Ipar

Az ABB előrejelzései a 2023. évben várható főbb robotikai trendekről

Figyelembe véve, hogy a robotok eladása rekordszintre emelkedett, Marc Segura, az ABB Robotics vezetője számos előrejelzést fogalmaz meg a robotikára alapozott automatizálás 2023-ban várható legfontosabb trendjeiről.

„Számos vállalkozás számára egyre jobban érezhető globális munkaerőhiány hatása, miközben valamennyien igyekeznek lépést tartani a vásárlói igényekkel”

– mondta el.

„Ez, valamint a globális bizonytalanság, a megszakadt ellátási láncok és a 2022-ben történt világméretű események következtében emelkedő energiaköltségek hatására egyre több vállalat tekint a robotalapú automatizálásra olyan megoldásként, amellyel növelheti a rugalmasságát, erősítheti ellenálló képességét és fenntarthatóbbá teheti a működését.”

Trend – A robotok iránti kereslet a globális munkaerőhiány miatt növekedni fog, a robotok új feladatokat vesznek át, mivel egyre több vállalat igyekszik újra visszatelepíteni tevékenységét.

A munkaerőhiány hatása már most is széles körben érezhető minden iparágban, ami 2023-ban is folytatódni fog, mivel a népesség egyre inkább elöregszik, és fokozódik az elfordulás az alacsony fizetést és kevés személyes sikert és kiteljesedést kínáló munkaköröktől. Az előrejelzések szerint 2030-ra több mint 85 millió álláshely marad betöltetlen,^[1] ami hátráltatja a gazdasági növekedést, és a vállalatoknak új utakat kell találniuk a hiányzó munkaerő pótlására.

A robotok iránti kereslet különösen erőteljes lesz azokban az országokban, ahol a vállalatok arra törekszenek, hogy a globális eseményeket ellensúlyozandó javítsák az ellátási lánc rugalmasságát, aminek érdekében vissza- vagy közeli régióba telepítik a tevékenységüket. Az ABB Robotics által 2022-ben, 1610 amerikai és európai vállalat körében végzett felmérés szerint az európai vállalatok 74 százaléka, míg az amerikaiak 70 százaléka mondta azt: tervezi, hogy vissza- vagy közeli régióba telepíti tevékenységét; az európai válaszadók 75 százaléka és az amerikaiak 62 százaléka jelezte, hogy a következő három évben robotikára alapozott automatizálásba fektet be.

„Miközben a figyelem az automatizálásnak a munkahelyekre gyakorolt hatására irányul, a robotok egyre nagyobb mértékben fogják elvégezni azokat az unalmas, piszkos és veszélyes feladatokat, amelyek már kevésbé vonzóak, így segítve a globális munkaerő- és készséghiány problémájának megoldását”

– mondta Segura.

„A robotok bővülő képességei, köztük a nagyobb hasznos teherbírással kombinált együttműködési lehetőségek – amelyre jó példát mutatnak az ABB GoFa™ és SWIFTI™ kollaboratív robotjai, amik biztonságosan alkalmazhatók a humán munkavállalók mellett – új utakat kínálnak a vállalatok számára mind a készséghiányok kezelésére, mind a meglévő munkaerő jobb kihasználására.”

„A robotok olyan új ágazatokban is átveszik majd a feladatokat, mint a vendéglátás és az egészségügy, különösen a laboratóriumokban és az orvosi rendelőkben. Az ABB robotjai már dolgoznak a Haidilao étteremláncban, ahol automatizálták az ételkészítési folyamatot, míg az amerikai University of Texas Orvostudományi karán (UTMB) az ABB robotjai forradalmasították az antitest-kutatást a tesztelési folyamat automatizálásával, így a napi 15-ről 1000-re nőtt az elvégzett tesztek száma. A robotok 2023-ban még több feladatot fognak átvenni hasonló környezetben, mivel a munkaerőhiány továbbra is hatással lesz a vállalkozásokra”

– tette hozzá.

Trend – A mesterséges intelligencia és az autonóm technológia megkönnyíti a robotokhoz való hozzáférést, használatukat és integrálásukat, ami lehetővé teszi, hogy egyre több feladatot végezzenek egyre újabb iparágakban.

Miközben az autonóm technológiák egyre inkább megkönnyítik a robotok programozását, üzemeltetését és karbantartását, egyre több vállalat hajtja végre első beruházását a robotokba, vagy keres olyan módszereket, amelyek segítségével új alkalmazásokban használhatja a robotokat. Az ABB autonóm mobil robotjait (AMR) működtető legújabb autonóm navigációs technológia máris növeli a termelékenységet, miközben rugalmasabbá és gyorsabbá teszi a műveleteket. Az ilyen megoldásokkal a gyártók a hagyományos gyártósoroktól az integrált, skálázható, moduláris gyártócellák felé mozdulhatnak el, miközben optimalizálják az alkatrészek szállítását a létesítményeken belül.

A mesterséges intelligencia fejlődése lehetővé teszi az autonóm megfogást és pozicionálást, ami bővíti a robotok által elvégezhető feladatok körét. A mesterséges intelligencia nagyobb mértékű alkalmazása a robotikában olyan feladatoknál segít, mint például a csavarozás. Ilyen rendszer már működik a sanghaji ABB Robotics Mega Factory-ben, ahol a mesterséges intelligenciával működő robotok új robotmodelleket építenek. Ugyanakkor a robotok programozásához használt szoftverek és vezérlők folyamatos egyszerűsítése tovább csökkenti a bevezetésük akadályainak számát, mivel alkalmazásuk esetén nincs szükség speciális szakértelemre.

„A mesterséges intelligenciának a robotika területén történő fejlődésével a komplexitással és a képességekkel szembeni aggályok – amelyek korábban megakadályozták a vállalatokat abban, hogy a robotokra alapozott automatizálásba fektessenek be –, kezdenek enyhülni” – mondta Marc Segura. „A képességek további fejlődésével a robotok egyre nagyobb számban és a hagyományos gyártási és forgalmazási környezeten kívüli alkalmazásokban, például az elektronika, az egészségügy, az e-kereskedelem, a gyógyszeripar és a vendéglátás területén is megjelennek majd.”

A közeljövőben a nyílt platformokat használó, összekapcsolt digitális hálózatok létrehozása is várható, amely lehetővé teszi a különböző gyártók robotjainak, vezérlőinek és szoftverének gyors és egyszerű, egymáshoz történő integrációját. Az ABB OmniCore vezérlőit azzal a céllal alkották, hogy a robotok nyitottabbá és összekapcsoltabbá váljanak, ami a robotokat elérhetőbbé teszi, és lehetővé teszi a kisebb vállalatok és a startup cégek számára is az automatizálás bevezetését.

Trend – Az ipar és az oktatási intézmények közötti, növekvő számú, szakirányú együttműködés segíteni fog abban, hogy a jelenlegi és jövőbeli munkavállalók olyan készségekkel rendelkezzenek, amelyekkel az automatizálás új korszakában is boldogulnak.

Mivel egyre több vállalat vezet be robotokat, egyre nagyobb szükség van arra, hogy a munkavállalók olyan új készségeket sajátítsanak el, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy boldoguljanak az automatizált környezetben. Ennek eléréséhez összehangolt, többgenerációs megközelítésre lesz szükség, az iskoláktól, a főiskoláktól és az egyetemektől kezdve a kkv-kon át a képzést támogató szövetségekig.

„A jövő gyáraiban olyan dolgozókra lesz szükség, akik tudják, hogyan kell alkalmazni az automatizált technológiákat a feladatok elvégzésére”

– mondta Segura.

„Ahogy a robotok egyre elterjedtebbé válnak a gyárakban, raktárakban és más környezetekben, a robotgyártók, a gyártók és az oktatók közötti partnerségek száma növekedni fog, így biztosítva, hogy az emberek az automatizált jövőnek megfelelő készségekkel rendelkezzenek. Már több mint 200 példa van arra, hogy az ABB világszerte együttműködik oktatási létesítményekkel, ahol robotjainkat, a RobotStudio® szimulációs és programozó szoftverünket, valamint az AR és VR eszközeinket használják, hogy a diákok minden korosztályának megtanítsák a robotalapú automatizálás programozásához és használatához szükséges készségeket.”

A lehetőség éve

Ez a három felsorolt tendencia fog érvényesülni 2023-ban, mivel egyre több vállalat fordul az automatizálás felé, hogy segítségével növelje termelékenységét, hatékonyságát és rugalmasságát.

„A piaci zavarok és a bizonytalanság arra kényszeríti a vállalatokat, hogy másképp gondolkodjanak a működésükről. A skálázható, rugalmas és a feladatok egyre szélesebb körének megoldására alkalmas robotok ideális módot nyújtanak a bizonytalansággal való megbirkózásra, és ezáltal a vállalkozások rugalmasabbá válnak”

– mondta Segura.

„Ugyanakkor, a legjobb eredmények elérése érdekében, a sikeres robotalapú automatizálás a robotokban és az emberekben rejlő lehetőségek ötvözésén alapul. Mivel az új technológiák tovább könnyítik a robotok használatát és alkalmazását, 2023-at a lehetőségek évének tekintjük, amelyben a vállalatok és munkaerejük a termelékenység, a hatékonyság és a rugalmasság új szintjeit érhetik el.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:ABB előrejelzés ipar munkaerőhiány robotika

Up Next

A digitalizációhoz szükséges iparágnak is digitalizálnia kell

Don't Miss

A régi épületek felújításával Magyarországon akár 3,9 milliárd eurót lehetne megtakarítani 2050-ig bezárólag

Ipar

A Zyxel Networks strapabíró WiFi 7 hozzáférési pontot dob piacra zord ipari környezetekhez

Az új WBE665S nagy kapacitású kapcsolódási lehetőségeket és AI-alapú hálózatkezelést biztosít igényes telepítésekhez, ezzel bővítve az MSP-k és a telepítők lehetőségeit.

A Zyxel Networks ma bejelentette a WBE665S BE22000 12-csatornás WiFi 7 Triple-Radio NebulaFlex Pro strapabíró hozzáférési pont piacra dobását. Az új megoldás lehetőséget kínál az MSP-knek és a telepítőknek, hogy kielégítsék a gyors, megbízható vezeték nélküli kapcsolat iránti növekvő igényt ipari és kihívásokkal teli környezetekben.

A tartós, IP67-es minősítésű, időjárásálló kialakítást és a mesterséges intelligenciával támogatott felhőalapú felügyeletet ötvöző WBE665S-t olyan professzionális telepítők számára tervezték, akik sokszor bonyolult helyszíneken telepítenek hálózatokat.

A raktározás és disztribúció, a gyártás, a hűtőházak, a nagykereskedelem és más szektorokban a WiFi ma már olyan zónákba is kiterjed, amelyeket korábban túl zordnak tartottak a vezeték nélküli kapcsolatokhoz. A targoncák és teherautók csatlakoztatott táblagépeket használnak, míg az IoT-érzékelők nyomon követik a szállítmányok és áruk mozgását, és kézi vonalkód-leolvasókat használnak a nagyobb hatékonyság és pontosság érdekében. Ezekben a környezetekben gyakoriak az olyan veszélyek, mint a szélsőséges hőmérséklet, a páratartalom és a por, és a kapcsolat megszakadása, az állásidő és a hardverhibák megzavarhatják a működést.

Megbízható WiFi 7, igényes környezetekre tervezve

A WBE665S a WiFi 7 teljesítményének, a strapabíró kialakításnak és a rugalmas felhőalapú felügyeletnek köszönhetően képes megbirkózni ezekkel a kihívásokkal, biztosítva a stabil, folyamatos vezeték nélküli kapcsolatot a kritikus fontosságú alkalmazásokhoz.

Kell Lin, a Zyxel Networks hálózati stratégiai üzleti egységének vezető alelnöke kiemelte:

„Ahogy egyre nő a WiFi használata olyan területeken, amelyek sokkal nagyobb ellenállóképességet igényelnek, mint a hagyományos irodai terek, jelentős lehetőségek nyílnak meg MSP-jeink és telepítőink számára. A WBE665S-t kifejezetten azért fejlesztették ki, hogy jó, megbízható kapcsolatot biztosítson, amely a nehezebb körülmények között is következetesen jól működik. Biztosítja a zord környezetekben szükséges teljesítményt, tartósságot és intelligens felügyeletet, segítve partnereinket az ügyfelek igényeinek kielégítésében és új üzleti lehetőségek megnyitásában a piac ezen növekvő területén.”

A WBE665S legfontosabb jellemzői:

12-csatornás WiFi 7 architektúra: A három rádióval rendelkező kialakítás akár 22 Gbps átviteli sebességet biztosít Multi-Link Operation (MLO) technológiával, támogatva a nagy sűrűségű telepítéseket, ahol a sebesség és az alacsony késleltetés kritikus fontosságú.
Intelligens szektoros antenna: Az integrált, 120 fokos, ultraszéles intelligens antenna a csatlakoztatott eszközök felé fókuszálja az RF-energiát, javítva a lefedettség hatékonyságát és minimalizálva az interferenciát.
Ipari szintű tartósság: Az IP67-es védelmi besorolású burkolat por- és vízálló, és – 40 °C és 70 °C közötti hőmérsékleti tartományban is működik, így hűtőházakban és kültéri telepítésekhez egyaránt alkalmas.
Két 10 GbE felkapcsolás: A nagy sebességű száloptikai port 100 méternél hosszabb telepítéseket támogat, míg az opcionális 10 GbE PoE++ Ethernet-port rövidebb távú telepítéseket tesz lehetővé.

AI-alapú hálózatkezelés és biztonság

Az ügyfélhálózatok hatékony kezelése és biztonságának biztosítása jelentősen megterhelheti az MSP erőforrásait. A WBE665S enyhíti ezt a terhet a Zyxel Networks Nebula platformjával való integráció révén, amely egyszerűsíti a telepítést és az üzemeltetést.

NebulaFlex Pro felügyelet: Felhőalapú, vezérlő vagy önálló felügyeleti módokat tesz lehetővé a rugalmas telepítés érdekében.
Nebula felhőalapú menedzsment: Központosított vezérlést biztosít a vezeték nélküli hálózatok, kapcsolók, biztonsági átjárók és FWA-eszközök számára egyetlen felületen, valós idejű láthatósággal.
AI-alapú optimalizálás: A Nebula WiFi Aid és Wireless Health eszközei automatikusan felismerik a problémákat és módosítják a beállításokat a teljesítmény javítása érdekében, segítve az MSP-ket a karbantartási látogatások számának csökkentésében.
Vállalati szintű biztonság: A Secure WiFi, a Connect and Protect Plus, a DPPSK hitelesítés és a jelszó nélküli hozzáférés támogatása segít megvédeni mind a WiFi-szolgáltatásokat, mind a rendszergazdai fiókokat.

További információkért látogasson el a weboldalra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Az ipari intelligencia alkalmazása

Az előállított termékekből származó bevétel akár 15 százalékát is kitehetik a csúszásokból, nem tervezett leállásokból, utólagos javításokból, minőségi problémákból és az eszközök nem optimális használatából adódó veszteségek a Schneider Electric friss felmérése szerint.

A „2026 Industrial AI in CPG Survey” című kutatás egyik fő megállapítása, hogy a fogyasztói csomagolt termékek gyártói fokozódó költségnyomásra és a termelési hatékonyságot csökkentő tényezők erősödésére számítanak, amire reagálva az „ipari intelligenciával” igyekeznek fokozni versenyképességüket.

A következő években jelentős mértékben emelkedhet a gyártási problémák miatti veszteségek árbevételhez viszonyított aránya a fogyasztói csomagolt termékek (CPG – Consumer Packaged Goods) gyártóinak várakozásai szerint. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által nyilvánosságra hozott „2026 Industrial AI in CPG Survey” című felmérés szerint míg idén még csak 15 százalékos lehet a csúszásokból, nem tervezett leállásokból, utólagos javításokból, minőségi problémákból és az eszközök nem optimális használatából adódó veszteség, addig jövőre már 21,37 százalékos, 2030-ra pedig akár 29,14 százalékos lehet ez az érték. A kutatás további fontos megállapítása, hogy a megkérdezett gyártók jelzései alapján a termelésben tapasztalható késések, leállások és a berendezések hibái becslések szerint már most a végtermékek gyártási költségének mintegy ötödét adják.

A felmérésből kiderült az is, hogy sok gyártó bízik a mesterséges intelligencia (MI) ipari célú felhasználásában, a technológiától azt remélik, hogy segítségével mérsékelhetik az elkerülhető veszteségekből adódó károkat. Jelenleg a kutatásban résztvevő gyártók mindössze 13 százaléka jelezte, hogy az MI-t már végponttól-végpontig terjedően beépítették a kulcsfontosságú műveleteikbe és a döntéshozatalba. Ugyanakkor a válaszadók több mint harmada azzal számol, hogy 2030-ra a mesterséges intelligencia a működésük központi eleme lesz, ami azt jelenti, hogy mindössze négy év alatt háromszorosára nőhet a CPG-gyártók körében a technológiát széleskörűen alkalmazók aránya.

A kutatás alapján az érintett vállalkozásoknál azzal számolnak, hogy az MI projektek a jövőben majd nagyon gyorsan visszahozzák a befektetett összegeket. A válaszadók harmada 2030-ra 50–74 százalékos megtérülést vár az MI-projektektől, közel tizedük pedig 100 százalék felettit, ami azt jelenti, hogy várakozásaik szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása kapcsán végrehajtott befektetések kevesebb mint egy év alatt megtérülnek. Ilyen szintű teljesítménnyel jelenleg csak a Világgazdasági Fórum által Példaképként jellemzett üzemekben, illetve az autonóm gyárakban találkozhatunk.

Bár a jövőbeli, MI befektetésekkel kapcsolatos megtérülési remények igen optimisták, a jelenben már korántsem ennyire derűlátók a megkérdezett vállalkozások. A válaszadók 70 százaléka úgy véli, hogy jelenleg 20 százalék alatt van a mesterséges intelligencia projektjei esetében a ROI (Return of Investment), közel harmaduk pedig 5 százalékos, vagy annál alacsonyabb megtérülést lát. Vagyis megállapítható, hogy az ágazat egyelőre csak korlátozottan tud élni az MI-beruházásokban rejlő lehetőségekkel.

„A gyártók 2030-ra a végponttól-végpontig terjedő MI megoldások használatában háromszoros növekedést várnak és ugrásszerű javulást remélnek a beruházásaik megtérülési ütemében is, ami olyan szintet érhet el, amely napjainkban legfeljebb csak a Példakép és autonóm gyárakra jellemző. Ezek az elvárások évek óta a legerőteljesebb jelzések arra, hogy sürgős lépésekre van szükség. A mesterséges intelligencia csak akkor hozhatja el a tőle várt, valóban mélyreható átalakulást, ha valódi ipari intelligenciát nyújt: azt a képességet, hogy a valós idejű üzemeltetési adatok, a modern automatizálás és a mesterséges intelligencia együtt segítik az egymással összhangban lévő, a hatékonyságot nagy mértékben javító döntések meghozását. Sok szervezet még mindig küzd a régi rendszerekkel és a nem egységes adatokkal, gátolva ezzel a mesterséges intelligencia bevezetését és azt, hogy a technológia valóra válthassa a benne rejlő lehetőségeket. Jelenleg a CPG-szektor számára a szándékok és a felkészültség között meglévő szakadék áthidalása az egyik legfontosabb versenyképességi prioritás”

– mondta Neil Smith, a Schneider Electric CPG területért felelős elnöke.

Az ipari intelligenciához szükséges felkészültség hiánya a fő akadály

A mesterséges intelligencia kínálta lehetőségek iránti erős bizalom ellenére a technológia szélesebb körül alkalmazását több, főként strukturális akadály is gátolja. A válaszadók 43 százaléka emelte ki az MI-vel és az adattudományokkal kapcsolatos ismeretek hiányát, míg az elavult automatizálási rendszereket és infrastruktúrát 37,5 százalékuk említette a gátló tényezők között. Szintén sokan, a megkérdezettek több mint harmada jelezte, hogy komoly problémát okoz a megfelelő, kontextusba helyezett adatok hiánya. A munkavállalók részéről tapasztalható ellenállást a válaszadók negyede, míg a kiberbiztonsági, valamint jogi megfelelési problémákat kicsit több mint ötödük emelte ki.

„A kutatás eredményei alapján egyértelmű, hogy ahhoz, hogy mindössze négy év alatt sikerüljön elérni azt a szintű fejlődést a ROI-ban, amit az ipari mesterséges intelligencia kapcsán várnak a felmérés résztvevő, jelentős változásra van szükség az együttműködés, az átláthatóság és a közös szabványok terén. Az SE Advisory Services révén máris világszerte alkalmazzuk ügyfeleinknél a saját Példakép gyárainkban felhalmozott tudást, segítve őket abban, hogy digitális ambícióikat mérhető eredményekké alakítsák. Hisszük, hogy a bevált gyakorlatok és az ágazatspecifikus szakértelem megosztása és alkalmazása beindítja az ipari digitális átalakulás következő hullámát”

– mutatott rá Cecile Vercellino, a Schneider Electric „Services, Industrial Automation” területért felelős alelnöke.

A Schneider Electric és az AVEVA együttműködésében megjelent új tanulmány, melynek címe: „Beyond the Hype: Practical AI for Competitive Consumer Goods Manufacturing”, útmutatást nyújt a mesterséges intelligencia sikeres bevezetéséhez, többek között az élelmiszeriparban és az italgyártásban. A tanulmány felvázolja, hogyan vezet az ipari adatok hasznosítása, a moduláris automatizálás, az elektrifikáció és az ipari mesterséges intelligencia bevezetése az autonóm működéshez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Additív gyártás 2026: ipari fordulópont

Az additív gyártás az elmúlt évtizedben kilépett a kísérleti technológiák köréből, és mára egyértelműen az ipari termelés egyik meghatározó pillérévé vált.

A legfrissebb iparági előrejelzések szerint 2026-ra a technológia szerepe tovább erősödik, miközben a fókusz egyre inkább az ipari integráció mélységére, a folyamatstabilitásra és a gazdaságosságra helyeződik át.

A vállalatok többsége már felismerte az additív gyártásban rejlő potenciált, ugyanakkor a stabil, validált és reprodukálható gyártási folyamatokba történő beillesztés továbbra is mérnöki és szervezeti kihívást jelent, különösen az ismételhetőség, a nyomonkövethetőség és a beruházások megtérülése szempontjából.

Sorozatgyártásra készen

Az egyik legmarkánsabb tendencia, hogy az additív gyártás egyre határozottabban lép ki a prototípusgyártás szerepköréből, és a sorozatgyártás irányába mozdul el. Míg korábban elsősorban a tervezési iterációk gyorsítását és a koncepciók validálását szolgálta, ma már egyre több gyártó alkalmazza tényleges termelési környezetben, például szerszámok, befogókészülékek, karbantartási alkatrészek és végfelhasználói komponensek előállítására. Ez az elmozdulás szoros összefüggésben áll a berendezések teljesítményének növekedésével, a gyártási folyamatok stabilizálódásával és az alkatrészminőség konzisztenciájának javulásával. Az ipari polimer technológiák fejlődése révén számos korábbi korlát – különösen a gyártási sebesség és az ismételhetőség területén – jelentősen mérséklődött, ami lehetővé teszi a technológia szélesebb körű alkalmazását a termelésben.

Ezzel párhuzamosan az additív gyártás egyre inkább integrálódik a gyártósorok tervezésébe és optimalizálásába. A technológia 2026-ra várhatóan már nem kiegészítő megoldásként jelenik meg, hanem a gyártási rendszerek szerves részévé válik, különösen olyan területeken, ahol a rendelkezésre állás, a kiszámítható output és a folyamatstabilitás kritikus tényezők. Ez a változás nemcsak technológiai, hanem szervezeti szinten is átalakulást igényel, hiszen az additív gyártás bevezetése új kompetenciákat, digitális munkafolyamatokat és minőségbiztosítási szemléletet követel meg a mérnöki csapatoktól.

Lokalizált gyártás

Az ellátási láncok globális sérülékenysége – amelyet geopolitikai feszültségek, növekvő logisztikai költségek és vámkockázatok erősítenek – szintén felgyorsítja az additív gyártás térnyerését. A vállalatok egyre inkább a lokalizált gyártási modellek és a digitális készletezés irányába mozdulnak el, ahol a fizikai raktárkészleteket minősített digitális alkatrészfájlok válthatják ki. Ennek eredményeként az alkatrészek gyártása a felhasználás helyéhez közelebb, igény szerint történhet, ami jelentősen csökkenti az átfutási időket és növeli az ellátási lánc rugalmasságát. Az additív gyártás ebben a kontextusban már nem pusztán taktikai eszköz, hanem stratégiai jelentőségű megoldásként jelenik meg.

Az Ipar 5.0 koncepció térnyerésével az additív gyártás szerepe tovább bővül az emberközpontú, rugalmas és adaptív gyártási rendszerek kialakításában. A digitális ikrek, a szabványosított folyamatok és a hálózatba kapcsolt gyártási rendszerek lehetővé teszik, hogy különböző telephelyeken azonos minőségben reprodukálhatók legyenek a gyártási elemek. Az additív technológiák ebben a környezetben nemcsak a digitalizációt támogatják, hanem a mérnökök munkáját is hatékonyabbá teszik azáltal, hogy gyorsabb iterációt, nagyobb tervezési szabadságot és rugalmasabb gyártási lehetőségeket biztosítanak.

2026-ra az additív gyártás egy érett, ipari szinten integrált technológiává válik, amely alapvetően formálja át a gyártási stratégiákat. A hangsúly a továbbiakban nem a technológia létjogosultságán, hanem annak hatékony, skálázható és gazdaságos alkalmazásán lesz. A mérnöki gyakorlatban ez a szemléletváltás a digitális és fizikai gyártási rendszerek szorosabb integrációját, valamint a gyártási láncok újragondolását teszi szükségessé, amely hosszú távon versenyelőnyt jelenthet az alkalmazkodni képes vállalatok számára.

www.varinex.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!