Ipar

Az ABB előrejelzései a 2023. évben várható főbb robotikai trendekről

Figyelembe véve, hogy a robotok eladása rekordszintre emelkedett, Marc Segura, az ABB Robotics vezetője számos előrejelzést fogalmaz meg a robotikára alapozott automatizálás 2023-ban várható legfontosabb trendjeiről.

„Számos vállalkozás számára egyre jobban érezhető globális munkaerőhiány hatása, miközben valamennyien igyekeznek lépést tartani a vásárlói igényekkel”

– mondta el.

„Ez, valamint a globális bizonytalanság, a megszakadt ellátási láncok és a 2022-ben történt világméretű események következtében emelkedő energiaköltségek hatására egyre több vállalat tekint a robotalapú automatizálásra olyan megoldásként, amellyel növelheti a rugalmasságát, erősítheti ellenálló képességét és fenntarthatóbbá teheti a működését.”

Trend – A robotok iránti kereslet a globális munkaerőhiány miatt növekedni fog, a robotok új feladatokat vesznek át, mivel egyre több vállalat igyekszik újra visszatelepíteni tevékenységét.

A munkaerőhiány hatása már most is széles körben érezhető minden iparágban, ami 2023-ban is folytatódni fog, mivel a népesség egyre inkább elöregszik, és fokozódik az elfordulás az alacsony fizetést és kevés személyes sikert és kiteljesedést kínáló munkaköröktől. Az előrejelzések szerint 2030-ra több mint 85 millió álláshely marad betöltetlen,^[1] ami hátráltatja a gazdasági növekedést, és a vállalatoknak új utakat kell találniuk a hiányzó munkaerő pótlására.

A robotok iránti kereslet különösen erőteljes lesz azokban az országokban, ahol a vállalatok arra törekszenek, hogy a globális eseményeket ellensúlyozandó javítsák az ellátási lánc rugalmasságát, aminek érdekében vissza- vagy közeli régióba telepítik a tevékenységüket. Az ABB Robotics által 2022-ben, 1610 amerikai és európai vállalat körében végzett felmérés szerint az európai vállalatok 74 százaléka, míg az amerikaiak 70 százaléka mondta azt: tervezi, hogy vissza- vagy közeli régióba telepíti tevékenységét; az európai válaszadók 75 százaléka és az amerikaiak 62 százaléka jelezte, hogy a következő három évben robotikára alapozott automatizálásba fektet be.

„Miközben a figyelem az automatizálásnak a munkahelyekre gyakorolt hatására irányul, a robotok egyre nagyobb mértékben fogják elvégezni azokat az unalmas, piszkos és veszélyes feladatokat, amelyek már kevésbé vonzóak, így segítve a globális munkaerő- és készséghiány problémájának megoldását”

– mondta Segura.

„A robotok bővülő képességei, köztük a nagyobb hasznos teherbírással kombinált együttműködési lehetőségek – amelyre jó példát mutatnak az ABB GoFa™ és SWIFTI™ kollaboratív robotjai, amik biztonságosan alkalmazhatók a humán munkavállalók mellett – új utakat kínálnak a vállalatok számára mind a készséghiányok kezelésére, mind a meglévő munkaerő jobb kihasználására.”

„A robotok olyan új ágazatokban is átveszik majd a feladatokat, mint a vendéglátás és az egészségügy, különösen a laboratóriumokban és az orvosi rendelőkben. Az ABB robotjai már dolgoznak a Haidilao étteremláncban, ahol automatizálták az ételkészítési folyamatot, míg az amerikai University of Texas Orvostudományi karán (UTMB) az ABB robotjai forradalmasították az antitest-kutatást a tesztelési folyamat automatizálásával, így a napi 15-ről 1000-re nőtt az elvégzett tesztek száma. A robotok 2023-ban még több feladatot fognak átvenni hasonló környezetben, mivel a munkaerőhiány továbbra is hatással lesz a vállalkozásokra”

– tette hozzá.

Trend – A mesterséges intelligencia és az autonóm technológia megkönnyíti a robotokhoz való hozzáférést, használatukat és integrálásukat, ami lehetővé teszi, hogy egyre több feladatot végezzenek egyre újabb iparágakban.

Miközben az autonóm technológiák egyre inkább megkönnyítik a robotok programozását, üzemeltetését és karbantartását, egyre több vállalat hajtja végre első beruházását a robotokba, vagy keres olyan módszereket, amelyek segítségével új alkalmazásokban használhatja a robotokat. Az ABB autonóm mobil robotjait (AMR) működtető legújabb autonóm navigációs technológia máris növeli a termelékenységet, miközben rugalmasabbá és gyorsabbá teszi a műveleteket. Az ilyen megoldásokkal a gyártók a hagyományos gyártósoroktól az integrált, skálázható, moduláris gyártócellák felé mozdulhatnak el, miközben optimalizálják az alkatrészek szállítását a létesítményeken belül.

A mesterséges intelligencia fejlődése lehetővé teszi az autonóm megfogást és pozicionálást, ami bővíti a robotok által elvégezhető feladatok körét. A mesterséges intelligencia nagyobb mértékű alkalmazása a robotikában olyan feladatoknál segít, mint például a csavarozás. Ilyen rendszer már működik a sanghaji ABB Robotics Mega Factory-ben, ahol a mesterséges intelligenciával működő robotok új robotmodelleket építenek. Ugyanakkor a robotok programozásához használt szoftverek és vezérlők folyamatos egyszerűsítése tovább csökkenti a bevezetésük akadályainak számát, mivel alkalmazásuk esetén nincs szükség speciális szakértelemre.

„A mesterséges intelligenciának a robotika területén történő fejlődésével a komplexitással és a képességekkel szembeni aggályok – amelyek korábban megakadályozták a vállalatokat abban, hogy a robotokra alapozott automatizálásba fektessenek be –, kezdenek enyhülni” – mondta Marc Segura. „A képességek további fejlődésével a robotok egyre nagyobb számban és a hagyományos gyártási és forgalmazási környezeten kívüli alkalmazásokban, például az elektronika, az egészségügy, az e-kereskedelem, a gyógyszeripar és a vendéglátás területén is megjelennek majd.”

A közeljövőben a nyílt platformokat használó, összekapcsolt digitális hálózatok létrehozása is várható, amely lehetővé teszi a különböző gyártók robotjainak, vezérlőinek és szoftverének gyors és egyszerű, egymáshoz történő integrációját. Az ABB OmniCore vezérlőit azzal a céllal alkották, hogy a robotok nyitottabbá és összekapcsoltabbá váljanak, ami a robotokat elérhetőbbé teszi, és lehetővé teszi a kisebb vállalatok és a startup cégek számára is az automatizálás bevezetését.

Trend – Az ipar és az oktatási intézmények közötti, növekvő számú, szakirányú együttműködés segíteni fog abban, hogy a jelenlegi és jövőbeli munkavállalók olyan készségekkel rendelkezzenek, amelyekkel az automatizálás új korszakában is boldogulnak.

Mivel egyre több vállalat vezet be robotokat, egyre nagyobb szükség van arra, hogy a munkavállalók olyan új készségeket sajátítsanak el, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy boldoguljanak az automatizált környezetben. Ennek eléréséhez összehangolt, többgenerációs megközelítésre lesz szükség, az iskoláktól, a főiskoláktól és az egyetemektől kezdve a kkv-kon át a képzést támogató szövetségekig.

„A jövő gyáraiban olyan dolgozókra lesz szükség, akik tudják, hogyan kell alkalmazni az automatizált technológiákat a feladatok elvégzésére”

– mondta Segura.

„Ahogy a robotok egyre elterjedtebbé válnak a gyárakban, raktárakban és más környezetekben, a robotgyártók, a gyártók és az oktatók közötti partnerségek száma növekedni fog, így biztosítva, hogy az emberek az automatizált jövőnek megfelelő készségekkel rendelkezzenek. Már több mint 200 példa van arra, hogy az ABB világszerte együttműködik oktatási létesítményekkel, ahol robotjainkat, a RobotStudio® szimulációs és programozó szoftverünket, valamint az AR és VR eszközeinket használják, hogy a diákok minden korosztályának megtanítsák a robotalapú automatizálás programozásához és használatához szükséges készségeket.”

A lehetőség éve

Ez a három felsorolt tendencia fog érvényesülni 2023-ban, mivel egyre több vállalat fordul az automatizálás felé, hogy segítségével növelje termelékenységét, hatékonyságát és rugalmasságát.

„A piaci zavarok és a bizonytalanság arra kényszeríti a vállalatokat, hogy másképp gondolkodjanak a működésükről. A skálázható, rugalmas és a feladatok egyre szélesebb körének megoldására alkalmas robotok ideális módot nyújtanak a bizonytalansággal való megbirkózásra, és ezáltal a vállalkozások rugalmasabbá válnak”

– mondta Segura.

„Ugyanakkor, a legjobb eredmények elérése érdekében, a sikeres robotalapú automatizálás a robotokban és az emberekben rejlő lehetőségek ötvözésén alapul. Mivel az új technológiák tovább könnyítik a robotok használatát és alkalmazását, 2023-at a lehetőségek évének tekintjük, amelyben a vállalatok és munkaerejük a termelékenység, a hatékonyság és a rugalmasság új szintjeit érhetik el.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:ABB előrejelzés ipar munkaerőhiány robotika

Up Next

A digitalizációhoz szükséges iparágnak is digitalizálnia kell

Don't Miss

A régi épületek felújításával Magyarországon akár 3,9 milliárd eurót lehetne megtakarítani 2050-ig bezárólag

Ipar

Fogyasztóvédelmi jogi tanácsadást indított a Kamara a vállalkozásoknak

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogyasztóvédelmi jogi tanácsadással segít a kis- és középvállalkozásoknak megelőzni a költséges jogsértéseket és ez hozzájárul ahhoz, hogy a cégek hatékonyan feleljenek meg a gyorsan változó fogyasztóvédelmi előírásoknak.

A fogyasztóvédelem napjainkban már nem csupán jogi kötelezettség, hanem fontos üzleti érdek is. A problémák megelőzése, a megfelelő belső folyamatok kiépítése és a naprakész tudás jelentősen csökkentheti a kockázatokat, és a potenciális bírságok is elkerülhetőek. Ennek érdekében hozta létre a Kamara a Vállalkozásfejlesztési Projekt részeként az Országos Vállalkozói Munkacsoport-hálózat és Kamarai Workshop-projektet (OVK-TÁR) Magyarország Kormányának támogatásával. A kezdeményezés gyakorlati segítséget nyújt a vállalkozásoknak a jogszabályi megfeleléshez. A programban a vállalkozások térítésmentesen vehetnek igénybe fogyasztóvédelmi jogi tanácsadást, valamint ingyenes fogyasztóvédelmi kisokost és panaszkezelési folyamatábrát is rendelkezésükre bocsátanak.

A szolgáltatás az ország számos területi kereskedelmi és iparkamaráján keresztül érhető el. A Budapesti, a Csongrád-Csanádi, a Hajdú-Bihar Vármegyei, a Heves Vármegyei, a Pest Vármegyei és Érdi, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei, a Pécs-Baranyai, a Fejér Vármegyei, valamint a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamaráknál a fogyasztóvédelmi jogi tanácsadás előzetes bejelentkezést és időpont-egyeztetést követően vehető igénybe. Az ügyfélfogadás a kamarák által meghatározott időpontokban történik.

Egy apró hiba, legyen szó hiányos ÁSZF-ről (Általános Szerződési Feltételek), késve megválaszolt fogyasztói panaszról vagy pontatlan webáruházi tájékoztatásról, ma már jelentős fogyasztóvédelmi eljárást vagy bírságot vonhat maga után. A hatósági tapasztalatok szerint a jogsértések nagy része nem szándékos, hanem a hiányos belső folyamatokból, elavult dokumentumokból vagy a jogszabályok nem megfelelő ismeretéből fakad.

Gyakori problémák közé tartozik a panaszok késedelmes kezelése, a panasz és a minőségi kifogás összekeverése, a jótállási és szavatossági szabályok téves alkalmazása, valamint az ártájékoztatás vagy az online elállási jog hibás ismertetése. Az online kereskedők számára már kötelező az elektronikus elállási funkció biztosítása is.

Tanácsadási időpontok:

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara: minden csütörtökön 12:00–16:00

Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara: minden hétfőn és szerdán 9:00–12:00

Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: minden kedden 12:00–16:00 (kizárólag online)

Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: minden csütörtökön 12:00–16:00

Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara: minden pénteken 9:00–13:00

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: a tanácsadás szeptemberben indul.

A Pécs-Baranyai, a Fejér Vármegyei és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamaráknál a szolgáltatás előzetes bejelentkezést és időpont-egyeztetést követően vehető igénybe.

A részletes információkról és a jelentkezés módjáról az érintett területi kereskedelmi és iparkamarák nyújtanak tájékoztatást.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Az LG Electronics 600 kW-os hűtőfolyadék-elosztó egysége NVIDIA tanúsítást szerzett

Az LG Electronics (LG) 600 kW-os hűtőfolyadék-elosztó egysége (Coolant Distribution Unit, CDU) hivatalos NVIDIA-tanúsítást szerzett. Ez a mérföldkő igazolja az LG folyadékhűtési megoldásainak és hőmenedzsment-technológiájának megbízhatóságát és hatékonyságát az NVIDIA AI- infrastruktúrákra vonatkozó szabványainak megfelelően, támogatva a vállalat további terjeszkedését az AI-adatközpontok hűtési piacán.

Megbízható partner a globális felhőszolgáltatók számára

Az LG azon kevés vállalatok egyike világszerte, akik sikerrel teljesítették az NVIDIA műszaki ellenőrzési eljárását, amely során az LG 600 kW-os CDU-ját több mint 100 műszaki értékelési kritérium alapján igazolták. Ezek a kritériumok a hűtési teljesítmény, a megbízhatóság és a hibatűrési képességek szabványosítását szolgálják nagy számítási sűrűségű AI-adatközpontok számára.

A tanúsítás stratégiai mérföldkő az LG számára, és megerősíti a vállalat pozícióját mint az NVIDIA hivatalosan is elismert partnere az AI-adatközpontinfrastruktúra számára. A globális felhőszolgáltatók (hyperscalers) és adatközpont-üzemeltetők számára ez a minősítés nagyobb biztonságot nyújt a beszállító kiválasztásakor, mivel csökkenti a beszerzési kockázatokat, és felgyorsítja a nagyléptékű AI-infrastruktúra-telepítésekhez szükséges minősítési folyamatot.

Chip-to-Chiller hűtési megoldásszolgáltató

Az LG NVIDIA-tanúsítással rendelkező 600 kW-os CDU-ját a nagy hőtermelésű AI-GPU-k (AI-feladatokra használt grafikus feldolgozóegységek) hőterhelésének kezelésére tervezték. A Direct-to-Chip (DTC, közvetlen chip-hűtés) folyadékhűtési megoldás alkalmazásával az egység a hűtőfolyadékot közvetlenül a hőtermelő komponensekhez – mint a GPU-khoz és CPU-khoz – juttatja, így az a meglévő léghűtéses infrastruktúrával együttműködő, nagy hatékonyságú „hibrid hűtési” rendszert hoz létre.

Az egységet ±0,25 °C-os hőmérséklet-szabályozási pontosság elérésére tervezték, ami elősegíti a rendszer hőmérsékleti stabilitásának javítását és az AI-szerverek megbízható működését. Az egység emellett virtuális szenzortechnológiát alkalmaz a valós idejű felügyelet és a szivárgásérzékelés biztosítása érdekében. Az LG Data Center Cooling Control Manager (DCCM, adatközponthűtésvezérlés-kezelőrendszer) rendszerével együtt a megoldás prediktív vezérlést és központosított felügyeletet tesz lehetővé, miközben szabványos kommunikációs protokollokon keresztül támogatja az adatközpont-menedzsment rendszerekkel való zökkenőmentes integrációt.

Az átfogó megbízhatóság biztosítása érdekében az LG ezeket a megoldásokat saját, Phjongthekben található Chip-to-Chiller (a chiptől a folyadékhűtőig) vizsgálati központjában értékeli. A vállalat itt a teljes hűtési lánc rendszerszintű tranziens válaszait, hőmérséklet-változásait és kis terhelés melletti stabilitását teszteli – az AI-chipek terhelésétől és a hűtőlemezektől, a CDU-n át, a folyadékhűtőig. Az NVIDIA szigorú hibatűrési követelményeinek megfelelő CDU-t úgy tervezték, hogy rendkívül megterhelő körülmények között is megőrizze működési stabilitását.

Az LG átfogó Chip-to-Chiller portfóliójával tovább kívánja erősíteni pozícióját az AI-adatközpontinfrastruktúrák megbízható partnereként, teljeskörű hőmenedzsment-megoldásokat kínálva a chipektől a központi hűtőrendszerig. A vállalat teljes körű kínálatába hűtött vizet előállító folyadékhűtők, a hűtőfolyadékot elosztó CDU-k, valamint az AI-chipeket közvetlenül hűtő hűtőlemezek tartoznak – ezek az AI-adatközpontok folyadékhűtési rendszereinek alapvető elemei.

Az AI-infrastruktúrával kapcsolatos képességek bővítése

Ez a tanúsítás kiindulópontot jelent az LG AI-infrastruktúrához kapcsolódó üzleti tevékenységének szélesebb körű bővítéséhez. A jövőben az LG sorra tervezi megszerezni az NVIDIA tanúsítását nagykapacitású CDU-kínálatának modelljeire, köztük az 1 MW-os, 2,5 MW-os és 4 MW-os egységekre.

Az LG CDU-jai a vállalat fűtési-, szellőztetési- és légkondicionálási szektorban felhalmozott 60 éves mérnöki szakértelmére épülnek. A készülékek, melyeket a nagy számítási sűrűségű AI-adatközpontok környezetéhez terveztek, pontos hőmérséklet-szabályozást, fejlett vezérlési képességeket és magas fokú megbízhatóságot kínálnak. A vállalat továbbá azzal erősíti versenyképességét, hogy házon belül gyárt kulcsfontosságú alkatrészeket, köztük inverterrendszereket és mágnescsapágyas kompresszorokat – ezek az alaptechnológiák az LG folyadékhűtő-portfóliójában széles körben alkalmazott megoldások.

Az LG a közelmúltban jelentős globális adatközpont-hűtési projekteket nyert el, köztük észak-amerikai felhőszolgáltatók létesítményeit, valamint a Jakartában található Sinar Mas adatközpontot, az SM+ Data Center kiemelt, AI-használatra kész létesítményét. Kulcsfontosságú technológiai kompetenciáira építve az LG célja, hogy növelje globális megrendeléseit és bővítse stratégiai partnerségeit a következő generációs AI-adatközpontok piacán.

„Az AI-adatközpontok folyamatos bővülésével minden eddiginél nagyobb az igény a megbízható folyadékhűtési megoldásokra”

– mondja James Lee, az LG energetikai megoldásokért felelős üzletágának (ES Company) elnöke.

„Fejlett hűtéstechnológiáinkat az LG Csoport integrált infrastruktúra-képességeivel ötvözve olyan teljes körű megoldásokkal bővítjük AI-infrastruktúra üzletünket, amelyek hozzájárulnak a fizikai mesterséges intelligencia megvalósításához, melynek keretében az AI a valós környezetekben teremt értéket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Így csökkenthető a többszázmilliárd dolláros klímakockázat az adatközpontokban

A világon működő adatközpontok összesített eszközértékének több mint egyharmadát, 388 milliárd dollárt kitevő értékvesztést okozhatnak a be nem árazott éghajlati kockázatok a Schneider Electric Research Institute és az SE Advisory Services friss tanulmánya szerint. A megoldást a klímaváltozás hatásait figyelembe vevő proaktív alkalmazkodás jelentheti olyan lépésekkel, mint PPA-k megkötése, folyadékhűtés alkalmazása vagy mikrohálózatok kiépítése.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata által nyilvánosságra hozott új elemzés egyik fő tanulsága, hogy az éghajlati kockázatokat még mindig nem veszik figyelembe a szükséges mértékben az adatközpontok fizikai eszközállományának értékelése során, és emiatt elmaradnak azok a lépések is, amelyek csökkenthetnék az esetleges károkat. Pedig a tanulmány szerint a strukturált, ellenállóképességet erősítő beruházások egyharmadával mérsékelhetik az éghajlati kockázatoknak való kitettséget.

A Schneider Electric Research Institute és az SE Advisory Services által készített elemzés számszerűsíti is, hogy az éghajlati kockázatok mekkora értékvesztést okozhatnak. A mesterséges intelligencia-korszak (MI) leggyorsabban bővülő eszközállománya, az adatközpontok esetében ez 388 milliárd dollárnyi – a globális adatközponti eszközérték több mint egyharmadát (38 százalék) jelentő – be nem árazott éghajlati kitettséget jelent, és egyben azt is mutatja, hogy mekkora lehetőségek rejlenek az ellenállóképességet növelő beruházásokban.

A tanulmány rámutat arra is, hogy az új, kimondottan az MI használat támogatására létrejövő adatközpontokban az egy GW-ra jutó fizikai kockázat mintegy 2,6-szor magasabb, mint a meglévő létesítményekben, ami elsősorban a nagyméretű leállások nagyobb pénzügyi hatásának tudható be. A mesterséges intelligencia használat jövőbeli alakulását bemutató különböző forgatókönyvekkel számolva a tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy az éghajlati kockázatoknak kitett eszközállomány, a jelenleg tervezés és építés alatt álló adatközpontokat figyelembe véve jelentős mértékben bővülhet, és 388 milliárd dollárról 1,0 és 3,7 billió dollár közé emelkedhet.

Az elemzés alapján az éghajlati kockázatoknak való kitettség régiónként jelentősen eltér, ami a helyi veszélyek és hőterhelés, az energia- és hálózati jellemzők, valamint a zavarok beszállítói láncra való tovább terjedése közötti különbségekre vezethető vissza. Kína (56 százalék) és Európa (53 százalék) közel kétszer olyan mértékben ki van téve az értékcsökkenés kockázatának, mint az Egyesült Államok (28 százalék) és az APMEA-régió (Ázsia és a Csendes-óceáni térség, Közel-Kelet és Afrika – 28%).

A tanulmány az éghajlati kockázatok által veszélyeztetett öt fő területet azonosít, a hűtést, az üzletmenet megszakadását, a fizikai károkat, a fűtési hatékonyságot és a szén-dioxid-költségeket. Egy éghajlati tényezőkkel kiigazított értékelési modell alkalmazásával a tanulmány a fizikai veszélyeket és az átállási kockázatokat diszkontált cash flow-hatásokká alakítja át, így ellenőrizhető, létesítményi szintű becsléseket adva az eszközérték-veszteségről.

Az elemzés szerint 2025-ben a globális természeti katasztrófákból származó veszteségek körülbelül 170 milliárd dollárral meghaladták a biztosítási fedezetet. Ez a különbség évente 6–10 százalékkal növekszik, így az éghajlati veszélyek erősödésével az eszközök tulajdonosai egyre nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Az adatközpontok üzemeltetői és tulajdonosai számára ez azt jelenti, hogy az éghajlati kockázatok egyre inkább kívül esnek a biztosítási fedezeten, ami még inkább rámutat arra, hogy mennyire fontos, hogy a klímaváltozással szembeni ellenállóképesség szempont legyen a létesítmények tervezésénél és üzemeltetésénél.

Az alkalmazkodás haszna

A kutatás megállapítja, hogy az éghajlati változásokkal szembeni ellenállóképesség érdekében végzett beruházások jelentős értéket képesek megóvni. A proaktív alkalmazkodás 150 milliárd dollár nettó védett értéket eredményez a meglévő létesítményeknél, ami minden tesztelt forgatókönyv szerint a kockázatnak kitett érték 30–39 százalékát teszi ki. Azok számára, akik már alkalmazzák az olyan intézkedéseket, mint a PPA-k (zöldáram-vásárlási megállapodás), a folyadékhűtés, a mikrohálózatok és az éghajlati szempontokat figyelembe vevő telephelyválasztás, a tanulmány pénzügyi keretrendszert is kínál, amivel számszerűsíthető, hogy ezek a lépések milyen mértékben növelik a védett eszközállományt.

„Az éghajlati kockázatot nem lehet beárazni anélkül, hogy felmérnénk azokat létesítményi szinten is. Ez a modell kiküszöböli ezt a vakfoltot, és részletes, ellenőrizhető értékeléseket állít elő, amelyek az egyes eszközöktől a globális portfóliókig terjednek, és közvetlenül felhasználhatók az alkalmazkodást segítő intézkedések meghozásához. A legellenállóbb létesítmények azok lesznek, amelyek olyan energiatechnológiával és intelligens rendszerekkel rendelkeznek, amelyekkel előre felmérhetik az éghajlati kockázatokat, alkalmazkodni tudnak hozzájuk és reagálni tudnak rájuk”

– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” területért felelős ügyvezető alelnöke.

A teljes jelentés, melynek címe: „The Repricing of Compute: The Economics of Climate Risk and Resilience for AI-Era Capital”, innen tölthető le.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!