Connect with us
Hirdetés

Ipar

Ár és elérhetőség alapján választanak villanykapcsolót a magyarok

villanykapcsolót

Viszonylag sokan vannak, akik 400 ezer forintnál többet is költenének okosotthonra, amelynek legnagyobb előnye az energiatakarékosság a Schneider Electric online kérdőívét kitöltők szerint.

A felmérésben az is kiderült, hogy új villanykapcsolót többnyire csak felújításkor vásárolnak a magyarok, az ilyen termékek kiválasztása során pedig az ár és az elérhetőség a legfontosabb szempontok.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat online felmérésében a válaszadók valamivel több mint kétharmada jelezte, hogy felújításkor szerzett be új villanykapcsolókat, további 11 százalék pedig amikor új ingatlant vett. Érdekesség, hogy 17 százalék volt azok aránya a válaszadók között, akik még egyáltalán nem vásároltak kapcsolót, azt használják, ami a lakásban volt, amikor beköltöztek.

Ha mégis úgy alakul, hogy villanykapcsolót vásárolnak, akkor a megkérdezettek számára a legfontosabb szempont az ár, ezt követi az elérhetőség, majd a színpaletta és a formavilág. A kérdőívben megadott lehetséges válaszok között szereplő okosotthon-kompatibilitás csak az utolsó előtti helyre került, annak ellenére, hogy viszonylag magas azok aránya, akik legalábbis már elgondolkodtak okosotthon megoldások telepítésében.

Mi magunk szerelünk, ha kell

Meglehetősen magabiztosak a magyarok a kutatás alapján az otthoni villamossági munkák kapcsán, a válaszadók fele maga kezd hozzá az ilyen feladatokhoz. A kérdőívet kitöltők 36 százaléka jelezte, hogy inkább csak a kisebb szerelési munkákra vállalkozik, a komolyabbakhoz már szakértőt hív, 14 százalék viszont arról számolt be, hogy minden otthoni műszaki feladattal könnyen megbirkózik. További 21 százalék számára nagy segítséget jelent a villanyszerelési feladatok kapcsán, hogy családban, ismerősök között akad olyan, akihez fordulhat. A válaszadók 29 százaléka viszont mindig szakembert hív, ha ilyen munkák adódnak.

Biztonság és energiatakarékosság – ezért vonzó az okosotthon

Foglalkoztatja a magyarokat az okosotthon kialakításának gondolata, a kérdőívet kitöltők mindössze harmada jelezte, hogy még egyáltalán nem merült fel benne, hogy ilyen irányú fejlesztést valósítson meg lakásában. A többség ugyanakkor még csak az ötlet szintjéig jutott el, 47 százalék arról számolt be, hogy egyelőre tényleg csak gondolatban játszott el a lehetőséggel. A tervezés fázisában 13 százalék tart, és a válaszadók mindössze 7 százaléka jelezte azt, hogy már részben vagy egészben átalakította lakását okosotthonná.

Azok körében, akik már léptek az okosotthon kialakítása felé, vagy tervezik azt, a biztonsági funkciók – pl. vízszivárgás detektálás, füstérzékelés – a legvonzóbbak, ezt követi a kamerarendszer és a hőmérséklet vezérlése, de nem sokkal marad el tőlük fontosságban a világításvezérlés sem. A válaszadók 51 százaléka szerint egy okosotthon legnagyobb előnye az energiamegtakarítás és az ezzel járó alacsonyabb rezsiköltség. A megkérdezettek 24 százaléka a biztonság javulását tartja a legnagyobb előnynek, valamivel több mint ötödük pedig a nagyobb kényelmet emelte ki. A környezettudatosság egyelőre kevésbé jelenik meg a közgondolkodásban, a válaszadók mindössze 4 százaléka tartja a fenntarthatóságot, klímabarát működést az okosotthon legnagyobb előnyének.

Az okosotthon megoldások kiválasztásánál a hazai fogyasztók számára az ár/érték arány a legfontosabb szempont, amit az egyszerű kezelhetőség és a későbbi bővítési lehetőség követnek, ez utóbbi kettő lényegében egyformán kiemelt tényező, amikor ilyen eszközöket, rendszereket vásárolnak. Sokak számára az is fontos, hogy a lehető legkisebb belső átalakítással járjon, minél kevesebb falvésésre, vezeték-behúzásra legyen szükség, illetve a hazai műszaki támogatást is elvárják a fogyasztók.

A kutatás során a Schneider Electric rákérdezett arra is, hogy mennyit költenének az emberek arra, hogy okosotthonuk legyen. A válaszok alapján kiderült, hogy meglepően sokan vannak, akik egész komoly összeget is áldoznának erre a célra. A válaszadók 13 százaléka például 400 ezer forintnál is többet költene okosotthon kialakítására, 10 százalékuk pedig 300 és 400 ezer forint közötti összeget fordítana erre. A legnagyobb arányban azok vannak – a kérdőívet kitöltők 24 százaléka -, akik 100-200 ezer forint között költenének okosotthon megoldásokra.

Természetesen kialakítástól és a választott megoldásoktól függő, hogy mennyit költ valaki okosotthona kialakítására, de érdemes tudni, hogy akár már néhány tízezer forinttal el lehet kezdeni egy ilyen projektet. Ha pedig valaki úgy dönt, hogy hozzányúl otthoni elektromos hálózatához, akkor célszerű elgondolkodni a villanykapcsolók cseréjén is. Bár a legtöbben egyszerű, fehér műanyag tárgyakként gondolnak ezekre, ma már mind színben, mind anyagában és formájában nagyon változatos kínálat érhető el a piacon, vagyis ezekkel a tárgyakkal is lehet alkalmazkodni a megújuló otthon egységes stílusához. A Schneider Electric Sedna Design és Elements termékcsaládokat azokra gondolva alkották meg, akik szeretik a jó minőségű anyagok megjelenését és tapintását, ugyanakkor fontos számukra a kedvező ár/érték arány

– mondta el Benkó Csaba, a Schneider Electric lakossági termékmenedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Vezető pozícióban a Schneider Electric Resource Advisor+ megoldása

„Vezető” (Leader) minősítést kapott a Schneider Electric globális tanácsadó üzletága, az SE Advisory Services által fejlesztett Resource Advisor+ platform a Verdantix „Green Quadrant: Enterprise Carbon Management Software 2026” elemzésében. A mesterséges intelligenciával (MI) támogatott megoldás új korszakot hoz az energiafelhasználási és fenntarthatósági adatok hasznosításában.

A Verdantix a tanulmányához 21 globális szolgáltató megoldásait vizsgálta meg. A független, éghajlat-, energia- és fenntarthatósági technológiákra szakosodott kutató és tanácsadó cég a Resource Advisor+ kapcsán kiemelte annak egységes architektúráját, fejlett, MI-vezérelt adatminőség-kezelési képességeit, valamint azt, hogy képes egyetlen platformon összekapcsolni az energia-, szén-dioxid- és ellátási lánc-információkat.

Mivel érdemelte ki a Resource Advisor+ a „Vezető” pozíciót?

Adatkezelés és adatminőség: A Resource Advisor+ az adatminőség-ellenőrzés terén a legmagasabb pontszámokat érte el a vizsgált megoldások közül. A mesterséges intelligenciával támogatott ellenőrzések jelzik az anomáliákat, hogy milyen adatok hiányoznak, valamint a következetlenségeket, mielőtt azok bekerülnének a jelentésbe.

Automatizált hiánypótlás: Az energia- és szén-dioxid-adatok gyakran hiányosak az elmaradt mérések, a késleltetett számlázás és a nem következetes beszámolók miatt. A Resource Advisor+ gépi tanulást alkalmaz a hiányzó adatok felismerésére és statisztikailag megbízható becsléseket ad a korábbi minták alapján. Ez felváltja a manuális adattisztítást, amely akár hónapokig is eltarthat minden egyes jelentési ciklusban.

Valós idejű adatbázis: Az energia- és épületirányítási rendszerekből származó mérési adatok közvetlenül a platformba kerülnek, ezáltal a kibocsátás-számítások becslések helyett valós adatokra támaszkodnak. Ez a valós idejű információ elengedhetetlen az auditok magabiztos teljesítéséhez.

Energia-beszerzés és nyomon követés: A Resoruce Advisor+ lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy ugyanazon a rendszeren belül kezeljék a villamosenergia-vásárlási megállapodásokat (PPA), az energiaattribútum-tanúsítványokat (EAC) és a megújulóenergia-tanúsítványokat (REC), amelyet a szén-dioxid-elszámoláshoz is használnak. Ezáltal megszűnik a különböző eszközökből származó adatok összehangolásával kapcsolatos feladat, és biztosítható, hogy minden igény teljes mértékben nyomon követhető maradjon.

„AI-first” architektúra: A Resource Advisor+ az „AI-first” adatbázisával és MI-műveleteivel a 21 megoldás közül a legmagasabb pontszámot érte el. A platformot úgy alakították ki, hogy ne statikus adattárként funkcionáljon, hanem intelligens alkalmazásokat működtessen, mint például az automatizált anomália-felismerés, az előrejelzés, a forgatókönyv-modellezés és a termék szintű szén-dioxid-elemzés.

„Iparágtól függetlenül a vezetők ugyanazzal a problémával szembesülnek: az adatok, amelyekre a szén-dioxid- és energiaügyi döntéseiket alapozzák, hiányosak, inkonzisztensek vagy a szervezeten belül szétszórtan találhatók. Ez a fragmentáció lassítja a fejlődést és aláássa a bizalmat. A Resource Advisor+ kifejezetten ennek a problémának a megoldására készült, az MI-vel támogatott adatminőséget ötvözve tanácsadó csapataink szakértelmével, így ügyfeleinknek világos és pontos képet ad a kibocsátásukról. Amikor pedig a szabályozás vagy a módszertanok megváltoznak, akkor is zökkenőmentesen tudnak alkalmazkodni, mert már olyan szakértőkkel dolgoznak, akik értik, hogy ezek a változások milyen hatással járnak az ügyfeleink portfóliójára”

– mondta el Steve Wilhite, az SE Advisory Services ügyvezető alelnöke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A vallást, a hidakat és a műtőt is meghódította a mesterséges intelligencia

Kihirdették a technológiai újságírók és tartalomgyártók számára kiírt díj nyerteseit.

Már az előző évben is hangsúlyosnak bizonyult, idén pedig alig akadt olyan pályázat, ami nem a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazási lehetőségeivel foglalkozott a Siemens Media Award díjra nevezett tartalmak közül. Ez a tendencia jól tükrözi az AI robbanásszerű térhódítását az élet szinte minden területén. A beküldött cikkek, videók és podcastok számos szegmenst felöleltek, az oktatástól a mezőgazdaságig, a humanoid robotoktól a vallásig, de a leggyakrabban feldolgozott témának egyértelműen az AI egészségügyi, diagnosztikai és gyógyítói potenciálja bizonyult.

A sajtódíj hazai díjátadóját ezúttal április 2-án este rendezték meg, ahol a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók és tartalomkészítők munkáját ismerték el. Most is olyan, 2025. március 1. és 2026. február 28. között publikált médiaanyagok nevezésére volt lehetőség, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíjának nyertesét idén már 11 ország képviselői közül választják ki: Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Izrael, Kazahsztán, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia hirdetett versenyt.

Idén 19 nevezőtől összesen 37 pályamű érkezett, amelyeket ezúttal is független szakmai zsűri értékelt: a Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője; Vass Enikő, kommunikációs szakember; Szigeti Péter tartalomfejlesztési- és médiaszakember, valamint Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője. A zsűri tagjai a tartalmak relevanciája, újszerűsége, stílusa és a szerző által a témához való hozzáadott érték alapján pontozták a tartalmakat, amelyből kialakult a végső sorrend.

A fődíjat Bolcsó Dániel (Telex.hu) „Rácseteltem Jézus Krisztusra” c. munkája nyerte el, ami az AI avatárok és chatbotok, a hit, illetve a vallás területén játszott szerepét járta körül, miközben a súlyos morális dilemmákat is felvető kérdéseket kellő humorral és érzékenységgel, jól emészthető formában mutatta be.

A másik két Media Award elismerést úttörő hazai projekteket megismertető pályaművek kapták. Kis Judit (Forbes) a Forradalom a hídellenőrzésben: a BME-ről indult csapat mesterséges intelligenciával védi az infrastruktúrát” c. cikkében az úthálózatban kulcsszerepet játszó hidak terhelhetőségét, állapotát, valamint a rajtuk keresztülhaladó forgalmat minden korábbinál precízebben monitorozó BridgeAid, hidak alá telepített szenzorokon alapuló, megoldását mutatta be.

Rádi Balázs (Index.hu) pedig az „Index a műtőben: először operáltak gerincsebészeti robottal Magyarországon c. írásában egy itthon vadonatúj, a betegbiztonságot maximalizáló, és az orvosokat jelentős sugárterhelés alól mentesítő robottechnológia használatáról készített helyszíni riportot, bemutatva, hogyan képezi le a mesterséges intelligencia „videójáték-szerűen” az emberi testet, és teszi minden eddiginél precízebbé  a műtéti beavatkozást.

Emellett a zsűri Gyetván CsabaÍgy hasznosítják újra a használt gumiabroncsot” c. riportját videós különdíjjal jutalmazta, amiért egyedi hangvételével, közvetlenségével a nagyközönség számára is közelivé tette ezt, a fenntarthatóság szempontjából kiemelten fontos témát.

A díjazott cikkek egyúttal tovább is jutottak a Siemens régiós versenyére, ahol a többi ország sajtódíjának kiválasztottjaival méri össze őket a nemzetközi zsűri. A régió így kiválasztott legjobb öt jelentkezője meghívást kap a 2026. május 22-i nemzetközi díjátadóra, amelynek idén először Budapest adhat otthont. Itt hirdetik ki a győztes pályamunka benyújtóját, aki kétfős belépőt és szállodai ellátást nyer a Salzburgi Ünnepi Játékokra.

A díjazottakról:

Bolcsó Dániel 2014 óta dolgozik újságíróként. Pályáját Index.hu-nál kezdte, 2020 óta a Telex.hu alapító tagja, és azóta is a lap TechTud rovatának szerkesztő-újságírója. Ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő munkásságát Junior Prima díjjal és Hevesi Endre-díjjal is elismerték. 2016-ban Az Év Információbiztonsági Újságírójának, 2018-ban Az Év Informatikai Újságírójának választották. 2021 júniusában Minőségi Újságírásért Díjat kapott a koronavírus-gyorstalpaló cikkéért, 2023-ban pedig elnyerte az MTA Akadémiai Újságírói Díját, valamint második helyezést kapott az Év Európai Tudományos Újságírója díjon.

Kis Judit több mint 10 éven keresztül az MTI tudósítójaként dolgozott, ezt követően szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa. A Siemens Media Award hazai fődíját kétszer, 2024-ben és 2025-ben is elnyerte, majd 2025-ben hazavitte a nemzetközi Siemens Media Award fődíjat is.

Rádi Balázs újságíró, szakterületét a technológiai, gazdasági és egészségügyi témák jelentik. A kecskeméti Neumann János Egyetemen szerzett diplomát, 2019-ben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank Kiválósági Ösztöndíját. 2022 óta az Index.hu főmunkatársa, a Közélet rovat egyik szerzője.

Gyetván Csaba televíziós host és tartalomkészítő. 2019 óta a Discovery Chanelen futó Made In Gyetván Csabával televíziós ismeretterjesztő sorozat arca, műsorvezetője és producere. 2012 óta Hogyan készül? néven saját blogot és vlogot működtet, YouTube-on több mint 100 ezer, Facebookon pedig 150 ezer feliratkozó követi a tartalmait.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Értékesítési rekorddal nyitotta az évet a BMW Magyarországon

A tavalyi első negyedéves értékesítési eredményét 24,5%-kal múlta felül a BMW Magyarországon.

A BMW Group Magyarország 2026 első negyedévében 24,5%-kal növelte BMW modelljeinek eladásait a tavalyi év azonos időszakához képest, így a bajor márka továbbra is őrzi vezető pozícióját a hazai prémiumszegmensben. A január és március közötti időszakban összesen 1 870 darab BMW modell talált gazdára Magyarországon.

A modellpaletta kiegyensúlyozottságát jól mutatja, hogy a legnépszerűbb modellek rangsorában rendkívül szoros verseny alakult ki. Az első helyen a BMW 5-ös sorozat és a BMW i5 végzett 252 darabos értékesítéssel, amelyet szorosan követett a BMW X5 (235 darab), valamint a BMW X1 és BMW iX1 páros (226 darab). A negyedik helyen a BMW X3 és BMW iX3 (224 darab), míg az ötödik helyen a BMW 4-es sorozat és a BMW i4 (205 darab) végzett.

A tisztán elektromos meghajtású modellek iránti kereslet továbbra is stabil: a BMW által értékesített járművek 12,4%-a tisztán elektromos hajtású volt az első negyedévben.

„A modelljeink iránti kiegyensúlyozott kereslet jól mutatja, hogy ügyfeleink számára valódi értéket jelent a technológiai nyitottságunk. Portfóliónk minden hajtáslánc és szegmens mentén képes maradéktalanul kiszolgálni a különböző mobilitási igényeket. Az első Neue Klasse modellünk, az iX3-as sikere minden várakozást felülmúl, a debreceni gyár az elmúlt hetekben már a második műszakot is elndította, hogy az ügyféligényeket mielőbb ki tudjuk elégíteni. Külön öröm számunkra, hogy a márciusi piaci bevezetést követően már több mint 50 darab Debrecenben gyártott, a jövő BMW modelljeinek irányát is kijelölő BMW iX3 modellt adhattunk át ügyfeleinknek. A közelmúltban bemutatkozott új BMW i3-as, valamint az év során érkező további újdonságok reményeink szerint, lendületben tarthatják a márka értékesítését az év hátralevő részében is”

– hangsúlyozta Gombos Zoltán, a BMW Group Magyarország ügyvezető igazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss