Ipar

Az ABB előrejelzései a 2023. évben várható főbb robotikai trendekről

Figyelembe véve, hogy a robotok eladása rekordszintre emelkedett, Marc Segura, az ABB Robotics vezetője számos előrejelzést fogalmaz meg a robotikára alapozott automatizálás 2023-ban várható legfontosabb trendjeiről.

„Számos vállalkozás számára egyre jobban érezhető globális munkaerőhiány hatása, miközben valamennyien igyekeznek lépést tartani a vásárlói igényekkel”

– mondta el.

„Ez, valamint a globális bizonytalanság, a megszakadt ellátási láncok és a 2022-ben történt világméretű események következtében emelkedő energiaköltségek hatására egyre több vállalat tekint a robotalapú automatizálásra olyan megoldásként, amellyel növelheti a rugalmasságát, erősítheti ellenálló képességét és fenntarthatóbbá teheti a működését.”

Trend – A robotok iránti kereslet a globális munkaerőhiány miatt növekedni fog, a robotok új feladatokat vesznek át, mivel egyre több vállalat igyekszik újra visszatelepíteni tevékenységét.

A munkaerőhiány hatása már most is széles körben érezhető minden iparágban, ami 2023-ban is folytatódni fog, mivel a népesség egyre inkább elöregszik, és fokozódik az elfordulás az alacsony fizetést és kevés személyes sikert és kiteljesedést kínáló munkaköröktől. Az előrejelzések szerint 2030-ra több mint 85 millió álláshely marad betöltetlen,^[1] ami hátráltatja a gazdasági növekedést, és a vállalatoknak új utakat kell találniuk a hiányzó munkaerő pótlására.

A robotok iránti kereslet különösen erőteljes lesz azokban az országokban, ahol a vállalatok arra törekszenek, hogy a globális eseményeket ellensúlyozandó javítsák az ellátási lánc rugalmasságát, aminek érdekében vissza- vagy közeli régióba telepítik a tevékenységüket. Az ABB Robotics által 2022-ben, 1610 amerikai és európai vállalat körében végzett felmérés szerint az európai vállalatok 74 százaléka, míg az amerikaiak 70 százaléka mondta azt: tervezi, hogy vissza- vagy közeli régióba telepíti tevékenységét; az európai válaszadók 75 százaléka és az amerikaiak 62 százaléka jelezte, hogy a következő három évben robotikára alapozott automatizálásba fektet be.

„Miközben a figyelem az automatizálásnak a munkahelyekre gyakorolt hatására irányul, a robotok egyre nagyobb mértékben fogják elvégezni azokat az unalmas, piszkos és veszélyes feladatokat, amelyek már kevésbé vonzóak, így segítve a globális munkaerő- és készséghiány problémájának megoldását”

– mondta Segura.

„A robotok bővülő képességei, köztük a nagyobb hasznos teherbírással kombinált együttműködési lehetőségek – amelyre jó példát mutatnak az ABB GoFa™ és SWIFTI™ kollaboratív robotjai, amik biztonságosan alkalmazhatók a humán munkavállalók mellett – új utakat kínálnak a vállalatok számára mind a készséghiányok kezelésére, mind a meglévő munkaerő jobb kihasználására.”

„A robotok olyan új ágazatokban is átveszik majd a feladatokat, mint a vendéglátás és az egészségügy, különösen a laboratóriumokban és az orvosi rendelőkben. Az ABB robotjai már dolgoznak a Haidilao étteremláncban, ahol automatizálták az ételkészítési folyamatot, míg az amerikai University of Texas Orvostudományi karán (UTMB) az ABB robotjai forradalmasították az antitest-kutatást a tesztelési folyamat automatizálásával, így a napi 15-ről 1000-re nőtt az elvégzett tesztek száma. A robotok 2023-ban még több feladatot fognak átvenni hasonló környezetben, mivel a munkaerőhiány továbbra is hatással lesz a vállalkozásokra”

– tette hozzá.

Trend – A mesterséges intelligencia és az autonóm technológia megkönnyíti a robotokhoz való hozzáférést, használatukat és integrálásukat, ami lehetővé teszi, hogy egyre több feladatot végezzenek egyre újabb iparágakban.

Miközben az autonóm technológiák egyre inkább megkönnyítik a robotok programozását, üzemeltetését és karbantartását, egyre több vállalat hajtja végre első beruházását a robotokba, vagy keres olyan módszereket, amelyek segítségével új alkalmazásokban használhatja a robotokat. Az ABB autonóm mobil robotjait (AMR) működtető legújabb autonóm navigációs technológia máris növeli a termelékenységet, miközben rugalmasabbá és gyorsabbá teszi a műveleteket. Az ilyen megoldásokkal a gyártók a hagyományos gyártósoroktól az integrált, skálázható, moduláris gyártócellák felé mozdulhatnak el, miközben optimalizálják az alkatrészek szállítását a létesítményeken belül.

A mesterséges intelligencia fejlődése lehetővé teszi az autonóm megfogást és pozicionálást, ami bővíti a robotok által elvégezhető feladatok körét. A mesterséges intelligencia nagyobb mértékű alkalmazása a robotikában olyan feladatoknál segít, mint például a csavarozás. Ilyen rendszer már működik a sanghaji ABB Robotics Mega Factory-ben, ahol a mesterséges intelligenciával működő robotok új robotmodelleket építenek. Ugyanakkor a robotok programozásához használt szoftverek és vezérlők folyamatos egyszerűsítése tovább csökkenti a bevezetésük akadályainak számát, mivel alkalmazásuk esetén nincs szükség speciális szakértelemre.

„A mesterséges intelligenciának a robotika területén történő fejlődésével a komplexitással és a képességekkel szembeni aggályok – amelyek korábban megakadályozták a vállalatokat abban, hogy a robotokra alapozott automatizálásba fektessenek be –, kezdenek enyhülni” – mondta Marc Segura. „A képességek további fejlődésével a robotok egyre nagyobb számban és a hagyományos gyártási és forgalmazási környezeten kívüli alkalmazásokban, például az elektronika, az egészségügy, az e-kereskedelem, a gyógyszeripar és a vendéglátás területén is megjelennek majd.”

A közeljövőben a nyílt platformokat használó, összekapcsolt digitális hálózatok létrehozása is várható, amely lehetővé teszi a különböző gyártók robotjainak, vezérlőinek és szoftverének gyors és egyszerű, egymáshoz történő integrációját. Az ABB OmniCore vezérlőit azzal a céllal alkották, hogy a robotok nyitottabbá és összekapcsoltabbá váljanak, ami a robotokat elérhetőbbé teszi, és lehetővé teszi a kisebb vállalatok és a startup cégek számára is az automatizálás bevezetését.

Trend – Az ipar és az oktatási intézmények közötti, növekvő számú, szakirányú együttműködés segíteni fog abban, hogy a jelenlegi és jövőbeli munkavállalók olyan készségekkel rendelkezzenek, amelyekkel az automatizálás új korszakában is boldogulnak.

Mivel egyre több vállalat vezet be robotokat, egyre nagyobb szükség van arra, hogy a munkavállalók olyan új készségeket sajátítsanak el, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy boldoguljanak az automatizált környezetben. Ennek eléréséhez összehangolt, többgenerációs megközelítésre lesz szükség, az iskoláktól, a főiskoláktól és az egyetemektől kezdve a kkv-kon át a képzést támogató szövetségekig.

„A jövő gyáraiban olyan dolgozókra lesz szükség, akik tudják, hogyan kell alkalmazni az automatizált technológiákat a feladatok elvégzésére”

– mondta Segura.

„Ahogy a robotok egyre elterjedtebbé válnak a gyárakban, raktárakban és más környezetekben, a robotgyártók, a gyártók és az oktatók közötti partnerségek száma növekedni fog, így biztosítva, hogy az emberek az automatizált jövőnek megfelelő készségekkel rendelkezzenek. Már több mint 200 példa van arra, hogy az ABB világszerte együttműködik oktatási létesítményekkel, ahol robotjainkat, a RobotStudio® szimulációs és programozó szoftverünket, valamint az AR és VR eszközeinket használják, hogy a diákok minden korosztályának megtanítsák a robotalapú automatizálás programozásához és használatához szükséges készségeket.”

A lehetőség éve

Ez a három felsorolt tendencia fog érvényesülni 2023-ban, mivel egyre több vállalat fordul az automatizálás felé, hogy segítségével növelje termelékenységét, hatékonyságát és rugalmasságát.

„A piaci zavarok és a bizonytalanság arra kényszeríti a vállalatokat, hogy másképp gondolkodjanak a működésükről. A skálázható, rugalmas és a feladatok egyre szélesebb körének megoldására alkalmas robotok ideális módot nyújtanak a bizonytalansággal való megbirkózásra, és ezáltal a vállalkozások rugalmasabbá válnak”

– mondta Segura.

„Ugyanakkor, a legjobb eredmények elérése érdekében, a sikeres robotalapú automatizálás a robotokban és az emberekben rejlő lehetőségek ötvözésén alapul. Mivel az új technológiák tovább könnyítik a robotok használatát és alkalmazását, 2023-at a lehetőségek évének tekintjük, amelyben a vállalatok és munkaerejük a termelékenység, a hatékonyság és a rugalmasság új szintjeit érhetik el.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:ABB előrejelzés ipar munkaerőhiány robotika

Up Next

A digitalizációhoz szükséges iparágnak is digitalizálnia kell

Don't Miss

A régi épületek felújításával Magyarországon akár 3,9 milliárd eurót lehetne megtakarítani 2050-ig bezárólag

Ipar

PLC-generációváltás kritikus infrastruktúrában

Víziközmű-hálózat modernizáció – A hazai víziközmű-infrastruktúra modernizációja az elmúlt években egyre sürgetőbbé vált, különösen a nagyvárosi rendszerek esetében, ahol az üzembiztonság és a folyamatos szolgáltatás alapkövetelmény.

A Dél-pesti térség egyik jelentős vízellátó rendszerében megvalósult vezérléstechnikai retrofit/PLC-csere projekt jól példázza, hogyan lehet egy kritikus infrastruktúrát korszerűsíteni anélkül, hogy a fogyasztók ebből bármit is érzékelnének. A projekt részleteiről Papp Géza Bálint, a PGB Engineering ügyvezetője adott átfogó képet.

MM: Milyen kihívásokat jelent egy ilyen rendszer korszerűsítése?

PGB: A vízellátás sajátossága, hogy a rendszer működése nem állhat le, még rövid időre sem. A Dél-Pest Megyei Víziközműnél mintegy 80–100 ezer ember vízellátását kellett biztosítani úgy, hogy közben a vezérlőrendszerek teljes megújítása zajlott. Ez azt jelentette, hogy a kivitelezés során minden beavatkozást úgy kellett megtervezni, hogy az a meglévő rendszerrel párhuzamosan, folyamatos üzemben valósuljon meg. A projekt egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy az új és a régi rendszer közötti kommunikációt ideiglenesen is biztosítani kellett, miközben az átállás lépésről lépésre zajlott.

Gyál, 2023. június 22.
A gyáli vízmű telephelye a megújult víziközműrendszer átadóünnepsége napján, 2023. június 22-én. Innovatív magyar technológiafejlesztéssel, 400 milliós beruházással újult meg a város víziközműrendszere.
MTI/Lakatos Péter

A korszerűsítés központi eleme 15 darab elavult PLC cseréje volt, amelyek korábban Festo és Möller gyártmányú vezérlők voltak. Ezeket Siemens S7-1200 GEN II azaz második generációs PLC-kre cseréltük, amelyek számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek jelentősen megkönnyítették a kivitelezést és a későbbi üzemeltetést. A modern vezérlők többek között két Ethernet porttal rendelkeznek, lehetővé téve a rugalmas hálózati kialakítást és a láncolt kommunikációt, emellett fejlett és biztonságos távelérési lehetőségeket is kínálnak NIS2 minősítéssel. A fizikai kialakításuk sem okozott problémát, hiszen a meglévő szekrényekbe is könnyen beilleszthetők voltak, sőt a PLC-csatoló felületein a rugós sorkapcsok alkalmazása jelentősen egyszerűsítette a szerelési munkákat, különösen a nehezen hozzáférhető helyeken.

MM: Hogyan zajlott a projekt előkészítése és kivitelezése?

PGB: A projekt előkészítése a szerződéskötést követően indult meg, amely a tavalyi év utolsó negyedévére tehető. Ezt követően részletes igényfelmérés és koncepcióalkotás zajlott, amely során ki kellett dolgozni azt a kommunikációs és vezérlési struktúrát, amely egyszerre képes kiszolgálni a régi és az új rendszert. A tervek elfogadása után kezdődött meg a tényleges kivitelezés, amelyet szigorú határidők és időablakok határoztak meg. Egy-egy állomás esetében gyakran csak néhány órás időintervallum állt rendelkezésre a cserére, így a munkavégzés precíz szervezést igényelt. A PLC-csere csak az első lépcsője volt a fejlesztésnek, amelyet a SCADA rendszer megújítása követ. Az új rendszer célja, hogy egységes felületen jelenítse meg a víz- és szennyvízrendszereket, és lehetővé tegye azok integrált kezelését. Ez nemcsak az üzemeltetést teszi átláthatóbbá, hanem a hibakezelést és a karbantartást is hatékonyabbá teszi. A jövőben további fejlesztések várhatók, beleértve a szennyvízoldali rendszerek korszerűsítését és az új ipari létesítmények integrációját is.

MM: Hogyan biztosították a folyamatos vízellátást az átállás idején?

PGB: A folyamatos vízellátás biztosítása érdekében az átállás idejére ideiglenes kézi vezérlési lehetőségeket alakítottunk ki. Ez azt jelentette, hogy a szivattyúk és egyéb berendezések közvetlenül is működtethetők voltak, így a PLC-k cseréje alatt sem állt le a rendszer. A kivitelezés során az automata vezérlésről ideiglenesen kézi üzemmódra állt át a rendszer, majd a csere befejezése után visszatért az automatizált működéshez. Ez a megoldás kulcsfontosságú volt a zavartalan üzem fenntartásában.

A vezérlőrendszer három fő funkcionális területet szolgál ki. Az első a vízkitermelés, amely mélyfúrású kutakból történik, és ahol a szivattyúk vezérlése alapvető feladat. A második a nyomásfokozás, amely biztosítja, hogy a víz megfelelő nyomáson jusson el a fogyasztókhoz. A harmadik terület a tárolás és elosztás, amely magában foglalja a víztározókat és a víztornyokat is, amelyek a rendszer stabilitását és üzembiztonságát garantálják.

MM: Mit lehet tudni a rendszer karbantartásáról és élettartamáról?

PGB: A korszerű vezérlőrendszerek hosszú élettartamra készülnek, a PLC-k esetében akár 15–20 éves működési ciklus is reális. A gyakorlatban azonban nem ezek az eszközök jelentenek kockázatot, hanem a hozzájuk kapcsolódó elektromechanikus elemek, például a mágneskapcsolók és frekvenciaváltók. A rendszer képes ezek működését monitorozni, így a karbantartás előre tervezhetővé válik. A SCADA rendszerek esetében ugyanakkor a szoftverkörnyezet, különösen az operációs rendszerek fejlődése határozza meg az élettartamot. A modern PLC-k egyik fontos előnye, hogy megfelelnek a NIS2 kiberbiztonsági követelményeknek, így lehetővé teszik a biztonságos távelérést. Ez különösen nagy jelentőséggel bír olyan üzemeltetők esetében, akik nem rendelkeznek saját automatizálási szakembergárdával. A távelérés révén a rendszerhibák gyorsan diagnosztizálhatók, és sok esetben a beavatkozás is távolról elvégezhető, ami jelentősen csökkenti az állásidőt.

MM: Hogyan illeszkedik a projekt a digitalizációs trendekbe?

PGB: A Siemens eszközeivel megvalósult projekt túlmutat egy egyszerű vezérlőcserén: jól jelzi azt az irányt, amely felé a hazai víziközmű-szektor tart. A digitalizáció, a távoli elérés, az adatvezérelt üzemeltetés és a kiberbiztonság ma már nem opcionális fejlesztések, hanem alapvető követelmények egy ilyen kritikus infrastruktúra esetében. A Dél-pesti rendszer korszerűsítése egy olyan skálázható alapot teremtett, amelyre a jövő intelligens vízgazdálkodási megoldásai – például prediktív karbantartás, energiaoptimalizálás vagy akár hálózati veszteségek valós idejű elemzése – is ráépíthetők. Ez a szemlélet nemcsak az üzemeltetési hatékonyságot növeli, hanem hosszú távon a fenntartható és biztonságos vízellátás egyik kulcselemévé is válik. A megfelelő tervezéssel, korszerű technológiák alkalmazásával és precíz kivitelezéssel olyan rendszerek hozhatók létre, amelyek hosszú távon is biztosítják a megbízható és biztonságos működést. A projekt egyben azt is bizonyítja, hogy a digitalizáció és az automatizálás a víziközmű-szektorban is kulcsszerepet játszik a jövőben.

A Dél-pesti víziközmű PLC-csere projekt jól mutatja, hogy a kritikus infrastruktúrák modernizációja összetett, de jó szervezéssel könnyen megvalósítható feladat.

szöveg: Mészáros Zsolt, MM főszerkesztő

www.pgbengineering.hu, www.siemens.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A „Vezetők” között a Schneider Electric az IDC új elemzésében

Összesen 17, a karbonkibocsátást mérő és menedzselő alkalmazásokat fejlesztő céget vizsgált meg legújabb elemzésében az IDC, melynek eredményeként a Schneider Electricet a „Vezetők” (Leaders) közé sorolta. A vállalat a Resource Advisor+ megoldásával érdemelte ki ezt az elismerést, melynek fő erősségei közé tartoznak az MI-alapú architektúra, valamint a belső platformintegráció.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata a „Vezetők” kategóriába került az IDC „MarketScape: Worldwide Carbon Accounting and Management Applications 2026 Vendor Assessment” elemzésében. Az értékelés során 17 globális megoldásszállítót vizsgáltak meg a képességeik és stratégiájuk szempontjából.

Az IDC MarketScape elemzése a Schneider Electric által kínált megoldás több erősségét is kiemelte. Ezek közé tartozik a mesterséges intelligencia-alapú (MI) architektúra. A Schneider Electric MI-ügynöke, a Sera által működtetett platform (Resource Advisor+) automatizálja az adatkinyerést, az adatok normalizálását, a kibocsátási tényezők leképezését, a közzétételi dokumentumok megszövegezését és a CSRD-kompatibilis megfelelési folyamatokat, miközben támogatja a beszállítói együttműködést és a különböző lehetséges forgatókönyvek elemzését.

Az IDC szintén az erősségek közé sorolta a belső platformintegrációt. A Resource Advisor+ platformot úgy alakították ki, hogy lehetővé tegye a zökkenőmentes adatáramlást és a termékek közötti interoperabilitást, így a kontextus, az ismeretek és a cselekvések megoszthatók a platformon belül és az azt használó vállalat teljes szervezetében.

A Resource Advisor+ egy MI-alapú, energia- és fenntarthatósági menedzsment platform, amelyet a Schneider Electric globális tanácsadó üzletága, az SE Advisory Services fejlesztett ki. A 2026 elején elindított platform az energiaadatokat, a szén-dioxid-elszámolást, a beszállítói együttműködést és a jelentéstételt egyetlen, a „Responsible AI” megközelítést alkalmazó környezetben egyesíti.

A Resource Advisor+ mögött az SE Advisory Services elkötelezett szolgáltatási csapatai állnak, amelyekhez világszerte több mint 4000 tanácsadó és a Schneider Electric üzletágaiban összesen több mint 17000 szakértő csatlakozik. A szoftver és a tanácsadói szakértelem ezen kombinációja a központi eleme annak, ahogyan az SE Advisory Services segíti ügyfeleit abban, hogy a fenntarthatósági célkitűzéseket mérhető eredményekre váltsák.

A platform ellátási lánc-képességei a beszállítói elkötelezettség, a tanulás és a dekarbonizációs intézkedések köré épülnek. A beszállítókat a strukturált adatgyűjtésre, teljesítményértékelésre és az előrehaladás nyomon követésére épülő, átlátható, az aktuális fejlettségi szintet mutató modell segíti, amely a következő lépések felé is elirányítja őket. A célzott tanulási modulok beépített iránymutatást tartalmaznak a dekarbonizációs projektek elindításához vagy a szakértői csapatokkal való kapcsolatfelvételhez.

Az SE Advisory Services fő kezdeményezései az ellátási lánc dekarbonizációjára az „Energize” és a „Catalyze” programok. Ezek révén a beszállítók támogatást kapnak a megújuló energiaforrásokhoz való hozzáférés kapcsán, a kibocsátás nagymértékű csökkentésében és a tudományosan megalapozott célkitűzések felé történő előrelépés felgyorsításában, miközben mérhető üzleti értéket is teremtenek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A Schneider Electric is hozzájárul az ipari cégek digitális átalakulását felpörgető kezdeményezéshez

A Schneider Electric is részt vesz a „Lighthouse Operating System” (Lighthouse OS) elnevezésű keretrendszer fejlesztésében a Világgazdasági Fórum, a gyártók, a tanácsadócégek és a technológiai partnerek alkotta, folyamatosan bővülő szövetség tagjaként. A megoldás már bizonyított, másolható módszerekre épül, így támogatva a termelőcégeket a működési kiválóság elérésében.

Bár a termelőcégek többsége már befektetett a digitális átalakulásba, még kevesen vannak azok, akik ezt igazán nagy méretekben valósították meg. A kísérleti projektek hiába sikeresek, nincs folytatásuk, emiatt az eredmények megmaradnak helyi szinten. A világ legfejlettebb gyárai és az ipar többi része közötti szakadék egyre szélesedik. Az új keretrendszer célja ennek a szakadéknak a megszüntetése.

A „Lighthouse Operating System” (Lighthouse OS) egy nyílt forrású, gyakorlati terv, amely a világ legjobban teljesítő ipari létesítményeiben már bevált megoldásokra alapozva jelöl ki egy strukturált útvonalat, amelyet bármely gyártó követhet. A „Global Lighthouse Network” nyolc évnyi tapasztalatára építve a Lighthouse OS-t a Világgazdasági Fórum „Centre for Advanced Manufacturing and Supply Chains” nevű központja fejlesztette ki vezető OEM-ekkel (eredeti berendezésgyártó), végfelhasználókkal és tanácsadó cégekkel együttműködésben. A rendszer a vállalatok számára egyértelmű útmutatást ad ahhoz, hogyan juthatnak el a saját adottságaikhoz igazodva az aktuális helyzetükből a kiváló működésig anélkül, hogy a nulláról kellene elkezdeniük a fejlődést, vagy szakértői csapatokat kellene bevonniuk.

Terv, ami a gyakorlati tapasztalatokon alapul

A Lighthouse OS a termelőcégek működésének hat alapvető eleme köré épül – rugalmas és stabil folyamatok, összekapcsolt és átlátható munkafolyamatok, végpontok közötti szinkronizálás, beépített fenntarthatóság, tanuló szervezet, valamint gyorsított digitális és adatelemzési képességek –, mindegyiket öt érettségi szintre osztva. A vállalatok így felmérhetik az aktuális helyzetüket, meghatározhatják, hogy mire kell elsőként összpontosítaniuk, és a saját tempójukban fejleszthetik működésüket.

Az önálló digitális eszközöktől eltérően az új megoldás kidolgozásánál rendszerszintű megközelítést alkalmaztak. Ennek eredményeként összekapcsolja a digitális innovációt, a fenntarthatóságot, a munkaerő-fejlesztést és a működési kiválóságot egyetlen, koherens modellbe, amely mérhető és megismételhető teljesítménynövekedést eredményez.

Schneider Electric: a beépített tapasztalat

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata a közvetlen transzformációs tapasztalatot hozza be a kezdeményezésbe. A cég több mint két évtizedet töltött annak a működési rendszernek a folyamatos finomításával, amelynek köszönhetően vezeti a Gartner „Supply Chain Top 25” ellátási lánc rangsorát és kilenc Példakép (Lighthouse) gyár elismerést kapott a WEF-től. Ez a fejlett digitális rendszereken, MI-vezérelt automatizáláson és a fenntarthatóságot előtérbe helyező gyakorlatokon nyugvó konstrukció képezi a Lighthouse OS keretrendszer alapját.

„Sok gyártó törekszik az átalakulásra, de nincs előttük egy olyan koherens út, amelynek segítségével ezt következetesen és nagy léptékben megvalósíthatnák. A Lighthouse OS erre a problémára ad közvetlen választ: a világ legjobb gyárai által hosszú évek alatt szerzett gyakorlati tapasztalatokat gyűjti össze, és azokat egy olyan keretrendszerré formálja, amelyet bármely termelőcég alkalmazhat. Arról van szó, hogy a Példakép-szintű teljesítményt reális célként állítsuk az egész iparág elé, ne csak a legfejlettebb szereplők számára legyen az”

– mondta el Federico Torti, a Világgazdasági Fórum technológiai és innovációs vezetője.

„A Schneider Electric több mint 120 intelligens gyárban és elosztóközpontban élte meg ezt az átalakulást – tudjuk, mi működik, hol akadnak el a vállalatok, és mi szükséges ahhoz, hogy az elszigetelt kísérleti projektekből valódi, rendszer szintű változás legyen. Ez a közvetlen tapasztalat beépült a Lighthouse OS-be. Mi már alkalmazzuk ezeket az elveket a szélesebb ökoszisztémánkban, és mérhető eredményeket látunk”

– mutatott rá Cecile Vercellino, a Schneider Electric „Services, Industrial Automation” területért felelős alelnöke.

A növekedésre épülő, nyitott kezdeményezés

A Lighthouse OS-t úgy tervezték, hogy fejlődjön. A globális kísérleti projektek és a közösség visszajelzései alakítják a következő verziókat, a kezdeményezésben részt vevők pedig aktívan várják a gyártók, a technológiai szolgáltatók és a közszféra képviselőinek csatlakozását.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!