Ipar

Energiahatékonyság és fenntarthatóság a Siemensszel

A növekvő villamosítás miatt a valódi energiahatékonyság elérése sürgetőbb, mint valaha.

Legyen szó a szén-intenzív energiáról a megújuló energiaforrásokra való átállásról, az üzemek energiaigényének optimalizálásáról vagy energiahatékonyabb termékek tervezéséről. – kezdi Simon András, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője.

MM: Mit tart a gyártói iparágak számára a legfontosabb feladatnak energetikai és környezetvédelmi területen?

S.A.: A villamosítás érdekében az elmúlt években számos vállalat lépett az energiahatékony termelés felé vezető útra, vagy legalábbis megvizsgálta termelési folyamatait felmérve azt hogyan tudja alkalmazni a piacon lévő megoldásokat és rendszereket. A rendszerek kiválasztása és annak a mérlegelése, hogy milyen mértékben járulhatnak hozzá az energiahatékony termeléshez nem kis feladat, de minden lépés számít. Ahhoz viszont, hogy a megfelelő időben tudjon megfelelő döntéseket hozni, folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az energiafogyasztást az egész vállalaton belül ezért korábbi cikkeinkben az adatgyűjtésre és annak szükségességére hívtuk fel a figyelmet. Az elmúlt évben az energetikai fejlesztések mellett a karbonlábnyom csökkentése is kiemelt szerepet kapott ezért a Siemens ökoszisztéma-alapú megközelítést fejlesztett ki. A SiGreen lehetővé teszi a termék szénlábnyomának megbízható nyomon követését az ellátási láncban. A nyílt Estanium hálózat hozzájárul ahhoz, hogy a kibocsátási adatokat valódi ökológiai lábnyomban egyesítsék a vállalatok és arra használják az adatokat, hogy jobban kihasználják erőforrásaikat, előkészítsék az utat a környezetbarát és fenntartható gazdaság felé.

„A termékek ökológiai lábnyomának legnagyobb hányadát az ellátási lánc teszi ki, az ipar szén-dioxid mentesítése olyan kihívás, amellyel az összes érintett félnek együtt kell megbirkóznia.”

– Simon András, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője.

Az automatizálási technológia és az ipari szoftverek vezető szállítójaként a Siemens első alkalommal indított útjára olyan megoldást, amely hatékonyan lekérdezi, kiszámítja és továbbítja a tényleges termék szénlábnyomát (PCF). A SiGreen mostantól lehetővé teszi az emissziós adatok cseréjét az ellátási lánc mentén, és azokat a vállalat saját értékteremtéséből származó adatokkal kombinálva a termék valódi szénlábnyomának megállapítása érdekében. Ennek elérése érdekében a Siemens nyitott, ágazatközi Estainium hálózatot kezdeményezett azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a gyártók, beszállítók, ügyfelek és partnerek számára a megbízható PCF adatok cseréjét. Azzal, hogy a SiGreen támogatja a vállalatokat termékük szénlábnyomának követésében, célzott csökkentési intézkedéseket tehetnek, amelyek számszerűsíthető hatást fejtenek ki. A CO2-gazdálkodás így támogatja a vállalatokat a szén-dioxid-semleges termelés felé vezető úton, és segíti őket abban, hogy a fenntarthatóságot meghatározó versenyelőnnyé alakítsák.

MM: Cégüknek vannak megvalósult energiahatékonysági beruházásai, terveznek a közeljövőben újakat?

S.A.: Összetett technológiai vállalatként a Siemens olyan megoldásokat fejleszt, amelyek az ipar digitális átalakulását, az intelligens infrastruktúrát és a fenntartható épületautomatizálást mozdítják elő, hogy szembe tudjunk nézni a globális kihívásokkal és fenntartható növekedést érjünk el. A Siemens hosszú évek, évtizedek óta folyamatosan végez energiahatékonysági beruházásokat gyártóhelyein szerte Európában, de lokálisan is felügyeli illetve karbantartja folyamatait, hogy azok elősegítsék a fenntarthatóság minél magasabb fokú elérését. Ügyfeleinknél számos projekten keresztül látjuk, mely energiahatékonysági beruházásokat választják előszeretettel vagy hogyan építenek fel egy témához kapcsolódó projektet. A beruházások összetétele, bonyolultsága függ az ágazati portfoliótól amit mi is szem előtt tartunk egyes megoldásaink összeállításánál.

Alapkövetelmény a fenntartható termelésre való törekvés, viszont ennek elérési útja változó, például más és más az üvegiparban, gumiiparban, fafeldolgozásban, intralogisztikában, élelmiszeripar területén.

Egy intralogisztikai folyamat során több villamos motort és hajtásmegoldást alkalmaznak, különböző méretű és nehézségű egységet emelnek és ilyen esetben a motorok energiahatékonysága és a hajtásmegoldásokon keresztül visszanyert energia eltárolása kerül előtérbe, viszont egy üvegipari vagy gumiipari cég jelentős hő megtermelésével gyártja le termékeit, ezért ott a gyártáshoz szükséges hőmennyiség-előállításra szolgáló energia visszaforgatására és ennek kimutatására kell fókuszálni, ide tartozik a bojlerek hőtárolók fejlesztése, felújítása. A Siemens nemzetközi területen számos projektben vesz részt, kikötők fejlesztésénél például digitális technológiákkal segíti a folyamatszimulációt és innovatív hajtásmegoldásokkal segíti az energiahatékony mozgatást, ami elengedhetetlen egy ilyen hatalmas projektben. Kiemelten kezeljük ezeket a területeket és folyamatosan egyeztetünk az egyes lépésekről az ágazati szereplőkkel.

MM: Újrahasznosítás, hulladékgazdálkodás területén milyen jó vagy még fejlesztendő megoldásokat tapasztal idehaza és a világban?

S.A.: Rengeteg jó példa és fejlesztés áll rendelkezésünkre hulladékgazdálkodás területén ebből kettőt hoztam szemléltetésként amit gyártó vállalatként mi is sikeresen alkalmazunk a mindennapokban.

Első a tervezési fázis. Egy termék élettartama alatti környezeti hatásának közel 80 százaléka a tervezési fázisban kerül meghatározásra – milyen anyagokat használnak, hogyan gyártják, energiahatékonyság, és mi lesz belőle a hasznosság megszűnése után. Ahhoz, hogy a tervezési fázisban valóban fenntartható megoldást találjunk, a környezeti hatások széleskörű ismerete szükséges a fejlesztés korai szakaszában. Ennek eléréséhez azonban újra kell gondolni a terméktervezési folyamatot, hogy az valóban rendszerszemléletű legyen és a kapcsolódó ipari ökoszisztémára és a holisztikus fenntarthatósági mutatókra épüljön.

A megoldás ezekre a problémákra az, ha a fenntarthatóságot további üzleti mérőszámként alkalmazzuk, és a digitalizáció segítségével gyorsabban érjük a valóban fenntartható termék gyártást. A második a fenntartható termék életciklus amivel egy gyártó vállalat a legnagyobb szerepet tudja vállalni a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A világ összes hulladékának még mindig kevés (kb. 13%) hányadát hasznosítják újra. Hogyan javíthatunk ezen? Tartsuk az anyagokat és termékeket a lehető leghosszabb ideig használatban azáltal, hogy a holisztikus anyagkezelést integráljuk a termék életciklusába és prediktív karbantartással, retrofitek alkalmazásával, modern és újrahasznosíthatóságot támogató megoldásokkal meghosszabbítjuk a termék élettartamát.

A Siemens elkötelezett amellett, hogy 2020-hoz képest 2030-ra 20%-kal csökkentse ellátási lánc kibocsátását, és célja a CO2-semleges ellátási lánc elérése 2050-re, ezáltal portfóliónkkal segítjük ügyfeleinket kibocsátásuk csökkentésében, dekarbonizációs céljaik elérésében.

A témában bővebben a Siemens-podcastban: www.siemens.hu/podcast

www.siemens.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:Energetika energiahatékonyság interjú Siemens simon andrás

Up Next

ABB: „Célunk, hogy a világ legzöldebb akkumulátorát gyártsuk”

Don't Miss

Az építőipar nagy kérdése: lesz munka 2023-ban?

Ipar

Átadták Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díjat

252 hazai vezérigazgató véleménye alapján harmadik alkalommal ítélte oda Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díjat a PwC Magyarország.

A kitüntetéssel olyan hazai cégvezetőt ismernek el, akire a magyarországi vállalatvezetők példaképként tekintenek. Idén a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatóját, Orbán Gábort díjazták február 19-én a PwC budapesti székházában azon a sajtóeseményen, ahol bemutatták a PwC Vezérigazgató Felmérésének eredményeit.

A PwC Magyarország idén tizennegyedik alkalommal kérdezte meg személyes interjúk formájában a hazai vállalatvezetőket arról, hogy miként látják a globális és hazai gazdasági környezetet, saját üzleti helyzetüket, illetve milyen nehézségekkel és kockázatokkal néznek szembe.

A 2024 októbere és decembere között zajló felmérés keretében arról is nyilatkozhattak az első számú döntéshozók, hogy kit tartanak Magyarország leginspirálóbb vezetőjének. A kutatásban részt vevő 265 cégvezető válaszai alapján Orbán Gábor, a Richer Gedeon Nyrt. vezérigazgatója nyerte a 2024 Leginspirálóbb Vezetője Díjat. Az elismerés odaítélésével a PwC azokra a vezetőkre kívánja felhívni a figyelmet, akik az üzleti eredményeken túl a jövő vállalati ökoszisztémáját is építi, és egyéni fejlődésén túl a szervezet kultúra építése mellett is elkötelezettek, ezáltal példaként szolgálhatnak vezetőtársaik előtt.

A díjat Radványi László, a PwC vezérigazgatója adta át az idei felmérés eredményeit bemutató eseményen.

Az idei díjazottal, Orbán Gáborral készült videó – amelyben megosztja vezetői hitvallását és kollégái a sikerhez vezető útjáról nyilatkoznak -, valamint a kutatás eredményei a PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés oldalán tekinthetőek meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Magas digitalizáltságú logisztikai és disztribúciós központot adott át Miskolcon a Bosch

A Bosch, a technológiák és szolgáltatások nemzetközi szállítója átadta legújabb, csúcstechnológiás logisztikai és disztribúciós központját Miskolcon.

A központot, melynek előzetes kivitelezési munkálatai 2021-ben kezdődtek, a Robert Bosch Power Tool Kft. több mint 54 milliárd forint értékű beruházásból valósította meg. A beruházáshoz a magyar állam egyedi kormánydöntés (EKD) alapján mintegy 7 milliárd forint utófinanszírozás keretében nyújtható, vissza nem térítendő készpénz támogatást biztosít. Az ünnepélyes átadáson részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Fükő László, a Robert Bosch Power Tool Kft. ügyvezető igazgatója.

„Nemzetközileg is kiemelkedő színvonalú technológiai infrastruktúránknak, munkatársaink szaktudásának és elkötelezettségének köszönhetjük kiváló eredményeinket. Ez a beruházás az elektromos kéziszerszám üzletághoz tartozó telephelyünk jelentőségét még tovább erősíti a vállalatcsoporton belül”

– mondta Fükő László.

Jövő gyára megoldások közel 100 ezer négyzetméteren

A nagyszabású beruházással egy olyan korszerű raktári struktúrát alakítottak ki a Miskolci Ipari Park területén, amelyben számos Ipar4.0 megoldást is alkalmaztak. A rendszer a teljes értéklánc mentén valós időben, automatikusan kezeli és követi az árut annak beérkezéstől kezdve a felhasználáson és a csomagoláson keresztül a kiszállításon át egészen a megérkezésig. A digitalizációnak köszönhetően a hibák száma akár 20 százalékkal csökkenthető, a folyamatok hatékonysága pedig jelentősen javítható. A rendszerek integrációjához kapcsolódó szoftverfejlesztésekkel, az ehhez szükséges vizualizációs, csomagolást, anyagmozgatást, raktározást vagy nyomkövetést segítő eszközöknek köszönhetően évente akár 204 ezer paletta áru is kiszállítható világszerte. Ha pedig ezt a raklapmennyiséget egymás mellé raknánk, akkor Miskolctól egészen Székesfehérvárig tartana a sor.

A közel 100 ezer négyzetméter nagyságú területen elhelyezkedő központ mellett a Robert Bosch Power Tool Kft. olyan kiegészítő infrastrukturális fejlesztéseket is megvalósított a telephelyen belül, mint a kamionforgalom számára létesített úthálózat vagy a 800 méter hosszú csatornarendszer, hiszen évente nagyjából 3300 kamionra van szükség a fenti árumennyiség szállításához. A Bosch csoport legnagyobb, miskolci kéziszerszámgyárában évente több mint 14 millió darab terméket gyártanak a legmodernebb technológiákkal. A beruházás eredményeként az új létesítmény a vállalatcsoport elektromos kéziszerszám üzletágának egyik meghatározó késztermékelosztó raktára lesz a kelet-közép-európai régióban, illetve késztermék- és alapanyag raktárként is működik majd, ahonnan a világ 26 országába szállítanak különböző cikkeket és komponenseket.

Fókuszban a fenntarthatóság és az ügyfélközpontúság

A miskolci logisztikai és disztribúciós központ a Bosch mintegy 780 raktárból álló nemzetközi ellátásilánc-hálózatának fontos része. A Bosch 37 ezer munkatársa foglalkozik beszerzéssel és logisztikával világszerte, naponta mintegy 230 gyárat látnak el alkatrészekkel és nyersanyagokkal. Meghatározó feladatuk, hogy a Bosch ügyfeleinek magas szintű kiszolgálása érdekében az egész értékfolyamat során folyamatos, fenntartható és rugalmas ellátási láncot működtessenek.

„Az új, miskolci létesítmény építése során is különösen ügyeltünk arra, hogy a projektet a Bosch szélesebb körű fenntarthatósági célkitűzéseivel összhangban valósítsuk meg. Az energiahatékonyság, a hulladékgazdálkodás és a zöld logisztika ugyanolyan prioritást kapott, mint a szolgáltatási szintek javítása, a költséghatékonyság vagy a piacbővítés. Számunkra a fenntarthatóság tehát nem csupán egy lehetőség, hanem kötelező cél”

– hangsúlyozta Fükő László.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

XVII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája

Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a XVII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára, a győri Széchenyi István Egyetemre.

A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvény találkozási lehetőség, verseny és az ipari kapcsolatépítés színtere is egyben. Regisztrálni március 2-ig lehet.

A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai cserélhetnek tapasztalatot és mutathatják be tudásukat. A rendezvény azonban mindig jóval több puszta versenynél: összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel, betekintést enged tényleges projektekbe, és mindeközben valódi közösséget kovácsol. A konferencia mára nemzetközivé vált, amelyen a magyar egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni felsőoktatási intézmények is. A program különlegessége, hogy azt teljes egészében egyetemisták szervezik a hallgatói önkormányzat irányításával.

A Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája fókuszában a gyakorlati problémák megoldása áll, amelynek során a résztvevők valós ipari kihívásokra kereshetnek válaszokat, és ismertethetik saját kutatási eredményeiket vagy projektmunkáikat. Az esemény célja nemcsak a szakmai fejlődés elősegítése, hanem az ipar és az oktatás közötti együttműködés megerősítése és olyan kapcsolatok kialakítása is, amely hozzájárul a hallgatók jövőbeni karrierjének építéséhez.

A vállalkozások részéről óriási az igény arra, hogy bevonják aktuális projektjeikbe a hallgatókat. A verseny során a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. A rendezvény eredeti, még 2006-ban lefektetett koncepciója nem csupán kiállta az idők próbáját, hanem egyre fontosabbá is válik a 21. században: mérnöki hallgatói verseny keretein belül nyújt lényegében gyakorlatorientált képzést úgy, hogy a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal, és ami még fontosabb, tehetséges hallgatókkal gyarapodhatnak.

Az idei program a hagyományoknak megfelelően az autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 13-án, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 16-i prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára – amelyet több szórakoztató esemény, ismerkedési est és bográcsozás is színesít – március 2-ig várják a jelentkezéseket. Bővebb információ és a regisztrációs űrlap itt érhető el, a tavalyi rendezvény beszámolója pedig itt olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!