Ipar

Teljeskörű e-mobilitási megoldások logisztikai cégeknek a Siemenstől

Rohamos ütemben zajlanak az elektromos jármű beszerzések a logisztikai vállalatoknál, ami nem csoda, hiszen egyre nagyobb rajtuk nemcsak a piaci, hanem a szabályozói nyomás is, hogy zöldítsék flottáikat.

A Siemens szakértőjével arról beszélgettünk, számukra milyen szolgáltatásokat tud nyújtani a vállalat a hardveres megoldásoktól (töltőinfrastruktúra), a szoftveres rendszereken át (pl. back-end rendszerek, flottamenedzsment, töltési szolgáltatások), egészen a szerviz- és egyéb kiegészítő szolgáltatásokig.

Már a tervezési fázistól

Lehetőség szerint már a tervezési fázisban, vagy akár még az előtt érdemes a Siemenshez fordulni egy új elektromos jármű (EV) töltő infrastruktúra kiépítésénél, mivel széleskörűek a lehetőségek. Akár a teljes töltési hálózat kialakítását is biztosítjuk logisztikai vállalatok számára – tudjuk meg Négyesi Szilárdtól, a Siemens Zrt. szakértőjétől. – Ehhez kötődve, a töltők mellett, a kínálatunkba tartoznak töltő- és flottamenedzsment szoftverek, amelyekkel például útvonal optimalizációt lehet végezni, figyelembe véve pl. a járművek menet- és pihenő idejét, illetve szezonális szempontokat (pl. külső hőmérséklet, szezonális csúcsidőszakok). Lehetőség van végponti, akár nagy teljesítményű töltési infrastruktúra kialakítására a logisztikai partnerek ügyfeleinél is, amelyek ki- és berakodás közben használhatóak. Elérhetőek lehetnek emellett ún. „Employee charging” töltési megoldások is, így egy cég saját gépjármű-flottájának töltése elszámolható otthontöltési lehetőségek biztosításával a munkavállalók számára.

A gyorstöltés jövője

A potenciális partnerek igényeire szabva többféle töltő elérhető a vállalatnál. A szakértő a váltakozó áramú (AC) töltéshez az épületfelügyeleti rendszerekbe integrálható VersiCharge Gen 3 sorozatot emeli ki, az egyenáramú gyorstöltéshez (DC) pedig a moduláris, könnyen bővíthető SICHARGE D kompakt töltőiket javasolja. Ez utóbbi kapcsán hozzáteszi, hogy hamarosan akár 400 kW teljesítményt is kiszolgálnak, ami már bőven elegendő ahhoz, hogy azon kettő vagy akár több autó is osztozhasson. A SICHARGE UC termékcsaládot pedig kifejezetten e-buszok és e-kamionok töltésére fejlesztették ki, és akár 800 kW teljesítményre képesek.

Itt említeném meg a tárolókat, amelyek technikai szintlépést jelentenek, és egy helyi mikrogrid hálózat alapját adhatják – folytatja a Siemens szakértője. – Ilyen például a SIESTORAGE NEO akkumulátoros energiatároló, ami kisteljesítményű hálózati csatlakozás esetén is lehetővé teszi, hogy nagyteljesítményű EV töltőt telepítsünk. Ennél a megoldásnál a hálózatról először az energiatároló akkumulátorát töltjük fel, ami aztán gyorstöltőként üzemel, és akár több autó is rácsatlakozhat egyszerre. További előnye, hogy képes a napelemes rendszerekből érkező villamos energiát is eltárolni.

Egy-egy ilyen tároló akár 4x92kW teljesítmény leadására is képes, a rendszerrel pedig akár egy jelenleg 2×22 kW teljesítményű AC oszlopot ellátó hálózati kapcsolatról is kiszolgálható a nagyteljesítményű villámtöltés.

Ez az energiatároló most 164 kWh-s modulokban kapható, de egy rendszerbe négy ilyen modul is összefűzhető, így akár 656 kWh-s maximális tárolókapacitás is elérhető. Ebből akár 6 db 100 kW-s villanyautó akkumulátora is feltölthető közvetlenül egymás után (vagy ebből 4 párhuzamosan), megállás nélkül. Persze, egy 100 kW-s akkupakkot nagyon ritkán töltenek üres állapotból 100%-ra villámtöltőn. A realisztikusabb, 15-75%-os töltési tartománnyal számolva akár 10-11 autó feltöltésére is elegendő lehet az akkumulátoraiban tárolt energia. Ennél nagyobb kihasználtság esetén már valószínűleg megéri az adott helyszínre kiépíteni a megfelelő hálózati kapcsolatot is – magyarázza.

Távdiagnosztika

A Siemens nem engedi el ügyfelei kezét az infrastruktúra kiépítése után sem: nemrég távdiagnosztikával és expresszellátási szolgáltatással egészítette ki, és tette még hatékonyabbá az e-mobilitási szervizportfolióját. Ennek köszönhetően az országszerte használt és a jövőben üzembe álló, töltőik távolról, közvetlenül is diagnosztizálhatóak, a back-end felügyeleti rendszereket kiegészítve. Így, ha szükséges, a digitálisan beérkező információk alapján, a vállalat szakemberei minimális reakcióidő alatt tudnak megoldásokat javasolni, vagy akár azokat távolról végrehajtani. Ezzel gyakorlatilag folyamatos maradhat a töltési szolgáltatás, akkor is, ha újraindításra, teljesítménykorlátozásra vagy a beállítások módosítására van szükség, és gyorsan azonosítható egy-egy meghibásodott alkatrész is.

Flottamenedzsment

Szoftveres megoldásainkkal is tudunk segíteni az ügyfeleknek – kanyarodik vissza a szakértő a hardveres lehetőségektől a beszélgetés elején említett szolgáltatásokhoz. – Ilyen a Siemens kifejezetten elektromos flottákra kialakított backend rendszere, a DepotFinity, és különböző csomagjai is. Ezzel például menetrendezni lehet a gépjárműveket, és ajánlást készíteni, hogy melyik gépjárművünket milyen szintig kell feltölteni adott időjárási körülmények között, hogy a tervezett napi futását biztosan tudja hozni. Mert lehet, hogy nem minden esetben kell 100 százalékra tölteni egy gépjárművet, hogyha tudjuk, hogy mondjuk csak 150 kilométert fog menni aznap. Ez esetben 60 százalékos töltöttséggel tökéletesen megcsinálja az utat, és utána ugyanúgy vissza fog állni tölteni.

Hálózat-optimalizálás és tűzbiztonság

A teljeskörűséghez az is hozzátartozik, hogy logisztikai partnereink számára is elérhető a Siemens teljes további portfóliója – fejti ki a szakértő. – Gyakran találkozunk azzal, hogy a hálózatban még van ki nem használt kapacitás, ami megfelelő energiaelosztási vagy intelligens kapacitást bővítő eszközökkel kinyerhető. Emellett például tűzbiztonsági megoldásokat is kínálunk a töltési infrastruktúrákhoz, ami az EV akkumulátorok tűzvédelme miatt szintén egyre fontosabb terület a jövőben, különösen a korai észlelésre fókuszálva.

Ez is mutatja, hogy a közlekedés világa továbbra is rohamosan fejlődik, ezért a Siemens elkötelezett amellett, hogy teljes körű megoldást kínáljon ügyfeleinek, hogy segítse őket az e-mobilitásra való sikeres berendezkedésben. – teszi hozzá végül Négyesi Szilárd.

www.siemens.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:logisztikai megoldások Siemens teljeskörű

Up Next

Tovább gyorsulhat az ipari automatizáció

Don't Miss

Hatmilliónál is több e-autót adtak el az első félévben – de mi lesz a töltéssel?

Ipar

Küszöbön a magyar űripari központ elindítása

A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. a régióban egyedülálló űripari ökoszisztémája három pillérből épül fel, melynek első pillére a REMTECH űrközpontban megvalósuló űreszközgyártás.

A csúcstechnológiás gyártási kapacitást biztosító központ építése a napokban újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen a 4000 négyzetméteres épület elérte legmagasabb pontját, várhatóan 2026. második felében adják át. A jövő technológiáját képviselő, 85 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremtő martonvásári űrközpontban közepes méretű – legfeljebb 400 kilogrammos – műholdak gyártása, összeszerelése, integrációja és tesztelése zajlik majd, itt készül a HUSAT program 8 darab, alacsony földkörüli pályán keringő műholdja is. A REMTECH olyan világszínvonalú innovációs központ lesz, amely szerteágazó technológiai képességekkel kapcsolódik a régiós K+F+I tevékenységekhez, a világ vezető űripari nagyvállalataihoz és űrügynökségeihez.

„Az űripar óriási lehetőséget rejt magában, amelyben nem akarunk lemaradni, részt veszünk a globális versenyben. A 4iG Csoport által megvalósított martonvásári REMTECH űrtechnológiai gyártó- és innovációs központ fontos lépés a magyarországi űripari ökoszisztéma további fejlesztésében, illetve abban, hogy meghatározó űripari szereplővé válhassunk a régióban. A magyar műholdgyártási képesség ráadásul nem csupán gazdasági, hanem biztonsági és szuverenitási kérdés is”

– emelte ki a REMTECH bokrétaünnepségén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

„A REMTECH sokkal több mint egy új épület: a teljes űripari ökoszisztémánk része és egyben olyan high-tech központ, amely Magyarország számára ismét helyet biztosít a nemzetközi technológiai térképen, valamint kulcsszerepet játszik a legnagyobb magánfinanszírozásból megvalósuló régiós űrprogram, a HUSAT sikerében is”

– tette hozzá Sárhegyi István a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. vezérigazgatója.

Az űripari ökoszisztéma második meghatározó pillére a nagyszabású HUSAT műholdprogram, melynek keretében a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. egy geostacionárius pályán keringő (HUGEO), valamint további nyolc (6+2) alacsony földkörüli pályán keringő (HULEO) műholdat tervez 2032-ig felbocsátani, illetve pályára állítani és üzemeltetni. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. célja, a program kapcsán is, hosszú távú partnerségek kialakítása meghatározó nemzetközi iparági szereplőkkel.

A HUSAT programhoz kapcsolódó földi antennarendszer, valamint a két irányító és adatfeldolgozó állomás az ökoszisztéma harmadik kulcsfontosságú eleme. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. már korábban megállapodást kötött a német CPI Vertex Antennentechnik vállalattal a HUSAT műholdjainak kommunikációját biztosító legmodernebb földi antennarendszer kiépítésére, melynek során az állomásokhoz központi antennarendszereket – összesen 8db, 9-11,5 méter átmérőjű parabola antennát és hozzátartozó rádiófrekvenciás eszközöket – telepítenek.

A közelmúltban elindított, a technológiai és együttműködési lehetőségek feltárását és az innováció előmozdítását célzó nemzetközi partnerségek új távlatokat nyitnak a hazai űriparban és segítségükkel jelentősen bővülhet az ESA-, EUSPA- és Horizon-források elérése is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Kik Európa innovátorai?

Kijött a szabadalmi lista- ezek az országok és cégek vezetnek.

2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz – derült ki szervezet közléséből.

A legtöbb bejelentés a számítógépes technológia területére érkezett. Ezt követte a legerősebb növekedést felmutató „elektromos gépek, berendezések és energia” szektor, amelyet elsősorban a tiszta energia technológiák, köztük az akkumulátorinnovációk hajtottak. Harmadik helyen szerepelt a digitális kommunikáció, amelyet az orvosi technológia, majd a közlekedési szektor követ.

A benyújtott szabadalmak terén ugyanakkor nem dominálnak az EU-központú vállalatok: az első ötben távol-keleti, illetve amerikai cég található. A legnagyobb európai szereplő, a Siemens a hatodik helyre került fel.

A legtöbb bejelentést adó vállalatok rangsora, és szabadalmi bejelentések száma:

Samsung (5107)
Huawei (4322)
LG (3623)
Qualcomm (3015)
RTX (2061)
Siemens (1830)

A teljes lista elérhető itt.

Kik adnak be szabadalmakat?

Szervezeti megbontás szerint a legtöbb szabadalmi bejelentést (71%) a nagyvállalatok adtak be, melyet a KKV-k, egyéni bejelentők (22%), illetve az egyetemek, kutatási intézmények (7%) követnek.

Míg a legtöbb innovációs bejelentés az USA-hoz kötődik, az európai országok tekintetében a toplista így alakult:

Németország (25033 szabadalmi bejelentés)
Franciaország (10980 szabadalmi bejelentés)
Hollandia (7054 szabadalmi bejelentés)
Svédország, (4936 szabadalmi bejelentés)
Olaszország (4853 szabadalmi bejelentés)

Magyarországról 139 szabadalmi bejelentést regisztrált a szervezet, ezzel hazánk Görögország (107 bejelentés) és Szlovénia (156 bejelentés) között foglal helyet. Közvetlen szomszédaink közül Szlovákia 62 bejelentéssel, Románia pedig 63-mal szerepel a listán, míg Ausztriából 2146 szabadalmi bejelentés érkezett.

Tavaly az európai szabadalmi bejelentések negyedében legalább egy női feltaláló is szerepelt. A legtöbb női innovátort felmutató ország közé Spanyolország (42%), Belgium (32%) és Franciaország (31%) tartozik.

A legnagyobb európai szereplő

Legnagyobb európai, vállalati szereplőként, a Siemens 1830 szabadalmat adott be a tavalyi év során, melyek negyede a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia területére vonatkozott. A német székhelyű technológiai vállalat munkatársainak közel 16 százaléka dolgozik a kutatás-fejlesztés területén, mely tevékenységre tavaly 6,3 milliárd eurót fordított a cég. Az alkalmazottak hozzávetőlegesen 5 300 újítást jelentettek be világszerte. Ez éves szinten számolva – 220 munkanappal – napi 24 innováció.

A Siemens így világszerte összesen 41 700 engedélyezett szabadalommal rendelkezik. A vállalat megoldásai többek közt az intelligens adatelemzéstől, a digitális ikrek szimulációjáig terjednek, hozzájárulva a hatékonyabb és fenntarthatóbb gyártáshoz, energiaellátáshoz, mobilitáshoz és infrastruktúrához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A vivo bejelentette a Robotics Lab létrehozását

Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke

2025. március 25-én kezdetét vette a Boao Fórum Ázsiáért éves konferenciája Hainan szigetén, Boao városában.

A vivo, amely immár negyedik egymást követő éve a rendezvény stratégiai partnere, és idén a Boao Fórum Ázsia Igazgatótanácsának új tagjaként is bemutatkozott, forradalmi innovációit tárta a világ elé. A vállalat bemutatta a Blue Technology Matrix technológiai ökoszisztémáját (BlueImage, BlueLM, BlueOS, BlueChip, BlueVolt), a vivo Vision kevert valóságú technológiával ellátott headsetet, a 6G fejlesztéseit és még sok mást. Emellett a hamarosan megjelenő csúcskategóriás okostelefonja, a vivo X200 Ultra elnyerte a „Boao Fórum Ázsiáért hivatalos okostelefonja” címet.

A vivo jövőképe a technológia és az emberiség kapcsolatáról

Március 25-én délután a Boao Fórum keretében megtartott „vivo Release Moment” eseményen Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke beszédében a „Technológia jövője és az emberiség kapcsolata” témát járta körül. Hu szerint a mobiltelefon-ipar Kína technológiai innovációinak tükörképe, és a vivo fejlődése ennek az iparágnak az előrehaladását tükrözi. Hangsúlyozta, hogy a vállalat három évtizedes fejlődése során mindig három alapelv mentén haladt: a hosszú távú gondolkodás, az emberközpontú szemlélet és az együttműködésen alapuló fejlődés volt a kulcs.

A vivo négy egymást követő évben vezette a kínai okostelefon-piacot piaci részesedés tekintetében, és ma már több mint 500 millió felhasználót szolgál ki 60-nál is több országban és régióban.

Hu kiemelte, hogy az okostelefon-ipar az elmúlt évtizedekben új iparágak inkubátoraként működött, gyökeresen átalakítva az emberek életét és munkáját. Napjainkban az AI és a robotika a digitális és a fizikai világ csúcstechnológiai vívmányai, ám ezek a területek még mindig viszonylag elkülönülten léteznek. Az okostelefon-ipar, amely hatalmas felhasználói bázissal, előretekintő technológiai ökoszisztémával és széles körű alkalmazási lehetőségekkel rendelkezik, híd lehet a digitális és fizikai világ között. A jövőben a robotika az okostelefon-ipar egyik kulcsterületévé válhat, ötvözve a digitális kapcsolatokat a fizikai képességekkel – mindezt emberközpontú megközelítéssel és a felhasználói élmény maximalizálása érdekében.

A vivo standját számos érdeklődő látogatta meg a Boao Fórum Ázsiáért konferencián

A vivo Robotics Lab és az első kevert valóságú headset bemutatása

Hu bejelentette, hogy a vivo hivatalosan is létrehozta a vivo Robotics Labot. A vállalat az elmúlt évtizedben megszerzett BlueTech tapasztalatát – amely olyan területeket ölel fel, mint a mesterséges intelligencia és a képalkotás – most a robotika fejlesztésére fordítja. A vállalat célja, hogy a robotok „agyának” és „szemének” fejlesztésére összpontosítson, kihasználva a valós idejű térbeli számítási képességeket, amelyeket a vivo Vision kevert valóságú headset fejlesztése során szerzett.

A vivo nemcsak ipari robotikában gondolkodik, hanem a fogyasztói piacra is fókuszál, és olyan robotikai termékeket fejleszt, amelyek a mindennapi élet részévé válhatnak az otthonokban és a személyes használat során. A vállalat célja, hogy a laboratóriumi innovációkat valódi élethelyzetekben alkalmazható megoldásokká alakítsa, folyamatos fejlesztéssel és a felhasználói visszajelzések alapján történő fokozatos termékfejlesztéssel.

A vivo Vision, amely a Boao Fórumon mutatkozott be először, a vivo kevert valóság (MR) technológiával kapcsolatos törekvéseinek mérföldköve. Ezt a lendületet tovább viszi a vivo X200 Ultra, amely a következő hónapban kerül piacra, és amely a vállalat legújabb képalkotási innovációit ötvözi.

A vivo hosszú távú célja, hogy a robotika révén még inkább megkönnyítse az emberek mindennapi életét, és ehhez iparági partnerekkel együttműködve dolgozik azon, hogy a robotok világszerte eljuthassanak az otthonokba.