Connect with us
Hirdetés

Ipar

Az ABB közreműködésével készült új jelentés bemutatja, hogyan csökkentheti az ipar a globális szén-dioxid-kibocsátást 11%-kal 2030-ig, miközben évente 437 milliárd dollárt takaríthat meg

abb

Mivel az iparnak példátlan kihívással kell szembenéznie a globális dekarbonizációs célok teljesítése és a növekvő kereslet kielégítése terén, az Energiahatékonysági Mozgalom (Energy Efficiency Movement/EEM) új jelentése bemutatja, hogy a vállalatok hogyan kezdhetnek azonnal cselekedni.

Az ABB által alapított EEM jelenleg egy több mint 400 szervezetet tömörítő globális fórum, amely ötleteket, bevált gyakorlatokat és kötelezettségvállalásokat oszt meg tagszervezeteivel egy energiahatékonyabb világ megteremtése érdekében.

A megjelent “The Case for Industrial Energy Efficiency” („Az ipari energiahatékonyság helyzete”) című kiadvány célja, hogy a vállalatvezetők számára fontos betekintést nyújtson 10 olyan intézkedésbe, amelyek kiforrott technológiákra támaszkodnak, jelentős hatást gyakorolnak a költségekre és a kibocsátásokra, és gyorsan, bonyolult vagy költséges projektek nélkül bevezethetők. Az EEM által 2022-ben kiadott Industrial Energy Efficiency Playbook („Ipari energiahatékonysági útmutató”) című kiadványra építve az új útmutató segít a vállalatoknak az energiahatékonyság egyik legnagyobb akadályának leküzdésében: a saját üzleti tervük kialakításában. Bizonyos esetekben a hatékonysági intézkedésekből eredő megtakarítások azt jelentik, hogy ezen átalakítási projektek önfinanszírozóak lehetnek. A jelentés máshol feltárja, hogy a hatékonysági beruházások értékes fedezetet jelenthetnek az energiaárak és a kibocsátáskereskedelmi rendszerben alkalmazott szén-dioxid-árak ingadozásával szemben, miközben segíthetnek az önkéntes célkitűzések és a szabályozási célok teljesítésében.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a hatékonyság 2030-ig történő megduplázása a mai szinthez képest csaknem harmadával csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását.1 Az ipari szereplők számára mindez óriási lehetőséget kínál. Az Energiahatékonysági Mozgalom becslése szerint az ebben az útmutatóban szereplő 10 egyszerű intézkedésnek az iparban való alkalmazásával 2024-ig évente 1,5 gigatonna, 2030-ig pedig 4 gigatonna szén-dioxid-kibocsátást lehetne megelőzni. Ilyen nagyságú szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést például úgy lehetne elérni, ha a világ belső égésű gépjárműveinek mintegy háromötödét kivonnánk a közúti forgalomból. Ezek a becslések középtávú forgatókönyveken alapulnak, de még így is 11 százalékos csökkenést jelentenek 2030-ra a globális szén-dioxid-kibocsátás éves előrejelzésében.

A legambiciózusabb forgatókönyvet nézve a megtakarítás 5,3 gigatonnára, azaz a 2030-as teljes kibocsátás közel 15 százalékára emelkedne. A 10 intézkedés közül öt esetében, ahol a pénzügyi megtakarítások érdemben kiszámíthatók, az ipar 2024-ben évente mintegy 172 milliárd dollárt, 2030-ra pedig nagyjából 437 milliárd dollárt takaríthat meg. A legambiciózusabb forgatókönyv szerint a megtakarítás 2030-ra évi 590 milliárd dollárra nő. A jelentésben kiemelt intézkedések közé tartozik többek között az energiaauditok elvégzése, az ipari eszközök méretének optimalizálása, a fizikai eszközök összekapcsolhatóságának megteremtése és a magas hatékonyságú motorok használata.

„Az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozója (COP28) előtt fontos bemutatni, hogy a globális felmelegedéssel kapcsolatos problémák megoldására érett és konkrét technológiai megoldások állnak rendelkezésre”

– nyilatkozta Tarak Mehta, az ABB Hajtások üzletágának vezetője.

„Mivel a megújuló energiaforrások csak a probléma megoldásának egy részét tudják biztosítani, tagadhatatlan, hogy az energiahatékonyság meghatározó szerepet játszik az energetikai átállás felgyorsításában, s ezáltal azon cél elérésében, hogy 2050-re elérjük a nettó nulla kibocsátást. A magánszektornak most sürgősen cselekednie kell. Ez az új jelentés a jó gyakorlatok átvételének felgyorsítását hivatott elősegíteni azáltal, hogy megmutatja a vállalkozásoknak, hogy miként lehet a környezeti és pénzügyi előnyökben rejlő lehetőségeket teljes mértékben kihasználni.”

Az IEA a közelmúltban arra szólított fel, hogy a jelenlegi 2,2 százalékról 2030-ra évente több mint 4 százalékkal kell növelni az energiahatékonyságot, és az energiahatékony jövő érdekében az éves hatékonysággal kapcsolatos beruházások megháromszorozását ajánlja. Kijelentette továbbá, hogy a haladás ütemének megduplázására irányuló cél eléréséhez a hatékonysággal kapcsolatos éves beruházások megháromszorozására lesz szükség, ezért ezek volumenét a jelenlegi 600 milliárd dollárról az évtized végére 1,8 billió dollárra kell növelni. Az EEM úgy véli, hogy ezzel az irányelvével az IEA jelentősen hozzájárul a most kiadott fontos cselekvési felhívás sikeréhez.

A kibocsátáscsökkentésre, az iparági megtakarításokra és a bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó eredmények az EEM által a Development Economics-tól, egy független gazdasági hatásvizsgálatot végző szolgáltatótól megrendelt modellezésen alapulnak. A Development Economics 2023 májusa és októbere között modellezte az útmutatóban szereplő egyes intézkedések gazdasági és kibocsátási kilátásait. A modellezést végző szakemberek a rendelkezésre álló legjobb adatokat vették figyelembe, és olyan vezető ipari szereplők szakértőitől kaptak hozzájárulást, mint az ABB, az Alfa Laval és a Microsoft. Az IEA szintén szaktanácsadással segítette a modellezést.

Az Energiahatékonysági Mozgalom egy olyan fórum, amely azért tömöríti a hasonlóan gondolkodó érdekelt feleket, hogy innovációval és cselekvéssel járuljanak hozzá egy energiahatékonyabb világ megteremtéséhez. Az innováció, a tudás és a meglátások megosztása, a rendelkezésre álló energiahatékony technológiák alkalmazása, az intelligens beruházások, valamint a megfelelő szabályozás és ösztönzők révén optimalizálhatjuk az energiahatékonyságot, és felgyorsíthatjuk a mindenki számára elérhető szén-dioxid-mentes jövő felé vezető utat. A mozgalmat az ABB indította el 2021-ben, az egész iparágban pozitív visszhangot váltott ki, és 2023-ig több mint 400 vállalat csatlakozott hozzá. www.energyefficiencymovement.com


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Egyre több fogyasztó fordul a Békéltető Testületekhez

A kamarai hálózat által működtetett nyolc Békéltető Testület 2026 első félévében összesen 6102 ügyet zárt le, ez 6 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában lezárt 5740 ügy. Az eljárások több mint harmada, 2176 eset egyezséggel zárult a felek között az esztendő első hat hónapjában. Termékekkel kapcsolatban legtöbbször, 816 esetben lábbelikkel, a szolgáltatásoknál pedig 571 alkalommal közlekedéssel kapcsolatban kezdeményeztek eljárást a fogyasztók.

A területi kereskedelmi és iparkamarák által működtetett, szakmailag független Békéltető Testületek 1126 kérelmet utasítottak el, 319 ügyben született kötelezést tartalmazó határozat, 394 esetben a fogyasztó nem teljesítette a hiánypótlást, míg 588 fogyasztó visszavonta a kérelmét az idei első félévben. A békéltetés elsődleges célja a fogyasztó és a vállalkozás közötti egyezség létrehozása, ezért az eredményesség legfontosabb mutatója az egyezséggel zárult ügyek száma, amelyek 2026. első félévében a lezárt ügyek csaknem 36 százalékát teszik ki.

A terméktípusok közül 816 ügy a lábbeliket, 490 a bútor, sportszer, hangszer, könyv, óra, ékszer, táska összevont kategóriát, 382 a háztartási és kerti gépek, kézi szerszámgépeket, 331 a járműveket, 248 pedig a híradástechnikai eszközöket érintette. A szolgáltatások közül 571 a személyszállítási és az úthasználati közlekedést, 527 a közüzemi szolgáltatásokat, 482 a telefon- és internethasználatot, a távközlést, a levél- és csomagszállítást is magában foglaló lakossági szolgáltatásokat, 299 a gazdasági és egyéb szolgáltatásokat, 270 pedig az építőipari kivitelezést érintette. A közüzemi szolgáltatások közül a legtöbb, 294 panasz a villamosenergia, napenergia, hőszivattyú kategóriában, a közlekedésen belül pedig 287 pedig a légi személyszállításban érkezett.

Idéntől egyébként a fogyasztóvédelmi törvény módosítása miatt a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) végső felhasználóként, fogyasztói minőségben fordulhatnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő békéltető testületekhez termékvásárlás vagy szolgáltatás igénybevétele esetén. Ennek köszönhetően a jogviták a bírósági eljáráshoz képest egyszerűbben, gyorsabban és költségkímélőbben rendezhetők ezen vállalkozások számára is.

A fogyasztói jogviták rendezésében országszerte nyolc békéltető testület nyújt segítséget a fogyasztóknak és a kkv-knak: a Baranya, a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Csongrád-Csanád, a Fejér, a Győr-Moson-Sopron, a Hajdú-Bihar és a Pest Vármegyei Békéltető Testület, valamint a Budapesti Békéltető Testület. A Békéltető Testülethez minden fogyasztó ingyenesen fordulhat, nem kell eljárási díjat vagy illetéket fizetniük, és a vitás kérdések bíróságon kívüli, gyors és olcsó rendezése a termékeket árusító és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és a fogyasztók közös érdeke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Miért fontos a szerződéses dolgozói járat a termelő cégeknek?

szerződéses buszjárat

A termelés folyamatossága sokszor már a munkanap kezdete előtt eldől. Egy jól megszervezett szerződéses járat segíthet abban, hogy a dolgozók időben érkezzenek, a műszakváltások zökkenőmentesen történjenek, és a vállalat működése kiszámíthatóbb legyen.

Miért fontos a pontos munkakezdés a termelésben?

A gyártó- és logisztikai vállalatok számára a pontos munkakezdés a folyamatos működés egyik alapfeltétele. Ha egy műszak késve indul, annak hatása könnyen végiggyűrűzhet a teljes napi termelésen, befolyásolhatja a gyártási ütemtervet, a kiszállításokat és akár a megrendelések teljesítését is. Sok esetben nem a gyártósor vagy a technológia okozza a fennakadást, hanem az, hogy a munkavállalók nem tudnak időben eljutni a telephelyre. Ezért a munkába járás megszervezése üzleti kérdés is.

Hogyan segíti a szerződéses buszjárat a vállalat működését?

A szerződéses buszjárat olyan kényelmes dolgozói személyszállítási megoldás, amely a vállalat működéséhez igazodik. A járatok indulási időpontja, útvonala és megállói a műszakrendhez és a dolgozók lakóhelyéhez igazíthatók, így a munkavállalók egyszerre és kiszámíthatóan érkezhetnek meg. Ennek köszönhetően pontosabbá válhatnak a műszakkezdések, csökkenhetnek a késésekből eredő fennakadások, egyszerűbbé válik a napi munkaszervezés, stabilabbá válhat a termelés. A szerződéses járat ezért nem csupán közlekedési szolgáltatás, hanem a vállalat üzletmenetének egyik támogató eleme.

Miért jelent előnyt a szerződéses járat több műszakos munkarendben?

A több műszakban működő vállalatoknál különösen fontos, hogy az egyik műszak időben átadhassa a munkát a következőnek. Egy kisebb csúszás is jelentős fennakadást okozhat, ha egyszerre több dolgozó késik. A szerződéses dolgozói buszjárat lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a műszakkezdésekhez igazodva érkezzenek meg, így gördülékenyebbé válhatnak a műszakváltások és csökkenhet a termeléskiesés kockázata.

Milyen szerepe van a dolgozói személyszállításnak a logisztikában?

A logisztikai központokban és raktárakban a munkafolyamatok szigorú időrend szerint zajlanak. A rakodás, az árumozgatás és a kiszállítás egymásra épülő folyamatok, ezért a késések könnyen hatással lehetnek a teljes ellátási láncra. A szerződéses dolgozói buszjárat hozzájárulhat ahhoz, hogy a dolgozók időben megkezdjék a munkát, ezáltal kiszámíthatóbbá váljon a logisztikai működés és csökkenjenek a késésekből adódó kockázatok.

Milyen előnyöket jelent a szerződéses buszjárat a munkavállalók számára?

A dolgozók számára a munkába járás minden munkanap része. Ha ez kiszámítható és kényelmes, az a munkakezdésre és a közérzetre is pozitív hatással lehet. A szerződéses buszjárat előnye, hogy a munkavállalóknak nem kell a forgalommal, a parkolással vagy a tömegközlekedési csatlakozásokkal foglalkozniuk. A kényelmes utazás hozzájárulhat ahhoz, hogy nyugodtabban érkezzenek meg a munkahelyükre.

Milyen vállalatoknak érdemes szerződéses dolgozói járatot indítani?

A szerződéses dolgozói járat elsősorban azoknak a vállalatoknak jelent előnyt, ahol nagyobb létszámú munkavállaló dolgozik, több műszakos munkarend működik, vagy a telephely nehezen közelíthető meg tömegközlekedéssel. Nagyon gyakori megoldás gyártóüzemekben, ipari parkokban, logisztikai központokban, raktárbázisokon, városon kívüli telephelyeken.

Milyen járművekkel működhet egy szerződéses járat?

A megfelelő jármű kiválasztása mindig a dolgozói létszámtól és az útvonal sajátosságaitól függ. Kisebb csoportok esetében egy korszerű Mercedes-Benz Sprinter kisbusz is ideális lehet, míg nagyobb vállalatok számára különböző férőhelyes autóbuszok biztosíthatják a napi dolgozói szállítást. A rendszeresen karbantartott, klimatizált járművek kényelmes utazást nyújtanak, miközben a rugalmas útvonaltervezés lehetővé teszi, hogy a járatok a vállalat működéséhez igazodjanak.

A szerződéses dolgozói járat a stabil működés egyik alapja

A vállalatok hosszú távú sikeréhez nemcsak a modern technológia vagy a jól szervezett termelés járul hozzá, hanem az is, hogy a dolgozók minden nap időben és biztonságosan megérkezzenek a munkahelyükre. A szerződéses járat kiszámítható, költséghatékony és kényelmes megoldást jelent a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt, ezért egyre több cég tekint rá stratégiai HR-eszközként, nem csupán közlekedési szolgáltatásként.

A cikk megírásában az ABUSZ Kft. szakértői működtek közre, akik több mint három évtizede foglalkoznak szerződéses dolgozói járatok, céges buszjáratok és buszos személyszállítási szolgáltatások szervezésével országszerte. Szakmai tapasztalataik alapján rendszeresen osztanak meg gyakorlati tanácsokat a vállalati személyszállításról, a munkába járás optimalizálásáról és a dolgozói mobilitás hatékony megszervezéséről. További szakmai tartalmak és a szerződéses dolgozói személyszállítás szolgáltatás részletei az abusz.hu weboldalon érhetők el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

24 milliárd forint értékben érkezett kérelem a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez a második negyedévben

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. második negyedévében 79 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 24 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.

A TSZSZ az időszakban 36 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 665 millió forintot ítélt meg, 38 ügy vizsgálata jelenleg is folyamatban van. Emellett 6 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A befogadott ügyek száma az előző év azonos időszakához képest 68 százalékkal nőtt.

A kérelmek zöme továbbra is az egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez, de érkezett kérelem vasúti fejlesztéssel és kikötői beruházással kapcsolatban is.

2027. január 1-től módosul a TSZSZ működését szabályozó törvény, bővül a kérelmezők köre az építőipari beszállítókkal, pontosabbak lesznek a minőség vizsgálatának az alapvető követelményei, a pótmunka vizsgálatának lehetőségei, a megrendelői túlfizetés vizsgálata, és a szerződéses biztosítékok teljeskörű vizsgálata.

,,Fontos változás, hogy a kikerül a törvényből az, hogy a TSZSZ hatásköre nem vonatkozik azokra a közlekedési infrastrukturális beruházásokra, amelyeket olyan gazdasági társaságok rendeltek meg, amelyek az állam 100 százalékos tulajdonában álltak, valamint azok a fejlesztések, amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknak számítanak „

– hangsúlyozta Koós Gábor a TSZSZ vezetője.

A második negyedévben a TSZSZ vezetői és munkatársai Debrecenben, Győrben és Pécsen, a területi kamaráknál tartottak oktatást a helyi szervezet tagjainak.

Az illetékes tárca és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független szakvéleményt adó szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss