Connect with us
Hirdetés

Ipar

Közös szabványok kidolgozására törekszik az intralogisztika

Iparágakon átívelően a gyártóvállalatok és a raktárlogisztikai feladatokat elvégző szolgáltatóik folyamatosan arra törekednek, hogy optimalizált folyamatokkal nézhessenek szembe olyan kihívásokkal, mint a munkaerőhiány, a növekvő konkurencia, illetve az agilis gyártásra valamint a gyors kiszállításra vonatkozó követelmények. Az energiakrízis pedig ezeket a törekvéseket még inkább relevánssá teszi

Ahogyan az AMR-ek egyre elterjedtebb technológiává válnak, a gyártóknak, raktáraknak és elosztó központoknak egyre fejlettebb követelményeknek kell megfelelniük. Az anyagmozgatás specializált automata támogatására van szükségük, az általános AMR-ektől kezdve villás- és emelőtargoncákon át az önvezető járművekig (AGV-k), hogy gyorsabban és pontosabban vehessék át, tárolhassák, mozgathassák és szállíthassák az árukat.

Az automatizációs trendek gyors ütemben való növekvése és a különböző AMR-ek és egyéb automata járművek telepítése azt eredményezi, hogy egyre komplexebb szituációkkal kel számolni. Nagy valószínűséggel a logisztikai rendszerek különböző gyártóktól kerültek beszerzésre, mind eltérő működési szabványokkal és különálló vezérlőrendszerekkel. Az ilyen mértékű komplexitás nem ideális azoknak a végfelhasználóknak, akik a könnyű használatot, valamint az AMR-ek és az automata járművek teljes flottájának egy rendszeren belüli átfogó vezérlését keresik.

A válasz a szabványokban keresendő

Az interoperabilitás egy központi kezelőrendszer azon képessége, melynek köszönhetően a különböző gyártók flottahardvereivel egyetlen vezérlési forrásból és interfészen keresztül képes kommunikálni és együttműködni, ezáltal is csökkentve az AMR-ek további alkalmazásának akadályait. Az ügyfél szempontjából ez már első ránézésre is kimondottan logikus, hiszen miért kellene egyetlen szállítóhoz kötődni, ha a szolgáltatás kereskedelmi árucikké is tud válni? Annak ellenére viszont, hogy az interoperabilitás megteremtéséhez szükséges szabványok alapjait már létrehozták (pl. MassRobotics ás VDA 5050), még egy nagyon hosszú utat kell megtenni, mielőtt az interoperabilitásban rejlő előnyöket igazán ki lehetne használni.

VDA 5050 és MassRobotics

A VDA 5050 a különböző – akár más-más gyártótól származó – önvezető járművek közötti, egy rendszerben történő kommunikációra szolgáló európai szabvány, mely a vezérlőréteg és a jármű közti interfészeket és protokollokat tartalmazza. Ezt az AMR-ekre is ki lehet terjeszteni, amennyiben feladják autonómiájuk egy részét.

A MassRobotics az interoperabilitási szabvány amerikai változata, melynek célja, hogy olyan szabványokat dolgozzon ki, amelyek lehetővé teszik a különböző gyártóktól származó AMR-ek és egyéb automata berendezések üzembe helyezését és együttműködését egyazon környezetben. Ennek a szabványnak köszönhetően különböző típusú robotok állapotinformációkat és működési konvenciókat oszthatnak meg egymással, aminek eredménye, hogy hatékonyan tudnak egy helyen dolgozni.

Jelenleg mind a VDA 5050 és a MassRobotics is korai stádiumban van, és a legfrissebb verziók még csak az alapvető funkciókra vonatkoznak, mint amilyen például a parancsok kommunikációja az AMR-ek/AGV-k felé, vagy a küldési műveletek. Számos egyéb tényezőre még nem tér ki, amelyeket meg kell oldani ahhoz, hogy sikeres többrobotos telepítést lehessen véghezvinni.

Feleslegessé teszik a harmadik féltől származó irányítási rendszerek a gyártó-specifikus szoftvereket és flottakezelő rendszereket?

Az interoperabilitás számos előnnyel jár, és egy bizonyos ponton a harmadik féltől származó flottakezelő rendszerek átvehetik a forgalomtervezéssel és adatcserével járó feladatok egy részét, de az ehhez vezető út nem lesz zökkenőmentes, és még csak a korai stádiumban tartunk. A szabványok jelenleg is tesztelés alatt vannak, és egyelőre nincs olyan harmadik féltől származó flottakezelő rendszer, ami ugyanazokat a flottakezelő opciókat és adatokat lenne képes nyújtani, mint amit például a MiR Fleet szolgáltat.

A közeljövőben a rendszerek együttes működése tűnik reálisabbnak, mely során az AMR-gyártók az interoperabilitást a rendszereikbe építik, amelyek aztán egy harmadik féltől származó flottakezelő rendszerbe is integrálhatók, vagy működhetnek külső kezelőrendszerként amelyek a különböző AMR-ek és más automata járművek forgalomirányításáért felelnek. A fejlett funkciók, adatgyűjtés, prediktív karbantartás, fejlesztések, stb. vonatkozásában a sikeres integráció kulcsát továbbra is az AMR-gyártó korszerű szoftvere jelenti.

A MiR álláspontja az interoperabilitásról

Ügyfélközpontú szervezetként a MiR (Mobile Industrial Robots) teljes mértékben elismeri a különböző AMR-ek és AGV-k közötti interoperabilitás szükségességét a márkák közötti hatékony forgalomkezelés érdekében. Ezért a MiR munkáját egy erre a célra kijelölt interoperabilitási csapat is segíti, emellett pedig a vállalat részt vesz a VDA 5050 kialakításában és része a MassRobotics AMR interoperabilitási munkacsoportjának.

Ezen felül a MiR nyitott interfésszel rendelkezik, amely jellegéből eredően képes a harmadik féltől származó flottakezelő rendszerekkel való integrációra.

A MiR biztos abban, hogy az interoperabilitás az intralogisztika egyre fontosabbá részévé válik, mivel az ügyfelek azt szeretnék, ha optimális automatizálási megoldást hozhatnának létre, amit egy központi helyről irányíthatnak, ez pedig új automatizálási szabványok felé fogja irányítani az ügyfeleket.

Ipar

Bajnoki elismerés a Schneider Electric AirSeT berendezésének

Fenntartható Tervezés kategóriában a „Bajnokok” közé sorolta a Schneider Electric úttörő középfeszültségű kapcsolóberendezését, az AirSeT-et a Világgazdasági Fórum „Alliance of CEO Climate Leaders” szervezete.

A készülék bevezetése óta 1,7 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű károsanyag kibocsátásának elkerüléséhez járult hozzá.

 Az AirSeT úttörő szerepet játszik az elektromos elosztórendszerek üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentésében. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat által kifejlesztett berendezés a szén-dioxid globális felmelegedési potenciáljának 24300-szorosát kitevő üvegházhatású gáz, a kén-hexafluorid (SF₆) helyett tiszta levegőt és vákuumtechnológiát alkalmaz. Ezáltal kiváltja az elektromos infrastruktúra Scope 3 kibocsátásának egyik legerőteljesebb okozóját. A Világgazdasági Fórum „Alliance of CEO Climate Leaders” szervezete a „Scope 3 Downstream Solutions Challenge” elemzésben a „Bajnokok” közé sorolta az AirSeT-et a Fenntartható Tervezés kategóriában.

„Gyakran a terméktervezés az a pont, ahol a downstream hatások kezdődnek. A fenntartható tervezés jelentős előnyökkel járhat, többek között a költségek csökkentésével, a biztonság javításával, a szabályozási előírások betartásának biztosításával és a kibocsátások visszafogásával a termék teljes életciklusa során”

– mutatott rá Pim Valdre, a Világgazdasági Fórum klíma- és természeti gazdaságért felelős vezetője, a szervezet vezetői bizottságának tagja.

Az AirSeT teljes mértékben kiküszöböli az SF₆-ot, segítve ezáltal a megoldást választókat a szabályozási kockázatok csökkentésében, a munkavállalók biztonságának javításában és a hosszú távú működési költségek mérséklésében. Az AirSeT bevezetése óta 2025 júniusáig 1,7 millió tonna szén-dioxid-egyenérték (CO₂e) károsanyag kibocsátásának elkerüléséhez járult hozzá, amit független auditorok is igazoltak a Schneider Sustainability Impact keretében.

Vezető alternatíva

Az 1950-es évek óta az SF₆ lehetővé tette a kapcsolóberendezések méretének csökkentését és a biztonság javítását. Ez azonban jelentős környezeti költségekkel járt. Az AirSeT, az egyetlen, SF₆ helyett tisztított levegővel működő megoldás, könnyen kezelhető és integrálható, ugyanakkor megfelel a változó környezetvédelmi előírásoknak.

Az AirSeT a középfeszültségű berendezéseknél megszokott, ismerős formában és működési funkciókkal kerül forgalomba, emellett alapból digitális, ami lehetővé teszi okosabb hálózatok kialakítását, valamint a mesterséges intelligencia-vezérelt, állapotalapú karbantartást az adatközpontokban, ipari telephelyeken és az infrastruktúrában. Az AirSeT-et a körforgásos gazdaság elve alapján tervezték, és továbbfejlesztett elektromos és mechanikus alkatrészeket kapott, hogy a korábbi modellekhez képest ötszörösére növeljék az élettartamát.

A Schneider Electric büszke arra, hogy élen jár a fenntartható innovációban. A Világgazdasági Fórum elismerése bizonyítja a vállalat elkötelezettségét olyan technológiák fejlesztése iránt, amelyek környezeti, gazdasági és társadalmi értéket teremtenek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Az energiaátmenet fontosságát hangsúlyozzák a Schneider Electric vezetői a COP30-on

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata is részt vesz az ENSZ 30. Éghajlatváltozási konferenciáján (COP30), amit a brazíliai Belém városában rendeznek.

A társaság képviselői az eseményre azzal a szándékkal érkeznek, hogy mozgósítsák a vállalkozásokat, kormányokat és a civil társadalmat egy olyan energia- és ipari átalakulási program megvalósításához, amelynek célja a lokális gazdaságok rugalmasságának növelése és az igazságos, mindenkire kiterjedő energiaátmenet előmozdítása.

„Tíz évvel a Párizsi Megállapodás után a COP30 fordulópontot jelent a globális éghajlat-politikában. Most már megvannak az eszközök, az ambíció és érezzük a globális kényszert is, hogy az ígéretektől elmozduljunk a valódi lépések felé. Amikor az elektromos áram használatára történő átállás (elektrifikáció) találkozik a digitális intelligenciával, és az innováció találkozik a minél szélesebb kör bevonásával, akkor egy gyorsabb, igazságosabb és ellenállóbb átmenetet indíthatunk el. Brazília jelenlegi vezető szerepe ebben a folyamatban egyedülálló lehetőséget teremt az üzleti szféra, a kormány és a közösségek számára, hogy összefogjanak. Az éghajlati kihívás globális, és csak együtt fellépve tudjuk kezelni”

– hangsúlyozta Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

A brazil ipar dekarbonizálása

A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete és a brazil Fejlesztési, Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltatási Minisztérium (MDIC) új jelentése kiemeli Brazília potenciálját arra, hogy vezető szerepet töltsön be a globális ipari átalakulásban, és elérje a kritikus mértékű kibocsátáscsökkentést. Az elemzés feltárja az ország stratégiai előnyeit, beleértve a tiszta és diverzifikált energiamixet, a zöld hidrogén potenciálját, bőséges természeti erőforrásait és központi szerepét az ökoszisztéma megőrzésében. A tanulmány emellett betekintést nyújt a politikai viszonyokba és az intézményi döntéshozatalba.

„A fejlődés és a fenntarthatóság nem ellentétes utak. Ezek olyan erők, amelyeknek egymás mellett kell haladniuk. A Schneider Electricnél úgy véljük, hogy az elektrifikáció és a digitalizáció kombinációja teszi lehetővé azt, hogy az elképzelésekből valódi jövőformáló projektek jöjjenek létre, felgyorsítva a dekarbonizációt és a fejlődést. Reméljük, hogy a COP30 képes lesz túllépni a tárgyalásokon, és olyan stratégiai platformmá válik, amely bemutatja, hogy a magánszektor hogyan tudja a kötelezettségvállalásokat cselekvéssé alakítani”

– mondta el Rafael Segrera, a Schneider Electric dél-amerikai elnöke és a Sustainable Business COP30 „Green Jobs and Skills” munkacsoportjának elnöke.

A Schneider Electric a COP30-on

A Schneider Electric szakértői a brazíliai Belémben november 10-21. között zajló COP30-on számos eseményen és panelbeszélgetésen vesznek részt, többek között a tiszta energia, a dekarbonizáció, a feltörekvő országok lehetőségei a globális fenntarthatósági kezdeményezésekben, a közszféra és a magánszektor ipar dekarbonizációja kapcsán megvalósuló együttműködései, illetve a fenntartható adatközpontok kapcsán.

A Schneider Electric-et a világ legfenntarthatóbb vállalataként ismerte el a Corporate Knights (2021 és 2025), a TIME magazin és a Statista (2024 és 2025), valamint a Sustainability Magazine (2025) is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Közép-Európa legmodernebb takarmányüzeme Dabason

Adatvezérelt üzemelés – A Vitafort Zrt. és az Abraziv Kft. közös munkájának eredményeként megépült Dabason Közép-Európa egyik legfejlettebb takarmányüzeme.

Az A–Z ÜZEM 4.0 elnevezésű létesítmény nem csupán a magyar takarmánygyártás új mérföldköve, hanem a digitalizált ipari automatizálás és a precíziós gyártástechnológia kiemelkedő példája, melynek vezérlését Siemens-technológia biztosítja.

A beruházás nagyságrendileg kettő év előkészítési munkát igényelt, melynek során az Abraziv Kft. mérnökei a Vitafort szakembereivel szoros együttműködésben dolgoztak ki egy olyan rendszert, amely integrálja a takarmány-, premix- és koncentrátum gyártást.

“A cél egy magas fokon automatizált, rugalmas termelési rendszer létrehozása volt, amely képes napi 60–80 különböző receptúra szerint, 2 grammos mérési pontossággal, akár 5–6 perces sarzsidővel terméket előállítani.”

– Gyulai József automatizálási üzletágvezető.

A zöldmezős beruházás eredményeként létrejött, kilencszintes, közel 40 méter magas üzem 6700 m² alapterületen helyezkedik el. Az épület három, egymással integrált gyártóvonalat foglal magába: takarmánykeverék-, premix- és koncentrátum vonalakat. A rendszer felépítése és vezérlése a teljes gyártási láncot lefedi az alapanyag-fogadástól a késztermék kitárolásáig.

Anyagkezelés és technológiai folyamat

Az üzem működésének kiindulópontja az alapanyagok fogadása és tárolása. A szemes alapanyagokat kamionról garatokba töltik, majd szállítóeszközökön szállítószalagokon és rédlereken keresztül jutnak a tisztító egységbe, ahol az anyag szétválasztása és előválogatása történik. A rendszer ezt követően az alapanyagokat tárolótartályba juttatja el, Az üzemben összesen 144 makro- és mikrokomponens-tartály működik, amelyek 1000 m³ feletti össztérfogatot képviselnek.

Az alapanyagok a receptúrák alapján automatikusan bemérésre kerülnek. A mérlegelés során a vezérlés automatikusan meghatározza az adagolás sorrendjét és mennyiségét. A szemes alapanyagokat nagy teljesítményű darálók őrlik meg, majd a darált anyagokat a keverőegységekbe továbbítják.

Az anyagmozgató rendszer

Az A–Z ÜZEM 4.0 egyik leginnovatívabb eleme az ACT konténeres szállítórendszer. Ez egy több szintes, sínpályás hálózaton mozgó, automata konténeres anyagmozgató rendszer, amely biztosítja a keresztszennyeződés-mentes gyártást. A konténerek lift segítségével mozognak az egyes szintek között, és előre programozott útvonalakon szállítják az anyagokat a darálóktól a keverőgépeken át egészen a készárutartályokig.

A rendszerben egyszerre akár 8 konténer mozoghat. Ez a technológia jelenleg Közép-Európában egyedülálló; hasonló rendszer mindössze néhány nyugat-európai üzemben található.

Vezérléstechnika Siemens alapokon

A gyár automatizálását Siemens PLC-vezérlőrendszer irányítja. A központi vezérlést egy S7-517 típusú CPU végzi, amelyhez modulárisan csatlakoznak a Siemens I/O kártyák is, érzékelők és motorvezérlők. A lágyindítók szintén Siemens gyártmányúak, így a teljes vezérlési architektúra egységes, nagy megbízhatóságú rendszert alkot.

A vezérlés hierarchikus struktúrában működik: a központi szerverszámítógép kommunikál az összes alrendszerrel és az üzem operátori munkaállomásaival. Összesen öt állomás segíti a folyamatfigyelést és az operátorok munkáját. Az adatkommunikáció a központi helyiségben elhelyezett szerverről történik, amely valós időben gyűjti és naplózza a technológiai paramétereket. A rendszer redundáns kialakítású: az Abraziv Kft. saját telephelyén ugyanilyen szerverszámítógép áll készenlétben, így bármilyen hardverhiba esetén az üzem leállása nélkül biztosítható a folyamatos termelés. A gyártó távfelügyeleti szerződés keretében 0–24 órás rendszertámogatást nyújt, így a műszaki személyzet valós időben kaphat segítséget.

Késztermék-kezelés és kitárolás

A keverési folyamat után az anyag a három granuláló vonal valamelyikére kerül, ahol gőz hozzáadásával ~80 °C hőmérsékletre melegítve préselik granulátummá. A granuláló gépek után a terméket lehűtik, rostálják, majd készárutartályokba továbbítják. A gyártás során külön keverővonalakat alkalmaznak hatóanyagos és nem hatóanyagos termékekhez, így a keresztszennyeződést teljesen ki tudják küszöbölni.

A késztermékeket mozgókocsis kitároló rendszer kezeli, amely a tartályok alatt sínpályán közlekedik. A pozicionálás vonalkódos kódszalag segítségével történik, így pontosan beállítható, hogy melyik készárutartályból, milyen mennyiséget kell kitárolni. A rendszer képes big-bag, zsákolt és ömlesztett kiszerelés kezelésére, valamint automatikus kamiontöltésre is.

Digitális gyártás

Az A–Z ÜZEM 4.0 digitális termelésirányítási rendszere (VxSCADA + VxMES) valós időben követi a gyártási folyamatokat. A Siemens-vezérlés az Abraziv Kft. szoftverek együttműködésével minden gyártási lépés adatgyűjtése, naplózása és visszakeresése megoldott. A rendszer előrejelző karbantartási funkciókat, hibadiagnosztikát és energiafelhasználási optimalizációt is tartalmaz. A környezettudatosság szintén fontos tervezési szempont volt: a kiporzásmentes, zárt anyagkezelés mellett az energiahatékonyságot hővisszanyerő rendszerek és optimalizált hajtásvezérlés támogatják. Az üzemeltetés így nemcsak gazdaságos, hanem fenntartható is.

Jövőbeli fejlesztések

Az Abraziv Kft. a dabasi projekt tapasztalatait nemzetközi szinten is kamatoztatja. A cég jelenleg Romániában és Moldáviában épít hasonló Siemens-alapú, automatizált üzemeket, ahol a Dabason alkalmazott technológiai koncepció továbbfejlesztett változata kerül bevezetésre.

www.abraziv.hu, www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss