Connect with us
Hirdetés

Ipar

Közel 80 focipályányi területen épít csúcstechnológiás, környezetbarát logisztikai parkot a WLP

wlp

Napjainkban minden iparágban igen nagy szerepet tölt be a környezet védelme. A zöld elveket követő cégek magatartása már nem üres beszéd, hanem befektetés, a jövő záloga. A vállalatok nemcsak saját pénztárcájukat kímélik, hanem környezetbarát megoldásokkal igyekeznek tevékenységük ökológiai lábnyomát is csökkenteni.

A belga-magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező WLP (Weerts Logistics Park) és RaktárAD csoportnak a vecsési már a 25. projektje, amely Európán belül valósul meg. A nevükhöz fűződő legmodernebb raktárakból Belgiumban 15, Németországban és az Egyesült Királyságban pedig kettő-kettő már sikeresen működik. Hollandiában, Olaszországban és Franciaországban pedig egy-egy projekt készült már el és üzemel eredményesen. Magyarországon ez a harmadik beruházás, amely a társaság nevéhez kötődik.

A kedvező lokáció vonzó a magyar vállalkozásoknak is

A WLP legújabb projektje Vecsés és Gyál települések határán az Aratás utcában kapott helyet. A beruházás kitűnő logisztikai és helyszíni adottságokkal rendelkezik. A több hektáros telken közel 200 000 m2-en négy épületet húznak fel, egyenként 50 000 m2-es nagysággal.

A budapesti Liszt Ferenc Repülőtér mindösszesen 11 percre van. A csarnokok ideális bázisként szolgálhatnak mind a légi, mind a vasúti, mind pedig a közúti teherszállításban gondolkodóknak.

A belga-magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező RaktárAD és WLP fejlesztői csoport 60 hektáros vecsési logisztikai központjának tervezésénél és kivitelezésénél a cég alapfilozófiájának részeként kiemelt szerepet kapott a környezetvédelem. A területen most elindult építkezéseken a beruházó egy olyan RaktárAD-os koncepciót képez le, melyek Nagytarcsán és Alsónémedin már sikerrel valósultak meg az elmúlt 7 évben.

Az ipari társasházak a lakosságot is tehermentesítik

A RaktárAD kerítések nélküli nyitott projekt. Kifejezetten a KKV szektor vállalkozóit fogadja be, akik eddig a lakónegyedekben végezték tevékenységüket. Ezek a raktárépületek olyan ipari társasházak, ahol több vállalkozó is vásárolhat területet.   A csarnokok a tervek szerint könnyen megközelíthetők és transzparens elhelyezkedésűek lesznek. A beruházással leginkább Gyál, Vecsés és a XVIII. kerület fog profitálni, mert a logisztikai park tehermentesíti a környék utcáit a kamionforgalomtól, és a lakóövezetet az eddig elszórtan, pici műhelyekben tevékenykedő vállalkozóktól. A beruházás közel 1000 munkahelyet teremt.

Megújuló energiákkal a környezetért és a rezsicsökkentésért

A beruházó nagy hangsúlyt fektet az energiahatékony megoldások alkalmazására, ezért egy külön mérnök irodát kért fel arra, hogy a legkorszerűbb technológiák kidolgozásával foglalkozzon.

Az épületek környezetbarát paraméterekkel rendelkeznek, annak érdekében, hogy az energiatakarékos épületgépészeti megoldások a környezeti ártalmak csökkentését nagymértékben szolgálják, és a jövőben további alternatív energiaforrásokkal legyenek bővíthetők.

Költséghatékony energiafelhasználás záloga a kitűnő szigetelés

Az „A” kategóriás csarnoképületek fűtését gáz helyett fenntartható hőszivattyús megoldásokkal látják el, mely a bérlői igényeknek megfelelően napelemmel is ki tud egészülni. Az előírtnál magasabb hőszigetelési értékkel rendelkező panelek és nyílászárók jelentősen, akár 50%-kal is csökkentik a betelepülő cégek rezsijét. Ez a megtakarítás pedig a vállalkozások növekedésére is fordítható.

A WLP raktárcsarnokok a fenntarthatóság jegyében rendelkeznek megújuló energiaforrásokat felhasználó technológiákkal, ezért a legkorszerűbb BREEAM értékelés Very Good kategóriájába tartoznak. A BREEAM (Building Research Establishment’s Environmental Assessment Methodology) az ingatlanpiac legnépszerűbb és legismertebb nemzetközi, szabványosított környezetvédelmi minősítési rendszere. A bérlők körében jelentős presztízsértékkel bír, valamint garanciát jelent egy új beruházás minőségére vonatkozóan is.

A minősítés többek között olyan innovatív, hatékony és környezettudatos megoldásoknak köszönhető, mint a hulladékgazdálkodás, a papírmentes kommunikáció, és a 100%-ban akadálymentesített földszinti területek.

A zöldövezet kialakítása is a városlakók komfortját növeli

A jogszabályi előírások a telek szélén kötelező zöldítési sávot jelölnek ki.  Ez egy olyan 20 méteres terület, ahol nem lehet se parkolót, se csarnokot építeni, hanem három szintű növényzetet kell telepíteni. A logisztikai park teljes zöldítése 4 ütemben 4-5 év alatt valósul meg.

A nyugat-európai modell meghonosítása víztakarékosságot eredményez

A WLP a Nyugat-Európában már megszokott szürkevíz felhasználást tervezi a vecsési projektben is megvalósítani. Egyeztetve a helyi szolgáltatóval, ahol erre a szolgáltató engedélyt ad, ezzel a vízzel szeretnék a mellékhelyiségeket öblíteni, a füvet és a kertet locsolni.

„A létesítmény megfelel a csúcstechnológia és a fenntarthatóság legszigorúbb követelményeinek. Példát mutat a jövő prémium kategóriás, zöld logisztikai központjainak.”

– hangsúlyozta Lőrincz-Hadnagy Tibor a projekt COO & Operations Managere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Ha minden háztető áramot termel, a hálózatnak azt látnia kell: így készül fel Karintia a napelemes boomra

A közeli jövőben már nem a zöld áram termelése, hanem a szállítása lesz a szűk keresztmetszet, Karintia ezt előzi meg digitális hálózatirányítás-fejlesztéssel.

A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra.

Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei.

A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.

Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.

A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.

A karintiai példa jól mutatja az európai trendet: az elosztói hálózatok a passzív infrastruktúrából aktívan irányított, adatvezérelt rendszerekké válnak. Aki erre időben felkészül, jobban megbirkózik a megújuló termelés növekedésével. Aki lemarad, az dugókkal, korlátozásokkal és csúcsra méretezett, költséges beruházásokkal fizet majd.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Toyota és a Rivian is a Stratasys új 3D nyomtatót választotta

Az ipari 3D nyomtatás egyre nagyobb szerepet kap az autógyártásban, különösen a gyártási segédeszközök, szerelőkészülékek és funkcionális alkatrészek előállításában.

A Stratasys új F870 rendszere a nagyformátumú additív gyártás lehetőségeit bővíti, amelynek képességeit már a Toyota és a Rivian is vizsgálja saját gyártási folyamataiban.

A Stratasys tovább bővítette ipari FDM technológiára épülő termékportfólióját az új F870 3D nyomtatóval, amelyet kifejezetten a nagy igénybevételű üzemi alkalmazásokhoz fejlesztettek. A berendezés a nagy építési térfogatot, a szabályozott hőmérsékletű gyártási környezetet és a nagy teljesítményű műszaki polimerek alkalmazását egyesíti. A fejlesztés célja, hogy az additív gyártás ne csupán a prototípusok készítésében, hanem a mindennapi ipari termelésben is gazdaságosan alkalmazható legyen.

Az új rendszer iránt már a bevezetés előtt jelentős érdeklődés mutatkozott. A Toyota Production Engineering Kentucky állambeli, georgetowni részlege, valamint a Rivian Automotive michigani, plymouthi üzeme is megkezdte az F870 képességeinek vizsgálatát. A két autógyártó elsősorban a gyártási segédeszközök, szerelési és ellenőrző készülékek, valamint a fejlett prototípusgyártási alkalmazások területén keresi a technológia felhasználási lehetőségeit.

Nagyobb méret, szélesebb alkalmazhatóság

A Stratasys F870 egyik legfontosabb műszaki jellemzője az 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térfogat. A gyártó szerint a berendezés kategóriájának leghosszabb, teljesen fűtött építési terével rendelkezik, amely lehetővé teszi nagyméretű, összetett geometriájú alkatrészek előállítását.

A rendszer többféle ipari alapanyaggal működik, köztük ASA, ABS, Nylon 12CF, valamint az új ABS Draft Gray anyaggal. Különösen fontos a szénszál-erősítésű Nylon 12CF alkalmazhatósága, amely nagy merevségének, szilárdságának és tartósságának köszönhetően alkalmas lehet jelentős mechanikai igénybevételnek kitett gyártási segédeszközök készítésére.

A technológia egyik előnye, hogy a hagyományos forgácsolással vagy más gyártási eljárással készülő egyedi készülékek bizonyos esetekben közvetlenül, szerszámozási igény nélkül állíthatók elő. Ez különösen a gyakran módosuló gyártási folyamatoknál, a kisebb sorozatoknál és az egyedi szerelési feladatoknál jelenthet idő- és költségmegtakarítást.

Az autóipari gyártás rugalmasságát növelheti

A Toyota és a Rivian érdeklődése jól mutatja, hogy az additív gyártás szerepe fokozatosan átalakul az autóiparban. A technológia ma már nem kizárólag a termékfejlesztés és a prototípusgyártás eszköze, hanem egyre inkább a gyártósorok működését támogató megoldás.

A nagyméretű szerelőkészülékek, ellenőrző sablonok és egyedi befogók hagyományos előállítása gyakran jelentős átfutási idővel jár. A 3D nyomtatás lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az eszközök közvetlenül a digitális tervek alapján készüljenek el, és szükség esetén gyorsan módosíthatók legyenek.

A Toyota szakemberei szerint az additív gyártás már bizonyította értékét a vállalatnál, a következő lépés pedig az alkalmazási területek további bővítése. Az F870 mérete, alapanyagválasztéka és ipari kialakítása olyan lehetőségeket kínál, amelyek illeszkedhetnek a gyártó újabb termelési igényeihez.

A Stratasys fejlesztése egy szélesebb iparági folyamatba illeszkedik, amelyben a vállalatok a gyártási rugalmasság növelésére, az ellátási láncoktól való függőség mérséklésére és a termelési költségek csökkentésére törekednek.

Az F870 megjelenése újabb lépést jelenthet az additív technológiák üzemi integrációjában. A nagyobb gyártási kapacitás, a műszaki alapanyagok és a megbízhatóan ismételhető gyártási folyamatok együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a 3D nyomtatás a hagyományos gyártástechnológiák egyre fontosabb kiegészítőjévé váljon.

A Stratasys ipari additív gyártási megoldásait Magyarországon a VARINEX Zrt. képviseli, amely több mint két évtizede foglalkozik a gyártó technológiáival.

varinex.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Az elektromos autók is segíthetik a gyárak energiaellátását

A helyben termelt energia, az energiatárolók és az elektromos járművek összehangolt használatával az ipari telephelyek csökkenthetik energiaköltségeiket, és biztonságosabbá tehetik energiaellátásukat.

A megfelelő technológiával a vállalati flották autói az épületek és a villamosenergia-hálózat működését is támogathatják. Ezekről a lehetőségekről beszélt nemrég egy, a járműipar jövőjével foglalkozó konferencián Nagy-Gál Levente, a Schneider Electric tanácsadói szolgáltatásokért felelős vezetője és Lukács Tamás, a vállalat Kelet-Európáért felelős stratégiai menedzsere.

Egy ipari telephely ma már maga is termelhet és tárolhat energiát, fogyasztását pedig a termelési igényekhez és a villamosenergia-hálózat lehetőségeihez igazíthatja. Ehhez azonban a napelemek, az akkumulátorok vagy az elektromosautó-töltők telepítése mellett azok összehangolt működésére is szükség van. Így a helyben megtermelt energia jobban hasznosítható, a fogyasztási csúcsok pedig mérsékelhetők.

Nagy-Gál Levente előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az intelligens létesítmények alapját a megfelelő mérés, adatgyűjtés és szabályozás teremti meg. A vállalatok ezek segítségével kaphatnak pontos képet arról, mikor, hol és mennyi energiát használnak fel, és hol van lehetőség a hatékonyság javítására. Erre épülhet a helyi megújuló energiatermelés, az energiatárolás és a hőszivattyús megoldások összehangolt alkalmazása.

Ezt az együttműködést teszi lehetővé a microgrid, amely közös irányítás alá vonja a telephely energiaforrásait, tárolóit, fogyasztóit és járműtöltőit. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy a rendszer a napelemekkel megtermelt energiát a gyártáshoz, üzemeléshez vagy az autók töltéséhez használja fel, a tárolókban rendelkezésre álló energia révén pedig mérsékli a hálózatból vételezett teljesítményt a legnagyobb terhelés idején. Megfelelő kialakítás esetén a microgrid hálózati áramkimaradáskor is biztosíthatja a kijelölt berendezések energiaellátását.

Az elektromos járművek elterjedése további lehetőséget nyit a vállalatok előtt. Ahogy Lukács Tamás bemutatta, a kétirányú töltésre alkalmas autók akkumulátorai az épületek energiaellátásában is szerepet kaphatnak, a Vehicle-to-Grid, röviden V2G technológiával pedig a közcélú villamosenergia-hálózatba is visszatáplálhatnak. A járművek így a parkolással töltött idő egy részében energiatárolóként segíthetik a telephely vagy a hálózat működését.

Ennek során a közlekedési igények maradnak továbbra is továbbra is az elsődlegesek: az energiafelhasználást úgy kell szabályozni, hogy az autók a szükséges töltöttséggel álljanak rendelkezésre induláskor. A megoldás alkalmazásához megfelelő járművekre, töltőberendezésekre és összehangolt vezérlésre, valamint megfelelő szabályozási és elszámolási feltételekre van szükség. Szélesebb körű elterjedését a finanszírozás, az ösztönzők és az egyszerű, automatizált használat is befolyásolja.

A Schneider Electric a tanácsadástól a villamos infrastruktúra kialakításán át a digitális energiagazdálkodásig támogatja a vállalatokat ebben az átalakulásban. A vállalat dunavecsei okosgyára is példát mutat az ipari működés, a helyi energiatermelés és az elektromobilitás összekapcsolására. Az összehangolt megközelítés segíthet abban, hogy az ipari létesítmények hatékonyabban használják fel az energiát, rugalmasabban alkalmazkodjanak a hálózat terheléséhez, és fenntarthatóbbá tegyék működésüket.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss