Connect with us

Ipar

A láthatatlan hibákat is megtalálja az áramhálózaton az E.ON innovációja

Flex.ON e.on

Az áramhálózat terhelésnövekedése, a megújulók hálózatra kapcsolása jelentette kihívásokra a hálózatfejlesztések mellett újszerű eszközöket felvonultató, komplex innovációs programmal válaszol az E.ON Hungária Csoport.

  • 60 darab új, kísérleti smart mérőszenzort szerelt fel kisfeszültségű hálózatára az E.ON Hungária Csoport
  • A közép- és nagyfeszültségű hálózat állapotáról évtizedek óta automatikus jelzésekkel rendelkezik a vállalat, az otthonokba érkező kisfeszültségű rendszer kapcsán azonban eddig helyszíni vizsgálatokból és az ügyfelek bejelentéseiből nyertek információt
  • Az új mérőszenzorok azonnali jelzést küldenek az eddig „láthatatlan” kisfeszültségű hálózatról, így gyors beavatkozásra adnak lehetőséget
  • Az új technológia révén megbízhatóbb és fenntarthatóbb lesz az energiaszolgáltatás, a jövőbeli energiaszükségletek pedig előre jelezhetővé és hatékonyabban kezelhetővé válnak
  • Az E.ON célja, hogy a következő néhány éven belül a teljes kisfeszültségű hálózata legalább felének teljes láthatóságát biztosítsa

Az energiacég Flex.ON nevű kutatás-fejlesztési programja a hagyományos hálózatépítésnél gyorsabb, költséghatékonyabb megoldásokat fejleszt, hogy egy adott helyszín igényeire szabottan kezelje a hálózati feszültségkülönbségeket. A Flex.ON legutóbbi projektje, a feszültségingadozások kiegyenlítésére szolgáló IVR (vonali feszültségszabályozók) után újabb okoseszköz került nagy számban a villamos hálózatra. Az új smart mérőszenzorok forradalmasítják a hálózatmérési technológiát, mert folyamatosan képesek mérési adatokat és azonnali hibajelzéseket továbbítani, lehetővé téve a szakemberek számára a gyors reagálást és hibaelhárítást. Alkalmazásuk célja, hogy az eddig sok esetben láthatatlan kisfeszültségű hálózati működést és hibákat láthatóvá tegyék. Míg a nagy- és középfeszültségű hálózatokról folyamatosan azonnali mérési adatok állnak rendelkezésre és hiba esetén biztosított a távoli beavatkozás lehetősége is, addig a kisfeszültségű hálózatok működéséről és hibáiról az energiaszolgáltatók legtöbbször csak az egyedi fogyasztói bejelentések alapján szereznek tudomást.

Az E.ON új smart mérőszenzorai olyan hasznos adatokat gyűjtenek a közép- és kisfeszültségű transzformátorállomásokról és az általuk ellátott hálózatról, mint az áramadatok, feszültségadatok, teljesítményadatok és a feszültségminőség-jellemzők (például: hálózati aszimmetriák, feszültségletörések és feszültségemelkedések). A felhőbe küldött online adatok elemzésével a szakemberek képesek a túlterhelésekre még a kiesés előtt felhívni a figyelmet, azaz az esetek egy jó részében előre jelezni például egy biztosítóolvadás vagy egy feszültségkimaradás bekövetkeztét. Így a kisfeszültségű hibaelhárítás elindítása még a fogyasztói bejelentések megérkezése előtt megkezdődhet. Az eszközt ráadásul úgy tervezték, hogy még áramszünet esetén is képes további 5 másodpercig működőképes maradni, így el tudja küldeni a kiesés hibaüzenetét.

Az E.ON célja, hogy  a mérőszenzorok és más okos eszközök segítségével a következő néhány éven belül a kisfeszültségű hálózata legalább 50 százalékát láthatóvá tegye, azaz a transzformátorkörzetek felében valós idejű információval rendelkezzen.

Mit jelent ez a láthatóság a jövőre nézve? Túl azon, hogy a mérőszenzorok révén számos kezdődő meghibásodásról és szakaszhibáról már a kiesés előtt értesülnek az E.ON szakemberei, az adatokból képesek előre jelezni a villamoshálózat sérülékeny pontjait. Előre meghatározhatják egy terület terhelését, és lehetőség nyílik a hálózatot még a megrendelői igények megjelenése előtt fejleszteni, mivel előre tudják majd jelezni a kisfeszültségű hálózat jövőbeli leterheltségét.

Az E.ON 60 darab kísérleti smart mérőszenzora – a transzformátorállomások elosztószekrényébe telepítve, vagy a kisfeszültségű áramkör egy oszlopának tetejére rögzítve – jelenleg négy településen, Győrben, Baracson, és a Balaton északi partján, Balatonakalin és Balatonszepezden működik és küld folyamatosan adatokat a helyi kisfeszültségű áramhálózatról. A Flex.ON program keretében kísérleti jelleggel felszerelt mérőszenzorokkal hosszú távon tervez az E.ON Hungária Csoport, elképzelésük szerint a most felszerelt eszközpark 2024-ben további mérőszenzorokkal bővül majd.

Az energiapiaci kihívásokra okos eszközök fejlesztésével és hálózatra kapcsolásával válaszoló Flex.ON programot az Energiaügyi Minisztérium által meghirdetett „A villamos energia hálózat stabilitását és rugalmasságát innovatív eszközökkel biztosító fejlesztések megvalósítása” pályázat keretében valósítja meg az E.ON Hungária Csoport.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Rekordidő alatt digitalizálták Spanyolország leghosszabb közúti alagútját

Iparban használatos megoldások kerültek az alagútba.

Modernizálták a Spanyolország és Franciaország között húzódó Somport-alagút irányítási rendszerét, méghozzá a kétszer egysávon közlekedő napi forgalom leállítása nélkül. Az európai E-7-es útvonal részeként 2003 óta üzemelő közúti alagút kiemelt jelentőségű határátkelőhely, amelyen naponta több ezer jármű halad át, és több száz vállalat rendszeres áruszállító útvonalaként szolgál. A 8,6 km hosszú alagutat most a jövő kihívásaira felkészítve tették energiahatékonyabbá és biztonságosabbá.

Valós idejű adatgyűjtés és gyorsabb reakció

A húszéves technológiát megújító projekt központi eleme az új irányítástechnikai rendszer (SCADA) kialakítása volt, amihez kapcsolódóan négy ipari vezérlőt (PLC-t) is integráltak. Emellett friss verzióra cserélték a többek között az alagútban elhelyezett szenzorokból adatokat gyűjtő, és azokat az irányítástechnikai rendszerbe továbbító, korábbi perifériamodulokat is.

Mindezek segítségével nem csak javították az adatkommunikációt és az érzékelők reakcióidejét, de lehetővé tették a valós idejű adatgyűjtést, és biztosították az infrastruktúra folyamatos működését, akkor is, ha műszaki hiba vagy más incidens blokkolná az alagút akár a spanyol, akár a francia oldalán, egymástól függetlenül működő központokat. A Siemens TIA Portal platformját használva pedig sikerült az automatizálási projekt üzembe helyezési idejét az átlagoshoz képest 25 százalékkal csökkenteni.

Fokozott biztonság

Új videómegfigyelő rendszer is került az alagútba: a zárt láncú kamerás rendszert (CCTV) a SCADA-hálózatba integrálva szintén valós idejű videó- és hangmegfigyelést tudnak végezni. Ez a rendszer egy vészhelyzetkezelő szoftver alkalmazásával, tűz vagy baleset esetén, vizualizációk segítségével, lépésről lépésre támogatja az üzemeltetőket a vészhelyzeti protokollok végrehajtásában, és azonnal a kezelőhelyiség központi képernyőjére vetíti az incidensre mutató kamera képét, egyidejűleg elindítva a videófelvétel készítését.

Következő lépés a fenntartható jövő

A fejlesztések következő lépéseként az alagút digitális ikermodelljét tervezik létrehozni, amelynek segítségével különböző eseményeket szimulálhatnak a biztonság további javítása és a kezelői tréningek kialakítása érdekében. Emellett intelligens LED-világítást fognak bevezetni, amely várhatóan több mint 30 százalékkal javítja majd az energiahatékonyságot az előző rendszerhez képest.

Speciális know-how

A Siemens számára ismerős terep az alagutak világa, a technológiai vállalat külön üzletága foglalkozik ezzel a speciális területtel. A vállalat például részt vesz a képzési központként és kutatólaboratóriumként is működő svájci Hagerbach tesztalagút működtetésében, ahol az ún. „digitális alagút” teljes életciklusát bemutatják – a tervezéstől kezdve, az üzemeltetésen át, egészen a szolgáltatásokig. Itt olyan megoldások tekinthetőek meg, mint az épületinformációs modellezés (BIM tervezés); a speciálisan alagutak tervezésére kialakított mérnöki szoftver (Tunnel CAD); a tűzesetek, szellőzőrendszerek, közúti táblák és vészkijárati ajtók elhelyezésének szimulációja; a virtuális üzembe helyezés és az üzemeltetők képzése; a kiberbiztonsági tervek készítése; vagy az IoT / Industrial Edge szolgáltatások a prediktív karbantartáshoz.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Schneider Electric megoldása hatékonyabbá teszi a kritikus infrastruktúrák védelmét

Egyszerű és biztonságos hozzáférést biztosít a távoli terminál egységekhez (RTU) a Schneider Electric új megoldása, tovább erősítve ezáltal az olyan kritikus infrastruktúrák, mint a víz-, olaj- és gázvezetékek védelmét.

A SCADAPack™ 470i és 474i a feladatkörök alapján történő hozzáférés-szabályozás révén támogatják a kiberbiztonsági előírásoknak való megfelelést is.

A víz-, olaj- és gázvezetékeket érintő kiberfenyegetések egyre veszélyesebbek és gyakoribbak, ezért a távoli és zord környezetben lévő terminál egységekhez való hozzáférés ellenőrzése létfontosságú az OT-biztonság (operatív technológia) szempontjából. Azonban ezeknek a hozzáféréseknek a kezelése veszélyes és időigényes lehet. A Schneider Electric által kínált SCADAPack 470i és 474i olyan intelligens eszközök, amelyek az összes távvezérlési és számítógépes művelethez alkalmazhatók. Ezáltal a felhasználók OT-környezetben is biztonságosan kezelhetik az RTU-hozzáférést a szabványos IT-eszközök, például az Active Directory™ segítségével.

A robusztus RTU-platform és a Linux rugalmasságának kombinációja biztosítja, hogy egyetlen SCADAPack 470i vagy 474i képes kezelni az operatív technológiák hatékony védelmét biztosító peremszolgáltatásokat, protokollokat és alkalmazásokat az összes távvezérlési és számítógépes művelethez. A SCADAPack 470i és 474i feladatkörökön alapuló hozzáférés-szabályozási (RBAC) funkciói támogatják a felhasználókat a kiberbiztonsági előírásoknak való megfelelésben is. A SCADAPack 470i és 474i integrálható a szabványos IT- és OT-biztonsági eszközökkel, és többek között IP-tűzfal, NAT, DNP3 biztonságos hitelesítés támogatással is rendelkeznek.

„A kritikus infrastruktúrák, például a víz- és szennyvízrendszerek, valamint az energiavezetékek egyre sebezhetőbbek a kibertámadásokkal szemben. Ezért elengedhetetlen, hogy az OT-t az IT-világból ismert szabványos biztonsági funkciókkal bővítsük. A feladatkör-alapú hozzáférés-menedzsment az intelligens RTU-kon elhanyagolható költséggel segít megvédeni ezt a kritikus infrastruktúrát, lehetővé téve a folyamatos biztonságos és nyereséges működést”

– mondta el James Redmond, a Schneider Electric SCADAPack globális termékmenedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Continental UltraContact NXT abroncsa rangos fenntarthatósági díjat nyert

A Continental UltraContact NXT gumiabroncsa elnyerte a 2025-ös Autóipari Fenntarthatósági Díjat (Sustainability Award in Automotive 2025) a „Technológiai megoldások – anyaghasználat, nyersanyagok és körforgásos gazdaság” kategóriában.

A nemzetközi tanácsadó vállalat Arthur D. Little, valamint az ATZ / MTZ autóipari szaklapcsoport a Continental eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású gumiabroncsát ismerte el a rangos elismeréssel.

Az UltraContact NXT – mérettől függően – akár 65%-ban megújuló, újrahasznosított és ISCC PLUS tanúsítvánnyal rendelkező anyagokból készül.

„Az UltraContact NXT tökéletes példája annak, hogy a kimagasló fenntarthatóság és a csúcsteljesítmény nem zárják ki egymást” – mondta Maria Hanczuch, a Continental EMEA régiójának személyabroncs-termékmenedzsmentért felelős vezetője, aki Berlinben személyesen vette át a díjat. „Számunkra ez az elismerés nemcsak megtiszteltetés, hanem megerősítés is abban, hogy érdemes következetesen végigvinni fenntarthatósági stratégiánkat”

– tette hozzá.

Az Autóipari Fenntarthatósági Díjat minden évben az Arthur D. Little és az ATZ / MTZ Group ítéli oda olyan autóipari megoldásoknak, amelyek példamutató fenntarthatóságot képviselnek. Az elbírálás az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira épül, és olyan területeket vizsgál, mint a környezetvédelem, társadalmi felelősségvállalás és vállalatirányítás. A döntést független, tudományos, ipari, civil és médiát képviselő szakemberekből álló zsűri hozza meg.

UltraContact NXT: a fenntarthatóság és a teljesítmény új szintje

Az UltraContact NXT abroncs 2023 nyarán debütált a Continental kínálatában. Az akár 65%-ban fenntartható anyagokat tartalmazó gumiabroncs kimagasló biztonságot és teljesítményt biztosít.

Mind a 19 méretváltozat elérte az uniós abroncscímke szerinti legjobb, „A” minősítést a gördülési ellenállás, a vizes úton való fékezés és a külső zajszint tekintetében. Az UltraContact NXT kivételes teljesítményét nemrég az auto motor und sport 2025/07-es számában megjelent, fenntartható és üzemanyag-takarékos nyári abroncsokat vizsgáló teszt is igazolta, ahol a Continental abroncs az első helyen végzett, és „kiváló” minősítést kapott.

Az UltraContact NXT abroncs akár 32 százalékban megújuló anyagokat tartalmaz, köztük például a papír- és fafeldolgozó ipar melléktermékeiből előállított gyantákat, valamint rizshéj hamujából kinyert szilikát. Emellett az abroncs akár 5 százalékban újrahasznosított anyagokat is hasznosít, többek között visszanyert acélt és újrahasznosított PET-palackokból származó poliésztert, amelyek gyakran hulladékégetőkben vagy lerakókban végeznék. A Continental ezen felül akár 28 százalékban ISCC PLUS tanúsítvánnyal rendelkező anyagokat is felhasznál, köztük fenntartható forrásból származó szintetikus gumit és koromport, amelyek bioalapú, bio-körforgásos, vagy körforgásos alapanyagból készülnek.

Az UltraContact NXT a 2023-as bevezetése óta már több rangos elismerésben is részesült, köztük a Sustainability Award díjban a Swiss Automotive Show Innovation Awards 2023 eseményen, valamint elnyerte az International Design Award 2023, a German Innovation Award 2024 és a CLEPA Innovation Award 2024 díjakat is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss