Connect with us
Hirdetés

Ipar

Az ipari vállalatok mindössze harmada halad jó úton fenntarthatósági céljai eléréséhez

ipari

Az ipari vállalatok több mint fele célul tűzte ki, hogy elérje a nettó zéró üvegházhatású-gázkibocsátást, ugyanakkor kevesebb mint egyharmaduk halad jó úton ahhoz, hogy el is érje ezt – derül ki a Schneider Electric és az Omdia közös kutatásából.

A felmérés szerint az energiafelhasználás csökkentése áll leggyakrabban az ilyen kezdeményezések mögött, de a teljesítményük javítása és a költségcsökkentés is fontos motiváció a cégek számára.

Bár az ipari vállalatok ambiciózus fenntarthatósági célokat fogalmaznak meg, azok megvalósítása még nehézkesen megy – ez az egyik legfontosabb tanulsága a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, valamint az Omdia technológiai kutató- és tanácsadó csoport közös felmérésének. A kutatásban részt vevők több mint fele (57%) a nettó zéró kibocsátás elérését tűzte ki célul az üvegházhatású gázok (ÜHG) kapcsán. Az ehhez szükséges, fenntarthatósági beruházások esetében az energiafogyasztás csökkentése a leggyakoribb ösztönző, de a vállalkozások 49 százaléka számít arra is, hogy általában javul a teljesítményük és költségmegtakarítást is elérhetnek a zöldebb működés révén.

A kutatásból ugyanakkor az is kiderült, hogy a válaszadók közel fele (48%) még nem indította el teljes mértékben az elhatározott fenntarthatósági kezdeményezéseket, és kevesebb mint egyharmaduk (30%) halad jó úton ahhoz, hogy elérje a károsanyag-kibocsátás visszafogására vonatkozó célkitűzéseit.

A technológia segíti a fenntarthatósági kezdeményezéseket

A kutatás – melynek során számos ágazatból több száz ipari vállalatot kérdeztek meg világszerte – kiderítette azt is, hogy a vezetők ezen iparágakban megértik, hogy milyen hasznos támogatást nyújthat a technológia a környezeti hatásuk mérésében és csökkentésében. Az ipari vállalatok számos megoldást vizsgálnak a fenntarthatóságuk javítására, akár közvetlenül, akár közvetve, és a következő öt technológiáról gondolják úgy, hogy ezek lesznek legnagyobb hatással a fenntarthatósági kezdeményezéseikre:

  • Hatékonyabb automatizálás
  •  Energiagazdálkodási rendszerek
  • Felhőtechnológiák
  • Az ellátási lánc nyomon követése
  • Több érzékelő

Ezeken a területeken már most is folynak beruházások. A válaszadók 54 százaléka már használja a digitális ikertechnológiát a létesítmények fenntarthatóságot szem előtt tartó (újra)tervezéséhez, és több mint 50 százalékuk azt jósolja, hogy három éven belül energiagazdálkodási és megújuló energiaforrásokat hasznosító rendszereket fog bevezetni.

A változás ösztönzése

Míg egyes kihívások technológiai jellegűek voltak, a kutatás arra is rávilágított, szervezeti akadályokat is le kell küzdeni a fenntarthatósági célok eléréséhez. A válaszadók közel egynegyede (23%) a konkurens prioritásokat nevezte meg problémaként, míg a kulturális változás 19 százalékuk számára jelent kihívást. Sokan megjegyezték azt is, hogy a fenntarthatósági kezdeményezések sikeréhez szükség van valakire a menedzsmentben, aki ezek mögé áll és ennek megfelelően a felmérésben részt vevő cégek 78 százalékánál már a felsővezetés egyik tagja felelős ezért a témáért.

A feldolgozóipar egyre inkább megérti a fenntarthatósági és hatékonysági célok értékét. Ma már egyértelmű bizonyíték van arra, hogy az emberek és a bolygó megbecsülése nagyobb nyereséghez vezet. A változáshoz azonban a hagyományos gondolkodásmód átalakítására van szükség, a fenntarthatóságnak és a jólétnek a vállalati folyamatokban, a hardverek, szoftverek kiválasztásánál és a szervezeti kultúrában is központi szerepet kell játszania, hogy azonosítani lehessen a nem hatékony működést és a pazarlást. Innen indul az ipar következő generációja

– mutatott rá Barbara Frei, a Schneider Electric ipari automatizálásért felelős ügyvezető alelnöke.

Stratégiák a sikerhez

Ahhoz, hogy az ipari vállalatok elérjék fenntarthatósági céljaikat, világos stratégiára és az azt alátámasztó adatokra lesz szükségük. A technológia kulcsfontosságú tényező lesz, beleértve a jobb érzékelő és vizualizációs eszközöket a fenntarthatósági adatok rögzítéséhez és a használható következtetésekhez.

Az ipari vállalatok számára óriási lehetőség kínálkozik. Sokuknak energiaigényes műveletekkel és hulladékkal kell megküzdeniük. A megújuló energiaforrások, az újrahasznosítás és a körkörös modellek kihasználása nemcsak a környezetnek kedvez, hanem jelentős megtérülést is biztosít. A fenntarthatósági kezdeményezéseik hatását bizonyító mérőszámokkal felvértezve a fenntarthatósági vezetők bevonhatják a dolgozókat a folyamatokba és igazolhatják a további beruházásokat – ez egy hasznos körforgás

– jelezte Alex West, az Omdia IoT és fenntarthatóság vezető elemzője.

Ipar

PEZ adagoló-összeszerelő gép fejlesztése

Extrém tempó édességipari környezetben – Egyedi gépgyártás, nagy sebesség és megbízható működés, ezek egyszerre jelentkeznek a PEZ cukorkaadagolók összeszerelésére fejlesztett automatizált berendezéseknél.

E fejlesztést a 2025-ös év inspiráló projektjei közé választotta a Siemens. A Robot-Service Kft. ügyvezetőjével, Bódi Péterrel beszélgettünk a projekt kihívásairól, a fejlesztési folyamatról és a nagy ciklusszámú gyártás sajátosságairól.

– Milyen igény hívta életre a PEZ-adagoló összeszerelő gép fejlesztését?

A megrendelő egy olyan célgépet szeretett volna, amely képes nagy darabszámban, stabil minőség mellett összeszerelni a PEZ adagolókat. Bár ezek a termékek első ránézésre egyszerűnek tűnnek, valójában több precíziós alkatrészből állnak, amelyek összeépítése komoly mérnöki feladat. A rugós mechanika, a műanyag ház elemei és a mozgó alkatrészek pontos illesztése mind olyan tényező, amely meghatározza a végeredmény minőségét. A cél tehát egy olyan automatizált rendszer létrehozása volt, amely nemcsak gyors, hanem konzisztens és hosszú távon is stabil működésre képes.

– Miben rejlik egy ilyen gép legnagyobb mérnöki kihívása?

A legnagyobb kihívás a sebesség és a precizitás összehangolása. A rugók gyártása például 2,5 másodperc alatt zajlik le, erre egy teljesen új berendezést fejlesztettünk ki. A műanyag alkatrészek kezelése külön odafigyelést igényel, hiszen ezek deformálódhatnak, a rugók beépítése pedig finom, jól szabályozott mozgásokat kíván. Egy ilyen rendszerben minden mozdulatnak pontosan ismételhetőnek kell lennie. Ha akár minimális eltérés is jelentkezik, az azonnal minőségi problémákhoz vezethet. Emellett az alkatrészek folyamatos adagolása és helyes orientálása is kritikus pont, hiszen a gép csak így tud megszakítás nélkül működni.

– Hogyan épül fel egy ilyen összeszerelő gép?

A gép több, egymásra épülő modulból áll, köralakban elrendezve. Az adagoló rendszerek biztosítják az alkatrészek folyamatos ellátását, majd különböző pozicionáló egységek gondoskodnak azok pontos helyzetbe állításáról. Ezt követik az összeszerelő állomások, ahol a különböző komponensek összeépítése történik. A folyamat végén ellenőrző rendszerek vizsgálják a kész terméket, és kiszűrik az esetleges hibákat. Az egész rendszer lényege a szinkronizált működés: minden állomásnak pontosan a megfelelő időben kell dolgoznia, hogy a teljes gyártási folyamat megszakítás nélkül haladhasson. A fejlesztés során az volt a cél, hogy rendkívül rövid ciklusidőt érjünk el. Bizonyos műveleteknél néhány másodperc alatt lezajlik egy teljes összeszerelési folyamat, ami már az ipari automatizálás felső kategóriájába tartozik. Ehhez nemcsak gyors alkatrészekre van szükség, hanem egy olyan rendszerre, amely minden pontján optimalizált.

– Hogyan zajlott a fejlesztési folyamat?

A projekt egy részletes egyeztetéssel indult, ahol pontosan meghatároztuk a gyártási igényeket, a darabszámokat és a minőségi elvárásokat. Ezt követte a koncepciótervezés, majd a részletes gépészeti és villamos tervezés. A kivitelezési szakaszban kiemelt szerepet kapott a tesztelés és a finomhangolás. Egy ilyen komplex gépnél a végső teljesítményt sokszor apró módosításokkal lehet elérni, ezért több iterációs körre is szükség volt. Egyre fontosabb szempont a rugalmasság. A megrendelők gyakran szeretnék, ha a rendszer később kisebb módosításokkal más termékváltozatok gyártására is alkalmassá válna. Ezért már a tervezés során figyelembe vesszük a bővíthetőséget, az átállási lehetőségeket és a moduláris felépítést. A megbízhatóság alapja a megfelelő tervezés és a karbantarthatóság. A rendszer képes folyamatosan monitorozni az egyes alkatrészek állapotát, és jelzi, ha beavatkozás szükséges. Emellett a megelőző karbantartás is kulcsszerepet játszik. Bár egy rendszer nem tehető „örökéletűvé”, a megfelelő karbantartási stratégiával jelentősen növelhető az élettartam és csökkenthető a váratlan leállások száma.

– Milyen szerepet játszik a vezérléstechnika a rendszerben?

A vezérlés biztosítja a teljes gép összehangolt működését. A PEZ-adagoló összeszerelő gép esetében a nagy ciklusszámú, precíz működés egyik kulcseleme a megbízható vezérléstechnika. A rendszer központi elemei korszerű Siemens PLC és vezérléstechnikai komponensek, amelyek biztosítják az egyes állomások szinkronizált működését és a megfelelő vezérlést. Egy nagy sebességű rendszer esetében különösen fontos, hogy minden esemény pontos időzítéssel történjen. A vezérlőrendszer feladata nemcsak az egyes mozgások irányítása, hanem a hibakezelés, az állapotfigyelés és az optimalizáció is. Egy jól felépített vezérlés képes jelentősen növelni a gép hatékonyságát és megbízhatóságát.

– Milyen tapasztalatokat hozott ez a projekt?

A legfontosabb tanulság az volt, hogy a nagy sebességű automatizálás csak akkor működik jól, ha minden részlet a helyén van. A rendszer végül képes lett stabil működésre még olyan tempó mellett is, ahol egy-egy művelet akár 2,5 másodpercen belül lezajlik, ami jól mutatja, hogy a megfelelő mérnöki megközelítéssel a legszigorúbb elvárások is teljesíthetők. A jövő az intelligensebb és rugalmasabb rendszerek felé mutat. Egyre nagyobb szerepet kap az adatgyűjtés, az elemzés és az automatizált döntéstámogatás. Azok a megoldások lesznek igazán versenyképesek, amelyek nemcsak gyorsak, hanem képesek alkalmazkodni a változó gyártási igényekhez is. A PEZ-adagoló összeszerelő gép fejlesztése jól példázza, hogy az egyedi gépgyártásban a sebesség, a precizitás és a megbízhatóság szorosan összefonódik. A projekt azt mutatja, hogy megfelelő mérnöki szemlélettel még extrém ciklusidő mellett is biztosítható a stabil, hatékony és hosszú távon fenntartható működés.

– Végül beszéljünk egy kicsit a Robot-Service Kft.-ről. Milyen háttérrel dolgoznak ezen a területen?

A Robot-Service Kft. egyedi gépgyártással és ipari automatizálással foglalkozó mérnöki vállalkozás, amely komplex rendszerek tervezését és kivitelezését végzi. A cég erőssége a rendszerszintű megoldás, nem egy-egy berendezésben, hanem teljes gyártási folyamatokban gondolkodunk. Tevékenységünk kiterjed a koncepcióalkotástól kezdve a tervezésen és kivitelezésen át egészen az üzembe helyezésig és a karbantartásig. Munkatársaim több iparágban is szereztek tapasztalatot, így képesek a különböző technológiák integrálására és az egyedi igényekhez igazított megoldások kialakítására. A Robot-Service Kft. számára a jövő egyértelműen az intelligens, adatvezérelt gyártási rendszerek irányába mutat, ahol az automatizálás már nemcsak a végrehajtásról, hanem a folyamatok optimalizálásáról is szól.

szöveg: Mészáros Zsolt, MM főszerkesztő

www.robot-service.hu, www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Kiváló eredményekkel rajtolt el az „Impact 2030”, a Schneider Electric új fenntarthatósági programja

A Schneider Electric 2026-tól egy új, 2030-ig tartó fenntarthatósági programot indított „Impact 2030” néven. Már az idei első negyedéves eredmények kiválóak, a vállalat 20 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerülését érte el ügyfeleinél és saját működésében, és 2,8 millió embert segített a tiszta energiához való hozzáférésben. 

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata új fenntarthatósági programja, az „Impact 2030” négy stratégiai pillérre – a világ elektrifikációja, az ipar újragondolása, az emberekben rejlő potenciál felszabadítása és a helyi közösségek megerősítése – épül, amelyeket célzott programokba ültetnek át, és átlátható teljesítménymutatók formájában nyilvánosságra is hoznak. A program első negyedévében az Impact pontszám a 2030-ra tervezett 10-ből 3,40 állt, ami remek kiindulópont az idei, 4,20-es célkitűzés teljesítéséhez. Az év első három hónapjában elért pontszám több kulcsfontosságú program korai eredményeit tükrözi.

A Schneider Electric tovább mérsékelte a működéséből adódó szén-dioxid-kibocsátását: a Scope 1. és 2. kategóriába tartozó CO₂-kibocsátás 82,5 százalékkal csökkent 2017-hez képest. Az első negyedévben a vállalat energiamenedzsment-, automatizálási és digitális megoldásai révén a cég ügyfelei számára 47,5 millió MWh-nyi energiamegtakarítása, vagy elektrifikációja vált lehetővé. Ezen erőfeszítéseknek köszönhetően a Schneider Electric összesen 20 millió tonna CO₂-kibocsátásának elkerülését segítette ügyfeleinél és saját működésében.

A jelentős fenntarthatósági eredmények eléréséhez szükséges a termékek tervezésének és gyártásának újragondolása is. Az első negyedévben a Schneider Electric folytatta új, „Future-designed” keretrendszerének bevezetését: ennek eredményeként a főbb termékajánlatok 14 százalékánál már a tervezési fázisban is kiemelkedő eredmények mutatkoznak a körforgásos gazdaság és klímavédelem szempontjából.

A vállalat a teljes ellátási láncában felgyorsította a Zero Carbon Pathway kezdeményezés bevezetését, építve a beszállítóival való együttműködés során már régóta alkalmazott elvekre. Az első negyedévben megkezdődött több mint 1100 beszállító csatlakozása a programhoz, akik közül sokan már részt vettek olyan képzéseken, amelyek hasznos eszközöket, útmutatást és know-how-t nyújtottak számukra a dekarbonizációs erőfeszítéseik megvalósításához.

Az esélyegyenlőség előmozdítása továbbra is központi szerepet játszik a cég törekvéseiben. Az első negyedévben több mint 2,8 millió ember jutott hozzá tiszta forrásból származó villamos energiához a Schneider Electric által támogatott, közösségközpontú megoldások révén. Emellett 113 000 ember részesült szakképzésben az energia, az elektrifikáció és az automatizálás területén, ezzel a 2009 óta kiképzettek összesített létszáma meghaladta az 1,2 milliót.

„Az „Impact 2030” keretrendszert biztosít ahhoz, hogy előmozdítsunk egy olyan átfogó, rendszerszintű átalakulást, amelybe mindenkit bevonunk. Bízunk benne, hogy negyedévről negyedévre egyre gyorsabban jönnek a jó eredmények, ahogyan a megfogalmazott céljainkat jól látható, következetes és mérhető fejlődéssé alakítjuk át”

– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

Az „Impact 2030” program 2026. első negyedévi részletes eredményei itt érhetők el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

2025 inspiráló hazai ipari projektjei

Különleges bemutató a jövő mérnökei számára

Mit csinál egy magyar mérnöki csapat Egyiptomban, Costa Ricán vagy éppen a Pannon Egyetem műemléki falai között? Megoldja, amit mások nem tudnak. A Siemens Zrt. és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar közös rendezvényén mérnökhallgatók testközelből ismerhették meg azokat a hazai ipari projekteket, amelyek bebizonyítják: a magyar műszaki tudás nemcsak itthon, hanem a világ bármely pontján megállja a helyét.

Az első, de hagyományteremtő céllal megvalósult rendezvényen hét, szektorában kiemelkedő hazai cég mutatta meg, hogyan születnek világszínvonalú megoldások magyar mérnökök révén – Siemens technológiákra építve.

Ezek voltak 2025 inspiráló ipari projektjei

Cohors-koncepció: Lego-szerűen konfigurálható moduláris gyártósorok

A hazai ipari automatizálás egyik izgalmas újítását az Amplio Zrt. képviseletében Papp György vezérigazgató mutatta be, amely a gyártósor-tervezés logikáját gondolja újra.A Cohors-koncepció lényege, hogy a megrendelő egy online konfigurátor segítségével, modulokból — csavarozók, manipulátorok, adagolók — maga állíthatja össze a szükséges berendezést, amelyet a cég készre gyártva szállít. Az ipar 4.0 elvei szerint működő egységek akár két perc alatt átszerelhetők a helyszínen, így az a nagyszériás termelés mellett a kis darabszámú, egyedi igények kiszolgálására is tökéletesen alkalmas. A modularitás fenntarthatóságot is jelent: a gyártási ciklus végén az elemek átprogramozhatók vagy újrakonfigurálhatók, így a berendezés gyakorlatilag korlátlan élettartammal bír, folyamatosan alkalmazkodva a változó piaci igényekhez.

AI-vezérelt robotbolt nyitva éjjel-nappal

A kiskereskedelmi szektor két égető problémájára — a munkaerőhiányra és a magas üzemeltetési költségekre — adott merész választ a BBM Engineering Solutions Zrt. és a Logbord 2010 Kft. és a Cibus Hungaricus Alapítvány közös fejlesztése. A projektet Bővíz Botond, a BBM vezérigazgatója mutatta be a hallgatóknak. A megoldás egy konténerbe épített automatizált raktár, amelyben három ipari robot teljesíti a mobilalkalmazáson leadott vásárlói rendeléseket — 0–24 órában, emberi beavatkozás nélkül. A rendszer különlegessége, hogy AI-ra támaszkodva képes bármilyen terméket felismerni és kezelni, előzetes betanítás nélkül. A megoldás kistelepülések és ipari parkok ellátására egyaránt alkalmas, és a cég már sorozatgyártásban és nemzetközi terjeszkedésben gondolkodik.

Magyar gyógyszertechnológia Costa Ricában: steril gyártósor egy globális orvostechnikai óriásnak

A hazai mérnökök nemzetközi versenyképességét bizonyítja a Cooptech Kft. tengerentúli beruházása, amelyet Csapó Tamás műszaki igazgató mutatott be. A történet egyben a bizalomépítés iskolapéldája: egy világvezető vállalat először egy kisebb feladattal bízta meg a Cooptech-et a magyarországi üzemében – egy vegyianyag-ellátó rendszer bővítésével. Majd a cég Costa Rica-i telephelyén építhették ki a cég orvostechnikai eszközeinek gyártásához szükséges komplett vegyianyag-ellátó rendszert. A technológiai kihívást a szigorú előírások és a robbanásveszélyes zónában való működés követelménye jelentette. Csapó Tamás a hallgatóknak is átadta a projekt legfontosabb tanulságát: a kisebb feladatokat is alázattal és precizitással kell elvégezni, hiszen éppen ezek teremtik meg az alapot a globális nagyprojektek elnyeréséhez.

Hulladékból üzemanyag: mérnöki bravúr a Pannon Egyetem laboratóriumában

A fenntartható jövő ígéret hazai fejlesztését, a „hulladékból üzemanyag” projektet a PGB Engineering Kft. képviseletében Papp Géza ügyvezető mutatta be. A Pannon Egyetem MOL Ásványolaj- és Szénhidrogéntechnológiai Intézeti Tanszékén megvalósult beruházás léptéke önmagáért beszél. Öt technológiát (közte pl. termikuskatalikus, vízgőzös pirolízis, műanyagkrakkoló reaktor rendszert) hoztak létre a szénhidrogén alapú hulladékok, mint a műanyag, gumi vagy fáradt olaj, újragondolásához. Különlegességük, hogy ezek a rendszerek extrém hőmérsékleteken (akár 1000°C) és nyomásokon (akár 100 bar) üzemelnek, gyakran hidrogénnel, ami robbanásveszélyes gáz. Az innováció rávilágít arra, hogy a magyar mérnöki tudás képes a modern digitális megoldásokkal – OT-hálózat, kibervédelem – választ adni a globális hulladékgazdálkodási és energetikai kihívásokra.

Erőművi retrofit: digitális átállás a hazai energiabiztonság szolgálatában

Az elöregedett rendszerek és az egyre nehézkesebb alkatrészellátás okozta kockázatokra nyújtott megoldást egy hazai erőmű nagyszabású irányítástechnikai korszerűsítése, amelyet Nagy Ferenc, a Profigram Zrt. fejlesztési igazgatója ismertetett. A projekt fókuszában az elavult irányítási rendszer teljes kiváltása állt egy modern vezérlőrendszerrel, amely a legújabb kiberbiztonsági elvárásoknak is megfelel. A kivitelezés során szoros leállási ütemtervhez kellett alkalmazkodni a hardveres csere és a komplex szoftveres migráció párhuzamos végrehajtása közben. Az innovatív retrofit nem csupán az üzemeltetési biztonságot és a rendelkezésre állást növelte meg jelentősen, hanem a modern diagnosztikai funkciók és az átláthatóbb kezelőfelület révén távon fenntarthatóvá és hatékonyabbá tette a hazai erőmű működését.

Robotizált PEZ-összeszerelés: hatékonyság és precizitás körasztalos elrendezésben

Az ipari automatizálás valós igényeire – a megbízhatóságra és a gyors megtérülésre – fókuszálva mutatta be a Robot-Service Kft. képviseletében Tóth Márton mérnök-értékesítő a cége inspiráló hazai projektjét. A fejlesztés célja egy automatizált összeszerelő gép létrehozása volt, amely képes a PEZ cukorka adagolók változatos elemeinek nagysebességű összeépítésére. A rendszer technikai alapját két robot adja, a folyamat optimalizálása érdekében pedig a tervezők körasztalos elrendezést és részfolyamatokra bontott, kontrollált lépéseket alkalmaztak az alacsony ciklusidő eléréséhez. Az innováció egyik legfontosabb eleme a rugókészítés integrálása: mivel egy rugó legyártása 6 másodpercet vesz igénybe, a gép három párhuzamos rugókészítő állomással biztosítja az alapanyag-ellátást a folyamatos működéshez. A műanyag komponenseket rezgő adagolók és manipulátorok juttatják a rendszerbe, így teremtve meg a modern, emberi beavatkozást minimalizáló gyártási környezetet.

Magyar víztechnológia Egyiptomban: tiszta víz a sivatag szívében

A hallgatók szavazatai alapján 2025 leginspirálóbb projektje a Hidrofilt Kft. egyiptomi fejlesztése lett. A nagykanizsai cég vízellátó és szennyvízkezelő rendszert épített ki egy ottani olajfinomító számára. Lakner Gábor kereskedelmi igazgató elmondta, hogy a Nílusból nyert vizet óránként több mint 200 m³-es mennyiségben tisztítják, akár vegytiszta vizet előállítva. A szennyvízkezelés terén az ún. ZLD technológiát alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy a biológiailag előtisztított szennyvizet elősűrítik, majd bepárlással és kristályosítással utókezelik, így nulla folyadékkibocsátással működik a rendszer. Évente mintegy 1,7 millió m³ vizet tisztítanak és forgatnak vissza, ami világszinten is ritkaságnak számít. A projektvezető a mérnökhallgatóknak is üzent: az olyan cégeknél, mint az övék, Magyarországon is lehet kiemelkedően jól keresni, ha valaki a szakmai munka minőségére helyezi a hangsúlyt.

Az előadások végén a hallgatóknak lehetőségük kapcsolatba lépni az előadókkal -iparági vezetőkkel, projektvezetőkkel -, és személyesen kérdéseket feltenni. A közönség szavazott a leginspirálóbb projektről, a szerencsés nyertesek pedig koncertbelépőkkel, okosórával távoztak.

A BME VIK stratégiájában kiemelt szerepe van a vállalatokkal történő együttműködésnek, az oktatott tananyag gyakorlati alkalmazásának bemutatásán keresztül is. A tervek szerint a VIK Ipari Intézetében a hallgatók az inspiráló ipari projektek demonstrációival is találkozhatnak majd – tette hozzá Kovács László, az Intézet vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss