Connect with us

Ipar

A nagykövetségek tudományos és technológiai attaséinak mutatta be a ZalaZONE-t a Széchenyi István Egyetem

zalazone

A Széchenyi István Egyetem ZalaZONE-on meglévő innovációs ökoszisztémája vonzó lehet a külföldi vállalatok és kutatóintézetek számára is – hangsúlyozták a magyar nagykövetségek tudományos és technológiai attaséi azon a programon, amelyen az intézmény a járműipari tesztpálya által nyújtott lehetőségeket mutatta be számukra.

A Széchenyi István Egyetem egyre bővülő infrastruktúrával rendelkezik a világ egyik legmodernebb járműipari tesztpályájának számító zalaegerszegi ZalaZONE-on, ahol az intézmény inkubációs, valamint szállásépülete már elkészült, az oktatási épület pedig épül. A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonában lévő modern komplexum egyszerre számít képzési, kutatás-fejlesztési és innovációs központnak, ami számos vállalatnak, kutatóintézetnek lehet érdekes, az ő megszólításukban pedig nagy szerepet játszhatnak a hazánk külképviseletein dolgozó tudományos és technológiai attasék. Számukra rendezett programot az egyetem a Külgazdasági és Külügyminisztériummal együttműködve a ZalaZONE-on, bemutatva az ottani lehetőségeket. Az eseményre a pekingi, az újdelhi, a szöuli, a tel-avivi, a tokiói, a moszkvai, a párizsi, a londoni, a berlini és a bécsi nagykövetséget, valamint a San Franciscó-i, a São Pauló-i, a stuttgarti, a müncheni és a New York-i főkonzulátust képviselve érkeztek szakdiplomaták.

Az eseményen dr. Lukács Eszter, az intézmény nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese hangsúlyozta: a Széchenyi-egyetem képzéseivel és kutatásaival Győrön kívül Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Budapesten is jelen van, így térségi hatása az egész Észak-Dunántúlra kiterjed. Hozzátette: a 14 ezer hallgató ma már a világ hetven országából érkezik. A két legnagyobb nemzetközi felsőoktatási minősítő szervezet, QS és a Times Higher Education ranglistáin egyaránt szereplő intézmény összesen mintegy 200 magyar és csaknem 40 angol nyelvű képzést nyújt. Emellett a kínai Jiaxingi Egyetemmel építőmérnöki, a portugál Leiriai Egyetemmel turisztikai, az amerikai Rhode Island-i Egyetemmel gazdaságtudományi területen kínál kettős képzési programot, míg a szintén amerikai MIT LinQ Catalyst Europe programja révén egészégügyi kutatásokba kapcsolódik be.

Az elnökhelyettes beszélt arról is, hogy az intézmény összesen háromezer vállalattal ápol szoros kapcsolatot, amelyek közül az első számú partnernek az Audi számít. A gazdasági szféra szereplőivel való együttműködések még sokrétűbbé válását segíti elő az épülő győri tudományos és innovációs park mellett a ZalaZONE is, míg a szintén épülő győri egészségtechnológiai campus képzések, kutatások és egészségügyi szolgáltatások helyszíne lesz.

Nagy-Rébék Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztályának osztályvezetője elmondta: a tárca évek óta prioritásként kezeli a ZalaZONE által biztosított lehetőségek népszerűsítését hazánk több mint száz külképviseletén keresztül. Hangsúlyozta, ez a program újabb lépés ebben a folyamatban.

A Széchenyi-egyetem munkatársai az attaséknak nemcsak szavakban, hanem a valóságban is bemutatták a tesztpálya járművek és drónok tesztelésére alkalmas moduljait, az intézmény épületeit. A vendégek emellett megismerkedhettek a Formula Student-versenysorozatban induló, a világ élvonalába tartozó hallgatói csapatokkal, az Arrabona Racing Teammel és a motorfejlesztő SZEngine Teammel is, amelynek tagjai éppen a ZalaZONE-on teszteltek a hamarosan kezdődő versenyszezonra.

Az attasék a programon felhívták a figyelmet arra, hogy külföldön a tesztpálya nem önmagában, hanem a kapcsolódó – képzési, kutatás-fejlesztési, szolgáltatási tevékenységeket és vállalati partnerségeket magába foglaló – teljes ökoszisztémával lehet vonzó a vállalatok, kutatóintézetek számára. Emellett az Európai Unión kívüli országok számára további előnyt jelent, hogy az itteni tesztelések az EU szabályozási környezetében, ahhoz illeszkedve végezhetők el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újfajta motorindítót hoz a Siemens

A félvezető technológiát felvonultató eszköz strapabíróbb és ezerszer gyorsabb a hagyományos társainál.

Az olyan iparágakban, mint az élelmiszer- és italgyártás, az intralogisztika vagy a gépipar nagy teljesítményű motorokat használnak például szállítószalagok meghajtására, berendezések elindítására. Ezek meghibásodása esetén komoly károk keletkezhetnek, így a számukra energiát közvetítő motorindítók fontos szerepet töltenek be az üzemekben: ezeknek kell védelmet nyújtani a túlterhelés és a zárlatok ellen is. Az élelmiszeriparban pedig, ahol a szigorú higiénia miatt gyakran kell a szállítószalag-rendszereket magasnyomású mosással tisztítani, a víz könnyen tud zárlatot okozni, ami költséges leállásokhoz vezet.

Ezek megelőzésére kínál megoldást a Siemens új, a zárlati áramot a korábbiaknál akár ezerszer gyorsabban érzékelő SIMATIC 200SP e-Starter motorindítója, ami hiba esetén 4 µs (mikroszekundum) alatt lekapcsolja a berendezéseket. Ezt az ultragyors és a megszakítókhoz vagy biztosítékokhoz képest gyakorlatilag kopásmentes kapcsolást az teszi lehetővé, hogy az új indító félvezető technológiát alkalmaz, szilícium-karbid fémoxid félvezető (SiC MOSFET) tranzisztorokkal.

Így, miután a zárlat okát megszüntették, az eszköz azonnal újraindítható, és korlátlan zárlati lekapcsolást kínál. Azaz a korábbi gyakorlattal ellentétben nincs szükség az eszköz cseréjére vagy tartalékalkatrész beszerzésére, és növelhető az üzem rendelkezésre állása.

A diagnosztikai funkciókkal ellátott, minimális helyigényű és egyszerűen telepíthető eszköz integrált a Siemens fejlesztői környezetével (Totally Integrated Automation – TIA), illetve EcoTech minősítéssel rendelkezik. Ez utóbbi, a legzöldebb megoldásoknak járó, céges fenntarthatósági minősítést a motorindító az anyagfelhasználás minimalizálása, illetve az eszköz energiahatékonysága és a tartóssága miatt kapta meg.

Az új motorindító a hazai piacon is elérhető.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Új fejlesztés: az energiahatékonyságot és a munkabiztonságot is szolgálja az intelligens, elektromos rásegítő hajtású komissiózó kocsi

Intelligens, elektromos rásegítő hajtású komissiózó kocsi fejlesztése történt meg abban a projektben, amelyet a KLS-2000 Ipari és Kereskedelmi Kft. valósított meg a Széchenyi Terv Plusz program, ezen belül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében.

A cég erre 199,76 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 62.94%-a. Alvállalkozóként az Universitas-Győr Nonprofit Kft. a Széchenyi István Egyetem kutatóinak bevonásával részt vett a villamos hajtás- és irányítórendszer fejlesztésében. A két és fél éve kezdődött projekt 2024. november 15-én zárul.

A GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00213 azonosítószámú projekt során fejlesztett elektromos, ember-gép együttműködést megvalósító, rásegítő hajtás révén a gyártórendszerekben használatos nagy tömegű komissiózó kocsikkal energiahatékony, ergonomikus és biztonságos anyagmozgatás valósítható meg.

Az európai autógyárakban telephelyenként több száz, de gyármérettől függően akár több ezer olyan terület van, ahol nagy tömegű komissiózó kocsikkal történik az áruk begyűjtése és leadása a gyártórendszer megfelelő pontjain. Ezeket a járműveket a komissiózó zóna és a gyártósorok között általában elektromos vagy más módon hajtott targoncákkal vontatják, igény szerint egyszerre többet is összekapcsolva. A komissiózó kocsik össztömege a termékek tömegétől, darabszámától és a kocsi alapszerkezetétől függően nehezebb áruk/termékek esetén a másfél tonnát is eléri. Ezeket a depózás után közvetlenül a gyártósorokhoz, sokszor 100-150 méter távolságba kell egyenként, kézi erővel mozgatni, ami gyakran több munkás segítségével történik.

Erre a problémára egy új, innovatív módon vezérelhető differenciál-hajtáslánc fejlesztése valósult meg Vecsésen, amely kiküszöböli a piacon elérhető szervohajtások erős kompromisszumait, hátrányait. A fejlesztett rendszer nyomatékérzékeny karok segítségével képes 5 kilométer/óra sebességig rásegíteni az emberi erő által kifejtett mozgatóerőre, emellett vontatható és a komissiózóállomásokon töltőkön dokkolható is. A rendszer több olyan új megoldást tartalmaz, amely az energiahatékonyságot és a munkabiztonságot is jelentős mértékben javítja, illetve olyan új funkcióknak enged teret, amelyek illeszkednek az ipar 4.0 (és a majdani ipar 5.0) gyártástechnológiai trendekhez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Samsung csatlakozik a Carbon Trusthoz

A Samsung a Carbon Trusttal és egyéb nagy technológiai vállalatokkal együttműködve új módszertant vezetett be a csatlakoztatott eszközök, például a laptopok és a hangszórók használata során keletkező káros anyag kibocsátás és kibocsátás-csökkentések mérésére.

A módszertan bevezetése hozzátartozik a Samsung részvételéhez a Decarbonizing the Use-Phase of Connected Devices (DUCD) (A csatlakoztatott eszközök használati fázisának karbonsemlegesítése) kezdeményezésben. A vállalat a Carbon Trusttal, az Amazonnal, a Microsofttal és a Sky-jal közösen fogott össze azért, hogy csökkentse az internethez csatlakoztatott elektromos és elektronikai eszközök használat közbeni energiafogyasztásából eredő üvegházhatású gázkibocsátást.

Ezek a szervezetek különösen a használati fázisra összpontosítanak, mivel egy termék – a teljes életciklusát tekintve – jellemzően ebben a szakaszban termeli a legtöbb szén-dioxidot. A csatlakoztatott eszközök világszerte jelenleg körülbelül 500 terrawattóra (TWh) energiát igényelnek évente, amely megközelíti Franciaország teljes energiafelhasználását. A technológiai iparnak ezért kiemelten fontos, hogy felmérhesse és elszámolhasson a termékek szén-dioxid-kibocsátásával, valamint megoldásokat találjon az eszközök használata általi kibocsátás csökkentésére.

Az új módszertan iránymutatást adhat a vállalatoknak, hogyan értékeljék a felhasználók eszközeiből származó adatok alapján a kibocsátás mértékét, ezáltal növelve a jelentések pontosságát, amelyek eddig a jelenlegi kibocsátási elszámolásokban használt üzemidő-előrejelzéseken alapultak. A technológiai cégek a módszertan alkalmazása során elért káros anyag kibocsátáscsökkentését is elszámolhatják majd.

A felhasználás során keletkező kibocsátások éves jelentése és a kibocsátáscsökkentésről szóló kimutatás átláthatóbbá teszi a kommunikációt a felhasználókkal, és arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy akár a felhasználási időszakban is csökkentsék a kibocsátást. Az adatok szabványosítása és pontossága arra motiválhatja őket, hogy újszerű megoldásokkal csökkenthessék eszközeik széndioxid-kibocsátását.

A Samsung közreműködik az új DUCD-módszertan bevezetésében, amely az új energiatakarékos módszerek megtalálása iránti elkötelezettségének része. Ezen újítások közé tartozik a SmartThings Energy funkció, amellyel a felhasználók nyomon követhetik energiafelhasználásukat és jobb energiahatékonysági döntéseket hozhatnak. Csakúgy mint az AI energia mód, amely a felhasználási szokások és az energiaköltség figyelembevételével segíthet az energiafelhasználás előnyösebb kezelésében.

Eszközeink életciklusuk során a használati fázisban bocsátják ki a legtöbb széndioxidot, a méréssel pedig jelentősen tehetünk a kibocsátás kezeléséért és csökkentéséért – mondta Inhee Chung, a Samsung vállalati fenntarthatósági központjának alelnöke. – A Samsung klímastratégiájának kulcsfontosságú része, hogy a felhasználókat bevonja az energiatakarékos megoldásokba, és alig várjuk, hogy a DUCD módszertanán keresztül bemutathassuk, hogy a SmartThings felülettel és annak AI energia módjával hogyan követhetik nyomon és csökkenthetik csatlakoztatott eszközeik energiafelhasználását.”

„Az összekapcsolt eszközök egyre fontosabbak mindennapi életünkben, ezért fontos, hogy a technológiai ipar kulcsszereplőivel közösen kezdhessük meg a felhasználás során keletkező kibocsátás kezelését. Ez az együttműködés egy olyan lényegesen hatékonyabb megközelítést tett lehetővé, amellyel kiszámíthatjuk és rögzíthetjük az összekapcsolt eszközökből származó széndioxid-kibocsátást és az elért csökkentéseket, valamint a kibocsátások kezelésére irányuló erőfeszítéseink alapjául szolgálhat ezen a kihívásokkal teli területen”

– mondta Felix Prettejohn, a Carbon Trust vezető tanácsadója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss