Ipar

A láthatatlan hibákat is megtalálja az áramhálózaton az E.ON innovációja

Az áramhálózat terhelésnövekedése, a megújulók hálózatra kapcsolása jelentette kihívásokra a hálózatfejlesztések mellett újszerű eszközöket felvonultató, komplex innovációs programmal válaszol az E.ON Hungária Csoport.

60 darab új, kísérleti smart mérőszenzort szerelt fel kisfeszültségű hálózatára az E.ON Hungária Csoport
A közép- és nagyfeszültségű hálózat állapotáról évtizedek óta automatikus jelzésekkel rendelkezik a vállalat, az otthonokba érkező kisfeszültségű rendszer kapcsán azonban eddig helyszíni vizsgálatokból és az ügyfelek bejelentéseiből nyertek információt
Az új mérőszenzorok azonnali jelzést küldenek az eddig „láthatatlan” kisfeszültségű hálózatról, így gyors beavatkozásra adnak lehetőséget
Az új technológia révén megbízhatóbb és fenntarthatóbb lesz az energiaszolgáltatás, a jövőbeli energiaszükségletek pedig előre jelezhetővé és hatékonyabban kezelhetővé válnak
Az E.ON célja, hogy a következő néhány éven belül a teljes kisfeszültségű hálózata legalább felének teljes láthatóságát biztosítsa

Az energiacég Flex.ON nevű kutatás-fejlesztési programja a hagyományos hálózatépítésnél gyorsabb, költséghatékonyabb megoldásokat fejleszt, hogy egy adott helyszín igényeire szabottan kezelje a hálózati feszültségkülönbségeket. A Flex.ON legutóbbi projektje, a feszültségingadozások kiegyenlítésére szolgáló IVR (vonali feszültségszabályozók) után újabb okoseszköz került nagy számban a villamos hálózatra. Az új smart mérőszenzorok forradalmasítják a hálózatmérési technológiát, mert folyamatosan képesek mérési adatokat és azonnali hibajelzéseket továbbítani, lehetővé téve a szakemberek számára a gyors reagálást és hibaelhárítást. Alkalmazásuk célja, hogy az eddig sok esetben láthatatlan kisfeszültségű hálózati működést és hibákat láthatóvá tegyék. Míg a nagy- és középfeszültségű hálózatokról folyamatosan azonnali mérési adatok állnak rendelkezésre és hiba esetén biztosított a távoli beavatkozás lehetősége is, addig a kisfeszültségű hálózatok működéséről és hibáiról az energiaszolgáltatók legtöbbször csak az egyedi fogyasztói bejelentések alapján szereznek tudomást.

Az E.ON új smart mérőszenzorai olyan hasznos adatokat gyűjtenek a közép- és kisfeszültségű transzformátorállomásokról és az általuk ellátott hálózatról, mint az áramadatok, feszültségadatok, teljesítményadatok és a feszültségminőség-jellemzők (például: hálózati aszimmetriák, feszültségletörések és feszültségemelkedések). A felhőbe küldött online adatok elemzésével a szakemberek képesek a túlterhelésekre még a kiesés előtt felhívni a figyelmet, azaz az esetek egy jó részében előre jelezni például egy biztosítóolvadás vagy egy feszültségkimaradás bekövetkeztét. Így a kisfeszültségű hibaelhárítás elindítása még a fogyasztói bejelentések megérkezése előtt megkezdődhet. Az eszközt ráadásul úgy tervezték, hogy még áramszünet esetén is képes további 5 másodpercig működőképes maradni, így el tudja küldeni a kiesés hibaüzenetét.

Az E.ON célja, hogy a mérőszenzorok és más okos eszközök segítségével a következő néhány éven belül a kisfeszültségű hálózata legalább 50 százalékát láthatóvá tegye, azaz a transzformátorkörzetek felében valós idejű információval rendelkezzen.

Mit jelent ez a láthatóság a jövőre nézve? Túl azon, hogy a mérőszenzorok révén számos kezdődő meghibásodásról és szakaszhibáról már a kiesés előtt értesülnek az E.ON szakemberei, az adatokból képesek előre jelezni a villamoshálózat sérülékeny pontjait. Előre meghatározhatják egy terület terhelését, és lehetőség nyílik a hálózatot még a megrendelői igények megjelenése előtt fejleszteni, mivel előre tudják majd jelezni a kisfeszültségű hálózat jövőbeli leterheltségét.

Az E.ON 60 darab kísérleti smart mérőszenzora – a transzformátorállomások elosztószekrényébe telepítve, vagy a kisfeszültségű áramkör egy oszlopának tetejére rögzítve – jelenleg négy településen, Győrben, Baracson, és a Balaton északi partján, Balatonakalin és Balatonszepezden működik és küld folyamatosan adatokat a helyi kisfeszültségű áramhálózatról. A Flex.ON program keretében kísérleti jelleggel felszerelt mérőszenzorokkal hosszú távon tervez az E.ON Hungária Csoport, elképzelésük szerint a most felszerelt eszközpark 2024-ben további mérőszenzorokkal bővül majd.

Az energiapiaci kihívásokra okos eszközök fejlesztésével és hálózatra kapcsolásával válaszoló Flex.ON programot az Energiaügyi Minisztérium által meghirdetett „A villamos energia hálózat stabilitását és rugalmasságát innovatív eszközökkel biztosító fejlesztések megvalósítása” pályázat keretében valósítja meg az E.ON Hungária Csoport.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kapcsolódó cikkek:E.ON Flex.ON

Következő hírünk

Megrendezte első regionális DCIM konferenciáját a Schneider Electric

Előző hírünk

Megrendezte első regionális DCIM konferenciáját a Schneider Electric

Tovább

Hirdetés

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO₂-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Járatindítási gyakoriság és átfutási idő – hogyan működik egy precíziós rendszer?

Rugalmas és megbízható – a DACHSER ezt a két jelzőt használja legtöbbet a saját működése viszonylatában.

De miből ered ez a magabiztosság? Milyen rendszert működtet a vállalat annak érdekében, hogy ez a két szó valóban fedje a tevékenységüket? Mit jelent pontosan az, hogy naponta indulnak járatok Európa minden területére? DACHSER Tudástár sorozatunk első részében a járatindítási gyakoriság és az ún. lead time, vagyis átfutási idő irányából vizsgáljuk meg, hogyan működik egy logisztikai cég.

Amikor egy küldemény útjára indul, a feladónak általában egyszerű igényei vannak: épségben érkezzen meg az áru a célállomásra, a megadott időben teljesülön a szállítás, és mindezt lehetőleg kedvező áron. A háttérfolyamatok érthető módon általában kevésbé érdeklik – ez már a logisztikai cégek feladata, akik nem egy-egy küldeményt, hanem szállítmányok millióit kezelik rendszeresen. A logisztikai szolgáltató működése mégis hatással van arra, hogy miként teljesülnek az ügyfelek igényei, ezért most bepillantást engedünk ezekbe.

Járatindulás mindennap

A DACHSER Magyarországról minden nap indít járatokat európai hálózatába, és ezen keresztül Európa valamennyi országába. A menetrend minden nap fix: csakúgy, mint a repülőgépek és a légi közlekedés esetében, a gyűjtőszállítmányozás során a DACHSER is előre meghatározott időpontokban indítja útnak járatait meghatározott irányokba. Ezek a menetrendek mind a vállalat, mind az ügyfelek számára a tervezhetőséget és a megbízhatóságot garantálják. Ugyanúgy, mint a repülőgépeknél, a DACHSER-nél is a járat indítása előtt fél órával zárják a „kapukat”, azaz a teherautókat. A küldemény a megadott időben, percre pontosan indul és érkezik. Ez segíti a DACHSER-raktárakban a rakodási feladatok ütemezését, illetve a címzett vállalatoknál az áruk fogadására való felkészülést. A háttérben a gyűjtőszállítmányokról rendszerszintű szolgáltatások intelligens kombinációja gondoskodik.

A DACHSER-nél a naplementével sem áll meg az élet, sőt éjszaka kezdődik igazán a munka, hiszen késő délután és este indulnak a járatok. Az áru nem vár az átrakóraktárban, hanem pár órán belül útra kel úticélja felé. Portugáliától Finnországig bárhol lehet a rendeltetési helye, a hálózat lefedi valamennyi európai országot, sőt, Tunéziát, Marokkót, valamint Törökországot is A logisztikai gyakorlatban sokszor egy célállomásra hetente egyszer indítanak csak kamiont – például ha Portugáliába csak csütörtökönként, akkor a pénteken beérkező áru közel egy hetet várakozik, és ez az idő hozzáadódik a szállítási időhöz. A DACHSER esetében ilyen késedelem nem történik – a futamidő, vagyis amíg az áru valóban mozgásban van, és a teljes szállítás ideje megegyezik.

Egyértelmű, hogy ez a szállítási intenzitás áldásos hatással bír a logisztikában transit time-nak vagy lead time-nak nevezett átfutási időre. A küldemények háztól házig eljuttatását a szervezés ebben az esetben gyorsítja, nem pedig lassítja. A rövidebb szállítási idővel a cégek is jobban járnak. Árujukat minden nap feladhatják a Dachser hálózatában, amely gyorsabban ér célba, így korábban tudnak számlázni a vevő felé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább