Connect with us

Ipar

A digitalizációhoz szükséges iparágnak is digitalizálnia kell

digitalizációhoz

Az elektronikai ipar magára talált a covid-járvány okozta alapanyag és alkatrészhiány nehézségéből és újra dübörög, hiszen az átfogó ipari digitalizációhoz és a környezetvédő technológiákra való átálláshoz elektronikai termékek sokaságára van szükség.

De hogyan lehet az egyre növekvő keresletet ellátni? Iparágon belüli digitalizációval és automatizációval.

Ahhoz, hogy az elektronikai ipar ki tudja szolgálni a megnövekedett keresletet, az iparágon belüli digitalizációra és automatizációra is szükség van, jobban, mint bármely más iparágban. Az egyre rövidebb innovációs ciklusokhoz gyors és rugalmas rendszerek kellenek, amelyek alacsony költséggel és sebesen gyártanak – az iparágban jellemző alacsony haszonkulcs mellett a vállalatok versenyképessége csak így fenntartható.

Robotikai megoldások a teljes értékláncban

Talán éppen ezért érkezett 2020-ban fordulóponthoz a robotika – ettől az évtől az elektronikai ipar megelőzte az addig vezető autóipart a robottelepítések számában. Ehhez persze szükség volt arra a hatalmas fejlődésre, amely a robotikában lezajlott az elmúlt évtizedben: egyre több részfeladat ellátása oldható meg automatizálással. A robotok ma már a teljes értékláncban használhatók az elektronikai iparban is: a fémvágástól a miniatűr alkatrészek összeszerelésen, a minőségellenőrző folyamatokon át a csomagolás, raklapozás, belső raktározási folyamatokig.  Ezt támasztja alá a Mobile Industrial Robots (MiR) Belső logisztika automatizálása az elektronikai iparban című jelentése is, amelyben a dán vállalat arról számol be, hogy „a digitális átalakulás elképesztő tempóban zajlik, és sehol máshol nem gyorsabb, mint az elektronikai iparban”. A jelentés támaszkodik a Nemzetközi Robotikai Szövetség (International Federation of Robotics) 2021 éves elemzésére is, amelyből kiderül, 2020-ban 109 ezer robotot telepítettek világszerte az elektronikai iparban, szemben a mindaddig vezető autóipar 80 ezer telepítésével, és hogy míg az iparirobot-értékesítések száma 0,5 százalékkal nőtt 2020-ban, az újonnan telepített kobotok száma 6 százalékkal növekedett. Vagyis az implementált robotikai megoldásokon belül elképesztő mértékben nő az együttműködő robotok aránya. De hogyan tud az elektronikai iparban segíteni egy kollaboratív, mobil robot?

Autonóm mobil robotok az elektronikában

Néhány, az iparágat sújtó nehézségre rögtön gyors megoldást nyújt például egy mobil autonóm robot (AMR). Az időnként még mindig akadozó alapanyag-ellátás rugalmas és adaptív belső logisztikát igényel, amelyben az autonóm navigációnak köszönhetően a mobil robotok nagyon erősek: alkalmazkodnak a dinamikus környezethez, a gyári átállásokhoz, a ciklikusan változó folyamatokhoz. Minderre ráadásul napi 24 órában képesek, automatikusan töltik magukat, amikor erre szükség van, ezzel egy másik komoly problémára, a munkaerőkérdésre reflektálnak hatékony megoldásként. Lehetővé teszik, hogy az emberi erőforrást magasabb hozzáadott értéket nyújtó feladatok ellátásában hasznosíthassa egy vállalat, így hatékonyabbá és költségkímélőbbé teszi a termelést.

Egy hét sem kell a telepítéshez

Az AMR-ek könnyen adaptálhatók, ugyanis a MiR intralogisztikában alkalmazható mobil robotjai szoftverrel szerkesztett térképen tájékozódnak a lézerszkennerek vagy előre betöltött létesítményrajzok segítségével. A robotok intuitív módon taníthatók az alkatrészek felvételére, lerakására, a kamerákból, lézerszkennerekből, szenzorokból származó adatok alapján kiszámolják az optimális haladási útvonalat, és teljesen önállóan kerülik ki az útjukban álló akadályt attól függően, hogy az AGV, rögzített akadály, vagy ember. Az egyszerű programozhatóság szintén fontos célja a dán robotgyártónak, így a mobil robotok könnyen beépíthetők egy meglévő infrastruktúrába, többnyire speciális programnyelveket ismerő robotprogramozó sem szükséges telepítésükhöz.
A Bossard sanghaji logisztikai centere belső logisztikájának optimalizálására 2 MiR100-as mobil robotot telepített biztonságos működésük, rugalmasságuk és felhasználóbarát telepíthetőségük miatt. A vállalat beszámolója szerint a teljes jelentkezési folyamat az ajánlattól a telepítés befejezéséig egy hét alatt megtörtént, ami jól mutatja a robotok alkalmazkodóképességét más rendszerekhez.

Zökkenőmentes együttműködés

Sok oka van annak, ha egy vállalkozás automatizálni akarja intralogiszitikai folyamatait, és mióta erre a kis-és közévállalkozásoknak is lehetőségük van, mert az autonóm mobil robotok gyors megtérüléssel telepíthetők még egy kkv számára is, a robotok felé támasztott speciális elvárások, illetve a zsúfolt intralogisztikai helyzetek (AGV, AMR, ember) is sokasodnak, komplexitásuk növekszik. A MiR már most is nyitott interfésszel működik, amely természeténél fogva integrálható egy harmadik fél flottakezelő rendszereivel, de ez egyelőre nem általános a robotgyártók körében. Erre a megoldás egy központi, egységes vezérlési és támogatási rendszer lenne, vagyis a teljes interoperabilitás megteremetése, amelyen még dolgoznak a robotgyártók. A MiR robotok flottává bővítése mindenestre a nyitott interfész miatt olyan helyzetekben is könnyebben megoldható, ahol más gyártók gépei is dolgoznak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újfajta motorindítót hoz a Siemens

A félvezető technológiát felvonultató eszköz strapabíróbb és ezerszer gyorsabb a hagyományos társainál.

Az olyan iparágakban, mint az élelmiszer- és italgyártás, az intralogisztika vagy a gépipar nagy teljesítményű motorokat használnak például szállítószalagok meghajtására, berendezések elindítására. Ezek meghibásodása esetén komoly károk keletkezhetnek, így a számukra energiát közvetítő motorindítók fontos szerepet töltenek be az üzemekben: ezeknek kell védelmet nyújtani a túlterhelés és a zárlatok ellen is. Az élelmiszeriparban pedig, ahol a szigorú higiénia miatt gyakran kell a szállítószalag-rendszereket magasnyomású mosással tisztítani, a víz könnyen tud zárlatot okozni, ami költséges leállásokhoz vezet.

Ezek megelőzésére kínál megoldást a Siemens új, a zárlati áramot a korábbiaknál akár ezerszer gyorsabban érzékelő SIMATIC 200SP e-Starter motorindítója, ami hiba esetén 4 µs (mikroszekundum) alatt lekapcsolja a berendezéseket. Ezt az ultragyors és a megszakítókhoz vagy biztosítékokhoz képest gyakorlatilag kopásmentes kapcsolást az teszi lehetővé, hogy az új indító félvezető technológiát alkalmaz, szilícium-karbid fémoxid félvezető (SiC MOSFET) tranzisztorokkal.

Így, miután a zárlat okát megszüntették, az eszköz azonnal újraindítható, és korlátlan zárlati lekapcsolást kínál. Azaz a korábbi gyakorlattal ellentétben nincs szükség az eszköz cseréjére vagy tartalékalkatrész beszerzésére, és növelhető az üzem rendelkezésre állása.

A diagnosztikai funkciókkal ellátott, minimális helyigényű és egyszerűen telepíthető eszköz integrált a Siemens fejlesztői környezetével (Totally Integrated Automation – TIA), illetve EcoTech minősítéssel rendelkezik. Ez utóbbi, a legzöldebb megoldásoknak járó, céges fenntarthatósági minősítést a motorindító az anyagfelhasználás minimalizálása, illetve az eszköz energiahatékonysága és a tartóssága miatt kapta meg.

Az új motorindító a hazai piacon is elérhető.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Új fejlesztés: az energiahatékonyságot és a munkabiztonságot is szolgálja az intelligens, elektromos rásegítő hajtású komissiózó kocsi

Intelligens, elektromos rásegítő hajtású komissiózó kocsi fejlesztése történt meg abban a projektben, amelyet a KLS-2000 Ipari és Kereskedelmi Kft. valósított meg a Széchenyi Terv Plusz program, ezen belül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében.

A cég erre 199,76 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 62.94%-a. Alvállalkozóként az Universitas-Győr Nonprofit Kft. a Széchenyi István Egyetem kutatóinak bevonásával részt vett a villamos hajtás- és irányítórendszer fejlesztésében. A két és fél éve kezdődött projekt 2024. november 15-én zárul.

A GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00213 azonosítószámú projekt során fejlesztett elektromos, ember-gép együttműködést megvalósító, rásegítő hajtás révén a gyártórendszerekben használatos nagy tömegű komissiózó kocsikkal energiahatékony, ergonomikus és biztonságos anyagmozgatás valósítható meg.

Az európai autógyárakban telephelyenként több száz, de gyármérettől függően akár több ezer olyan terület van, ahol nagy tömegű komissiózó kocsikkal történik az áruk begyűjtése és leadása a gyártórendszer megfelelő pontjain. Ezeket a járműveket a komissiózó zóna és a gyártósorok között általában elektromos vagy más módon hajtott targoncákkal vontatják, igény szerint egyszerre többet is összekapcsolva. A komissiózó kocsik össztömege a termékek tömegétől, darabszámától és a kocsi alapszerkezetétől függően nehezebb áruk/termékek esetén a másfél tonnát is eléri. Ezeket a depózás után közvetlenül a gyártósorokhoz, sokszor 100-150 méter távolságba kell egyenként, kézi erővel mozgatni, ami gyakran több munkás segítségével történik.

Erre a problémára egy új, innovatív módon vezérelhető differenciál-hajtáslánc fejlesztése valósult meg Vecsésen, amely kiküszöböli a piacon elérhető szervohajtások erős kompromisszumait, hátrányait. A fejlesztett rendszer nyomatékérzékeny karok segítségével képes 5 kilométer/óra sebességig rásegíteni az emberi erő által kifejtett mozgatóerőre, emellett vontatható és a komissiózóállomásokon töltőkön dokkolható is. A rendszer több olyan új megoldást tartalmaz, amely az energiahatékonyságot és a munkabiztonságot is jelentős mértékben javítja, illetve olyan új funkcióknak enged teret, amelyek illeszkednek az ipar 4.0 (és a majdani ipar 5.0) gyártástechnológiai trendekhez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Samsung csatlakozik a Carbon Trusthoz

A Samsung a Carbon Trusttal és egyéb nagy technológiai vállalatokkal együttműködve új módszertant vezetett be a csatlakoztatott eszközök, például a laptopok és a hangszórók használata során keletkező káros anyag kibocsátás és kibocsátás-csökkentések mérésére.

A módszertan bevezetése hozzátartozik a Samsung részvételéhez a Decarbonizing the Use-Phase of Connected Devices (DUCD) (A csatlakoztatott eszközök használati fázisának karbonsemlegesítése) kezdeményezésben. A vállalat a Carbon Trusttal, az Amazonnal, a Microsofttal és a Sky-jal közösen fogott össze azért, hogy csökkentse az internethez csatlakoztatott elektromos és elektronikai eszközök használat közbeni energiafogyasztásából eredő üvegházhatású gázkibocsátást.

Ezek a szervezetek különösen a használati fázisra összpontosítanak, mivel egy termék – a teljes életciklusát tekintve – jellemzően ebben a szakaszban termeli a legtöbb szén-dioxidot. A csatlakoztatott eszközök világszerte jelenleg körülbelül 500 terrawattóra (TWh) energiát igényelnek évente, amely megközelíti Franciaország teljes energiafelhasználását. A technológiai iparnak ezért kiemelten fontos, hogy felmérhesse és elszámolhasson a termékek szén-dioxid-kibocsátásával, valamint megoldásokat találjon az eszközök használata általi kibocsátás csökkentésére.

Az új módszertan iránymutatást adhat a vállalatoknak, hogyan értékeljék a felhasználók eszközeiből származó adatok alapján a kibocsátás mértékét, ezáltal növelve a jelentések pontosságát, amelyek eddig a jelenlegi kibocsátási elszámolásokban használt üzemidő-előrejelzéseken alapultak. A technológiai cégek a módszertan alkalmazása során elért káros anyag kibocsátáscsökkentését is elszámolhatják majd.

A felhasználás során keletkező kibocsátások éves jelentése és a kibocsátáscsökkentésről szóló kimutatás átláthatóbbá teszi a kommunikációt a felhasználókkal, és arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy akár a felhasználási időszakban is csökkentsék a kibocsátást. Az adatok szabványosítása és pontossága arra motiválhatja őket, hogy újszerű megoldásokkal csökkenthessék eszközeik széndioxid-kibocsátását.

A Samsung közreműködik az új DUCD-módszertan bevezetésében, amely az új energiatakarékos módszerek megtalálása iránti elkötelezettségének része. Ezen újítások közé tartozik a SmartThings Energy funkció, amellyel a felhasználók nyomon követhetik energiafelhasználásukat és jobb energiahatékonysági döntéseket hozhatnak. Csakúgy mint az AI energia mód, amely a felhasználási szokások és az energiaköltség figyelembevételével segíthet az energiafelhasználás előnyösebb kezelésében.

Eszközeink életciklusuk során a használati fázisban bocsátják ki a legtöbb széndioxidot, a méréssel pedig jelentősen tehetünk a kibocsátás kezeléséért és csökkentéséért – mondta Inhee Chung, a Samsung vállalati fenntarthatósági központjának alelnöke. – A Samsung klímastratégiájának kulcsfontosságú része, hogy a felhasználókat bevonja az energiatakarékos megoldásokba, és alig várjuk, hogy a DUCD módszertanán keresztül bemutathassuk, hogy a SmartThings felülettel és annak AI energia módjával hogyan követhetik nyomon és csökkenthetik csatlakoztatott eszközeik energiafelhasználását.”

„Az összekapcsolt eszközök egyre fontosabbak mindennapi életünkben, ezért fontos, hogy a technológiai ipar kulcsszereplőivel közösen kezdhessük meg a felhasználás során keletkező kibocsátás kezelését. Ez az együttműködés egy olyan lényegesen hatékonyabb megközelítést tett lehetővé, amellyel kiszámíthatjuk és rögzíthetjük az összekapcsolt eszközökből származó széndioxid-kibocsátást és az elért csökkentéseket, valamint a kibocsátások kezelésére irányuló erőfeszítéseink alapjául szolgálhat ezen a kihívásokkal teli területen”

– mondta Felix Prettejohn, a Carbon Trust vezető tanácsadója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss