Ipar
A vezetők többsége túl bonyolultnak tartja saját informatikai infrastruktúráját
A legtöbb vállalat évek óta próbálja elérni a teljes körű digitalizációt, ám a komoly beruházások ellenére sok projektnek nincs más eredménye, mint kiábrándult vezetők és dolgozók.
A Roland Berger friss tanulmányából az derül ki, hogy a cégvezetők kétharmada szerint komoly kihívást jelent szervezetük digitalizálása. A stratégiai tanácsadó cég különféle iparágakból több mint 50 vezetőt kérdezett meg. A tanulmányban megosztják, melyek a sikeres digitális átállás legfontosabb lépései.
A Roland Berger által megkérdezett vezetők többsége egyetértett abban, hogy a versenyképesség megőrzése csak új stratégiák és gyakorlatok bevezetésével lehetséges. Sőt, a legtöbben a technológiát nem csupán hatékonyságot növelő tényezőnek tekintik, hanem a jobb ügyfélmegértés és az üzleti modellek kulcsfontosságú eszközének is.
„A „digitális dilemma”, amelyben azok a vállalatok találják magukat, amelyek nem lépnek előre a digitális átalakulásban, általában nem a technológiai akadályok, hanem a vállalatok szervezeti és stratégiai hiányosságai miatt alakul ki. Gyakran még a kiemelt digitalizációs kezdeményezések sem jutnak túl a kísérleti fázison”
– mondja Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.
A vállalatok többsége belegabalyodott az elavult IT-rendszerekbe és rugalmatlan folyamatokba
A megkérdezettek 68% -a állítja, hogy „digitális dilemmával” szembesül, és cége nem halad elég gyorsan a digitalizáció útján. Ennek fő okaként a technológiai szakértelem hiányát (62%) és a digitális portfólió nem megfelelő kezelését (46%) azonosították a legtöbben. A megkérdezettek több mint fele túl bonyolultnak tartja saját vállalatának informatikai rendszereit, háromnegyedük pedig azt állítja, hogy ezek a rendszerek már szinte kezelhetetlenek – a felsővezetők mindössze 6%-a értékeli könnyen kezelhetőnek a rendszereit.
A digitalizáció a munkaerő felkészültségén és képességein múlik
A digitális átalakulás meghatározó tényezője – és gyakran akadálya is – a munkaerő. A megkérdezettek 69%-a szerint kollégáik nincsenek olyan helyzetben, hogy képesek legyenek a részlegek közötti együttműködésre. Ennek fő oka a megfelelő készségek hiánya, vagy egyszerűen a vállalati kultúra. Emellett a válaszadók 70%-a szerint legalább három technológiai képesség hiányzik a vállalatukból. A vezetők által leginkább keresett szakemberek a következők: informatikai architektúra-tervezők (77%), adatmérnökök (60%) és back-end fejlesztők (57%). Ezeket a szakembereket egyre nehezebb megtalálni a munkaerőpiacon, illetve megtartani is nehezebb az ilyen képességekkel rendelkező munkavállalókat.
A digitális átalakulás négy építőköve
A tanulmány szerzői szerint a digitális szervezetté való teljes átalakulás akkor lehet sikeres, ha a vállalatok a következő négy elemet építik be projektjeikbe:
- Fontos egy üzleti és digitális stratégia kidolgozása, amelybe az informatikai felelősöket a kezdetektől fogva bevonják. Ez segít lebontani a vállalaton belüli információs szakadékokat.
- A következő építőelem a hatékony működési modell. A siker érdekében a szervezeteket agilis alapokra kell helyezni, és minden folyamatukat össze kell hangolni. Az egyik döntő pont itt a portfóliókezelő testület felállítása az erőforrások hatékony elosztására és az összes digitális, üzleti és informatikai folyamat irányítására.
- Emellett a humánpolitikának a munkavállalók ösztönzésére, megszerzésére és megtartására kell összpontosítania. Ebben segíthet például egy évente frissített humánképesség-térkép, amely megmutatja, hogy hol van szükség plusz készségekre és azok hol állhatnak rendelkezésre. Ez lehetővé teszi a potenciális hiányosságok azonosítását és a továbbképzésekbe vagy új dolgozókba történő beruházást, még a korai szakaszban.
- Végezetül nagy jelentőséggel bír a moduláris felépítésű és pontosan a vállalat igényeihez igazított vállalati- és adatarchitektúra. Ezt felhő-szakemberek és vállalati informatikai architektúrákkal foglalkozó szakértők segítségével lehet megvalósítani.
A legjobb eredményeket akkor lehet elérni, ha a vállalatok először bevezetik az adatarchitektúra alapelveit és szabványait, és „cloud-first” stratégiát követnek.
„A sikeres digitalizációt a vállalat digitális képességeinek átfogó elemzésével, egy hosszú távú stratégia kialakításával, és egy, a fejlesztési folyamatokat állandóan felügyelő, szakemberekből álló munkacsoport felállításával lehet biztosítani. A legfontosabb, hogy a sikeres digitális átalakuláshoz először a dolgozók gondolkodásmódjának változtatását kell beindítani.”
– tette hozzá Schannen Frigyes.
Ipar
A Schneider Electric és a Microsoft együtt gyorsítják fel a gyártás modernizációját
Jelentős időmegtakarítást, a mérnöki folyamatok felgyorsítását és rugalmasabb működést hozhat a termelőcégek számára a Schneider Electric és a Microsoft együttműködése. A két vállalat a Hannover Messe kiállításon mutatja be, hogyan kapcsolható össze az automatizálás, a felhőtechnológia és a mesterséges intelligencia egy hatékonyabb gyártást lehetővé tevő, egységesebb ipari környezet létrehozása érdekében.
A termelőcégeknek egyszerre kell megbirkózniuk a bővülő termékpaletta, az ellátási láncok kapcsán jelentkező bizonytalanságok és a modernizáció biztonságos módon történő megvalósítása jelentette kihívásokkal. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a Microsoft stratégiai együttműködése olyan megoldásokat kínál számukra, amely lehetővé teszik a mérnöki folyamatok felgyorsítását, a működésük korszerűsítését, valamint a rugalmasságuk és az ellenállóképességük növelését.
A két vállalat az április 20-24. között megrendezett Hannover Messe kiállításon mutatja be a gyártási hatékonyságot új szintre emelő, már a gyakorlatban is bizonyított koncepciót. Az együttműködés ipari tevékenységet támogató alapját a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú automatizálási platformja, az EcoStruxure Automation Expert biztosítja, amely a telephelyeken, edge- és hibrid környezetekben egyaránt alkalmazható. Ezt az alapot egészítik ki a Microsoft Azure felhő- és mesterségesintelligencia-szolgáltatásai (MI), amelyek összehangolják, elemzik és optimalizálják az ipari folyamatokat. A koncepció eredménye pedig az MI-ügynökökkel támogatott gyártáson, a nyílt automatizáláson és a teljes körű fenntarthatóságon alapuló egységes megközelítés.
Az EcoStruxure Automation Expert lehetővé teszi a gyártók számára, hogy miután már egyszer létrehozták, szimulálták a működését, validálták és alkalmaztak egy automatizálási logikát, azt bárhol újra használhassák újrahangolás nélkül. A Schneider Electric átfogó, a biztonság, a megfelelőség és az ipari integráció terén meglévő szakértelme még a szigorúan szabályozott környezetekben is megfelelő megbízhatóságot nyújt.
„Az MI-ügynökökre épülő dizájntól kezdve a szoftveralapú működésig a Microsoft és a Schneider Electric egyetlen, interoperábilis munkafolyamatot kínál, amely következetesen validálja, szimulálja és alkalmazza az automatizálási logikát felhő- és edge-környezetben egyaránt”
– mondta el Gwenaelle Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.
Míg a hagyományos automatizálási megoldások külön eszközöket és a feladatok átadását igénylik minden egyes fázisban – a mérnöki tervezéstől a szimuláción és az üzembe helyezésen át az üzemeltetésig –, a közös platform ezeket egyetlen, jól nyomon követhető munkafolyamatba sűríti. A koordinátor által összehangolt specializált MI-ügynökök automatizálják a rutinszerű tervezési döntéseket, és még a felhasználás előtt validálják az automatizálási logikát, csökkentve ezáltal a tervezéstől a megvalósításig tartó átfutási időt, valamint javítva a már elsőre megfelelő eredmények arányát. A Schneider Electric gyártók számára fejlesztett ipari copilotja, amelyet az Azure AI működtet, már most is kézzelfogható eredményeket hoz a gyakorlatban: a mérnöki csapatok akár 50 százalékos időmegtakarítást is elérhetnek a vezérlési konfigurációs és dokumentációs feladatok esetében, miközben a gyártósorokon korábban heteket igénylő módosítások ma már órák alatt elvégezhetők.
A H2E Powerrel, az indiai zöldhidrogén-piac egyik úttörőjével megvalósított projekt során a platform több mint 6000 órányi stabil autonóm működést biztosított az egyik legnagyobb kihívást jelentő ipari környezetben. Mindeközben támogatásával akár 10 százalékos csökkenés is elérhető volt a hidrogén fajlagos költségében, ami egy tipikus, 10 MW-os üzem esetében évente körülbelül 500 000 eurónak megfelelő megtakarítást jelent.
„Az ügynökalapú dizájnnal bezárjuk a mérnöki elképzeléstől a gyakorlati megvalósításig terjedő kört: automatizáljuk a döntéseket, korai validálást kínálunk és újra felhasználható automatizálási csomagokat teszünk elérhetővé, amelyeket a Schneider Electric felhő- és edge-környezetben egyaránt tesztelhet és alkalmazhat”
– jelentette ki Dayan Rodriguez, a Microsoft „Manufacturing and Mobility” területért felelős vállalati alelnöke.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Új megoldások az ipari kapcsolástechnikában
Egyenáramú alkalmazásokhoz érkezik a SENTRON 3QD2 félvezetős megszakító és a SIRIUS 3RF5 kapcsolókészülék.
Az ipari kapcsolástechnika növekvő igényeire adnak választ a Siemens új megoldásai. A frissen debütált félvezetős megszakító, intelligens védelmi algoritmusokra épülve, mikroszekundumos tartományban képes zárlatokat megszakítani, ami akár ezerszer gyorsabb a hagyományos rendszereknél. Ez elengedhetetlen az egyenáramú (DC) hálózatok működéséhez, és jelentősen növeli a védelem szintjét, valamint a rendszerek rendelkezésre állását.
A SENTRON 3QD2 kompakt, többfunkciós, paraméterezhető készülékében egyesülnek a védelem, a kapcsolás, a felügyelet és az energiagazdálkodás funkciói, több különálló eszközt kiváltva, és jelentős helymegtakarítást biztosítva. Karbantartásmentes kialakításának és mechanikus kopó alkatrészek hiányának köszönhetően, hosszú élettartamot és maximális üzembiztonságot garantál, így ideális kritikus infrastruktúrákban történő alkalmazásra is.
Ezt a készüléket egészíti ki a mozgó alkatrészek nélküli, elektronikus SIRIUS 3RF5 szilárdtest-kapcsolókészülék (relé), ami félvezetőket használ az áramkörök vezérlésére, és elsőként kínál ilyen megoldást egyenáramú alkalmazásokhoz. Kifejezetten ellenállás jellegű terhelések nagyfrekvenciás kapcsolására készült, alacsony kopású és tartós megoldást kínálva, amely növeli az ipari berendezések hatékonyságát és rendelkezésre állását.
A SIRIUS 3RF5 készülék továbbá a fenntarthatóságot jelző Siemens EcoTech minősítéssel kerül a piacra.
A Hannover Messe 2026 ipari szakkiállításon először látható, SIVACON S8 kisfeszültségű kapcsolóberendezésekbe vagy a SIVACON 8PS gyűjtősín-rendszerekbe integrálható megoldások a nagy teljesítményt igénylő létesítményekben tesznek majd szolgálatot.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Stagnáló piacon is növekedett a Mapei
A Mapei Kft. 2026 első negyedévében 8,8 milliárd forint belföldi árbevételt ért el, amely 13,7 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának értékét. Az exportértékesítés 36 százalékkal, 139 millió forintra nőtt.
„A visszafogott beruházási környezetben is erősíteni tudtuk piaci pozíciónkat, ugyanakkor az ágazatot továbbra is bizonytalanság jellemzi. Az építőiparban idén legfeljebb stagnálás várható, már a nullszázalékos teljesítmény is kedvezőnek számítana. Ennek ellenére vállalatunk kétszámjegyű növekedéssel tervez”
– mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.
A KSH adatai szerint 2026 első két hónapjában 5,7 százalékkal csökkent az építőipari termelés éves alapon. Bár februárban havi szinten volt némi élénkülés, ez még nem jelent trendfordulót, miközben az új szerződések jelentős visszaesése gyenge kilátásokat jelez. Az ágazat egyelőre stagnálás közelében van, és továbbra is jelentős bizonytalanság jellemzi.
A bizonytalanság egyik fő forrása a kőolaj- és gázbeszerzések akadozása és az ennek nyomán fellépő energiaár emelkedés, amely az iráni konfliktus nyomán erősödött. Ez közvetlenül érinti az energiaintenzív alapanyagok, például a cement, a tégla és a kőolaj-alapú termékek gyártását, miközben a szállítási költségek növekedése az egész ellátási láncon végiggyűrűzik.
„A piaci szereplők attól tartanak, hogy az energiaárak tartósan kiszámíthatatlanok maradnak, ami további áremelkedéseket hozhat, és visszafoghatja a keresletet. Ráadásul nemcsak a szállítási költségek növekedése jelent kockázatot, hanem az ellátás biztonsága is egyre bizonytalanabbá válik”
– mondta Stamler Szabolcs, a Mapei Kft. kereskedelmi vezetője.
Az energetikai otthonfelújítási program részleges felfüggesztése szintén nincs kedvező hatással az építőiparra, de a szakember szerint ez csak egy kis része az elérhető pályázati lehetőségeknek. A döntés ugyanakkor nem érte váratlanul a szereplőket, és önmagában nem okoz jelentős visszaesést, mivel a korábbi lakásvásárlások és támogatott konstrukciók már megalapozták a felújítási keresletet.
Az építőipar szempontjából fontos fejlemény, hogy erősödnek a remények az uniós források felszabadítására. Egy jelentősebb támogatási csomag nemcsak az elmúlt időszakban leállt állami beruházásokat indíthatná újra, hanem érdemben javíthatná az ágazat kilátásait is, bár ennek időzítése és feltételei továbbra is bizonytalanok.
A Mapei Kft. várakozásai szerint az építőipar 2026-ban stagnál, érdemi növekedés legfeljebb korlátozott mértékben várható. Tartósabb stabilizálódás és mérsékelt bővülés legkorábban 2027-től indulhat meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Értékesítési rekorddal nyitotta az évet a BMW Magyarországon
-
Gazdaság2 hét ago
Már minden negyedik csomag külföldről érkezik
-
Szórakozás2 hét ago
Kreatív technológia: a digitális élmény, amire a közönség vágyik
-
Mozgásban2 hét ago
LogiMAT 2026: integrált rendszerek, MI és elektromos hajtás
-
Ipar2 hét ago
A vallást, a hidakat és a műtőt is meghódította a mesterséges intelligencia
-
Ipar2 hét ago
Vezető pozícióban a Schneider Electric Resource Advisor+ megoldása
-
Mozgásban2 hét ago
Versenypályáról az utakra: Tanulságok a Hankook első WRC-szezonja után
-
Egészség2 hét ago
A 77 Elektronika vércukormérői Magyarországon elsőként IVDR minősítést kaptak





