Ipar

A digitalizációhoz szükséges iparágnak is digitalizálnia kell

Az elektronikai ipar magára talált a covid-járvány okozta alapanyag és alkatrészhiány nehézségéből és újra dübörög, hiszen az átfogó ipari digitalizációhoz és a környezetvédő technológiákra való átálláshoz elektronikai termékek sokaságára van szükség.

De hogyan lehet az egyre növekvő keresletet ellátni? Iparágon belüli digitalizációval és automatizációval.

Ahhoz, hogy az elektronikai ipar ki tudja szolgálni a megnövekedett keresletet, az iparágon belüli digitalizációra és automatizációra is szükség van, jobban, mint bármely más iparágban. Az egyre rövidebb innovációs ciklusokhoz gyors és rugalmas rendszerek kellenek, amelyek alacsony költséggel és sebesen gyártanak – az iparágban jellemző alacsony haszonkulcs mellett a vállalatok versenyképessége csak így fenntartható.

Robotikai megoldások a teljes értékláncban

Talán éppen ezért érkezett 2020-ban fordulóponthoz a robotika – ettől az évtől az elektronikai ipar megelőzte az addig vezető autóipart a robottelepítések számában. Ehhez persze szükség volt arra a hatalmas fejlődésre, amely a robotikában lezajlott az elmúlt évtizedben: egyre több részfeladat ellátása oldható meg automatizálással. A robotok ma már a teljes értékláncban használhatók az elektronikai iparban is: a fémvágástól a miniatűr alkatrészek összeszerelésen, a minőségellenőrző folyamatokon át a csomagolás, raklapozás, belső raktározási folyamatokig. Ezt támasztja alá a Mobile Industrial Robots (MiR) Belső logisztika automatizálása az elektronikai iparban című jelentése is, amelyben a dán vállalat arról számol be, hogy „a digitális átalakulás elképesztő tempóban zajlik, és sehol máshol nem gyorsabb, mint az elektronikai iparban”. A jelentés támaszkodik a Nemzetközi Robotikai Szövetség (International Federation of Robotics) 2021 éves elemzésére is, amelyből kiderül, 2020-ban 109 ezer robotot telepítettek világszerte az elektronikai iparban, szemben a mindaddig vezető autóipar 80 ezer telepítésével, és hogy míg az iparirobot-értékesítések száma 0,5 százalékkal nőtt 2020-ban, az újonnan telepített kobotok száma 6 százalékkal növekedett. Vagyis az implementált robotikai megoldásokon belül elképesztő mértékben nő az együttműködő robotok aránya. De hogyan tud az elektronikai iparban segíteni egy kollaboratív, mobil robot?

Autonóm mobil robotok az elektronikában

Néhány, az iparágat sújtó nehézségre rögtön gyors megoldást nyújt például egy mobil autonóm robot (AMR). Az időnként még mindig akadozó alapanyag-ellátás rugalmas és adaptív belső logisztikát igényel, amelyben az autonóm navigációnak köszönhetően a mobil robotok nagyon erősek: alkalmazkodnak a dinamikus környezethez, a gyári átállásokhoz, a ciklikusan változó folyamatokhoz. Minderre ráadásul napi 24 órában képesek, automatikusan töltik magukat, amikor erre szükség van, ezzel egy másik komoly problémára, a munkaerőkérdésre reflektálnak hatékony megoldásként. Lehetővé teszik, hogy az emberi erőforrást magasabb hozzáadott értéket nyújtó feladatok ellátásában hasznosíthassa egy vállalat, így hatékonyabbá és költségkímélőbbé teszi a termelést.

Egy hét sem kell a telepítéshez

Az AMR-ek könnyen adaptálhatók, ugyanis a MiR intralogisztikában alkalmazható mobil robotjai szoftverrel szerkesztett térképen tájékozódnak a lézerszkennerek vagy előre betöltött létesítményrajzok segítségével. A robotok intuitív módon taníthatók az alkatrészek felvételére, lerakására, a kamerákból, lézerszkennerekből, szenzorokból származó adatok alapján kiszámolják az optimális haladási útvonalat, és teljesen önállóan kerülik ki az útjukban álló akadályt attól függően, hogy az AGV, rögzített akadály, vagy ember. Az egyszerű programozhatóság szintén fontos célja a dán robotgyártónak, így a mobil robotok könnyen beépíthetők egy meglévő infrastruktúrába, többnyire speciális programnyelveket ismerő robotprogramozó sem szükséges telepítésükhöz.
A Bossard sanghaji logisztikai centere belső logisztikájának optimalizálására 2 MiR100-as mobil robotot telepített biztonságos működésük, rugalmasságuk és felhasználóbarát telepíthetőségük miatt. A vállalat beszámolója szerint a teljes jelentkezési folyamat az ajánlattól a telepítés befejezéséig egy hét alatt megtörtént, ami jól mutatja a robotok alkalmazkodóképességét más rendszerekhez.

Zökkenőmentes együttműködés

Sok oka van annak, ha egy vállalkozás automatizálni akarja intralogiszitikai folyamatait, és mióta erre a kis-és közévállalkozásoknak is lehetőségük van, mert az autonóm mobil robotok gyors megtérüléssel telepíthetők még egy kkv számára is, a robotok felé támasztott speciális elvárások, illetve a zsúfolt intralogisztikai helyzetek (AGV, AMR, ember) is sokasodnak, komplexitásuk növekszik. A MiR már most is nyitott interfésszel működik, amely természeténél fogva integrálható egy harmadik fél flottakezelő rendszereivel, de ez egyelőre nem általános a robotgyártók körében. Erre a megoldás egy központi, egységes vezérlési és támogatási rendszer lenne, vagyis a teljes interoperabilitás megteremetése, amelyen még dolgoznak a robotgyártók. A MiR robotok flottává bővítése mindenestre a nyitott interfész miatt olyan helyzetekben is könnyebben megoldható, ahol más gyártók gépei is dolgoznak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:amr digitalizálás industrial ipar MIR Mobile robots

Up Next

Nagyobb termelékenység prediktív karbantartással

Don't Miss

Az ABB előrejelzései a 2023. évben várható főbb robotikai trendekről

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára

Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.

Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.

A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.

A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.

A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

AI vezérli a horvát Telekom adatközpontjának hűtését

Hatszámjegyű megtakarítást jelent az optimalizáció.

A világ teljes villamosenergia-használatának több mint 3 százalékát adatközpontok adják, és ez a szám 2030-ra várhatóan 13 százalékra fog nőni. Ennek az energiának jelentős részét hűtésre használják, így ennek optimalizálásával számottevő energiamegtakarítás érhető el.

Hatékonyabb működés, kevesebb karbantartás

Ezt az utat választotta a vezető horvát távközlési vállalat, a Hrvatski Telekom (HT) is, mely a Siemens-technológiáját vezette be adatközpontja hűtésére. Az intelligens szenzorrendszernek és a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésmenedzsmentnek köszönhetően a telekom szolgáltató legnagyobb, zágrábi adatközpontja immár klímabarátabb módon működik, ami hat számjegyű euróösszegű megtakarítást eredményezett a vállalatnak.

Az új rendszer számos eszköz, köztük vezeték nélküli szenzor- és vezérlőmodulok segítségével folyamatosan figyeli a szerverszekrények hőmérsékletét, illetve azok változásait. Ezeket a valós idejű adatokat mesterséges intelligenciát használva elemzi, és a mindenkori igényekhez dinamikusan igazodva, automatikusan szabályozza a hűtésért felelős ventilátorokat.

A folyamatos optimalizálás és a gépi tanulás révén az adatközpontokban előforduló hotspotok akár 99 százaléka véglegesen megszüntethető lett. A megoldás így nem csupán csökkentette a hűtőberendezések üzemidejét, hanem a karbantartási költségeket is mérsékelte: a korábban hő okozta meghibásodások és a nem-tervezett leállások jelentős része elkerülhető lett, azonosítva a hibásan működő komponenseket, és támogatva a prediktív karbantartást.

Jöhetnek a „gyárilag” intelligens adatközpontok

Ugyanezt a White Space Cooling Optimization technológiát alkalmazza a néhány éve átadott, 14,5 ezer négyzetméteres, Tallinn melletti Greenergy Data Centers adatközpont is, ami a Baltikum legnagyobb és leginkább energiahatékony ilyen létesítményének számít.

Szintén ezt az adat- és AI-vezérelt működést veszi alapul az a moduláris, „plug-and-play” alapú adatközpont, ami egy teljesen előre gyártott, konfigurálható rendszer. Ez már eleve integrált, intelligens és környezetbarát energiagazdálkodással érkezik, a Siemens, valamint a német Cadolto Datacenter GmbH és a Legrand Data Center Solutions vállalatok által jelezve.

A Siemens ezek mellett számos adatközponti megoldást kínál.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!