Ipar

Szerverhardver frissítés vs. váltás a legújabb platformra – melyik éri meg jobban?

Az elmúlt időszak gazdasági kihívásai az adatközponti IT-infrastruktúrákat sem kímélik.

Egy korábbi felmérés adatai szerint 2020-ban még a válaszadók 42 százaléka azt vallotta, hogy két-három évente frissíti adatközponti szervereit, míg 26 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy ezt minden évben megteszi. Most viszont az infláció, a növekvő energiaárak, az alkatrészhiány, valamint az új szerverek beszerzésének hosszú átfutási ideje miatt sok adatközpont és felhőszolgáltató parkolópályára tette vagy teljes egészében elvetette bővítési terveit. Azonban az adatközpont üzemeltetőknek és a felhasználóknak meg kell vizsgálniuk, miként hozhatnak ki többet meglévő hardvereikből. A memóriatermékek és technológiai megoldások terén globális piacvezető Kingston Technology szakértő partnere, Simon Besteman összefoglalja a lehetőségeket és a főbb szempontokat.

Az új platformok magas árát, valamint az új processzorok és hűtési rendszerek jelentette további kiadásokat figyelembe véve jobb döntés lehet a meglévő konfiguráció frissítése. Sokan azért bővítik hardvereiket, mert ez nemcsak költséghatékonyabb, hanem környezetbarátabb megoldás is, mint a legújabb platform megvásárlása.

Élettartam-hosszabbítás memóriafrissítéssel

A Kingston Technology egyik Twitter felmérése arra kereste a választ, hogy milyen szempontokat veszünk figyelembe a szerverek memória konfigurálásánál. A válaszadók 44,2 százaléka számára a teljesítmény, 21,8 százalékuknak a kapacitás, 17,1 százalékuknak a skálázhatóság, 16,9 százalékuknak pedig az energiafogyasztás a legfontosabb szempont. A frissítés előtt fontos, hogy azonosítsuk a meglévő konfiguráció teljesítménybeli szűk keresztmetszeteit az adott alkalmazási területen. Ilyen lehet például a memóriahasználat. A memória működését képzeljük el úgy, mint egy utat, ahol egyszerre haladnak a nagy árumennyiséget kis sebességgel szállító kamionok és a kis csomagterű, gyors és nagy teljesítményű sportkocsik. A memória terén mindig kompromisszumot kell kötni a sebesség és a kapacitás között.

A processzor és a szerverplatform modellje, valamint a memóriafoglalatok szerveren belüli kihasználtsága befolyásolhatja a sávszélességet. Az esetek többségében nagyobb memóriasávszélesség érhető el, ha csatornánként csak 1 DIMM-helyet töltünk fel (1 DPC). Ha kettőre növeljük a csatornánkénti DIMM-ek számát, csökkenhet az órajelsebesség. A rendszeren belüli elégtelen memóriakapacitás azonban jobban rontja a teljesítményt, mint a kisebb memória‑sávszélesség. Ha vannak a szerveren belül szabad memóriafoglalatok, további memóriamodulok hozzáadásával vagy a nagyobb sávszélességű memóriamodulokra (pl. DDR4 3200MT/s) való frissítéssel javíthatjuk a teljesítményt. Az optimális teljesítmény eléréséhez és a stabilitási, illetve kompatibilitási problémák megelőzéséhez azonban mindig követni kell a memóriafoglalatok felhasználására vonatkozó gyártói iránymutatást.

A szerverfrissítés főbb szempontjai

Íme néhány fontos szempont, amit célszerű figyelembe venni a hardverfrissítés előtt:

Ellenőrizzük, hogy normál terhelés mellett maximális-e a memória kihasználtsága. Amennyiben igen, és a szerverekben még vannak szabad memóriafoglalatok, érdemes fontolóra venni további memóriamodulok (DIMM-ek) hozzáadását.
Az alkalmazástól függően és feltételezve, hogy a processzor és a gazdarendszer támogatja a nagyobb memória-sávszélességet, a meglévő memóriamodulok nagyobb sávszélességűre cserélése (pl. a DDR4 2400MT/s moduloké DDR4 3200MT/s modulokra) szintén javíthatja a teljesítményt.
Ha kiderül, hogy a tároló, nem pedig a memória okozza a szűk keresztmetszetet, akkor a tárkapacitás frissítése hozhat megoldást. Ha a meglévő tárolókonfigurációban csak merevlemez-meghajtó (HDD) szerepel, a jobb teljesítmény érdekében érdemes lehet SSD-re váltani.

A tároló kulcsfontosságú a szerver élettartamának növeléséhez

Ennek ellenére előfordulhat, hogy az összes merevlemez-meghajtó cseréje túl költséges lenne, vagy egyszerűen nem ez a megfelelő lépés az alkalmazásunk esetében. Ilyenkor elegendő lehet SATA SSD-ket használni a gyorsítótárazásra és HDD-ket a nagy kapacitású „hideg” tárolásra (alkalmazástól függően). Ne felejtsük el, hogy a hardverkonfigurációnkhoz legjobb memória- vagy tárolómegoldás kiválasztásához bármikor igénybe vehetjük a Kingston Ask an Expert szakértői konzultációs szolgáltatását.

A HDD-k SATA SSD-kre cserélése kézenfekvő, hiszen ugyanazt a felületet és kommunikációs protokollt (AHCI) használják. Ám, ha PCIe NVMe SSD-ket szeretnénk használni, néhány dolgot nem árt észben tartani:

Ellenőrizzük, hogy az alaplap és az operációs rendszer támogatja-e az NVMe-t (a 2015 után bevezetett rendszerek és operációs rendszerek többsége alapértelmezetten támogatja az NVMe technológiát).
Ügyeljünk a PCIe NVMe tárolóhelynek megfelelő csatlakozóval ellátott, helyes méretű SSD kiválasztására. Jelenleg elég gyakoriak a 2,5” méretű U.2 csatlakozós PCIe NVMe SSD-k (pl. Kingston DC1500M). A különböző szállítók számos szervermodellje támogatja ezt a formai kialakítást. Ám fontos tudni, hogy a 2,5” U.2 SSD-k eltérő vastagságúak lehetnek (7 mm vagy 15 mm). Ezért figyeljünk rá, hogy biztosan a meghajtó modulhelyébe illeszkedő, megfelelő adatközponti SSD-t válasszunk.
Ha a szerverben nincs U.2 NVMe SSD-vel kompatibilis modulhely, a SATA/SAS meghajtókat támogató, meglévő modulhelyet kicserélhetjük NVMe SSD-kel kompatibilis modulhelyre. Ebben az esetben ezeket az elemeket kell cserélni: a merevlemez-egységeket befogadó keretet (ha a kívánt vagy a jelenlegi U.2 SSD-k nem férnek bele a meglévőbe), a meglévő hátlapot olyanra, amely rendelkezik U.2 SSD-khez való porttal/csatlakozással, a RAID-vezérlőt, valamint a hátlapot a vezérlővel összekötő kábelt.

A még jobb szolgáltatásminőség (IOPS-konzisztencia és kis késleltetés) érdekében, a gyorsítótárazáshoz vagy a teljes tárolókészletnél érdemes PCIe NVMe SSD-ket használni. A SATA AHCI és a PCIe NVMe SSD-k között jelentős a teljesítménykülönbség, ami kritikus lehet a késleltetésre érzékeny feladatoknál és alkalmazásoknál, például az MI, a gépi tanulás, az OLTP-adatbázisok, a big data analitika, a számítási felhő, az operatív adatbázisok (ODB), az adatbázis-alkalmazások és az adattárházak esetében.

Frissítés és karbantartás

A memória vagy a tárolók frissítésén kívül is tehetünk bizonyos lépéseket a szerver élettartamának meghosszabbítására. A rendszeres karbantartás, a szerver kitisztítása, a porfelhalmozódás ellenőrzése, valamint a szoftverek és a meghajtóprogramok frissítése a teljesítményt és az élettartamot egyaránt kedvezően befolyásolja. Az optimális működéshez az is lényeges, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a szerver teljesítményét és használatát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:frissítés hardver kingston platform szerver

Up Next

Siemens-technológiát használ az E.ON új, kisbéri alállomása

Don't Miss

Többmilliárdos beruházást hajt végre, erősíti jelenlétét a Schneider Electric Zalaegerszegen

Ipar

Mapei: az építési engedélyek megugrása már az élénkülés előjele

A Mapei Kft. értékelése szerint a friss adatok az egyértelmű fordulópontot jelzik a lakáspiacon. Az átadott lakások száma még a korábbi, gyengébb időszak beruházási döntéseit tükrözi, míg az engedélyszám ugrásszerű növekedése már az új ciklus kezdetét mutatja.

A KSH friss gyorsjelentése szerint 2025-ben 12 062 új lakás épült Magyarországon, ami 9,3 százalékkal kevesebb az előző évinél. Ugyanakkor az építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma 28 081-re emelkedett, ami 37 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest.

A Mapei szerint a jelentősen megnövekedett építési engedélyszám már az állami lakásvásárlási és felújítási támogatások élénkítő hatását tükrözi. Ezek a programok elsősorban a magánépítkezésekre és a magánfelújításokra gyakorolnak pozitív hatást, amely a következő évek kivitelezési volumenében is meg fog jelenni.

„Az elmúlt években jellemzően 8–10 ezer lakásra adtak ki évente engedélyt, most viszont a szokásos mennyiség többszörösét látjuk. Az idei évben minimum a duplájára számítunk az elinduló lakásszám tekintetében”

– mondta Stamler Szabolcs, a Mapei Kft. értékesítési vezetője.

Az ingatlanfejlesztők újra mozgásban

A KSH adatai szerint az új lakások 64 százalékát vállalkozások építették, ami az előző évhez képest növekedést jelent. A Mapei szerint ez azt mutatja, hogy az ingatlanfejlesztési projektek éledeznek, több nagyobb lakásépítő cég több ezer lakás indítását tervezi, különösen az egykori ipari területek átalakításával érintett városrészekben.

A vállalat hangsúlyozza: a lakásépítés mellett a lakásfelújítás is erősödő pályára állhat. A támogatási környezet és az energiahatékonysági elvárások egyaránt ösztönzik a magánberuházásokat.

Stabilizálódó, mérsékelten bővülő piac

A Mapei Kft. 2026-ra stabilizálódó, mérsékelten bővülő piaci környezetre számít, és az ágazatban 3–3,5 százalékos növekedést valószínűsít. A várakozás alapja a 2025-ben elindított támogatások és az építési engedélyek számának jelentős emelkedése, amely 2026–2027-ben a kivitelezési volumenekben is megjelenhet. A vállalat ugyanakkor nem számít gyors fellendülésre. A piac jelenlegi szerkezete inkább stabilizálódást jelez.

„A fő kihívás ma az, hogy stagnáló forgalom mellett nőnek a költségek, miközben a verseny lefelé nyomja az árakat, a vállalkozások nem tudják teljes mértékben érvényesíteni költségnövekedésüket az áraikban. Ez az árrések szűküléséhez és a nyereség csökkenéséhez vezet. A támogatások és a fokozatosan erősödő kereslet ugyanakkor stabilabb növekedési pályát alapozhatnak meg”

– mondta Stamler Szabolcs, a Mapei Kft. értékesítési vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Itt az utolsó esélyünk a GMO-k kontrollálására

Legkorábban már március elején elfogadhatja az Európai Parlament azt a rendelet-tervezetet, ami lényegében megszünteti a hatósági kontrollt és nyomon követést az új géntechnológiával készült, génmódosított termékek (új GMO-k) felett. Aki ezzel nem ért egyet ‒ legyen szó szervezetről vagy magánszemélyről ‒ még van lehetősége jelezni ezt a magyar európai parlamenti képviselők felé, akik csak akkor tudnak hatékonyan fellépni a tervezet jelen formája ellen, ha megvan hozzá a megfelelő társadalmi támogatottságuk.

„A géntechnológia olyan eljárás, amit lehet felelősen és felelőtlenül használni, illetve elfogadni vagy elutasítani, mindez döntés kérdése. Ökológiai gazdálkodókat minősítő szervezetként mi teljes mértékben elutasítjuk a génmódosítás élelmiszeripari és agrárfelhasználását, mert nem ebben látjuk a megoldást, de elfogadjuk, ha másoknak erről más a véleményük”

‒ vezette fel a problémát dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője.

A szakértő azonban azt már elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendelet épp a döntés lehetőségét vonná meg az emberektől és intézményektől azzal, hogy sem a biztonsági ellenőrzés, sem a nyomonkövethetőség nem lenne kötelező ezekre a termékekre a továbbiakban, ahogy a csomagoláson sem kellene feltüntetni, hogy a termék génmódosított alapanyagokból készül. Ezzel – véleménye szerint – sérülne a fogyasztók önrendelkezési joga: információ híján nem mérlegelhetnék, mit szeretnének enni és mit nem, és ez csak az egyik komoly probléma.

A szervezet szerint ugyanis a nemesítők és termelők sem tudnának dönteni a vetőmaghasználatról. A jelöletlen termékek például megnehezítenék a biogazdálkodást, ahol tilos a GMO-k alkalmazása, ideértve az új technológiájú GMO termékeket is.

Legalább ilyen jelentős kockázat, hogy a GMO vetőmagot előállító cégek szabadalmaztathatnák a vetőmagokat, így nagy multinacionális cégek határozhatnák meg, mit vessenek a gazdák, mit egyenek a fogyasztók. Azok a termelők, akik olyan vetőmagot használnak, amely hordozza a cég által levédett tulajdonságokat, akár perelhetőek lennének, ha azt nem az adott cégtől vették.

Végül és messze nem utolsósorban a biztonsági ellenőrzés kötelezettségének megszűntetése azzal járna, hogy alapvetően ezen GMO-t elállító cégek jóérzésén vagy költési hajlandóságán múlna, hogy mennyi és milyen alapos vizsgálatnak vetik alá ezeket a termékeket és terményeket a forgalmazás előtt. Nyilván szándékosan senki nem okoz kárt, de a GMO közép- és hosszú távú hatásairól eddig nem készültek kellően kimerítő vizsgálatok. Ha a rendelet átmegy, már a rövid távú hatásokban sem lehetünk majd biztosak.

„Mindez messze nemcsak a hazai biogazdálkodók, vagy a Biokontroll véleménye. Számos holland, német, francia, olasz és más tudományos intézet figyelmeztet a veszélyre”

‒ tette hozzá a szakember.

Nagyon úgy néz ki, hogy a rendelet ezen formáját ellenzők egyetlen dolgot tehetnek: csatlakozhatnak a tagállamok állampolgárainak azon tömegéhez, akik írásban fejezik ki szándékukat és véleményüket a követhetetlen GMO-használat ellen. Ha sikerül elérni a kellő létszámot, a kötelező jelölés és ellenőrzés megtartása talán elérhető. Erre a levélírásra számos szervezet, így a Biokontroll is lehetőséget ad honlapján a https://www.biokontroll.hu/vedjuk-meg-a-gmo-mentes-mezogazdasagot/ címen, ahol a kezdeményezéshez csatlakozni kívánók azt is bejelölhetik, név szerint mely képviselőknek szeretnék elküldeni a levelet.

„Bízunk benne, hogy minél többen kifejtik majd ellenvéleményüket, mert ha a tervezet átmegy, olyan szellemet engedünk ki a palackból, amit nem lehet újra kontroll alá vonni. A GMO termelésben érintett nemzetközi cégek eddig is mindent megtettek az üzleti érdekeik érvényesülését gátló jogi biztosítékok lebontására. Reméljük, ezt a kísérletet is sikerül közösségi összefogással megakadályozni”

‒ zárta szavait Dr. Roszík Péter.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!