Ipar
Az ABB közreműködésével készült új jelentés bemutatja, hogyan csökkentheti az ipar a globális szén-dioxid-kibocsátást 11%-kal 2030-ig, miközben évente 437 milliárd dollárt takaríthat meg
Mivel az iparnak példátlan kihívással kell szembenéznie a globális dekarbonizációs célok teljesítése és a növekvő kereslet kielégítése terén, az Energiahatékonysági Mozgalom (Energy Efficiency Movement/EEM) új jelentése bemutatja, hogy a vállalatok hogyan kezdhetnek azonnal cselekedni.
Az ABB által alapított EEM jelenleg egy több mint 400 szervezetet tömörítő globális fórum, amely ötleteket, bevált gyakorlatokat és kötelezettségvállalásokat oszt meg tagszervezeteivel egy energiahatékonyabb világ megteremtése érdekében.
A megjelent “The Case for Industrial Energy Efficiency” („Az ipari energiahatékonyság helyzete”) című kiadvány célja, hogy a vállalatvezetők számára fontos betekintést nyújtson 10 olyan intézkedésbe, amelyek kiforrott technológiákra támaszkodnak, jelentős hatást gyakorolnak a költségekre és a kibocsátásokra, és gyorsan, bonyolult vagy költséges projektek nélkül bevezethetők. Az EEM által 2022-ben kiadott Industrial Energy Efficiency Playbook („Ipari energiahatékonysági útmutató”) című kiadványra építve az új útmutató segít a vállalatoknak az energiahatékonyság egyik legnagyobb akadályának leküzdésében: a saját üzleti tervük kialakításában. Bizonyos esetekben a hatékonysági intézkedésekből eredő megtakarítások azt jelentik, hogy ezen átalakítási projektek önfinanszírozóak lehetnek. A jelentés máshol feltárja, hogy a hatékonysági beruházások értékes fedezetet jelenthetnek az energiaárak és a kibocsátáskereskedelmi rendszerben alkalmazott szén-dioxid-árak ingadozásával szemben, miközben segíthetnek az önkéntes célkitűzések és a szabályozási célok teljesítésében.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a hatékonyság 2030-ig történő megduplázása a mai szinthez képest csaknem harmadával csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását.1 Az ipari szereplők számára mindez óriási lehetőséget kínál. Az Energiahatékonysági Mozgalom becslése szerint az ebben az útmutatóban szereplő 10 egyszerű intézkedésnek az iparban való alkalmazásával 2024-ig évente 1,5 gigatonna, 2030-ig pedig 4 gigatonna szén-dioxid-kibocsátást lehetne megelőzni. Ilyen nagyságú szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést például úgy lehetne elérni, ha a világ belső égésű gépjárműveinek mintegy háromötödét kivonnánk a közúti forgalomból. Ezek a becslések középtávú forgatókönyveken alapulnak, de még így is 11 százalékos csökkenést jelentenek 2030-ra a globális szén-dioxid-kibocsátás éves előrejelzésében.
A legambiciózusabb forgatókönyvet nézve a megtakarítás 5,3 gigatonnára, azaz a 2030-as teljes kibocsátás közel 15 százalékára emelkedne. A 10 intézkedés közül öt esetében, ahol a pénzügyi megtakarítások érdemben kiszámíthatók, az ipar 2024-ben évente mintegy 172 milliárd dollárt, 2030-ra pedig nagyjából 437 milliárd dollárt takaríthat meg. A legambiciózusabb forgatókönyv szerint a megtakarítás 2030-ra évi 590 milliárd dollárra nő. A jelentésben kiemelt intézkedések közé tartozik többek között az energiaauditok elvégzése, az ipari eszközök méretének optimalizálása, a fizikai eszközök összekapcsolhatóságának megteremtése és a magas hatékonyságú motorok használata.
„Az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozója (COP28) előtt fontos bemutatni, hogy a globális felmelegedéssel kapcsolatos problémák megoldására érett és konkrét technológiai megoldások állnak rendelkezésre”
– nyilatkozta Tarak Mehta, az ABB Hajtások üzletágának vezetője.
„Mivel a megújuló energiaforrások csak a probléma megoldásának egy részét tudják biztosítani, tagadhatatlan, hogy az energiahatékonyság meghatározó szerepet játszik az energetikai átállás felgyorsításában, s ezáltal azon cél elérésében, hogy 2050-re elérjük a nettó nulla kibocsátást. A magánszektornak most sürgősen cselekednie kell. Ez az új jelentés a jó gyakorlatok átvételének felgyorsítását hivatott elősegíteni azáltal, hogy megmutatja a vállalkozásoknak, hogy miként lehet a környezeti és pénzügyi előnyökben rejlő lehetőségeket teljes mértékben kihasználni.”
Az IEA a közelmúltban arra szólított fel, hogy a jelenlegi 2,2 százalékról 2030-ra évente több mint 4 százalékkal kell növelni az energiahatékonyságot, és az energiahatékony jövő érdekében az éves hatékonysággal kapcsolatos beruházások megháromszorozását ajánlja. Kijelentette továbbá, hogy a haladás ütemének megduplázására irányuló cél eléréséhez a hatékonysággal kapcsolatos éves beruházások megháromszorozására lesz szükség, ezért ezek volumenét a jelenlegi 600 milliárd dollárról az évtized végére 1,8 billió dollárra kell növelni. Az EEM úgy véli, hogy ezzel az irányelvével az IEA jelentősen hozzájárul a most kiadott fontos cselekvési felhívás sikeréhez.
A kibocsátáscsökkentésre, az iparági megtakarításokra és a bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó eredmények az EEM által a Development Economics-tól, egy független gazdasági hatásvizsgálatot végző szolgáltatótól megrendelt modellezésen alapulnak. A Development Economics 2023 májusa és októbere között modellezte az útmutatóban szereplő egyes intézkedések gazdasági és kibocsátási kilátásait. A modellezést végző szakemberek a rendelkezésre álló legjobb adatokat vették figyelembe, és olyan vezető ipari szereplők szakértőitől kaptak hozzájárulást, mint az ABB, az Alfa Laval és a Microsoft. Az IEA szintén szaktanácsadással segítette a modellezést.
Az Energiahatékonysági Mozgalom egy olyan fórum, amely azért tömöríti a hasonlóan gondolkodó érdekelt feleket, hogy innovációval és cselekvéssel járuljanak hozzá egy energiahatékonyabb világ megteremtéséhez. Az innováció, a tudás és a meglátások megosztása, a rendelkezésre álló energiahatékony technológiák alkalmazása, az intelligens beruházások, valamint a megfelelő szabályozás és ösztönzők révén optimalizálhatjuk az energiahatékonyságot, és felgyorsíthatjuk a mindenki számára elérhető szén-dioxid-mentes jövő felé vezető utat. A mozgalmat az ABB indította el 2021-ben, az egész iparágban pozitív visszhangot váltott ki, és 2023-ig több mint 400 vállalat csatlakozott hozzá. www.energyefficiencymovement.com
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Díjat nyert a DS Smith és a Schneider Electric csomagolási megoldása
Díjat nyert a WorldStar Global Packaging Awards-on „Electronics” kategóriában a DS Smith és a Schneider Electric közösen fejlesztett csomagolási rendszere, amit az utóbbi vállalat nagyteljesítményű elektromos kapcsolóberendezéseihez alakítottak ki.
Az új típusú csomagolás kifejlesztése egyszerre garantálja a termékek biztonságát és támogatja a fenntarthatósági célok elérését.
Az International Paperhez tartozó DS Smith, a rostalapú, fenntartható csomagolási rendszerek vezető szállítója, valamint a Schneider Electric a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata közösen kifejlesztettek egy új, a nagy teljesítményű elektromos kapcsolóberendezésekre optimalizált csomagolási megoldást. A speciális csomagolás díjat nyert a 2026-os WorldStar Global Packaging Awards-on „Electronics” kategóriában.
Az úttörő csomagolás hullámkartonból készül és teljes mértékben újrahasznosítható. Ez az innováció is tükrözi a Schneider Electric elkötelezettségét a környezeti hatások csökkentése iránt a teljes értékláncban, valamint azt, hogy csomagolási döntéseit összehangolja az átfogó, a körforgásos gazdaságra és a dekarbonizációra vonatkozó céljaival. Az új csomagolási rendszer fő célja, hogy megkönnyítse a nagy ipari termékek mozgó alkatrészeihez való biztonságos rögzítést, és biztosítsa, hogy azok a gyártás, a szállítás és az ellátási lánchoz kötődő egyéb folyamatok során könnyen kezelhetők és mozgathatók legyenek.
Mobilitásra tervezve
A csomagolási megoldás kialakítása során arra is odafigyeltek, hogy könnyen illeszkedjen az automatizált gyártósorokba. Az elektromos kapcsolóberendezéseket nagy súlyuk miatt kizárólag oldalról lehet mozgatni és csomagolni ipari manipulátor segítségével. (Ez egy speciális, merev karú emelőberendezés, amelyet nehéz, körülményesen kezelhető vagy törékeny csomagok mozgatására terveztek.)
Az újonnan kifejlesztett csomagolás védelmet nyújt a nehéz vagy váratlan körülmények között is a szállítás, illetve az ellátási lánc bármelyik állomása során. A kinyitható oldalsó tálca stabil alapot biztosít, megkönnyítve a kezelést, és garantálja a termékek megfelelő rögzítését az optimális védelem érdekében.
A csomagolási megoldás tartalmaz egy polietilén zsákot is, amely megvédi a termék kenőanyaggal kezelt elemeit a portól. A fém csatlakozókat egy egyszerű, hajtogatott hullámkarton betét védi, valamint a csomagolás minden oldalsó eleme több rétegű, összeragasztott hullámkartonból áll a legmagasabb szintű stabilitás biztosítása érdekében.
Biztonsági elemek
A DS Smith tervező- és kivitelező csapata ejtési teszteknek is alávetette a csomagolást, melyek során meghatározott magasságból ejtették le, hogy megmérjék annak ellenállóképességét az ütéssel és rázkódással szemben, illetve az esetleges szerkezeti károsodást. A csomagolás kialakítása során arra is odafigyeltek, hogy eltüntessék a kihasználatlan vagy üres tereket, ezáltal kompakt legyen és a lehető legkevesebb anyagot igényelje, csökkentve ezzel a szállítási és raktározási költségeket.
A nagy teljesítményű elektromos kapcsolóberendezésekhez fejlesztett csomagolási rendszer összetettsége ellenére annak elemei bármely korszerű, automatizált csomagolósoron kevesebb mint egy perc alatt összeállíthatók, és az összeszerelés során csak minimális hajtogatásra van szükség.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Ismét első a Schneider Electric a TIME és a Statista legfenntarthatóbban működő vállalatokat bemutató listáján
Idén is a világ legfenntarthatóbban működő vállalatának választotta a TIME magazin és a Statista a Schneider Electricet, ezzel a társaság sorban harmadszor végzett a 750 céget tartalmazó rangsor élén.
A vállalat az év elején indította el „Impact 2030” programját, és már az első negyedévben 82,5 százalékkal csökkentette a 2017-es referenciaértékhez képest a Scope 1 és Scope 2 kategóriába tartozó CO₂-kibocsátását.
Idén harmadik alkalommal készítette el a TIME magazin és a Statista a világ legfenntarthatóbban működő vállalatainak rangsorát, amelyen az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a környezetre gyakorolt hatás alapján rangsorolták a világ legnagyobb és legbefolyásosabb 750 cégét. A lista élén 2026-ban is a Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata található, amely ezzel sorban harmadszor szerezte meg az első pozíciót. Ez az elismerés is tükrözi a Schneider Electric elkötelezettségét amellett, hogy a fenntarthatóságot üzleti stratégiája, teljesítménye és a vállalatirányítás szerves részévé tegye. A mindenki számára elérhető fejlődés érdekében az energiatechnológiában való szintlépést küldetésének tekintő társaság az elektrifikáció, a hatékonyság és a digitalizáció terén betöltött vezető szerepére építve fejt ki széles körű hatást.
„Megtiszteltetés, hogy a harmadik egymást követő évben is elnyertük a TIME és a Statista elismerését. Ahogy az energia egyre fontosabb szerepet játszik a növekedés, a versenyképesség és a fejlődés szempontjából, úgy növekszik az igény az intelligensebb felhasználására is. Meggyőződésünk, hogy az energiaintelligencia a hatékonyság és a dekarbonizáció kulcsfontosságú előfeltétele, amely segít ügyfeleinknek tartós értéket teremteni a kibocsátás csökkentése mellett. Évek óta ez a meggyőződés formálja a Schneider Electricet, és továbbra is irányt mutat innovációs tevékenységünknek, működésünknek és az energiatechnológia fejlesztésének”
– mondta el Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.
Az idei elismerés azért is különösen fontos a vállalat számára, mert a cég a közelmúltban mutatta be új fenntarthatósági programját, az Impact 2030-at. A társaság négy stratégiai pillérre építve – a világ elektrifikációja, az ipar újragondolása, az emberekben rejlő potenciál felszabadítása és a helyi közösségek támogatása – negyedévente, mérhető mutatók segítségével követi nyomon teljesítményét, biztosítva ezzel az elszámoltathatóságot minden szinten.
Az idei első negyedévben a Schneider Electric a 2017-es referenciaértékhez képest 82,5 százalékkal csökkentette a Scope 1 és Scope 2 kategóriába tartozó CO₂-kibocsátását. A cég emellett a január-márciusi időszakban 47,5 millió MWh energiát takarított meg vagy elektrifikált ügyfelei számára, ami közvetlenül erősítette az ellenállóképességet és a hatékonyságot. Csak az első negyedévben 20 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerülését érte el a társaság ügyfeleinél és saját működésében.
A vállalat emellett folytatta új tervezési keretrendszere bevezetését, aminek eredményeként a tervezési fázisban lévő főbb ajánlatok 14 százaléka már most is kiemelkedő teljesítményt mutat a körforgásos gazdaságra való átállás és a környezetvédelem szempontjából.
Az „Impact 2030” programmal a Schneider Electric tovább erősíti a teljes ökoszisztémájának bevonását a fenntarthatósági törekvésekbe felismerve, hogy akkor lehet átfogó hatást elérni, ha a partnerek együtt haladnak előre. A folyamat a beszállítókkal kezdődik, ennek jegyében az idei első negyedévben több mint 1100 beszállító vett részt a cég „Zero Carbon Pathway” kezdeményezésében.
Az egyre bizonytalanabbá és széttagoltabbá váló globális környezetben a Schneider Electric úgy véli, hogy a tartós fejlődéshez erős helyi alapokra van szükség. A közösségek és az emberek a fenntartható változás helyi támaszaiként tevékenykedhetnek, elősegítve azt, hogy a globális törekvéseknek kézzelfogható, helyi eredményei legyenek. Az év első három hónapjában több mint 2,8 millió ember jutott fenntartható villamosenergia-ellátáshoz a Schneider Electric által támogatott, közösségközpontú megoldások révén. 113000 ember szerezte meg az energia, az elektrifikáció és az automatizálás területén szükséges technikai ismereteket képzési programok keretében – így a 2009 óta képzettek összesített száma meghaladta az 1,2 milliót.
„Ez a harmadik elismerés, amit az új fenntarthatósági ciklus elindításakor kaptunk megerősít bennünket abban, hogy jó úton járunk, és érezzük a felelősségünket abban, hogy tovább kell haladnunk ezen az úton. Az Impact 2030 egy keretrendszert biztosít ahhoz, hogy kiterjesszük a hatásunkat, és alig várjuk, hogy negyedévről negyedévre felgyorsítsuk az előrelépést”
– hangsúlyozta Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.
Amellett, hogy a TIME és a Statista harmadik egymást követő évben is a világ legfenntarthatóbb vállalatának választotta, a Schneider Electric az egyetlen olyan cég, amely kétszer is – 2021-ben és 2025-ben – megszerezte az első helyet a Corporate Knights Global 100 ranglistáján, és 15 egymást követő évben szerepelt a CDP Climate A Listáján.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Megnyitja kapuit az ipar a startupoknak
Karnyújtásnyi távolságba kerülnek az ipari szoftverek.
A kis, agilis, hardvereket, ipari vagy logisztikai megoldásokat fejlesztő startupok az innováció bástyái, akik legtöbbször nem a tehetség hiányával küzdenek, hanem például az ipari szoftverek díjainak kigazdálkodásával. Egy ilyen licensz ugyanis akár évi több millió forintos kiadást is jelenthet, amiből egy fiatal csapat több hónapig is működhetne.
Emiatt sok korai fázisban járó vállalkozás elakad a laborból a valódi ipari alkalmazásokba vezető úton. Ezt az akadályt teszi áthidalhatóvá a Siemens azzal, hogy elérhetővé teszi professzionális szoftvercsomagjait startupok számára.
Szélesebbre tárulnak a kapuk az európai startupok előtt
A Siemens for Startups program az elmúlt másfél évben több mint 7 ezer hardvertechnológiai kezdő vállalkozást támogatott szoftveres hozzáférési lehetőséggel.
Ennek köszönhetően például a francia Latitude űripari startup Siemens-eszközökkel fejleszti és szimulálja hordozórakétája, valamint additív gyártással készülő rakétahajtóműve működését, virtuális környezetben. A zürichi egyetemről indult Ethon mesterséges intelligencia platformja pedig valós időben elemzi a gyártási folyamatok viselkedését, feltárva az eltéréseket, és megmagyarázva azok okait. A platform segítségével nemcsak a költségek optimalizálhatóak, de a Siemens svájci, német és amerikai üzemeiben már ezzel az eszközzel felére tudták csökkenteni gyártás során keletkező hulladék mennyiségét.
Ezt a programot bővíti a Siemens, amit a múlt heti, párizsi VivaTech startup- és technológiai szakkiállításon jelentett be.
Új, szuperkedvezményes szoftvercsomagok
Három új, előre összeállított, a gyakori termékfejlesztési igényekhez igazodó szoftvercsomagra tudnak majd kedvezményesen pályázni az európai startupok. Működésük első két évében akár 95 százalékos kedvezménnyel kaphatják meg csomagban szereplő licenszeket, míg a további portfóliótermékeket akár 75 százalékkal alacsonyabb áron érhetik el.
A csomagok két alapeszközre épülnek. Az egyik az NX X felhőalapú 3D tervezőszoftver, amivel a csapatok bárhonnan, egyidőben dolgozhatnak ugyanazon a terméken, fizikai szerver fenntartása nélkül. A másik a Teamcenter X Essentials felhőalapú verziókezelő- és nyilvántartó rendszer, ahol megtalálható az egy-egy projekthez tartozó összes tervfájl és dokumentum, – így mindig mindenki a legfrissebb verzióval tud dolgozni.
Ezeken felül szimulációs, valamint az elektronikai tervezést könnyítő szoftvereszközök lesznek elérhetőek, amelyekhez – csomagoktól függően – különböző mennyiségű használati-, illetve felhőkredit is jár.
Szoftver, piac és partnerség
A három alappillérre – Connect, Collaborate és Empower – épülő program nem csak az ipari szintű technológiákat biztosítja a startupok számára. A szoftverhozzáférés mellett piacra lépési csatornát kínál a Siemens Xcelerator nyílt üzleti digitális platformon keresztül, és bizonyos esetekben a Siemens korai vásárlóként és fejlesztési partnerként is megjelenik.
A programban résztvevő startupok, 3D tervezés és szimuláció alkalmazásával, eddig akár 36 százalékkal növelni tudták jövedelmezőségüket, mivel javult a termelékenységük, csökkentették a hibák számát és az ebből adódó költségeket, valamint több ügyfelet tudtak megtartani. Továbbá az egyszerűbb fájlmegosztásnak, valamint az összekapcsolt CAD- és szimulációs megoldásoknak köszönhetően akár 80 százalékkal le tudták rövidíteni a mérnöki elemzésekre és szimulációkra fordított időt, miközben a virtuális teszteléssel 23 százalékkal kevesebb fizikai prototípus készítésére volt szükség.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
Szabadtéri fotókiállítás nyílt a Millenárison a negyvenéves a Hungaroringről
-
Mozgásban2 hét ago
Autonóm mobil robotokkal a hatékonyabb raktári működésért
-
Szórakozás2 hét ago
A maratoni beszélő és a kihangosított világpolgár: mit árulnak el rólunk a telefonálási szokásaink?
-
Szórakozás2 hét ago
A tech-világ rajongóinak kötelező úti céljai Kínában
-
Ipar2 hét ago
Újabb elismerés a Világgazdasági Fórumtól a Schneider Electricnek
-
Okoseszközök2 hét ago
Itt az élménybeszámolók új korszaka: videós történetmesélés pár gombnyomásra
-
Ipar2 hét ago
Mi jön a gigagyárak után?
-
Okoseszközök2 hét ago
A labdarúgó magyar bajnok ETO FC-nek fejlesztettek alkalmazást a Széchenyi István Egyetem hallgatói





