Connect with us
Hirdetés

Ipar

Az automatizálásé az intralogisztika jövője

amr

Jesper Sonne Thimsen, a vezető autonóm mobil robotokat (AMR-eket) gyártó Mobile Industrial Robots (MiR) kelet- és közép-európai régiójának értékesítési igazgatója sajtótájékoztatón ismertette az AMR piacot érintő legfontosabb trendeket.

A robotok elsődleges gyártásban történő elterjedtebb használata nagyobb AMR-flottákkal rendelkező összetett alkalmazásokat eredményez, amelyek szükségessé teszik az interoperabilitást, a más robotokkal és informatikai rendszerekkel való fejlettebb együttműködést, a könnyebb karbantartást és az MI-funkciókat.

MIR og Thomas Visti

45%-os növekedés, és még nincs vége – robotizálás piaci nézőpontból

A mobil robotmegoldások már rendszeresen alkalmazott módszernek számítanak a szállítás és logisztika területén, 2021-ben több mint 49.500 egységet értékesítettek, az IFR riport adatai szerint. Ez jelentős, 45%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. Ezek a számok az automatizált mobil szállítás iránti gyártóipari keresletet is tükrözik – az eladott egységek több mint 80%-a volt közforgalom nélküli beltéri környezetben közlekedéshez és a logisztikához alkalmas mobil robot. 2021-ben a területen értékesített egységek száma 47%-kal, több mint 40 ezer robotra nőtt.

„Az anyagmozgatás automatizálásának szükségességét még időszerűbbé teszi a munkaerőhiány, valamint a rugalmas termelés és szolgáltatás igénye. Az elmúlt évek pedig bebizonyították, hogy ezekre a problémákra a robotizálás a válasz. A MiR robotok a hét minden napján 24 órában dolgoznak és megbirkóznak a változó munkakörnyezettel és a változó igényekkel, lehetővé téve a gyártók számára, hogy olyan munkakörökbe csoportosítsák át a munkaerőt, amelyek az értéklánc növelésére összpontosítanak, nem pedig azokra, amelyek csak költséget jelentenek a vállalat számára”

– mondja Jesper Sonne Thimsen, a Mobile Industrial Robots (MiR) kelet- és közép-európai régiójának értékesítési igazgatója

Eaton és Forvia – bepillantás sikeres telepítésekbe

A román Eaton egy globális energiagazdálkodási vállalat. Az aradi üzemükben az életvédelmi üzletáguk számára gyártanak termékeket. A MiR robotokat azért telepítették, hogy optimalizálják az intralogisztikai és biztonsági folyamatokat. A legfőbb cél az volt, hogy tehermentesítsék a munkaerőt, és magasabb hozzáadott értékű feladatokra, például összetett csapatokra csoportosítsák át az alkalmazottakat. A MiR robotok heti hat napon dolgoznak az Eatonnál, két műszakban, mialatt naponta több mint 100 raklapot szállítanak.
Az AMR-ek telepítése előtt az anyagokat az alkalmazottak kézi targoncával szállították. Ez fölöslegesen vitt el időt, különösen a műszakok között, amikor szerelősorokat kellett felkészíteni az érkező munkások számára. A teljes flotta 5 MiR robotból áll. A vállalat azt tervezi, hogy az új MiR250-eket elektronikai alkatrészek válogatásával bízza meg a felületszerelési technológia területének kontrollált környezetében.

14 MiR robot üzemel a Forvia píseki gyárában Csehországban. Ebből hét – főként MiR600 – nagy teherbírású robot, a készáru-területen dolgozik, üres raklapokat szállítanak a szerelősorokra, a teli raklapokat pedig a logisztikai területre viszik. A második terület, ahol MiR250 robotok dolgoznak, a raktárból az összeszerelő sorokig történő komponensek utánpótlása. A robotok a nap 24 órájában működnek a raktárban, a hét minden napján, mind a három műszakban. Azért esett a MiR robotokra választás, mivel ezek funkciói feleltek meg leginkább a gyártó igényeinek: globális jelenlét, teljes körű megoldások biztosítása, autonómia, Wi-Fi csatlakozás, önálló térképalkotás, és flottakezelő-szoftver. A döntő tényező pedig a Mobile Industrial Robots által nyújtott szolgáltatási és karbantartási szint volt, amelyet nagyon magasra értékeltek.

Mindezekben az esetekben a tulajdonlási költséget is szigorúan kiszámolták, ami különösen a növekvő energiaköltségek mellett bizonyult hasznosnak.

„Büszkén mondhatjuk, hogy termékeinket – többek közt – alacsony energiafogyasztásuk is megkülönbözteti. Egy MiR robot egy teljes napon keresztüli működtetése mindössze 2,58 euróba kerül. Az AMR-jeink bevezetésével az ügyfelek kiváló teljesítményt és alacsony energiaszámlát kapnak”

– mondta Jesper Sonne Thimsen.

A MiR lendületet kapott a CEE régióban

A Mobile Industrial Robots 14 forgalmazóval, és hitelesített integrátorral, valamint 4 MiRGo partnerrel van jelen a teljes CEE (Közép- és Kelet-Európa) régióban. Ezekben az országokban erős partnerhálózat épült ki, amely lehetővé teszi, hogy a MiR közel legyen az ügyfelekhez és igényeikhez.

„Sokban támaszkodunk régióbeli partnereinkre, akik ismerik a helyi piacokat, jelenlegi és leendő ügyfeleinket. Úgy véljük, hogy Paul Olariu, a régió új területi értékesítési vezetőjének kinevezésével megerősíthetjük pozíciónkat Romániában és több romániai vállalat profitálhat majd megoldásaink bevezetéséből”

– mondja Alberto Botarelli, a Mobile Idustrial Robots kelet-európai és finnországi területi értékesítési vezetője.

AMR-ek a jövőben – mire számíthatunk

A sajtótájékoztató során Jesper Sonne Thimsen ismertette azokat a legfontosabb trendeket, amelyek a robotika és az automatizálás jövőjét alakítani fogják. Ezek a demográfiai változásokkal (munkaerőhiány), a költségek optimalizálásának szükségességével és a technológiai fejlesztésekkel kapcsolatosak.

Az AMR-ek és más robotok ipari jelenlétének gyors növekedése, valamint az új kommunikációs szabványok megnövelik a különböző márkájú gépekből álló flották kezeléséhez szükséges eszközök iránti igényt. Az 5G kommunikációs szabvány szélesebb körű alkalmazása új lehetőségeket kínál a gyorsabb adatcserét és a robotok gyorsabb válaszidejét érintően. Ezt a tendenciát erősíti a mesterséges intelligencia fejlesztése, amely közvetlen kommunikációt tesz lehetővé az AMR-ek között, és például mentesítik az üzemeltetőt a küldetések fontossági sorrendjének meghatározásától. Emellett az egyes „klasszikus” robotalkalmazások közötti határok elmosódása, és a különböző beszállítóktól származó különböző eszközök egyetlen megoldásba való összevonása már most egy fontos tényező, ami idővel még tovább fog erősödni.

„Mivel látjuk, hogyan használják ügyfeleink az általunk kínált megoldásokat, tudjuk, hogy a lehetőségek végtelenek – minden csak azon múlik mekkora a probléma megoldására irányuló hajlandóság”

– foglalta össze Jesper Sonne Thimsen.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Az Ozempic hatása már az élelmiszeriparban is érezhető: tényleg egyre kevesebbet eszünk?

A gyógyszeripar már az étkezési szokásainkat is befolyásolja: így reagálnak az élelmiszergyártók a legújabb trendekre.

Nemzetközi kutatások szerint a GLP-1 alapú gyógyszereket (ilyen például az elmúlt években elhíresült Ozempic is) használó fogyasztók és háztartások körében egyértelmű változások tapasztalhatóak az étkezési szokásokban: kevesebb mennyiséget, kisebb adagokat fogyasztanak, és ki is hagynak étkezéseket. Bár első hallásra elenyészőnek gondolhatnánk a hatását, valójában érzékelhető károkat okoz az élelmiszeriparnak a testsúlycsökkentésre használt gyógyszerek terjedése. A német YouGov becslése szerint az új étkezési trend évi körülbelül 325 millió eurós korrigált árbevétel visszaesést okoz az ország gazdaságának.1

Az élelmiszeripar bevételei is karcsúbbá válnak?

A nemzetközi kutatási eredmények két új tendenciát támasztanak alá az élelmiszeriparban: egyrészt kisebb adagokra és kevesebb étkezésre tartanak igényt a gyógyszeres segítséggel fogyókúrázni vágyók, másrészt pedig a korábbinál hangsúlyosabb szerepet kap náluk a minőség kérdése. A BSI által végzett, önbevalláson alapuló panelkutatása szerint a GLP-1 alapú készítményt használók 74%-a azt nyilatkozta, hogy fontosabb számára egy adagon belül a minőség, mint a mennyiség. Az egyértelmű előnyöket felsorakoztató termékekért átlagosan 28%-os árprémiumot is elfogadhatónak tartottak.2

Éppen ezért elmondható, hogy az élelmiszeriparnak nem egy disztópiára kell felkészülnie: téves azt gondolni, hogy a minőségi, kiegyensúlyozott tápanyagtartalmú, finom ételeket tablettákra cserélné a társadalom. Ha viszont egy egyre növekvő célcsoport fokozatosan kevesebbet, kisebb adagokat eszik, az impulzusvásárlásokat pedig tudatos választásra cseréli, akkor az élelmiszeripar termékfejlesztési logikájának is változnia kell. 

Az ár-érték arány újraértelmezése is elkezdődött

Korábban megfigyelhető volt az élelmiszeriparban, hogy a nagyobb kiszerelésű termékeket értékelték jó ár-érték arányúnak. Ezzel szemben az új trendből kirajzolódni látszanak a modern fogyasztói igények: kellemes ízvilág és egészséges tápanyagtartalom ugyanabban a termékben, nagyobb fehérje- és rosttartalom, könnyebb ételek. Azoknak a gyártóknak, akik időben szeretnének reagálni a változásokra, érdemes kisebb, praktikus kiszerelésekben gondolkodniuk, valamint olyan termékeket fejleszteniük, amelyek “diétás” ízvilág nélkül hordozzák magukban egy kiegyensúlyozott, tudatosan összerakott étrend minden előnyét. A fehérjedús müzliszeletektől a magas rosttartalmú italokon át a cukormentes édességekig számos termék világít rá arra, hogy a mennyiségnél fontosabbá vált az innovatív, tudatos megközelítés.

A gyártók felelőssége a társadalom egészére kiterjed

Fontos hangsúlyozni, hogy az élelmiszergyártóknak a felhasználói igények kielégítése mellett erős társadalmi szerepük is van. Ha a piacon elérhetőek az egészséges, akár a fogyni vágyók étrendjébe is beilleszthető alternatívák, azzal a csodadiéták és a trendalapú módszerek helyett a valódi, hosszú távon fenntartható életmódváltást támogathatják. Ez a készételektől kezdve a péksüteményeken és a snaceken át a reggelikig, italokig és desszertekig szinte bármilyen kategóriát jelenthet.

„Gyártóként azzal kell foglalkoznunk, hogy milyen ételekkel tudjuk segíteni a vásárlókat a mindennapokban. Szerintem ma már kevés annyit írni egy csomagolásra, hogy »diétás«: legyen világos, miből készül a termék, milyen a tápértéke, és hogyan illeszthető be az étrendbe. Közben az íz és az elkészítés is számít, mert egy hosszú munkanap végén is szeretnénk jót enni, lehetőleg különösebb bonyodalom nélkül. A Szafinál ezekre a szempontokra építünk. A GLP-1 körüli változások kapcsán is abban látom a feladatunkat, hogy segítsük a tudatos választást, és olyan élelmiszereket kínáljunk, amelyeket a vásárlók hosszú távon is szívesen fogyasztanak.”

– mondta Ipsits Anita, a Szafi tulajdonosa és ügyvezetője. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Ha minden háztető áramot termel, a hálózatnak azt látnia kell: így készül fel Karintia a napelemes boomra

A közeli jövőben már nem a zöld áram termelése, hanem a szállítása lesz a szűk keresztmetszet, Karintia ezt előzi meg digitális hálózatirányítás-fejlesztéssel.

A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra.

Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei.

A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.

Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.

A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.

A karintiai példa jól mutatja az európai trendet: az elosztói hálózatok a passzív infrastruktúrából aktívan irányított, adatvezérelt rendszerekké válnak. Aki erre időben felkészül, jobban megbirkózik a megújuló termelés növekedésével. Aki lemarad, az dugókkal, korlátozásokkal és csúcsra méretezett, költséges beruházásokkal fizet majd.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Toyota és a Rivian is a Stratasys új 3D nyomtatót választotta

Az ipari 3D nyomtatás egyre nagyobb szerepet kap az autógyártásban, különösen a gyártási segédeszközök, szerelőkészülékek és funkcionális alkatrészek előállításában.

A Stratasys új F870 rendszere a nagyformátumú additív gyártás lehetőségeit bővíti, amelynek képességeit már a Toyota és a Rivian is vizsgálja saját gyártási folyamataiban.

A Stratasys tovább bővítette ipari FDM technológiára épülő termékportfólióját az új F870 3D nyomtatóval, amelyet kifejezetten a nagy igénybevételű üzemi alkalmazásokhoz fejlesztettek. A berendezés a nagy építési térfogatot, a szabályozott hőmérsékletű gyártási környezetet és a nagy teljesítményű műszaki polimerek alkalmazását egyesíti. A fejlesztés célja, hogy az additív gyártás ne csupán a prototípusok készítésében, hanem a mindennapi ipari termelésben is gazdaságosan alkalmazható legyen.

Az új rendszer iránt már a bevezetés előtt jelentős érdeklődés mutatkozott. A Toyota Production Engineering Kentucky állambeli, georgetowni részlege, valamint a Rivian Automotive michigani, plymouthi üzeme is megkezdte az F870 képességeinek vizsgálatát. A két autógyártó elsősorban a gyártási segédeszközök, szerelési és ellenőrző készülékek, valamint a fejlett prototípusgyártási alkalmazások területén keresi a technológia felhasználási lehetőségeit.

Nagyobb méret, szélesebb alkalmazhatóság

A Stratasys F870 egyik legfontosabb műszaki jellemzője az 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térfogat. A gyártó szerint a berendezés kategóriájának leghosszabb, teljesen fűtött építési terével rendelkezik, amely lehetővé teszi nagyméretű, összetett geometriájú alkatrészek előállítását.

A rendszer többféle ipari alapanyaggal működik, köztük ASA, ABS, Nylon 12CF, valamint az új ABS Draft Gray anyaggal. Különösen fontos a szénszál-erősítésű Nylon 12CF alkalmazhatósága, amely nagy merevségének, szilárdságának és tartósságának köszönhetően alkalmas lehet jelentős mechanikai igénybevételnek kitett gyártási segédeszközök készítésére.

A technológia egyik előnye, hogy a hagyományos forgácsolással vagy más gyártási eljárással készülő egyedi készülékek bizonyos esetekben közvetlenül, szerszámozási igény nélkül állíthatók elő. Ez különösen a gyakran módosuló gyártási folyamatoknál, a kisebb sorozatoknál és az egyedi szerelési feladatoknál jelenthet idő- és költségmegtakarítást.

Az autóipari gyártás rugalmasságát növelheti

A Toyota és a Rivian érdeklődése jól mutatja, hogy az additív gyártás szerepe fokozatosan átalakul az autóiparban. A technológia ma már nem kizárólag a termékfejlesztés és a prototípusgyártás eszköze, hanem egyre inkább a gyártósorok működését támogató megoldás.

A nagyméretű szerelőkészülékek, ellenőrző sablonok és egyedi befogók hagyományos előállítása gyakran jelentős átfutási idővel jár. A 3D nyomtatás lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az eszközök közvetlenül a digitális tervek alapján készüljenek el, és szükség esetén gyorsan módosíthatók legyenek.

A Toyota szakemberei szerint az additív gyártás már bizonyította értékét a vállalatnál, a következő lépés pedig az alkalmazási területek további bővítése. Az F870 mérete, alapanyagválasztéka és ipari kialakítása olyan lehetőségeket kínál, amelyek illeszkedhetnek a gyártó újabb termelési igényeihez.

A Stratasys fejlesztése egy szélesebb iparági folyamatba illeszkedik, amelyben a vállalatok a gyártási rugalmasság növelésére, az ellátási láncoktól való függőség mérséklésére és a termelési költségek csökkentésére törekednek.

Az F870 megjelenése újabb lépést jelenthet az additív technológiák üzemi integrációjában. A nagyobb gyártási kapacitás, a műszaki alapanyagok és a megbízhatóan ismételhető gyártási folyamatok együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a 3D nyomtatás a hagyományos gyártástechnológiák egyre fontosabb kiegészítőjévé váljon.

A Stratasys ipari additív gyártási megoldásait Magyarországon a VARINEX Zrt. képviseli, amely több mint két évtizede foglalkozik a gyártó technológiáival.

varinex.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss