Ipar

Szerverhardver frissítés vs. váltás a legújabb platformra – melyik éri meg jobban?

Az elmúlt időszak gazdasági kihívásai az adatközponti IT-infrastruktúrákat sem kímélik.

Egy korábbi felmérés adatai szerint 2020-ban még a válaszadók 42 százaléka azt vallotta, hogy két-három évente frissíti adatközponti szervereit, míg 26 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy ezt minden évben megteszi. Most viszont az infláció, a növekvő energiaárak, az alkatrészhiány, valamint az új szerverek beszerzésének hosszú átfutási ideje miatt sok adatközpont és felhőszolgáltató parkolópályára tette vagy teljes egészében elvetette bővítési terveit. Azonban az adatközpont üzemeltetőknek és a felhasználóknak meg kell vizsgálniuk, miként hozhatnak ki többet meglévő hardvereikből. A memóriatermékek és technológiai megoldások terén globális piacvezető Kingston Technology szakértő partnere, Simon Besteman összefoglalja a lehetőségeket és a főbb szempontokat.

Az új platformok magas árát, valamint az új processzorok és hűtési rendszerek jelentette további kiadásokat figyelembe véve jobb döntés lehet a meglévő konfiguráció frissítése. Sokan azért bővítik hardvereiket, mert ez nemcsak költséghatékonyabb, hanem környezetbarátabb megoldás is, mint a legújabb platform megvásárlása.

Élettartam-hosszabbítás memóriafrissítéssel

A Kingston Technology egyik Twitter felmérése arra kereste a választ, hogy milyen szempontokat veszünk figyelembe a szerverek memória konfigurálásánál. A válaszadók 44,2 százaléka számára a teljesítmény, 21,8 százalékuknak a kapacitás, 17,1 százalékuknak a skálázhatóság, 16,9 százalékuknak pedig az energiafogyasztás a legfontosabb szempont. A frissítés előtt fontos, hogy azonosítsuk a meglévő konfiguráció teljesítménybeli szűk keresztmetszeteit az adott alkalmazási területen. Ilyen lehet például a memóriahasználat. A memória működését képzeljük el úgy, mint egy utat, ahol egyszerre haladnak a nagy árumennyiséget kis sebességgel szállító kamionok és a kis csomagterű, gyors és nagy teljesítményű sportkocsik. A memória terén mindig kompromisszumot kell kötni a sebesség és a kapacitás között.

A processzor és a szerverplatform modellje, valamint a memóriafoglalatok szerveren belüli kihasználtsága befolyásolhatja a sávszélességet. Az esetek többségében nagyobb memóriasávszélesség érhető el, ha csatornánként csak 1 DIMM-helyet töltünk fel (1 DPC). Ha kettőre növeljük a csatornánkénti DIMM-ek számát, csökkenhet az órajelsebesség. A rendszeren belüli elégtelen memóriakapacitás azonban jobban rontja a teljesítményt, mint a kisebb memória‑sávszélesség. Ha vannak a szerveren belül szabad memóriafoglalatok, további memóriamodulok hozzáadásával vagy a nagyobb sávszélességű memóriamodulokra (pl. DDR4 3200MT/s) való frissítéssel javíthatjuk a teljesítményt. Az optimális teljesítmény eléréséhez és a stabilitási, illetve kompatibilitási problémák megelőzéséhez azonban mindig követni kell a memóriafoglalatok felhasználására vonatkozó gyártói iránymutatást.

A szerverfrissítés főbb szempontjai

Íme néhány fontos szempont, amit célszerű figyelembe venni a hardverfrissítés előtt:

Ellenőrizzük, hogy normál terhelés mellett maximális-e a memória kihasználtsága. Amennyiben igen, és a szerverekben még vannak szabad memóriafoglalatok, érdemes fontolóra venni további memóriamodulok (DIMM-ek) hozzáadását.
Az alkalmazástól függően és feltételezve, hogy a processzor és a gazdarendszer támogatja a nagyobb memória-sávszélességet, a meglévő memóriamodulok nagyobb sávszélességűre cserélése (pl. a DDR4 2400MT/s moduloké DDR4 3200MT/s modulokra) szintén javíthatja a teljesítményt.
Ha kiderül, hogy a tároló, nem pedig a memória okozza a szűk keresztmetszetet, akkor a tárkapacitás frissítése hozhat megoldást. Ha a meglévő tárolókonfigurációban csak merevlemez-meghajtó (HDD) szerepel, a jobb teljesítmény érdekében érdemes lehet SSD-re váltani.

A tároló kulcsfontosságú a szerver élettartamának növeléséhez

Ennek ellenére előfordulhat, hogy az összes merevlemez-meghajtó cseréje túl költséges lenne, vagy egyszerűen nem ez a megfelelő lépés az alkalmazásunk esetében. Ilyenkor elegendő lehet SATA SSD-ket használni a gyorsítótárazásra és HDD-ket a nagy kapacitású „hideg” tárolásra (alkalmazástól függően). Ne felejtsük el, hogy a hardverkonfigurációnkhoz legjobb memória- vagy tárolómegoldás kiválasztásához bármikor igénybe vehetjük a Kingston Ask an Expert szakértői konzultációs szolgáltatását.

A HDD-k SATA SSD-kre cserélése kézenfekvő, hiszen ugyanazt a felületet és kommunikációs protokollt (AHCI) használják. Ám, ha PCIe NVMe SSD-ket szeretnénk használni, néhány dolgot nem árt észben tartani:

Ellenőrizzük, hogy az alaplap és az operációs rendszer támogatja-e az NVMe-t (a 2015 után bevezetett rendszerek és operációs rendszerek többsége alapértelmezetten támogatja az NVMe technológiát).
Ügyeljünk a PCIe NVMe tárolóhelynek megfelelő csatlakozóval ellátott, helyes méretű SSD kiválasztására. Jelenleg elég gyakoriak a 2,5” méretű U.2 csatlakozós PCIe NVMe SSD-k (pl. Kingston DC1500M). A különböző szállítók számos szervermodellje támogatja ezt a formai kialakítást. Ám fontos tudni, hogy a 2,5” U.2 SSD-k eltérő vastagságúak lehetnek (7 mm vagy 15 mm). Ezért figyeljünk rá, hogy biztosan a meghajtó modulhelyébe illeszkedő, megfelelő adatközponti SSD-t válasszunk.
Ha a szerverben nincs U.2 NVMe SSD-vel kompatibilis modulhely, a SATA/SAS meghajtókat támogató, meglévő modulhelyet kicserélhetjük NVMe SSD-kel kompatibilis modulhelyre. Ebben az esetben ezeket az elemeket kell cserélni: a merevlemez-egységeket befogadó keretet (ha a kívánt vagy a jelenlegi U.2 SSD-k nem férnek bele a meglévőbe), a meglévő hátlapot olyanra, amely rendelkezik U.2 SSD-khez való porttal/csatlakozással, a RAID-vezérlőt, valamint a hátlapot a vezérlővel összekötő kábelt.

A még jobb szolgáltatásminőség (IOPS-konzisztencia és kis késleltetés) érdekében, a gyorsítótárazáshoz vagy a teljes tárolókészletnél érdemes PCIe NVMe SSD-ket használni. A SATA AHCI és a PCIe NVMe SSD-k között jelentős a teljesítménykülönbség, ami kritikus lehet a késleltetésre érzékeny feladatoknál és alkalmazásoknál, például az MI, a gépi tanulás, az OLTP-adatbázisok, a big data analitika, a számítási felhő, az operatív adatbázisok (ODB), az adatbázis-alkalmazások és az adattárházak esetében.

Frissítés és karbantartás

A memória vagy a tárolók frissítésén kívül is tehetünk bizonyos lépéseket a szerver élettartamának meghosszabbítására. A rendszeres karbantartás, a szerver kitisztítása, a porfelhalmozódás ellenőrzése, valamint a szoftverek és a meghajtóprogramok frissítése a teljesítményt és az élettartamot egyaránt kedvezően befolyásolja. Az optimális működéshez az is lényeges, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a szerver teljesítményét és használatát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:frissítés hardver kingston platform szerver

Up Next

Siemens-technológiát használ az E.ON új, kisbéri alállomása

Don't Miss

Többmilliárdos beruházást hajt végre, erősíti jelenlétét a Schneider Electric Zalaegerszegen

Advertisement Booking.com

Ipar

Forma–1: a Hungaroring stratégiai partnereként a Magyar Nagydíjon mutatja be technológiai tevékenységeit a Széchenyi István Egyetem

A győri Széchenyi István Egyetem a Hungaroring Sport Zrt. stratégiai partnereként idén először saját standdal képviselteti magát a jubileumi, 40. Forma–1-es Magyar Nagydíjon. A látogatók a kilences kanyarnál található FanZone területén ismerkedhetnek meg az intézmény innovatív motorsport- és járműipari tevékenységeivel.

A Széchenyi István Egyetem Magyarország meghatározó felsőoktatási intézménye a motorsport- és járműipari képzések, valamint kutatás-fejlesztések terén. Mindezt többek között a motorsportmérnök mesterszak és számos szakirányú továbbképzés mellett a világ elitjébe tartozó Formula Student- és Shell Eco-marathon-csapatok, a Győr Rally szervezésében és a Formula Student Symposium nemzetközi rendezvény lebonyolításában, valamint e-sport-szakágban vállalt jelentős szerep, illetve az Európa egyik legkorszerűbb járműipari tesztpályája, a ZalaZone szomszédságában lévő Zalaegerszegi Innovációs Parkja támasztja alá.

E sokrétű tevékenység megismerésére nyílik módja annak a sok tízezer magyar és külföldi szurkolónak, aki kilátogat a Hungaroringre, az augusztus 1–3. közötti 40. Forma–1-es Magyar Nagydíjra. Az érdeklődők testközelből tekinthetik meg az Arrabona Racing Team (ART) hallgatói csapat versenyautóját, az egyetemi fejlesztésű elektromos gokartot, e-sport-szimulátort próbálhatnak ki, valamint digitális táblákon és nagyméretű képernyőkön keresztül nyerhetnek betekintést a széles körű képzési portfólióba. A standon az egyetem Járműipari Kompetenciaközpontja, e-sport-csapata, Nemzetközi Programok és Alumni Központja, valamint az ART tagjai várják három napon át a látogatókat.

„A Széchenyi István Egyetem célja, hogy tudás- és innovációs központként a legmagasabb szinten szolgálja ki a járműipar és a motorsport szereplőinek igényeit. A Hungaroringen való jelenlétünkkel nemcsak képzési és kutatási portfóliónkat mutatjuk be a szurkolóknak, hanem a hazai és a nemzetközi motorsport-innovációk előmozdításáért végzett tevékenységünket is hangsúlyozni tudjuk”

– fogalmazott dr. Kolossváry Tamás, az egyetem Győri Innovációs Parkjának központvezetője. Hozzátette: a 40. Forma–1-es Magyar Nagydíjon való megjelenés az intézmény és a Hungaroring Sport Zrt. által 2023-ban kötött stratégiai együttműködési megállapodás részeként valósul meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A Magyar Telekom és a BME sikeresen tesztelte az 50GPON hálózatot

A Magyar Telekom a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) együttműködésben sikeresen tesztelte a Huawei legújabb, szimmetrikus 50Gbps elméleti sebességre képes Triple PON rendszerét.

A Triple PON technológia újdonsága abban rejlik, hogy egyetlen optikai szálon, egyetlen PON vonali kártya és egy kombinált optikai modul segítségével képes három generációs PON technológiát (GPON, XGS-PON, 50GPON) párhuzamosan kiszolgálni. Az 50GPON technológia legnagyobb előnye, hogy szimmetrikusan elméleti 50 Gbps adatátviteli sebességet biztosít, amely ideálissá teszi a jövő digitális alkalmazásaihoz, például 8K felbontású videóstreaminghez, e-sporthoz, VR/AR élményekhez és az otthoni felhőszolgáltatásokhoz. Emellett kiemelkedően alacsony, 1 milliszekundum alatti késleltetéssel, valamint mikroszekundum szintű késleltetésingadozással működik, ami nélkülözhetetlen az 5G bázisállomások kiszolgálásához (mobil backhaul), illetve az ipari automatizálási rendszerek és a távgyógyászati alkalmazások számára is. A technológia csomagvesztésmentes adatátvitelt biztosít, ami elengedhetetlen a magas szolgáltatásminőség és a megbízható, zökkenőmentes felhasználói élmény garantálásához. Mindezeken túl az 50GPON jövőálló infrastruktúrát kínál: lehetővé teszi, hogy a meglévő optikai hálózatok minimális módosítással is képesek legyenek kiszolgálni a következő évtized technológiai és digitális igényeit.

„Az 50GPON nemcsak a sávszélesség új szintjét jelenti, hanem válasz lehet a jövő digitális társadalmának kihívásaira is, hiszen az otthoni szórakozástól az ipari automatizálásig minden területen új lehetőségeket nyithat meg. Büszkék vagyunk rá, hogy az országban elsőként tesztelhettük ezt az innovációt, és külön öröm számunkra, hogy ebben együttműködő partnerünk a BME, ahol a hallgatók is közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a legkorszerűbb optikai hálózati technológiáról”

– mondta Nagy Péter, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese.

A teszthez szükséges eszközöket a Huawei Technologies Hungary biztosította, az első végpont bekötése a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszékén valósult meg.

„A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) számára a Magyar Telekom által rendelkezésre bocsátott 50PON technológia igazi mérföldkő az oktatásban, mert a legújabb, világszínvonalú optikai hálózati infrastruktúrát hozza közvetlenül a hallgatók és kutatók közelébe”

– emelte ki Imre Sándor, a BME VIK dékánja.

„Az új 50GPON végpont a BME VIK Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszéken (BME VIK TMIT) került bekötésre, így az itteni laboratóriumokban működő AR/VR műhely, a felhőből vezérelt, mesterséges intelligencia-támogatású ipari automatizációra szakosodott műhelyek is kiaknázzák az aktuális kutatási feladatok során. A BME és a Kar ezzel tovább erősíti szerepét a hazai digitális innováció élvonalában”

– hangsúlyozta Varga Pál, a VIK TMIT tanszékvezetője.

„A Huawei Technologies immár 20 éve van jelen Magyarországon és dolgozik azon, hogy legmodernebb megoldásaival elősegítse a hazai digitális ökoszisztéma fejlesztését. Büszkék vagyunk arra, hogy a Magyar Telekom hosszú távú partnereként hozzájárulhatunk az olyan innovatív technológiák bevezetéséhez, mint az 50GPON, amelyek nemcsak a hálózatok jövőjét formálják, hanem közvetlen hatással vannak az ipar, az oktatás és a mindennapi élet digitalizációjára is”

– mondta el Kiefer Tamás, a Huawei Technologies magyarországi kiemelt ügyfélkapcsolati igazgatója.

Az együttműködés célja, hogy a végzett mérésekből, visszajelzésekből közös értékelést végezzenek, és hasznos tapasztalatokat gyűjtsenek use case-ek megvalósításához. A projekt egyben kivételes lehetőséget nyújt a BME hallgatóinak is, akik testközelből ismerkedhetnek meg a világ egyik legmodernebb vezetékes hálózati technológiájával.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak

Intralogisztikai fejlesztés – Amerikába szállít Siemens-eszközökkel felvértezett automata raktárrendszert egy magyar cég. A LOG-X Systems Kft. ügyvezetője válaszolt kérdéseinkre.

Komoly szerződést könyvelt el egy német iparvállalat: megnyerte egy amerikai autógyártó cég tenderét. A megbízás elektromos járművekben használt BLDC motorokhoz szükséges ritkaföldfém mágnesek gyártására és beszállítására vonatkozik. A projekt megvalósításához a német cég új leányvállalatot alapított az Egyesült Államokban, és egy korszerű gyáregységet épít Dél-Karolina államban. Bár csak kétféle, viszonylag kis méretű mágnest fognak itt gyártani, a tervezett üzem meglepően nagy méretű lesz. És hogy jön ide a LOG-X?

„A mi vállalatunk feladata ehhez a projekthez 6 darab automata raktárrendszer szállítása. Ezek közül 5 darab a gyártási folyamat különböző fázisai között működik majd pufferraktárként (átmeneti tárolóként), illetve 1 darab hagyományos készáruraktárként üzemel, ahonnan az áruk komissiózása (megrendelések szerinti összeválogatása) is történik”

– foglalta össze a projektet Nagy Attila ügyvezető.

Hogy nyerték el a projektet?

A 2023-as AUTOMATICA kiállításon vettünk részt Münchenben, melynek eredményeként több vállalatnál is radarra kerültünk, és a projektmenedzsmentet végző cég megkeresett minket. Részt vettünk a kiírt tenderen, ahol mi feleltünk meg szinte minden szempontból a legjobban.

Mennyire jellemzőek a külföldi piacra készülő projektek?
Az utóbbi 2-3 évben erősen áthelyeződött a hangsúly külföldre. Németországba és az USA-ba is már több rendszerünk van, de nemrég Ausztráliába is telepítettünk egy többsoros automata rendszert, ahol szintén nagy az érdeklődés és az igény a raktárrendszereinkre.

Mi ebben a hozzáadott érték?

Általában azt szoktuk mondani, hogy a termékhordók (pl. ládák, tálcák, raklapok stb.) kivételével mindent mi fejlesztünk, tervezünk és gyártunk Budapesten, de ebben az esetben még az egyedi termékhordókat is mi fejlesztettük, gyártjuk és szállítjuk. Ezen felül több egyedi igény is felmerült, például automata manipulátorokkal is ki kellett egészíteni a raktárakat.

Milyen Siemens-eszközöket implementáltak?
Szinte minden elektronikai eszköz a Siemenstől származik, így például kismegszakítók, PLC-k, hajtásszabályzók, szervomotorok, HMI-k. Mi csak és kizárólag Siemens-megoldásokat építünk be rendszereinkbe, mert nagyon innovatív és megbízható eszközöket jelentenek. A technológiai vállalat platformja jó átjárhatóságot biztosít az egyes eszközök között, legyen az elektronikai vagy szoftver alapú. A CE mellett a legtöbb eszköz UL minősítéssel is rendelkezik, ami az adott projektnél elengedhetetlen volt. Ezen felül nemzetközi projekteknél nem elhanyagolható, hogy a Siemens szinte a világ minden országában jelen van, jellemzően helyi támogatással, és a legtöbb esetben gyorsabban tud lokálisan pótalkatrészt biztosítani.

Melyek a beruházás során készített raktárrendszerek főbb elemei?

A rendszerek, mint gyártásközi puffer és komissiózó raktár főbb részei: állványrendszer, sínrendszer, rakodógép, teherfelvevő, egyedi termékhordó, szállítópálya-rendszer, egyedi manipulátor, biztonsági elkerítés, vezérlés, raktárirányítási rendszer, anyagáramlási rendszer. Ezeket szinte mind mi terveztük és gyártjuk, a mechanikát és a szoftvert is beleértve. Komoly CNC lemezmegmunkáló és forgácsoló gépeink vannak, ezekhez szinte csak az alapanyagot vesszük, majd a felületkezelést partnerek végzik. Nálunk történik a szerelés, a telepítés és a beüzemelés, és itt valósul majd meg az előzetes tesztelés is.

www.siemens.hu, www.log-x.systems

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!