Connect with us
Hirdetés

Ipar

Az ipari vállalatok mindössze harmada halad jó úton fenntarthatósági céljai eléréséhez

ipari

Az ipari vállalatok több mint fele célul tűzte ki, hogy elérje a nettó zéró üvegházhatású-gázkibocsátást, ugyanakkor kevesebb mint egyharmaduk halad jó úton ahhoz, hogy el is érje ezt – derül ki a Schneider Electric és az Omdia közös kutatásából.

A felmérés szerint az energiafelhasználás csökkentése áll leggyakrabban az ilyen kezdeményezések mögött, de a teljesítményük javítása és a költségcsökkentés is fontos motiváció a cégek számára.

Bár az ipari vállalatok ambiciózus fenntarthatósági célokat fogalmaznak meg, azok megvalósítása még nehézkesen megy – ez az egyik legfontosabb tanulsága a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, valamint az Omdia technológiai kutató- és tanácsadó csoport közös felmérésének. A kutatásban részt vevők több mint fele (57%) a nettó zéró kibocsátás elérését tűzte ki célul az üvegházhatású gázok (ÜHG) kapcsán. Az ehhez szükséges, fenntarthatósági beruházások esetében az energiafogyasztás csökkentése a leggyakoribb ösztönző, de a vállalkozások 49 százaléka számít arra is, hogy általában javul a teljesítményük és költségmegtakarítást is elérhetnek a zöldebb működés révén.

A kutatásból ugyanakkor az is kiderült, hogy a válaszadók közel fele (48%) még nem indította el teljes mértékben az elhatározott fenntarthatósági kezdeményezéseket, és kevesebb mint egyharmaduk (30%) halad jó úton ahhoz, hogy elérje a károsanyag-kibocsátás visszafogására vonatkozó célkitűzéseit.

A technológia segíti a fenntarthatósági kezdeményezéseket

A kutatás – melynek során számos ágazatból több száz ipari vállalatot kérdeztek meg világszerte – kiderítette azt is, hogy a vezetők ezen iparágakban megértik, hogy milyen hasznos támogatást nyújthat a technológia a környezeti hatásuk mérésében és csökkentésében. Az ipari vállalatok számos megoldást vizsgálnak a fenntarthatóságuk javítására, akár közvetlenül, akár közvetve, és a következő öt technológiáról gondolják úgy, hogy ezek lesznek legnagyobb hatással a fenntarthatósági kezdeményezéseikre:

  • Hatékonyabb automatizálás
  •  Energiagazdálkodási rendszerek
  • Felhőtechnológiák
  • Az ellátási lánc nyomon követése
  • Több érzékelő

Ezeken a területeken már most is folynak beruházások. A válaszadók 54 százaléka már használja a digitális ikertechnológiát a létesítmények fenntarthatóságot szem előtt tartó (újra)tervezéséhez, és több mint 50 százalékuk azt jósolja, hogy három éven belül energiagazdálkodási és megújuló energiaforrásokat hasznosító rendszereket fog bevezetni.

A változás ösztönzése

Míg egyes kihívások technológiai jellegűek voltak, a kutatás arra is rávilágított, szervezeti akadályokat is le kell küzdeni a fenntarthatósági célok eléréséhez. A válaszadók közel egynegyede (23%) a konkurens prioritásokat nevezte meg problémaként, míg a kulturális változás 19 százalékuk számára jelent kihívást. Sokan megjegyezték azt is, hogy a fenntarthatósági kezdeményezések sikeréhez szükség van valakire a menedzsmentben, aki ezek mögé áll és ennek megfelelően a felmérésben részt vevő cégek 78 százalékánál már a felsővezetés egyik tagja felelős ezért a témáért.

A feldolgozóipar egyre inkább megérti a fenntarthatósági és hatékonysági célok értékét. Ma már egyértelmű bizonyíték van arra, hogy az emberek és a bolygó megbecsülése nagyobb nyereséghez vezet. A változáshoz azonban a hagyományos gondolkodásmód átalakítására van szükség, a fenntarthatóságnak és a jólétnek a vállalati folyamatokban, a hardverek, szoftverek kiválasztásánál és a szervezeti kultúrában is központi szerepet kell játszania, hogy azonosítani lehessen a nem hatékony működést és a pazarlást. Innen indul az ipar következő generációja

– mutatott rá Barbara Frei, a Schneider Electric ipari automatizálásért felelős ügyvezető alelnöke.

Stratégiák a sikerhez

Ahhoz, hogy az ipari vállalatok elérjék fenntarthatósági céljaikat, világos stratégiára és az azt alátámasztó adatokra lesz szükségük. A technológia kulcsfontosságú tényező lesz, beleértve a jobb érzékelő és vizualizációs eszközöket a fenntarthatósági adatok rögzítéséhez és a használható következtetésekhez.

Az ipari vállalatok számára óriási lehetőség kínálkozik. Sokuknak energiaigényes műveletekkel és hulladékkal kell megküzdeniük. A megújuló energiaforrások, az újrahasznosítás és a körkörös modellek kihasználása nemcsak a környezetnek kedvez, hanem jelentős megtérülést is biztosít. A fenntarthatósági kezdeményezéseik hatását bizonyító mérőszámokkal felvértezve a fenntarthatósági vezetők bevonhatják a dolgozókat a folyamatokba és igazolhatják a további beruházásokat – ez egy hasznos körforgás

– jelezte Alex West, az Omdia IoT és fenntarthatóság vezető elemzője.

Ipar

Egyre több fogyasztó fordul a Békéltető Testületekhez

A kamarai hálózat által működtetett nyolc Békéltető Testület 2026 első félévében összesen 6102 ügyet zárt le, ez 6 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában lezárt 5740 ügy. Az eljárások több mint harmada, 2176 eset egyezséggel zárult a felek között az esztendő első hat hónapjában. Termékekkel kapcsolatban legtöbbször, 816 esetben lábbelikkel, a szolgáltatásoknál pedig 571 alkalommal közlekedéssel kapcsolatban kezdeményeztek eljárást a fogyasztók.

A területi kereskedelmi és iparkamarák által működtetett, szakmailag független Békéltető Testületek 1126 kérelmet utasítottak el, 319 ügyben született kötelezést tartalmazó határozat, 394 esetben a fogyasztó nem teljesítette a hiánypótlást, míg 588 fogyasztó visszavonta a kérelmét az idei első félévben. A békéltetés elsődleges célja a fogyasztó és a vállalkozás közötti egyezség létrehozása, ezért az eredményesség legfontosabb mutatója az egyezséggel zárult ügyek száma, amelyek 2026. első félévében a lezárt ügyek csaknem 36 százalékát teszik ki.

A terméktípusok közül 816 ügy a lábbeliket, 490 a bútor, sportszer, hangszer, könyv, óra, ékszer, táska összevont kategóriát, 382 a háztartási és kerti gépek, kézi szerszámgépeket, 331 a járműveket, 248 pedig a híradástechnikai eszközöket érintette. A szolgáltatások közül 571 a személyszállítási és az úthasználati közlekedést, 527 a közüzemi szolgáltatásokat, 482 a telefon- és internethasználatot, a távközlést, a levél- és csomagszállítást is magában foglaló lakossági szolgáltatásokat, 299 a gazdasági és egyéb szolgáltatásokat, 270 pedig az építőipari kivitelezést érintette. A közüzemi szolgáltatások közül a legtöbb, 294 panasz a villamosenergia, napenergia, hőszivattyú kategóriában, a közlekedésen belül pedig 287 pedig a légi személyszállításban érkezett.

Idéntől egyébként a fogyasztóvédelmi törvény módosítása miatt a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) végső felhasználóként, fogyasztói minőségben fordulhatnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő békéltető testületekhez termékvásárlás vagy szolgáltatás igénybevétele esetén. Ennek köszönhetően a jogviták a bírósági eljáráshoz képest egyszerűbben, gyorsabban és költségkímélőbben rendezhetők ezen vállalkozások számára is.

A fogyasztói jogviták rendezésében országszerte nyolc békéltető testület nyújt segítséget a fogyasztóknak és a kkv-knak: a Baranya, a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Csongrád-Csanád, a Fejér, a Győr-Moson-Sopron, a Hajdú-Bihar és a Pest Vármegyei Békéltető Testület, valamint a Budapesti Békéltető Testület. A Békéltető Testülethez minden fogyasztó ingyenesen fordulhat, nem kell eljárási díjat vagy illetéket fizetniük, és a vitás kérdések bíróságon kívüli, gyors és olcsó rendezése a termékeket árusító és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és a fogyasztók közös érdeke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

24 milliárd forint értékben érkezett kérelem a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez a második negyedévben

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. második negyedévében 79 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 24 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.

A TSZSZ az időszakban 36 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 665 millió forintot ítélt meg, 38 ügy vizsgálata jelenleg is folyamatban van. Emellett 6 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A befogadott ügyek száma az előző év azonos időszakához képest 68 százalékkal nőtt.

A kérelmek zöme továbbra is az egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez, de érkezett kérelem vasúti fejlesztéssel és kikötői beruházással kapcsolatban is.

2027. január 1-től módosul a TSZSZ működését szabályozó törvény, bővül a kérelmezők köre az építőipari beszállítókkal, pontosabbak lesznek a minőség vizsgálatának az alapvető követelményei, a pótmunka vizsgálatának lehetőségei, a megrendelői túlfizetés vizsgálata, és a szerződéses biztosítékok teljeskörű vizsgálata.

,,Fontos változás, hogy a kikerül a törvényből az, hogy a TSZSZ hatásköre nem vonatkozik azokra a közlekedési infrastrukturális beruházásokra, amelyeket olyan gazdasági társaságok rendeltek meg, amelyek az állam 100 százalékos tulajdonában álltak, valamint azok a fejlesztések, amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknak számítanak „

– hangsúlyozta Koós Gábor a TSZSZ vezetője.

A második negyedévben a TSZSZ vezetői és munkatársai Debrecenben, Győrben és Pécsen, a területi kamaráknál tartottak oktatást a helyi szervezet tagjainak.

Az illetékes tárca és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független szakvéleményt adó szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Ellenállóbb áramhálózati működés

Új energiatárolókat kiszolgáló kapcsolóberendezéseket szállított a Siemens Zrt.

Az áramhálózat ugrásszerű terhelésnövekedésével és a naperőművek terjedésével egyre jelentősebbé válik az energiatárolás szerepe a hálózati stabilitás és az ellátás folytonosságának megőrzésében; – ez a hőhullámok idején minden fogyasztó számára érzékelhető.

Az energiatárolók segítenek a villamosenergia-termelés és -fogyasztás időbeli eltéréseinek, illetve ingadozásainak kezelésében, ezzel egyszerre rugalmasabb és ellenállóbb hálózati működést tesznek lehetővé, miközben hozzájárulnak az önellátás és a zöld energiaátállás megvalósításához is.

Az MVM Csoport ennek érdekében két új energiatárolót adott át június végén, amelyek alállomási áramellátását a Siemens középfeszültségű, légszigetelt – azaz a környezetre káros szigetelő gázoktól mentes, – kapcsolóberendezései támogatják.

Másodpercek alatt mozgósítható teljesítmény

Tiszaújvárosban egy 31 megawatt (MW) névleges teljesítményű és 62 megawattóra (MWh) kapacitású akkumulátoros energiatároló egységet telepített az MVM Tisza Erőmű Kft. A tárolót az ország egyik legnagyobb energetikai fejlesztésének számító, új, 1000 megawatt teljesítménykategóriájú Tisza Kombinált Ciklusú Gázturbinás Erőmű (CCGT) közvetlen szomszédságában alakították ki. Bár a két létesítmény egymástól függetlenül üzemeltethető, mégis együttesen támogatják majd a megújuló energiaforrások áramhálózati integrálását.

A teljesen feltöltött energiatároló, teljes terhelés mellett, körülbelül 2 órán keresztül lesz majd képes folyamatosan energiát leadni, ezzel mintegy 120 ezer háztartás átlagos, kétórányi villamosenergia-igényét fedezve. Így gyorsan mozgósítható tartalékként szolgál: néhány másodperc alatt képes jelentős teljesítménnyel ellátni a hálózatot, ezzel kiegyensúlyozva az esetleges ingadozásokat.

A telephelyet kiszolgáló villamos alállomáson egy 10 mezős NXAIR M kapcsolóberendezés teljesít majd szolgálatot, amit külön áram- és feszültségváltói specifikációval szereltek fel, az erőmű villamos védelme és a szükséges mérések biztosítása érdekében.

Komoly energiatartalék a Dunántúlon is

Hasonló beruházást adott át Ajkán az MVM Balance Zrt. A Bakonyi Gázturbinás Erőművet egy 57 MW teljesítményű és 57 MWh kapacitású akkumulátoros energiatárolóval egészítették ki, így létrehozva a Bakonyi Hibrid Erőművet.

Az új tároló szintén az ingadozások kiegyensúlyozásában játszik majd fontos szerepet. Néhány másodperc alatt képes a teljesítményét mozgósítani, és teljes terhelés mellett, egy órán keresztül tud majd annyi energiát biztosítani, ami akár több mint 200 ezer háztartás átlagos, egyórányi villamosenergia-igényét fedezi.

Az erőmű új kapcsolóépületében egy komplex hálózatokhoz és nagy zárlati teljesítményhez tervezett, 16 mezős NXAIR középfeszültségű berendezés, valamint egy fiókos kivitelű, 8 mezős SIVACON S8 kisfeszültségű kapcsolóberendezés fogja majd biztosítani energiaellátást.

Az MVM cégcsoport számára ezek a technológiák nem ismeretlenek. Korábbi beruházásoknál szerzett, pozitív üzemeltetési tapasztalatok után esett rájuk a választás, valamint NXAIR berendezések érkeztek nemrégiben MVM Émász, illetve az MVM Démász szegedi, mezőkövesdi és lajosmizsei villamos alállomásaiba is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss