Connect with us

Ipar

Az ipari vállalatok mindössze harmada halad jó úton fenntarthatósági céljai eléréséhez

ipari

Az ipari vállalatok több mint fele célul tűzte ki, hogy elérje a nettó zéró üvegházhatású-gázkibocsátást, ugyanakkor kevesebb mint egyharmaduk halad jó úton ahhoz, hogy el is érje ezt – derül ki a Schneider Electric és az Omdia közös kutatásából.

A felmérés szerint az energiafelhasználás csökkentése áll leggyakrabban az ilyen kezdeményezések mögött, de a teljesítményük javítása és a költségcsökkentés is fontos motiváció a cégek számára.

Bár az ipari vállalatok ambiciózus fenntarthatósági célokat fogalmaznak meg, azok megvalósítása még nehézkesen megy – ez az egyik legfontosabb tanulsága a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, valamint az Omdia technológiai kutató- és tanácsadó csoport közös felmérésének. A kutatásban részt vevők több mint fele (57%) a nettó zéró kibocsátás elérését tűzte ki célul az üvegházhatású gázok (ÜHG) kapcsán. Az ehhez szükséges, fenntarthatósági beruházások esetében az energiafogyasztás csökkentése a leggyakoribb ösztönző, de a vállalkozások 49 százaléka számít arra is, hogy általában javul a teljesítményük és költségmegtakarítást is elérhetnek a zöldebb működés révén.

A kutatásból ugyanakkor az is kiderült, hogy a válaszadók közel fele (48%) még nem indította el teljes mértékben az elhatározott fenntarthatósági kezdeményezéseket, és kevesebb mint egyharmaduk (30%) halad jó úton ahhoz, hogy elérje a károsanyag-kibocsátás visszafogására vonatkozó célkitűzéseit.

A technológia segíti a fenntarthatósági kezdeményezéseket

A kutatás – melynek során számos ágazatból több száz ipari vállalatot kérdeztek meg világszerte – kiderítette azt is, hogy a vezetők ezen iparágakban megértik, hogy milyen hasznos támogatást nyújthat a technológia a környezeti hatásuk mérésében és csökkentésében. Az ipari vállalatok számos megoldást vizsgálnak a fenntarthatóságuk javítására, akár közvetlenül, akár közvetve, és a következő öt technológiáról gondolják úgy, hogy ezek lesznek legnagyobb hatással a fenntarthatósági kezdeményezéseikre:

  • Hatékonyabb automatizálás
  •  Energiagazdálkodási rendszerek
  • Felhőtechnológiák
  • Az ellátási lánc nyomon követése
  • Több érzékelő

Ezeken a területeken már most is folynak beruházások. A válaszadók 54 százaléka már használja a digitális ikertechnológiát a létesítmények fenntarthatóságot szem előtt tartó (újra)tervezéséhez, és több mint 50 százalékuk azt jósolja, hogy három éven belül energiagazdálkodási és megújuló energiaforrásokat hasznosító rendszereket fog bevezetni.

A változás ösztönzése

Míg egyes kihívások technológiai jellegűek voltak, a kutatás arra is rávilágított, szervezeti akadályokat is le kell küzdeni a fenntarthatósági célok eléréséhez. A válaszadók közel egynegyede (23%) a konkurens prioritásokat nevezte meg problémaként, míg a kulturális változás 19 százalékuk számára jelent kihívást. Sokan megjegyezték azt is, hogy a fenntarthatósági kezdeményezések sikeréhez szükség van valakire a menedzsmentben, aki ezek mögé áll és ennek megfelelően a felmérésben részt vevő cégek 78 százalékánál már a felsővezetés egyik tagja felelős ezért a témáért.

A feldolgozóipar egyre inkább megérti a fenntarthatósági és hatékonysági célok értékét. Ma már egyértelmű bizonyíték van arra, hogy az emberek és a bolygó megbecsülése nagyobb nyereséghez vezet. A változáshoz azonban a hagyományos gondolkodásmód átalakítására van szükség, a fenntarthatóságnak és a jólétnek a vállalati folyamatokban, a hardverek, szoftverek kiválasztásánál és a szervezeti kultúrában is központi szerepet kell játszania, hogy azonosítani lehessen a nem hatékony működést és a pazarlást. Innen indul az ipar következő generációja

– mutatott rá Barbara Frei, a Schneider Electric ipari automatizálásért felelős ügyvezető alelnöke.

Stratégiák a sikerhez

Ahhoz, hogy az ipari vállalatok elérjék fenntarthatósági céljaikat, világos stratégiára és az azt alátámasztó adatokra lesz szükségük. A technológia kulcsfontosságú tényező lesz, beleértve a jobb érzékelő és vizualizációs eszközöket a fenntarthatósági adatok rögzítéséhez és a használható következtetésekhez.

Az ipari vállalatok számára óriási lehetőség kínálkozik. Sokuknak energiaigényes műveletekkel és hulladékkal kell megküzdeniük. A megújuló energiaforrások, az újrahasznosítás és a körkörös modellek kihasználása nemcsak a környezetnek kedvez, hanem jelentős megtérülést is biztosít. A fenntarthatósági kezdeményezéseik hatását bizonyító mérőszámokkal felvértezve a fenntarthatósági vezetők bevonhatják a dolgozókat a folyamatokba és igazolhatják a további beruházásokat – ez egy hasznos körforgás

– jelezte Alex West, az Omdia IoT és fenntarthatóság vezető elemzője.

Ipar

A Samsung csatlakozik a Carbon Trusthoz

A Samsung a Carbon Trusttal és egyéb nagy technológiai vállalatokkal együttműködve új módszertant vezetett be a csatlakoztatott eszközök, például a laptopok és a hangszórók használata során keletkező káros anyag kibocsátás és kibocsátás-csökkentések mérésére.

A módszertan bevezetése hozzátartozik a Samsung részvételéhez a Decarbonizing the Use-Phase of Connected Devices (DUCD) (A csatlakoztatott eszközök használati fázisának karbonsemlegesítése) kezdeményezésben. A vállalat a Carbon Trusttal, az Amazonnal, a Microsofttal és a Sky-jal közösen fogott össze azért, hogy csökkentse az internethez csatlakoztatott elektromos és elektronikai eszközök használat közbeni energiafogyasztásából eredő üvegházhatású gázkibocsátást.

Ezek a szervezetek különösen a használati fázisra összpontosítanak, mivel egy termék – a teljes életciklusát tekintve – jellemzően ebben a szakaszban termeli a legtöbb szén-dioxidot. A csatlakoztatott eszközök világszerte jelenleg körülbelül 500 terrawattóra (TWh) energiát igényelnek évente, amely megközelíti Franciaország teljes energiafelhasználását. A technológiai iparnak ezért kiemelten fontos, hogy felmérhesse és elszámolhasson a termékek szén-dioxid-kibocsátásával, valamint megoldásokat találjon az eszközök használata általi kibocsátás csökkentésére.

Az új módszertan iránymutatást adhat a vállalatoknak, hogyan értékeljék a felhasználók eszközeiből származó adatok alapján a kibocsátás mértékét, ezáltal növelve a jelentések pontosságát, amelyek eddig a jelenlegi kibocsátási elszámolásokban használt üzemidő-előrejelzéseken alapultak. A technológiai cégek a módszertan alkalmazása során elért káros anyag kibocsátáscsökkentését is elszámolhatják majd.

A felhasználás során keletkező kibocsátások éves jelentése és a kibocsátáscsökkentésről szóló kimutatás átláthatóbbá teszi a kommunikációt a felhasználókkal, és arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy akár a felhasználási időszakban is csökkentsék a kibocsátást. Az adatok szabványosítása és pontossága arra motiválhatja őket, hogy újszerű megoldásokkal csökkenthessék eszközeik széndioxid-kibocsátását.

A Samsung közreműködik az új DUCD-módszertan bevezetésében, amely az új energiatakarékos módszerek megtalálása iránti elkötelezettségének része. Ezen újítások közé tartozik a SmartThings Energy funkció, amellyel a felhasználók nyomon követhetik energiafelhasználásukat és jobb energiahatékonysági döntéseket hozhatnak. Csakúgy mint az AI energia mód, amely a felhasználási szokások és az energiaköltség figyelembevételével segíthet az energiafelhasználás előnyösebb kezelésében.

Eszközeink életciklusuk során a használati fázisban bocsátják ki a legtöbb széndioxidot, a méréssel pedig jelentősen tehetünk a kibocsátás kezeléséért és csökkentéséért – mondta Inhee Chung, a Samsung vállalati fenntarthatósági központjának alelnöke. – A Samsung klímastratégiájának kulcsfontosságú része, hogy a felhasználókat bevonja az energiatakarékos megoldásokba, és alig várjuk, hogy a DUCD módszertanán keresztül bemutathassuk, hogy a SmartThings felülettel és annak AI energia módjával hogyan követhetik nyomon és csökkenthetik csatlakoztatott eszközeik energiafelhasználását.”

„Az összekapcsolt eszközök egyre fontosabbak mindennapi életünkben, ezért fontos, hogy a technológiai ipar kulcsszereplőivel közösen kezdhessük meg a felhasználás során keletkező kibocsátás kezelését. Ez az együttműködés egy olyan lényegesen hatékonyabb megközelítést tett lehetővé, amellyel kiszámíthatjuk és rögzíthetjük az összekapcsolt eszközökből származó széndioxid-kibocsátást és az elért csökkentéseket, valamint a kibocsátások kezelésére irányuló erőfeszítéseink alapjául szolgálhat ezen a kihívásokkal teli területen”

– mondta Felix Prettejohn, a Carbon Trust vezető tanácsadója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Az ABB továbbfejlesztett hajtása új életre kelti a NASA szélcsatornáját

Az ABB Motion OneCare szerviz-megállapodás részeként az ABB az Amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) számára korszerűsítette a változtatható sebességű hajtást (VSD), amivel legalább 10 évvel meghosszabbítja a hamptoni (Virginia állam) Langley Kutatóközpontban található National Transonic Facility (NTF) elnevezésű szélcsatorna élettartamát.

A nagy magasságú és a hangsebességhez közeli repülési körülmények közötti szimulálására alkalmas szélcsatornát a repülőgépek teljesítményének és üzemanyag-fogyasztásának optimalizálására használják. Ezt a szélcsatornát használták korábban a Boeing 777-es, az űrsikló és gyorsítórakétájának tesztelésére is.

2021-ben a NASA mérnökei megállapították, hogy a hajtás alkatrészeinek elöregedése miatt szükség van a szélcsatorna középfeszültségű (MV) hajtásának korszerűsítésére. Az ABB 1997-ben szállította a berendezést, amely a maga nemében a világ legnagyobb teljesítményű frekvenciaváltós hajtása: a 101 megawattos (MW) hajtás transzszonikus sebességgel áramló levegőben vagy nitrogén közegben, környezeti vagy kriogén hőmérsékleten képes tesztelni a modelleket. Ennek eredményeként az NTF a repülési körülmények szélesebb skáláját képes szimulálni, mint bármely más szélcsatorna, lehetővé téve a mérnökök számára, hogy egyedülálló információkat szerezzenek a tesztelt modellről, és tökéletesítsék a repülőgépek konstrukcióit.

Miután az ABB szervizszakértői kiértékelték a meglévő hajtás teljesítményét és gépészeti csatlakozásait, a következő lépésben egy modern, kiváló hatásfokú elektronikai komponensekből álló megoldást dolgoztak ki, amely megfelel az eredeti hajtás maximális teljesítményének, miközben magas rendelkezésre állást és megbízhatóságot biztosít.  A fejlesztések eredménye a hajtás olyan korszerűsítése volt, amely során a meglévő alapterületen belül a kulcsfontosságú alkatrészeket az ABB legújabb, legmodernebb technológiára cserélték. Az új megoldás keretében végrehajtott korszerűsítés a hajtás kis részét (a vezérlőegységet) érintette, ami minimalizálta a projekt átfutási időtartamát és a szélcsatorna üzemszünetét, illetve a keletkező hulladék és a logisztika igények lehető legnagyobb mértékű minimalizálásával példát mutatott a körforgásos megközelítésben.

„A NASA az ABB szakértelmére, technológiájára és szervizszolgáltatásaira támaszkodott annak érdekében, hogy az NTF szélcsatorna magas megbízhatóságot és üzemidőt biztosítson a tesztelési programok maximális rendelkezésre állása érdekében, és optimalizálja eszközeinek életciklusra vetített értékét”

– mondta Oswald Deuchar, az ABB Hajtások üzletágához tartozó Modernization Services részlegének vezetője.

„A szélcsatorna élettartamának legalább 10 évvel történő meghosszabbítása támogatja a NASA-t üzemeltetési céljai elérésében, miközben a hajtás kulcsfontosságú alkatrészeinek korszerűsítése a hatékonyságot és a körkörös gazdasági szemléletet mutatja.”

A NASA a korszerűsítési projektet az ABB Motion OneCare szerviz-megállapodás első részeként rendelte meg, amely a pótalkatrészekre és a karbantartásra is kiterjed. Ez a fajta megállapodás rugalmasságot biztosít az olyan üzemeltetők számára, mint a NASA, hogy a kívánt szervizszolgáltatásokat összekapcsolhassák, és így optimalizálhassák motorjaik, generátoraik és meghajtóik életciklusát.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Új verzióval jelentkezik a Siemens fejlesztői környezete

Erős tartalmi bővítéssel érkezik a piacra a TIA Portal legújabb, 20-as verziója.

Az iparvállalatok által használt Siemens fejlesztői platform olyan képeségekkel segíti a mérnökök munkáját, mint a mesterséges intelligencia, az integrált tesztelés, valamint a felhőalapú képességek. Segítségével még hatékonyabbá válhat például az ipari vezérlők (PLC-k) és kijelzők (HMI-k) programozása.

Korszerű mozgásvezérlés és teljeskörű kompatibilitás

A TIA Portal V20-at a teljesítmény növelésére és a munkafolyamatok egyszerűsítésére tervezték, de az új verzió lehetőséget biztosít a legmodernebb automatizációs funkciók kihasználására is. A Siemens kibővítette a TIA Portal kompatibilitását a teljes SIMATIC vezérlőportfólióra, így a 20-as verzió támogatja a legkorszerűbb PLC-ket, például az új moduláris S7-1500-at, valamint a Hannover Messe szakkiállításon bemutatott SIMATIC S7-1200 G2-t. Ezek az eszközök gyorsabb, precízebb és biztonságosabb gyártási folyamatokat tesznek lehetővé.

Segítségükkel a komplex gépépítési feladatok is könnyebben elvégezhetőek, az integrált mozgásvezérlési funkciók, a nagyobb számítási kapacitás és a rugalmas gépbiztonsági megoldások révén. Az S7-1200 G2 például támogatja a többtengelyes vezérlést és az egyszerű kinematikai mozgások irányítását is. A továbbfejlesztett kommunikációs teljesítmény, valamint a nagyobb memória pedig biztosítják az adatok gyors kezelését.

Az új NFC (Near Field Communication) funkció lehetővé teszi a diagnosztikai, működési és eszközadatok közvetlen elérését, amely csökkenti a gépek állásidejét, és gyorsabb adatkezelést biztosít. A magasabb fokú PLC-kompatibilitás mellett a TIA Portal V20 optimalizált programozási lehetőségeket is kínál, illetve gyorsabb programfutási elemzést biztosít a szervizelési, illetve karbantartási feladatokhoz.

Generatív AI és felhőintegráció – fókuszban a biztonság

A TIA Portalban elérhető a generatív mesterséges intelligencia képessége is. A Siemens Industrial Copilot rendszere egyszerűbbé teszi a programozási feladatokat, és gyorsabbá a hibaelhárítást. Az új verzió folyamatosan megkapja funkcionális és biztonsági frissítéseket, így a felhasználók mindig a legújabb technológiai megoldásokkal dolgozhatnak.

A kiberbiztonsági megoldások és az AI-támogatás terén is újításokat kínál a rendszer. Lehetővé teszi többek közt a SIMATIC PLC-k gyártási környezetben történő csatlakoztatását a központi felhasználókezelő rendszerhez. Ez a hozzáférés-ellenőrzés megkönnyíti a szerviztechnikusok számára a terepi eszközök elérését, vállalati hitelesítő adatok használatával. Segítségével az automatizálási eszközök jogosultságkezelése az IT-infrastruktúrához hasonló módon történik.

A rendszer zökkenőmentes adatcserét biztosít a TIA Portal, a TIA Portal Cloud, valamint a Project Server Cloud között, így lehetővé teszi a több munkaterület közötti hatékony együttműködést is. Az automatizált felhőalapú mentések és a folyamatos regressziós tesztek emellett magas kódminőséget biztosítanak.

A decemberben érkező, új verzió használatához szükséges upgrade licenszt és a telepítő anyagokat a TIA Portal SUS (Software Update Service) előfizetéssel rendelkező ügyfelek automatikusan megkapják.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss