A tavalyi első negyedéves értékesítési eredményét 24,5%-kal múlta felül a BMW Magyarországon.

A BMW Group Magyarország 2026 első negyedévében 24,5%-kal növelte BMW modelljeinek eladásait a tavalyi év azonos időszakához képest, így a bajor márka továbbra is őrzi vezető pozícióját a hazai prémiumszegmensben. A január és március közötti időszakban összesen 1 870 darab BMW modell talált gazdára Magyarországon.

A modellpaletta kiegyensúlyozottságát jól mutatja, hogy a legnépszerűbb modellek rangsorában rendkívül szoros verseny alakult ki. Az első helyen a BMW 5-ös sorozat és a BMW i5 végzett 252 darabos értékesítéssel, amelyet szorosan követett a BMW X5 (235 darab), valamint a BMW X1 és BMW iX1 páros (226 darab). A negyedik helyen a BMW X3 és BMW iX3 (224 darab), míg az ötödik helyen a BMW 4-es sorozat és a BMW i4 (205 darab) végzett.

A tisztán elektromos meghajtású modellek iránti kereslet továbbra is stabil: a BMW által értékesített járművek 12,4%-a tisztán elektromos hajtású volt az első negyedévben.

„A modelljeink iránti kiegyensúlyozott kereslet jól mutatja, hogy ügyfeleink számára valódi értéket jelent a technológiai nyitottságunk. Portfóliónk minden hajtáslánc és szegmens mentén képes maradéktalanul kiszolgálni a különböző mobilitási igényeket. Az első Neue Klasse modellünk, az iX3-as sikere minden várakozást felülmúl, a debreceni gyár az elmúlt hetekben már a második műszakot is elndította, hogy az ügyféligényeket mielőbb ki tudjuk elégíteni. Külön öröm számunkra, hogy a márciusi piaci bevezetést követően már több mint 50 darab Debrecenben gyártott, a jövő BMW modelljeinek irányát is kijelölő BMW iX3 modellt adhattunk át ügyfeleinknek. A közelmúltban bemutatkozott új BMW i3-as, valamint az év során érkező további újdonságok reményeink szerint, lendületben tarthatják a márka értékesítését az év hátralevő részében is”

– hangsúlyozta Gombos Zoltán, a BMW Group Magyarország ügyvezető igazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az autonóm működést támogató fejlesztések megvalósítása kritikus jelentőségű lesz a következő öt évben az energia- és vegyipari szektorban dolgozó vezetők harmada szerint – derül ki a Schneider Electric által bemutatott „Global Autonomous Maturity Report” című tanulmányból. A folyamat éllovasai jelenleg az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országai, valamint Ázsia, középtávon azonban Észak-Amerikában várható a leggyorsabb előrelépés.

Kritikus változások előtt áll a globális energia- és vegyipari szektor az elektrifikáció, az automatizáció és a digitalizáció egyszerre jelentkező hatásainak köszönhetően – ez az egyik fő megállapítása a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által bemutatott „Global Autonomous Maturity Report” című elemzésnek. A mesterséges intelligencia (MI) térhódítása a technológiát kiszolgáló adatközponti infrastruktúra gyors bővülése miatt korábban nem tapasztalt nyomást helyez a globális energiarendszerre, ami fokozza az igényt a rugalmas, hatékony és ellenállóképes működésre.

A tanulmány elkészítéséhez 400, az energia- és vegyipari szektorban vezető pozíciót betöltő szakember körében végeztek felmérést. A megkérdezett vezetők harmada (31,5%) jelezte, hogy az autonómia fejlesztése „kritikus” prioritás lesz az elkövetkező öt évben, tíz éves távlatban pedig már 44 százalékuk gondolja így. A válaszadók kevesebb mint 5 százaléka tartja alacsony prioritásúnak ezt a kérdést.

Az autonóm működést támogató rendszerek bevezetése kapcsán a fő motivációt az erős üzleti nyomás jelenti. Az autonóm rendszerek bevezetésének késleltetése a megkérdezettek 59 százaléka szerint magasabb működési költségekkel járhat, 52 százalékuk említette a szakemberhiány súlyosbodását a lehetséges következmények között, míg 48 százalékuk a versenyképesség csökkenésétől tart.

A felmérés azonban arra is rámutatott, hogy az autonóm működésre való átállásnak komoly akadályai is vannak. A legnagyobb gátat a magas indulóköltségek jelentik, ezt a válaszadók harmada emelte ki, de majdnem ugyanannyian mutattak rá arra, hogy a régi rendszerek is akadályozzák a váltást. A szervezeten belüli ellenállást a válaszadók 27 százaléka, míg a kiberbiztonsági aggályokat és a szabályozás körüli bizonytalanságot negyedük tartja fontos gátló tényezőnek.

A megkérdezett vezetők közel fele a mesterséges intelligenciát tekinti az önálló működéshez vezető út legfőbb előmozdítójának, amit a kiberbiztonsági fejlesztések követnek, majd sorban a felhő- és peremhálózati számítástechnika, a digitális iker technológia, a fejlett folyamatirányítás, valamint a nyílt, szoftveralapú automatizálás szerepelt még az átállást segítő fontosabb technológiák között.

„Az autonómia gyorsan az ipar új működési modelljévé válik. Ahogy az MI fejlődik és az energiarendszerekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, az autonóm működés elengedhetetlennek bizonyul a rugalmasság és a versenyképesség szempontjából. Ez a váltás nem arról szól, hogy lecseréljük az embereket, hanem arról, hogy lehetővé tegyük számukra, hogy magasabb hozzáadott értékű munkára összpontosítsanak, erősítsék a biztonságot és fejlesszék készségeiket. Akik most lépnek előre alakítják majd az ipar következő korszakát”

– mondta el Gwenaelle Avice Huet, a Schneider Electric ügyvezető alelnöke.

Az iparági elemzők egyetértenek abban, hogy a változás a vártnál előrébb tart.

„A jelentés megállapítja, hogy az autonómia bevezetése a szektorban a vártnál előrébb tart, és a nyílt, szoftvervezérelt automatizálás az iránymutató az energiaipari innováció következő fázisában. Egy olyan ágazatban, ahol a megbízhatóság, a biztonság és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése ma már alapvető elvárások, ezek a technológiák a leghatékonyabb módszert jelentik a szolgáltatók számára, hogy „kevesebbel többet” érjenek el, és rugalmasabb, versenyképesebb működésre álljanak át”

– tette hozzá Gaurav Sharma, független energiapiaci elemző, a kutatás közreműködője.

Bár a tanulmány alapján egyértelmű a lendület, az adatok azt mutatják, hogy az egyes régiók között jelentős eltérések vannak a felkészültség szintjében. A folyamat éllovasai jelenleg az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országai és Ázsia, azonban a következő öt évben várhatóan Észak-Amerikában gyorsul majd leginkább az autonóm működésre képes rendszerek bevezetése. Európában is folyamatos ugyan a fejlődés, de az előrejelzések alapján a kontinensen lesz a leglassabb a váltás.

„Az autonóm működés újradefiniálja azt, ahogyan akár teljes létesítményeket működtetnek az energia- és vegyipari vállalatok. A Schneider Electric és az AVEVA ezen változás élvonalában áll, olyan ügyfeleket támogatva ilyen jellegű projektek megvalósításában, mint a Shell, a European Energy, az ADNOC és a Baosteel. A Schneider Electric folyamatirányítási és energiagazdálkodási megoldásait az AVEVA digitális technológiáival és ipari intelligenciájával összekapcsolva olyan integrált, szoftvervezérelt architektúrákat kínálunk, amelyek valós idejű átláthatóságot biztosítanak, és lehetővé teszik az MI-vezérelt digitális ikrek alkalmazását, amelyek minimális beavatkozás mellett képesek előre jelezni, alkalmazkodni és önmagukat optimalizálni”

– mutatott rá Devan Pillay, a Schneider Electric „Heavy Industries Segment” üzeltágának elnöke.

A Shell kanadai Scotfordban lévő finomítójában a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú automatizálás révén segíti az üzem modernizálását, elősegítve ezzel a rugalmasabb, még inkább autonóm működést. A European Energy „Kassø Power-to-X” létesítményében – a világ első kereskedelmi szempontból életképes e-metanol-üzemében – a Schneider Electric és az AVEVA közösen teszik lehetővé az MI-támogatott, önoptimalizáló tiszta üzemanyag-előállítás megvalósulását, mindezt rugalmas távfelügyelettel kiegészítve.

A kutatásról

A kutatás a Censuswide és a Development Economics együttműködésével valósult meg, Gaurav Sharma független energiapiaci elemző támogatásával. A kutatás négy kulcsfontosságú régió – Észak-Amerika, Európa, Ázsia és a GCC-országok – 12 országából 400, az energia- és vegyipari szektorban magas pozícióban dolgozó vezető véleményét rögzíti.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A szakképzett hegesztők hiánya a hazai ipar kulcságazatainak egyik legégetőbb problémája, ami jelentősen lassítja a beruházások ütemét és veszélyezteti a magyar vállalatok versenyképességét. Ezt igyekszik enyhíteni hazánk vezető felnőttképző szervezete, a DEKRA Expert Kft. és a harmadik országbeli munkaerő kölcsönzésében nagy tapasztalattal rendelkező Menton Jobs Kft. együttműködése.

Az általuk életre hívott, új modellben többlépcsős folyamatot követően első körben 160 fülöp-szigeteki dolgozó szerezhet minősített hegesztői végzettséget és állhat munkába itthoni cégeknél.

„Rendszeresen szervezünk képzéseket a hazai iparvállalatok széles körének, a jelzéseik alapján pedig ma egyértelműen a hegesztő szakemberekre mutatkozik az egyik legnagyobb igény. Óvatos becslés szerint is legalább 3-5000 főre tehető a hiány ezen a területen”

– kezdte a helyzet bemutatását Tornyi Lajos, a DEKRA Expert operatív vezetője. Mindez egyébként nemcsak magyar jelenség: a legfrissebb hivatalos statisztikák szerint 23 uniós országban számít a hegesztő hiányszakmának, minden harmadik állam pedig súlyosnak jelölte ezt a problémát.

A megoldás szükségességét jelzi, hogy idehaza a leginkább érintett szektorok, azaz a feldolgozóipar, azon belül a járműgyártás, a fémfeldolgozás és a gépgyártás, illetve az építőipar és a szállítás-raktározás együttesen a hazai GDP több mint harmadáért felelnek, míg az áruexportnak több mint fele ezekhez az ágazatokhoz kötődik.

„Az elmúlt évtizedekben világossá vált, hogy a szakképzési rendszerből érkezők nem tudják pótolni a nyugdíjba vonuló és a külföldre kivándorló hegesztő szakembereket, ezért a külföldi munkavállalók célirányos bevonása a továbbiakban is elkerülhetetlennek tűnik. Ebben szerettünk volna egy új módszertant kialakítani azzal, hogy csapatunk, kiegészülve a DEKRA Expert oktatójával, Manilában, személyesen választja ki azokat a hegesztői végzettséggel és többéves, releváns tapasztalattal rendelkező jelentkezőket, akik képesek az európai sztenderdeknek megfelelő, minőségi munkavégzésre. A folyamat az angol nyelv érthető használatát és a hozzáállást is feltérképező, személyes interjút is magába foglal, így csak a leendő munkakörnyezetbe várhatóan jól beilleszkedő dolgozók érkeznek Magyarországra”

– mutatta be a programot Ódor Péter, a Menton Jobs értékesítési vezetője.

A kiválasztott hegesztők hazánkban részt vesznek a DEKRA Expert által szervezett, 80 órás, gyakorlatorientált képzésen, ami TÜV Rheinland tanúsítvány megszerzésével zárul. A hazai cégeknél így az itteni elvárásokra professzionálisan felkészített, minősített hegesztői végzettséggel rendelkező, szabályosan foglalkoztatható szakemberek állhatnak munkába.

A Menton Jobs szakértője a fentiekhez hozzáfűzte:

„a gyakori vélekedésekkel ellentétben az érintett vállalatoknál a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása elsősorban nem az alacsonyabb bérekről szól, hiszen a lakhatás biztosításával és más járulékos költségekkel együtt ezek a munkavállalók nem kerülnek kevesebbe. A program iránt érdeklődő cégek sokkal inkább a más forrásból nem megoldható szakemberhiányuk orvoslására keresnek hitelesen ellenőrzött, minőségi munkaerőt, akikkel jól lehet tervezni.”

Utóbbi szempont kapcsán Ódor Péter kifejtette: a fülöp-szigeteki dolgozók – főként a hazájukban szigorúan szabályozott külföldi munkavállalási feltételek miatt – világviszonylatban is az egyik legstabilabb állománynak számítanak. A cég tapasztalatai szerint a hazai hegesztőszakmában átlagosnak számító 20-30%-os éves fluktuációhoz képest ez az adat az ő körükben mindössze 1%-ra tehető.

A két cég úgy számol, hogy a kiválasztási és képzési folyamat az eljárás kapcsolódó adminisztratív teendőivel együtt nagyjából 4 hónapot vesz igénybe, a jelenlegi jogszabályokból kiindulva pedig egyelőre az áprilisban és májusban kezdődő toborzási körökkel lehet biztosan számolni. Az így Magyarországra érkező, várhatóan 160 munkavállaló alapesetben 2 évet tölthet itt, ám ez később akár több alkalommal is meghosszabbítható.

„A DEKRA Expert hosszú ideje törekszik arra, hogy képzéseivel célzottan segítse partnereit a munkaerőhiányuk orvoslásában, ennek részeként az utóbbi években az ázsiai munkavállalók egyéni felkészítésében is nagy rutint szereztünk. A mostani kezdeményezés legfőbb ereje, hogy a vállalkozások nem egyszerűen plusz létszámot kapnak, hanem a beépített, többszörös garanciák révén olyan szakembereket, akikre biztonsággal építhetnek. Természetesen nem a CO hegesztők az egyetlenek, akikből azonnal, jelentős mennyiségű, megbízható munkaerőre lenne szüksége a hazai iparnak, ezért sikeres indulás esetén a modell később más szakmákra is kiterjeszthető”

– utalt a program további távlataira Tornyi Lajos.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!