Ipar
Láthatatlan ellenség leselkedik a gyártósorokon dolgozókra
A hazai gyárak többségének meggyűlik a baja a klímaszabályozással, és a beltéri levegő optimalizálásával. Legalábbis erről árulkodik az Oxyma Systems legfrissebb kutatása, mely a gyártósorokon dolgozók munkakörülményeibe enged betekintést.
A hazai gyárak hadilábon állnak a beltéri légminőség témájával – derült ki az Oxyma Systems nyári felméréséből, melyben 500 gyári dolgozót kérdeztek meg arról, miként értékelik a munkakörülményeiket. A válaszadók 55 százaléka ugyan klimatizált helyen dolgozik, mégsem elégedettek a munkavégzés környezeti feltételeivel. Arra panaszkodnak, hogy a gyárak által alkalmazott hagyományos légkondicionálók túl szárazzá teszik a levegőt, amely a válaszadók 66 %-ánál szemszárazság, könnyezés, szemviszketés és szénanátha jellegű tünetek formájában is megmutatkozik. Ám ez mind semmi ahhoz képest, amit a klimatizálást nélkülöző dolgozók tapasztaltak a nyáron: 43,8 %-uk arról számolt be, hogy a nyári hónapokban 30-35 °C volt a munkahelyükön, 31,3 %-uknál pedig a 35 °C-ot is meghaladta a hőség. Nem meglepő hát, hogy a problémában érintettek 75 %-ával az is megesett már, hogy rosszul lettek munkavégzés közben.
Ami talán még ennél is aggasztóbb, hogy a válaszadók 35,1 %-a úgy véli, hogy a munkahelyén zavaróan nagy méreteket ölt a beltéri légszennyezettség – olyannyira, hogy a kitöltők csak nem felével előfordult már, hogy nem tudtak a munkájukra koncentrálni miatta, amely 10-ből 1 esetben munkahelyi balesethez vezetett. A legtöbben a felszálló por mennyiségét kifogásolják (a válaszadók 65,4 %-a) , de a gépekből származó káros anyagok (46,2 %) jelenléte is gyakran említett problémaforrásként jelenik meg a felmérésben. Szembetűnő, hogy a nagy mértékű beltéri légszennyezettség ellenére sem kap kellő figyelmet a szellőztetés: a kutatás résztvevőinek 54,1 %-a gondolja úgy, hogy a munkahelyén nem elégséges a légcsere mértéke, a válaszadók 32,4 %-a pedig a munkaterületek oxigénnel való ellátottságát is kevésnek találja.
“Egyre-másra jelennek meg olyan hírek a médiában, miszerint sok hazai gyárban nem megfelelőek a munkakörülmények. Tudtuk ugyan, hogy bizonyos gyárakban a beltéri levegő akár ötször szennyezettebb is lehet, mint a kültéri, de szerettünk volna utánajárni, mennyire minősülnek általánosnak a cikkekben megjelenő problémák. Sajnos azt látjuk, hogy nagyon is. Véleményem szerint azzal magyarázható ez a helyzet, hogy a legtöbb hazai gyár nem rendelkezik olyan korszerű légkezelő technológiával, amely költséghatékony, és környezetkímélő módon vezetné el a munkaterületeken felhalmozódott hőmennyiséget, és eltüntetné a gépek által kibocsátott káros anyagokat a levegőből. Erre ugyanis csak egy speciális rendszer képes, amely Magyarországon még nem terjedt el széles körben. Ez az innováció a kétkörös adiabatikus hűtőrendszer nevet viseli, és arról ismert, hogy a víz természetes elpárologtatásából állítja elő a hűtési teljesítmény 95 százalékát. A technológia úttörőnek bizonyul abból a szempontból, hogy a hűtésen kívül, az épületek szellőztetéséről, és páraszabályozásáról is gondoskodik – mondta Ádám Zsombor, az Oxyma Systems ügyvezetője, és épületenergetikai mérnöke.”
Hozzátette:
„Ezek a tulajdonságok a gyártócsarnokokban hasznosíthatóak a leginkább, mivel azok rendkívül intenzív hűtési és szellőztetési igénnyel bírnak. Ennek az az oka, hogy a termelési folyamatok során felszabaduló hő jelentős mértékben megemeli a belterek hőmérsékletét, melynek következtében akár 10-20 ℃-kal is melegebb lehet a munkaterületeken, mint odakint. Az ipari létesítmények hűtési igénye az ősz beköszöntével sem mérséklődik jelentősen, hisz a gépek télen-nyáron ontják magukból a hőt, melynek elvezetéséről folyamatosan gondoskodni kell. A gyárak üzemeltetőinek számolniuk kell azzal is, hogy a gyártás során rengeteg káros anyag kerül a levegőbe. Ezeket intenzív szellőztetéssel el lehet távolítani, de ez a legtöbb gyárban anyagi okokból nem valósul meg, hisz minél nagyobb légcserével szellőztetünk egy épületet, annál több energia szükséges az optimális belső légállapot fenntartásához.”
A szakértő szerint a kétkörös adiabatikus hűtőrendszerek alkalmazásával jelentős javulás érhető el a gyári dolgozók munkakörülményeiben. Méghozzá azért, mert ezek a berendezések óránként 6-8 alkalommal cserélik ki az épület teljes légmennyiségét oxigéndús friss-hűvös levegőre, eltüntetve a termelés során keletkezett füstöt, port, és olajködöt az épületből. Sajátosságuk, hogy 40% – 60% közötti optimális páratartalom szintet tartanak fenn, amely mellett elkerülhetőek a hagyományos légkondicionálók okozta szénanátha jellegű tünetek, a szemszárazság, valamint a tüsszögés.
“A tapasztalatok azt mutatják, hogy a légminőséget javító intézkedések nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók érdekeit is szolgálják. Ha nem megfelelő a levegő hőmérséklete, tisztasága, és páratartalma egy adott munkaterületen, az negatív hatást gyakorolhat a gyártás gyorsaságára, és a késztermékek minőségére, hisz ilyen körülmények között rohamosan csökken a dolgozók koncentrációs készsége. Ez pedig növeli a munkahelyi balesetek előfordulásának esélyét, a betegszabadságok számáról nem is beszélve. Ilyen körülmények között óriási kihívás megfelelő munkaerőt találni
– mondta Ádám Zsombor, az Oxyma Systems ügyvezetője, és épületenergetikai mérnöke.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Új mérföldkő a Waberer’s vasútlogisztikai szegmensében
Komoly jelentőségű együttműködés veszi kezdetét a magyar járműiparban. Elindult az első, készautókat szállító vasúti szerelvény a BMW debreceni gyárából, amelynek lebonyolítását a Waberer’s vasútlogisztikai leányvállalata, a PSP Rail végzi. A projekt a közúti szállítással szemben vasúti megoldásra épít, amely érdemben mérsékli az ökológiai lábnyomot.
A több tízmillió eurós árbevételt generáló, 2031-ig szóló szerződés keretében a cégcsoport rendszeres készautó-szállítást biztosít vasúton európai kikötők felé, ahonnan az autók a világ számos piacára folytatják útjukat – többek között az Egyesült Államokba és Kínába.
A márciusban induló operáció első ütemében a Waberer’s vasútlogisztikai leányvállalata, a PSP Rail nagy volumenű készautó-szállítást végez vasúton a BMW Csoport számára. A projekt lépcsőzetes felfutással számol: 2027-től kezdődően a vasúti kiszolgálás tovább bővül, miközben a kiszolgált relációk több európai stratégiai tengeri terminált is lefednek.
„Büszkék vagyunk rá, hogy a világ egyik vezető autógyártója, a BMW Csoport minket választott stratégiai partneréül ebben a kiemelkedő jelentőségű logisztikai projektben. Ez a megbízás nemcsak a Waberer’s Csoport vasútlogisztikai kompetenciájának elismerése, hanem a magyar logisztikai szektor nemzetközi sikere is. A projekt tökéletesen illeszkedik hosszú távú stratégiánkba, melynek központi eleme a környezetbarát, intermodális megoldások térnyerése. Azzal, hogy a közúti szállítás helyett a vasutat részesítjük előnyben, jelentősen csökkentjük a szállítás ökológiai lábnyomát, támogatva ezzel partnereink és saját fenntarthatósági céljainkat is”
– mondta Barna Zsolt, a Waberer’s Csoport elnök-vezérigazgatója.
Nagy volumen, alacsony kibocsátás
A komplex logisztikai feladatot a Waberer’s Csoport a legmodernebb technológiai háttérrel valósítja meg. A szállítmányozás operatív lebonyolításáért a cégcsoport vasútlogisztikai leányvállalata, a PSP Rail felel és a csoport a projekt érdekében jelentős kapacitásbővítést hajtott végre.
- Speciális eszközpark: 110 darab új fejlesztésű és gyártású, kifejezetten autószállításra optimalizált vasúti kocsi állt szolgálatba, amelyek a legmodernebb biztonsági és rögzítési technológiával rendelkeznek.
- Környezetbarát vontatás: A szállítást a legmodernebb Siemens Vectron típusú villamos mozdonyok segítik, garantálva a hatékonyságot és az alacsony károsanyag-kibocsátást a teljes európai útvonalon.
ESG fókusz: Megfelelés a legszigorúbb uniós elvárásoknak
A projekt kiemelt jelentőséggel bír a fenntarthatóság szempontjából, és teljes mértékben összhangban áll az Európai Unió Zöld Megállapodásának (Green Deal) irányelveivel, amelyek a szállítási volumenek közútról vasútra történő átterelését szorgalmazzák. A debreceni BMW gyár termelésének vasúti kiszolgálása évente több ezer kamiont vált ki a közutakról, drasztikusan csökkentve ezzel a szén-dioxid-kibocsátást, a környezeti- és a közúti infrastruktúra terhelést. A villamos vontatás dominanciája az európai viszonylaton tovább erősíti a projekt ESG profilját, demonstrálva a résztvevő felek elkötelezettségét a klímasemleges logisztika iránt.
Stratégiai mérföldkő
A 2024-ben elnyert tender közel másfél éves előkészítő munka eredménye, amelyet intenzív tervezési, beszerzési és infrastrukturális fejlesztési fázis előzött meg. A szerződés komplexitása és stratégiai jelentősége a vasútlogisztikai üzletág jelentős kapacitásbővítését és szervezeti megerősítését tette szükségessé.
Az új megbízás elnyerése megerősíti a Waberer’s pozícióját Közép-Európa vezető logisztikai szolgáltatói között és egyben igazolja a vasútlogisztikai szegmensbe történő befektetések stratégiai helyességét. Ez a projekt kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a Waberer’s Csoport vasúti kapacitásainak tudatos fejlesztése és az intermodális megoldásokba vetett hit megalapozott volt és további alapot teremt a vasúti logisztika különböző iparági szegmensekben való terjeszkedéshez – az autóipartól az építőiparig.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
PLC programozási hibák, amelyek milliókba kerülhetnek
Az ipari automatizálás egyik legkritikusabb eleme a PLC programozás. Egy jól megírt vezérlőprogram stabil, biztonságos és hatékony működést biztosít, míg a hibás logika, a hiányos dokumentáció vagy a nem megfelelő tesztelés súlyos termeléskiesést, selejtet vagy akár balesetveszélyes helyzeteket okozhat. A modern gyártási környezetben, ahol a leállások percek alatt is jelentős pénzügyi veszteséget eredményeznek, a PLC szoftver minősége üzletkritikus tényezővé vált.
Miért ennyire kritikus a PLC program minősége?
A PLC nem csupán egy vezérlőegység: a teljes gyártási folyamat „idegrendszere”. Ha a program hibás döntéseket hoz, az hatással lehet a gépek működésére, az energiafelhasználásra, a termékminőségre és a munkabiztonságra is. Ezért különösen fontos, hogy a fejlesztést tapasztalt szakemberek végezzék, akik ismerik a nemzetközi szabványokat és az ipari környezet kihívásait. A GAL Mérnöki Iroda hivatalos Siemens Partner, így a legkorszerűbb technológiákra és gyártói “best practice”-ekre építve képes stabil és hosszú távon fenntartható megoldásokat tervezni.
A PLC program minősége közvetlenül befolyásolja a gyártás folyamatosságát, a selejtarányt, az energiahatékonyságot, a karbantartási költségeket és az üzembiztonságot. Egyetlen rosszul kezelt hibaág vagy nem megfelelő időzítés dominóhatást indíthat el a teljes rendszerben, amelynek következményei gyakran csak napokkal később jelentkeznek.
Gyakori PLC programozási hibák és következményeik
Rossz kódstruktúra és átláthatatlan logika
Az “ad hoc” módon felépített programok rövid távon működhetnek, de hosszú távon karbantarthatatlanná válnak. Ha a logika nem moduláris és nem követ szabványos felépítést, egy kisebb módosítás is váratlan hibákat okozhat. Ilyenkor a hibakeresés időigényessé válik, a rendszer stabilitása romlik, és a mérnöki költségek is jelentősen megnőnek.
Hiányos vagy nem létező dokumentáció
Sok ipari rendszer évekig működik megfelelő dokumentáció nélkül. Amikor hiba lép fel vagy fejlesztés válik szükségessé, a szakemberek kénytelenek visszafejteni a program működését. Ez nem szimplán időigényes, hanem komoly kockázatot is hordoz: egy rosszul értelmezett logikai kapcsolat újabb hibákat idézhet elő, miközben a termelés áll.
Nem megfelelő hibakezelés
A PLC programok gyakran az ideális működési körülményekre készülnek, miközben a valós ipari környezet tele van bizonytalanságokkal. Szenzorhibák, kommunikációs zavarok vagy mechanikai rendellenességek esetén a nem megfelelően kezelt kivételek gépsérüléshez, selejtgyártáshoz vagy akár balesetveszélyes helyzetekhez vezethetnek.
Elégtelen tesztelés és szimuláció
Az egyik leggyakoribb és legköltségesebb hiba a tesztelési fázis alulértékelése. Ha a logikai hibák csak az éles üzemben derülnek ki, a gyártósor leállítása, a sürgősségi javítások és az elveszett termelési idő jelentős pénzügyi veszteséget okoz. A szimulációs környezetben végzett tesztelés ezzel szemben lehetővé teszi a kritikus hibák kiszűrését még az üzembe helyezés előtt.
Biztonsági hiányosságok és kiberkockázatok
Az ipari rendszerek hálózatba kapcsoltsága új kockázatokat hozott. Egy nem megfelelően védett PLC rendszer sebezhetővé válhat külső beavatkozásokkal szemben. A termelés leállítása, az adatok manipulálása vagy a rendszerek szabotálása ma már valós fenyegetés, amely megfelelőségi és üzletmenet-folytonossági problémákat is okozhat.
Hogyan kerülhetők el ezek a költséges hibák?
A PLC programozási hibák megelőzése nem egyetlen lépésen múlik, hanem tudatos mérnöki szemléletet igényel. A strukturált fejlesztési módszertan, a moduláris programfelépítés és a szabványos elnevezések alkalmazása átláthatóbbá és karbantarthatóbbá teszi a rendszert. A részletes dokumentáció biztosítja, hogy a későbbi módosítások és hibakeresések gyorsan és biztonságosan elvégezhetők legyenek.
Legalább ilyen fontos az alapos tesztelés és szimuláció, amely lehetővé teszi a hibák kiszűrését még az éles üzem előtt. Emellett a kiberbiztonságot már a tervezési fázisban integrálni kell a rendszerbe, hiszen a modern ipari környezetben a biztonság nem utólagos kiegészítés, hanem alapkövetelmény.
Ebben a folyamatban kulcsszerepe van a tapasztalt mérnöki partner bevonásának. Egy szakértő csapat amellett, hogy elkészíti a programkódot, rendszerszinten vizsgálja a működést, optimalizálja a folyamatokat, és olyan megoldásokat tervez, amelyek hosszú távon is stabilan és hatékonyan működnek.
A professzionális PLC programozás mint üzleti előny
A PLC programozás minősége közvetlen hatással van a vállalat versenyképességére. A stabil és jól optimalizált vezérlés csökkenti az állásidőt, javítja a termékminőséget, növeli az energiahatékonyságot és támogatja a jövőbeli bővíthetőséget. Mindez költségmegtakarítást, kiszámíthatóbb működést és nagyobb ügyfélbizalmat is eredményez.
A professzionális automatizálás tehát nem költség, hanem stratégiai befektetés. Azok a vállalatok, amelyek időben felismerik a magas színvonalú PLC fejlesztés jelentőségét, hosszú távon megbízhatóbb működést, kevesebb kockázatot és jelentős gazdasági előnyt érhetnek el.
Ha a cél a megbízható, biztonságos és jövőálló ipari automatizálás, a PLC programozás minősége nem kompromisszum kérdése, hanem a siker egyik legfontosabb alapköve. A GAL Mérnöki Iroda szakértelmére a teljes folyamat során számíthat. Vegye fel velük a kapcsolatot és tegye meg az első lépést a stabil működés felé!
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Dominálnak a személyes kapcsolatok a hazai villanyszerelőknél
Az új termékekről és megoldásokról főként személyes kapcsolataik révén tájékozódnak, részletes technikai információt leginkább a gyártói weboldalakról gyűjtenek, viszont ha munka közben szakmai segítségre van szükség, akkor elsősorban kollégáikra támaszkodnak – többek között ez derült ki a Schneider Electric magyarországi villanyszerelők körében végzett felméréséből.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a termékek kiválasztásánál a minőség és a megbízhatóság a legfontosabb szempont a hazai villanyszerelők számára.
Honnan tájékozódnak az újdonságokról, kitől kérnek szakmai segítséget, ha elakadnak egy munka során, hogyan tanulják meg az új dolgokat, mennyire nyitottak arra, hogy képzéseken vegyenek részt – többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Schneider Electric átfogó, magyarországi villanyszerelők körében végzett kutatása. A felmérésben résztvevő 343 szakember válaszai alapján jól látszik, hogy a személyes kapcsolatok továbbra is kulcsfontosságúak a munkájuk során, de egyre többen élnek a digitális eszközök nyújtotta lehetőségekkel is.
Nyitottak a tanulásra a hazai villanyszerelők
Ehhez megfelelő eszközökre is szükség van, és a felmérés alapján a mobiltelefon toronymagasan vezet: a válaszadók 60%-a ezt használja leggyakrabban a munkájához. A második legnépszerűbb mobileszköz a laptop, a válaszadók közel harmada támaszkodik erre a készülékre munkája során, míg a táblagépet és az asztali számítógépet összesen 10 százalék preferálja. Mindössze egy válaszadó jelezte azt, hogy egyiket sem használja a felsorolt berendezések közül.
A kutatásban résztvevők közel fele a szakmai támogatások közül a technikai útmutatókat és kiadványokat preferálja. Tíz százalék körül van a gyakorlati, személyes jelenléttel járó képzéseket és a gyártó képviselőjével történő konzultációt preferálók aránya, és a válaszadók 7-7 százaléka jelezte, hogy inkább az online képzésekre vagy a mobilalkalmazásokra, konfigurátorokra támaszkodik.
A felmérés egyik fontos tanulsága, hogy a hazai villanyszerelők nyitottak arra, hogy új dolgokat tanuljanak. A válaszadók több mint fele biztosan részt venne online képzéseken, további 44 százalék pedig azt jelezte, hogy nyitott rá, de a témától is függ, hogy bekapcsolódna-e az oktatásba. A kutatásban résztvevő szakemberek mindössze 4 százaléka nem venne részt online képzésben.
A személyes jelenléttel járó oktatások esetében kicsit más a helyzet, a válaszadók 56 százaléka akkor csatlakozna ilyen programhoz, ha számára releváns tartalommal fut, 37 százalék viszont teljes mértékben nyitott ilyen képzésre, az elutasítók aránya pedig 7 százalék.
Személyes kapcsolatok
A felmérés alapján a kommunikációs platformok közül az e-mail az elsődleges, a válaszadók 90 százaléka ilyen formában szeretne ajánlatokat, híreket, technikai információkat kapni. A Viber, a Facebook Messenger, valamint a telefonhívások főként a gyors információcserék esetében jöhetnek szóba. Ha viszont arról van szó, hogy az új termékekről, technikai megoldásokról milyen forrásból tájékozódnak a hazai villanyszerelők, akkor egyértelműen a személyes kapcsolatok dominálnak.
Minőség és megbízhatóság
A felmérés során a Schneider Electric rákérdezett arra is, hogy a villamossági termékek kiválasztásakor milyen szempontok alapján döntenek a hazai villanyszerelők. Messze a legfontosabbnak a minőség és megbízhatóság bizonyult, a válaszadók 81 százaléka helyezte ezt első helyre, míg az ár és a műszaki támogatás egyaránt 5-5 százalékuknál számít döntő tényezőnek.
„A kutatásból jól látszik, hogy bár a személyes kapcsolat továbbra is fontos a villanyszerelőknek, egyre többen nyúlnak digitális eszközökhöz és online tartalmakhoz, amikor információra van szükségük vagy elakadnak munka közben. A Schneider Electric ezt felismerve hozta létre a mySchneider alkalmazást, amelyen keresztül a felhasználók kapcsolatba léphetnek az ügyfélszolgálattal, elérhetik szakértőinket, vagy akár böngészhetnek a műszaki kiadványokban, katalógusokban is. Ráadásul most extra lehetőséget is kínálunk a hazai villanyszerelőknek a mySchneider Hűségprogram révén, amelyben szinte minden Schneider Electric termékvásárlás számít. A kezdeményezésben részt vevő szaküzletek országos hálózatában vásárlásaikkal pontokat gyűjthetnek a villanyszerelők, amiket értékes ajándékokra válthatnak be, emellett pedig élvezhetik a szakmai közösség további előnyeit is”
– mondta el Géczy Áron, a Schneider Electric magyarországi marketingigazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
IT-tehetségek reflektorfényben – átadták a K&H STEM pályázat elismeréseit
-
Ipar2 hét ago
Mapei: az építési engedélyek megugrása már az élénkülés előjele
-
Egészség2 hét ago
Egy évtizeden belül megduplázódhat az info-bionika piaca
-
Gazdaság2 hét ago
Az alkalmazkodóképesség lett az üzleti siker kulcsa – Forvis Mazars C-suite Barometer 2026
-
Egészség2 hét ago
Az okosotthon mint egészségvédelmi eszköz: új korszak a lakókörnyezetben
-
Gazdaság2 hét ago
Nincs innováció társadalmi és gazdasági haszon nélkül
-
Gazdaság1 hét ago
Magyar kutatók eredményei formálják az autonóm járművek és robotika jövőjét
-
Mozgásban2 hét ago
A Mercedes Forma–1-es csapatánál gyakornok a Széchenyi István Egyetemen végzett fiatal szakember






