Ipar

Láthatatlan ellenség leselkedik a gyártósorokon dolgozókra

A hazai gyárak többségének meggyűlik a baja a klímaszabályozással, és a beltéri levegő optimalizálásával. Legalábbis erről árulkodik az Oxyma Systems legfrissebb kutatása, mely a gyártósorokon dolgozók munkakörülményeibe enged betekintést.

A hazai gyárak hadilábon állnak a beltéri légminőség témájával – derült ki az Oxyma Systems nyári felméréséből, melyben 500 gyári dolgozót kérdeztek meg arról, miként értékelik a munkakörülményeiket. A válaszadók 55 százaléka ugyan klimatizált helyen dolgozik, mégsem elégedettek a munkavégzés környezeti feltételeivel. Arra panaszkodnak, hogy a gyárak által alkalmazott hagyományos légkondicionálók túl szárazzá teszik a levegőt, amely a válaszadók 66 %-ánál szemszárazság, könnyezés, szemviszketés és szénanátha jellegű tünetek formájában is megmutatkozik. Ám ez mind semmi ahhoz képest, amit a klimatizálást nélkülöző dolgozók tapasztaltak a nyáron: 43,8 %-uk arról számolt be, hogy a nyári hónapokban 30-35 °C volt a munkahelyükön, 31,3 %-uknál pedig a 35 °C-ot is meghaladta a hőség. Nem meglepő hát, hogy a problémában érintettek 75 %-ával az is megesett már, hogy rosszul lettek munkavégzés közben.

Ami talán még ennél is aggasztóbb, hogy a válaszadók 35,1 %-a úgy véli, hogy a munkahelyén zavaróan nagy méreteket ölt a beltéri légszennyezettség – olyannyira, hogy a kitöltők csak nem felével előfordult már, hogy nem tudtak a munkájukra koncentrálni miatta, amely 10-ből 1 esetben munkahelyi balesethez vezetett. A legtöbben a felszálló por mennyiségét kifogásolják (a válaszadók 65,4 %-a) , de a gépekből származó káros anyagok (46,2 %) jelenléte is gyakran említett problémaforrásként jelenik meg a felmérésben. Szembetűnő, hogy a nagy mértékű beltéri légszennyezettség ellenére sem kap kellő figyelmet a szellőztetés: a kutatás résztvevőinek 54,1 %-a gondolja úgy, hogy a munkahelyén nem elégséges a légcsere mértéke, a válaszadók 32,4 %-a pedig a munkaterületek oxigénnel való ellátottságát is kevésnek találja.

“Egyre-másra jelennek meg olyan hírek a médiában, miszerint sok hazai gyárban nem megfelelőek a munkakörülmények. Tudtuk ugyan, hogy bizonyos gyárakban a beltéri levegő akár ötször szennyezettebb is lehet, mint a kültéri, de szerettünk volna utánajárni, mennyire minősülnek általánosnak a cikkekben megjelenő problémák. Sajnos azt látjuk, hogy nagyon is. Véleményem szerint azzal magyarázható ez a helyzet, hogy a legtöbb hazai gyár nem rendelkezik olyan korszerű légkezelő technológiával, amely költséghatékony, és környezetkímélő módon vezetné el a munkaterületeken felhalmozódott hőmennyiséget, és eltüntetné a gépek által kibocsátott káros anyagokat a levegőből. Erre ugyanis csak egy speciális rendszer képes, amely Magyarországon még nem terjedt el széles körben. Ez az innováció a kétkörös adiabatikus hűtőrendszer nevet viseli, és arról ismert, hogy a víz természetes elpárologtatásából állítja elő a hűtési teljesítmény 95 százalékát. A technológia úttörőnek bizonyul abból a szempontból, hogy a hűtésen kívül, az épületek szellőztetéséről, és páraszabályozásáról is gondoskodik – mondta Ádám Zsombor, az Oxyma Systems ügyvezetője, és épületenergetikai mérnöke.”

Hozzátette:

„Ezek a tulajdonságok a gyártócsarnokokban hasznosíthatóak a leginkább, mivel azok rendkívül intenzív hűtési és szellőztetési igénnyel bírnak. Ennek az az oka, hogy a termelési folyamatok során felszabaduló hő jelentős mértékben megemeli a belterek hőmérsékletét, melynek következtében akár 10-20 ℃-kal is melegebb lehet a munkaterületeken, mint odakint. Az ipari létesítmények hűtési igénye az ősz beköszöntével sem mérséklődik jelentősen, hisz a gépek télen-nyáron ontják magukból a hőt, melynek elvezetéséről folyamatosan gondoskodni kell. A gyárak üzemeltetőinek számolniuk kell azzal is, hogy a gyártás során rengeteg káros anyag kerül a levegőbe. Ezeket intenzív szellőztetéssel el lehet távolítani, de ez a legtöbb gyárban anyagi okokból nem valósul meg, hisz minél nagyobb légcserével szellőztetünk egy épületet, annál több energia szükséges az optimális belső légállapot fenntartásához.”

A szakértő szerint a kétkörös adiabatikus hűtőrendszerek alkalmazásával jelentős javulás érhető el a gyári dolgozók munkakörülményeiben. Méghozzá azért, mert ezek a berendezések óránként 6-8 alkalommal cserélik ki az épület teljes légmennyiségét oxigéndús friss-hűvös levegőre, eltüntetve a termelés során keletkezett füstöt, port, és olajködöt az épületből. Sajátosságuk, hogy 40% – 60% közötti optimális páratartalom szintet tartanak fenn, amely mellett elkerülhetőek a hagyományos légkondicionálók okozta szénanátha jellegű tünetek, a szemszárazság, valamint a tüsszögés.

“A tapasztalatok azt mutatják, hogy a légminőséget javító intézkedések nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók érdekeit is szolgálják. Ha nem megfelelő a levegő hőmérséklete, tisztasága, és páratartalma egy adott munkaterületen, az negatív hatást gyakorolhat a gyártás gyorsaságára, és a késztermékek minőségére, hisz ilyen körülmények között rohamosan csökken a dolgozók koncentrációs készsége. Ez pedig növeli a munkahelyi balesetek előfordulásának esélyét, a betegszabadságok számáról nem is beszélve. Ilyen körülmények között óriási kihívás megfelelő munkaerőt találni

– mondta Ádám Zsombor, az Oxyma Systems ügyvezetője, és épületenergetikai mérnöke.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:dolgozók felmérés gyártósorok veszély

Up Next

A helyi infrastruktúrát is fejleszti a Schneider Electric Dunavecsén

Don't Miss

Összefogott a Schneider Electric és a SUEZ

Ipar

A Samsung csatlakozik a Carbon Trusthoz

A Samsung a Carbon Trusttal és egyéb nagy technológiai vállalatokkal együttműködve új módszertant vezetett be a csatlakoztatott eszközök, például a laptopok és a hangszórók használata során keletkező káros anyag kibocsátás és kibocsátás-csökkentések mérésére.

A módszertan bevezetése hozzátartozik a Samsung részvételéhez a Decarbonizing the Use-Phase of Connected Devices (DUCD) (A csatlakoztatott eszközök használati fázisának karbonsemlegesítése) kezdeményezésben. A vállalat a Carbon Trusttal, az Amazonnal, a Microsofttal és a Sky-jal közösen fogott össze azért, hogy csökkentse az internethez csatlakoztatott elektromos és elektronikai eszközök használat közbeni energiafogyasztásából eredő üvegházhatású gázkibocsátást.

Ezek a szervezetek különösen a használati fázisra összpontosítanak, mivel egy termék – a teljes életciklusát tekintve – jellemzően ebben a szakaszban termeli a legtöbb szén-dioxidot. A csatlakoztatott eszközök világszerte jelenleg körülbelül 500 terrawattóra (TWh) energiát igényelnek évente, amely megközelíti Franciaország teljes energiafelhasználását. A technológiai iparnak ezért kiemelten fontos, hogy felmérhesse és elszámolhasson a termékek szén-dioxid-kibocsátásával, valamint megoldásokat találjon az eszközök használata általi kibocsátás csökkentésére.

Az új módszertan iránymutatást adhat a vállalatoknak, hogyan értékeljék a felhasználók eszközeiből származó adatok alapján a kibocsátás mértékét, ezáltal növelve a jelentések pontosságát, amelyek eddig a jelenlegi kibocsátási elszámolásokban használt üzemidő-előrejelzéseken alapultak. A technológiai cégek a módszertan alkalmazása során elért káros anyag kibocsátáscsökkentését is elszámolhatják majd.

A felhasználás során keletkező kibocsátások éves jelentése és a kibocsátáscsökkentésről szóló kimutatás átláthatóbbá teszi a kommunikációt a felhasználókkal, és arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy akár a felhasználási időszakban is csökkentsék a kibocsátást. Az adatok szabványosítása és pontossága arra motiválhatja őket, hogy újszerű megoldásokkal csökkenthessék eszközeik széndioxid-kibocsátását.

A Samsung közreműködik az új DUCD-módszertan bevezetésében, amely az új energiatakarékos módszerek megtalálása iránti elkötelezettségének része. Ezen újítások közé tartozik a SmartThings Energy funkció, amellyel a felhasználók nyomon követhetik energiafelhasználásukat és jobb energiahatékonysági döntéseket hozhatnak. Csakúgy mint az AI energia mód, amely a felhasználási szokások és az energiaköltség figyelembevételével segíthet az energiafelhasználás előnyösebb kezelésében.

„Eszközeink életciklusuk során a használati fázisban bocsátják ki a legtöbb széndioxidot, a méréssel pedig jelentősen tehetünk a kibocsátás kezeléséért és csökkentéséért – mondta Inhee Chung, a Samsung vállalati fenntarthatósági központjának alelnöke. – A Samsung klímastratégiájának kulcsfontosságú része, hogy a felhasználókat bevonja az energiatakarékos megoldásokba, és alig várjuk, hogy a DUCD módszertanán keresztül bemutathassuk, hogy a SmartThings felülettel és annak AI energia módjával hogyan követhetik nyomon és csökkenthetik csatlakoztatott eszközeik energiafelhasználását.”

„Az összekapcsolt eszközök egyre fontosabbak mindennapi életünkben, ezért fontos, hogy a technológiai ipar kulcsszereplőivel közösen kezdhessük meg a felhasználás során keletkező kibocsátás kezelését. Ez az együttműködés egy olyan lényegesen hatékonyabb megközelítést tett lehetővé, amellyel kiszámíthatjuk és rögzíthetjük az összekapcsolt eszközökből származó széndioxid-kibocsátást és az elért csökkentéseket, valamint a kibocsátások kezelésére irányuló erőfeszítéseink alapjául szolgálhat ezen a kihívásokkal teli területen”

– mondta Felix Prettejohn, a Carbon Trust vezető tanácsadója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Az ABB továbbfejlesztett hajtása új életre kelti a NASA szélcsatornáját

Az ABB Motion OneCare szerviz-megállapodás részeként az ABB az Amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) számára korszerűsítette a változtatható sebességű hajtást (VSD), amivel legalább 10 évvel meghosszabbítja a hamptoni (Virginia állam) Langley Kutatóközpontban található National Transonic Facility (NTF) elnevezésű szélcsatorna élettartamát.

A nagy magasságú és a hangsebességhez közeli repülési körülmények közötti szimulálására alkalmas szélcsatornát a repülőgépek teljesítményének és üzemanyag-fogyasztásának optimalizálására használják. Ezt a szélcsatornát használták korábban a Boeing 777-es, az űrsikló és gyorsítórakétájának tesztelésére is.

2021-ben a NASA mérnökei megállapították, hogy a hajtás alkatrészeinek elöregedése miatt szükség van a szélcsatorna középfeszültségű (MV) hajtásának korszerűsítésére. Az ABB 1997-ben szállította a berendezést, amely a maga nemében a világ legnagyobb teljesítményű frekvenciaváltós hajtása: a 101 megawattos (MW) hajtás transzszonikus sebességgel áramló levegőben vagy nitrogén közegben, környezeti vagy kriogén hőmérsékleten képes tesztelni a modelleket. Ennek eredményeként az NTF a repülési körülmények szélesebb skáláját képes szimulálni, mint bármely más szélcsatorna, lehetővé téve a mérnökök számára, hogy egyedülálló információkat szerezzenek a tesztelt modellről, és tökéletesítsék a repülőgépek konstrukcióit.

Miután az ABB szervizszakértői kiértékelték a meglévő hajtás teljesítményét és gépészeti csatlakozásait, a következő lépésben egy modern, kiváló hatásfokú elektronikai komponensekből álló megoldást dolgoztak ki, amely megfelel az eredeti hajtás maximális teljesítményének, miközben magas rendelkezésre állást és megbízhatóságot biztosít. A fejlesztések eredménye a hajtás olyan korszerűsítése volt, amely során a meglévő alapterületen belül a kulcsfontosságú alkatrészeket az ABB legújabb, legmodernebb technológiára cserélték. Az új megoldás keretében végrehajtott korszerűsítés a hajtás kis részét (a vezérlőegységet) érintette, ami minimalizálta a projekt átfutási időtartamát és a szélcsatorna üzemszünetét, illetve a keletkező hulladék és a logisztika igények lehető legnagyobb mértékű minimalizálásával példát mutatott a körforgásos megközelítésben.

„A NASA az ABB szakértelmére, technológiájára és szervizszolgáltatásaira támaszkodott annak érdekében, hogy az NTF szélcsatorna magas megbízhatóságot és üzemidőt biztosítson a tesztelési programok maximális rendelkezésre állása érdekében, és optimalizálja eszközeinek életciklusra vetített értékét”

– mondta Oswald Deuchar, az ABB Hajtások üzletágához tartozó Modernization Services részlegének vezetője.

„A szélcsatorna élettartamának legalább 10 évvel történő meghosszabbítása támogatja a NASA-t üzemeltetési céljai elérésében, miközben a hajtás kulcsfontosságú alkatrészeinek korszerűsítése a hatékonyságot és a körkörös gazdasági szemléletet mutatja.”

A NASA a korszerűsítési projektet az ABB Motion OneCare szerviz-megállapodás első részeként rendelte meg, amely a pótalkatrészekre és a karbantartásra is kiterjed. Ez a fajta megállapodás rugalmasságot biztosít az olyan üzemeltetők számára, mint a NASA, hogy a kívánt szervizszolgáltatásokat összekapcsolhassák, és így optimalizálhassák motorjaik, generátoraik és meghajtóik életciklusát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Új verzióval jelentkezik a Siemens fejlesztői környezete

Erős tartalmi bővítéssel érkezik a piacra a TIA Portal legújabb, 20-as verziója.

Az iparvállalatok által használt Siemens fejlesztői platform olyan képeségekkel segíti a mérnökök munkáját, mint a mesterséges intelligencia, az integrált tesztelés, valamint a felhőalapú képességek. Segítségével még hatékonyabbá válhat például az ipari vezérlők (PLC-k) és kijelzők (HMI-k) programozása.

Korszerű mozgásvezérlés és teljeskörű kompatibilitás

A TIA Portal V20-at a teljesítmény növelésére és a munkafolyamatok egyszerűsítésére tervezték, de az új verzió lehetőséget biztosít a legmodernebb automatizációs funkciók kihasználására is. A Siemens kibővítette a TIA Portal kompatibilitását a teljes SIMATIC vezérlőportfólióra, így a 20-as verzió támogatja a legkorszerűbb PLC-ket, például az új moduláris S7-1500-at, valamint a Hannover Messe szakkiállításon bemutatott SIMATIC S7-1200 G2-t. Ezek az eszközök gyorsabb, precízebb és biztonságosabb gyártási folyamatokat tesznek lehetővé.

Segítségükkel a komplex gépépítési feladatok is könnyebben elvégezhetőek, az integrált mozgásvezérlési funkciók, a nagyobb számítási kapacitás és a rugalmas gépbiztonsági megoldások révén. Az S7-1200 G2 például támogatja a többtengelyes vezérlést és az egyszerű kinematikai mozgások irányítását is. A továbbfejlesztett kommunikációs teljesítmény, valamint a nagyobb memória pedig biztosítják az adatok gyors kezelését.

Az új NFC (Near Field Communication) funkció lehetővé teszi a diagnosztikai, működési és eszközadatok közvetlen elérését, amely csökkenti a gépek állásidejét, és gyorsabb adatkezelést biztosít. A magasabb fokú PLC-kompatibilitás mellett a TIA Portal V20 optimalizált programozási lehetőségeket is kínál, illetve gyorsabb programfutási elemzést biztosít a szervizelési, illetve karbantartási feladatokhoz.

Generatív AI és felhőintegráció – fókuszban a biztonság

A TIA Portalban elérhető a generatív mesterséges intelligencia képessége is. A Siemens Industrial Copilot rendszere egyszerűbbé teszi a programozási feladatokat, és gyorsabbá a hibaelhárítást. Az új verzió folyamatosan megkapja funkcionális és biztonsági frissítéseket, így a felhasználók mindig a legújabb technológiai megoldásokkal dolgozhatnak.

A kiberbiztonsági megoldások és az AI-támogatás terén is újításokat kínál a rendszer. Lehetővé teszi többek közt a SIMATIC PLC-k gyártási környezetben történő csatlakoztatását a központi felhasználókezelő rendszerhez. Ez a hozzáférés-ellenőrzés megkönnyíti a szerviztechnikusok számára a terepi eszközök elérését, vállalati hitelesítő adatok használatával. Segítségével az automatizálási eszközök jogosultságkezelése az IT-infrastruktúrához hasonló módon történik.

A rendszer zökkenőmentes adatcserét biztosít a TIA Portal, a TIA Portal Cloud, valamint a Project Server Cloud között, így lehetővé teszi a több munkaterület közötti hatékony együttműködést is. Az automatizált felhőalapú mentések és a folyamatos regressziós tesztek emellett magas kódminőséget biztosítanak.

A decemberben érkező, új verzió használatához szükséges upgrade licenszt és a telepítő anyagokat a TIA Portal SUS (Software Update Service) előfizetéssel rendelkező ügyfelek automatikusan megkapják.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!