Ipar
Az ABB közreműködésével készült új jelentés bemutatja, hogyan csökkentheti az ipar a globális szén-dioxid-kibocsátást 11%-kal 2030-ig, miközben évente 437 milliárd dollárt takaríthat meg
Mivel az iparnak példátlan kihívással kell szembenéznie a globális dekarbonizációs célok teljesítése és a növekvő kereslet kielégítése terén, az Energiahatékonysági Mozgalom (Energy Efficiency Movement/EEM) új jelentése bemutatja, hogy a vállalatok hogyan kezdhetnek azonnal cselekedni.
Az ABB által alapított EEM jelenleg egy több mint 400 szervezetet tömörítő globális fórum, amely ötleteket, bevált gyakorlatokat és kötelezettségvállalásokat oszt meg tagszervezeteivel egy energiahatékonyabb világ megteremtése érdekében.
A megjelent “The Case for Industrial Energy Efficiency” („Az ipari energiahatékonyság helyzete”) című kiadvány célja, hogy a vállalatvezetők számára fontos betekintést nyújtson 10 olyan intézkedésbe, amelyek kiforrott technológiákra támaszkodnak, jelentős hatást gyakorolnak a költségekre és a kibocsátásokra, és gyorsan, bonyolult vagy költséges projektek nélkül bevezethetők. Az EEM által 2022-ben kiadott Industrial Energy Efficiency Playbook („Ipari energiahatékonysági útmutató”) című kiadványra építve az új útmutató segít a vállalatoknak az energiahatékonyság egyik legnagyobb akadályának leküzdésében: a saját üzleti tervük kialakításában. Bizonyos esetekben a hatékonysági intézkedésekből eredő megtakarítások azt jelentik, hogy ezen átalakítási projektek önfinanszírozóak lehetnek. A jelentés máshol feltárja, hogy a hatékonysági beruházások értékes fedezetet jelenthetnek az energiaárak és a kibocsátáskereskedelmi rendszerben alkalmazott szén-dioxid-árak ingadozásával szemben, miközben segíthetnek az önkéntes célkitűzések és a szabályozási célok teljesítésében.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a hatékonyság 2030-ig történő megduplázása a mai szinthez képest csaknem harmadával csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását.1 Az ipari szereplők számára mindez óriási lehetőséget kínál. Az Energiahatékonysági Mozgalom becslése szerint az ebben az útmutatóban szereplő 10 egyszerű intézkedésnek az iparban való alkalmazásával 2024-ig évente 1,5 gigatonna, 2030-ig pedig 4 gigatonna szén-dioxid-kibocsátást lehetne megelőzni. Ilyen nagyságú szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést például úgy lehetne elérni, ha a világ belső égésű gépjárműveinek mintegy háromötödét kivonnánk a közúti forgalomból. Ezek a becslések középtávú forgatókönyveken alapulnak, de még így is 11 százalékos csökkenést jelentenek 2030-ra a globális szén-dioxid-kibocsátás éves előrejelzésében.
A legambiciózusabb forgatókönyvet nézve a megtakarítás 5,3 gigatonnára, azaz a 2030-as teljes kibocsátás közel 15 százalékára emelkedne. A 10 intézkedés közül öt esetében, ahol a pénzügyi megtakarítások érdemben kiszámíthatók, az ipar 2024-ben évente mintegy 172 milliárd dollárt, 2030-ra pedig nagyjából 437 milliárd dollárt takaríthat meg. A legambiciózusabb forgatókönyv szerint a megtakarítás 2030-ra évi 590 milliárd dollárra nő. A jelentésben kiemelt intézkedések közé tartozik többek között az energiaauditok elvégzése, az ipari eszközök méretének optimalizálása, a fizikai eszközök összekapcsolhatóságának megteremtése és a magas hatékonyságú motorok használata.
„Az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozója (COP28) előtt fontos bemutatni, hogy a globális felmelegedéssel kapcsolatos problémák megoldására érett és konkrét technológiai megoldások állnak rendelkezésre”
– nyilatkozta Tarak Mehta, az ABB Hajtások üzletágának vezetője.
„Mivel a megújuló energiaforrások csak a probléma megoldásának egy részét tudják biztosítani, tagadhatatlan, hogy az energiahatékonyság meghatározó szerepet játszik az energetikai átállás felgyorsításában, s ezáltal azon cél elérésében, hogy 2050-re elérjük a nettó nulla kibocsátást. A magánszektornak most sürgősen cselekednie kell. Ez az új jelentés a jó gyakorlatok átvételének felgyorsítását hivatott elősegíteni azáltal, hogy megmutatja a vállalkozásoknak, hogy miként lehet a környezeti és pénzügyi előnyökben rejlő lehetőségeket teljes mértékben kihasználni.”
Az IEA a közelmúltban arra szólított fel, hogy a jelenlegi 2,2 százalékról 2030-ra évente több mint 4 százalékkal kell növelni az energiahatékonyságot, és az energiahatékony jövő érdekében az éves hatékonysággal kapcsolatos beruházások megháromszorozását ajánlja. Kijelentette továbbá, hogy a haladás ütemének megduplázására irányuló cél eléréséhez a hatékonysággal kapcsolatos éves beruházások megháromszorozására lesz szükség, ezért ezek volumenét a jelenlegi 600 milliárd dollárról az évtized végére 1,8 billió dollárra kell növelni. Az EEM úgy véli, hogy ezzel az irányelvével az IEA jelentősen hozzájárul a most kiadott fontos cselekvési felhívás sikeréhez.
A kibocsátáscsökkentésre, az iparági megtakarításokra és a bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó eredmények az EEM által a Development Economics-tól, egy független gazdasági hatásvizsgálatot végző szolgáltatótól megrendelt modellezésen alapulnak. A Development Economics 2023 májusa és októbere között modellezte az útmutatóban szereplő egyes intézkedések gazdasági és kibocsátási kilátásait. A modellezést végző szakemberek a rendelkezésre álló legjobb adatokat vették figyelembe, és olyan vezető ipari szereplők szakértőitől kaptak hozzájárulást, mint az ABB, az Alfa Laval és a Microsoft. Az IEA szintén szaktanácsadással segítette a modellezést.
Az Energiahatékonysági Mozgalom egy olyan fórum, amely azért tömöríti a hasonlóan gondolkodó érdekelt feleket, hogy innovációval és cselekvéssel járuljanak hozzá egy energiahatékonyabb világ megteremtéséhez. Az innováció, a tudás és a meglátások megosztása, a rendelkezésre álló energiahatékony technológiák alkalmazása, az intelligens beruházások, valamint a megfelelő szabályozás és ösztönzők révén optimalizálhatjuk az energiahatékonyságot, és felgyorsíthatjuk a mindenki számára elérhető szén-dioxid-mentes jövő felé vezető utat. A mozgalmat az ABB indította el 2021-ben, az egész iparágban pozitív visszhangot váltott ki, és 2023-ig több mint 400 vállalat csatlakozott hozzá. www.energyefficiencymovement.com
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Vezető pozícióban a Schneider Electric Resource Advisor+ megoldása
„Vezető” (Leader) minősítést kapott a Schneider Electric globális tanácsadó üzletága, az SE Advisory Services által fejlesztett Resource Advisor+ platform a Verdantix „Green Quadrant: Enterprise Carbon Management Software 2026” elemzésében. A mesterséges intelligenciával (MI) támogatott megoldás új korszakot hoz az energiafelhasználási és fenntarthatósági adatok hasznosításában.
A Verdantix a tanulmányához 21 globális szolgáltató megoldásait vizsgálta meg. A független, éghajlat-, energia- és fenntarthatósági technológiákra szakosodott kutató és tanácsadó cég a Resource Advisor+ kapcsán kiemelte annak egységes architektúráját, fejlett, MI-vezérelt adatminőség-kezelési képességeit, valamint azt, hogy képes egyetlen platformon összekapcsolni az energia-, szén-dioxid- és ellátási lánc-információkat.
Mivel érdemelte ki a Resource Advisor+ a „Vezető” pozíciót?
Adatkezelés és adatminőség: A Resource Advisor+ az adatminőség-ellenőrzés terén a legmagasabb pontszámokat érte el a vizsgált megoldások közül. A mesterséges intelligenciával támogatott ellenőrzések jelzik az anomáliákat, hogy milyen adatok hiányoznak, valamint a következetlenségeket, mielőtt azok bekerülnének a jelentésbe.
Automatizált hiánypótlás: Az energia- és szén-dioxid-adatok gyakran hiányosak az elmaradt mérések, a késleltetett számlázás és a nem következetes beszámolók miatt. A Resource Advisor+ gépi tanulást alkalmaz a hiányzó adatok felismerésére és statisztikailag megbízható becsléseket ad a korábbi minták alapján. Ez felváltja a manuális adattisztítást, amely akár hónapokig is eltarthat minden egyes jelentési ciklusban.
Valós idejű adatbázis: Az energia- és épületirányítási rendszerekből származó mérési adatok közvetlenül a platformba kerülnek, ezáltal a kibocsátás-számítások becslések helyett valós adatokra támaszkodnak. Ez a valós idejű információ elengedhetetlen az auditok magabiztos teljesítéséhez.
Energia-beszerzés és nyomon követés: A Resoruce Advisor+ lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy ugyanazon a rendszeren belül kezeljék a villamosenergia-vásárlási megállapodásokat (PPA), az energiaattribútum-tanúsítványokat (EAC) és a megújulóenergia-tanúsítványokat (REC), amelyet a szén-dioxid-elszámoláshoz is használnak. Ezáltal megszűnik a különböző eszközökből származó adatok összehangolásával kapcsolatos feladat, és biztosítható, hogy minden igény teljes mértékben nyomon követhető maradjon.
„AI-first” architektúra: A Resource Advisor+ az „AI-first” adatbázisával és MI-műveleteivel a 21 megoldás közül a legmagasabb pontszámot érte el. A platformot úgy alakították ki, hogy ne statikus adattárként funkcionáljon, hanem intelligens alkalmazásokat működtessen, mint például az automatizált anomália-felismerés, az előrejelzés, a forgatókönyv-modellezés és a termék szintű szén-dioxid-elemzés.
„Iparágtól függetlenül a vezetők ugyanazzal a problémával szembesülnek: az adatok, amelyekre a szén-dioxid- és energiaügyi döntéseiket alapozzák, hiányosak, inkonzisztensek vagy a szervezeten belül szétszórtan találhatók. Ez a fragmentáció lassítja a fejlődést és aláássa a bizalmat. A Resource Advisor+ kifejezetten ennek a problémának a megoldására készült, az MI-vel támogatott adatminőséget ötvözve tanácsadó csapataink szakértelmével, így ügyfeleinknek világos és pontos képet ad a kibocsátásukról. Amikor pedig a szabályozás vagy a módszertanok megváltoznak, akkor is zökkenőmentesen tudnak alkalmazkodni, mert már olyan szakértőkkel dolgoznak, akik értik, hogy ezek a változások milyen hatással járnak az ügyfeleink portfóliójára”
– mondta el Steve Wilhite, az SE Advisory Services ügyvezető alelnöke.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A vallást, a hidakat és a műtőt is meghódította a mesterséges intelligencia
Kihirdették a technológiai újságírók és tartalomgyártók számára kiírt díj nyerteseit.
Már az előző évben is hangsúlyosnak bizonyult, idén pedig alig akadt olyan pályázat, ami nem a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazási lehetőségeivel foglalkozott a Siemens Media Award díjra nevezett tartalmak közül. Ez a tendencia jól tükrözi az AI robbanásszerű térhódítását az élet szinte minden területén. A beküldött cikkek, videók és podcastok számos szegmenst felöleltek, az oktatástól a mezőgazdaságig, a humanoid robotoktól a vallásig, de a leggyakrabban feldolgozott témának egyértelműen az AI egészségügyi, diagnosztikai és gyógyítói potenciálja bizonyult.
A sajtódíj hazai díjátadóját ezúttal április 2-án este rendezték meg, ahol a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók és tartalomkészítők munkáját ismerték el. Most is olyan, 2025. március 1. és 2026. február 28. között publikált médiaanyagok nevezésére volt lehetőség, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíjának nyertesét idén már 11 ország képviselői közül választják ki: Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Izrael, Kazahsztán, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia hirdetett versenyt.
Idén 19 nevezőtől összesen 37 pályamű érkezett, amelyeket ezúttal is független szakmai zsűri értékelt: a Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője; Vass Enikő, kommunikációs szakember; Szigeti Péter tartalomfejlesztési- és médiaszakember, valamint Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője. A zsűri tagjai a tartalmak relevanciája, újszerűsége, stílusa és a szerző által a témához való hozzáadott érték alapján pontozták a tartalmakat, amelyből kialakult a végső sorrend.
A fődíjat Bolcsó Dániel (Telex.hu) „Rácseteltem Jézus Krisztusra” c. munkája nyerte el, ami az AI avatárok és chatbotok, a hit, illetve a vallás területén játszott szerepét járta körül, miközben a súlyos morális dilemmákat is felvető kérdéseket kellő humorral és érzékenységgel, jól emészthető formában mutatta be.
A másik két Media Award elismerést úttörő hazai projekteket megismertető pályaművek kapták. Kis Judit (Forbes) a „Forradalom a hídellenőrzésben: a BME-ről indult csapat mesterséges intelligenciával védi az infrastruktúrát” c. cikkében az úthálózatban kulcsszerepet játszó hidak terhelhetőségét, állapotát, valamint a rajtuk keresztülhaladó forgalmat minden korábbinál precízebben monitorozó BridgeAid, hidak alá telepített szenzorokon alapuló, megoldását mutatta be.
Rádi Balázs (Index.hu) pedig az „Index a műtőben: először operáltak gerincsebészeti robottal Magyarországon” c. írásában egy itthon vadonatúj, a betegbiztonságot maximalizáló, és az orvosokat jelentős sugárterhelés alól mentesítő robottechnológia használatáról készített helyszíni riportot, bemutatva, hogyan képezi le a mesterséges intelligencia „videójáték-szerűen” az emberi testet, és teszi minden eddiginél precízebbé a műtéti beavatkozást.
Emellett a zsűri Gyetván Csaba „Így hasznosítják újra a használt gumiabroncsot” c. riportját videós különdíjjal jutalmazta, amiért egyedi hangvételével, közvetlenségével a nagyközönség számára is közelivé tette ezt, a fenntarthatóság szempontjából kiemelten fontos témát.
A díjazott cikkek egyúttal tovább is jutottak a Siemens régiós versenyére, ahol a többi ország sajtódíjának kiválasztottjaival méri össze őket a nemzetközi zsűri. A régió így kiválasztott legjobb öt jelentkezője meghívást kap a 2026. május 22-i nemzetközi díjátadóra, amelynek idén először Budapest adhat otthont. Itt hirdetik ki a győztes pályamunka benyújtóját, aki kétfős belépőt és szállodai ellátást nyer a Salzburgi Ünnepi Játékokra.
A díjazottakról:
Bolcsó Dániel 2014 óta dolgozik újságíróként. Pályáját Index.hu-nál kezdte, 2020 óta a Telex.hu alapító tagja, és azóta is a lap TechTud rovatának szerkesztő-újságírója. Ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő munkásságát Junior Prima díjjal és Hevesi Endre-díjjal is elismerték. 2016-ban Az Év Információbiztonsági Újságírójának, 2018-ban Az Év Informatikai Újságírójának választották. 2021 júniusában Minőségi Újságírásért Díjat kapott a koronavírus-gyorstalpaló cikkéért, 2023-ban pedig elnyerte az MTA Akadémiai Újságírói Díját, valamint második helyezést kapott az Év Európai Tudományos Újságírója díjon.
Kis Judit több mint 10 éven keresztül az MTI tudósítójaként dolgozott, ezt követően szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa. A Siemens Media Award hazai fődíját kétszer, 2024-ben és 2025-ben is elnyerte, majd 2025-ben hazavitte a nemzetközi Siemens Media Award fődíjat is.
Rádi Balázs újságíró, szakterületét a technológiai, gazdasági és egészségügyi témák jelentik. A kecskeméti Neumann János Egyetemen szerzett diplomát, 2019-ben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank Kiválósági Ösztöndíját. 2022 óta az Index.hu főmunkatársa, a Közélet rovat egyik szerzője.
Gyetván Csaba televíziós host és tartalomkészítő. 2019 óta a Discovery Chanelen futó Made In Gyetván Csabával televíziós ismeretterjesztő sorozat arca, műsorvezetője és producere. 2012 óta Hogyan készül? néven saját blogot és vlogot működtet, YouTube-on több mint 100 ezer, Facebookon pedig 150 ezer feliratkozó követi a tartalmait.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Értékesítési rekorddal nyitotta az évet a BMW Magyarországon
A tavalyi első negyedéves értékesítési eredményét 24,5%-kal múlta felül a BMW Magyarországon.
A BMW Group Magyarország 2026 első negyedévében 24,5%-kal növelte BMW modelljeinek eladásait a tavalyi év azonos időszakához képest, így a bajor márka továbbra is őrzi vezető pozícióját a hazai prémiumszegmensben. A január és március közötti időszakban összesen 1 870 darab BMW modell talált gazdára Magyarországon.
A modellpaletta kiegyensúlyozottságát jól mutatja, hogy a legnépszerűbb modellek rangsorában rendkívül szoros verseny alakult ki. Az első helyen a BMW 5-ös sorozat és a BMW i5 végzett 252 darabos értékesítéssel, amelyet szorosan követett a BMW X5 (235 darab), valamint a BMW X1 és BMW iX1 páros (226 darab). A negyedik helyen a BMW X3 és BMW iX3 (224 darab), míg az ötödik helyen a BMW 4-es sorozat és a BMW i4 (205 darab) végzett.
A tisztán elektromos meghajtású modellek iránti kereslet továbbra is stabil: a BMW által értékesített járművek 12,4%-a tisztán elektromos hajtású volt az első negyedévben.
„A modelljeink iránti kiegyensúlyozott kereslet jól mutatja, hogy ügyfeleink számára valódi értéket jelent a technológiai nyitottságunk. Portfóliónk minden hajtáslánc és szegmens mentén képes maradéktalanul kiszolgálni a különböző mobilitási igényeket. Az első Neue Klasse modellünk, az iX3-as sikere minden várakozást felülmúl, a debreceni gyár az elmúlt hetekben már a második műszakot is elndította, hogy az ügyféligényeket mielőbb ki tudjuk elégíteni. Külön öröm számunkra, hogy a márciusi piaci bevezetést követően már több mint 50 darab Debrecenben gyártott, a jövő BMW modelljeinek irányát is kijelölő BMW iX3 modellt adhattunk át ügyfeleinknek. A közelmúltban bemutatkozott új BMW i3-as, valamint az év során érkező további újdonságok reményeink szerint, lendületben tarthatják a márka értékesítését az év hátralevő részében is”
– hangsúlyozta Gombos Zoltán, a BMW Group Magyarország ügyvezető igazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Az autópiac átrendeződik: elektromos hullám, kínai offenzíva és az olajár-sokk formálja 2026-ot
-
Ipar2 hét ago
Hatékonyabb és fenntarthatóbb működést hoz a repülőtereknek a Schneider Electric új megoldása
-
Okoseszközök2 hét ago
Az USB-C csatlakozók sérülékenysége laptopokban – valóban problémás megoldás?
-
Ipar2 hét ago
Megfordult a trend: ismét nőtt a szakemberhiány
-
Szórakozás2 hét ago
Kicsi a bors, de erős: Bemutatkozik a KALLSUP, az IKEA új hordozható hangszórója
-
Szórakozás2 hét ago
Samsung Art Store és a San Francisco-i Modern Művészetek Múzeuma együtt hoz el művészek alkotásokat az otthonokba
-
Szórakozás2 hét ago
50 éves a Stúdió: jubileumi gyűléssel és különleges rádióadással ünnepelt a Széchenyi-egyetem hallgatói szervezete
-
Ipar2 hét ago
Robotika és AI a boltban – Automatizált konténerüzlet magyar fejlesztésben





