Connect with us
Hirdetés

Ipar

A DENSO a MiR250 autonóm mobil robotok flottájával növeli a hatékonyságot és a munkamorált

denso

A Tier 1 autóipari beszállító gyors megtérülést ért el a Mobile Industrial Robots biztonságos és rugalmas AMR-jeivel, melyek anyagszállítással foglalkoznak a vállalat 74 ezer négyzetméteres erőátviteli termékeket gyártó üzemében a Tennessee állambeli Athens-ben, az Egyesült Államokban.

A DENSO vezető mobilitási beszállító növelte a hatékonyságát, emelte az alkalmazottak morálját és a munkahelyi ergonómiát, valamint munkaerő-piaci kihívásokat oldott meg hat MiR250 autonóm mobil robot telepítésével, melyek anyagokat szállítanak a vállalat erőátviteli alkatrészeket gyártó 74 ezer négyzetméteres üzemében a Tennessee állambeli Athens-ben. A Mobile Industrial Robots egy friss esettanulmánya szerint a DENSO több mint 500 ezer küldetést hajtott végre sikeresen első MiR robotjának 2020-ban történő üzembe helyezése óta, a befektetés kevesebb, mint egy éven belüli megtérülését könyvelhette el, illetve további logisztikai alkalmazásokhoz újabb AMR-ek telepítésének igényét ismerte fel.

A MiR egyik legnagyobb globális ügyfele, a DENSO két másik amerikai, három európai és két ázsiai helyszínén is használ MiR AMR-eket. Travis Olinger, a DENSO logisztikai és automatizálási mérnöke szerint a vállalat azért választotta az AMR-ket az önvezető járművekkel (AGV-k) szemben, mivel az AMR-ek képesek önállóan tájékozódni gyors térképezéssel és irányváltoztatásokkal anélkül, hogy költséges infrastruktúrát kellene beépíteni a létesítmények padlózatába.

„Egyértelműen az autonóm mobil robotokra esett a választásunk, mivel tudtuk, hogy rendkívül dinamikus környezetünkben a robotoktól az útvonalak rendszeresen változtatását fogjuk elvárni”

– mondta Travis Olinger.

„Miután teszteltük néhány különböző gyártó AMR-jeit, azt állapítottuk meg, hogy a MiR robotjai rendkívüli előnyökkel szolgálnak a rugalmasság, a biztonság és a felhasználóbarát jelleg terén. A MiR azzal is kitűnt, hogy a robotok képesek a REST API felületen keresztül kommunikálni, illetve nagyra értékeltük a MiR Fleet flottakezelő szoftver intuitív jellegét, a térképezés egyszerűségét, a küldetések zökkenőmentes létrehozását, illetve a könnyű helyváltoztatást. Összefoglalva, a MiR mérföldekkel intuitívabb volt a többi általunk vizsgált platformhoz képest.”

Olinger elmondása szerint a MiR250 robotok kimondottan meggyőzőek a két méter/másodperces sebességüknek, a nehéz fém alkatrészek mozgatásához szükséges 250 kg-os teherbírásuknak, illetve a szűk helyeken való közlekedés képességének köszönhetően. A MiR 250 polcemelőjének szabványosítása, amely a MiR-partner ROEQ kocsijait vontatja, lehetővé tette a DENSO számára, hogy ugyanazt a kocsialapot használva, az egyes alkalmazásokhoz szabva más területeken is gyorsan megvalósíthassa a megoldást. Mivel a mérnöki csapathoz további kérések érkeznek az automatizált szállításra vonatkozóan, könnyedén polcokkal is elláthatják a kocsikat, amivel hely szabadul fel, növekszik a rugalmasság, és még gyorsabban szert lehet tenni a technológiában rejlő előnyökre.

Az AMR-ek javítják a munkamorált, illetve a munkaerő megtartását, mivel lehetővé teszik az alkalmazottak magasabb szintű feladatokra való áthelyezését

Olinger azt is elmondta, hogy a DENSO alkalmazottai korábban napi 20 kilométert tettek meg gyalog anyagszállítás során a termelési területek és a raktár között, idejük körülbelül 60 százalékát csak kocsik tolásával töltötték. Az AMR-ekkel történő szállítás automatizálását megcélzó első tesztprogram kiküszöbölte ezt a manuális feladatot, így hat dolgozó térhetett át nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező munkára. A projekt gyorsan bővítésre került, és az alkatrészek közvetlenül a gyártósorhoz kezdtek érkezni a még nagyobb hatékonyság érdekében. A robotok támogatottsága gyorsan nőtt az alkalmazottak körében, és más részlegek dolgozói is robottámogatást kértek az áruszállításhoz, például karbantartási kellékek és alkatrészek mozgatásához. A DENSO a közelmúltban öt MiR500 robotot vásárolt a jövőbeli szállítási projektjeihez, amelyek nagyobb súlyú rakományokkal fognak járni.

„Annak köszönhetően, hogy a munkavégzést megkönnyítő új technológiákkal automatizáltuk az ismétlődő és megterhelő feladatokat, sikerült megtartani meglévő munkaerőnket”

– mondta Olinger, majd hozzátette:

„Rengeteg nyitott pozíciónk volt a hozzáadott értéket képviselő, termelési környezetben végzett tevékenységek kapcsán. Azt szerettük volna, hogy az alkalmazottjaink azért kapják a fizetésüket, hogy alkatrészeket gyártsanak, amiért pénzt kapunk, és nem pedig kocsikat toljanak, ami pénzbe kerül nekünk.”

Amennyiben többet szeretne megtudni arról, hogyan miként profitált a DENSO az autonóm mobil robotok használatából, illetve meg szeretné ismerni a vállalat terveit a jövőre nézve, tekintse meg a teljes videót és olvassa el az esettanulmányt az alábbi linken:

https://www.mobile-industrial-robots.com/case-studies/mir250-denso-us/

Ipar

Az Ozempic hatása már az élelmiszeriparban is érezhető: tényleg egyre kevesebbet eszünk?

A gyógyszeripar már az étkezési szokásainkat is befolyásolja: így reagálnak az élelmiszergyártók a legújabb trendekre.

Nemzetközi kutatások szerint a GLP-1 alapú gyógyszereket (ilyen például az elmúlt években elhíresült Ozempic is) használó fogyasztók és háztartások körében egyértelmű változások tapasztalhatóak az étkezési szokásokban: kevesebb mennyiséget, kisebb adagokat fogyasztanak, és ki is hagynak étkezéseket. Bár első hallásra elenyészőnek gondolhatnánk a hatását, valójában érzékelhető károkat okoz az élelmiszeriparnak a testsúlycsökkentésre használt gyógyszerek terjedése. A német YouGov becslése szerint az új étkezési trend évi körülbelül 325 millió eurós korrigált árbevétel visszaesést okoz az ország gazdaságának.1

Az élelmiszeripar bevételei is karcsúbbá válnak?

A nemzetközi kutatási eredmények két új tendenciát támasztanak alá az élelmiszeriparban: egyrészt kisebb adagokra és kevesebb étkezésre tartanak igényt a gyógyszeres segítséggel fogyókúrázni vágyók, másrészt pedig a korábbinál hangsúlyosabb szerepet kap náluk a minőség kérdése. A BSI által végzett, önbevalláson alapuló panelkutatása szerint a GLP-1 alapú készítményt használók 74%-a azt nyilatkozta, hogy fontosabb számára egy adagon belül a minőség, mint a mennyiség. Az egyértelmű előnyöket felsorakoztató termékekért átlagosan 28%-os árprémiumot is elfogadhatónak tartottak.2

Éppen ezért elmondható, hogy az élelmiszeriparnak nem egy disztópiára kell felkészülnie: téves azt gondolni, hogy a minőségi, kiegyensúlyozott tápanyagtartalmú, finom ételeket tablettákra cserélné a társadalom. Ha viszont egy egyre növekvő célcsoport fokozatosan kevesebbet, kisebb adagokat eszik, az impulzusvásárlásokat pedig tudatos választásra cseréli, akkor az élelmiszeripar termékfejlesztési logikájának is változnia kell. 

Az ár-érték arány újraértelmezése is elkezdődött

Korábban megfigyelhető volt az élelmiszeriparban, hogy a nagyobb kiszerelésű termékeket értékelték jó ár-érték arányúnak. Ezzel szemben az új trendből kirajzolódni látszanak a modern fogyasztói igények: kellemes ízvilág és egészséges tápanyagtartalom ugyanabban a termékben, nagyobb fehérje- és rosttartalom, könnyebb ételek. Azoknak a gyártóknak, akik időben szeretnének reagálni a változásokra, érdemes kisebb, praktikus kiszerelésekben gondolkodniuk, valamint olyan termékeket fejleszteniük, amelyek “diétás” ízvilág nélkül hordozzák magukban egy kiegyensúlyozott, tudatosan összerakott étrend minden előnyét. A fehérjedús müzliszeletektől a magas rosttartalmú italokon át a cukormentes édességekig számos termék világít rá arra, hogy a mennyiségnél fontosabbá vált az innovatív, tudatos megközelítés.

A gyártók felelőssége a társadalom egészére kiterjed

Fontos hangsúlyozni, hogy az élelmiszergyártóknak a felhasználói igények kielégítése mellett erős társadalmi szerepük is van. Ha a piacon elérhetőek az egészséges, akár a fogyni vágyók étrendjébe is beilleszthető alternatívák, azzal a csodadiéták és a trendalapú módszerek helyett a valódi, hosszú távon fenntartható életmódváltást támogathatják. Ez a készételektől kezdve a péksüteményeken és a snaceken át a reggelikig, italokig és desszertekig szinte bármilyen kategóriát jelenthet.

„Gyártóként azzal kell foglalkoznunk, hogy milyen ételekkel tudjuk segíteni a vásárlókat a mindennapokban. Szerintem ma már kevés annyit írni egy csomagolásra, hogy »diétás«: legyen világos, miből készül a termék, milyen a tápértéke, és hogyan illeszthető be az étrendbe. Közben az íz és az elkészítés is számít, mert egy hosszú munkanap végén is szeretnénk jót enni, lehetőleg különösebb bonyodalom nélkül. A Szafinál ezekre a szempontokra építünk. A GLP-1 körüli változások kapcsán is abban látom a feladatunkat, hogy segítsük a tudatos választást, és olyan élelmiszereket kínáljunk, amelyeket a vásárlók hosszú távon is szívesen fogyasztanak.”

– mondta Ipsits Anita, a Szafi tulajdonosa és ügyvezetője. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Ha minden háztető áramot termel, a hálózatnak azt látnia kell: így készül fel Karintia a napelemes boomra

A közeli jövőben már nem a zöld áram termelése, hanem a szállítása lesz a szűk keresztmetszet, Karintia ezt előzi meg digitális hálózatirányítás-fejlesztéssel.

A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra.

Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei.

A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.

Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.

A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.

A karintiai példa jól mutatja az európai trendet: az elosztói hálózatok a passzív infrastruktúrából aktívan irányított, adatvezérelt rendszerekké válnak. Aki erre időben felkészül, jobban megbirkózik a megújuló termelés növekedésével. Aki lemarad, az dugókkal, korlátozásokkal és csúcsra méretezett, költséges beruházásokkal fizet majd.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Toyota és a Rivian is a Stratasys új 3D nyomtatót választotta

Az ipari 3D nyomtatás egyre nagyobb szerepet kap az autógyártásban, különösen a gyártási segédeszközök, szerelőkészülékek és funkcionális alkatrészek előállításában.

A Stratasys új F870 rendszere a nagyformátumú additív gyártás lehetőségeit bővíti, amelynek képességeit már a Toyota és a Rivian is vizsgálja saját gyártási folyamataiban.

A Stratasys tovább bővítette ipari FDM technológiára épülő termékportfólióját az új F870 3D nyomtatóval, amelyet kifejezetten a nagy igénybevételű üzemi alkalmazásokhoz fejlesztettek. A berendezés a nagy építési térfogatot, a szabályozott hőmérsékletű gyártási környezetet és a nagy teljesítményű műszaki polimerek alkalmazását egyesíti. A fejlesztés célja, hogy az additív gyártás ne csupán a prototípusok készítésében, hanem a mindennapi ipari termelésben is gazdaságosan alkalmazható legyen.

Az új rendszer iránt már a bevezetés előtt jelentős érdeklődés mutatkozott. A Toyota Production Engineering Kentucky állambeli, georgetowni részlege, valamint a Rivian Automotive michigani, plymouthi üzeme is megkezdte az F870 képességeinek vizsgálatát. A két autógyártó elsősorban a gyártási segédeszközök, szerelési és ellenőrző készülékek, valamint a fejlett prototípusgyártási alkalmazások területén keresi a technológia felhasználási lehetőségeit.

Nagyobb méret, szélesebb alkalmazhatóság

A Stratasys F870 egyik legfontosabb műszaki jellemzője az 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térfogat. A gyártó szerint a berendezés kategóriájának leghosszabb, teljesen fűtött építési terével rendelkezik, amely lehetővé teszi nagyméretű, összetett geometriájú alkatrészek előállítását.

A rendszer többféle ipari alapanyaggal működik, köztük ASA, ABS, Nylon 12CF, valamint az új ABS Draft Gray anyaggal. Különösen fontos a szénszál-erősítésű Nylon 12CF alkalmazhatósága, amely nagy merevségének, szilárdságának és tartósságának köszönhetően alkalmas lehet jelentős mechanikai igénybevételnek kitett gyártási segédeszközök készítésére.

A technológia egyik előnye, hogy a hagyományos forgácsolással vagy más gyártási eljárással készülő egyedi készülékek bizonyos esetekben közvetlenül, szerszámozási igény nélkül állíthatók elő. Ez különösen a gyakran módosuló gyártási folyamatoknál, a kisebb sorozatoknál és az egyedi szerelési feladatoknál jelenthet idő- és költségmegtakarítást.

Az autóipari gyártás rugalmasságát növelheti

A Toyota és a Rivian érdeklődése jól mutatja, hogy az additív gyártás szerepe fokozatosan átalakul az autóiparban. A technológia ma már nem kizárólag a termékfejlesztés és a prototípusgyártás eszköze, hanem egyre inkább a gyártósorok működését támogató megoldás.

A nagyméretű szerelőkészülékek, ellenőrző sablonok és egyedi befogók hagyományos előállítása gyakran jelentős átfutási idővel jár. A 3D nyomtatás lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az eszközök közvetlenül a digitális tervek alapján készüljenek el, és szükség esetén gyorsan módosíthatók legyenek.

A Toyota szakemberei szerint az additív gyártás már bizonyította értékét a vállalatnál, a következő lépés pedig az alkalmazási területek további bővítése. Az F870 mérete, alapanyagválasztéka és ipari kialakítása olyan lehetőségeket kínál, amelyek illeszkedhetnek a gyártó újabb termelési igényeihez.

A Stratasys fejlesztése egy szélesebb iparági folyamatba illeszkedik, amelyben a vállalatok a gyártási rugalmasság növelésére, az ellátási láncoktól való függőség mérséklésére és a termelési költségek csökkentésére törekednek.

Az F870 megjelenése újabb lépést jelenthet az additív technológiák üzemi integrációjában. A nagyobb gyártási kapacitás, a műszaki alapanyagok és a megbízhatóan ismételhető gyártási folyamatok együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a 3D nyomtatás a hagyományos gyártástechnológiák egyre fontosabb kiegészítőjévé váljon.

A Stratasys ipari additív gyártási megoldásait Magyarországon a VARINEX Zrt. képviseli, amely több mint két évtizede foglalkozik a gyártó technológiáival.

varinex.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss