Connect with us
Hirdetés

Ipar

Közös szabványok kidolgozására törekszik az intralogisztika

Iparágakon átívelően a gyártóvállalatok és a raktárlogisztikai feladatokat elvégző szolgáltatóik folyamatosan arra törekednek, hogy optimalizált folyamatokkal nézhessenek szembe olyan kihívásokkal, mint a munkaerőhiány, a növekvő konkurencia, illetve az agilis gyártásra valamint a gyors kiszállításra vonatkozó követelmények. Az energiakrízis pedig ezeket a törekvéseket még inkább relevánssá teszi

Ahogyan az AMR-ek egyre elterjedtebb technológiává válnak, a gyártóknak, raktáraknak és elosztó központoknak egyre fejlettebb követelményeknek kell megfelelniük. Az anyagmozgatás specializált automata támogatására van szükségük, az általános AMR-ektől kezdve villás- és emelőtargoncákon át az önvezető járművekig (AGV-k), hogy gyorsabban és pontosabban vehessék át, tárolhassák, mozgathassák és szállíthassák az árukat.

Az automatizációs trendek gyors ütemben való növekvése és a különböző AMR-ek és egyéb automata járművek telepítése azt eredményezi, hogy egyre komplexebb szituációkkal kel számolni. Nagy valószínűséggel a logisztikai rendszerek különböző gyártóktól kerültek beszerzésre, mind eltérő működési szabványokkal és különálló vezérlőrendszerekkel. Az ilyen mértékű komplexitás nem ideális azoknak a végfelhasználóknak, akik a könnyű használatot, valamint az AMR-ek és az automata járművek teljes flottájának egy rendszeren belüli átfogó vezérlését keresik.

A válasz a szabványokban keresendő

Az interoperabilitás egy központi kezelőrendszer azon képessége, melynek köszönhetően a különböző gyártók flottahardvereivel egyetlen vezérlési forrásból és interfészen keresztül képes kommunikálni és együttműködni, ezáltal is csökkentve az AMR-ek további alkalmazásának akadályait. Az ügyfél szempontjából ez már első ránézésre is kimondottan logikus, hiszen miért kellene egyetlen szállítóhoz kötődni, ha a szolgáltatás kereskedelmi árucikké is tud válni? Annak ellenére viszont, hogy az interoperabilitás megteremtéséhez szükséges szabványok alapjait már létrehozták (pl. MassRobotics ás VDA 5050), még egy nagyon hosszú utat kell megtenni, mielőtt az interoperabilitásban rejlő előnyöket igazán ki lehetne használni.

VDA 5050 és MassRobotics

A VDA 5050 a különböző – akár más-más gyártótól származó – önvezető járművek közötti, egy rendszerben történő kommunikációra szolgáló európai szabvány, mely a vezérlőréteg és a jármű közti interfészeket és protokollokat tartalmazza. Ezt az AMR-ekre is ki lehet terjeszteni, amennyiben feladják autonómiájuk egy részét.

A MassRobotics az interoperabilitási szabvány amerikai változata, melynek célja, hogy olyan szabványokat dolgozzon ki, amelyek lehetővé teszik a különböző gyártóktól származó AMR-ek és egyéb automata berendezések üzembe helyezését és együttműködését egyazon környezetben. Ennek a szabványnak köszönhetően különböző típusú robotok állapotinformációkat és működési konvenciókat oszthatnak meg egymással, aminek eredménye, hogy hatékonyan tudnak egy helyen dolgozni.

Jelenleg mind a VDA 5050 és a MassRobotics is korai stádiumban van, és a legfrissebb verziók még csak az alapvető funkciókra vonatkoznak, mint amilyen például a parancsok kommunikációja az AMR-ek/AGV-k felé, vagy a küldési műveletek. Számos egyéb tényezőre még nem tér ki, amelyeket meg kell oldani ahhoz, hogy sikeres többrobotos telepítést lehessen véghezvinni.

Feleslegessé teszik a harmadik féltől származó irányítási rendszerek a gyártó-specifikus szoftvereket és flottakezelő rendszereket?

Az interoperabilitás számos előnnyel jár, és egy bizonyos ponton a harmadik féltől származó flottakezelő rendszerek átvehetik a forgalomtervezéssel és adatcserével járó feladatok egy részét, de az ehhez vezető út nem lesz zökkenőmentes, és még csak a korai stádiumban tartunk. A szabványok jelenleg is tesztelés alatt vannak, és egyelőre nincs olyan harmadik féltől származó flottakezelő rendszer, ami ugyanazokat a flottakezelő opciókat és adatokat lenne képes nyújtani, mint amit például a MiR Fleet szolgáltat.

A közeljövőben a rendszerek együttes működése tűnik reálisabbnak, mely során az AMR-gyártók az interoperabilitást a rendszereikbe építik, amelyek aztán egy harmadik féltől származó flottakezelő rendszerbe is integrálhatók, vagy működhetnek külső kezelőrendszerként amelyek a különböző AMR-ek és más automata járművek forgalomirányításáért felelnek. A fejlett funkciók, adatgyűjtés, prediktív karbantartás, fejlesztések, stb. vonatkozásában a sikeres integráció kulcsát továbbra is az AMR-gyártó korszerű szoftvere jelenti.

A MiR álláspontja az interoperabilitásról

Ügyfélközpontú szervezetként a MiR (Mobile Industrial Robots) teljes mértékben elismeri a különböző AMR-ek és AGV-k közötti interoperabilitás szükségességét a márkák közötti hatékony forgalomkezelés érdekében. Ezért a MiR munkáját egy erre a célra kijelölt interoperabilitási csapat is segíti, emellett pedig a vállalat részt vesz a VDA 5050 kialakításában és része a MassRobotics AMR interoperabilitási munkacsoportjának.

Ezen felül a MiR nyitott interfésszel rendelkezik, amely jellegéből eredően képes a harmadik féltől származó flottakezelő rendszerekkel való integrációra.

A MiR biztos abban, hogy az interoperabilitás az intralogisztika egyre fontosabbá részévé válik, mivel az ügyfelek azt szeretnék, ha optimális automatizálási megoldást hozhatnának létre, amit egy központi helyről irányíthatnak, ez pedig új automatizálási szabványok felé fogja irányítani az ügyfeleket.

Ipar

Bemutatkozik a Siemens Designcenter

Az NX és a Solid Edge jövője – magyarországi ősbemutató. Az idei esztendő egy olyan változást hozott a CAD/CAM/CAE/PLM világban, amire a 2D/3D áttérés óta nem volt példa. A Siemens bejelentette a Designcentert.

A Siemens gépészeti tervezőszoftver-portfóliójának történetében mérföldkőnek számító Designcenter létrejötte egy tudatosan felépített technológiai és piaci stratégia eredménye, amely hivatalosan a 2026. júniusi szoftverkiadással jelent meg a gépészeti CAD/CAM/CAE/PLM piacon.

A Designcenter nem egy teljesen új, a semmiből megírt program, hanem a Siemens korábbi, piacvezető tervezőmegoldásainak egy közös, modern márka alá vonása és szorosabb integrációja a legmodernebb technológiákat ötvözve.

NX… Solid Edge… Designcenter

A Siemens először a 2025-ös Realize Live felhasználói konferencián vetítette előre az új irányt. Itt mutatták be a Designcentert mint a gépészeti tervezőszoftverek új gyűjtőnevét. A cél az volt, hogy a piacon ne egymástól elszigetelt, silószerű megoldásokként (külön NX és külön Solid Edge) jelenjenek meg, hanem egyetlen skálázható, rugalmas ökoszisztémaként, amely a startupoktól kezdve a hatalmas autóipari vagy repülőgépipari OEM vállalatokig minden igényt kiszolgál.

A Siemens Designcenter egy olyan modern technológiai és innovációs platform, amely a digitális termékfejlesztést, a mérnöki tervezést és a gyártás-előkészítést támogatja a legújabb szoftveres megoldások segítségével.

A Designcenter megismerése fontos lehet a

  • ügyvezetők, cégvezetők és tulajdonosok számára, hogy megismerhessék, hogy egy modern tervező platform hogyan tud költséghatékony is lenni, és hogyan alakítja át radikálisan a ROI számítását a mérnöki tervezési projektek esetében
  • tervezési és fejlesztési vezetők számára, akiknek fontos, hogy a határidőre tervezésben és gyártásban hogyan segítenek a csúcskategóriás funkciók mellett az AI eszközök
  • digitális transzformációs és innovációs vezetők, akiknek ki kell jelölni a vállalat számára a következő évekre egy megbízható platformot és mérnöki innovációs irányt
  • CAD/CAM mérnökök és termékfejlesztők, akik kíváncsiak arra, hogy az iparág legszélesebb modulválasztéka hogyan nyújt minden mérnöki kihívásra hatékony megoldást
  • fenntarthatósági és minőségirányítási szakemberek, akik számára fontos, hogy már a tervezőasztalon monitorozzák a termék széndioxid lábnyomát és a közben biztosítsák a mérnöki projektek és adatok egységes kezelését

Magyarországon először élőben

A Siemens 2026. szeptember 10-én egy egész napos szakmai rendezvény keretében mutatja be a Designcentert a hazai mérnököknek, tervezőknek, gyártómérnököknek. A rendezvény helyszíne a Siemens Zrt. székháza.

A rendezvény fő témái:

  • Designcenter platform áttekintés
  • Mérnöki tervezés AI eszközökkel
  • Immerzív tervezési megoldások
  • Következő generációs végeselem
  • Integrált gyártási-megmunkálási portfolio
  • Magyarországi ügyfélpéldák és panelbeszélgetés a mérnöki tervezés jövőjéről

A rendezvény szakmai és értékesítési partnere graphIT Kft. (www.graphit.hu ) A graphIT Kft. a Siemens Digital Industry Software Expert Partnere, a Designcenter Solid Edge, NX, Teamcenter, Simcenter, Plant Simulation, Process Simulate, Opcenter, Mendix és egyéb Siemens termékek magyarországi forgalmazója és bevezető partnere.

A Designcenterrel kapcsolatos szakmai anyagokat a https://graphitblog.hu/designcenter/ címen lehet olvasni.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A rendezvény részletes programja és a regisztrációs űrlap az alábbi linken látható: https://resources.sw.siemens.com/hu-HU/nx-realize-club-budapest-september-10-2026/


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Okosabb védelem, tervezhetőbb üzembiztonság

Karbantartást előrejelző, kommunikációképes kompakt megszakítókat mutatott be a Siemens.

A kompakt megszakítók az energiaelosztó rendszerek megbízhatóságának fontos elemei, állapotuk azonban rendszeres ellenőrzések nélkül nehezen követhető. Egy elhasználódott vagy meghibásodó készülék ezért komoly üzembiztonsági és gazdasági kockázatot jelent.

Erre kínálnak megoldást a Siemens új SENTRON 3VA2 plus és SENTRON 3VA6 plus készülékei, amelyek a már bevált 3VA2 és 3VA6 modellek védelmi funkcióit integrált méréssel, intelligens állapotfelügyelettel és fejlett kommunikációs lehetőségekkel egészítik ki.

Kommunikáció, mérés és előrejelzés

Az új megszakítók folyamatosan monitorozzák kopási mutatóikat, ezzel valós időben, akár mobileszközről követhetővé téve állapotukat, illetve várható hátralévő élettartamukat. Így a karbantartás a tényleges műszaki állapothoz igazítható, egyszerre csökkentve a szükségtelen készülékcseréket és a váratlan leállások kockázatát.

A készülékek továbbá energia- és teljesítmény adatokat is mérnek. Az információk vezeték nélküli vagy Ethernet-kapcsolaton keresztül továbbíthatók az olyan magasabb szintű energiafelügyeleti rendszerekbe, mint a SENTRON Powercenter 3000 vagy a SENTRON Powermanager alkalmazások. Ez a betáplálástól a végpontokig átláthatóvá teszi az energiaáramlást, és segíti a nem hatékony fogyasztók azonosítását.

Meglévő rendszerek digitalizációja, egyszerűen

A digitális kapcsolódási lehetőségek révén az új kompakt megszakítók egyszerűen integrálhatók a meglévő rendszer- és szoftverkörnyezetbe is.

A korábbi 3VA2 és 3VA6 modellekkel tanúsítottan egyenértékűek, ennek köszönhetően további kapcsolószekrény-vizsgálatok nélkül cserélhetőek az új készülékekre. Emellett a vezeték nélküli adatátvitelhez nincs szükség új kommunikációs kábelek kiépítésére, így csökkenthető a korszerűsítés műszaki ráfordítása és költsége is.

Fokozott személyvédelem, feszültség alatti munkavégzésnél is

A 3VA plus kompakt megszakítók paramétereinek módosítása, a szoftverfrissítések vagy a készülékállapot ellenőrzése a kapcsolószekrények ajtajának kinyitása nélkül, külső kijelzőkön vagy vezeték nélküli kapcsolaton keresztül elvégezhető, ezzel is csökkentve a balesetek kockázatát.

Emellett az ún. DAS+ (Dynamic Arc-flash Sentry+) karbantartási üzemmód a berendezéseken végzett, feszültség alatti munkavégzés során is fokozott védelmet biztosít a dolgozóknak.

A kijelzőn vagy digitális bemeneten keresztül aktiválható funkció ideiglenesen minimális értékre csökkenti a megfelelő védelmi paramétereket, érzékenyebb kioldási beállításokat alkalmazva. Ezzel csökkenti az olyan kockázatokat, mint például az íves zárlat okozta sérülések.

Széleskörű alkalmazhatóság

A készülékek második paraméterkészlettel is elérhetőek, ami így tartalék energiaellátásra történő átkapcsoláskor automatikusan az új üzemállapothoz igazítja a védelmet. Ez különösen kórházakban, adatközpontokban vagy olyan termelőüzemekben lehet előny, ahol az energiaellátás folyamatossága különösen nagy jelentőséggel bír.

A fix és kocsizható, ill. dugaszolható kivitelekben egyaránt elérhető, IEC 60947 szabványnak megfelelő SENTRON 3VA2 plus és SENTRON 3VA6 plus készülékek megkapták a Siemens EcoTech minősítését is.

A SENTRON 3VA2 plus és SENTRON 3VA6 plus készülékek értékesítése várhatóan 2026 utolsó negyedévében indul a hazai piacon is. Első lépésben 630A-ig lesznek elérhetők az új típusok, a teljes paletta 2028 második felére válik elérhetővé.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Okos címkék és QR-kódok: Hogyan forradalmasítja a nyomtatás az adatátvitelt?

QR-kód leolvasása
képek: Magnific

Amikor a kezünkbe veszünk egy egyszerűnek tűnő használati tárgyat vagy megvizsgálunk egy termékcsomagolást, potenciális információs csatornákkal találkozunk. A nyomtatási technológiák és a digitális adatátvitel összefonódása ugyanis alapjaiban írja át azt, ahogyan a környezetünkkel interakcióba lépünk, lehetővé téve, hogy egyetlen mozdulattal mélyebb tartalmakhoz, valós idejű adatokhoz vagy egyedi szolgáltatásokhoz férjünk hozzá.

Amikor a nyomtatott felületek digitális híddá alakulnak

A hagyományos nyomtatás évszázadokon át az információ rögzítéséről szólt, ám a digitalizáció térnyerésével ez a szerepkör jelentősen kibővült. Ma már nem elégszünk meg azzal, hogy egy címkén elolvassuk az alapvető adatokat; válaszokat várunk a termék eredetére, összetételére, illetve használati módjára vonatkozóan. Ez a fokozott információigény tette szükségessé a nyomtatott felületek és a virtuális tér összekapcsolását.

A technológiai fejlődés iránya egyértelműen az interaktivitás felé mutat. Mivel szinte mindenki zsebében ott lapul egy nagy teljesítményű okostelefon, a nyomtatott kódok és chipek váltak praktikus hidakká a két világ között. Ez a szimbiózis azért is vált nélkülözhetetlenné, mert a fizikai felületek korlátosak: egy apró címkére nem férhet fel minden specifikáció, többnyelvű használati utasítás vagy videós segédlet. A digitális adatátvitelt támogató nyomtatás viszont képes arra, hogy a statikus tárgyat egy dinamikusan frissíthető információs kapuvá alakítsa át, amelyen keresztül bármilyen releváns adatot el lehet juttatni a felhasználóhoz.

A legfontosabb technológiák a modern kódok mögött

Az adatátvitel sebességét és hatékonyságát különböző, mára széles körben elterjedt megoldások garantálják.

A leggyakrabban alkalmazott technológiák az alábbiak:

  • QR-kódok (Quick Response): A legnépszerűbb kétdimenziós kódok, amelyek nagy mennyiségű adatot képesek tárolni. Előnyük, hogy bármilyen kamera alapú eszközzel beolvashatók, és olcsón, hagyományos nyomtatási eljárásokkal is előállíthatók.
  • RFID (Radio Frequency Identification): Rádiófrekvenciás azonosítás, amely nem igényel közvetlen rálátást az olvasó és a chip között. Akár több méteres távolságból alkalmas egyszerre több száz azonosító leolvasására, ami a raktárkezelésben pótolhatatlan.
  • NFC (Near Field Communication): Az RFID egy speciális, rövid hatótávolságú változata. Leggyakrabban biztonságos adatátvitelre, érintésmentes fizetésre vagy gyors eszközpárosításra használható a mindennapok során.
  • Data Matrix kódok: Kisméretű, rendkívül nagy adatsűrűségű kódok, amelyeket gyakran használnak ipari alkatrészek vagy gyógyszerészeti termékek jelölésére, ahol a hely korlátozott, de a nyomonkövethetőség kritikus.

Interaktív megoldások a mindennapi használati tárgyakon

A marketing és a rendezvényszervezés világa profitál talán a leglátványosabban az okosnyomtatás nyújtotta lehetőségekből. Az egyedi azonosítókkal ellátott eszközök segítségével a látogatók azonnal hozzáférhetnek a programfüzethez, a fellépők listájához vagy akár exkluzív kedvezményekhez is. A fesztiválokon és a szórakozóhelyeken pedig a szakszerű műanyagpohár-nyomtatás kínál kiváló felületet arra, hogy az újrafelhasználható poharakra helyezett kódokkal egyenesen az adott vállalkozás weboldalára, egy nyereményjátékra vagy egy applikációra tereljék a közönséget.

Ezzel a módszerrel a várakozási idő – például a sorban állás közben – értékes interakcióvá alakítható. A látogatók a telefonjukkal beolvashatják a grafikába integrált kódokat, részt vehetnek szavazásokban, vagy megoszthatják élményeiket a közösségi médiában, miközben a cég értékes adatokat gyűjthet a fogyasztói szokásokról.

Kevesebb papírhulladék és hatékonyabb logisztika okoscímkékkel

A nyomdaipar és a logisztika területén az okostechnológiák alkalmazása komoly gazdasági és környezetvédelmi előnyökkel jár. A fenntarthatóság ma már az elváráson túl gazdasági kényszer is, az intelligens címkézés pedig ezen a területen kulcsszerepet játszik. Azáltal, hogy a termékinformációk jelentős része digitálisan válik elérhetővé, drasztikusan csökkenthető a kísérő dokumentáció, például a vaskos használati utasítások vagy a többlapos garanciajegyek nyomtatási igénye.

Környezetvédelmi szempontból ez kevesebb felhasznált papírt és vegyszert, valamint alacsonyabb hulladéktermelést jelent. Gazdasági oldalon pedig a logisztikai folyamatok gyorsulása hoz mérhető eredményeket. Az okoscímkékkel ellátott szállítmányok valós időben követhetők nyomon, ami csökkenti az elveszett csomagok számát és optimalizálja a raktárkészlet-kezelést. Egy RFID-alapú rendszerrel például a hagyományos módszereknél nagyságrendekkel gyorsabban elvégezhető a teljes árukészlet leltározása, ami korábban órákat vagy napokat vett igénybe. Ez a hatékonyság növeli a vállalatok versenyképességét, miközben mérsékli az ökológiai lábnyomunkat is.

Adatátvitel a raktározásban

Merre tart a nyomtatott adatátvitel jövője?

A technológia terjedésével az okosnyomtatás alapértelmezett szabvány lesz a terméktervezésben, a felhőalapú szolgáltatások és a fizikai tárgyak közötti szimbiózis pedig teljesen átalakítja a vásárlási és fogyasztási szokásokat. A fejlődés egyik iránya az úgynevezett okoskasszák elterjedése lesz, ahol a termékeken lévő chipek és kódok segítségével a fizetés szinte észrevétlenné válik. Már nem kell egyesével leolvasni a vonalkódokat; a bevásárlókocsi tartalma azonnal felismerhetővé válik a kasszakapun áthaladva. Ezek a nemzetközi trendek már a magyar piacon is éreztetik a hatásukat, ahol több nagy áruházlánc is aktívan kísérletezik a technológia meghonosításával.

Emellett a nyomtatott elektronika fejlődése lehetővé teszi azt is, hogy ultravékony szenzorokat integráljanak a papírba vagy műanyagba, amelyek figyelmeztetnek például az élelmiszerek eltarthatóságának lejártára vagy a gyógyszerek pontos adagolására. A nyomtatott adatátvitel jövője tehát egy olyan intelligens környezet felé mutat, ahol minden tárgy képes beszélni hozzánk, és ahol az információhoz való hozzáférés csupán egy pillantás vagy egy érintés kérdése.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss