Ipar
Láthatatlan ellenség leselkedik a gyártósorokon dolgozókra
A hazai gyárak többségének meggyűlik a baja a klímaszabályozással, és a beltéri levegő optimalizálásával. Legalábbis erről árulkodik az Oxyma Systems legfrissebb kutatása, mely a gyártósorokon dolgozók munkakörülményeibe enged betekintést.
A hazai gyárak hadilábon állnak a beltéri légminőség témájával – derült ki az Oxyma Systems nyári felméréséből, melyben 500 gyári dolgozót kérdeztek meg arról, miként értékelik a munkakörülményeiket. A válaszadók 55 százaléka ugyan klimatizált helyen dolgozik, mégsem elégedettek a munkavégzés környezeti feltételeivel. Arra panaszkodnak, hogy a gyárak által alkalmazott hagyományos légkondicionálók túl szárazzá teszik a levegőt, amely a válaszadók 66 %-ánál szemszárazság, könnyezés, szemviszketés és szénanátha jellegű tünetek formájában is megmutatkozik. Ám ez mind semmi ahhoz képest, amit a klimatizálást nélkülöző dolgozók tapasztaltak a nyáron: 43,8 %-uk arról számolt be, hogy a nyári hónapokban 30-35 °C volt a munkahelyükön, 31,3 %-uknál pedig a 35 °C-ot is meghaladta a hőség. Nem meglepő hát, hogy a problémában érintettek 75 %-ával az is megesett már, hogy rosszul lettek munkavégzés közben.
Ami talán még ennél is aggasztóbb, hogy a válaszadók 35,1 %-a úgy véli, hogy a munkahelyén zavaróan nagy méreteket ölt a beltéri légszennyezettség – olyannyira, hogy a kitöltők csak nem felével előfordult már, hogy nem tudtak a munkájukra koncentrálni miatta, amely 10-ből 1 esetben munkahelyi balesethez vezetett. A legtöbben a felszálló por mennyiségét kifogásolják (a válaszadók 65,4 %-a) , de a gépekből származó káros anyagok (46,2 %) jelenléte is gyakran említett problémaforrásként jelenik meg a felmérésben. Szembetűnő, hogy a nagy mértékű beltéri légszennyezettség ellenére sem kap kellő figyelmet a szellőztetés: a kutatás résztvevőinek 54,1 %-a gondolja úgy, hogy a munkahelyén nem elégséges a légcsere mértéke, a válaszadók 32,4 %-a pedig a munkaterületek oxigénnel való ellátottságát is kevésnek találja.
“Egyre-másra jelennek meg olyan hírek a médiában, miszerint sok hazai gyárban nem megfelelőek a munkakörülmények. Tudtuk ugyan, hogy bizonyos gyárakban a beltéri levegő akár ötször szennyezettebb is lehet, mint a kültéri, de szerettünk volna utánajárni, mennyire minősülnek általánosnak a cikkekben megjelenő problémák. Sajnos azt látjuk, hogy nagyon is. Véleményem szerint azzal magyarázható ez a helyzet, hogy a legtöbb hazai gyár nem rendelkezik olyan korszerű légkezelő technológiával, amely költséghatékony, és környezetkímélő módon vezetné el a munkaterületeken felhalmozódott hőmennyiséget, és eltüntetné a gépek által kibocsátott káros anyagokat a levegőből. Erre ugyanis csak egy speciális rendszer képes, amely Magyarországon még nem terjedt el széles körben. Ez az innováció a kétkörös adiabatikus hűtőrendszer nevet viseli, és arról ismert, hogy a víz természetes elpárologtatásából állítja elő a hűtési teljesítmény 95 százalékát. A technológia úttörőnek bizonyul abból a szempontból, hogy a hűtésen kívül, az épületek szellőztetéséről, és páraszabályozásáról is gondoskodik – mondta Ádám Zsombor, az Oxyma Systems ügyvezetője, és épületenergetikai mérnöke.”
Hozzátette:
„Ezek a tulajdonságok a gyártócsarnokokban hasznosíthatóak a leginkább, mivel azok rendkívül intenzív hűtési és szellőztetési igénnyel bírnak. Ennek az az oka, hogy a termelési folyamatok során felszabaduló hő jelentős mértékben megemeli a belterek hőmérsékletét, melynek következtében akár 10-20 ℃-kal is melegebb lehet a munkaterületeken, mint odakint. Az ipari létesítmények hűtési igénye az ősz beköszöntével sem mérséklődik jelentősen, hisz a gépek télen-nyáron ontják magukból a hőt, melynek elvezetéséről folyamatosan gondoskodni kell. A gyárak üzemeltetőinek számolniuk kell azzal is, hogy a gyártás során rengeteg káros anyag kerül a levegőbe. Ezeket intenzív szellőztetéssel el lehet távolítani, de ez a legtöbb gyárban anyagi okokból nem valósul meg, hisz minél nagyobb légcserével szellőztetünk egy épületet, annál több energia szükséges az optimális belső légállapot fenntartásához.”
A szakértő szerint a kétkörös adiabatikus hűtőrendszerek alkalmazásával jelentős javulás érhető el a gyári dolgozók munkakörülményeiben. Méghozzá azért, mert ezek a berendezések óránként 6-8 alkalommal cserélik ki az épület teljes légmennyiségét oxigéndús friss-hűvös levegőre, eltüntetve a termelés során keletkezett füstöt, port, és olajködöt az épületből. Sajátosságuk, hogy 40% – 60% közötti optimális páratartalom szintet tartanak fenn, amely mellett elkerülhetőek a hagyományos légkondicionálók okozta szénanátha jellegű tünetek, a szemszárazság, valamint a tüsszögés.
“A tapasztalatok azt mutatják, hogy a légminőséget javító intézkedések nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók érdekeit is szolgálják. Ha nem megfelelő a levegő hőmérséklete, tisztasága, és páratartalma egy adott munkaterületen, az negatív hatást gyakorolhat a gyártás gyorsaságára, és a késztermékek minőségére, hisz ilyen körülmények között rohamosan csökken a dolgozók koncentrációs készsége. Ez pedig növeli a munkahelyi balesetek előfordulásának esélyét, a betegszabadságok számáról nem is beszélve. Ilyen körülmények között óriási kihívás megfelelő munkaerőt találni
– mondta Ádám Zsombor, az Oxyma Systems ügyvezetője, és épületenergetikai mérnöke.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Mennyi pénz vész el a sűrített levegős rendszerben?
A sűrített levegő sok üzemben nélkülözhetetlen energiaforrás, előállítása azonban jelentős költséggel jár. A nem megfelelően kiválasztott vagy üzemeltetett kompresszorok, a szivárgások és az energiahatékonysági hiányosságok akár milliós többletkiadást is okozhatnak évente. Bemutatjuk azokat a területeket, ahol a vállalatok a leggyorsabban érhetnek el megtakarítást.
A 3 leggyakoribb kérdés ügyfeleink részéről:
- Mire használható a kompresszorok hulladékhője?
Az üzemek egyre gyakrabban vizsgálják, hogyan forgatható vissza a sűrítés során felszabaduló hő fűtési vagy melegvíz-előállítási célokra. - Mekkora veszteséget okoznak a sűrített levegő szivárgások?
Egy átlagos rendszerben a szivárgások akár az előállított sűrített levegő 20–30%-át is felemészthetik. Emiatt egyre nagyobb az érdeklődés az ultrahangos szivárgásvizsgálatok és a csőhálózat-optimalizálási megoldások iránt. - Mennyi idő alatt térül meg egy korszerű VSD csavarkompresszor ára?
Az energia az egyik legnagyobb költségtényező a sűrített levegő előállításában, ezért sok vállalat számára kulcskérdés, hogy milyen megtakarítást hozhat egy elavult kompresszor cseréje.
Hosszú évek és különböző iparágak tapasztalata alapján az Atlas Copco az alábbi javaslatokat adja:
1) Mire használható a kompresszorok hulladékhője?
- Az olajbefecskendezéses csavarkompresszorok működés közben felvett villamos energiájának nagy része hővé alakul, amely megfelelő rendszerrel visszanyerhető és hasznosítható.
- A kompresszor által termelt hulladékhő felhasználható pl. technológiai víz előmelegítésére, használati melegvíz előállítására vagy épületek fűtésének támogatására.
- Az energia-visszanyerés segítségével jelentősen csökkenthetők a vállalat teljes energiafelhasználásához kapcsolódó költségek és a kapcsolódó CO₂-kibocsátás.
- Fontos megjegyezni, hogy ez a lehetőség elsősorban az olajbefecskendezéses csavarkompresszorokhoz érhető el, amelyeknél a keletkező hő hatékonyan összegyűjthető és átadható más felhasználási pontoknak.
- A megfelelően kialakított energia-visszanyerő rendszer javítja a sűrítettlevegő-rendszer teljes energiahatékonyságát, így a kompresszor nem csupán sűrített levegőt, hanem hasznosítható hőenergiát is termel.
- Az Atlas Copco szakértői felmérik, hogy az adott üzemben mekkora hőmennyiség nyerhető vissza, és mely alkalmazások kínálják a legjobb megtérülést.
- Tudja meg, hogyan alakíthatja kompresszora hulladékhőjét értékes energiaforrássá! (Energia-visszanyerés GA olajbefecskendezéses kompresszorokhoz)
2) Mekkora veszteséget okoznak a sűrített levegő szivárgások?
- A sűrítettlevegő-rendszerekben a termelt levegő akár 20-30%-a is elveszhet szivárgások miatt, ami jelentősen növeli az energiaköltségeket.
- A szivárgások nemcsak energiaveszteséget okoznak, hanem a kompresszorokat is magasabb terhelésre kényszerítik, ami növeli az üzemeltetési költségeket.
- Az ultrahangos szivárgáskeresés lehetővé teszi a szemmel vagy füllel nehezen észlelhető veszteségpontok gyors azonosítását.
- A szivárgások megszüntetése gyakran a leggyorsabban megtérülő energiahatékonysági intézkedések közé tartozik.
- A csőhálózat optimalizálása és a nyomásesések csökkentése tovább javíthatja a rendszer hatékonyságát és üzembiztonságát.
- A rendszeres kompresszor- és hálózati felülvizsgálat segít feltárni a rejtett veszteségeket, valamint azonosítani a további megtakarítási lehetőségeket.
- Az Atlas Copco szakértői helyszíni felméréssel támogatják a vállalatokat a szivárgások felderítésében és a rendszer optimalizálásában.
- Csökkentse üzemeltetési költségeit egy átfogó kompresszor-felülvizsgálattal! (További információ a kompresszor felülvizsgálatról )
3) Mennyi idő alatt térül meg egy korszerű VSD csavarkompresszor ára?
- A kompresszor teljes élettartam-költségének több mint 70%-át az energiafogyasztás teszi ki.
- Ezért a legfontosabb kérdés, hogy mennyi energiát takaríthatnak meg egy régebbi, fix fordulatszámú csavarkompresszor lecserélésével.
- A frekvenciaváltós (VSD) technológia a sűrítettlevegő-igényhez igazítja a motor fordulatszámát, így csökkenti az üresjárati és részterheléses veszteségeket.
- A megtakarítás mértéke az alkalmazástól és az üzemeltetési körülményektől függ, de számos esetben jelentős, akár 35% energiamegtakarítás érhető el.
- Mivel minden sűrítettlevegő-rendszer egyedi, a várható eredményeket érdemes a tényleges gyártási adatok alapján meghatározni.
- Az Atlas Copco online kalkulátorával gyorsan kiszámolható, hogy egy adott üzemben milyen energia- és költségmegtakarítás érhető el a technológiaváltással.
- Számítsa ki saját megtérülési idejét valós üzemeltetési adatai alapján! (Atlas Copco VSD kalkulátor)
További kérdések esetén írjon nekünk és 24 órán belül válaszolunk: kompresszor.hun@atlascopco.com
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Közép-Kelet-Európába érkezik a Schneider Electric Tech World Europe 2027
A lengyelországi Gdańsk ad otthont 2027. június 22–23-án a Schneider Electric egyik kiemelt nemzetközi rendezvényének.
A kizárólag meghívással látogatható eseményre több mint 2000 üzleti, energetikai és technológiai vezetőt várnak a régióból és azon túlról. A helyszínválasztás a közép-kelet-európai térség gazdasági lendületét, a bővülő beruházásokat és a korszerű energiatechnológiák iránti növekvő keresletet is tükrözi.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata első alkalommal rendezi meg Közép-Kelet-Európában a nemzetközi eseménysorozatának egyik legfontosabb rendezvényét, a Schneider Electric Tech World európai kiadását. A gdański eseményre Európa minden részéről érkeznek ügyfelek, partnerek és szakértők, hogy megvitassák az energetikai átállás, az új technológiák és a digitális gazdaság meghatározó kérdéseit.
A Schneider Electric Tech World Europe 2027 technológiai bemutatókkal, szakértői előadásokkal és vezetői eszmecserékkel járja körül azokat a témákat, amelyek a következő években meghatározzák a vállalatok és a gazdaságok versenyképességét. Szó lesz a növekvő energiaigényről, az AI térnyeréséről, az adatközpontok jövőjéről, valamint az ipar és az infrastruktúra korszerűsítéséről.
„Közép- és Kelet-Európa komoly mérnöki és ipari szaktudással rendelkezik, miközben egyre több beruházás valósul meg az energetika, az infrastruktúra és az új technológiák területén. A régió ma már nemcsak alkalmazza az új technológiákat és innovációkat, hanem egyre nagyobb szerepet vállal a fejlesztésükben is. Nagy büszkeség számomra, hogy Közép- és Kelet-Európa adhat otthont a Tech World rendezvénynek. Az eseményen ügyfeleink, partnereink és tágabb szakmai közösségünk tagjai is találkozhatnak, miközben bemutathatjuk a Schneider Electric kiemelkedő megoldásait és a régióban rendelkezésünkre álló szakértelmet”
– mondta Ionut Farcas, a Schneider Electric közép- és kelet-európai régiójának elnöke.
Miért Közép- és Kelet-Európa?
Közép-Kelet-Európa ipara, energetikai és technológiai ágazata európai összehasonlításban is dinamikusan fejlődik. A térség erős gyártóiparára és mérnöki szaktudására építve a nemzetközi vállalatok is folyamatosan új beruházásokat valósítanak meg. A régió országaiban ezzel párhuzamosan jelentős energetikai átalakulás zajlik. Csökkentik a szén szerepét az energiaellátásban, bővítik a megújuló energiaforrások használatát, korszerűsítik a villamosenergia-hálózatokat, és új nukleáris kapacitások létesítésére készülnek.
A megbízható energiaellátás biztosításától az ipari termelékenység javításáig számos közös kihívással szembesülnek a térség vállalatai. A Tech World lehetőséget teremt arra, hogy a közép-kelet-európai ügyfelek és partnerek közösen vitassák meg ezeket a kérdéseket, megosszák egymással tapasztalataikat, és olyan megoldásokat ismerjenek meg, amelyek már eredményesen működnek a vállalatok mindennapjaiban.
Az, hogy Lengyelország ad otthont a Schneider Electric Tech World rendezvénynek, jól mutatja az ország növekvő jelentőségét a nemzetközi beruházások, az új technológiák fejlesztése és az energetikai átállás területén. A lengyel statisztikai hivatal (GUS) adatai szerint a lengyel gazdaság 3,8 százalékkal bővült, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig arról számolt be, hogy az ország nominális GDP-je 2025-ben először haladta meg az ezermilliárd amerikai dollárt. A nemzetközi technológiai vállalatok a helyi szakemberek tudására és a további növekedési lehetőségekre építve bővítik lengyelországi tevékenységüket. Az ország eközben történetének egyik legnagyobb energetikai infrastruktúra-fejlesztése előtt áll. A villamosenergia-hálózatok bővítése és digitalizációja, a tengeri szélenergia hasznosítása, az atomerőmű-építés előkészítése és a számítási kapacitás iránti növekvő kereslet új lehetőségeket teremt a technológiai megoldások szállítói és a teljes üzleti ökoszisztéma számára.
Gdańskban és a pomerániai régióban egyaránt jelen vannak az energetika és az ipar jövőjét alakító folyamatok. Az innováció, az infrastruktúra, a technológia és a gazdaság egymást erősítő fejlődése ideális környezetet kínál a fenntarthatóságról, az elektrifikációról, a digitalizációról és a rezilienciáról szóló eszmecserékhez. A Tech World Europe 2027 résztvevői Gdańskban olyan környezetben vitathatják meg ezeket a kérdéseket, ahol az energetikai és ipari átalakulás már a gyakorlatban is látható.
Advancing Energy Tech – az energiatechnológiák fejlődése a gyakorlatban
A Schneider Electric Tech World a technológia jövőjét és gyakorlati alkalmazási lehetőségeit egyaránt bemutatja. Az „Advancing Energy Tech” szemléletét olyan megoldásokon keresztül teszi kézzelfoghatóvá, amelyek segítik a vállalkozásokat hatékonyságuk, rezilienciájuk és versenyképességük növelésében, miközben választ adnak a bővülő energetikai és digitális igényekre. A program négy fő témát jár körül, az AI-t és az adatközpontokat kiszolgáló infrastruktúra bővítését, az automatizálás és a digitalizáció szerepét az ipari termelékenység növelésében, az energetikai infrastruktúra korszerűsítését, valamint az épületek és otthonok intelligensebbé és hatékonyabbá tételét.
A résztvevők működés közben ismerhetik meg a Schneider Electric legújabb technológiáit, és különböző iparágakból és piacokról érkező szakértőkkel, szakmai partnerekkel találkozhatnak.
A Schneider Electric Tech World Europe 2027 rendezvényen a férőhelyek száma korlátozott, a részvétel visszaigazoláshoz kötött. A részletes programot és az előadók névsorát a Schneider Electric a következő hónapokban teszi közzé.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Újabb mérföldkő az autóipari biztonságban: az LG megszerezte első ASIL D terméktanúsítványát
Az LG Electronics (LG) megszerezte első ISO 26262 szabvány szerinti gépjárműbiztonság-integritásra vonatkozó, D szintű terméktanúsítványát a Genesis GV90 2.0-ás központi kommunikációs egységeként (central communication unit, CCU) fejlesztett Central Gateway rendszeréért.
A tanúsítványt a TÜV Rheinland adta ki, éz ez az első ASIL D terméktanúsítvány, amelyet a nemzetközi vizsgáló és tanúsító szervezet a járműipari Central Gateway rendszerek kategóriájában kiállított.
Az ISO 26262 szabvány szerint az ASIL biztonsági integritási szintek A-tól D-ig terjednek, besorolásuk pedig a lehetséges károk súlyosságától, a veszélyes helyzeteknek való kitettségtől, valamint az ezekből eredő kockázatok kezelhetőségétől függ. A legmagasabb, ASIL D szint a legszigorúbb intézkedéseket követeli meg a biztonságot érintő meghibásodások megelőzése és következményeik mérséklése érdekében. A tanúsítási folyamat részeként a TÜV Rheinland átfogóan értékelte az LG fejlesztési folyamatait, tervezési dokumentációját és ellenőrzési eredményeit, és megerősítette, hogy a rendszer megfelel a vonatkozó ASIL D követelményeknek.
A tanúsított folyamatoktól az ASIL D tanúsítvánnyal rendelkező termékekig
A tanúsítvány az LG funkcionális biztonsági képességeinek fejlesztésében elért legújabb mérföldkő. A vállalat 2017-ben ISO 26262 folyamattanúsítványt szerzett járműipari fejlesztési keretrendszerére, majd 2021-ben ASIL B terméktanúsítványt kapott fejlett vezetéstámogató rendszerének (Advanced Driver Assistance System, ADAS) elülső kameramoduljára. Az ASIL D szint termékszintű elérése azt bizonyítja, hogy az LG képes arra, hogy a legmagasabb funkcionális biztonsági követelményeket a járműipari termékek tervezése, megvalósítása és ellenőrzése során egyaránt alkalmazza.
A globális autógyártók számára ez a független, termékszintű tanúsítás további biztosítékot jelent arra, hogy az LG képes biztonság szempontjából kritikus járműipari rendszerek szállítására. A tanúsítvány várhatóan a vállalat versenyképességét is erősíti a jövőbeli járműplatform-fejlesztési programokban.
A rendszer működésébe beépített funkcionális biztonság
Az LG Central Gateway rendszere a jármű kommunikációs központjaként működik: összekapcsolja az elektronikus vezérlőegységeket (Electronic Control Units, ECU-k), és kezeli a jármű belső és külső hálózatai közötti adatcserét. A rendszert úgy tervezték, hogy a vezérlőterületi hálózati (Controller Area Network, CAN) és Ethernet-interfészeken keresztül történő adatirányítás során pontosan továbbítsa a biztonsággal kapcsolatos üzeneteket, felismerje az adatirányítási hibákat, és továbbítsa a releváns hibainformációkat a többi elektronikus vezérlőegységnek.
A rendszer tartalmaz funkcionális biztonsági intézkedéseket a vezeték nélküli (Over-the-Air, OTA) szoftverfrissítésekhez is. Ezek segítenek megelőzni a nem szándékos frissítéseket, és biztosítják a jármű indításának biztonságos vezérlését a frissítések és a korábbi szoftververzióra történő visszaállítások során. A rendszer emellett támogatja az összekapcsolt járművek szolgáltatásait, az igény szerint aktiválható funkciókat és a rendszerdiagnosztikát, valamint olyan kiberbiztonsági funkciókat, mint a behatolásfigyelés és a tanúsítványalapú hitelesítés.
A versenyképesség erősítése a jövő AIDV-platformjaihoz
Ahogy a járműipar egyre inkább a mesterséges intelligencia által vezérelt járművek (AI-defined vehicles, AIDV-k) felé mozdul el, a Central Gateway rendszerek is egyre nagyobb szerepet kapnak. Ezek a rendszerek kezelik a járműhálózatok közötti kommunikációt, lehetővé teszik az OTA-frissítéseket, és támogatják az összekapcsolt szolgáltatásokat, amelyek miatt a funkcionális biztonság egyre kritikusabb jelentőségűvé válik.
Az LG e projekt során megszerzett szakértelme más, biztonsági szempontból kritikus járműipari rendszerekre is alkalmazható. Ez a tudás a funkcionális biztonsághoz kapcsolódó fejlesztési folyamatokra, a tervezési és ellenőrzési módszertanokra, valamint a tanúsításra egyaránt kiterjed. Ezek a képességek megalapozzák, hogy az LG a jövőben a járműipari alkatrészek és rendszerek szélesebb körét fejlessze, beleértve a következő generációs kommunikációs vezérlő rendszereket, átjárórendszereket (gateways) és tartományvezérlőket (domain controllers).
„Az első ASIL D terméktanúsítvány megszerzése jelentős mérföldkő az LG számára”
– mondta Lee Sang-yong, az LG járműipari megoldások üzletágának (Vehicle Solution Company) kutatás-fejlesztési laboratóriumának vezetője.
„Ez az eredmény jól mutatja, milyen fejlődést értünk el a tanúsított funkcionális biztonsági folyamatok kialakításától egészen a legmagasabb szintű biztonsági követelmények járműipari termékben történő megvalósításáig és ellenőrzéséig. Erre az eredményre építve tovább erősítjük az autógyártók LG-be vetett bizalmát, és fejlesztjük következő generációs megoldásainkat az AIDV-korszak számára.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
2500 tárgyalás és 1200 beszállító az őszi kamarai beszállítói fórumon
-
Ipar2 hét ago
Siemens-automatizálással újult meg egy erdélyi tejüzem
-
Mozgásban2 hét ago
A Kia EV2 felkerült a 2027-es Év Autója díj döntőseinek listájára
-
Okoseszközök2 hét ago
Kimagasló érdeklődés övezi a Samsung Galaxy Z8 szériát Európában
-
Gazdaság2 hét ago
Drága a marketing, jöhet az AI! – Vagy mégsem?
-
Gazdaság2 hét ago
Netrisk: roham indult az Otthon Startért, a felújítási hitelek piacát is felpörgetheti az új program
-
Okoseszközök2 hét ago
Több információ, tudatosabb odafigyelés: hogyan segítheti a technológia a szülőket a baba alvása során?
-
Tippek2 hét ago
Miért hasznos a szagelszívók használata?







