Fontos mérföldkőhöz érkezett idén áprilisban a Schneider Electric és a természetvédelmi szektor együttműködése, a vállalat dunavecsei gyára környezeti neveléshez kapcsolódó programokhoz nyújt anyagi támogatást a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítványnak. A cég és a KNPA közötti kapcsolat már ötéves múltra tekint vissza, melynek keretében többek között önkéntes munkával is segítették a védett területek megőrzését és helyreállítását.

Főként a környezeti neveléshez kapcsolódó rendezvényekhez, illetve ökoszisztéma-helyreállítási munkához nyújt anyagi támogatást a Schneider Electric dunavecsei Duna Smart Power Systems (DSPS) okosgyára a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítvány (KNPA) számára. A támogatásról szóló végleges döntés április elején született meg, a megállapodás két évre szól.

A DSPS által biztosított összeg egy részét fiatalok számára szervezett oktatási-szemléletformálási célú rendezvények megvalósítására fordítják majd. A támogatásból emellett a Natura 2000 ökológiai hálózat részét képező homoki erdőssztyepp élőhely, a Peszéri-erdő helyreállítási és területkezelési programjaiban a gyakorlatuk keretében résztvevő egyetemi hallgatók ellátását is finanszírozzák majd.

A Schneider Electric és a KNPA, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) –a védett természeti területek „természetvédelmi kezelője”– közötti együttműködés mintegy ötéves múltra tekint vissza. A nemzetipark-igazgatóság munkatársai szakértelmükkel, illetve őshonos facsemetékkel segítették a cég biodiverzitási programjának megvalósítását 2021-ben, míg a vállalat munkatársai az elmúlt években több alkalommal is részt vettek olyan önkéntes tevékenységekben, mint például az inváziós fajok eltávolítása.

A 2024-ben átadott DSPS-ben nem sokkal a megnyitást követően a KNPI őrszolgálati csoportvezetője tartott szemléletformáló előadást az ott dolgozóknak a természetvédelem és az önkéntesség jelentőségéről. A dunavecsei gyár tavaly indult, 44 millió eurós beruházással megvalósuló bővítése kapcsán pedig a telephely területén egy kisméretű tó kialakításában dolgoztak együtt a KNPI szakemberei és a Schneider Electric munkatársai. A távlati cél az, hogy felmérjék, milyen hatással lehet a helyi élővilágra egy ilyen, őshonos növényekkel betelepített tó kialakítása.

„A kezdetektől fogva monitorozzuk ezt a vizes élőhelyet, és igyekszünk megvizsgálni időközönként, hogy milyen állatok telepednek meg benne vagy a környékén. Hamarosan meghirdetjük a második Bioblitz programot, melynek keretében a kollégáink, a szüneteikben a mobiltelefonjukra telepített alkalmazás segítségével járulhatnak hozzá ahhoz, hogy felmérjük, hogyan alakult a tó ökoszisztémája, milyen állatfajok jelentek meg”

– mondta el Oltvai Márton, a DSPS gyárigazgatója.

A múlt évben szélesebb körben is elindított egy környezetvédelmi programot a dunavecsei gyár, amelybe szintén bevonták a KNPI munkatársait. A kezdeményezés keretében az üzem dolgozói madáretetőket, sünodúkat, illetve denevérlakokat készítettek, amelyeket nemcsak a létesítmény környékén helyeztek el, de felajánlották a környékbeli óvodáknak és iskoláknak is. A KNPI őrszolgálati csoportvezetője pedig az ő felkérésükre és szervezésükben interaktív érzékenyítő előadásokat tartott a gyermekek számára a természetvédelemről.

„A jövőben is szeretnénk megvalósítani a környezeti neveléshez kapcsolódó együttműködéseket. Gyáron belül pedig már egyeztettünk egy olyan koncepcióról dr. Vadász Csabával, a KNPI természetvédelmi őrkerület-vezetőjével, amiben a segítségükkel egy információs táblarendszert helyeznénk ki a fontosabb környezetvédelmi tevékenységeinkről, ahol például segítettük a biodiverzitás megóvását vagy új élőhely kialakítását. Ezzel egy kis belső tanösvényt alakítanánk ki a dolgozóinknak és a látogatóinknak”

– tette hozzá Oltvai Márton.

„A Schneider Electric DSPS okosgyárával való együttműködés nagy jelentőséggel bír számunkra. Egyrészt a cég munkatársai már többször végeztek önkéntes munkát az egyik legértékesebb hazai erdőssztyeppben, hozzájárulva annak kedvező természetvédelmi állapotának helyreállításához. Másrészt több száz gyermekhez és fiatal felnőtthöz tudtuk eljuttatni a legfontosabbnak tartott üzeneteinket: a természeti rendszerek fontossága, az élővilággal szembeni felelős viselkedés jelentősége, az önkéntes munka fontossága”

– emelte ki Dr. Vadász Csaba.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az élelmiszerhulladék nemcsak az otthonokban jelent problémát: a szállodákban, az éttermekben és a közétkeztetésben is napi hatalmas mennyiségű étel kerül a kukába. Ez egyrészt környezetvédelmi gond, másrészt komoly anyagi veszteség a cégeknek. A pazarlás megelőzéséért dolgozott a VIMOSZ aktív részvételével a Wasteless konzorcium, amely a mesterséges intelligencia tudását is alkalmazva ad használható eszközöket a megoldáshoz.

Miről lesz szó?

• Magyarországon egy ember évente közel 60 kilogramm élelmiszert dob ki, ami nagyjából 1990 szelet kenyérnek felel meg.
• A Wasteless projekt célja olyan eszközök fejlesztése, amelyek segítenek mérni és csökkenteni az élelmiszerhulladékot az élelmiszerlánc különböző pontjain.
• Egyebek között kitaláltak egy olyan rendszert, amely a zöldségek és a gyümölcsök színváltozását elemzi, és ebből előre jelzi, meddig fogyaszthatók biztonságosan.

Miközben egyre több szó esik a tudatosságról és a fenntarthatóságról, megbarnult gyümölcsök, lejárt szavatosságú tejtermékek, megpenészedett kiflik és még megannyi élelmiszer kerül a szemétbe nap mint nap – a világ számos táján. Ezzel rengeteg pénzt, felhasznált energiát, hatalmas mennyiségű vizet és jelentős emberi munkát is elpazarolunk, képletesen a kukába dobunk. Az Európai Unió Horizon program keretében megvalósuló WASTELESS (Waste Assessment Solutions to Limit Environmental Stress) projektben mintegy 14 ország 29 szervezete dolgozott közösen a hatékony, Európa szintű élelmiszerhulladék mérés és csökkentés érdekében. Magyarországról a VIMOSZ volt a projekt kezdeményezői között és javaslatára csatlakozott az Állatorvosi Egyetem „Maradék nélkül” kutatói közössége is. A projekt során a konzorcium együttes munkával olyan eszköztárat kívánt létrehozni, amely az élelmiszerlánc több pontján is segítségül szolgálhat az élelmiszerhulladék mérésében, majd csökkentésében.

Kezdjük a kis háztartásokban!

Tudta, hogy egy főre egy év alatt Magyarországon majdnem 60 kilogramm élelmiszerhulladék jut? Ez nagyjából 1990 szelet kenyérrel egyenlő. Amikor egy ilyen döbbenetes adatot olvasnak, sokan szeretnénk tudatosabban étkezni és kevesebbet pazarolni, de nem tudják, hogyan kezdjenek bele. Őket segíti a projekt Automatic System For FW Assessment At Household nevű megoldása, ami egy felhasználóbarát applikációból és egy hozzá kapcsolható mérlegből áll, amely lehetővé teszi a keletkező ételhulladék vizuális, valamint mennyiségi rögzítését. Használatával egyrészt beazonosíthatjuk a gyakran kidobott élelmiszereket, valamint könnyebben meghatározhatjuk azok mennyiségét, így okosabban vásárolhatunk, tervezhetünk.

Hol szivárog a rendszer?

Az élelmiszerhulladék azonban nem kizárólag a konyhában képződik, hanem már az élelmiszer előállítása során is tetten érhető. Jelentős veszteségek keletkezhetnek a feldolgozás és a gyártás során is, ahol minden felesleges kilogramm többletköltséget jelent. A Wasteless projekt egyik kulcseleme, a Blockchain Tool, egy digitális főkönyv rendszer, amely feltérképezi azokat a pontokat, ahol szó szerint szivárog a rendszer. A nyilvánosan hozzáférhető, kvantitatív adatokra épülő, időbélyeggel ellátott jelentések pontos képet adnak a bemenő (input) és kimenő (output) mennyiségekről, így számszerűsíthetővé válik a veszteség, és az is, mennyi erőforrás takarítható meg. A rendszert Európa számos országában tesztelték, egyebek között az olaj-, gyümölcs- és tésztagyártásban, valamint a húsfeldolgozásban. Emellett a kereskedelemben, a vendéglátásban és a közétkeztetésben is sikeresen alkalmazták.

Mi a helyzet a kereskedelemmel?

A kiskereskedelem számára a Surplus Stock Measurement and Management szoftver kínálhat megoldást. Ez a készletnyilvántartási szoftver a termék adatainak megadásával méri és elemzi a keletkező élelmiszerhulladékot. A rendszerhez kapcsolódó döntéstámogató menedzsmentmodul azt is meghatározza, hogy egy adott termék emberi fogyasztásra, adományozásra, állati takarmányozásra, újra felhasználásra, vagy akár biogáz-előállításra alkalmas-e.

A szintén elsősorban kereskedelmi területre szánt AI-Based Data Driven Approach For FW Measurement nevű program célja, hogy folyamatos tanuláson alapuló, mesterséges intelligencia által vezérelt modellekkel támogassa a dinamikus árazást és a kereslet-előrejelzést, csökkentve a friss élelmiszer-pazarlást és növelve az üzleti hatékonyságot.

A projekt egyik leginnovatívabb megoldása a Computer Vision-Based Image Analysis rendszer, amely a számítógép „szemén” keresztül elemzi a hűtőben tárolt friss zöldségek és gyümölcsök színváltozását. Ez alapján meghatározható és előre jelezhető a termékek fogyaszthatósági ideje. A technológia nemcsak a növényi termékeknél, hanem a húsellátási láncban is bevált.

A Wasteless szintén említésre méltó tevékenységeként említhető az élelmiszer-melléktermék feldolgozással kapcsolatos vizsgálatok. A projekt során több, hasznosan felhasználható melléktermék további hasznosíthatóságának lehetőségével is foglalkoztak. Ennek eredményeként a termékfejlesztés során például az almafeldolgozás után megmaradt részekből kekszet készítettek, illetve vizsgálták azt is, hogyan használható fel a narancshéj komposztként biológiai szempontból hatékony módon.

A projekt további kiemelkedő innovációja a Wasteless Decision Support Toolbox, amely az élelmiszerhulladék mérését és csökkentését segítő jó gyakorlatokat teszi könnyen elérhetővé egy online platform formájában. Az eszköztár célja, hogy személyre szabott megoldásokat kínáljon az élelmiszerlánc valamennyi szereplője számára, legyen szó feldolgozóipari vállalatokról vagy akár végső fogyasztókról. A felhasználók néhány egyszerű preferencia, mint például az élelmiszerláncban betöltött szerepük, az ország vagy az érintett élelmiszerkategória megadásával gyorsan megtalálhatják a számukra leginkább releváns jó gyakorlatokat.
A platform két fő egységből áll: a Toolbox mintegy gyorskereső felületként működik, amely rövid leírásokkal és ajánlásokkal segíti az igényekhez leginkább illeszkedő gyakorlat megtalálását, míg a Roadmap részletesebb információkat nyújt az egyes intervenciókról és azok gyakorlati alkalmazásáról. A rendszer emellett lehetőséget biztosít arra is, hogy a felhasználók saját jó gyakorlataikat is feltöltsék, ezzel is hozzájárulva az élelmiszerhulladék mérésével és kezelésével kapcsolatos tudásbázis folyamatos bővítéséhez.

A Wasteless projekt mindezeken túl tananyagokkal, ismeretterjesztő beszélgetésekkel igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy az élelmiszer-pazarlás igenis elkerülhető. Megfelelő adatokkal, eszközökkel és tudatos döntésekkel a veszteség jelentősen csökkenthető – a háztartásoktól egészen az ipari termelés szintjéig.

A projekt április 23.-án, Brüsszelben megtartott záróeseményén Klaus Berend, a DG SANTE igazgatója is részt vett, aki üdvözölte a projekt eredményeit. Emellett hangsúlyozta, hogy a kitűzött uniós célok teljesítéséhez kiemelten fontos a minőségi együttműködések megléte, valamint külön kiemelte a fenntarthatósági és környezetvédelmi célok elérésének fontosságát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de ettől ma még messze vagyunk. A hiányzó rész egy nagyobb megye területének felel meg – és nem térképen, hanem adatokban „hiányzik”.

Szabolcs Márton, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint a megoldás fontos részét jelentheti a közösségi tudomány, vagyis azok az önkéntesek, akik akár egyetlen telefonos megfigyeléssel is hozzájárulhatnak a természetvédelemhez. Ráadásul nem kell a nyárra várni: a téli és kora tavaszi adatgyűjtés is kulcsfontosságú.

Magyarországon jelenleg a területek mintegy 22 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt, miközben az uniós vállalás szerint 2030-ra el kellene érni a 30 százalékot. Ez a különbség pedig nem kevés: egy nagyobb megye területének felel meg. A kérdés az, hol található ez az a térség, amely természetvédelmi szempontból indokolt lenne a védelemre. A válasz pedig nem újabb térképek rajzolásában, hanem sokkal több és pontosabb biológiai adatban rejlik.

Több adat kell, mint amennyit a kutatók egyedül össze tudnak gyűjteni

Bár a Földön mintegy 2,5 millió fajt ismerünk, sok esetben még a velük kapcsolatos alapvető információink – például az elterjedésük – is hiányosak. Ennek nem az az oka, hogy ezek a fajok érdektelenek lennének, hanem az, hogy nincs elég kutató, aki minden élőlényt mindenhol megfigyeljen. A természetvédelem gyakorlati tervezéséhez azonban elengedhetetlen lenne tudni, hol élnek a védelemre szoruló fajok, és mely területek őrzik a legnagyobb biodiverzitást.

Ezt a hiányt pótolják egyre nagyobb mértékben a közösségi tudományos programok. Magyarországon már most is hatalmas civil adatgyűjtő hálózat működik: madárszámlálások, vadkamerás felvételek feldolgozása, városi tavak élővilágának feltárása vagy éppen kullancsok és szúnyogok megfigyelése zajlik önkéntesek bevonásával. Ezek az adatok nem fiókban maradnak, hanem ellenőrzés után tudományos kutatásokban és természetvédelmi döntésekben is megjelennek.

Ebben jelentős szerepet játszik az iNaturalist nevű online platform, amely világszerte – magyar nyelven is – elérhető. A felhasználók fényképpel és helyadatokkal tölthetnek fel megfigyeléseket, a rendszer pedig határozási javaslatot tesz, amit a közösség és szakértők ellenőriznek. Így akár egyetlen telefonos fotóból is megbízható tudományos adat válhat. Ezek a közösségi megfigyelések már ma is hozzájárulnak például egyes fajok elterjedésének, változatainak vagy táplálkozási szokásainak pontosabb megértéséhez.

A fehér foltok feltérképezése döntheti el, mi kerülhet védelem alá

A gyorsan növekvő adatmennyiség ellenére komoly gond, hogy a megfigyelések nem egyenletesen oszlanak el. Több adat érkezik a városok környékéről és a népszerű kirándulóhelyekről, miközben a félreesőbb, kevésbé látogatott területek sokszor adathiányosak maradnak. Pedig könnyen lehet, hogy éppen ezek között található az a „megyényi” terület, amelyet a következő években természetvédelmi oltalom alá lehetne helyezni.

Erre a problémára válaszul indult el az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program. A kezdeményezés célzottan azokat a térségeket vizsgálja, ahonnan kevés adat áll rendelkezésre. Az önkéntesek előre kijelölt területeket járnak be, és rendszeresen töltenek fel megfigyeléseket az iNaturalistre. A program első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy már néhány tucat résztvevő is látványos eredményeket tud elérni: több száz új adat született, és szinte minden résztvevőnél előkerült valamilyen védett faj.

A program 2026-ban is folytatódik, új hangsúlyokkal. A Téltemető Növényvadászat projekt idén január 20 és március 20 között várja a virágzó növények megfigyeléseit. Emellett Magyarország csatlakozik a City Nature Challenge nemzetközi kezdeményezéshez is, amely során áprilisban Budapest és Debrecen élővilágát térképezik fel egy négynapos, nyitott esemény keretében.

A természetvédelem jövője egyre inkább azon múlik, mennyire tudjuk bevonni a társadalmat az adatgyűjtésbe. A biodiverzitás megőrzéséhez nemcsak szakemberekre, hanem figyelmes megfigyelőkre is szükség van – akár egy okostelefonnal a zsebükben.

A programokkal kapcsolatos részletekért és dátumokért érdemes felkeresni Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program és a közösségi adatgyűjtő projektek elérhetőségeit:

• https://elomagyarorszag.org/
• https://www.facebook.com/elomagyarorszag
• https://www.instagram.com/elomagyarorszag/
• Téltemető növényvadászat: https://www.inaturalist.org/projects/teltemeto-novenyvadaszat-2026
• City Nature Challenge: https://www.citynaturechallenge.org/

A teljes cikk a masfelfok.hu-n olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!