Ipar

Magasabb termelés, kisebb fogyasztás

Csökkentse az energia felhasználását a professzionális JSW fröccsöntő-gépeivel!

Megjelent a rendelet, amelynek értelmében elindulhat a kormány által meghirdetett kkv-támogatási program. Az ebben foglaltak szerint legfeljebb 75 milliárd forint fordítható a hazai energiaintenzív kis- és középvállalatok energiahatékonysági programjára, további 25 milliárd forint pedig a beruházásaik önerejének biztosítására. Konkoly-Thege Máté, az ipari gyártógépek értékesítése és szervízelése terén negyven éves tapasztalattal rendelkező Thege-Plastic Kft. ügyvezetője a program lehetőséget teremt a hazai szereplőknek, hogy olyan új gépeket vásároljanak, amelyek akár 60 százalékkal kevesebb energiát használnak fel 30 százalékkal magasabb termékkibocsájtás és egyedülálló termékminőség mellett.

Mik a tapasztalatok, mennyire állnak készen financiálisan és innovatív szemléletben a hazai kkv-k arra, hogy minél gyorsabban elkezdjék az energetikai célú beruházásaik tervezését?

Sajnos minden oldalról egyre érzékenyebben érinti a válság a műanyagipari szereplőket. A koronavírus-járvány után éppen, hogy elkezdte volna utolérni magát a piac, de egyes üzemek mára odáig jutottak, hogy már az sem ritka, hogy az eddigi három műszak helyett kettőben, esetenként pedig már csak egyben termelnek. Olyan vállalkozásról is tudok, ahol konkrétan leálltak a gyártással. Bizonyos területeken szembe kell nézni a munkaerőhiánnyal is.

Ahogy ez a válságokban lenni szokott, lesz olyan, aki végleg lehúzza a rolót. A gyengék elesnek, az erősek megerősödnek. Ami megjósolhatatlan, hogy mely iparágak kerülnek ki győztesen, hisz a piaci trendek is felborultak.

Hetek óta járom az országot, folyamatosan találkozom a Thege-Plastic Kft. jelenlegi és jövőbeli partnereinkkel, a szakma képviselőivel, és azt tapasztalom, hogy bizonyos beszállító-láncok esetében, mint amilyen például az autóiparé, nagy a bizonytalanság. Kevéssé tervezhetőek a rendelésállományok, emiatt a nekik gyártó műanyagosok sem tudnak előre tervezni. A csomagoló- és építőiparban kevéssé érezhetőek a negatív hatások. Az egészségügyi szereplők némi visszaesésről számolnak be, normalizálódik a helyzetük a koronavírus-járvány lecsengését követően. Más területeken pedig még fokozottabb az igény a fejlesztésekre. Van olyan vásárlónk, aki nem csak gépparkot frissít, de kapacitást is bővít.

A piaci szereplők, akik eddig jellemzően a túlélésre játszottak, különösen a kkv-k, akiknek, ha volt is ambíciójuk innovatív fejlesztésekre, azok a sor végére kerültek, átgondolták a lehetőségeiket, és például az energiatakarékos gépekre még ebben a rendkívül nehéz időszakban is van kereslet. Még az olyan vállalatok is elgondolkodnak egy-egy költséghatékonyabb gép beszerzésén, ahol a kialakult helyzet miatt csak a kapacitásaik egy részét tudják kihasználni. Legtöbben már most a válság végére készülnek, talán az előremenekülés erős jelző, mégis valami hasonló zajlik most a műanyagipari szereplők tervei között.

jsw elektromos fröccsöntő thege plastic

JSW elektromos fröccsöntő

Mit tapasztalnak a partnereik körében, mennyivel nőttek meg a rezsiköltségeik egy év alatt?

Egyértelműen két-háromszoros emelkedésről beszélhetünk. Emellett nehezíti a helyzetet a nagyjából egy évvel végbemenő alapanyagok árának emelkedése is, amely bizonyos szektorokat jobban, másokat kevéssé érintett. Ezért adott esetben kemény üzleti-stratégiai döntéseket szükséges meghozni, amelyet a partnerek, a vevők nehezen fogadnak el, viszont a fennmaradáshoz elengedhetetlen. Azt látom, hogy mindenki próbál kezdeni valamit ezzel a nagyon nehéz helyzettel.

Az 5-10 százalékos energia-megtakarítás, amelyet egy-két modernebb gép beszerzése és hadrendbe állítása jelent, ma sokkal vonzóbb, mint korábban. A vásárlóink egyre megfontoltabbak, akik számára minden megtakarított forint számít. Emellett érdekes jelenség, hogy vannak olyan területek, mint például az egészségügy, ahol akár még a rezsiárak emelkedésétől függetlenül is kiemelten figyelnek a fenntarthatósági törekvéseik teljesülésére, a környezetvédelmi szempontok érvényesülésére. Az ellátási láncok ezen szereplőitől olyan visszajelzéseket kapok, mely szerint a megrendelőik kifejezetten kérik az elektromos gépek használatát, hogy mind jobban tudják igazolni a karbon-lábnyomukat a saját vásárlóik felé. Ez azért is fontos tapasztalat, mert a kormány által meghirdetett kkv-támogatási program értelmében a kkv-k számára kétféle energiahatékonysági beruházási lehetőség nyílik meg. Egyrészt az alapvető termelési eljárásukban csökkenthetik az energiafelhasználásukat, például egy energiahatékony gépsor megvásárlásával, de akár az üzemük energetikai korszerűsítésével is. Másrészt lehetőségük lesz arra, hogy energiaönellátási-kapacitásokat építsenek ki például egy napenergiával működő „erőmű” építésével vagy geotermikus energia üzemi célú hasznosításával.

Ezek mind-mind olyan speciális beruházások, amelyek speciális tudást is igényelnek.

Igen. Amiben tudunk, segítünk a vásárlóinknak. Nemcsak a szükséges szervizháttérre gondolok, hanem a műanyagipari ismeretekkel rendelkező szakembergárdára is, amelyet szintén biztosítunk számukra. Ehhez az általunk forgalmazott márkák gépeinek kezelését olyan magas színvonalon kell ismernünk, hogy utána mások számára is képesek legyünk átadni a tudást, hiszen csak így lehetnek képesek a lehető legtöbbet kihozni az adott berendezésből, és csak ezen ismeretek birtokában fejleszthetik tovább a megoldást, és érhetik el, hogy a gépek olyan dolgokra is képesek legyenek, amelyre talán nem is gondoltak, amikor a gép megvásárlása mellett döntöttek. Segítünk a vevőnek a gyártásuk optimalizálásában is, amellyel további megtakarítások érhetőek el.

Az energiatakarékosság már nem csak egy lehetőség a gépparkok frissítésére, hanem egyre fontosabb szempont mindannyiunk életében. Újdonság, hogy az eddigi mozgási energia visszanyerő rendszert folyamatosan egészítjük ki, és az elektromos fröccsöntő gépeinket már megfelelő méretű akkumulátorokkal is ellátjuk, amelyeknek köszönhetően azok tölthetőek lesznek például az olcsóbb esti árammal vagy akár napelemmel, miközben napközben szolgálatot teljesítenek. Ez jótékonyan hat a termelésbiztonságra is, hiszen például egy áramkimaradás esetén is folyhat a gyártás.

Átlagosan milyen energia-megtakarítás érhető el az elektromos gépek üzembe-helyezésével?

Vegyük példaként a Japan Steel Works, azaz a JSW fröccsöntő gépeit, amelyek azon túl, hogy a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően energiatakarékosak és környezetkímélőek, biztonságosak, megbízhatóak, könnyen kezelhetőek és helytakarékosak is. Viccesen azt szoktam mondani, hogy nem túlzás a márka fröccsöntőit a Tesla autóihoz hasonlítani, hiszen a konkurensekhez képest több évnyi előnnyel rendelkeznek.

A JSW gépei új szintet képesek produkálni pontosságban és stabilitásban az iparág leggyorsabb, 62 mikroszekundumos szervo áramkörének köszönhetően, ami a márka saját fejlesztése. A JSW ultranagy fröccsöntő gépei az autó- és repülőgépgyártó ipari szektor körében népszerűek.

A hazai szereplőknek érdekesebbek a nagy fröccsöntőgépek, amelyek 60 százalékkal kevesebb energiát használnak fel 30 százalékkal magasabb termékkibocsájtás és egyedülálló termékminőség mellett. A rövidebb ciklusidő a nyomólap 20 százalékkal megnövelt sebességének köszönhető. Ebben a gépméretben a szén-dioxid kibocsájtást éves szinten 92 tonnával tudjuk visszafogni.

Ki kell emelnem, hogy a fenntartási költségük is jóval kisebb, mint a konkurenseké, hiszen egyszerű a használatuk, ezáltal kevesebb humánerőforrást igényel a működtetésük, ráadásul a szerelhetőségük is egyszerű.

A közepes méretű modelljeikről is elmondható, hogy kiemelkedően energiatakarékosak, például az új tervezésű dobjuk jóval kevesebbet fogyaszt, mint más gépeké. A befröccsentő egységek új csigatechnológiát és a JSW saját fejlesztésű visszaállítási funkciójával rendelkeznek, a záróegységük pedig amellett, hogy a legmagasabb precizitást nyújtja, kevesebb kenőanyagot igényel, így sokkal tisztább a működése.

Az említett kormányintézkedés célja, hogy mérsékeljék az energiaár-emelkedések hatását az érintett magyarországi vállalkozásokra. A hírek szerint egy kétszer százmilliárdos programról van szó, amelynek keretein belül az első százmilliárdot 2022-ben, a másodikat pedig 2023-ban lehet majd felhasználni. Azt hiszem, nem túlzás kijelenteni, hogy ez nagy lehetőség a hazai kkv-k számára, akiknek olyan korszerű berendezéseket tudunk ajánlani, amelyek jelentős energia-megtakarítással és jobb minőségben dolgoznak, ráadásul mindezt az európai hidraulikus gépek árán biztosítjuk számukra, amely megoldással versenyelőnyre tehetnek szert.


A JSW elektromos fröccsöntő témához kapcsolódva ajánljuk korábbi cikkünket: Hazai műanyagipari újdonság: vertikális fröccsöntőgép

Ipar

A Széchenyi István Egyetem két doktorandusza került a rangos 3MT verseny hét legjobbja közé

A Széchenyi István Egyetem doktoranduszaként Péter Brúnó járműipari, míg dr. Tinka Domonkos egészségügyi kutatásával került több tucat pályázó közül a rangos 3MT verseny hét legjobbja közé.

A Debreceni Egyetem mellett a győri intézmény volt az egyetlen, amelynek két indulóját is a szűk elitbe választotta a rangos zsűri.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Doktoranduszok Országos Szövetsége első alkalommal rendezte meg a munkavállalók doktori képzésbe vonását elősegítő Kooperatív Doktori Program (KDP) konferenciáját Budapesten. Az esemény lehetőséget adott arra, hogy az ösztöndíjas doktoranduszok, az egyetemek, a vállalatok, a szaktárca, illetve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal képviselői megosszák tapasztalataikat, eredményeiket.

A rendezvény részeként került sor a 3MT versenyre, amely az angol „three-minute thesis” (háromperces értekezés) rövidítése: a doktoranduszok három perc alatt mutathatták be kutatásaikat. A rangos megmérettetésre a több tucat induló közül a legjobb hét pályázót választotta ki a zsűri, amelynek tagjait olyan neves személyiségek alkották, mint prof. dr. Szendrő Péter, a Kooperatív Doktori Kollégium, prof. dr. Benyó Zoltán, az Országos Doktori Tanács, Lencsés Gergő, a Duális Képzési Tanács és Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke, valamint dr. Szabó István, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgató-helyettese. A debreceni mellett a Széchenyi István Egyetem volt az egyetlen, amelynek két doktorandusza – Péter Brúnó és dr. Tinka Domonkos – került a legjobbak közé.

Dr. Tinka Domonkos tavaly diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán. A Széchenyi-egyetem doktori képzésére éppen azért jelentkezett, mert szeretne egy olyan intézményben PhD-fokozatot szerezni, amely erős műszaki és technológiai kompetenciákkal is rendelkezik.

„Az orvostudomány mögötti technológiai hátteret és annak gazdasági megtérülését vizsgálom”

– emelte ki. Ő „Da Vinci robot asszisztált műtétek Magyarországon” című kutatásával jutott a legjobbak közé a versenyen. Témavezetője prof. dr. Dusek Tamás, a Széchenyi-egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának vezetője és dr. Szepesváry Zsolt, az intézmény Egészség- és Sporttudományi Karának fejlesztési dékánhelyettese, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház urológiai osztályának osztályvezető főorvosa.

A győri kórház gyermekgyógyászati szakmacsoportjában csecsemő- és gyermekgyógyász rezidensként dolgozó doktorandusz elmondása szerint két ok miatt indult el a versenyen: egyrészt kihívásnak és fejlődési lehetőségnek tekintette a megmérettetés különleges formátumát, a háromperces prezentációt, másrészt mindenképpen szeretett volna részt venni a konferencián.

„Interdiszciplináris kutatásomban az Egyesült Államokban kifejlesztett Da Vinci robotsebészeti rendszerrel foglalkozom, amelyből Magyarországon összesen nyolc van, köztük egy a Petz-kórházban, amelyet az egyetem a kórházzal stratégiai partnerségben vásárolt. Egyrészt költség-haszon elemzést végzek a jelentős beruházást igénylő eszközzel kapcsolatban, másrészt a robot által asszisztált műtéteket hasonlítom össze a laparaszkópiai műtétekkel, azok kimenetelére és az előnyökre koncentrálva”

– ismertette.

Péter Brúnó az „Időjárási tényezők hatása a közúti járművek aerodinamikájára” című kutatását prezentálta a konferencia résztvevőinek, amelyet munkahelyével, a zalaegerszegi MouldTech Systems Kft.-vel folytat, ahol fejlesztőmérnökként dolgozik. Konzulense dr. Lakatos István, a Széchenyi István Egyetem professzora.

„Kutatásomban azt vizsgálom, hogy bizonyos időjárási tényezők – például erős széllökések, jelentős hőmérséklet-változások, heves csapadékozások – miként befolyásolják az elektromos járművek áramlástani paramétereit, elsősorban energiafogyasztását. Ezzel kapcsolatban végzek áramlástani szimulációs, valamint szélcsatornás és tesztpályán történő méréseket. A téma azért is fontos, mert az e-járművek hatótávjának növelése nagy kihívás, egyben az autóipar egyik legfontosabb kérdése. KDP-ösztöndíjasként arra törekszem, hogy kutatási eredményeim az iparban is hasznosíthatók legyenek”

– részletezte Péter Brúnó. Megjegyezte: azért is különösen büszke arra, hogy a 3MT versenyen a legjobbak közé került, mert ő volt az egyetlen, aki műszaki területről érkezve érte ezt el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

A hazai szállítmányozásban is kopogtat az e-mobilitás

Ágazati kutatás született az áruszállítás elektrifikációjának hazai lehetőségeiről.

Hazánkban az e-mobilitás a többség számára a személygépjárművek elektrifikációját jelenti, pedig a szállítmányozás területén is jelentős potenciál rejlik benne. Nem véletlen, hogy a nemzetközi szakkiállításokon egyre-másra mutatkoznak be a nagy gyártók e-kamionjai és e-furgonjai, Magyarországon viszont ezen a területen a piaci szerepek éppen csak kialakulóban vannak. Egy most publikált, 150 céget felölelő kutatásból kiderül, hogy a hazai iparági szereplők maguk is úgy vélik, hogy az árufuvarozás zöldítése megkerülhetetlen, és ötéves távlatban növekedni fog az e-járművek aránya a magyar logisztikában. A részt vevő vállalatok emellett elkötelezettnek mondták magukat a fenntartható működés iránt: közülük minden második szabályozza is a CO2-kibocsátást, és többen alkalmaznak naperőművet a megújulóenergia-termeléshez. Azonban kevés információval és az átállást levezénylő emberierőforrás-hiánnyal rendelkeznek, így sokaknak jelen pillanatban csak pluszfeladatot jelentene a váltás, melynek gazdasági oldalról is meg kell térülnie.

Bár már vannak zöldkiszállítást vállaló logisztikai cégek, az érintett vállalatok zöme még kivár e fejlesztéssel. A következő néhány évben szinte biztosan nagy változásokat láthatunk majd, egyre több e-furgon fog megjelenni a városi áruszállítás terén. Ehhez a töltőinfrastruktúra fejlesztésére, annak hatékony üzemeltetésére, valamint kiszolgáló megoldásokra lesz nagyon hamar szüksége a vállalatoknak

– foglalta össze a kutatás fő tanulságait a felmérést végző Siemens Zrt. Smart Infrastructure üzletágának vezetője, Balasa Levente.

Állami támogatás adhat lendületet

A felmérésben részt vevő vállalatok közel tizede használ elektromos járműveket, ezek is főként a céges személyautó-állományban, az ügyintézőflottában vagy a telepen belüli árumozgatásban vannak jelen. A várható növekedést ugyanakkor jól jelzi, hogy a vállalatok 20 százalékának vannak az e-mobilitást érintő, határozott fejlesztési elképzelései, és közülük minden második cég már három éven belül tervezi a megvalósítást.

Erősíthetik az e-mobilitási fejlesztési terveket az állami támogatások. Azon vállalatok fele, akiknél az átállásnak pénzügyi akadályai vannak, azt nyilatkozták, hogy megfelelő támogatás elnyerése esetén megfontolnák a fejlesztést. Ennek nagyságát a rendszerkiépítési költség kétharmadában jelölték meg a válaszadók.

Középpontban a napenergia-felhasználás és a last-mile delivery

A fenntarthatósági vállalások mellett szintén motiválhatja a fejlesztésre a vállalatokat, hogy többen is arról számoltak be, hogy a naperőműveik által termelt és a közcélú hálózatra vissza nem tölthető villamos energiát nem tudják teljes mértékben kihasználni. Az e-töltőinfrastruktúra ebben jelenthetne előrelépést, különösen olyan technológiával párosítva, mint a mikrogrid.

A kutatás rámutatott, hogy az elektrifikáció elsődleges fókusza nem a hosszú távú, nehéz tömegű áruszállítás lesz. Jelenleg ugyanis a városi, tehát a gyakori megállást és újra elindulást igénylő, rövid távú szállítmányozásban a kifizetődőbb az e-haszonjárművek használata. Ráadásul a városok légszennyezettségét, zajterhelését is e szegmens karbonmentesítése javítaná.

Mi az, ami visszatart?

Legnagyobb visszatartó erőnek a megkérdezettek túlnyomó többsége a magas beruházási költségeket tartotta, amelyeket jellemzően nem tudnak beépíteni a szolgáltatásaik árazásába. Többnyire csak a multinacionális ügyfelekkel rendelkező cégeknél merül fel, hogy a partnerek akár többletköltséget is vállalnak, vállalnának a környezetkímélőbb fuvarozás érdekében, hiába elkötelezettek a hazai megrendelők a fenntarthatóság mellett.

Szintén elriaszthatják a vállalatokat a töltőinfrastruktúra-telepítés és -üzemeltetés technikai kihívásai, az üzemeltetési költségek alakulása. A megtérülési idő is kiemelten fontos a cégek döntéshozói számára.

A nyugat-európai piac gyors ütemű növekedése ezekre a kérdésekre is választ adhat, hiszen létezik és fejlesztik az e-kamion-töltési infrastruktúrát, terjednek a nagyteljesítményű töltők, egyre több logisztikai vállalat vet be e-haszonjárműveket, Ausztriában pedig már a nyilvánosság számára is elérhető az e-kamionok töltésére is alkalmas töltőpont.

A kutatást a Trend International Market Research Kft. végezte a Siemens Zrt. megbízásából 2024. augusztusában, mélyinterjúk és telefonos kérdőíves megkérdezés mellett, a hazai szállítmányozó cégek e-mobilitásban érintett döntéshozóinak bevonásával.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Másodjára mutatkoznak be Kőbánya meghatározó munkáltatói

A tavalyi sikeres debütálás után, idén november 13-án második alkalommal rendezik meg a Kőbányai SzakmaFesztet, ahol az érdeklődők megismerhetik Kőbánya gazdag, változatos munkáltatói arcát, a helyi kulturális életet és a kerület meghatározó cégeinek vállalati és üzleti kultúráját.

A KÖKI Bevásárlóközpontban olyan közismert, a városrészt székhelyüknek tekintő vállalatok munkáltatói márkái mutatkoznak be, mint az Aalberts, a Bosch, a Ceva-Phylaxia, a Continental, a Dreher, az Egis, a Hungaropharma vagy a Richter, illetve munkáltatói szerepkörben jelenik meg a Kőbányai Önkormányzat. Ezek a munkahelyek több mint száz szakmának, több mint ezer pozíciónak és számtalan fejlődési lehetőségnek adnak teret. A Kőbányai SzakmaFesztet az országosan is egyedinek számító kőbányai szektorközi együttműködés, az X-GAIN hívta életre.

A 70 ezer lakosú Kőbánya Budapest mértani közepe, nem véletlenül számos globális nagyvállalat magyarországi otthona, ezzel több ezer kerületi és nem helyi lakos munkahelye. Vitathatatlan páratlan ipari öröksége, a szakmai hagyományokon túl itt találhatóak a budapesti építészeti kultúra meghatározó elemei: a századfordulós műemlékektől a legmodernebb irodaházakig, mindemellett a főváros egyik legnagyobb zöld felületű kerülete, és több népszerű sportrendezvény helyszíne. Még mindig akadnak azonban, akik nem ismerik Kőbánya gazdag kulturális életét, illetve a kerület legfontosabb munkáltatóinak vállalati kultúráját. A folyamatos fejlődéshez ad lendületet a Kőbánya Gazdaságfejlesztési és Innovációs Tanács, azaz az X-GAIN tevékenysége. Az önkormányzat, a vállalati szféra és helyi közösségi szereplők Kőbánya hivatalos alapításának 150. évfordulójára készülve fogtak össze. A X. kerület 10 kiemelt nagyvállalata és a városvezetés közreműködésével 2022 tavaszán elindított tematikus platformban hatvannál is több aktív résztvevő dolgozik helyi megoldásokon; az infrastruktúrától és mobilitástól kezdődően, az egészséges életmódot és önkéntességet támogató programokon át, a helyi innováció és startup kultúra, valamint a hivatásválasztás elősegítéséig. Kiemelt terület a kerületi cégek közötti együttműködés, kommunikáció és fejlesztési koordináció.

A Kőbányai SzakmaFesztet – amely az X-GAIN 2023-ban életre hívott kezdeményezése – a tavalyi hagyományteremtő alkalom után idén új helyszínen, a KÖKI Bevásárlóközpontban szervezik meg. Az X-GAIN tagjai kiemelten fontosnak tartották, hogy a hagyományos kiállításokkal, állásbörzékkel szemben az érdeklődők ne egy rendezvénytérben, hanem olyan forgalmas csomópontban találkozzanak a munkalehetőségekkel, ahol egyébként is rendszeresen megfordulnak.

A helyi közösségek és értékek szerepének átértékelésével, a „tizenötperces városok” víziójának elterjedésével egyre fontosabb a munkavállalók közvetlen környezetében található munkahelyek megismerése és bemutatása. A Kőbányai SzakmaFeszt nem csupán állásbörze, ahol az érdeklődők ezernél is több pozíció közül válogathatnak, hanem a vállalati, az üzleti és helyi kultúra találkozási pontja is. A szervezők kiemelt célja, hogy a helyi központú nagyvállalatok üzleti és vállalati kultúrájukat bemutathassák, hogy a kőbányai lakosok és az itt dolgozók minél többet megtudjanak arról, milyen náluk, és a kerületben dolgozni, miközben a helyi kulturális lehetőségekről is tájékozódhatnak.

A rendezvényen az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a vállalatok kínálta szakmákba, és kérdéseikre azonnal választ kaphatnak a cégek képviselőitől. Emellett a látogatókat ingyenes karrier- és életvezetési tanácsadással is várják. A szervezők játékkal is segítik a látogatók és a kiállítók közötti kapcsolatfelvételt a „SzakmaFeszt útlevél” segítségével. A rendezvényt további szimulációk és interaktív játékok is színesítik majd.

A Szakmafesztről további részletes információkat az xgain.hu honlapján olvashat.

Kőbánya, ahol jó élni és jó dolgozni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss