Connect with us

Ipar

A Fujitsu fontos technológiai mérföldkövet ért el a világ legyorsabb 36 qubites kvantumszimulátorával

fujitsu

Az új szimulátor a világ leggyorsabb szuperszámítógépében, a Fugakuban is használt processzorral dolgozik.

A Fujitsu sikeresen kifejlesztette a világ leggyorsabb kvantumszimulátorát, amely 36 qubites áramkörök kezelésére képes a FUJITSU PRIMEHPC FX 700 szuperszámítógépével (PRIMEHPC FX 700) dolgozó klaszteren. A PRIMEHPC FX 700 ugyanazt az A64FX CPU-t használja, mint a világ leggyorsabb szuperszámítógépe, a Fugaku.

Az újonnan kifejlesztett kvantumszimulátor nagy sebességgel képes párhuzamosan futtatni a „Qulacs” kvantumszimulátor-szoftvert, ezzel nagyjából megduplázva a teljesítményt más fejlett kvantumszimulátorokhoz képest4 a 36 qubites kvantumműveletek végrehajtása során. A Fujitsu új kvantumszimulátora jelentős támogatást nyújt azoknak a kvantumszámítástechnikai alkalmazásoknak a fejlesztéséhez, amelyek gyakorlati alkalmazása várhatóan már a következő években elindul.

Az áttörő fontosságú fejlesztésre építve, a Fujitsu és a Fujifilm Corporation 2022. április 1-től közös kutatást indít az anyagtudományi felhasználásra szánt kvantumszámítástechnikai alkalmazások fejlesztésére.

A továbbiakban a Fujitsu még nagyobb erőbedobással dolgozik majd a kvantumszámítógépek fejlesztésén. 2022 szeptemberére 40 qubites szimulátor fejlesztését tervezi, és a pénzügy, valamint a gyógyszerkutatás terén kíván közös kutatás-fejlesztést indítani ügyfeleivel a kvantumalkalmazások használata terén.

Vivek Mahajan, a Fujitsu Limited technológiai vezérigazgató-helyettese elmondta:

„Új korszak küszöbén állunk a számítástechnikában. A számítógépes technológiák terén felhalmozott több évtizedes szakértelmét kamatoztatva a Fujitsu sikeresen kifejlesztette a világ leggyorsabb kvantumszimulátorát. Korábban ezt a szaktudást a RIKEN partnereként a Fugaku szuperszámítógép fejlesztésére hasznosítottuk, amely már két éve őrzi első helyét a leggyorsabb rendszerek között. Az új kvantumszimulátorral támogatni kívánjuk ügyfeleinket a kvantumalkalmazások gyorsabb fejlesztésében, hogy a társadalom előtt álló különféle problémák megoldásával hozzájáruljunk a fenntartható világ megteremtéséhez.”

Az új 36 qubites szimulátor világelső feldolgozási sebességet nyújt

A Fujitsu párhuzamos, elosztott kvantumszimulátort hozott létre egy 64 PRIMEHPC FX 700 node-ból álló klaszteren.

A PRIMEHPC FX 700 rendszer A64FX processzora ugyanaz a CPU, mint amivel a Fugaku szuperszámítógép is dolgozik. A kétszeres pontosságú lebegőpontos számításoknál elérhető elméleti csúcsteljesítménye 3,072 teraflop (TFLOP). A node-okat InfiniBand segítségével összekapcsoló rendszer 32 GB memóriája 1024 GB/s sávszélességgel és 12,5 GB/s sebességgel párosul.

Az új kvantumszimulátor a világ egyik leggyorsabb kvantumszimulátor-szoftverét, az Oszakai Egyetem és a QunaSys Corporation által fejlesztett Qulacs-t futtatja. A szimulátor memória-sávszélességének teljesítményét úgy növelték, hogy egyidejűleg több számítást hajtson végre SVE (Scalable Vector Extension) utasítások segítségével az A64FX processzorra portolva.

Az MPI (Message Passing Interface) interfész lehetővé teszi a Qulacs párhuzamos és elosztott végrehajtását, és az adatátvitel során a számítási folyamat és a kommunikáció átfedésével maximálja a hálózati sávszélességet. A Fujitsu kidolgozott egy olyan új módszert is, amely képes hatékonyan átrendezni a qubit állapotokat a klaszter elosztott memóriájában a kvantumáramkör és az általa végzett számítás előrehaladása szerint, csökkentve ezzel a kommunikációs költséget. Az új rendszer a Qulacs mellett más kvantumszimulátor-szoftverekkel is képes együttműködni.

A Fujitsu kvantumszimulátorához elérhető a Qiskit, a kvantumszámítógépes szoftverek egyik fő fejlesztési eszköze, amely rendkívüli kényelmes fejlesztési környezetet biztosít a kvantumszoftver-fejlesztők számára. A Fujitsu a QunaSys-szel együttműködve fogja szállítani a vállalat kvantumkémiai szoftverét, a Qamuy-t az új kvantumszimulátoron a nagy sebességű kvantumkémiai számítások széles körének végrehajtásához.

A Fujifilmmel megvalósított közös kutatási projekt

A Fujitsu és a Fujifilm közös kutatást indít a kvantumalkalmazások használatáról innovatív anyagtervezési módszerek kidolgozásához a számítógépes kémia területén. A kutatás során a Fujitsu új fejlesztésű kvantumszimulátorát fogják használni a kvantumszámítástechnika-specifikus algoritmusok vizsgálatára és értékelésére a molekuláris kémiai reakciók számításainál.

  1. Időszak: április 1-től 2023. március 31-ig
  2. Cél: A kvantumszámítástechnika hasznosítása a számítógépes kémiában
  3. Kutatási tartalom: Kvantumszámítástechnika-specifikus algoritmusok vizsgálata és értékelése a molekulák kémiai reakciói stb. területén
  4. Szerepkörök és feladatok:

Fujitsu:

  • Kvantumszimulátor biztosítása, számítási eredmények elemzése, fejlesztési módszerek vizsgálata

Fujifilm:

  • Kvantumkémiai számítások végrehajtása, számítási eredmények elemzése, fejlesztési módszerek vizsgálata

Jövőbeni tervek

A jövőben a Fujitsu tovább dolgozik technológiái tökéletesítésén, ideértve kvantumkapu-fúziós technológiáját, amely több kvantumkapuhoz képes egyidejűleg számításokat végezni a kvantumszimulátorok nagyobb léptékű és magasabb sebességű hasznosítása érdekében. A Fujitsu 2022 szeptemberére 40 qubites szimulátor fejlesztését is tervezi pénzügyi és gyógyszerkutatási célra. A vállalat a kvantumszimulátorokon fejlesztett kvantumalkalmazásokkal kapcsolatban felhalmozott tudását fel kívánja használni a jövő kvantumszámítógépeinek fejlesztéséhez azzal a céllal, hogy a kvantumtechnológia segítségével mielőbb megoldásokat találjon egyes társadalmi problémákra.

Keisuke Fujii, az Oszakai Egyetem mérnöki mesteriskolájában működő fejlett elektronikai és optikatudományi divízió professzora:

„A szuperszámítógépekre épülő nagy sebességű szimulátorok egyre fontosabb szerepet játszanak a kvantumszámítógépek teljesítményét meghatározó kvantumszoftverek és kvantumalkalmazások fejlesztésében. A fejlesztők által világszerte használt nyílt forráskódú Qulacs szoftvert a Fugaku szuperszámítógép alaptechnológiájával kombinálva elkészítettük a világ leggyorsabb kvantumszimulátorát, amely meggyőződésünk szerint jelentősen fel fogja gyorsítani a kvantumszoftverek jövőbeni fejlesztését.”

Yukihiro Okuno, a Fujifilm elemzéstechnológiai központjának kutatásvezetője:

„A kvantumszámítógépek rendkívül pontos számításokat végeznek a számítógépes kémia területén. A hagyományos számítógépek erre nem képesek. A közös kutatás keretében a Fujifilm azt kívánja megvizsgálni, mennyire megvalósítható a kvantumszámítógépek használata az anyagtudományban.”

Ipar

Új utakon a műanyaggyártás – a fenntarthatóság diktálja a tempót

A műanyag nélkülözhetetlen mindennapi életünkben, ugyanakkor előállítása és hulladékként való kezelése komoly környezeti kihívást jelent.

Míg a PET-palackok és egyszer használatos zacskók esetében már látható előrehaladás, a legtöbb, összetett anyagból készülő műanyag újrahasznosítása továbbra is megoldatlan. Vannak azonban megoldások a műanyag környezetterhelésének csökkentésére, amelyek már a gyártás során figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat. A BorsodChem gödöllői Innovációs Központja olyan új alapanyagokat és technológiákat fejleszt, amelyekkel csökkenthető a termékek CO₂-lábnyoma, mérsékelhető az anyag és energia-felhasználás, valamint azok választ adhatnak a klímaváltozás és a piac új igényeire.

Bizonyos műanyag-csomagolások – így például a PET-palackok és az egyszerhasználatos zacskók – esetében már jelentős lépések történnek annak érdekében, hogy minél inkább visszaszoruljon a használatuk, illetve növekedjen az újrahasznosításuk mértéke. Ez azonban korántsem jelent megoldást az összes műanyag tekintetében, ugyanis a legtöbb használati tárgyunk többféle anyag keverékéből áll össze, ráadásul sem uniós, sem iparági szinten nincs egyelőre olyan újrahasznosítási eljárás, amely egységesen használt és támogatott lenne. A műanyaggyártásnak ezért nagy felelőssége van abban, hogy megtalálja azokat az új alapanyagokat és technológiákat, amelyekkel csökkenthető bolygónk környezeti terhelése. Európa egyik piacvezető műanyag-alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártójának, a BorsodChemnek a gödöllői Innovációs Központjában ezt a szemléletet követve olyan fejlesztési irányvonalakon dolgoznak, amelyek már most lehetőséget kínálnak arra, hogy csökkentsék az előállított termékek CO2-lábnyomát, illetve segítsék az alkalmazkodást az éghajlatváltozáshoz.

Kevesebb anyag- és energia felhasználással ugyanolyan terméktulajdonságok

Az egyik legsokoldalúbban felhasználható, kitűnő hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkező műanyagot, a poliuretánt (PU) az ágymatracoktól és cipőtalptól az elektronikai eszközök burkolatán át a különböző szigetelésekig, tömítőanyagokig és ragasztókig rendkívül széles körben alkalmazzák. A zöld átállás és a klímaadaptáció olyan új igényeket és követelményeket támasztanak, amelyek ráirányítják a figyelmet arra, hogy a gyártóknak tudatosan az innovatív és fenntartható megoldások alkalmazására kell törekedniük.

„Olyan új technológiákra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy kevesebb alapanyag felhasználásával biztosítsuk ugyanazokat, vagy akár még előnyösebb termékjellemzőket. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy például az autóülésekben használt PU-habhoz olyan poliuretánt fejlesztünk, amely kisebb sűrűség mellett biztosítja az elvárt stabilitást, kényelmet és tartósságot”

– magyarázta Kruppa László vezérigazgató.

A műanyagok új generációja

A nem megújuló erőforrások – főként a kőolaj – felhasználásának kiváltását szolgálja a biológiai, bio-cirkuláris, illetve cirkuláris anyagok egyre nagyobb arányú alkalmazása a műanyagiparban. Ide tartoznak a mezőgazdasági termékekből, használt sütőolajból, erdészeti maradékból vagy például a műanyag-hulladékból előállított alapanyagok – kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy ezek fenntartható forrásból származzanak. Az ilyen új generációs műanyagok – például a bioalapú izocianátok és a bioalapú termoplasztikus poliuretán – előállításának sokkal kisebb a CO2-lábnyoma, az előállítási költségek azonban egyelőre még akadályát jelentik a széleskörű elterjedésüknek.

Klímaváltozás generálta új igények

A klímaváltozás már a végfelhasználók oldaláról is új igényeket generál. Olaszország délebbi részein ugyanis a tartósan magas hőmérséklet miatt a matracgyártók már nem tudják eladni a hagyományos memóriahabos ágybetéteteket, ezért számukra olyan új alapanyagot kellett fejleszteni, amely hasonló – de hőmérséklettől független – tulajdonságokkal bír, mint az eredeti memóriahab. Az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet emelkedés az épületek szigetelésére is hatással van – míg korábban inkább a hideg ellen volt szükség erre, addig jelenleg már egyre inkább a házfalak túlzott felmelegedését gátló burkolat iránti igény növekszik. A PU a belsőégésű motoros autókban is a két leggyakrabban alkalmazott műanyag egyike. Az autóipar átalakulása, az elektromosautók terjedése ugyanakkor szintén a szigetelőtechnológiák fokozott alkalmazását hozza magával. Az akkucellák ezekben ugyanis fokozott hőszigetelést igényelnek. Egy-egy ilyen új autómodellben így akár már 7-8 kilogrammal több poliuretán hab is lehet a robbanómotoros társaikhoz képest, ami részben a speciális hang- és hőszigetelés, valamint a nagy teljesítményű akkumulátorok működtetése miatt szükséges.

„Műanyagok nélkül a megszokott kényelmünk és biztonságunk elérhetetlen lenne, de a klímaváltozás okán elengedhetetlen, hogy a fenntarthatósági szempontokat már a termékek tervezésénél is érvényesítsük. Ezzel tudjuk biztosítani, hogy az adott műanyag tárgy az életciklusa végén megfelelő mértékben újrahasznosítható legyen.”

– hangsúlyozta Kruppa László vezérigazgató.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Papír helyett digitalizáció: nemzetközi trendekhez illeszkedő megoldásokkal spórol több tonna papírt a SPAR

A SPAR Magyarország logisztikai központjaiban új jó gyakorlat alkalmazásával csökkenti a papírfelhasználást, miközben a digitalizáció más területeken is jelentős környezeti előnyöket hoz.

A SPAR Magyarország bicskei és üllői logisztikai központjaiban újabb intézkedésekkel csökkentik a papírfelhasználást. A raktárakban a rakodási egységeket jelölő többoldalas címkéket immár kétoldalas nyomtatással készítik el, amivel a bevezetést követő négy héten belül csaknem fél tonnával csökkent a papírfelhasználás mennyisége. Ez éves szinten mintegy 5,5 tonna papír megtakarítását jelenti majd előreláthatóan – ennyivel kevesebb erőforrás vész kárba, miközben a hatékonyság sem csökken.

„A fenntarthatóság ma már nem csak alapelv a SPAR-nál, hanem a mindennapi működés részévé vált a logisztikától kezdve egészen az üzletek üzemeltetéséig. Büszkék vagyunk rá, hogy kollégáink kreatív és felelős hozzáállásának köszönhetően évről évre kézzelfogható eredményeket tudunk felmutatni a papírfelhasználás csökkentésében”

– mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A fenntarthatósági törekvések ugyanakkor nem állnak meg a raktáraknál. A SPAR Magyarország a közelmúltban több olyan digitalizációs intézkedést is bevezetett, amelyek érezhetően mérsékelték a papírfelhasználást: megszűntek a papíralapú takarítási és hűtőkontroll naplók, bevezették az elektronikus munkalapokat, a szerviznaplókat, valamint az online képzési anyagokat. Ezek az intézkedések együttesen évi több tíz tonnával csökkentik a vállalat papírszükségletét. A SPAR folytatja digitális innovációit Magyarországon, aminek keretében ez elektronikus polccímkék használata tíznél is több franchise partnerüzletben, valamint három saját üzemeltetésű áruházban is megvalósult már: Budapesten, Debrecenben és a legújabb, szentendrei szupermarketben. A papírmentes megoldás egyszerre szolgálja a vásárlói élmény növelését, a munkafolyamatok hatékonyabbá tételét és a fenntartható működést. A SPAR az ígéretes tapasztalatokra építve további üzleteiben is szeretné bevezetni a technológiát.

A papírtakarékosság globális trend is: a digitális átállás nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági előnyökkel is jár. Azok a vállalatok, amelyek időben felismerik az adminisztráció és a dokumentáció digitalizálásában rejlő lehetőségeket, hosszú távon rugalmasabbá, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá válhatnak. A SPAR Magyarország célja, hogy ezen a területen is élen járjon, és példát mutasson a hazai kiskereskedelemben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A tűzvédelem új kihívásai 2025-ben

A magyar vállalatok a tűzvédelem területén számos új kihívással szembesültek 2025-ben.

A SMARTme Building Technologies Kft., a gyengeáramú rendszerek és integrált biztonsági megoldások szakértője összefoglalta a legfontosabb fejleményeket, amelyek a beruházók és üzemeltetők számára kulcsfontosságúak.

Tűzvédelem – jogszabályi változások és adminisztrációs egyszerűsítés

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) idén január 1-től ismét módosult. Fontos változás a tűzvédelmi berendezések – így az automatikus tűzjelzők, tűzoltósági kulcsszéfek és evakuációs hangrendszerek – esetében a felülvizsgálati ciklus 2025-től 6 hónapról, 12 hónapra módosult. Ez csökkenti ugyan a jogszabályban előírt, kötelező ellenőrzések számát, ugyanakkor megköveteli a vállalatoktól a folyamatos szakmai felkészültséget és nyomon követést. Fontos megjegyezni, hogy bár az előírt karbantartási ciklusidők a jogszabály szerint megnövekedtek, de ez nem jelenti azt, hogy az adott rendszerek mérete és azok karbantartási időráfordítása csökkent volna, így egy adott rendszer 100%-os rendszerkarbantartását nem a korábbiak szerinti két alkalomra (félévre) szétosztva kell elvégezni, hanem évente, egy alkalommal.

Az OTSZ változása mellett, változott továbbá a tűzjelző rendszerek létesítési- engedélyezési ügymenete is (491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet). A telepítéséhez több esetben már nem kell előzetes, un. létesítési engedélyt kérni, hanem elegendő csak – a rendszereket érintő – un. bejelentési kötelezettségnek eleget tenni.

„Elmondható, hogy az elmúlt évek jogszabálymódosításai a bürokráciacsökkentés szempontjait követték, miközben a bevezetett módosítások a beruházók és üzemeltetők kezébe adnak nagyobb felelősséget. Bár az OTSZ változása már 10 hónapja hatályban van, nem lehet elégszer felhívni a figyelmet a megváltozott jogi környezetre. Az mindenesetre biztató, hogy tapasztalataink szerint az irodaházak vagy éppen az ipari létesítmények esetében eddig is prioritásként kezelték a beruházók a tűzvédelmet, bízunk benne, hogy ez a jövőben sem fog változni”

– mondta el Móró Tibor, a SMARTme Building Technologies Kft. ügyvezető igazgatója.

Szakmai fejlődés és jogszabályi megfelelés

A tűzvédelmi szakemberek számára folyamatos szakmai fejlődés és jogszabályi megfelelés is szükséges. A Tűzvédelmi Műszaki Bizottság új irányelveket dolgozott ki, amelyek 2025. február 1-jétől alkalmazhatók. Ezek az irányelvek segítik a szakembereket a változó jogszabályi környezetben való eligazodásban és a legjobb gyakorlatok alkalmazásában. A magyar piacon kevés a tapasztalt tűzvédelmi mérnök és technikus, ez pedig lassítja a projektek megvalósítását, és nehezíti a folyamatos üzemeltetési megfelelést.

Mindezeknek megfelelően a magyar vállalatoknak 2025-ben érdemes:

  • naprakészen követni a jogszabályi változásokat,
  • alkalmazni a legmodernebb technológiai megoldásokat,
  • biztosítani a rendszeres felülvizsgálatot és karbantartást,
  • figyelembe venni a fenntarthatósági szempontokat és új tűzvédelmi kihívásokat.

Ezen lépések összessége biztosítják a jogszabályi megfelelést, növelik a biztonságot és támogatják a fenntartható működést a beruházások és üzemeltetés minden szakaszában.

„A tűzvédelem maga, nem csupán jogszabályi kötelezettség, hanem a beruházások és üzemeltetés biztonságának alapvető eleme. Ügyfeleinket abban segítjük, hogy a változó jogszabályi környezetben, a legmodernebb technológiákat alkalmazva, hosszú távon biztonságos és átlátható rendszereket üzemeltethessenek. Cégünk elkötelezett amellett, hogy ügyfeleinket a jogszabályi változások előtt tájékoztassa és segítse: a modern tűzjelző rendszerek nem csupán a megfelelésről szólnak, hanem a hosszú távú biztonságról, üzemeltethetőségről és fenntarthatóságról is”

– tette hozzá Móró Tibor.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss