Az akkumulátorgyártás vízigénye is jelentősen csökkenthető lehet ezzel a technológiával

Ahhoz, hogy Magyarország vízben gazdag ország maradhasson, nem elég a természetes adottságokra hagyatkozni – korszerű, intelligens technológiákra is szükség van. A szennyvíz újrahasznosítása nem a jövő ígérete, hanem a jelen egyik legkézenfekvőbb válasza a fokozódó vízhasználatra. Ennek egyik kulcsa lehet a digitális iker technológia, amelynek alkalmazását a Xylem – a világ egyik vezető víztechnológiai vállalata – már több országban sikerrel vezette be. Debrecen példája is azt mutatja, hogy Magyarországon is valós alternatívát jelenthet a tisztított szennyvíz ipari felhasználása.

Magyarországot gyakran emlegetik vízben gazdag országként, régiós víznagyhatalomként. Ez a kép történelmi tapasztalatokból és valóban kedvező adottságokból táplálkozik: bőséges felszín alatti vízkészletekkel, nagy vízhozamú folyókkal, világszínvonalú termálvízkinccsel rendelkezünk.

„A hazai közgondolkodásban az a kép él, hogy a Kárpát-medence természetes bősége önmagában elegendő lesz, hogy biztosítsa a következő generációk vízellátását. A gazdag örökség azonban könnyen hamis biztonságérzetet kelthet”

– mutat rá Gampel Tamás, a Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője. A 150 országban aktív, hazánkban Cegléden és Abonyban gyártóüzemmel, valamint Törökbálinton regionális szervizközponttal és értékesítési irodával is rendelkező víztechnológiai vállalat szakemberei jól ismerik hazánk vízgazdálkodási helyzetét, hiszen a vízüggyel és a vízművállalatokkal dolgoznak együtt. Sok évtizede ellátják a magyar piacot kiváló minőségű termékekkel és 1992 óta közvetlen képviselettel vannak jelen hazánkban.

Felszíni vizeink bő 90 százaléka határainkon túlról érkezik, így az ország rendkívül kitett a nemzetközi vízgyűjtők állapotának és a környező országok vízgazdálkodási döntéseinek. Függésünket súlyosbítja a klímaváltozás: a csökkenő csapadékmennyiség, a gyakoribb aszályok, a hirtelen lehulló, intenzív, de elfolyó esőzések, a felszín alatti készletek kimerülése. Ehhez társul a sok helyütt elavult víziközmű-hálózat, amely évi több tízmillió köbméternyi ivóvíz elvesztéséhez is vezethet. Mindez épp akkor történik, amikor az ipari vízfelhasználás – különösen a vízigényes technológiák, például az akkumulátorgyártás térnyerésével – rohamosan nő.

A megoldás része: újrahasznosított szennyvíz!

„Van egy mondás: a fel nem használt energia a legjobb energia. A mi területünkre ezt úgy fordíthatjuk le, hogy a fel nem használt természetes vizek jelentik a legjobb vízgazdálkodási opciót – magyarázza Gampel Tamás. – Az ipari üzemek nem mindig igényelnek ivóvíz-minőségű vizet – a hűtés például olyan terület, ahol a vízminőségi elvárások enyhébbek. Ezt kiválóan lehet fedezni újrahasznosított szennyvízből, ami egyszer már bekerült a gazdasági körforgásba, de utána nem hulladékként kezeljük, hanem ismét erőforrássá tesszük.”

A szennyvíztisztítókban megtisztított vizeket ma többnyire természetes folyóinkba vezetjük vissza – majd ezek a vizek gyakran elhagyják az országot. Ehelyett hatékonyabb lenne, ha helyben hasznosítanánk őket, például a vízigényes gyártó üzemekbe vezetnénk őket tisztítás után. Nemcsak az ökológiai lábnyomot csökkentené ez a megoldás, hanem hozzájárulna a természetes vízbázisok tehermentesítéséhez is.

Digitális iker: korszerű technológia a hatékony vízhasznosításért

A megoldás részét képezheti az úgynevezett digital twin vagy digitális iker technológia, amely a szennyvíztisztító telepek digitális mását hozza létre valós idejű adatok alapján. A Xylem által több országban is alkalmazott eljárás keretében szenzorokkal mérik a víz minőségét, az energiafogyasztást, a kémiai és biológiai paramétereket, majd ezek alapján egy számítógépes modell automatikusan optimalizálja az üzem működését, majd az így optimalizált beállításokat alkalmazzák a valódi szennyvíztisztítási folyamatban.

Ez nemcsak az újrahasznosítás hatékonyságát növeli, hanem jelentős, akár 10–15%-os energia- és vegyszer-megtakarítást is eredményez. Gampel Tamás kifejti: mindez különösen nagy segítség ott, ahol szakemberhiány nehezíti az üzemeltetést. Egy jól működő digitális iker lehetővé teszi, hogy az üzemeltetők biztonságosan próbáljanak ki új beállításokat – anélkül, hogy az éles rendszerben bármihez hozzá kellene nyúlniuk.

A vízbiztonság kihívásai Debrecenben

Debrecenben stratégiai kérdés a vízellátás. A város jelenlegi vízbázisai – a Tisza és a felszín alatti készletek – már ma is korlátozottak, és kérdés, képesek lesznek-e hosszú távon kiszolgálni a lakosság mellett a gyors ütemben fejlődő ipar, például az akkumulátorgyártás vízigényeit. Itt különösen jó megoldás lehet a városi szennyvíz újrahasznosítása, ami a tervezési fázisban van. Fontos megjegyezni, hogy debreceni akkumulátorgyártással kapcsolatban a közbeszédben gyakran emlegetett „szürkevíz” kifejezés nem egyenlő a tisztított szennyvízzel. A szürkevíz a szennyvíz azon része, amely zuhanyzásból, mosásból származik, alacsonyabb szervesanyag-tartalommal. A feketevíz magasabb szennyezettségű, például WC-öblítésből ered. A szennyvíztisztítók azonban mindkettőt képesek olyan szintre megtisztítani, amely bizonyos ipari célokra újra felhasználható.

Tenni kell érte, hogy vízben gazdag ország maradjunk

A szennyvíz újrahasznosítására már vannak nemzetközi példák, például Izrael, ahol mindez a mezőgazdasági vízellátás szerves része. Magyarországon ugyanakkor a technológia még gyerekcipőben jár. A rendszerváltás előtt voltak kísérletek mezőgazdasági felhasználásra – például nyárfások öntözésére –, de az ipari hasznosítás máig szinte ismeretlen terület maradt, pedig komoly távlatok vannak előtte.

„Az, hogy Magyarország valóban vízben gazdag országként maradhasson fent, nemcsak a természeten múlik. Technológiai döntéseket, hosszú távú vízpolitikai tervezést és infrastruktúra-fejlesztést igényel. A tisztított szennyvíz ipari célú újrahasznosítása az egyik olyan megoldás, amely nem igényel évtizedes kutatás-fejlesztést, csupán a meglévő eszközök okosabb felhasználását”

– hangsúlyozza Gampel Tamás.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Schneider Electric innovatív, SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezéseivel építi a jövő villamos hálózatát az E.ON a két cég által megkötött hosszú távú keretmegállapodásnak köszönhetően.

A Schneider Electric a regensburgi és a Dunavecsén található Duna Smart Power Systems (DSPS) üzeméből szállítja majd a GM AirSeT és az RM AirSeT berendezéseket Európa egyik legnagyobb energetikai cégének. 

A most bejelentett keretmegállapodás fontos előrelépést jelent a fenntartható és a digitális megoldások integrálására kész energiainfrastruktúra kiépítésében Európa-szerte. A két vállalat célja a több mint két évtizedes együttműködés még szorosabbra fűzésével az, hogy megvalósítsák a jövő intelligens, fenntartható és hatékony energiarendszereit.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a keretmegállapodás értelmében GM AirSeT primer és RM AirSeT szekunder kapcsolóberendezéseket (Ring Main Units – RMU) szállít az E.ON-nak. A szerződés aláírása előtt az energetikai cég leányvállalata, a Westnetz kísérleti projektet indított az SF6-mentes primer kapcsolóberendezések tesztelésére, hogy felmérje, megfelelnek-e az E.ON elvárásainak. Az E.ON primer és szekunder kapcsolóberendezések iránti igényének jelentős részét a Schneider Electric készülékeivel fedezi, ami jól mutatja, hogy mekkora a bizalom az AirSeT kialakítása és képességei iránt.

„A németországi zöld átállás előmozdításáért jelentős összegeket fektetünk be egy jövőbiztos energiainfrastruktúra kiépítésébe. Ez a hosszú távú szerződés biztosítja az SF6-mentes technológiákhoz való hozzáférést, támogatja a szabványosítást és lehetővé teszi az energetikai átállás költséghatékony megvalósítását”

– mondta el Lisbeth Buschkühl, az E.ON SE beszerzési igazgatója.

Az elmúlt 15 évben a Schneider Electric jelentős befektetéseket hajtott végre egy átfogó SF6-mentes középfeszültségű termékportfólió kifejlesztése érdekében. A társaság regensburgi (Németország) és Dunavecsén található DSPS üzemei központi szerepet játszanak az E.ON-nal megkötött hosszú távú szerződés teljesítésében, biztosítva a megbízható és hatékony gyártást. A vállalat az elmúlt időszakban jelentős beruházásokat hajtott végre európai ipari kapacitásának bővítése érdekében, hogy kiszolgálja az SF6-mentes technológiák iránti növekvő keresletet.

„Ez a megállapodás az E.ON-nal kiváló példa arra, hogyan lehet felgyorsítani az átállást egy fenntarthatóbb, digitális energiainfrastruktúrára. Az SF6-mentes technológiák bevezetése kapcsán az E.ON-nal megvalósuló együttműködésünkkel nemcsak az új szabályozási követelmények teljesítését segítjük elő, hanem formáljuk Európa villamosenergia-ellátásának jövőjét is”

– hangsúlyozta Melton Chang, a Schneider Electric „Power Systems” részlegének ügyvezető alelnöke.

Átállás az SF6-mentes technológiára

Az SF6 (kén-hexafluorid) üvegházhatású gáz globális felmelegedési potenciálja (GWP) 24 300, vagyis egy kilogramm ugyanannyira melegíti a légkört, mint 24 300 kilogrammnyi CO2. Emellett körülbelül 1000 évig megmarad a légkörben, így hatása hosszú távú. Az EU F-gáz rendeletének hatálybalépésével, amely 2026. január 1-jétől betiltja az SF6 és más F-gázok használatát az új, 24 kV-ig terjedő középfeszültségű kapcsolóberendezésekben, az SF6 leváltása az áramelosztásban egyre fontosabbá válik.

Az SF6-mentes kapcsolóberendezések átfogó portfóliójával, globális ipari központjaival és erős európai jelenlétével a Schneider Electric jelentős mértékben támogatja ügyfeleit az európai F-gáz rendelet betartásában. A vállalat tovább bővíti lég- és gázszigetelésű kapcsolóberendezéseinek kínálatát, hogy SF6-mentes alternatívákat kínáljon különböző alkalmazásokhoz és régiók számára.

Elismert technológia

Az AirSeT technológia, amely az SF6-gázt tiszta levegővel és vákuummal helyettesíti, jelentős elismerést vívott ki, elnyerte például a rangos iF Design Award díjat. Az AirSeT technológiát ipari és villamos hálózati projektekben is validálták már, például a svájci Romande Energie és a német EAM Netz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A technológia korában, ahol az informatikai (IT) részlegek sosem látott nyomás alatt állnak, a ZeroOps (azaz nulla operáció) egy úttörő megközelítésként jelenik meg.

Ez a filozófia azt ígéri, hogy alapjaiban alakítja át az operációt, növeli az agilitást, és értékes erőforrásokat szabadít fel a stratégiai innováció számára. A Deloitte szakértői szerint a ZeroOps nem csupán egy technológiai trend, hanem egy stratégiai eszköz a vállalatok digitális transzformációjában.

Mi is az a ZeroOps?

A ZeroOps egy kialakulóban lévő IT-filozófia, amelynek célja az IT-rendszerek kezelésével és karbantartásával hagyományosan járó operatív terhek (overhead) megszüntetése. A DevOps, az automatizálás és a gépi tanulás (AI/ML – machine learning) alapelveire építve egy lépéssel továbbmegy: igyekszik teljesen absztrahálni vagy automatizálni a mindennapi operatív feladatokat. Ahelyett, hogy a csapatok hibaelhárítással, erőforrások biztosításával vagy infrastruktúra karbantartásával töltenék az idejüket, a ZeroOps lehetővé teszi, hogy a rendszerek önállóan felügyeljék, gyógyítsák és optimalizálják magukat. Ezáltal az IT-szakemberek arra összpontosíthatnak, hogy valós üzleti értéket teremtsenek.

„A ZeroOps nem az emberek lecseréléséről szól, hanem arról, hogy megszabaduljunk attól a megkülönböztetés nélküli, nehéz terhet jelentő munkától, ami gátolja az innovációt. Lehetőséget teremt arra, hogy az IT költségközpontból valódi innovációs motorrá váljon”

– mondta Kiss Dániel, a Deloitte Technológiai Stratégia területének közép-európai vezetője.

Miért kulcsfontosságú a ZeroOps az informatikai vezetők (CIO-k) számára?

A ZeroOps több, mint technológiai fejlődés; stratégiai eszköz az üzleti átalakuláshoz. Számos előnnyel jár a vállalatok vezetői számára:

Operatív hatékonyság méretezhetően: A ZeroOps automatizálja az ismétlődő és manuális folyamatokat, mint például a javítások (patching), a monitoring, a skálázás és az incidenskezelés. Ez drámaian csökkenti az operatív terhelést, lehetővé téve a CIO-k számára, hogy karcsúbb IT-csapatokkal működjenek, miközben fenntartják vagy javítják a szolgáltatás minőségét.

Gyorsabb piacra jutás: Az operatív súrlódás minimalizálásával a ZeroOps gyorsabb telepítési ciklusokat tesz lehetővé. Ez az agilitás segíti az IT-t abban, hogy támogassa az üzleti egységeket az új termékek és szolgáltatások gyors piacra vitelében, lépést tartva az ügyfelek elvárásaival és megelőzve a versenytársakat.

Fokozott megbízhatóság és rugalmasság: A ZeroOps által vezérelt környezetek gépi tanulást és megfigyelhetőségi (observability) eszközöket használnak az anomáliák észlelésére, a hibák előrejelzésére és az incidensek emberi beavatkozás nélküli megoldására. Ez kevesebb leálláshoz, gyorsabb helyreállításhoz és rugalmasabb infrastruktúrához vezet, ami kritikus szempont a CIO-k számára.

Költségoptimalizálás: Az automatizálás és az intelligens erőforrás-allokáció révén a ZeroOps segít kiküszöbölni a pazarlást a felhő- és infrastruktúra-kiadásokban. A CIO-k átcsoportosíthatják a költségvetést a karbantartásról az innovációra, összehangolva az IT-befektetéseket a növekedési kezdeményezésekkel.

IT-tehetségek felszabadítása: A magasan képzett IT-szakemberek gyakran alacsony hozzáadott értékű operatív feladatokkal vannak leterhelve. A ZeroOps felszabadítja ezt a tehetséget, hogy magasabb rendű projekteken dolgozhassanak, mint az AI-integráció, a digitális transzformáció és az ügyfélélmény-kezdeményezések. Ezáltal a CIO-k megtarthatják a legjobb szakembereket, és ösztönözhetik az innovációt.

„A digitális transzformáció korában az agilitás kulcsfontosságú. A ZeroOps segítségével az IT osztályok gyorsabban képesek új termékeket és szolgáltatásokat piacra dobni, miközben a stabilitás és megbízhatóság is növekszik. Ez alapjaiban változtatja meg az IT stratégiai szerepét, és képessé teszi a vállalatokat a gyors reagálásra”

– tette hozzá Kiss Dániel.

Üzleti célokkal való összehangolás: Kevesebb időt fordítva az operációra, a CIO-k az IT-t az üzlet stratégiai partnereként pozícionálhatják újra. A ZeroOps megteremti azt a kapacitást, amely lehetővé teszi az IT-vezetők számára, hogy funkciókon átívelően együttműködjenek, támogassák az adatközpontú döntéshozatalt és az élvonalból irányítsák a digitális kezdeményezéseket.

A ZeroOps megvalósítása: hogyan induljunk el?

Azoknak a CIO-knak, akik fontolgatják a ZeroOps bevezetését, íme néhány fontos lépés a kezdéshez:

• Mérje fel a jelenlegi operatív terhelést: Azonosítsa az IT azon területeit, amelyek a legtöbb időt és erőforrást emésztik fel.
• Befektetés automatizálási eszközökbe: Alkalmazzon olyan platformokat, amelyek támogatják az infrastruktúra-mint-kódot (infrastructure-as-code), a folyamatos monitoringot és az automatikus hibajavítást.
• Felhőalapú (cloud-native) architektúrák kihasználása: A konténerek, a szerver nélküli számítástechnika és a Kubernetes megnyitják az utat a ZeroOps gyakorlatok előtt.
• Mesterséges intelligencia (AI) alapú megfigyelhetőség (observability) priorizálása: Az előrejelző képességekkel és az okok elemzésével (root-cause analysis) rendelkező eszközök alapvető fontosságúak.
• Az autonómia kultúrájának ösztönzése: Ösztönözze a csapatokat, hogy tulajdonosaiként kezeljék és optimalizálják szolgáltatásaikat, csökkentve a központi operatív kitettséget.

Az IT jövője: súrlódásmentes és intelligens

A ZeroOps nem az emberi munkaerő teljes kiváltásáról szól, hanem arról, hogy megszabaduljunk attól a rutinszerű, nehéz terhet jelentő feladattömegtől, ami gátolja az innovációt. A CIO-k számára ez egy lehetőség, hogy az IT szerepét költségközpontból valódi innovációs motorrá alakítsák. Ahogy a szervezetek tovább digitalizálódnak és skálázódnak, a ZeroOps egyre inkább nem választás, hanem szükségszerűség lesz.

Az IT jövője súrlódásmentes, intelligens és automatizált. Az előrelátó CIO-k számára a ZeroOps a fejlődés térképe.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!