Connect with us

Ipar

Teljeskörű e-mobilitási megoldások logisztikai cégeknek a Siemenstől

logisztikai

Rohamos ütemben zajlanak az elektromos jármű beszerzések a logisztikai vállalatoknál, ami nem csoda, hiszen egyre nagyobb rajtuk nemcsak a piaci, hanem a szabályozói nyomás is, hogy zöldítsék flottáikat.

A Siemens szakértőjével arról beszélgettünk, számukra milyen szolgáltatásokat tud nyújtani a vállalat a hardveres megoldásoktól (töltőinfrastruktúra), a szoftveres rendszereken át (pl. back-end rendszerek, flottamenedzsment, töltési szolgáltatások), egészen a szerviz- és egyéb kiegészítő szolgáltatásokig.

Már a tervezési fázistól

Lehetőség szerint már a tervezési fázisban, vagy akár még az előtt érdemes a Siemenshez fordulni egy új elektromos jármű (EV) töltő infrastruktúra kiépítésénél, mivel széleskörűek a lehetőségek. Akár a teljes töltési hálózat kialakítását is biztosítjuk logisztikai vállalatok számára – tudjuk meg Négyesi Szilárdtól, a Siemens Zrt. szakértőjétől. – Ehhez kötődve, a töltők mellett, a kínálatunkba tartoznak töltő- és flottamenedzsment szoftverek, amelyekkel például útvonal optimalizációt lehet végezni, figyelembe véve pl. a járművek menet- és pihenő idejét, illetve szezonális szempontokat (pl. külső hőmérséklet, szezonális csúcsidőszakok). Lehetőség van végponti, akár nagy teljesítményű töltési infrastruktúra kialakítására a logisztikai partnerek ügyfeleinél is, amelyek ki- és berakodás közben használhatóak. Elérhetőek lehetnek emellett ún. „Employee charging” töltési megoldások is, így egy cég saját gépjármű-flottájának töltése elszámolható otthontöltési lehetőségek biztosításával a munkavállalók számára.

A gyorstöltés jövője

A potenciális partnerek igényeire szabva többféle töltő elérhető a vállalatnál. A szakértő a váltakozó áramú (AC) töltéshez az épületfelügyeleti rendszerekbe integrálható VersiCharge Gen 3 sorozatot emeli ki, az egyenáramú gyorstöltéshez (DC) pedig a moduláris, könnyen bővíthető SICHARGE D kompakt töltőiket javasolja. Ez utóbbi kapcsán hozzáteszi, hogy hamarosan akár 400 kW teljesítményt is kiszolgálnak, ami már bőven elegendő ahhoz, hogy azon kettő vagy akár több autó is osztozhasson. A SICHARGE UC termékcsaládot pedig kifejezetten e-buszok és e-kamionok töltésére fejlesztették ki, és akár 800 kW teljesítményre képesek.

Itt említeném meg a tárolókat, amelyek technikai szintlépést jelentenek, és egy helyi mikrogrid hálózat alapját adhatják – folytatja a Siemens szakértője. –  Ilyen például a SIESTORAGE NEO akkumulátoros energiatároló, ami kisteljesítményű hálózati csatlakozás esetén is lehetővé teszi, hogy nagyteljesítményű EV töltőt telepítsünk. Ennél a megoldásnál a hálózatról először az energiatároló akkumulátorát töltjük fel, ami aztán gyorstöltőként üzemel, és akár több autó is rácsatlakozhat egyszerre. További előnye, hogy képes a napelemes rendszerekből érkező villamos energiát is eltárolni.

Egy-egy ilyen tároló akár 4x92kW teljesítmény leadására is képes, a rendszerrel pedig akár egy jelenleg 2×22 kW teljesítményű AC oszlopot ellátó hálózati kapcsolatról is kiszolgálható a nagyteljesítményű villámtöltés.

Ez az energiatároló most 164 kWh-s modulokban kapható, de egy rendszerbe négy ilyen modul is összefűzhető, így akár 656 kWh-s maximális tárolókapacitás is elérhető. Ebből akár 6 db 100 kW-s villanyautó akkumulátora is feltölthető közvetlenül egymás után (vagy ebből 4 párhuzamosan), megállás nélkül. Persze, egy 100 kW-s akkupakkot nagyon ritkán töltenek üres állapotból 100%-ra villámtöltőn. A realisztikusabb, 15-75%-os töltési tartománnyal számolva akár 10-11 autó feltöltésére is elegendő lehet az akkumulátoraiban tárolt energia. Ennél nagyobb kihasználtság esetén már valószínűleg megéri az adott helyszínre kiépíteni a megfelelő hálózati kapcsolatot is – magyarázza.

Távdiagnosztika

A Siemens nem engedi el ügyfelei kezét az infrastruktúra kiépítése után sem: nemrég távdiagnosztikával és expresszellátási szolgáltatással egészítette ki, és tette még hatékonyabbá az e-mobilitási szervizportfolióját. Ennek köszönhetően az országszerte használt és a jövőben üzembe álló, töltőik távolról, közvetlenül is diagnosztizálhatóak, a back-end felügyeleti rendszereket kiegészítve. Így, ha szükséges, a digitálisan beérkező információk alapján, a vállalat szakemberei minimális reakcióidő alatt tudnak megoldásokat javasolni, vagy akár azokat távolról végrehajtani. Ezzel gyakorlatilag folyamatos maradhat a töltési szolgáltatás, akkor is, ha újraindításra, teljesítménykorlátozásra vagy a beállítások módosítására van szükség, és gyorsan azonosítható egy-egy meghibásodott alkatrész is.

Flottamenedzsment

Szoftveres megoldásainkkal is tudunk segíteni az ügyfeleknek – kanyarodik vissza a szakértő a hardveres lehetőségektől a beszélgetés elején említett szolgáltatásokhoz. – Ilyen a Siemens kifejezetten elektromos flottákra kialakított backend rendszere, a DepotFinity, és különböző csomagjai is. Ezzel például menetrendezni lehet a gépjárműveket, és ajánlást készíteni, hogy melyik gépjárművünket milyen szintig kell feltölteni adott időjárási körülmények között, hogy a tervezett napi futását biztosan tudja hozni. Mert lehet, hogy nem minden esetben kell 100 százalékra tölteni egy gépjárművet, hogyha tudjuk, hogy mondjuk csak 150 kilométert fog menni aznap. Ez esetben 60 százalékos töltöttséggel tökéletesen megcsinálja az utat, és utána ugyanúgy vissza fog állni tölteni.

Hálózat-optimalizálás és tűzbiztonság

A teljeskörűséghez az is hozzátartozik, hogy logisztikai partnereink számára is elérhető a Siemens teljes további portfóliója – fejti ki a szakértő. – Gyakran találkozunk azzal, hogy a hálózatban még van ki nem használt kapacitás, ami megfelelő energiaelosztási vagy intelligens kapacitást bővítő eszközökkel kinyerhető. Emellett például tűzbiztonsági megoldásokat is kínálunk a töltési infrastruktúrákhoz, ami az EV akkumulátorok tűzvédelme miatt szintén egyre fontosabb terület a jövőben, különösen a korai észlelésre fókuszálva.

Ez is mutatja, hogy a közlekedés világa továbbra is rohamosan fejlődik, ezért a Siemens elkötelezett amellett, hogy teljes körű megoldást kínáljon ügyfeleinek, hogy segítse őket az e-mobilitásra való sikeres berendezkedésben. – teszi hozzá végül Négyesi Szilárd.

www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Ipar

Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén

A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár – derül ki az EY friss tanulmányából, amely több mint 200 – köztük 16 magyar – vállalat első, uniós irányelvek (CSRD) szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte.

Az érintett cégek döntő többségének már van ESG felelőse és stratégiája. A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából.

A vizsgált jelentések terjedelme jelentős eltérést mutatott: a legrövidebb 33, a leghosszabb 412 oldalas volt, míg átlagosan 120 oldalt tettek ki. A legátfogóbb dokumentumok a pénzügyi szektorhoz köthetők, ahol a befektetői elvárások és a szabályozói megfelelés egyaránt részletes tartalmat követelnek meg. Az elemzett vállalatok közel fele, míg idehaza a cégek többsége (58%) már rendelkezik olyan belső jelentéstételi politikával, amely rögzíti, hogy a társaság miként készíti el a fenntarthatósági jelentéseit. Szinte az összes jelentéstevőnek (88%) van fenntarthatósági stratégiája, míg tízből nyolc cég rendelkezik dedikált ESG-felelőssel.

A társaságok átlagosan hét kiemelt területet határoztak meg a kettős lényegességi felmérés (Double Materiality Assessment, DMA) során, ami azt vizsgálja, hogy mely fenntarthatósági hatások jelentősek a vállalat, és annak értéklánca szempontjából, illetve milyen pénzügyi kockázatok és lehetőségek merülhetnek fel. Ezek közül az éghajlatváltozás jellemzően minden iparágban releváns volt, csak nagyon alapos indoklással hagyható ki, továbbá a saját munkaerőre és vállalatirányításra vonatkozó közzétételek is iparágtól függetlenül relevánsak. A körforgásos gazdaság, az értékláncban dolgozók, a fogyasztók és végfelhasználók, illetve a biológiai sokféleség és ökoszisztémák szintén lényeges témaként szerepeltek a 216 vállalat napirendjén.

„A CSRD-jelentések első alkalommal adnak képet az érintett vállalatok fenntarthatósági érettségéről. A következő lépés, hogy az adatalapú, stratégiai megközelítés a napi működés részévé váljon és a cégek kialakítsák az ehhez szükséges tartalmi és formai keretrendszert

– emelte ki Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere.

„Ehhez elengedhetetlen a fenntarthatóság szervezeti integrációja, amihez a kulcs a közös célrendszer, az egyértelmű felelősségi körök és a világos ösztönzési folyamatok kialakítása”

– tette hozzá az EY szakértője.

A cégeknek a jelentéstételt üzleti szempontból is érdemes kiértékelniük, különös tekintettel a kettős lényegességi felmérésre. A sikeres adatszolgáltatáshoz elengedhetetlen a szervezeti és informatikai háttér megerősítése, a megfelelő belső kontrollkörnyezet kialakítása, valamint a komplex adatforrások – például az átállási tervek és klímakockázatok – hatékony kezelése. A cél a megfelelésen túl a fenntarthatósági teljesítmény javítása és az üzleti értékteremtés. Ezt az ESG-minősítések javításával, a zöld finanszírozási lehetőségek kiaknázásával és a kockázatok tudatos elhárításával érhetik el a döntéshozók.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Magyar hallgatók a jövő önvezető autóit építik

Önvezető autók – álom vagy valóság? Vajon a magyar diákok kezében van a kulcs a forradalmi technológiához? Két ifjú tehetség bebizonyította, hogy a válasz igen!

Kis Mihály Bence és Varga Dániel Jonatán ugyanis letarolta a RobonAUT versenyt, megmutatva, hogy a magyar mérnökhallgatók is élen járnak az önvezető technológiák fejlesztésében. Miért olyan fontos ez? Mit gondol a magyar társadalom az autonóm (önvezető) járművekről?

Két ifjú magyar mérnök bizonyította, hogy a jövő intelligens közlekedése már a küszöbön áll. Kis Mihály Bence, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) mesterképzéses hallgatója és a Bosch gyakornokprogramjának tagja, valamint csapattársa, aki ugyancsak BME mesterképzéses hallgató, Varga Dániel Jonatán egy teljesen egyedi, önvezető modellautóval diadalmaskodott a RobonAUT megmérettetésen, amelyet a BME szervezett. A 16. RobonAUT versenyen minden induló egyforma alapjárművet kapott, amelyet egyedi módon alakíthattak át. A feladat mindenkinek egyformán nehéz volt, hiszen ugyanazon a pályán ugyanazokat az ügyességi és gyorsasági feladatokat kellett végrehajtani.

Mihály és Dániel „Sufnituning Kft.” elnevezésű csapata a Verdák című rajzfilm Matukája által inspirált „Mateszre“ keresztelt járgányukkal érte el a sikert. Egyedi műszaki megoldásokkal, kifinomult szoftveres trükkökkel és áldozatos munkával utasították maguk mögé a teljes mezőnyt. A jármű különlegessége a hátsókerék-kormányzás, amely szűkebb kanyarodást és jobb manőverezést tesz lehetővé.

Kis Mihály Bence: Már korábban is indult a RobonAUT versenyen, így tapasztalatokkal felvértezve vágott neki az idei megmérettetésnek. A Boschnál hardverfejlesztő gyakornokként dolgozik, jelenleg egy nyomásimpulzus alapú tesztrendszert fejleszt nyomásszenzorokhoz. Saját bevallása szerint a döntő előtti három napban összesen 11 órát aludtak, közel 9 000 sor kódot írtak, az összegyűlt telemetria adatok mennyisége pedig több, mint 1 GB volt.

Varga Dániel Jonatán: Bence csapattársa, szintén a BME mesterképzéses hallgatója, aki a „Sufnituning Kft.” sikeréhez szoftveres megoldásokkal járult hozzá. Ő felelt az útvonalkereső algoritmusért és a legjobb menetdinamikához szükséges modellalapú szabályozásért.

A RobonAUT versenyen elért eredmények igazolják, hogy a fiatalok elkötelezettek az autonóm járművek fejlesztése iránt. Az önvezető autók és az automatizált vezetés pedig nem ismeretlen fogalmak a magyar társadalom körében. A megkérdezettek 87 százaléka ismeri ezt a technológiát. 94 százalékuk pedig tudja is, mire szolgál, derült ki a Bosch Tech Compass kutatásból. Ugyanakkor százból tizenhét magyar gondolja úgy, hogy az automatizált vezetés 10 év múlva a legmeghatározóbb technológia lehet. Ráadásul a válaszadók 14 százaléka szerint ezek a fejlesztések kiemelkedően szolgálják majd a társadalmat.

A RobonAUT-hoz hasonló események nem csupán a tehetséges hallgatók számára nyújtanak ideális platformot kreativitásuk kibontakoztatására, hanem kulcsfontosságúak a jövő csúcstechnológiáinak megalkotásában. A fiatalok itt valós mérnöki kihívásokkal néznek szembe, innovatív megoldásokat kényszerülnek kidolgozni, valamint éles, valós környezetben próbálhatják ki képességeiket, ezért az ilyen versenyeken szerzett tapasztalatok felbecsülhetetlenek.

Képek forrása: BME Spot Fotókör


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Fejlesztésben látják a jövőt a hazai KKV-k

A gyártással foglalkozó KKV-k technológiai terveiről készült kutatás.

A cégek döntő többsége vágyik rá, és tervez a technológiai fejlesztéseket, a digitalizációt kulcsfontosságúnak látják a versenyképesség-növelés szempontjából, de az automatizáció és az ipar 4.0 megoldások elterjedtsége még alacsony – derül ki egy friss kutatásból, ami különböző termékeket gyártó, magyarországi kis-és középvállalkozások (KKV-k) döntéshozóit kérdezte fejlesztési terveikről.

Hatékonyság-növelést és költségoptimalizálást hoz a digitalizáció

A felmérésben résztvevő szinte összes döntéshozó (94%) valamilyen szinten, minden második pedig kifejezetten fontosnak tartja a technológiai innovációkat versenyképességük fenntartása szempontjából. Ezek szerepét elsősorban a hatékonyság-növelésében látják (61%), de minden második cég szerint a jó minőség elérése, a költségoptimalizálás és a gyorsaság terén is fontosak.

Bár a legtöbben a versenytársaikkal azonos technológiai szintre helyezik saját vállalatukat, az 500 millió Ft feletti árbevétellel rendelkező cégeket kivéve viszont többen vannak azok, akik gyengébbnek érzik helyzetüket versenytársaikhoz képest. Ezt a szubjektív értékelést megerősíti, hogy mindössze a válaszadók 14 százaléka nyilatkozta, hogy teljesen vagy elég jól automatizáltak a gyártási folyamataik. A cégek fele úgy ítélte, hogy gyengén áll a kérdésben, ezek egyharmadánál, a 300 millió forintos éves árbevétel alatt teljesítő cégek esetében pedig 40 százalékuknál egyáltalán nincs is automatizálva a gyártás.

Így az ipar 4.0 megoldások alkalmazása is korlátozott képet mutat: a megkérdezettek 67 százaléka egyáltalán nem használ ilyen technológiát. Aki mégis, az elsősorban a gyártást automatizálja vagy IoT-eszközöket, ipari robotokat használ. Ebben a kérdésben az 500 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek szignifikánsan jobb eredményekről számoltak be. Az ide tartozó vállalatok fele már alkalmaz ipar 4.0 megoldásokat, szintén többségében az automatizáció és a robotizáció terén.

Nem csak vágyak, tervek is vannak

A megkérdezett KKV-k döntő többsége (86%) tervez valamilyen technológiai jellegű fejlesztést a következő 3-5 évben. További 12 százalékuk pedig vágyna a fejlesztésekre, de erőforráshiány miatt nem tervez ilyen innovációkat alkalmazni a következő években.

A tervek és a vágyak a fejlesztések célját tekintve is a legtöbbször egybevágnak: az élen szerepel a technológiakorszerűsítés kapacitásbővítéssel és a munkaerő tudásszintjének a növelése, a válaszadók 44, illetve 34 százaléka jelölte meg ezeket tervezett opcióként. Az cégek 42 százaléka szeretne energiához kapcsolódó fejlesztéseket is (pl. energiahatékonyság-növelés, megújuló energiatermelés, járműflotta-elektrifikáció) végrehajtani, ugyanakkor csak 32 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a következő 3-5 évre tervezi is ezeket.

A fejlesztésekkel kapcsolatban gyors megtérülést várnak a szereplők: 50 százalékuk legkésőbb 3 éven belül szeretne a pénzénél lenni, és csak 10 százalékuk fogadna el 5 évnél hosszabb megtérülést. Ezzel egybevág, hogy technológiai innovációk alkalmazásával a teljesítmény/hatékonyság fokozását (61%), az árbevétel növekedését (60%), a költségek csökkenését (54%) és a piaci pozíció erősödését (51%) prognosztizálják.

Ugyanakkor a technológiai fejlesztéseket nem csak pénzügyi következményeik miatt tartják fontosnak a megkérdezettek: a munkaerő-megtartást (53%), az új munkahelyek létrehozását (37%) és a munkavállalók motivációjának növelését (37%) is a beruházások előnyei között említették. A válaszadók 40 százaléka említette, hogy számol azzal, hogy a meglévő munkaerő át- vagy továbbképzésére lesz szükség. Ez a szám viszont szignifikánsan alacsonyabb (13%) volt az 500 millió forint feletti árbevételű cégek körében.

Erre várnak még a vállalatok

A technológia fejlesztések legnagyobb akadálya a felmérésben résztvevőknél elsősorban a belső erőforráshiány: a cégek több mint felénél a tőkehiány a legfőbb gát, de sokaknál (40%) jelent problémát a munkaerőhiány is. Emellett a külső pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést a válaszadók 48 százaléka sorolta a nehézségek közé, ezen belül is a pályázati lehetőségek hiánya akadályozza a cégek közel harmadát.

Ezzel szemben a tudás vagy a szakértelem hiánya csak minden tizedik cégnél tekinthető visszatartó erőnek, a generációs konfliktusok pedig csak 7 százalékuknál merültek fel. Az olyan külső környezeti tényezők viszont, mint a piaci kilátások, a szabályozási környezet, a makrogazdasági stabilitás vagy a kereslethiány a válaszadók 29 százalékát intik inkább várakozásra.

A kutatásról

A felmérés 2025 áprilisában készült a Siemens Zrt. megbízásából, 100 gyártással foglalkozó, magyarországi kis- és középvállalkozás döntéshozóinak megkérdezésével. Az adatfelvétel telefonon történt, a kutatás célja a technológiai fejlesztési szándékok, akadályok és lehetőségek feltérképezése volt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss