Connect with us

Ipar

Az automatizálásé az intralogisztika jövője

amr

Jesper Sonne Thimsen, a vezető autonóm mobil robotokat (AMR-eket) gyártó Mobile Industrial Robots (MiR) kelet- és közép-európai régiójának értékesítési igazgatója sajtótájékoztatón ismertette az AMR piacot érintő legfontosabb trendeket.

A robotok elsődleges gyártásban történő elterjedtebb használata nagyobb AMR-flottákkal rendelkező összetett alkalmazásokat eredményez, amelyek szükségessé teszik az interoperabilitást, a más robotokkal és informatikai rendszerekkel való fejlettebb együttműködést, a könnyebb karbantartást és az MI-funkciókat.

MIR og Thomas Visti

45%-os növekedés, és még nincs vége – robotizálás piaci nézőpontból

A mobil robotmegoldások már rendszeresen alkalmazott módszernek számítanak a szállítás és logisztika területén, 2021-ben több mint 49.500 egységet értékesítettek, az IFR riport adatai szerint. Ez jelentős, 45%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. Ezek a számok az automatizált mobil szállítás iránti gyártóipari keresletet is tükrözik – az eladott egységek több mint 80%-a volt közforgalom nélküli beltéri környezetben közlekedéshez és a logisztikához alkalmas mobil robot. 2021-ben a területen értékesített egységek száma 47%-kal, több mint 40 ezer robotra nőtt.

„Az anyagmozgatás automatizálásának szükségességét még időszerűbbé teszi a munkaerőhiány, valamint a rugalmas termelés és szolgáltatás igénye. Az elmúlt évek pedig bebizonyították, hogy ezekre a problémákra a robotizálás a válasz. A MiR robotok a hét minden napján 24 órában dolgoznak és megbirkóznak a változó munkakörnyezettel és a változó igényekkel, lehetővé téve a gyártók számára, hogy olyan munkakörökbe csoportosítsák át a munkaerőt, amelyek az értéklánc növelésére összpontosítanak, nem pedig azokra, amelyek csak költséget jelentenek a vállalat számára”

– mondja Jesper Sonne Thimsen, a Mobile Industrial Robots (MiR) kelet- és közép-európai régiójának értékesítési igazgatója

Eaton és Forvia – bepillantás sikeres telepítésekbe

A román Eaton egy globális energiagazdálkodási vállalat. Az aradi üzemükben az életvédelmi üzletáguk számára gyártanak termékeket. A MiR robotokat azért telepítették, hogy optimalizálják az intralogisztikai és biztonsági folyamatokat. A legfőbb cél az volt, hogy tehermentesítsék a munkaerőt, és magasabb hozzáadott értékű feladatokra, például összetett csapatokra csoportosítsák át az alkalmazottakat. A MiR robotok heti hat napon dolgoznak az Eatonnál, két műszakban, mialatt naponta több mint 100 raklapot szállítanak.
Az AMR-ek telepítése előtt az anyagokat az alkalmazottak kézi targoncával szállították. Ez fölöslegesen vitt el időt, különösen a műszakok között, amikor szerelősorokat kellett felkészíteni az érkező munkások számára. A teljes flotta 5 MiR robotból áll. A vállalat azt tervezi, hogy az új MiR250-eket elektronikai alkatrészek válogatásával bízza meg a felületszerelési technológia területének kontrollált környezetében.

14 MiR robot üzemel a Forvia píseki gyárában Csehországban. Ebből hét – főként MiR600 – nagy teherbírású robot, a készáru-területen dolgozik, üres raklapokat szállítanak a szerelősorokra, a teli raklapokat pedig a logisztikai területre viszik. A második terület, ahol MiR250 robotok dolgoznak, a raktárból az összeszerelő sorokig történő komponensek utánpótlása. A robotok a nap 24 órájában működnek a raktárban, a hét minden napján, mind a három műszakban. Azért esett a MiR robotokra választás, mivel ezek funkciói feleltek meg leginkább a gyártó igényeinek: globális jelenlét, teljes körű megoldások biztosítása, autonómia, Wi-Fi csatlakozás, önálló térképalkotás, és flottakezelő-szoftver. A döntő tényező pedig a Mobile Industrial Robots által nyújtott szolgáltatási és karbantartási szint volt, amelyet nagyon magasra értékeltek.

Mindezekben az esetekben a tulajdonlási költséget is szigorúan kiszámolták, ami különösen a növekvő energiaköltségek mellett bizonyult hasznosnak.

„Büszkén mondhatjuk, hogy termékeinket – többek közt – alacsony energiafogyasztásuk is megkülönbözteti. Egy MiR robot egy teljes napon keresztüli működtetése mindössze 2,58 euróba kerül. Az AMR-jeink bevezetésével az ügyfelek kiváló teljesítményt és alacsony energiaszámlát kapnak”

– mondta Jesper Sonne Thimsen.

A MiR lendületet kapott a CEE régióban

A Mobile Industrial Robots 14 forgalmazóval, és hitelesített integrátorral, valamint 4 MiRGo partnerrel van jelen a teljes CEE (Közép- és Kelet-Európa) régióban. Ezekben az országokban erős partnerhálózat épült ki, amely lehetővé teszi, hogy a MiR közel legyen az ügyfelekhez és igényeikhez.

„Sokban támaszkodunk régióbeli partnereinkre, akik ismerik a helyi piacokat, jelenlegi és leendő ügyfeleinket. Úgy véljük, hogy Paul Olariu, a régió új területi értékesítési vezetőjének kinevezésével megerősíthetjük pozíciónkat Romániában és több romániai vállalat profitálhat majd megoldásaink bevezetéséből”

– mondja Alberto Botarelli, a Mobile Idustrial Robots kelet-európai és finnországi területi értékesítési vezetője.

AMR-ek a jövőben – mire számíthatunk

A sajtótájékoztató során Jesper Sonne Thimsen ismertette azokat a legfontosabb trendeket, amelyek a robotika és az automatizálás jövőjét alakítani fogják. Ezek a demográfiai változásokkal (munkaerőhiány), a költségek optimalizálásának szükségességével és a technológiai fejlesztésekkel kapcsolatosak.

Az AMR-ek és más robotok ipari jelenlétének gyors növekedése, valamint az új kommunikációs szabványok megnövelik a különböző márkájú gépekből álló flották kezeléséhez szükséges eszközök iránti igényt. Az 5G kommunikációs szabvány szélesebb körű alkalmazása új lehetőségeket kínál a gyorsabb adatcserét és a robotok gyorsabb válaszidejét érintően. Ezt a tendenciát erősíti a mesterséges intelligencia fejlesztése, amely közvetlen kommunikációt tesz lehetővé az AMR-ek között, és például mentesítik az üzemeltetőt a küldetések fontossági sorrendjének meghatározásától. Emellett az egyes „klasszikus” robotalkalmazások közötti határok elmosódása, és a különböző beszállítóktól származó különböző eszközök egyetlen megoldásba való összevonása már most egy fontos tényező, ami idővel még tovább fog erősödni.

„Mivel látjuk, hogyan használják ügyfeleink az általunk kínált megoldásokat, tudjuk, hogy a lehetőségek végtelenek – minden csak azon múlik mekkora a probléma megoldására irányuló hajlandóság”

– foglalta össze Jesper Sonne Thimsen.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A Kingston Technology 2024-ben is megőrizte vezető helyét a DRAM-modulok eladásában

A Kingston Technology Europe Co LLP, a memóriatermékek és technológiai megoldások terén világvezető Kingston Technology Company, Inc. egyik társvállalata, a mai napon bejelentette, hogy a TrendForce elemzőcég árbevétel szerinti legfrissebb rangsorában nemzetközi szinten első helyet szerzett a DRAM-modulgyártók között.

A Kingston a hozzávetőlegesen 66%-os piaci részesedésével továbbra is őrzi vezető szerepét. A TrendForce szerint a DRAM-modulok eladása 2023 azonos időszakához képest 7%-kal nőtt, ami az előző évi csökkenéshez képest fordított tendenciát jelent. A Kingston megőrizte erős piaci részesedését annak ellenére is, hogy bevételeinek növekedési üteme lassult a 2024 második felében tapasztalt mérséklődő fogyasztói kereslet miatt.

A jelentés kiemelte, hogy a világ öt első számú memóriamodul-gyártója tette ki a 2024-es összértékesítések 81%-át, az első nyolc pedig 83%-os piaci részesedést tudhatott magáénak. Az eredmények megerősítették, hogy a Kingston dominánsan vezeti a DRAM-modulok piacát, mivel a második helyen álló szállító a teljes piaci részesedésből mindössze 5 százalékot tudott megkaparintani. 2023 4. negyedévének végén a DRAM-beszállítók elkezdték előnyben részesíteni a nagy sávszélességű memóriákat és a szerverminőségű DDR5-termékeket. Ez a stratégiai váltás a többi DRAM-típus szűkebb elérhetőségéhez vezetett, ami megnövelte a keresletet, és összességében magasabb árakat eredményezett. Válaszul a modulgyártók növelték a beszerzést és feltöltötték készleteiket, ami 2024-ben összesen 13,3 milliárd dolláros piaci bevételt eredményezett. Az év második felében azonban a modulárak emelkedése elkezdte visszafogni a keresletet, ami végső soron korlátozta az értékesítés növekedését.

2024-ben a Kingston piacra dobta a Kingston FURY Renegade termékcsalád korlátozott kiadású, versenyautók ihlette változatát. A Kingston FURY Renegade DDR5 RGB Limited Edition feltűnő, a modern versenyautókat idéző lekerekített dizájnjával a legújabb technológiákat ötvözve 8000 MT/s-es agresszív sebességet biztosított, amely támogatta az extrém órajeltúlhajtási lehetőségeket, miközben minimálisra csökkentette a teljesítményt korlátozó szűk keresztmetszeteket. A Kingston továbbá bevezette a Kingston FURY Renegade DDR5 CUDIMM-modulokat is, amelyek kompatibilisek az Intel új 800-as szériás (korábbi kódnevén Arrow Lake) lapkakészletével. Az alapórajel növelését támogató DDR5 CUDIMM-modulok a professzionális felhasználók olyan szélesebb csoportjához is eljutnak, akik csúcsteljesítményt követelnek, és rendszereikből a lehető legtöbbet szeretnék kihozni a jelintegritás romlása nélkül.

„A TrendForce 2024-es értékelése jól tükrözi vállalatunk töretlen erejét és rendkívüli alkalmazkodóképességét egy újabb kihívásokkal teli üzleti év során”

– nyilatkozta Iwona Zalewska, a Kingston EMEA-régiójának DRAM-részlegéért felelős értékesítési menedzsere, majd hozzátette:

„Ez a mérföldkő nem csupán a Kingston domináns piaci jelenlétét érzékelteti, hanem rávilágít a vállalat rugalmasságára és iparágon belüli jelentőségére is, hiszen immár 22 egymást követő évben sikerült megőriznünk vezető pozíciónkat.”

További információkért látogass el a kingston.com oldalra.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Hatékonyabb vízgazdálkodás digitális megoldásokkal

A vezetők 60 százaléka úgy véli, hogy a víziközmű-hálózattal kapcsolatos kockázatok meghaladják az összes többi infrastrukturális fenyegetést, kétharmaduk pedig egyetért azzal, hogy a vízügyi infrastruktúra rövid távú korszerűsítése kritikus fontosságú – derül ki a Schneider Electric új, amerikai döntéshozók körében végzett felméréséből.

Az olyan intelligens technológiák, mint például a szivárgásérzékelés és a digitális ikrek költségmegtakarítást és az ellátásbiztonság növelését eredményezhetik a vízgazdálkodásban.

Az Egyesült Államok globális szinten vezető az egy főre jutó vízfogyasztásban (naponta 6821 liter), azonban a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézetének adatai szerint az országban kezelt vízmennyiség 20 százaléka (naponta 26,5 milliárd liter, ami elegendő lenne New York egy hétig tartó vízellátásához) a szivárgó csövek miatt elvész. Mivel évente 292 000 vízvezeték-törés történik az Egyesült Államokban, a pénzügyi és működési károk hatalmasok, a közműveknek például éves szinten 6,4 milliárd dollárnyi bevételkiesést jelent ez, a városoknak pedig 2,6 milliárd dollárnyi javítási költséggel jár évente.

Szakadék a stratégiák és a tényleges lépések között

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat új kutatása szerint az amerikai vezetők ugyan felismerik, hogy mennyire sürgető az intelligens vízgazdálkodás bevezetése és az infrastruktúra modernizálása, azonban aggasztó szakadék tátong a kidolgozott stratégiák és azok megvalósítása között. A több mint 200 amerikai döntéshozó véleményén alapuló, a NewtonX B2B kutatócéggel együttműködésben végzett felmérés arra is rámutatott, hogy bár a kockázatok széles körben ismertek, a tényleges lépések elmaradnak. Míg 10 városvezetőből 9 és 10 üzleti vezetőből 6 arról számolt be, hogy rendelkeznek vízstratégiával, csak egy kis részük hajtja végre azt teljes mértékben.

A vezetők mindössze 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy következetesen megvalósítja az intelligens vízgazdálkodás bevezetésével kapcsolatos terveket. A tényleges lépéseket leginkább a költségvetési korlátok, a hálózatok folyamatos működésével kapcsolatos elvárások és a valós idejű adatok hiánya gátolja a válaszadók szerint. A kiberbiztonsági aggályok is jelentős szerepet játszanak, a vezetők 25 százaléka aggódik a rendszer sebezhetősége miatt.

Eltérő prioritások

A tanulmány rávilágít a prioritások közötti különbségekre is: míg a városvezetők a vízgazdálkodást közepes prioritásnak tartják, addig az üzleti vezetők nem tekintik prioritásnak azt, és háromszor nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a költségcsökkentésnek, emellett kiemelt figyelmet fordítanak a mesterséges intelligenciára (MI) és a digitális átalakulásra. Ez a megközelítés azért is elgondolkodtató, mert az amerikai termelőipar – amely már most is a vízfelhasználás több mint 75 százalékáért felelős az Egyesült Államok 60 megyéjében – a gyártás visszaköltöztetése és a digitalizáció miatt rohamosan bővül, ami azzal jár, hogy a víz iránti kereslet is emelkedni fog.

Ezt figyelembe véve, valamint az elöregedő víziközmű-rendszerek állapotát is figyelembe véve, nem meglepő, hogy a vezetők 60 százaléka úgy véli, hogy a vízzel kapcsolatos kockázatok meghaladják az összes többi infrastrukturális fenyegetést, és kétharmaduk egyetért azzal, hogy a vízügyi infrastruktúra rövid távú korszerűsítése kritikus fontosságú.

„A víz nem csak az élethez elengedhetetlen, hanem az amerikai gazdaság erejének is a gerincét képezi – mégis, ma az Egyesült Államok súlyos vízválsággal küzd, amelyet a csökkenő vízkészletek és az elavult infrastruktúra okoz. A hatékony vízgazdálkodás nem könnyű feladat, és az éghajlati és demográfiai nyomás még tovább nehezíti a helyeztet, de egyértelmű lehetőségünk és közös felelősségünk van abban, hogy megvalósítsuk az intelligens vízstratégiákat annak érdekében, hogy ne veszélyeztessük a gazdasági növekedést és a városok ellenálló képességét”

– hangsúlyozta Sophie Borgne, a Schneider Electric „Water & Environment Segment” részlegének elnöke.

A digitális megoldások megtérülnek

Az intelligens technológiák, mint például a szivárgásérzékelés és a digitális ikrek, már bizonyított előnyökkel járnak. A városvezetők közel fele, míg az üzleti vezetők 40 százaléka 5–10 százalékos költségmegtakarítást ér el alkalmazásukkal, míg az MI-alapú vízegyensúlyi modellek segítségével a szervezetek akár 60 százalékos vízveszteséget is azonosíthatnak, és ezt a mennyiséget újrahasznosíthatják.

A modernizációs törekvések azonban továbbra is számos kihívással szembesülnek. A költségvetési korlátok, a kiberbiztonsági kockázatok és a bonyolult működés továbbra is a fő akadályokat jelentik az intelligens megoldások bevezetése során. A városvezetők a tudáshiányt emelik ki, míg az üzleti vezetők a haladást gátló, egymással versengő prioritásokkal küzdenek.

Texasban működik

2024-ben a Texas államban található Conroe városa – ami az egyik leggyorsabban növekvő település az Egyesült Államokban – bejelentett egy 50 millió dolláros infrastrukturális fejlesztést, amely magában foglalja a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú megoldása, az EcoStruxure Automation Expert bevezetését, annak érdekében, hogy 19 vízmű esetében automatizálással növeljék a hatékonyságot és a működési biztonságot. Az együttműködés új példát állít fel a skálázható, jövőre kész infrastruktúra terén, bemutatva, hogy a digitális átalakulás hogyan teheti rugalmasabbá a vízellátást és nyújthat védelmet az éghajlati ingadozások ellen.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Új utakon a műanyaggyártás – a fenntarthatóság diktálja a tempót

A műanyag nélkülözhetetlen mindennapi életünkben, ugyanakkor előállítása és hulladékként való kezelése komoly környezeti kihívást jelent.

Míg a PET-palackok és egyszer használatos zacskók esetében már látható előrehaladás, a legtöbb, összetett anyagból készülő műanyag újrahasznosítása továbbra is megoldatlan. Vannak azonban megoldások a műanyag környezetterhelésének csökkentésére, amelyek már a gyártás során figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat. A BorsodChem gödöllői Innovációs Központja olyan új alapanyagokat és technológiákat fejleszt, amelyekkel csökkenthető a termékek CO₂-lábnyoma, mérsékelhető az anyag és energia-felhasználás, valamint azok választ adhatnak a klímaváltozás és a piac új igényeire.

Bizonyos műanyag-csomagolások – így például a PET-palackok és az egyszerhasználatos zacskók – esetében már jelentős lépések történnek annak érdekében, hogy minél inkább visszaszoruljon a használatuk, illetve növekedjen az újrahasznosításuk mértéke. Ez azonban korántsem jelent megoldást az összes műanyag tekintetében, ugyanis a legtöbb használati tárgyunk többféle anyag keverékéből áll össze, ráadásul sem uniós, sem iparági szinten nincs egyelőre olyan újrahasznosítási eljárás, amely egységesen használt és támogatott lenne. A műanyaggyártásnak ezért nagy felelőssége van abban, hogy megtalálja azokat az új alapanyagokat és technológiákat, amelyekkel csökkenthető bolygónk környezeti terhelése. Európa egyik piacvezető műanyag-alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártójának, a BorsodChemnek a gödöllői Innovációs Központjában ezt a szemléletet követve olyan fejlesztési irányvonalakon dolgoznak, amelyek már most lehetőséget kínálnak arra, hogy csökkentsék az előállított termékek CO2-lábnyomát, illetve segítsék az alkalmazkodást az éghajlatváltozáshoz.

Kevesebb anyag- és energia felhasználással ugyanolyan terméktulajdonságok

Az egyik legsokoldalúbban felhasználható, kitűnő hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkező műanyagot, a poliuretánt (PU) az ágymatracoktól és cipőtalptól az elektronikai eszközök burkolatán át a különböző szigetelésekig, tömítőanyagokig és ragasztókig rendkívül széles körben alkalmazzák. A zöld átállás és a klímaadaptáció olyan új igényeket és követelményeket támasztanak, amelyek ráirányítják a figyelmet arra, hogy a gyártóknak tudatosan az innovatív és fenntartható megoldások alkalmazására kell törekedniük.

„Olyan új technológiákra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy kevesebb alapanyag felhasználásával biztosítsuk ugyanazokat, vagy akár még előnyösebb termékjellemzőket. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy például az autóülésekben használt PU-habhoz olyan poliuretánt fejlesztünk, amely kisebb sűrűség mellett biztosítja az elvárt stabilitást, kényelmet és tartósságot”

– magyarázta Kruppa László vezérigazgató.

A műanyagok új generációja

A nem megújuló erőforrások – főként a kőolaj – felhasználásának kiváltását szolgálja a biológiai, bio-cirkuláris, illetve cirkuláris anyagok egyre nagyobb arányú alkalmazása a műanyagiparban. Ide tartoznak a mezőgazdasági termékekből, használt sütőolajból, erdészeti maradékból vagy például a műanyag-hulladékból előállított alapanyagok – kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy ezek fenntartható forrásból származzanak. Az ilyen új generációs műanyagok – például a bioalapú izocianátok és a bioalapú termoplasztikus poliuretán – előállításának sokkal kisebb a CO2-lábnyoma, az előállítási költségek azonban egyelőre még akadályát jelentik a széleskörű elterjedésüknek.

Klímaváltozás generálta új igények

A klímaváltozás már a végfelhasználók oldaláról is új igényeket generál. Olaszország délebbi részein ugyanis a tartósan magas hőmérséklet miatt a matracgyártók már nem tudják eladni a hagyományos memóriahabos ágybetéteteket, ezért számukra olyan új alapanyagot kellett fejleszteni, amely hasonló – de hőmérséklettől független – tulajdonságokkal bír, mint az eredeti memóriahab. Az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet emelkedés az épületek szigetelésére is hatással van – míg korábban inkább a hideg ellen volt szükség erre, addig jelenleg már egyre inkább a házfalak túlzott felmelegedését gátló burkolat iránti igény növekszik. A PU a belsőégésű motoros autókban is a két leggyakrabban alkalmazott műanyag egyike. Az autóipar átalakulása, az elektromosautók terjedése ugyanakkor szintén a szigetelőtechnológiák fokozott alkalmazását hozza magával. Az akkucellák ezekben ugyanis fokozott hőszigetelést igényelnek. Egy-egy ilyen új autómodellben így akár már 7-8 kilogrammal több poliuretán hab is lehet a robbanómotoros társaikhoz képest, ami részben a speciális hang- és hőszigetelés, valamint a nagy teljesítményű akkumulátorok működtetése miatt szükséges.

„Műanyagok nélkül a megszokott kényelmünk és biztonságunk elérhetetlen lenne, de a klímaváltozás okán elengedhetetlen, hogy a fenntarthatósági szempontokat már a termékek tervezésénél is érvényesítsük. Ezzel tudjuk biztosítani, hogy az adott műanyag tárgy az életciklusa végén megfelelő mértékben újrahasznosítható legyen.”

– hangsúlyozta Kruppa László vezérigazgató.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss