Connect with us
Hirdetés

Ipar

Roland Berger: Új technológiák egész sora fogja alakítani a 2050-ig tartó időszakot

roland berger

Az új digitális technológiák más innovációk „támogatójaként” működhetnek.

A kvantum-számítástechnika szinte korlátlan számítási teljesítményt biztosítva lehetővé teheti az új technológiák alkalmazását különböző ágazatokban. Más élvonalbeli fejlesztések, mint például a „Dolgok Internete” (IoT), az intelligens robotika, a Big Data, valamint a mesterséges intelligencia (MI) az adatok kezelését a jövő egyik kulcskompetenciájává, az adatok felhasználását pedig kulcsfontosságú piaccá alakíthatják – állítja a Roland Berger, német stratégiai tanácsadó cég 2050-re vonatkozó átfogó tanulmányának technológiát és az innovációt vizsgáló fejezete.

A mai globalizált és folyton változó világban az innovációnak nemcsak a gazdasági növekedésre, de a társadalomra gyakorolt hatása is egyre intenzívebbé válik.

„Az egyik legjelentősebb megfigyelhető változás a fizikai üzletekből az online boltokba való áttérés, azaz az e-kereskedelem. Ma a vásárlások könnyedén, szinte bárhonnan, egy okoseszközön keresztül történnek, a tranzakcióhoz csak internet hozzáférésre van szükség (az e-kereskedelmi weboldalak és alkalmazások mellett). A fejlődés nem ér véget, a kiterjesztett valóságban (XR) a virtuális termékekkel való interakció az e-kereskedelmet is újabb szintre fogja emelni.”

– mondja Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője.

A Roland Berger szakértői szerint a jövőben az adatforgalom jelentősen megnövekszik, ami több lehetőséget kínál az adatok pénzzé tételére, monetizációjára. A személyes adatok (önkéntes) közzétételét és a közösségi médiahasználati mintákat alapul véve összegezhetőek az adatok és összeválogathatóak a felhasználói preferenciák, melyeket a mesterséges intelligencia segítségével lehet kinyerni. A vállalatok ezután jobban targetált hirdetéseket állíthatnak elő, maximalizálva a bevételt a magasabb megtekintési és kattintási arány és végső soron a vásárlás révén.

A kvantum-számítástechnika a jövőben számos ágazatot átalakíthat, többek között a pénzügyi, gyógyszeripari, energetikai és biztonsági szektort

A növekvő információáradatot a hagyományos számítógépek már nem képesek feldolgozni, ezzel ellentétben a kvantum-számítógépek egyszerre rengeteg érték egyidejű ábrázolására (stimulációk, tesztek) és az összes értékkel egyidejűleg végzett számítások elvégzésére is alkalmazhatók. Emellett a qubitek számától függően a közeljövőben például a gépi tanulás (Machine Learning) fejlesztését is elősegítheti a kvantum-számítástechnika. Bár jelenleg még nem egyértelmű, hogy az alacsonyabb qubitszámú számítógépek hasznosak lesznek-e a végfelhasználók számára, vagy előnyt jelenthetnek-e az optimalizálási feladatokban. A nagyvállalatok közül az IBM 2021-ben egy 127 qubit számítási teljesítményű kvantum-számítógépet mutatott be, 2023-ra pedig 1000 qubitre emelnék a számítási teljesítményt, ami azt jelentené, hogy a technológia rendkívül gyorsan bővül. Egyes tudósok 2050-re 100 000 qubites számítási teljesítményt jósolnak.

A növekvő adatmennyiség lehetővé teszi a mesterséges intelligencia folyamatos optimalizálását – a lehetséges jövőbeli alkalmazások életeket változtathatnak meg

A mindennapi interakciók is átalakulnak a Roland Berger kutatói szerint, a humán erőforrásokat növekvő arányban fogják kiegészíteni – bizonyos ágazatokban felváltani – a mesterséges intelligenciával támogatott gépek, intelligens robotok és hibridek. 2030-ra a mesterséges intelligenciát az egészségügyi problémák kezelésére és megelőzésére fogják használni olyan eszközökkel, mint a fejlett előrejelző alkalmazások, a virtuális ápolási asszisztensek és az intelligens viselhető eszközök. Utóbbi fejlesztések célja, hogy az egészségügyi problémákat akkor észleljék, amikor azok felmerülnek, így csökkentve a szükségtelen kórházi felvételeket. A gyártásban egyre több intelligens rendszer lesz 2030 és 2040 között, melyek a fogyasztói termékigényre optimalizálódnak, és a termékeket költséghatékonyabban és kevésbé környezetszennyező módon állítják majd elő.

2050-re az MI-technológia érzelmekből fog olvasni, hogy személyre szabja az egyes ügyfélélményeket. Az érzékelők képesek lesznek az arckifejezések azonosítására, és a MI segítségével szinkronizálhatók lesznek az ügyfél más adatforrásaival. A vállalatok ezáltal hamarabb látni fogják, hogyan érzi magát az adott ügyfél.

Minden iparágban az automatizálás irányába történő elmozdulás lesz tapasztalható – a munkavégzés komplexitásától függően a robotok vagy kiegészítik, vagy helyettesítik az embert

Az ipar 4.0 strukturális változást okoz a munkaerőpiacon. Az újonnan alkalmazható technológiák, mint például a mesterséges intelligencia, a megszokottól eltérő lehetőségeket jelentenek a szakmák számára. Ez a fejlődés nem egyszerűen a munkavállalók robotokkal való helyettesítéséről szól, tágabb értelemben új munkaerő-piaci esélyekre világít rá. Az egészségügyben az intelligens robotok vagy az MI előrejelző alkalmazások a monoton és a betegség felmérő feladatokat vennék át. Így az ellátás mentális, emocionális és empatikus elemeire a szakemberek nagyobb figyelmet fognak tudni fordítani. A következő évtizedben azonban a közlekedési ágazatban nagy mértékben csökkenhet a foglalkoztatottság szintje. A mesterséges intelligencia által vezérelt autonóm járművek (AV) könnyebben helyettesítik majd a személygépkocsi-, taxi- és furgonvezetőket. Az előrejelzések alapján több mint négymillió munkahely szűnik meg a gyors átállás során, amely öt éven belül elkezdődik. Továbbá a mesterséges intelligencia szakértői arra is számítanak, hogy – 50%-os valószínűséggel – 2060 körül a gépek minden feladatot jobban és olcsóbban tudnak majd elvégezni, mint az emberi munkaerő, 2140 körül pedig minden foglalkozás teljesen automatizálható lesz.

Ipar

Ha minden háztető áramot termel, a hálózatnak azt látnia kell: így készül fel Karintia a napelemes boomra

A közeli jövőben már nem a zöld áram termelése, hanem a szállítása lesz a szűk keresztmetszet, Karintia ezt előzi meg digitális hálózatirányítás-fejlesztéssel.

A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra.

Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei.

A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.

Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.

A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.

A karintiai példa jól mutatja az európai trendet: az elosztói hálózatok a passzív infrastruktúrából aktívan irányított, adatvezérelt rendszerekké válnak. Aki erre időben felkészül, jobban megbirkózik a megújuló termelés növekedésével. Aki lemarad, az dugókkal, korlátozásokkal és csúcsra méretezett, költséges beruházásokkal fizet majd.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Toyota és a Rivian is a Stratasys új 3D nyomtatót választotta

Az ipari 3D nyomtatás egyre nagyobb szerepet kap az autógyártásban, különösen a gyártási segédeszközök, szerelőkészülékek és funkcionális alkatrészek előállításában.

A Stratasys új F870 rendszere a nagyformátumú additív gyártás lehetőségeit bővíti, amelynek képességeit már a Toyota és a Rivian is vizsgálja saját gyártási folyamataiban.

A Stratasys tovább bővítette ipari FDM technológiára épülő termékportfólióját az új F870 3D nyomtatóval, amelyet kifejezetten a nagy igénybevételű üzemi alkalmazásokhoz fejlesztettek. A berendezés a nagy építési térfogatot, a szabályozott hőmérsékletű gyártási környezetet és a nagy teljesítményű műszaki polimerek alkalmazását egyesíti. A fejlesztés célja, hogy az additív gyártás ne csupán a prototípusok készítésében, hanem a mindennapi ipari termelésben is gazdaságosan alkalmazható legyen.

Az új rendszer iránt már a bevezetés előtt jelentős érdeklődés mutatkozott. A Toyota Production Engineering Kentucky állambeli, georgetowni részlege, valamint a Rivian Automotive michigani, plymouthi üzeme is megkezdte az F870 képességeinek vizsgálatát. A két autógyártó elsősorban a gyártási segédeszközök, szerelési és ellenőrző készülékek, valamint a fejlett prototípusgyártási alkalmazások területén keresi a technológia felhasználási lehetőségeit.

Nagyobb méret, szélesebb alkalmazhatóság

A Stratasys F870 egyik legfontosabb műszaki jellemzője az 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térfogat. A gyártó szerint a berendezés kategóriájának leghosszabb, teljesen fűtött építési terével rendelkezik, amely lehetővé teszi nagyméretű, összetett geometriájú alkatrészek előállítását.

A rendszer többféle ipari alapanyaggal működik, köztük ASA, ABS, Nylon 12CF, valamint az új ABS Draft Gray anyaggal. Különösen fontos a szénszál-erősítésű Nylon 12CF alkalmazhatósága, amely nagy merevségének, szilárdságának és tartósságának köszönhetően alkalmas lehet jelentős mechanikai igénybevételnek kitett gyártási segédeszközök készítésére.

A technológia egyik előnye, hogy a hagyományos forgácsolással vagy más gyártási eljárással készülő egyedi készülékek bizonyos esetekben közvetlenül, szerszámozási igény nélkül állíthatók elő. Ez különösen a gyakran módosuló gyártási folyamatoknál, a kisebb sorozatoknál és az egyedi szerelési feladatoknál jelenthet idő- és költségmegtakarítást.

Az autóipari gyártás rugalmasságát növelheti

A Toyota és a Rivian érdeklődése jól mutatja, hogy az additív gyártás szerepe fokozatosan átalakul az autóiparban. A technológia ma már nem kizárólag a termékfejlesztés és a prototípusgyártás eszköze, hanem egyre inkább a gyártósorok működését támogató megoldás.

A nagyméretű szerelőkészülékek, ellenőrző sablonok és egyedi befogók hagyományos előállítása gyakran jelentős átfutási idővel jár. A 3D nyomtatás lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az eszközök közvetlenül a digitális tervek alapján készüljenek el, és szükség esetén gyorsan módosíthatók legyenek.

A Toyota szakemberei szerint az additív gyártás már bizonyította értékét a vállalatnál, a következő lépés pedig az alkalmazási területek további bővítése. Az F870 mérete, alapanyagválasztéka és ipari kialakítása olyan lehetőségeket kínál, amelyek illeszkedhetnek a gyártó újabb termelési igényeihez.

A Stratasys fejlesztése egy szélesebb iparági folyamatba illeszkedik, amelyben a vállalatok a gyártási rugalmasság növelésére, az ellátási láncoktól való függőség mérséklésére és a termelési költségek csökkentésére törekednek.

Az F870 megjelenése újabb lépést jelenthet az additív technológiák üzemi integrációjában. A nagyobb gyártási kapacitás, a műszaki alapanyagok és a megbízhatóan ismételhető gyártási folyamatok együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a 3D nyomtatás a hagyományos gyártástechnológiák egyre fontosabb kiegészítőjévé váljon.

A Stratasys ipari additív gyártási megoldásait Magyarországon a VARINEX Zrt. képviseli, amely több mint két évtizede foglalkozik a gyártó technológiáival.

varinex.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Az elektromos autók is segíthetik a gyárak energiaellátását

A helyben termelt energia, az energiatárolók és az elektromos járművek összehangolt használatával az ipari telephelyek csökkenthetik energiaköltségeiket, és biztonságosabbá tehetik energiaellátásukat.

A megfelelő technológiával a vállalati flották autói az épületek és a villamosenergia-hálózat működését is támogathatják. Ezekről a lehetőségekről beszélt nemrég egy, a járműipar jövőjével foglalkozó konferencián Nagy-Gál Levente, a Schneider Electric tanácsadói szolgáltatásokért felelős vezetője és Lukács Tamás, a vállalat Kelet-Európáért felelős stratégiai menedzsere.

Egy ipari telephely ma már maga is termelhet és tárolhat energiát, fogyasztását pedig a termelési igényekhez és a villamosenergia-hálózat lehetőségeihez igazíthatja. Ehhez azonban a napelemek, az akkumulátorok vagy az elektromosautó-töltők telepítése mellett azok összehangolt működésére is szükség van. Így a helyben megtermelt energia jobban hasznosítható, a fogyasztási csúcsok pedig mérsékelhetők.

Nagy-Gál Levente előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az intelligens létesítmények alapját a megfelelő mérés, adatgyűjtés és szabályozás teremti meg. A vállalatok ezek segítségével kaphatnak pontos képet arról, mikor, hol és mennyi energiát használnak fel, és hol van lehetőség a hatékonyság javítására. Erre épülhet a helyi megújuló energiatermelés, az energiatárolás és a hőszivattyús megoldások összehangolt alkalmazása.

Ezt az együttműködést teszi lehetővé a microgrid, amely közös irányítás alá vonja a telephely energiaforrásait, tárolóit, fogyasztóit és járműtöltőit. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy a rendszer a napelemekkel megtermelt energiát a gyártáshoz, üzemeléshez vagy az autók töltéséhez használja fel, a tárolókban rendelkezésre álló energia révén pedig mérsékli a hálózatból vételezett teljesítményt a legnagyobb terhelés idején. Megfelelő kialakítás esetén a microgrid hálózati áramkimaradáskor is biztosíthatja a kijelölt berendezések energiaellátását.

Az elektromos járművek elterjedése további lehetőséget nyit a vállalatok előtt. Ahogy Lukács Tamás bemutatta, a kétirányú töltésre alkalmas autók akkumulátorai az épületek energiaellátásában is szerepet kaphatnak, a Vehicle-to-Grid, röviden V2G technológiával pedig a közcélú villamosenergia-hálózatba is visszatáplálhatnak. A járművek így a parkolással töltött idő egy részében energiatárolóként segíthetik a telephely vagy a hálózat működését.

Ennek során a közlekedési igények maradnak továbbra is továbbra is az elsődlegesek: az energiafelhasználást úgy kell szabályozni, hogy az autók a szükséges töltöttséggel álljanak rendelkezésre induláskor. A megoldás alkalmazásához megfelelő járművekre, töltőberendezésekre és összehangolt vezérlésre, valamint megfelelő szabályozási és elszámolási feltételekre van szükség. Szélesebb körű elterjedését a finanszírozás, az ösztönzők és az egyszerű, automatizált használat is befolyásolja.

A Schneider Electric a tanácsadástól a villamos infrastruktúra kialakításán át a digitális energiagazdálkodásig támogatja a vállalatokat ebben az átalakulásban. A vállalat dunavecsei okosgyára is példát mutat az ipari működés, a helyi energiatermelés és az elektromobilitás összekapcsolására. Az összehangolt megközelítés segíthet abban, hogy az ipari létesítmények hatékonyabban használják fel az energiát, rugalmasabban alkalmazkodjanak a hálózat terheléséhez, és fenntarthatóbbá tegyék működésüket.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss