Connect with us

Ipar

A láthatatlan hibákat is megtalálja az áramhálózaton az E.ON innovációja

Flex.ON e.on

Az áramhálózat terhelésnövekedése, a megújulók hálózatra kapcsolása jelentette kihívásokra a hálózatfejlesztések mellett újszerű eszközöket felvonultató, komplex innovációs programmal válaszol az E.ON Hungária Csoport.

  • 60 darab új, kísérleti smart mérőszenzort szerelt fel kisfeszültségű hálózatára az E.ON Hungária Csoport
  • A közép- és nagyfeszültségű hálózat állapotáról évtizedek óta automatikus jelzésekkel rendelkezik a vállalat, az otthonokba érkező kisfeszültségű rendszer kapcsán azonban eddig helyszíni vizsgálatokból és az ügyfelek bejelentéseiből nyertek információt
  • Az új mérőszenzorok azonnali jelzést küldenek az eddig „láthatatlan” kisfeszültségű hálózatról, így gyors beavatkozásra adnak lehetőséget
  • Az új technológia révén megbízhatóbb és fenntarthatóbb lesz az energiaszolgáltatás, a jövőbeli energiaszükségletek pedig előre jelezhetővé és hatékonyabban kezelhetővé válnak
  • Az E.ON célja, hogy a következő néhány éven belül a teljes kisfeszültségű hálózata legalább felének teljes láthatóságát biztosítsa

Az energiacég Flex.ON nevű kutatás-fejlesztési programja a hagyományos hálózatépítésnél gyorsabb, költséghatékonyabb megoldásokat fejleszt, hogy egy adott helyszín igényeire szabottan kezelje a hálózati feszültségkülönbségeket. A Flex.ON legutóbbi projektje, a feszültségingadozások kiegyenlítésére szolgáló IVR (vonali feszültségszabályozók) után újabb okoseszköz került nagy számban a villamos hálózatra. Az új smart mérőszenzorok forradalmasítják a hálózatmérési technológiát, mert folyamatosan képesek mérési adatokat és azonnali hibajelzéseket továbbítani, lehetővé téve a szakemberek számára a gyors reagálást és hibaelhárítást. Alkalmazásuk célja, hogy az eddig sok esetben láthatatlan kisfeszültségű hálózati működést és hibákat láthatóvá tegyék. Míg a nagy- és középfeszültségű hálózatokról folyamatosan azonnali mérési adatok állnak rendelkezésre és hiba esetén biztosított a távoli beavatkozás lehetősége is, addig a kisfeszültségű hálózatok működéséről és hibáiról az energiaszolgáltatók legtöbbször csak az egyedi fogyasztói bejelentések alapján szereznek tudomást.

Az E.ON új smart mérőszenzorai olyan hasznos adatokat gyűjtenek a közép- és kisfeszültségű transzformátorállomásokról és az általuk ellátott hálózatról, mint az áramadatok, feszültségadatok, teljesítményadatok és a feszültségminőség-jellemzők (például: hálózati aszimmetriák, feszültségletörések és feszültségemelkedések). A felhőbe küldött online adatok elemzésével a szakemberek képesek a túlterhelésekre még a kiesés előtt felhívni a figyelmet, azaz az esetek egy jó részében előre jelezni például egy biztosítóolvadás vagy egy feszültségkimaradás bekövetkeztét. Így a kisfeszültségű hibaelhárítás elindítása még a fogyasztói bejelentések megérkezése előtt megkezdődhet. Az eszközt ráadásul úgy tervezték, hogy még áramszünet esetén is képes további 5 másodpercig működőképes maradni, így el tudja küldeni a kiesés hibaüzenetét.

Az E.ON célja, hogy  a mérőszenzorok és más okos eszközök segítségével a következő néhány éven belül a kisfeszültségű hálózata legalább 50 százalékát láthatóvá tegye, azaz a transzformátorkörzetek felében valós idejű információval rendelkezzen.

Mit jelent ez a láthatóság a jövőre nézve? Túl azon, hogy a mérőszenzorok révén számos kezdődő meghibásodásról és szakaszhibáról már a kiesés előtt értesülnek az E.ON szakemberei, az adatokból képesek előre jelezni a villamoshálózat sérülékeny pontjait. Előre meghatározhatják egy terület terhelését, és lehetőség nyílik a hálózatot még a megrendelői igények megjelenése előtt fejleszteni, mivel előre tudják majd jelezni a kisfeszültségű hálózat jövőbeli leterheltségét.

Az E.ON 60 darab kísérleti smart mérőszenzora – a transzformátorállomások elosztószekrényébe telepítve, vagy a kisfeszültségű áramkör egy oszlopának tetejére rögzítve – jelenleg négy településen, Győrben, Baracson, és a Balaton északi partján, Balatonakalin és Balatonszepezden működik és küld folyamatosan adatokat a helyi kisfeszültségű áramhálózatról. A Flex.ON program keretében kísérleti jelleggel felszerelt mérőszenzorokkal hosszú távon tervez az E.ON Hungária Csoport, elképzelésük szerint a most felszerelt eszközpark 2024-ben további mérőszenzorokkal bővül majd.

Az energiapiaci kihívásokra okos eszközök fejlesztésével és hálózatra kapcsolásával válaszoló Flex.ON programot az Energiaügyi Minisztérium által meghirdetett „A villamos energia hálózat stabilitását és rugalmasságát innovatív eszközökkel biztosító fejlesztések megvalósítása” pályázat keretében valósítja meg az E.ON Hungária Csoport.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Ipar

A Williams Forma–1-es csapat mérnöke, dr. Kling Sándor is oktatja a Széchenyi István Egyetem motorsportmérnök-hallgatóit

A győri Széchenyi István Egyetem Közép-Európában egyedülálló, angol nyelvű motorsportmérnök-mesterképzésében több neves, a technikai sport világában elismert szakember is szerepet vállal.

Egyikük, dr. Kling Sándor, a Williams Forma–1-es csapat mérnöke nemrég négy témakörben tartott előadásokat a hallgatóknak.

A Széchenyi István Egyetem kiemelkedő szerepet játszik a járműipar kihívásaira válaszolni tudó, a nemzetközi piacon is versenyképes szakemberek gyakorlatorientált képzésében. Az intézmény e küldetésében Közép-Európában egyedülálló motorsportmérnök mesterszakot indított, amelynek első évfolyama idén februárban indult. A két féléves, angol nyelvű kurzus a legkorszerűbb tudást nyújtja a versenyjárművek tervezése, tesztelése és üzemeltetése terén.

Mindehhez a technikai sportok élvonalában tevékenykedő neves szakemberek járulnak hozzá.  Közöttük van egy olyan személyiség is, akinek példája jelentős motivációt adhat a fiataloknak, hiszen egyetemi éveit követően rögtön bejutott a Forma–1 világába. Dr. Kling Sándor a Formula Student-versenysorozatban szerzett gyakorlati tapasztalatot, és ennek köszönhetően kapott lehetőséget a Red Bull Racing Forma–1-es csapatánál. A versenymérnök jelenleg a Williams stábját erősíti senior mérnökként, és – bár munkája miatt Angliában él – szívesen vállalt szerepet az unikális képzésben.

„Örömmel mondtam igent a felkérésre, hiszen kitűnő kezdeményezésnek tartom a Széchenyi-egyetem új szakját, emellett fontos számomra, hogy tudásomat és tapasztalataimat továbbadjam az új generációnak”

– mondta el a versenymérnök.

Úgy látja, a képzésnek azért is nagy a létjogosultsága, mert a nemzetközi piacon egyre ismertebbek és elismertebbek a Magyarországról érkező szakemberek.

„Külföldön is látják, hogy jól képzett mérnökök kerülnek ki a hazai felsőoktatásból, akiknek egyre több gyakornoki pozíció elérésére nyílik lehetőségük. Aki ott beválik, állásajánlatot is kaphat az adott csapattól”

– tette hozzá. Az elmondottakat alátámasztja Szakonyi Anna, a Széchenyi-egyetem járműmérnök hallgatójának példája is, aki gyakornokként tevékenykedik a Sauber Forma–1-es csapatánál.

Dr. Kling Sándor négy témában tartott előadást a mesterszak első évfolyamán.

„Külön blokkokban beszéltem a hatékony csapatmunka jelentőségéről, a kötések tervezéséről és használatáról, a Forma–1-es csapatok működéséről, végezetül pedig saját életpályámat is bemutattam a hallgatóknak. Az órák igazán interaktívak voltak, mert a fiatalok nagy érdeklődést mutattak, és rengeteg kérdést kaptam tőlük

– részletezte. Mint mondta, az elméleti tudás megszerzése mellett nagyon fontos a gyakorlat, amelyre a különböző hallgatói csapatok kiváló lehetőséget biztosítanak.

A győri egyetemen több ilyen is működik, köztük a Formula Student mezőnyének élvonalába tartozó Arrabona Racing Team, a számukra motort fejlesztő SZEngine és a közelmúltban az elektromos járművek közt negyedszer is világcsúcsot felállító SZEnergy Team.

„Én magam a Formula Studentben szereztem tapasztalatot egyetemi éveim alatt, amely kitűnő iskola, hiszen modellezi a Forma–1 világát. A csapatoknak itt is versenyautót kell tervezniük, azt legyártaniuk, biztosítani a pénzügyi hátteret, illetve megfelelő marketingtevékenységet folytatniuk. Az ebben való sikeres részvétel jó ajánlólevél az autóversenyzés nagy istállóihoz is”

– hangsúlyozta.

Dr. Kling Sándor végezetül saját jelenlegi munkájáról is szót ejtett. Kifejtette, senior mérnökként szerkezeti elemzői feladatokat lát el a Williamsnél.

Főként az autó elejével foglalkozom, kiemelten az első szárnnyal és a gyűrődőzónával. Ezek nagyon izgalmas projektek, hiszen a 2026-ban érvénybe lépő szabályváltoztatások mindkét elemet jelentősen érintik”

– fogalmazott a szakember. Hozzáfűzte, nagyon élvezi a munkáját, és Forma–1-es szerepvállalását egészen addig tervezi, amíg ő és családja is jól érzi magát az ezzel járó életformában.

A Széchenyi-egyetem motorsportmérnök-képzéséről bővebb információ itt olvasható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Hidrogénnel a jövőbe: a Messer technológiája zöldíti Észak-Rajna-Vesztfália közösségi közlekedését

Újabb mérföldkőhöz érkezett Észak-Rajna-Vesztfália közösségi közlekedésének fenntartható átalakulása: a REVG Rhein-Erft-Verkehrsgesellschaft német közösségi közlekedés szolgáltató hivatalosan is bemutatta legújabb hidrogén-üzemanyagcellás hibridbuszait kerpeni telephelyén.

A projekt megvalósításában kulcsszerepet játszik az ipari gáz szakértő Messer, amely nemcsak a töltőállomás technológiáját, hanem a szükséges hidrogént is biztosítja.

A 2025 júniusának végéig üzembe álló, összesen 26 darab hidrogénmeghajtású autóbusz a korábbi dízelüzemű járműveket váltja fel, évi mintegy 1500 tonnával csökkentve a térség üvegházhatásúgáz-kibocsátását. A buszok egyetlen tankolással akár 350 kilométert is képesek megtenni, a hidrogén-utántöltés pedig kevesebb mint 10 percet vesz igénybe – ezzel gyakorlatilag versenyképes alternatívát jelentenek a dízelüzemű járművekkel szemben.

Az REVG telephelyén működő töltőállomást a H. Freund szállítmányozási vállalat közreműködésével helyezték üzembe 2024 októberében. A hidrogénellátásról és a technológiai háttérről a világ legnagyobb magántulajdonban lévő ipari, orvosi és különleges gáz szolgáltatója, a Messer gondoskodik. Andreas Noky, a vállalat hidrogéntöltő-állomásokért felelős szakértője elmondta:

„A 2024 novemberében indult próbaüzem óta a flotta két buszról 26 járműre bővült. Több mint 400 tankolás során közel 6 tonna hidrogént használtunk fel. A gyors tankolási idő lehetővé teszi a gördülékeny üzemeltetést, és eddig összesen körülbelül 65 tonnával csökkentettük a szén-dioxid-kibocsátást.”

A Messer nemcsak Németországban aktív: 2011 óta vezető technológiai és hidrogénszolgáltatója az Egyesült Államok egyik legnagyobb üzemanyagcellás buszflottájának is. Jelenleg szintén Észak-Rajna-Vesztfáliában, Jülich városában egy 10 megawattos teljesítményű, zöld hidrogént előállító üzemet épít a Düren-i járással közösen, amely akár 180 kilogramm hidrogént képes termelni óránként – ezzel az egyik legnagyobb ilyen létesítmény lesz Németországban. Emellett a belgiumi Zeebrugge-ban a Hyoffwind projekt keretében egy 25 megawattos elektrolizáló megvalósításában is részt vesz.

Több évtizedes magyarországi tapasztalat és oktatási együttműködés

A Messer több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a hidrogéntechnológia területén.

„Zöld hidrogén szakértőként a teljes értékláncot le tudjuk fedni: az elektrolizálók telepítésétől a sűrített hidrogén tárolásán, szállításán át a hidrogén-töltőállomások kulcsrakész átadásáig. Hidrogénstratégiánk egyik fontos eleme az ipar szereplőinek edukálása és tájékoztatása a hidrogénalapú technológiák alkalmazási lehetőségeiről, illetve a szakterületen jártas szakemberek képzésének támogatása is”

– emelte ki Bohner Zsolt, a Messer ügyvezető igazgatója.

A Messer biztosította a hidrogént és technológiai hátteret a 2024-ben zárult, a HUMDA-val közös kísérleti buszprojektben, amelynek keretében hat magyar nagyvárosban közlekedett hidrogénmeghajtású autóbusz.

A vállalat évek óta együttműködik a PTE Műszaki és Informatikai Karával is. Szakértőjük rendszeresen oktat a tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnöki képzésben. 2025-től a „Műveletek hidrogéngázzal” tantárgy oktatását is vállalja, amelynek részeként a hallgatók gyakorlati üzemlátogatáson is részt vehetnek. A szakmérnöki képzés gyakorlatorientált jellegét jelentősen erősíti a Messerrel közös oktatási munka.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A jövő MI-igényeire szabott infrastruktúra megoldásokat mutatott be a Schneider Electric

Előregyártott, moduláris adatközponti megoldás, a nagy sűrűségű rack rendszerek létrehozását támogató fejlesztés, a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló szerverek igényeire szabott energiaelosztó egység – többek között ezeket, a következő generációs MI-infrastruktúrák kialakítását lehetővé tevő innovációkat jelentette be a Schneider Electric.

A cég olyan eszközöket ad az adatközpont-üzemeltetők és a vállalat partnereinek kezébe, amelyek a nagy teljesítményű MI-klaszterek gyorsabb és megbízhatóbb telepítéséhez szükségesek. Új, kifejezetten a következő generációs MI-klaszterarchitektúrák intenzív igényeinek kiszolgálására tervezett adatközponti megoldásokat jelentett be a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat. A mesterséges intelligencia alkalmazások gyors térhódítása miatt ugrásszerűen bővül az adatközpontok kapacitásigénye, aminek kiszolgálására az ilyen létesítmények üzemeltetői extrém teljesítménysűrűségű rackkonfigurációkat alakítanak ki. Az előrejelzések szerint akár az 1 MW-os, vagy annál is nagyobb teljesítményt is elérhetik az ilyen konstrukciók.

A Schneider Electric új innovációi integrált, adatokkal hitelesített és könnyen skálázható, az adatközpontok fehér terébe szánt megoldásokat nyújtanak a cég ügyfeleinek, amelyek a pod- és racktervezés, az energiaelosztás és a hőkezelés új kihívásaira adnak választ.

„Az MI-klaszterekhez szükséges puszta teljesítmény és sűrűség olyan szűk keresztmetszeteket okoz, amelyek új megközelítést igényelnek az adatközpontok architektúrájában. Az ügyfeleknek olyan integrált infrastrukturális megoldásokra van szükségük, amelyek nemcsak a szélsőséges hőterhelést és a dinamikus energiaprofilokat kezelik, hanem gyorsan telepíthetők, kiszámíthatóan skálázhatók, valamint hatékonyan és fenntarthatóan működnek. Az NVIDIA technológiát támogató, innovatív, új generációs EcoStruxure megoldásaink pontosan ezekre a kritikus követelményekre reagálnak”

– mondta el Himamshu Prasad, a Schneider Electric „EcoStruxure IT, Transactional & Edge és Energy Storage Center of Excellence” részlegért felelős vezető alelnöke.

A jövő MI-infrastruktúráját támogató megoldások

Az újdonságok közé tartozó, „Prefabricated Modular EcoStruxure Pod Data Center” előregyártott, skálázható pod-architektúrája lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy nagy sűrűségű rackeket telepítsenek, amelyek akár 1 MW-os és annál nagyobb teljesítményű podokat is támogathatnak. A megrendelésre tervezett új pod-infrastruktúra rugalmasságot kínál, és támogatja a folyadékhűtést, az összetett kábelezést, valamint a forró folyosók elszigetelését, az InRow és a hátsó ajtós hőcserélős hűtési architektúrákat. A berendezést mostantól előre megtervezve és összeszerelve szállítják az összes komponenssel együtt a gyors telepítés érdekében.

Az új „EcoStruxure Rack Solutions” megbízható, nagy sűrűségű rackrendszer, amely megfelel a vezető IT chip- és szervergyártók által jóváhagyott EIA, ORV3 és NVIDIA MGX moduláris tervezési szabványoknak. A konfigurációk az áramellátási és hűtéselosztó rendszerek széles skálájához alkalmazkodnak, továbbá a „Motivair by Schneider Electric” folyadékhűtést, valamint új és kibővített rack- és áramelosztó termékeket alkalmaznak. Ezek közé tartozik a „NetShelter SX Advanced Enclosure” termékcsalád, amely magasabb, mélyebb és erősebb rackeket tartalmaz a megnövekedett súly, kábelezés és infrastruktúra támogatására. A „NetShelter Rack PDU Advanced” energiaelosztó egységeket frissítették, hogy támogassák az MI-szerverek megnövekedett áramigényét. A „NetShelter Open Architecture” az „Open Compute Project” (OCP) ihlette rack-architektúra, amely rendelésre konfigurálható megoldásként kapható, és nyílt rack-szabványokat, hálózati polcot és rackbe épített gyűjtősínt tartalmaz. Ennek részeként egy új Schneider Electric rack-rendszert is kifejlesztettek az NVIDIA GB200 NVL72 rendszer támogatására, amely az NVIDIA MGX architektúrát használja. Ezzel a megoldással a Schneider Electric termékek először integrálódnak az NVIDIA HGX és MGX ökoszisztémájába.

„A Schneider Electric innovatív megoldásai megbízható, skálázható infrastruktúrát biztosítanak ügyfeleink számára, amelyre szükségük van az MI-kezdeményezéseik felgyorsításához. Együtt válaszolunk az MI-gyárak gyorsan növekvő igényeire – a kilowattostól a megawattos méretű rackekig –, és olyan jövőbiztos megoldásokat kínálunk, amelyek maximalizálják a skálázhatóságot, a sűrűséget és a hatékonyságot”

– mutatott rá Vladimir Troy, az NVIDIA adatközpontok tervezéséért, üzemeltetéséért, vállalati szoftverekért és felhőszolgáltatásokért felelős alelnöke.

Az új megoldások és a mérnöki adatközpont-referenciatervek az adatközpont-üzemeltetőket és a Schneider Electric partnereit olyan infrastruktúrával és információkkal látják el, amelyek a nagy teljesítményű MI-klaszterek gyorsabb és megbízhatóbb telepítéséhez szükségesek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss