary Kft. hivatalosan is megnyitotta 13 ezer négyzetméteres takarmányfehérje-gyártó üzemét az üllői Aerozone Parkban.

A 30 millió eurós beruházásból megvalósuló fejlesztés az első ipari mértékű takarmánycélú rovarfehérje-feldolgozó gyár Magyarországon. Egészséges állateledel-alapanyagokat és szerves talajjavító készítményeket állítanak elő körforgásos modellben, környezetbarát módon. Az itt előállított termékek az agrárium számos területén hoznak forradalmian új, fenntartható megoldásokat.

A takarmány célú rovarpiac forradalmi robbanás előtt áll: szakértői becslések szerint az évtized végére az EU-ban eléri az évi 2 milliárd eurós összforgalmat, éves szinten 1 millió tonna rovarlisztet termelve.

Ennek egyik legfőbb oka, hogy – a fehérjeigény növekedése miatt – rendkívüli mértékben megnőtt a kereslet az alternatív fehérjeforrások iránt. Ilyen a jelenleg Dél-Amerikából importált szójafehérje és a halliszt is, csakhogy ezek elképesztően nagy ökológiai lábnyomot hagynak maguk után.

A megoldást a hatékony és környezetbarát takarmány alapanyag-előállítás jelentheti lokálisan elérhető biomasszából.

Tökéletes körforgás: minden tényleges termékké alakul

Ezzel foglalkozik a magyar Agroloop, amely a környékén tevékenykedő élelmiszer-feldolgozók takarmány minősítésű melléktermékeit (pl. gyümölcstörköly, búzakorpa, káposztatorzsa) hasznosítja újra úgy, hogy fekete katonalégy lárvák etetésére használja. Ezek a rovarok egy automatizált rendszerben több ezer ládában elzártan, gyorsan fejlődnek és néhány nap alatt az alacsony értékű biomasszát (a melléktermékekből létrejött táplálékuk) magas minőségű takarmányfehérjévé és -zsírrá alakítják át. A magyar agrotech cég ebből állít elő prémium minőségű, hipoallergén takarmány alapanyagokat házi kedvencek és haszonállatok számára, valamint olyan szerves talajjavító készítményeket, melyek – a műtrágyával ellentétben – nem pusztítják ki a talaj hasznos mikroba-közösségeit.

Magyarán a rendszerben nincs hulladék, minden tényleges termékké alakul: ez a körforgásos gazdasági modell pedig összehasonlíthatatlanul kisebb ökológiai lábnyommal jár, mint a hagyományos állati takarmányalapanyag-termelés.

„Csúcsidőszakban” 1,8 milliárd rovarlárva fejlődik zárt rendszerben

A takarmányfehérje gyártó vállalat most új mérföldkőhöz érkezett: négy évvel a cég alapítása után, 2024. december 13-án, Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumának elnökének jelenlétében hivatalosan is megnyitotta az üllői Aeorozone Parkban található 13 ezer négyzetméteres automatizált üzemét.

Ide a különböző hazai élelmiszeripari termelők melléktermékeiből napi 120 tonna takarmányalapanyag érkezik be a lárváknak, amelyek majd „csúcsidőszakban” 1,8 milliárdan fejlődnek majd mintegy 36 ezer ládában. A feldolgozó üzemben a nagyságrendileg napi 150 millió lárvából havi 250 tonna kiváló minőségű takarmány fehérjelisztet, 50 tonna takarmányzsírt és 900 tonna szerves trágyát állítanak elő. A munkálatok heti 7 napon át, a nap 24 órájában zajlanak, az év szinte minden napján. A jelenleg 35 főt foglalkoztató gyárba egy korszerű légmosó rendszert is telepítettek, amely biztosítja, hogy az üzemen kívül semmilyen kellemetlen szag ne érződjön.

Ha rajtuk múlik, nem fogunk rovarokat enni

„Két legyet ütni egy csapásra” – szól a mondás. Na, de hogyan üthetünk négy (és ráadásul) fekete katonalegyet egy csapásra? Erre ad választ az Agroloop tevékenysége: először is ez a most nyíló üzem élelmiszeripari melléktermékeket – azaz hulladékot – hasznosít, másodszor prémium minőségű állati takarmányfehérjét állít elő, amire óriási szükség van itt Európában, hiszen a fehérjekitettség egyre sürgetőbb problémát jelent. Harmadrészt az Agroloop a rovarok ürülékét is felhasználja: talajjavító granulátumot állít elő belőle, ami javít a talajok termőképességén. És végül, mivel az előállításhoz sokkal kevesebb termőföld szükséges, jelentős mennyiségű termőterület szabadul fel, amin nem csak állati takarmánynövényeket, hanem a mi életünket színesítő növényeket tudunk termelni. Így üt az Agroloop négy legyet egy csapásra”

mondta el a megnyitón dr. Áder János, volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumának elnöke.

„Az elmúlt években számtalanszor megkérdezték tőlem, hogy fogunk-e rovarokat enni a jövőben? A válaszom röviden az, hogy Mi az Agroloop-nál azon dolgozunk, hogy erre ne legyen szükség. Meggyőződésünk, hogy ökológiai problémák kezelésének része kell legyen a rovar iparág, hiszen egy működő és fenntartható, alternatív fehérjeforrást tudunk kínálni a haszonállatok és házi kedvenceink számára. A jövő természetes erőforrását biztosítjuk számukra. Azáltal, hogy minden alapanyagot 100 km-es körön belülről hozzuk, és megvalósul a körforgásos gazdasági modell, csökken a CO2-kibocsátás, újrahasznosulnak az eltékozolt szerves élelmiszerek melléktermékei, kevesebb esőerdőt vágnak ki, mérséklődik a hazánkba irányuló génmódosított szójafehérje-import”

nyitotta beszédét a gyármegnyitó ünnepségen Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője.

„Ha definiálnom kellene magunkat, nem agrár- vagy technológiai cégnek nevezném az Agroloopot, hanem fenntarthatóságot előállítónak. Minden döntésünk alapvető kérdése az, hogy fenntartható-e, amit teszünk? Hiszünk abban, hogy a takarmánycélú rovarfehérje-gyártás új dimenziókat nyithat a hazai agrár- és élelmiszeripar fejlesztésében és a klímaváltozás mérséklésében egyaránt. Az üzem megnyitásával amellett, hogy igyekszünk kiszolgálni a növekvő globális keresletet, az is célunk, hogy meghonosítsuk az ipari méretű rovartenyésztést a közép-kelet-európai régióban és hosszú távon a világ élvonalába kerüljünk”

– tette hozzá a szakember.

30 millió eurós beruházás, melyben többen is hittek

Az Agroloop 2020-as alapítása óta több millió euró tőkebevonáson van túl, a befektetőik között megtalálhatóak kockázati tőketársaságok és stratégiai partnerek is: köztük az Eprolius Hungary Zrt. és a Gran Private Equity vezető magyar kockázati tőketársaság, valamint a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap és a Lead Ventures Alapkezelő által képviselt Enter Tomorrow Kockázati Tőkealap is, akik osztoznak a vállalat fenntarthatóságra és innovációra vonatkozó elkötelezettségében. Ezen felül az UniCredit Csoport az Európai Beruházási Alappal (European Investment Fund, EIF) aláírt keretgaranciájával segíti az agrotech céget. Az általuk nyújtott milliárdos tőkeinjekciót és finanszírozást az Agroloop a fekete katonalégy lárvatenyésztési és -feldolgozási tevékenységének bővítésére, illetve technológiájuk továbbfejlesztésére fordítja.

A vállalat szerződött partnerei közül kiemelt szerepet tölt be a régiós takarmánypiac egyik meghatározó vállalata, a szintén magyar UBM, amely stratégiai partnerként támogatja a rovaralapú termékek bevezetését és eljuttatását a haszonállat-takarmánygyártás piacára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Energiahatékonyság, természetes anyagok és innováció: a jövő házai Szentendrén

fenntartható építészet platánplán

A fenntartható építészet napjainkban egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, hiszen nemcsak a szakma, hanem a hétköznapi emberek számára is kiemelt jelentőségűvé vált. A tervek szerint 2025 tavaszán Szentendrén az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) területén megnyitja kapuit a Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont, ami az energiahatékony, környezetbarát és innovatív építészeti technológiák bemutatását tűzte ki célul.

A Mintaházparkban tíz különböző építési megoldás kapott helyet, amelyek az előregyártott szerkezetek sokszínűségét és az energiahatékonyságot helyezik előtérbe. Ezek között megtalálhatók a természetes anyagokkal készült, környezetbarát otthonok, valamint a különböző moduláris és előregyártott építési rendszerek. A park így átfogó képet nyújt majd az építészeti piac jelenlegi trendjeiről, és lehetőséget biztosít a látogatóknak arra, hogy összehasonlítsák a különböző technológiák előnyeit.

Fenntarthatóság a gyakorlatban: Hogyan formálják a jövőt a modern építészeti megoldások?

A Nemzeti Mintaházpark jól tükrözi az építészeti piac változásait: a fenntarthatóság immár nemcsak irányelv, hanem alapkövetelmény. Az építési anyagok és technológiák kiválasztásában egyre nagyobb szerepet kapnak a környezeti terhelést csökkentő, energiahatékony megoldások, amelyek a jövő generációi számára is élhető környezetet teremtenek. Ez nemcsak technológiai kérdés, hanem egyben szemléletváltás, amely az emberek mindennapi döntéseit is formálja. A Mintaházpark célja, hogy közelebb hozza a hétköznapi emberekhez az építészeti technológiák fejlődését és a fenntarthatóság szemléletét.

„A fenntartható építészet nemcsak arról szól, hogy kevesebb energiát használunk fel, hanem arról is, hogy a bolygónk terhelését csökkentve élhetőbb jövőt biztosítsunk. Az általunk alkalmazott megoldások egyszerre támogatják az energiahatékonyságot és az egészséges életterek kialakítását. Ugyanakkor fontos megérteni, hogy minden technológia egyedi igényekre ad választ, ami a Mintaházpark sokszínűségében is megmutatkozik” – hangsúlyozza Bogdán Attila, okleveles faipari mérnök, a Platánplán Mérnöki Iroda ügyvezetője.

Gyors telepítés, maximális energiahatékonyság: Az előregyártott házak előnyei

Az előregyártott építési technológiák, mint a CLT (cross-laminated timber) vagy a nagypaneles rendszerek, gyorsabbá és precízebbé teszik az építkezéseket. Ezek a megoldások nemcsak költséghatékonyak, hanem minimalizálják az építkezés során keletkező hulladékot is, hozzájárulva a fenntarthatósághoz. Míg egyesek még mindig kételkednek az ilyen házak tartósságában, a modern mérnöki technológiák bebizonyították, hogy ezek a szerkezetek ugyanolyan stabilak és hosszú életűek, mint a hagyományos épületek.

“Az előregyártott technológiák egyik legnagyobb előnye a gyorsaság. Egy 100 m²-es ház szerkezete mindössze 2-3 nap alatt összeállítható, és 2-3 hónapon belül kulcsrakészen átadható. Ez az időtartam jelentősen rövidebb, mint a hagyományos építkezéseké, miközben az energiahatékonyság és az esztétika is kiemelt szempont marad. A gyors telepítés nem a minőség rovására történik, hanem a korszerű mérnöki technológiáknak köszönhető, amelyek a tervezéstől a kivitelezésig pontos és hatékony munkát tesznek lehetővé” – emeli ki Bogdán Attila.

A CLT-technológia nemcsak gyors és precíz, hanem esztétikus és egészséges élőhelyeket is biztosít. A természetes alapanyagok, mint a fa, kiemelt szerepet játszanak a fenntarthatóságban, miközben hozzájárulnak az egészségesebb életterek kialakításához. A fa megfelelő tervezéssel és gondos kivitelezéssel akár kezelés nélkül is alkalmazható, ha a tervezésnél figyelembe veszik a helyi viszonyokat, például az eső elleni védelmet.

„A vegyszeres kezelések – mint a gombaölők vagy más védőszerek – gyakran bőrproblémákat okoznak, és hosszú távon egészségügyi kockázatokat is jelentenek. Ezért fontos, hogy természetes anyagokkal dolgozzunk, és már a tervezési szakaszban biztosítsuk a faanyag védelmét. Európában számos példát találunk arra, hogy megfelelő tervezéssel és kivitelezéssel a faanyag hosszú élettartamú lehet – a nyugat-európai országok (például Svédország, Norvégia, Németország vagy Hollandia) mellett Kelet- és Közép-Európa régiói, mint Lengyelország, Felvidék vagy Erdély, szintén bizonyítják, hogy a hagyományos faépítészeti technológiák több generáción át képesek stabilan és biztonságosan szolgálni az embereket” – teszi hozzá a faházak építésében több mint 30 éves tapasztalattal rendelkező szakértő.

Hagyományos alapanyagok, modern otthonok

Az építészet jövője a tradíciók és az innovációk egyensúlyában rejlik. A Platánplán Mérnöki Iroda által tervezett házakban alkalmazott természetes anyagok, mint a fa, illetve a vályog, a farostlemez vagy a birkagyapjú-szigetelés, nem tartalmaznak egészségre káros anyagokat. További előnyük, hogy nemcsak az egészséges beltéri környezet kialakításában játszanak kulcsszerepet, hanem kimagasló hőszigetelési tulajdonságaik révén az energiahatékonysághoz is hozzájárulnak. Az anyagok természetes páraszabályozó képessége megelőzi a penészedést, és kényelmes, komfortos légkört biztosít.

Bogdán Attila, a Platánplán Mérnöki Iroda ügyvezetője, az építészet ezen irányát követi: „Számomra az építészet nemcsak anyagokról és technológiákról szól, hanem arról, hogy milyen életminőséget nyújtanak a megalkotott terek. A tradíciók tisztelete és az innovációk alkalmazása nem zárják ki – éppen ellenkezőleg, kiegészítik – egymást!”

A Platánplán bemutatóháza a Nemzeti Mintaházparkban kiváló példája lesz ennek a szemléletnek. Az Ybl-díjas építész, Fialovszky Tamás által tervezett ház alapozásához talajcsavaros technológiát használnak, ami minimális környezeti terheléssel jár. Ez a megoldás különösen előnyös, ahol a hagyományos betonozás nem indokolt, vagy a talajviszonyok ezt nem teszik lehetővé. A talajcsavaros alapozás környezetbarát, és biztosítja az épület későbbi áthelyezését is, ami az előregyártott technológia új dimenzióit nyitja meg.

„A bemutatóházunk másik figyelemre méltó megoldása a japán eredetű égetett fa burkolat lesz, amely tűzvédelmi és esztétikai szempontból is kiemelkedő. Japánban évszázadok óta használják, mert természetes módon ellenáll a tűznek és a rovaroknak. A házunkat természetes és gépi szellőztető rendszerek kombinációjával, valamint innovatív napelemes tetőcserepekkel is felszereljük, hogy az esztétikus megjelenés mellett a fenntartható energiahasználatot is biztosítsuk” – mutat rá a szakember.

Az ÉMI Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpontban bemutatásra kerülő megoldások egyértelművé teszik, hogy a modern építészet jóval többről szól, mint a falak és tetők felhúzása. A fenntartható építési technológiák már ma is elérhetők, és valódi alternatívát kínálnak a modern igények kielégítésére.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Nők az informatika élén: Digitális átalakulás támogatása a cargo-partnernél

A NIPPON EXPRESS HOLDINGS INC. vállalatcsoporthoz tartozó cargo-partner számára a digitalizáció kulcsszerepet játszik a logisztika jövőjének alakításában és az ügyfélélmény fejlesztésében.

Az elmúlt években a vállalat jelentős előrelépéseket tett a fejlett digitális platformok és adatkezelési rendszerek szervezeti integrálásában. A digitális átalakulásban meghatározó szerepet vállalnak a cargo-partner informatikai vezetői, különösen a nők, akik innovációs tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárulnak a fejlődéshez.

A logisztikai folyamatok racionalizálása a CargoWise segítségével

A cargo-partner ügyfélközpontú digitális megoldások iránti elkötelezettsége egyértelműen megmutatkozik a legújabb informatikai rendszerek és platformok fejlesztéseiben.

„Mindig is célunk volt a folyamatok korszerűsítése és a hatékonyság növelése, hogy ügyfeleinknek a lehető legjobb élményt nyújthassuk”

– hangsúlyozta Nadezhda Hauer, a cargo-partner Üzleti Intelligencia és Fejlett Analitika részlegének vezetője.

„Az egyik legfontosabb mérföldkő a CargoWise globális bevezetése volt, amely saját fejlesztésű ellátásilánc-irányítási rendszerünkkel, a SPOT-tal együttműködve lehetővé teszi az adatok integrálását rendszereink és külső adatforrások között. Ezzel ügyfeleink számára gyorsabb és átláthatóbb szolgáltatásokat biztosítunk.”

Salesforce integráció

A CargoWise azonban csak egy része a cargo-partner közelmúltbeli digitális átalakítási törekvéseinek. Liandre Vasco, az IT Értékesítési Alkalmazások csoportvezetője meghatározó szerepet játszott az ügyfélelkötelezettségek maximalizálásában azáltal, hogy megvalósította a Salesforce integrációját.

„A Salesforce lehetővé tette számunkra, hogy 360 fokos képet alkossunk az ügyfélkapcsolatokról”

– magyarázta Liandre Vasco.

„Ez lehetővé teszi számunkra, hogy proaktívan foglalkozzunk az ügyfelek igényeivel, javítsuk a kommunikációt, és biztosítsuk, hogy személyre szabott, rugalmas szolgáltatást nyújtunk. Ezek rendkívül fontos tényezők a mai versenypiacon.”

A pénzügyi műveletek fejlesztése a zökkenőmentes üzletmenet érdekében

A pénzügyi vonalon Anna Nowak, a Pénzügyi Alkalmazások csoportvezetője irányította a pénzügyi folyamatok digitális eszközökkel történő optimalizálására irányuló törekvéseket.

„Korszerű digitális számlázási megoldásokat alkalmaztunk a számlakibocsátási és fizetési folyamatok hatékonyabbá tételéhez, amelyek a pontosság, az átláthatóság és a gyorsaság fokozásával váltak közvetlenül az ügyfeleink javára”

– mondta Anna Nowak.

„Ezek az innovációk nemcsak a belső hatékonyságunkat támogatják, hanem lehetővé teszik számunkra az ügyfeleink felé történő gyorsabb és pontosabb számlázást is, amelyek sok esetben előre integráltak az ügyfelek ERP-rendszerével.”

A nők támogatása az informatikában: az elszántság és a magabiztosság ösztönzése

A cargo-partner-nél a nemek közötti egyensúly elősegítése és a nők informatikai területen való kiteljesedésének támogatása a vállalat szervezeti kultúrájába ágyazott prioritások közé tartozik. Ennek ellenére továbbra is vannak kihívások, nemcsak az iparágon belül, hanem a potenciális jelöltek gondolkodásmódjában is.

„A legnagyobb akadály az, hogy nagyon kevés nő jelentkezik informatikai pozíciókra, és ha mégis, akkor gyakran alacsonyabb célt tűznek ki maguk elé, mint amit a tapasztalatuk indokolna”

– magyarázta Nadezhda Hauer.

„A nőknek fel kell hagyniuk a várakozással, a kétkedéssel, és el kell kezdeniük előretörni. A kulcs a lelkesedés. Ha szereted a munkát, akkor itt a helyed.”

Anna Nowak hozzátette:

„A nők gyakran megpróbálnak minden egyes elvárható szempontnak megfelelni, amik az álláshirdetésekben szerepelnek, mielőtt jelentkeznének a munkára. De nem ez a lényeg. A növekedés ugyanis az önmagunk elé állított kihívásokból fakad. Láttam már nőket, akik az interjúkon lekicsinyelték a tudásukat, vagy alulértékelték magukat a bértárgyalások során. Ezen változtatni kell. Mi, a cargo-partner vezetői, felismerjük és kezeljük ezeket a különbségeket”.

Az informatikai terület határtalan lehetőségeket, rugalmasságot és a növekedéshez vezető utakat kínál. A cargo-partnernél a különböző régiókban működő csapatok már most elérték a nemek közötti egyenlőséget, sőt, akár a női többség részarányát is olyan területeken, mint például az adatfeldolgozás.

„Ezeket a munkaköröket korábban alulértékelték. Ma viszont kulcsfontosságúak, és a nőknek fel kell ismerniük, hogy az informatikai terület minden szegletében van helyük.”

– hangsúlyozta Nadezhda Hauer.

A sokszínű munkaerő támogatásával a cargo-partner nemcsak a saját munkahelyi kultúráját gazdagítja, hanem azt is biztosítja, hogy a vállalat innovatív maradjon, és alkalmazkodni tudjon ügyfelei folyamatosan változó igényeihez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss