Ipar
Láthatatlan ellenség leselkedik a gyártósorokon dolgozókra
A hazai gyárak többségének meggyűlik a baja a klímaszabályozással, és a beltéri levegő optimalizálásával. Legalábbis erről árulkodik az Oxyma Systems legfrissebb kutatása, mely a gyártósorokon dolgozók munkakörülményeibe enged betekintést.
A hazai gyárak hadilábon állnak a beltéri légminőség témájával – derült ki az Oxyma Systems nyári felméréséből, melyben 500 gyári dolgozót kérdeztek meg arról, miként értékelik a munkakörülményeiket. A válaszadók 55 százaléka ugyan klimatizált helyen dolgozik, mégsem elégedettek a munkavégzés környezeti feltételeivel. Arra panaszkodnak, hogy a gyárak által alkalmazott hagyományos légkondicionálók túl szárazzá teszik a levegőt, amely a válaszadók 66 %-ánál szemszárazság, könnyezés, szemviszketés és szénanátha jellegű tünetek formájában is megmutatkozik. Ám ez mind semmi ahhoz képest, amit a klimatizálást nélkülöző dolgozók tapasztaltak a nyáron: 43,8 %-uk arról számolt be, hogy a nyári hónapokban 30-35 °C volt a munkahelyükön, 31,3 %-uknál pedig a 35 °C-ot is meghaladta a hőség. Nem meglepő hát, hogy a problémában érintettek 75 %-ával az is megesett már, hogy rosszul lettek munkavégzés közben.
Ami talán még ennél is aggasztóbb, hogy a válaszadók 35,1 %-a úgy véli, hogy a munkahelyén zavaróan nagy méreteket ölt a beltéri légszennyezettség – olyannyira, hogy a kitöltők csak nem felével előfordult már, hogy nem tudtak a munkájukra koncentrálni miatta, amely 10-ből 1 esetben munkahelyi balesethez vezetett. A legtöbben a felszálló por mennyiségét kifogásolják (a válaszadók 65,4 %-a) , de a gépekből származó káros anyagok (46,2 %) jelenléte is gyakran említett problémaforrásként jelenik meg a felmérésben. Szembetűnő, hogy a nagy mértékű beltéri légszennyezettség ellenére sem kap kellő figyelmet a szellőztetés: a kutatás résztvevőinek 54,1 %-a gondolja úgy, hogy a munkahelyén nem elégséges a légcsere mértéke, a válaszadók 32,4 %-a pedig a munkaterületek oxigénnel való ellátottságát is kevésnek találja.
“Egyre-másra jelennek meg olyan hírek a médiában, miszerint sok hazai gyárban nem megfelelőek a munkakörülmények. Tudtuk ugyan, hogy bizonyos gyárakban a beltéri levegő akár ötször szennyezettebb is lehet, mint a kültéri, de szerettünk volna utánajárni, mennyire minősülnek általánosnak a cikkekben megjelenő problémák. Sajnos azt látjuk, hogy nagyon is. Véleményem szerint azzal magyarázható ez a helyzet, hogy a legtöbb hazai gyár nem rendelkezik olyan korszerű légkezelő technológiával, amely költséghatékony, és környezetkímélő módon vezetné el a munkaterületeken felhalmozódott hőmennyiséget, és eltüntetné a gépek által kibocsátott káros anyagokat a levegőből. Erre ugyanis csak egy speciális rendszer képes, amely Magyarországon még nem terjedt el széles körben. Ez az innováció a kétkörös adiabatikus hűtőrendszer nevet viseli, és arról ismert, hogy a víz természetes elpárologtatásából állítja elő a hűtési teljesítmény 95 százalékát. A technológia úttörőnek bizonyul abból a szempontból, hogy a hűtésen kívül, az épületek szellőztetéséről, és páraszabályozásáról is gondoskodik – mondta Ádám Zsombor, az Oxyma Systems ügyvezetője, és épületenergetikai mérnöke.”
Hozzátette:
„Ezek a tulajdonságok a gyártócsarnokokban hasznosíthatóak a leginkább, mivel azok rendkívül intenzív hűtési és szellőztetési igénnyel bírnak. Ennek az az oka, hogy a termelési folyamatok során felszabaduló hő jelentős mértékben megemeli a belterek hőmérsékletét, melynek következtében akár 10-20 ℃-kal is melegebb lehet a munkaterületeken, mint odakint. Az ipari létesítmények hűtési igénye az ősz beköszöntével sem mérséklődik jelentősen, hisz a gépek télen-nyáron ontják magukból a hőt, melynek elvezetéséről folyamatosan gondoskodni kell. A gyárak üzemeltetőinek számolniuk kell azzal is, hogy a gyártás során rengeteg káros anyag kerül a levegőbe. Ezeket intenzív szellőztetéssel el lehet távolítani, de ez a legtöbb gyárban anyagi okokból nem valósul meg, hisz minél nagyobb légcserével szellőztetünk egy épületet, annál több energia szükséges az optimális belső légállapot fenntartásához.”
A szakértő szerint a kétkörös adiabatikus hűtőrendszerek alkalmazásával jelentős javulás érhető el a gyári dolgozók munkakörülményeiben. Méghozzá azért, mert ezek a berendezések óránként 6-8 alkalommal cserélik ki az épület teljes légmennyiségét oxigéndús friss-hűvös levegőre, eltüntetve a termelés során keletkezett füstöt, port, és olajködöt az épületből. Sajátosságuk, hogy 40% – 60% közötti optimális páratartalom szintet tartanak fenn, amely mellett elkerülhetőek a hagyományos légkondicionálók okozta szénanátha jellegű tünetek, a szemszárazság, valamint a tüsszögés.
“A tapasztalatok azt mutatják, hogy a légminőséget javító intézkedések nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók érdekeit is szolgálják. Ha nem megfelelő a levegő hőmérséklete, tisztasága, és páratartalma egy adott munkaterületen, az negatív hatást gyakorolhat a gyártás gyorsaságára, és a késztermékek minőségére, hisz ilyen körülmények között rohamosan csökken a dolgozók koncentrációs készsége. Ez pedig növeli a munkahelyi balesetek előfordulásának esélyét, a betegszabadságok számáról nem is beszélve. Ilyen körülmények között óriási kihívás megfelelő munkaerőt találni
– mondta Ádám Zsombor, az Oxyma Systems ügyvezetője, és épületenergetikai mérnöke.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Megszakítás nélküli kapcsolódás: itt a Zyxel 5G WiFi 7 beltéri routere vállalkozásoknak
Az új Nebula FWA515 szünetmentes, ultragyors WiFi 7 kapcsolatot biztosít zökkenőmentes felhőkezeléssel.
95%-ban újrahasznosított műanyagból készült, és VOC-mentes, halogénmentes, műanyagmentes csomagolásban szállítják.
A biztonságos és AI-alapú felhőalapú hálózati megoldások nyújtásában vezető szerepet betöltő Zyxel Networks bemutatta a Nebula FWA515-t , egy 5G beltéri routert, amely újradefiniálja a megszakítás nélküli kapcsolódást a korlátozott vezetékes internetezési lehetőségekkel küzdő vállalkozások és otthonok számára. A Nebula FWA515 mind az 5G-t, mind a WiFi 7-et támogatja, és villámgyors, rugalmas és felhőből kezelhető internet-hozzáférést biztosít, hogy a felhasználók bárhol produktívak lehessenek és kapcsolatban maradjanak.
Zökkenőmentes kapcsolat, nulla korlátok
A vezetékes infrastruktúrával nem rendelkező vagy mobilitást igénylő vállalkozások számára tervezett Nebula FWA515 a mobil és vezeték nélküli hálózati technológiák legjobbjait egyesítve akár 7,2 Gbps WiFi sebességet biztosít akár 64 eszköz számára, bárhol és bármikor. Ez az útválasztó nulla kábelezést és bonyolult beállításokat igényel. A felhasználóknak egyszerűen csak be kell helyezniük egy SIM-kártyát és csatlakoztatniuk kell a tápegységet, hogy hozzáférjenek a gyors WiFi 7 kapcsolathoz. A beépített 2,5G LAN-portok megbízható vezetékes kapcsolatot is biztosítanak az irodai végpontok számára.
A megszakítás nélküli kapcsolatra nagymértékben támaszkodó vállalkozásokat, például kiskereskedelmi üzleteket, klinikákat és kávézókat nem akadályozhatja a hálózat leállása. A Nebula FWA515 5G és Ethernet kettős WAN-opciókat kínál, amelyek zökkenőmentes átállást biztosítanak a vezetékes vonalak kiesése esetén, így a zökkenőmentes működés a mindig rendelkezésre álló tartalékkapcsolattal biztosított.
Kényelmetlen vezérlés, bármikor és bárhol
A tipikus mobil routerekkel ellentétben, amelyek csak helyi eszközkezelést kínálnak, a Nebula FWA515 a Nebula felhő támogatásával kiemelkedik a többi közül, lehetővé téve a távoli felügyeletet és a valós idejű hálózati láthatóságot. A felugró üzletektől és mobil klinikáktól a fedélzeti WiFi-t kínáló buszokig az IT-adminisztrátorok egyetlen műszerfalról kezelhetik az eszközöket a különböző helyszíneken, fizikai jelenlét nélkül. Ez az egyszerűsített bevezetés és felügyelet csökkenti az üzemeltetés összetettségét, különösen az elosztott vagy mobilis csapatokkal rendelkező szervezetek esetében.
Zöld tervezés, felelős jövő
A Zyxel Networks a Nebula FWA515 routerrel folytatja a környezeti felelősségvállalás iránti elkötelezettségét. Az eszköz 95%-ban újrahasznosított műanyagból készült, VOC- és halogénmentes, műanyagmentes csomagolásban szállítják, és USB-C töltéssel rendelkezik a töltők újrafelhasználásának elősegítése és az e-hulladék csökkentése érdekében.
„A sebesség és a rugalmasság elengedhetetlen a növekvő vállalkozások számára a mai, állandóan bekapcsolt, összekapcsolt világban”
– mondta Kell Lin úr, a Zyxel Networks hálózati stratégiai üzletágának vezető alelnöke.
„A Nebula FWA515 a csúcsteljesítményű vezeték nélküli teljesítményt fenntartható kialakítással és intuitív felhőkezeléssel ötvözi. Arra törekszünk, hogy mind a szervezetek, mind az otthoni felhasználók számára lehetővé tegyük, hogy kompromisszumok nélkül, bárhol kapcsolatban maradhassanak.”
A Zyxel Networks Nebula FWA515 az egyik első olyan hálózati termék, amely megfelel az EN 18031 biztonsági szabványoknak, és teljesíti az EU rádióberendezésekről szóló irányelvében ( ) meghatározott kiberbiztonsági követelményeket. Ha többet szeretne megtudni a termékről, látogasson el a https://www.zyxel.com/global/en/products/mobile-broadband/nebula-5g-be7200-indoor-router-nebula-fwa515 vagy a https://store.zyxel.com/fwa515-eu0102f.html weboldalra.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Generációk energiája: Szegedre figyel idén a teljes villamosipari szektor
A jövő energetikai kihívásaira adott válaszok állnak a középpontban a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 71. Vándorgyűlésén, amelyet idén szeptember 23–25. között rendeznek Szegeden. Az esemény főtámogatója az MVM Csoport.
A vándorgyűlés minden évben az energiaszektor szakmai iránytűje: itt találkozik a kormányzat, a kutatói szféra és az iparág képviselete. Az idei programban a plenáris előadások és szekciók olyan kérdéseket járnak körül, amelyek az energiaszektor minden résztvevőjét érintik.
Szó lesz többek között az atomenergia és szélerőművek hazai jövőjéről, az energiaellátás biztonságáról, a megújulók rendszerbe illesztéséről, a mesterséges intelligencia alkalmazásáról és a hálózatok digitalizációjáról. Az előadók között a hazai és nemzetközi energiaszektor vezetői és a kormányzati szakpolitika képviselői mellett egyetemi professzorok és innovatív iparági szereplők is helyet kapnak. Külön szekcióban vitatják meg például az európai energiastratégia jövőjét, közös fórumot teremtve a technológiai megoldásoknak és a szabályozói elképzeléseknek.
Különleges aktualitást ad az eseménynek, hogy az 1900-ban alapított Magyar Elektrotechnikai Egyesület idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját, melyről a rendezvény előterében külön kiállítással emlékeznek meg.
A MEE Vándorgyűlés az előzetes regisztrációk alapján idén mintegy 1300 résztvevőt vonz, és a szakkiállítással kiegészülve a hazai villamosenergia-ipar legfontosabb szakmai találkozóhelyévé vált. A szegedi rendezvény idén is arra vállalkozik, hogy közös gondolkodással és tudásmegosztással válaszokat adjon a legfontosabb energetikai kérdésekre.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Összetett szerkezetek automatikus modellezését teszi lehetővé a Széchenyi István Egyetemen kidolgozott új eljárás
3D-s lézerszkenneres felmérés alapján automatikus digitális modell készítését teszi lehetővé többek között acél-, öszvérhidak és más összetett szerkezetek esetében az a szellemi alkotás, amelyet a győri Széchenyi István Egyetem kutatói hoztak létre.
Az eljárás idő- és költségtakarékos megoldást kínál az állapotfelmérésekhez.
A Széchenyi István Egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének célja, hogy a jelen kihívásaira gyakorlati megoldásokat kínáljon a piac számára. Ezt célozza az intézmény Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karán megvalósult kutatás is: ennek eredményeként egy olyan eljárás jött létre, amely összetett szerkezetek automatikus modellezését teszi lehetővé parametrikus tervezési módszerekkel.
„Rengeteg olyan meglévő szerkezet – híd, épület – létezik, amelyekről vagy nincs meg az eredeti tervdokumentáció, vagy az építése óta több beavatkozás, átalakítás is történt, esetleg azóta károsodások keletkeztek, a terhelés hatására deformációk következtek be. A megfelőséget igazoló tartószerkezeti számításokhoz, a felújításhoz, az átalakításhoz azonban elengedhetetlen a meglévő állapot dokumentálása, az építmény digitális terveinek – vagyis digitális ikertestvérének – elkészítése. A folyamat első lépése a felmérés, amit többféleképpen készülhet, akár kézi, akár lézeres módszerrel, ám mindez időigényes, és ezt követően az eredmények számítógépre vitele, az építménymodell elkészítése is nagy manuális munkát jelent. Manapság elterjedt a 3D-s, lézerszkenneres felmérés, amelynek eredményeként egy háromdimenziós állományt, vagyis pontfelhőt kapunk. Ebből azonban továbbra is időigényes az épületmodell elkészítése. A kutatásunk célja tehát az volt, hogy a pontfelhőt felhasználva dolgozzunk ki egy olyan módszert, amellyel automatikusan létre lehet hozni az építmény modelljét”
– részletezte a projektben részt vevő Ajtayné dr. Károlyfi Kitti, a Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék docense.
Hozzátette, az eljárás csökkenti az építménymodell elkészítési idejét, minimalizálja az emberi beavatkozást, pontosabb eredményeket nyújt, és sokoldalúan alkalmazható különböző típusú szerkezetekre.
„Az általunk kidolgozott algoritmus metszeteket vesz fel a pontfelhőről, amelyekre tudunk kontúrt illeszteni, s ezeket összekötve felületeket kapunk, végső soron előállítva a teljes 3D-s építménymodellt. Az automatizáció tehát továbbra is emberi kontroll alatt történik”
– emelte ki.
A kutató elmondta, a projekt során több szerkezettel is foglalkoztak: egy acél- és egy öszvérszerkezetű híd lézerszkenneres felmérését végezték el, és ezek alapján pontosították az automatizációs eljárást. Az így elkészített építménymodell könnyedén importálható több véges elemes szoftverbe, mint például a tartószerkezeti tervezésben hazánkban gyakori AxisVM-be és a tudományos célokra is alkalmas Abaqus-ba. Az eljárás piaci használata idő- és költséghatékonysága miatt jelentős versenyelőnyt eredményezhet, ennek megfelelően már van is vállalati érdeklődés az eljárás iránt.
„A módszer az oktatásban is kitűnően használható. Magam is tartok olyan órákat az építész- és építőmérnök-hallgatóknak, amelyeken az úgynevezett »scan to BIM« eljárással foglalkozunk, vagyis azzal, hogy miként lesz a pontfelhőből épületinformációs modell”
– hangsúlyozta a docens. Hozzáfűzte, kutatótársaival éppen egy tudományos publikáción dolgoznak, amely részletesen bemutatja a kifejlesztett módszertan működését, és gyakorlati példákkal támasztja alá alkalmazásának hasznosságát.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Papírhatású kijelzővel és 2.5K felbontással érkezik a HUAWEI MatePad 11.5
-
Okoseszközök2 hét ago
NUKI Smart Lock Pro – a szerkesztőség új biztonsági kedvence
-
Okoseszközök2 hét ago
A Lenovo bemutatja az AI-alapú eszközök és élmények teljes portfólióját a fogyasztói, üzleti és mobil szegmensben
-
Okoseszközök2 hét ago
Nincs megállás, újabb innovatív megoldásokkal rukkolt elő James Dyson!
-
Okoseszközök1 hét ago
A Samsung egy új, személyre szabott, „A-65%” energiabesorolású mosógépet mutat be az IFA 2025 kiállításon
-
Gazdaság2 hét ago
Drágulnak a használt autók, mégis nagyobb az érdeklődés irántuk
-
Ipar2 hét ago
A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között
-
Okoseszközök2 hét ago
Ezért fontos odafigyelni a kávéfőző karbantartására