Ipar
Energiahatékonyság és fenntarthatóság a Siemensszel
A növekvő villamosítás miatt a valódi energiahatékonyság elérése sürgetőbb, mint valaha.
Legyen szó a szén-intenzív energiáról a megújuló energiaforrásokra való átállásról, az üzemek energiaigényének optimalizálásáról vagy energiahatékonyabb termékek tervezéséről. – kezdi Simon András, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője.
MM: Mit tart a gyártói iparágak számára a legfontosabb feladatnak energetikai és környezetvédelmi területen?
S.A.: A villamosítás érdekében az elmúlt években számos vállalat lépett az energiahatékony termelés felé vezető útra, vagy legalábbis megvizsgálta termelési folyamatait felmérve azt hogyan tudja alkalmazni a piacon lévő megoldásokat és rendszereket. A rendszerek kiválasztása és annak a mérlegelése, hogy milyen mértékben járulhatnak hozzá az energiahatékony termeléshez nem kis feladat, de minden lépés számít. Ahhoz viszont, hogy a megfelelő időben tudjon megfelelő döntéseket hozni, folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az energiafogyasztást az egész vállalaton belül ezért korábbi cikkeinkben az adatgyűjtésre és annak szükségességére hívtuk fel a figyelmet. Az elmúlt évben az energetikai fejlesztések mellett a karbonlábnyom csökkentése is kiemelt szerepet kapott ezért a Siemens ökoszisztéma-alapú megközelítést fejlesztett ki. A SiGreen lehetővé teszi a termék szénlábnyomának megbízható nyomon követését az ellátási láncban. A nyílt Estanium hálózat hozzájárul ahhoz, hogy a kibocsátási adatokat valódi ökológiai lábnyomban egyesítsék a vállalatok és arra használják az adatokat, hogy jobban kihasználják erőforrásaikat, előkészítsék az utat a környezetbarát és fenntartható gazdaság felé.
„A termékek ökológiai lábnyomának legnagyobb hányadát az ellátási lánc teszi ki, az ipar szén-dioxid mentesítése olyan kihívás, amellyel az összes érintett félnek együtt kell megbirkóznia.”
– Simon András, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője.
Az automatizálási technológia és az ipari szoftverek vezető szállítójaként a Siemens első alkalommal indított útjára olyan megoldást, amely hatékonyan lekérdezi, kiszámítja és továbbítja a tényleges termék szénlábnyomát (PCF). A SiGreen mostantól lehetővé teszi az emissziós adatok cseréjét az ellátási lánc mentén, és azokat a vállalat saját értékteremtéséből származó adatokkal kombinálva a termék valódi szénlábnyomának megállapítása érdekében. Ennek elérése érdekében a Siemens nyitott, ágazatközi Estainium hálózatot kezdeményezett azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a gyártók, beszállítók, ügyfelek és partnerek számára a megbízható PCF adatok cseréjét. Azzal, hogy a SiGreen támogatja a vállalatokat termékük szénlábnyomának követésében, célzott csökkentési intézkedéseket tehetnek, amelyek számszerűsíthető hatást fejtenek ki. A CO2-gazdálkodás így támogatja a vállalatokat a szén-dioxid-semleges termelés felé vezető úton, és segíti őket abban, hogy a fenntarthatóságot meghatározó versenyelőnnyé alakítsák.
MM: Cégüknek vannak megvalósult energiahatékonysági beruházásai, terveznek a közeljövőben újakat?
S.A.: Összetett technológiai vállalatként a Siemens olyan megoldásokat fejleszt, amelyek az ipar digitális átalakulását, az intelligens infrastruktúrát és a fenntartható épületautomatizálást mozdítják elő, hogy szembe tudjunk nézni a globális kihívásokkal és fenntartható növekedést érjünk el. A Siemens hosszú évek, évtizedek óta folyamatosan végez energiahatékonysági beruházásokat gyártóhelyein szerte Európában, de lokálisan is felügyeli illetve karbantartja folyamatait, hogy azok elősegítsék a fenntarthatóság minél magasabb fokú elérését. Ügyfeleinknél számos projekten keresztül látjuk, mely energiahatékonysági beruházásokat választják előszeretettel vagy hogyan építenek fel egy témához kapcsolódó projektet. A beruházások összetétele, bonyolultsága függ az ágazati portfoliótól amit mi is szem előtt tartunk egyes megoldásaink összeállításánál.
Alapkövetelmény a fenntartható termelésre való törekvés, viszont ennek elérési útja változó, például más és más az üvegiparban, gumiiparban, fafeldolgozásban, intralogisztikában, élelmiszeripar területén.
Egy intralogisztikai folyamat során több villamos motort és hajtásmegoldást alkalmaznak, különböző méretű és nehézségű egységet emelnek és ilyen esetben a motorok energiahatékonysága és a hajtásmegoldásokon keresztül visszanyert energia eltárolása kerül előtérbe, viszont egy üvegipari vagy gumiipari cég jelentős hő megtermelésével gyártja le termékeit, ezért ott a gyártáshoz szükséges hőmennyiség-előállításra szolgáló energia visszaforgatására és ennek kimutatására kell fókuszálni, ide tartozik a bojlerek hőtárolók fejlesztése, felújítása. A Siemens nemzetközi területen számos projektben vesz részt, kikötők fejlesztésénél például digitális technológiákkal segíti a folyamatszimulációt és innovatív hajtásmegoldásokkal segíti az energiahatékony mozgatást, ami elengedhetetlen egy ilyen hatalmas projektben. Kiemelten kezeljük ezeket a területeket és folyamatosan egyeztetünk az egyes lépésekről az ágazati szereplőkkel.
MM: Újrahasznosítás, hulladékgazdálkodás területén milyen jó vagy még fejlesztendő megoldásokat tapasztal idehaza és a világban?
S.A.: Rengeteg jó példa és fejlesztés áll rendelkezésünkre hulladékgazdálkodás területén ebből kettőt hoztam szemléltetésként amit gyártó vállalatként mi is sikeresen alkalmazunk a mindennapokban.
Első a tervezési fázis. Egy termék élettartama alatti környezeti hatásának közel 80 százaléka a tervezési fázisban kerül meghatározásra – milyen anyagokat használnak, hogyan gyártják, energiahatékonyság, és mi lesz belőle a hasznosság megszűnése után. Ahhoz, hogy a tervezési fázisban valóban fenntartható megoldást találjunk, a környezeti hatások széleskörű ismerete szükséges a fejlesztés korai szakaszában. Ennek eléréséhez azonban újra kell gondolni a terméktervezési folyamatot, hogy az valóban rendszerszemléletű legyen és a kapcsolódó ipari ökoszisztémára és a holisztikus fenntarthatósági mutatókra épüljön.
A megoldás ezekre a problémákra az, ha a fenntarthatóságot további üzleti mérőszámként alkalmazzuk, és a digitalizáció segítségével gyorsabban érjük a valóban fenntartható termék gyártást. A második a fenntartható termék életciklus amivel egy gyártó vállalat a legnagyobb szerepet tudja vállalni a klímaváltozás elleni küzdelemben.
A világ összes hulladékának még mindig kevés (kb. 13%) hányadát hasznosítják újra. Hogyan javíthatunk ezen? Tartsuk az anyagokat és termékeket a lehető leghosszabb ideig használatban azáltal, hogy a holisztikus anyagkezelést integráljuk a termék életciklusába és prediktív karbantartással, retrofitek alkalmazásával, modern és újrahasznosíthatóságot támogató megoldásokkal meghosszabbítjuk a termék élettartamát.
A Siemens elkötelezett amellett, hogy 2020-hoz képest 2030-ra 20%-kal csökkentse ellátási lánc kibocsátását, és célja a CO2-semleges ellátási lánc elérése 2050-re, ezáltal portfóliónkkal segítjük ügyfeleinket kibocsátásuk csökkentésében, dekarbonizációs céljaik elérésében.
A témában bővebben a Siemens-podcastban: www.siemens.hu/podcast
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ajánljuk még
-
A hazai szállítmányozásban is kopogtat az e-mobilitás
-
Teljes adatátláthatóság az ipari automatizálásban
-
Közösen telepít e-kamion töltőállomásokat a Siemens és az OMV
-
Drónos növényvédelem, robottal forgatott pezsgő, karbonmentesség: újít a Törley
-
Energiatárolási beruházásnál kapott megbízást a Siemens Zrt.
-
Tudatosabbak lettek a vásárlók, keresik az energiahatékony gépeket
Ipar
A Széchenyi István Egyetem két doktorandusza került a rangos 3MT verseny hét legjobbja közé
A Széchenyi István Egyetem doktoranduszaként Péter Brúnó járműipari, míg dr. Tinka Domonkos egészségügyi kutatásával került több tucat pályázó közül a rangos 3MT verseny hét legjobbja közé.
A Debreceni Egyetem mellett a győri intézmény volt az egyetlen, amelynek két indulóját is a szűk elitbe választotta a rangos zsűri.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Doktoranduszok Országos Szövetsége első alkalommal rendezte meg a munkavállalók doktori képzésbe vonását elősegítő Kooperatív Doktori Program (KDP) konferenciáját Budapesten. Az esemény lehetőséget adott arra, hogy az ösztöndíjas doktoranduszok, az egyetemek, a vállalatok, a szaktárca, illetve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal képviselői megosszák tapasztalataikat, eredményeiket.
A rendezvény részeként került sor a 3MT versenyre, amely az angol „three-minute thesis” (háromperces értekezés) rövidítése: a doktoranduszok három perc alatt mutathatták be kutatásaikat. A rangos megmérettetésre a több tucat induló közül a legjobb hét pályázót választotta ki a zsűri, amelynek tagjait olyan neves személyiségek alkották, mint prof. dr. Szendrő Péter, a Kooperatív Doktori Kollégium, prof. dr. Benyó Zoltán, az Országos Doktori Tanács, Lencsés Gergő, a Duális Képzési Tanács és Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke, valamint dr. Szabó István, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgató-helyettese. A debreceni mellett a Széchenyi István Egyetem volt az egyetlen, amelynek két doktorandusza – Péter Brúnó és dr. Tinka Domonkos – került a legjobbak közé.
Dr. Tinka Domonkos tavaly diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán. A Széchenyi-egyetem doktori képzésére éppen azért jelentkezett, mert szeretne egy olyan intézményben PhD-fokozatot szerezni, amely erős műszaki és technológiai kompetenciákkal is rendelkezik.
„Az orvostudomány mögötti technológiai hátteret és annak gazdasági megtérülését vizsgálom”
– emelte ki. Ő „Da Vinci robot asszisztált műtétek Magyarországon” című kutatásával jutott a legjobbak közé a versenyen. Témavezetője prof. dr. Dusek Tamás, a Széchenyi-egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának vezetője és dr. Szepesváry Zsolt, az intézmény Egészség- és Sporttudományi Karának fejlesztési dékánhelyettese, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház urológiai osztályának osztályvezető főorvosa.
A győri kórház gyermekgyógyászati szakmacsoportjában csecsemő- és gyermekgyógyász rezidensként dolgozó doktorandusz elmondása szerint két ok miatt indult el a versenyen: egyrészt kihívásnak és fejlődési lehetőségnek tekintette a megmérettetés különleges formátumát, a háromperces prezentációt, másrészt mindenképpen szeretett volna részt venni a konferencián.
„Interdiszciplináris kutatásomban az Egyesült Államokban kifejlesztett Da Vinci robotsebészeti rendszerrel foglalkozom, amelyből Magyarországon összesen nyolc van, köztük egy a Petz-kórházban, amelyet az egyetem a kórházzal stratégiai partnerségben vásárolt. Egyrészt költség-haszon elemzést végzek a jelentős beruházást igénylő eszközzel kapcsolatban, másrészt a robot által asszisztált műtéteket hasonlítom össze a laparaszkópiai műtétekkel, azok kimenetelére és az előnyökre koncentrálva”
– ismertette.
Péter Brúnó az „Időjárási tényezők hatása a közúti járművek aerodinamikájára” című kutatását prezentálta a konferencia résztvevőinek, amelyet munkahelyével, a zalaegerszegi MouldTech Systems Kft.-vel folytat, ahol fejlesztőmérnökként dolgozik. Konzulense dr. Lakatos István, a Széchenyi István Egyetem professzora.
„Kutatásomban azt vizsgálom, hogy bizonyos időjárási tényezők – például erős széllökések, jelentős hőmérséklet-változások, heves csapadékozások – miként befolyásolják az elektromos járművek áramlástani paramétereit, elsősorban energiafogyasztását. Ezzel kapcsolatban végzek áramlástani szimulációs, valamint szélcsatornás és tesztpályán történő méréseket. A téma azért is fontos, mert az e-járművek hatótávjának növelése nagy kihívás, egyben az autóipar egyik legfontosabb kérdése. KDP-ösztöndíjasként arra törekszem, hogy kutatási eredményeim az iparban is hasznosíthatók legyenek”
– részletezte Péter Brúnó. Megjegyezte: azért is különösen büszke arra, hogy a 3MT versenyen a legjobbak közé került, mert ő volt az egyetlen, aki műszaki területről érkezve érte ezt el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A hazai szállítmányozásban is kopogtat az e-mobilitás
Ágazati kutatás született az áruszállítás elektrifikációjának hazai lehetőségeiről.
Hazánkban az e-mobilitás a többség számára a személygépjárművek elektrifikációját jelenti, pedig a szállítmányozás területén is jelentős potenciál rejlik benne. Nem véletlen, hogy a nemzetközi szakkiállításokon egyre-másra mutatkoznak be a nagy gyártók e-kamionjai és e-furgonjai, Magyarországon viszont ezen a területen a piaci szerepek éppen csak kialakulóban vannak. Egy most publikált, 150 céget felölelő kutatásból kiderül, hogy a hazai iparági szereplők maguk is úgy vélik, hogy az árufuvarozás zöldítése megkerülhetetlen, és ötéves távlatban növekedni fog az e-járművek aránya a magyar logisztikában. A részt vevő vállalatok emellett elkötelezettnek mondták magukat a fenntartható működés iránt: közülük minden második szabályozza is a CO2-kibocsátást, és többen alkalmaznak naperőművet a megújulóenergia-termeléshez. Azonban kevés információval és az átállást levezénylő emberierőforrás-hiánnyal rendelkeznek, így sokaknak jelen pillanatban csak pluszfeladatot jelentene a váltás, melynek gazdasági oldalról is meg kell térülnie.
„Bár már vannak zöldkiszállítást vállaló logisztikai cégek, az érintett vállalatok zöme még kivár e fejlesztéssel. A következő néhány évben szinte biztosan nagy változásokat láthatunk majd, egyre több e-furgon fog megjelenni a városi áruszállítás terén. Ehhez a töltőinfrastruktúra fejlesztésére, annak hatékony üzemeltetésére, valamint kiszolgáló megoldásokra lesz nagyon hamar szüksége a vállalatoknak”
– foglalta össze a kutatás fő tanulságait a felmérést végző Siemens Zrt. Smart Infrastructure üzletágának vezetője, Balasa Levente.
Állami támogatás adhat lendületet
A felmérésben részt vevő vállalatok közel tizede használ elektromos járműveket, ezek is főként a céges személyautó-állományban, az ügyintézőflottában vagy a telepen belüli árumozgatásban vannak jelen. A várható növekedést ugyanakkor jól jelzi, hogy a vállalatok 20 százalékának vannak az e-mobilitást érintő, határozott fejlesztési elképzelései, és közülük minden második cég már három éven belül tervezi a megvalósítást.
Erősíthetik az e-mobilitási fejlesztési terveket az állami támogatások. Azon vállalatok fele, akiknél az átállásnak pénzügyi akadályai vannak, azt nyilatkozták, hogy megfelelő támogatás elnyerése esetén megfontolnák a fejlesztést. Ennek nagyságát a rendszerkiépítési költség kétharmadában jelölték meg a válaszadók.
Középpontban a napenergia-felhasználás és a last-mile delivery
A fenntarthatósági vállalások mellett szintén motiválhatja a fejlesztésre a vállalatokat, hogy többen is arról számoltak be, hogy a naperőműveik által termelt és a közcélú hálózatra vissza nem tölthető villamos energiát nem tudják teljes mértékben kihasználni. Az e-töltőinfrastruktúra ebben jelenthetne előrelépést, különösen olyan technológiával párosítva, mint a mikrogrid.
A kutatás rámutatott, hogy az elektrifikáció elsődleges fókusza nem a hosszú távú, nehéz tömegű áruszállítás lesz. Jelenleg ugyanis a városi, tehát a gyakori megállást és újra elindulást igénylő, rövid távú szállítmányozásban a kifizetődőbb az e-haszonjárművek használata. Ráadásul a városok légszennyezettségét, zajterhelését is e szegmens karbonmentesítése javítaná.
Mi az, ami visszatart?
Legnagyobb visszatartó erőnek a megkérdezettek túlnyomó többsége a magas beruházási költségeket tartotta, amelyeket jellemzően nem tudnak beépíteni a szolgáltatásaik árazásába. Többnyire csak a multinacionális ügyfelekkel rendelkező cégeknél merül fel, hogy a partnerek akár többletköltséget is vállalnak, vállalnának a környezetkímélőbb fuvarozás érdekében, hiába elkötelezettek a hazai megrendelők a fenntarthatóság mellett.
Szintén elriaszthatják a vállalatokat a töltőinfrastruktúra-telepítés és -üzemeltetés technikai kihívásai, az üzemeltetési költségek alakulása. A megtérülési idő is kiemelten fontos a cégek döntéshozói számára.
A kutatást a Trend International Market Research Kft. végezte a Siemens Zrt. megbízásából 2024. augusztusában, mélyinterjúk és telefonos kérdőíves megkérdezés mellett, a hazai szállítmányozó cégek e-mobilitásban érintett döntéshozóinak bevonásával.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Másodjára mutatkoznak be Kőbánya meghatározó munkáltatói
A tavalyi sikeres debütálás után, idén november 13-án második alkalommal rendezik meg a Kőbányai SzakmaFesztet, ahol az érdeklődők megismerhetik Kőbánya gazdag, változatos munkáltatói arcát, a helyi kulturális életet és a kerület meghatározó cégeinek vállalati és üzleti kultúráját.
A KÖKI Bevásárlóközpontban olyan közismert, a városrészt székhelyüknek tekintő vállalatok munkáltatói márkái mutatkoznak be, mint az Aalberts, a Bosch, a Ceva-Phylaxia, a Continental, a Dreher, az Egis, a Hungaropharma vagy a Richter, illetve munkáltatói szerepkörben jelenik meg a Kőbányai Önkormányzat. Ezek a munkahelyek több mint száz szakmának, több mint ezer pozíciónak és számtalan fejlődési lehetőségnek adnak teret. A Kőbányai SzakmaFesztet az országosan is egyedinek számító kőbányai szektorközi együttműködés, az X-GAIN hívta életre.
A 70 ezer lakosú Kőbánya Budapest mértani közepe, nem véletlenül számos globális nagyvállalat magyarországi otthona, ezzel több ezer kerületi és nem helyi lakos munkahelye. Vitathatatlan páratlan ipari öröksége, a szakmai hagyományokon túl itt találhatóak a budapesti építészeti kultúra meghatározó elemei: a századfordulós műemlékektől a legmodernebb irodaházakig, mindemellett a főváros egyik legnagyobb zöld felületű kerülete, és több népszerű sportrendezvény helyszíne. Még mindig akadnak azonban, akik nem ismerik Kőbánya gazdag kulturális életét, illetve a kerület legfontosabb munkáltatóinak vállalati kultúráját. A folyamatos fejlődéshez ad lendületet a Kőbánya Gazdaságfejlesztési és Innovációs Tanács, azaz az X-GAIN tevékenysége. Az önkormányzat, a vállalati szféra és helyi közösségi szereplők Kőbánya hivatalos alapításának 150. évfordulójára készülve fogtak össze. A X. kerület 10 kiemelt nagyvállalata és a városvezetés közreműködésével 2022 tavaszán elindított tematikus platformban hatvannál is több aktív résztvevő dolgozik helyi megoldásokon; az infrastruktúrától és mobilitástól kezdődően, az egészséges életmódot és önkéntességet támogató programokon át, a helyi innováció és startup kultúra, valamint a hivatásválasztás elősegítéséig. Kiemelt terület a kerületi cégek közötti együttműködés, kommunikáció és fejlesztési koordináció.
A Kőbányai SzakmaFesztet – amely az X-GAIN 2023-ban életre hívott kezdeményezése – a tavalyi hagyományteremtő alkalom után idén új helyszínen, a KÖKI Bevásárlóközpontban szervezik meg. Az X-GAIN tagjai kiemelten fontosnak tartották, hogy a hagyományos kiállításokkal, állásbörzékkel szemben az érdeklődők ne egy rendezvénytérben, hanem olyan forgalmas csomópontban találkozzanak a munkalehetőségekkel, ahol egyébként is rendszeresen megfordulnak.
A helyi közösségek és értékek szerepének átértékelésével, a „tizenötperces városok” víziójának elterjedésével egyre fontosabb a munkavállalók közvetlen környezetében található munkahelyek megismerése és bemutatása. A Kőbányai SzakmaFeszt nem csupán állásbörze, ahol az érdeklődők ezernél is több pozíció közül válogathatnak, hanem a vállalati, az üzleti és helyi kultúra találkozási pontja is. A szervezők kiemelt célja, hogy a helyi központú nagyvállalatok üzleti és vállalati kultúrájukat bemutathassák, hogy a kőbányai lakosok és az itt dolgozók minél többet megtudjanak arról, milyen náluk, és a kerületben dolgozni, miközben a helyi kulturális lehetőségekről is tájékozódhatnak.
A rendezvényen az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a vállalatok kínálta szakmákba, és kérdéseikre azonnal választ kaphatnak a cégek képviselőitől. Emellett a látogatókat ingyenes karrier- és életvezetési tanácsadással is várják. A szervezők játékkal is segítik a látogatók és a kiállítók közötti kapcsolatfelvételt a „SzakmaFeszt útlevél” segítségével. A rendezvényt további szimulációk és interaktív játékok is színesítik majd.
A Szakmafesztről további részletes információkat az xgain.hu honlapján olvashat.
Kőbánya, ahol jó élni és jó dolgozni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
Pénztári megtakarítás lakáscélra? Egészségpénztárból már most is lehetséges!
Stabilan magas a fővárosi új építésű lakások négyzetméterára
A TheVR Mekis kedvencét kóstolhatják meg a rajongók a hazai McDonald’s-ban
Megváltozik a gazdálkodás, így hat a magyar mezőgazdaságra a klímaváltozás
Virágzik a használt termékek piaca
Már Magyarországon is kapható a HONOR Magic V3
Miről ismerhető fel az árvízkárosult autó?
A FirstPak az ABB-vel együttműködésben javítja fenntarthatóságát
A Honda bemutatja a Honda 0 Series modellek új generációs technológiáit
Egyre magasabb szintekre tör az IT
Technokrata.hu
A világon elsőként életképes magokat teremtek a MATE holdtalajban elültetett mustárnövények
VIVO okostelefonok és Cyber hetek a Yettelnél
A mesterséges intelligencia fejlesztések kétharmada kudarcot vall
Eleshet a nyugdíjpénztár lakáscélú felhasználásának lehetőségétől, ha erre nem gondol
Egekben a retró autók ára
A Samsung új szintre emeli okostévé biztonságát a FIPS 140-3 adatvédelmi tanúsítvánnyal
Megújul és új helyszínen lesz a 2025-ös BME Egyetemi Napok
Mihályi Magdolnát választotta a Minősített HR Szolgáltatók Szekció elnökének a VOSZ
Egy készülék mindenek felett – 6 évesek a hajlítható készülékek, de mostanra értek meg igazán
Ipari ventilátorral az irodai levegőminőség is javítható
Műszaki-Magazin.hu
3 tengelyes megmunkálás újradefiniálva
Szintet lép a Schneider Electric és a Dunaújvárosi Egyetem együttműködése
A fémmegmunkálás új dimenziói – Messer Hegesztés- és Lézertechnológiai Innovációs Fórum novemberben
A hazai szállítmányozásban is kopogtat az e-mobilitás
Befogórendszer a kis alkatrészek megmunkálásának célirányosítására
Napenergia hasznosítás új utakon – akár napelemes redőnnyel
Még szorosabb Schneider Electric – Alstom együttműködés
Hogyan nyerhetsz fél millió forintos ösztöndíjat?
Sandvik Tools – új generációs esztergacsatlakozók és forgácsolófejek
Az ESPRIT EDGE szoftver használata az Anton Paar ShapeTec Hungary Kft.-nél
Ajánljuk
Friss
-
Gazdaság2 hét
Pénztári megtakarítás lakáscélra? Egészségpénztárból már most is lehetséges!
-
Mozgásban6 nap
A Continental WinterContact gumiabroncsa nyert a német szakmai magazin tesztjén
-
Gazdaság2 hét
FoxPost néven megy tovább a Packeta és FoxPost egyesített cége
-
Gazdaság2 hét
Adóoptimalizálás 2025: november 20-ig dönthetnek a cégek a csoportos társasági adózásról
-
Gazdaság2 hét
Felborítja a magyar piacot a Temu új konkurenciája?
-
Mozgásban2 hét
Rákacsintott Budapestre, majd táncra perdült a Szabadság-szobor
-
Mozgásban2 hét
Innovatív megoldások a raktárautomatizáláshoz
-
Zöld2 hét
Már a zöldfelület-fenntartók munkáját is az AI segíti