Ipar

Roland Berger: Új technológiák egész sora fogja alakítani a 2050-ig tartó időszakot

Az új digitális technológiák más innovációk „támogatójaként” működhetnek.

A kvantum-számítástechnika szinte korlátlan számítási teljesítményt biztosítva lehetővé teheti az új technológiák alkalmazását különböző ágazatokban. Más élvonalbeli fejlesztések, mint például a „Dolgok Internete” (IoT), az intelligens robotika, a Big Data, valamint a mesterséges intelligencia (MI) az adatok kezelését a jövő egyik kulcskompetenciájává, az adatok felhasználását pedig kulcsfontosságú piaccá alakíthatják – állítja a Roland Berger, német stratégiai tanácsadó cég 2050-re vonatkozó átfogó tanulmányának technológiát és az innovációt vizsgáló fejezete.

A mai globalizált és folyton változó világban az innovációnak nemcsak a gazdasági növekedésre, de a társadalomra gyakorolt hatása is egyre intenzívebbé válik.

„Az egyik legjelentősebb megfigyelhető változás a fizikai üzletekből az online boltokba való áttérés, azaz az e-kereskedelem. Ma a vásárlások könnyedén, szinte bárhonnan, egy okoseszközön keresztül történnek, a tranzakcióhoz csak internet hozzáférésre van szükség (az e-kereskedelmi weboldalak és alkalmazások mellett). A fejlődés nem ér véget, a kiterjesztett valóságban (XR) a virtuális termékekkel való interakció az e-kereskedelmet is újabb szintre fogja emelni.”

– mondja Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője.

A Roland Berger szakértői szerint a jövőben az adatforgalom jelentősen megnövekszik, ami több lehetőséget kínál az adatok pénzzé tételére, monetizációjára. A személyes adatok (önkéntes) közzétételét és a közösségi médiahasználati mintákat alapul véve összegezhetőek az adatok és összeválogathatóak a felhasználói preferenciák, melyeket a mesterséges intelligencia segítségével lehet kinyerni. A vállalatok ezután jobban targetált hirdetéseket állíthatnak elő, maximalizálva a bevételt a magasabb megtekintési és kattintási arány és végső soron a vásárlás révén.

A kvantum-számítástechnika a jövőben számos ágazatot átalakíthat, többek között a pénzügyi, gyógyszeripari, energetikai és biztonsági szektort

A növekvő információáradatot a hagyományos számítógépek már nem képesek feldolgozni, ezzel ellentétben a kvantum-számítógépek egyszerre rengeteg érték egyidejű ábrázolására (stimulációk, tesztek) és az összes értékkel egyidejűleg végzett számítások elvégzésére is alkalmazhatók. Emellett a qubitek számától függően a közeljövőben például a gépi tanulás (Machine Learning) fejlesztését is elősegítheti a kvantum-számítástechnika. Bár jelenleg még nem egyértelmű, hogy az alacsonyabb qubitszámú számítógépek hasznosak lesznek-e a végfelhasználók számára, vagy előnyt jelenthetnek-e az optimalizálási feladatokban. A nagyvállalatok közül az IBM 2021-ben egy 127 qubit számítási teljesítményű kvantum-számítógépet mutatott be, 2023-ra pedig 1000 qubitre emelnék a számítási teljesítményt, ami azt jelentené, hogy a technológia rendkívül gyorsan bővül. Egyes tudósok 2050-re 100 000 qubites számítási teljesítményt jósolnak.

A növekvő adatmennyiség lehetővé teszi a mesterséges intelligencia folyamatos optimalizálását – a lehetséges jövőbeli alkalmazások életeket változtathatnak meg

A mindennapi interakciók is átalakulnak a Roland Berger kutatói szerint, a humán erőforrásokat növekvő arányban fogják kiegészíteni – bizonyos ágazatokban felváltani – a mesterséges intelligenciával támogatott gépek, intelligens robotok és hibridek. 2030-ra a mesterséges intelligenciát az egészségügyi problémák kezelésére és megelőzésére fogják használni olyan eszközökkel, mint a fejlett előrejelző alkalmazások, a virtuális ápolási asszisztensek és az intelligens viselhető eszközök. Utóbbi fejlesztések célja, hogy az egészségügyi problémákat akkor észleljék, amikor azok felmerülnek, így csökkentve a szükségtelen kórházi felvételeket. A gyártásban egyre több intelligens rendszer lesz 2030 és 2040 között, melyek a fogyasztói termékigényre optimalizálódnak, és a termékeket költséghatékonyabban és kevésbé környezetszennyező módon állítják majd elő.

2050-re az MI-technológia érzelmekből fog olvasni, hogy személyre szabja az egyes ügyfélélményeket. Az érzékelők képesek lesznek az arckifejezések azonosítására, és a MI segítségével szinkronizálhatók lesznek az ügyfél más adatforrásaival. A vállalatok ezáltal hamarabb látni fogják, hogyan érzi magát az adott ügyfél.

Minden iparágban az automatizálás irányába történő elmozdulás lesz tapasztalható – a munkavégzés komplexitásától függően a robotok vagy kiegészítik, vagy helyettesítik az embert

Az ipar 4.0 strukturális változást okoz a munkaerőpiacon. Az újonnan alkalmazható technológiák, mint például a mesterséges intelligencia, a megszokottól eltérő lehetőségeket jelentenek a szakmák számára. Ez a fejlődés nem egyszerűen a munkavállalók robotokkal való helyettesítéséről szól, tágabb értelemben új munkaerő-piaci esélyekre világít rá. Az egészségügyben az intelligens robotok vagy az MI előrejelző alkalmazások a monoton és a betegség felmérő feladatokat vennék át. Így az ellátás mentális, emocionális és empatikus elemeire a szakemberek nagyobb figyelmet fognak tudni fordítani. A következő évtizedben azonban a közlekedési ágazatban nagy mértékben csökkenhet a foglalkoztatottság szintje. A mesterséges intelligencia által vezérelt autonóm járművek (AV) könnyebben helyettesítik majd a személygépkocsi-, taxi- és furgonvezetőket. Az előrejelzések alapján több mint négymillió munkahely szűnik meg a gyors átállás során, amely öt éven belül elkezdődik. Továbbá a mesterséges intelligencia szakértői arra is számítanak, hogy – 50%-os valószínűséggel – 2060 körül a gépek minden feladatot jobban és olcsóbban tudnak majd elvégezni, mint az emberi munkaerő, 2140 körül pedig minden foglalkozás teljesen automatizálható lesz.

Related Topics:átalakítás berge Berger felmérés gazdaság időszak jóslat jövő roland technológia technológiák

Up Next

A DENSO a MiR250 autonóm mobil robotok flottájával növeli a hatékonyságot és a munkamorált

Don't Miss

Az integrációs folyamatok egyszerűsítésével és kiterjesztett valósággal segíti az ipari digitalizációt két világcég

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára

Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.

Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.

A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.

A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.

A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

AI vezérli a horvát Telekom adatközpontjának hűtését

Hatszámjegyű megtakarítást jelent az optimalizáció.

A világ teljes villamosenergia-használatának több mint 3 százalékát adatközpontok adják, és ez a szám 2030-ra várhatóan 13 százalékra fog nőni. Ennek az energiának jelentős részét hűtésre használják, így ennek optimalizálásával számottevő energiamegtakarítás érhető el.

Hatékonyabb működés, kevesebb karbantartás

Ezt az utat választotta a vezető horvát távközlési vállalat, a Hrvatski Telekom (HT) is, mely a Siemens-technológiáját vezette be adatközpontja hűtésére. Az intelligens szenzorrendszernek és a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésmenedzsmentnek köszönhetően a telekom szolgáltató legnagyobb, zágrábi adatközpontja immár klímabarátabb módon működik, ami hat számjegyű euróösszegű megtakarítást eredményezett a vállalatnak.

Az új rendszer számos eszköz, köztük vezeték nélküli szenzor- és vezérlőmodulok segítségével folyamatosan figyeli a szerverszekrények hőmérsékletét, illetve azok változásait. Ezeket a valós idejű adatokat mesterséges intelligenciát használva elemzi, és a mindenkori igényekhez dinamikusan igazodva, automatikusan szabályozza a hűtésért felelős ventilátorokat.

A folyamatos optimalizálás és a gépi tanulás révén az adatközpontokban előforduló hotspotok akár 99 százaléka véglegesen megszüntethető lett. A megoldás így nem csupán csökkentette a hűtőberendezések üzemidejét, hanem a karbantartási költségeket is mérsékelte: a korábban hő okozta meghibásodások és a nem-tervezett leállások jelentős része elkerülhető lett, azonosítva a hibásan működő komponenseket, és támogatva a prediktív karbantartást.

Jöhetnek a „gyárilag” intelligens adatközpontok

Ugyanezt a White Space Cooling Optimization technológiát alkalmazza a néhány éve átadott, 14,5 ezer négyzetméteres, Tallinn melletti Greenergy Data Centers adatközpont is, ami a Baltikum legnagyobb és leginkább energiahatékony ilyen létesítményének számít.

Szintén ezt az adat- és AI-vezérelt működést veszi alapul az a moduláris, „plug-and-play” alapú adatközpont, ami egy teljesen előre gyártott, konfigurálható rendszer. Ez már eleve integrált, intelligens és környezetbarát energiagazdálkodással érkezik, a Siemens, valamint a német Cadolto Datacenter GmbH és a Legrand Data Center Solutions vállalatok által jelezve.

A Siemens ezek mellett számos adatközponti megoldást kínál.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!