Ipar
Új uniós irányelv lépett életbe január 1-től, az 500 főnél nagyobb vállalkozásokat érinti
Egyszerűbb beszámolókészítést és kisebb energiafelhasználást hoznak a Schneider Electric megoldásai.
2024-től módosul az Európai Unióban a vállalati fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó irányelv. Az idén, majd a következő években több lépésben életbe lépő új szabályozástól a közösségi döntéshozók azt várják, hogy a vállalatok megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról. Az új irányelvnek való megfeleléshez elengedhetetlen a fogyasztás mérése és az adatok gyűjtése és elemzése, amihez hatékony támogatást nyújtanak a Schneider Electric megoldásai.
Az Európai Parlament 2022. novemberében fogadta el a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló új, európai uniós irányelvet, a CSRD-t (Corporate Sustainability Reporting Directive). Az Európai Unió az irányelv bevezetésére egy több lépésből álló rendszert dolgozott ki, amely fokozatosan bővíti az érintett vállalkozások körét. A CSRD-t 2024. január 1-jétől kell alkalmazniuk a nem pénzügyi jelentéstétel (NFRD – Non Financial Reporting Directive) hatálya alá tartozó, az EU szabályozott piacain jegyzett, több mint 500 alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatoknak. Az ebbe a körbe tartozó cégeknek először 2025-ben kell majd jelentést leadniuk az új irányelvek alapján a 2024-es működésük alapján. A CSRD 2025. január 1-jétől érinti az NFRD hatálya alá jelenleg nem tartozó nagyvállalatokat, számukra az első kötelező jelentéstétel 2026-ban esedékes.
Az új jelentéstételi irányelv célja annak biztosítása, hogy a vállalatok megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre, a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatásukról. A CSRD szerint a fenntarthatósági jelentésnek „összehasonlíthatónak, megbízhatónak és a felhasználók számára digitális technológiák segítségével könnyen megtalálhatónak és használhatónak kell lennie”.
„Ahhoz, hogy korrekt, a valóságnak megfelelő jelentést tudjanak elkészíteni a vállalatok, értelemszerűen adatokra van szükségük, amihez pedig mérniük kell a fogyasztásukat. A Schneider Electric ezen a területen is tudja támogatni a CSRD hatálya alá tartozó cégeket, hiszen megoldásaink révén automatizáltan tudják mérni az energiafelhasználásukat és azt akár helyi akár felhőalapú szofterplatformon nyomon tudják követni. Ez lehetőséget kínál számukra egyrészt arra, hogy egyszerűen, gyorsan, pontosan, minimális erőforrás ráfordítással állítsák össze a fenntarthatósági jelentésük erre vonatkozó részét, másrészt pedig arra, hogy számottevő mértékben mérsékeljék az energiafelhasználásukat. Hiszen a mérés láthatóvá teszi a láthatatlant, megmutatja a pazarlást és a megtakarítási lehetőséget is”
– mutatott rá Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric fenntarthatósági vezetője.
A hazai vállalkozások körében is egyre nagyobb az igény, hogy minél inkább csökkentsék a gyors energiapiaci változásoknak való kitettségüket. Ehhez az energiafelhasználásuk optimalizálásán, az elektrifikáción, valamint a megújuló energiaforrások lényegesen nagyobb arányú alkalmazásán keresztül vezet az út, amihez elengedhetetlen a fogyasztás mérése és a beérkező adatok feldolgozása, elemzése.
A Schneider Electric úgy alakította ki termékportfólióját, hogy a fogyasztásmérés teljes ciklusát lefedje. Vagyis tanácsadói szolgáltatással segítenek abban, hogy hova és milyen mérőket helyezzenek el a cégek az optimális eredmény érdekében, illetve fejlett energiamenedzsment-rendszereket kínálnak az érkező adatok vizualizálásához, feldolgozásához, valamint gyors és egyszerű riportolásához.
Emellett pedig, ha arra van igény, a beérkező adatok értelmezésében, az azokra épülő, a fogyasztást tovább optimalizáló lépések megtételében is támogatják a vállalkozásokat éppúgy, mint a jelentések elkészítésében akár tanácsadással, akár szoftvermegoldásaikkal. Bár a 2024-es évre vonatkozó jelentéssel kapcsolatos iránymutatás idén várható és 2025-ben még csak a vállalkozások egy viszonylag szűk körének kell az új elvárások szerint beszámolnia fenntarthatósági eredményeiről, a felkészülést érdemes már most elkezdeni. Ehhez pedig az első lépést a mérés előkészítése és az adatok feldolgozásához szükséges rendszerek beszerzése jelenti.
„A mérés és a felügyelet, lehetővé teszi számunkra, hogy lássuk, hogyan használjuk az energiát. Gyakran kérdezik tőlünk, hogy mikor érdemes elkezdeni a felkészülést a változó uniós jelentéstételi kötelezettségre és mennyire fog ez fájni? Erre a legjobb válasz az, hogy már most tegyék meg a cégek az előkészületeket. Ez a helyzet kicsit olyan, mint az izmok esetében, azokhoz hasonlóan edzéssel lehet erősíteni a képességeket, tehát kell idő, mire az adatok mérése használható és izgalmas információk tárházává válik. Emellett aki később kezdi el, sokkal nagyobb erőfeszítésébe kerül majd behozni a többieket. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az intelligens eszközökkel és szoftverekkel nem csak az európai uniós jelentéstételi elvárásnak tudnak könnyebben megfelelni a hazai cégek, de nagyot léphetnek előre a hatékonyabb energiafelhasználás irányába is. Ez a gyakorlatban pedig azt jelenti, hogy jelentős energiamegtakarítási lehetőségek nyílnak meg előttünk, hiszen akár 15-20 százalékkal is csökkenthető az energiafelhasználás”
– fűzte hozzá Feldmájer Benjámin.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Generatív AI: a cégek 78%-a befektet az új technológiába, de csak minden harmadik felkészült rá
Bár a legtöbb vállalat érdeklődik a legújabb technológiák iránt, a legnagyobb részüknél nincs meg a szükséges IT-háttér ahhoz, hogy befektetéseik hatékonyan szolgálják az innovációt, visszahozzák a beléjük tett pénzt és teljesítsék a kiberbiztonsági követelményeket – derül ki az Unisys legfrissebb globális kutatásából. Európában különösen nagy ez a fajta lemaradás.
A Magyarországon mintegy 700 főt foglalkoztató Unisys Unisys közzétette legújabb nemzetközi felmérését, amely azt vizsgálta, hogyan alakítják át a vállalatok IT-stratégiáikat annak érdekében, hogy ki tudják aknázni a legújabb technológiák – például a generatív AI, az AI-ügynökök és a kvantumszámítás – előnyeit. A „From Complexity to Clarity: Modernizing Cloud and IT for What Comes Next” című jelentésben nyolc ország 1000 felsővezetője és IT-döntéshozója osztotta meg tapasztalatait.
Az eredmények azt mutatják, hogy egyre nagyobb szakadék tátong az üzleti ambíciók és a vállalatok IT-infrastruktúrájának felkészültsége között – ez pedig azt a kockázatot hordozza, hogy befektetéseik meddők maradnak, innovációs potenciáljuk visszaesik, és kitettebbek lesznek a kibertámadásoknak is. A tanulmány ugyanakkor azonosít egy szűk, „Innovációs éllovasok” néven említett, mintegy 100 vállalatból álló csoportot is, amely példát mutat abban, hogyan lehet okos IT-beruházásokkal felgyorsítani az új technológiák bevezetését.
A kutatás legfontosabb megállapításai:
- A vállalatok 78%-a növelné befektetéseit a generatív AI-ba, vezetők 73%-a szerint pedig úgy véli, az AI-ügynökök (Agentic AI) kulcsfontosságúak a versenyképesség fenntartásában. Utóbbi arány Európában még nagyobb: 80%.
- Ennek ellenére mindössze 36%-uk meri állítani, hogy készen cége áll nagy léptékű AI-terhelések kezelésére.
- A döntéshozók 82%-a a felhőt és az IT-t immár önálló profitközpontként kezeli. Bár kevesebb mint felük elégedett teljesen a felhő, az automatizáció és a generatív AI megtérülésével, háromnegyedük mégis további befektetéseket tervez.
- A szervezetek többsége nincs felkészülve a modern kiberfenyegetésekre, és csak 14% gondolja úgy, hogy készen áll a poszt-kvantum titkosítás korszakára.
- 85% ismeri el, hogy kiberbiztonsági stratégiája inkább a támadások utólagos kezelésére épül, nem megelőzésre – miközben az üzemszünetek költsége óránként 500 ezer dollárra is rúghat.
Európai helyzetkép: lelkesedés van, infrastruktúra nincs
Mint láttuk, az európai szervezetek a globális átlagnál is nagyobb lelkesedéssel fordulnak az új technológiák felé, ugyanakkor az infrastruktúra terén Európa mutatja az egyik legnagyobb lemaradást:
- az itteni vezetők mindössze 25%-a gondolja, hogy vállalata informatikai rendszere képes támogatni a kvantumtechnológiát (globálisan ez az arány 33%),
- generatív AI esetében is mindössze 36% érzi magát felkészültnek,
- AI-ügynököknél pedig csupán 21% (bár itt a globális arány is alig több).
A kiberbiztonsági helyzet szintén figyelmeztető: Európában a szervezetek 90%-a szerint védelmi stratégiájuk inkább utólagos reagálásról szól, nem megelőzésről.
„A következő technológiai forradalom már zajlik, de sok szervezet még mindig elavult alapokra és folyamatokra épít” – mondta el Manju Naglapur, az Unisys Cloud, Applications & Infrastructure üzletágának vezető alelnöke és vezérigazgatója. – „Ahhoz, hogy a generatív AI és az AI-ügynökök valódi értéket teremtsenek, modernizálni kell az infrastruktúrát, össze kell hangolni az IT- és üzleti prioritásokat, és proaktívabb kiberbiztonsági szemléletre van szükség.”
Az elavult infrastruktúra visszafogja az AI és a kvantum fejlődését
Az innovációs éllovasok 82%-a már most IT-költségvetése több mint 6%-át fordítja generatív AI-alapú adatkezelésre. Bár a szervezetek lelkesen fektetnek be az új technológiákba, sokan elismerik: jelenlegi infrastruktúrájuk nem kielégítő. Ez alig változott a 2023-as Unisys-felméréshez képest – továbbra is az elavult rendszerek, a szakemberhiány és az üzleti–IT prioritások közötti szakadék számítanak a legnagyobb kihívásnak. Mindössze a szervezetek 36%-a érzi magát felkészültnek nagy volumenű generatív AI-terhelésekre, a kvantumszámítás esetében ez az arány 32%, edge computingnál 34%, míg a régóta tárgyalt kiterjesztett és virtuális valóság esetében csupán 35%.
Utólagos reagálás helyett proaktív védelem kell
Az elmúlt évben a szervezetek 17%-ánál történt biztonsági incidens, ahol az üzemszünet óránként akár 500 000 dollárba került. Mégis, csak a vezetők 14%-a mondja, hogy rendszere felkészült a poszt-kvantum titkosításra. Ráadásul 85%-uk elismeri: jelenlegi kiberbiztonsági stratégiájuk inkább a támadásokra adott utólagos válaszokra épül, nem megelőző megoldásokra. Bár egyre többen váltanak új modellekre – 62% már bevezette vagy tervezi a Zero Trust-ot, 61% a kiber-helyreállítást helyezi előtérbe, és csupán 43% alkalmaz AI-alapú kiberbiztonsági eszközöket –, a védelem megerősítésére hatalmas lehetőség maradt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Elsőként a digitális iker lép a színpadra a müncheni színházban
A „Sound of Science” alkalmazás már színházi környezetben debütálva könnyíti meg a próbafolyamatokat.
A jövő már a színpadon van, legalábbis ami a hangzást illeti. A Siemens és a Bajor Állami Opera együttműködésében úttörő technológiai megoldást alkalmaztak a Bajor Nemzeti Színházban, Münchenben, amely forradalmasítja a színházi akusztika tervezését és a próbafolyamatokat. Ez a gyártási szektorban jól ismert digitális iker technológia, mely most a zenészek, rendezők és karmesterek számára teszi lehetővé, hogy már az első próba előtt valósághűen felmérjék és optimalizálják a koncertterem akusztikáját.
A virtuális valóság ereje a tökéletes hangzásért
Ehhez a digitális iker egy részletes 3D akusztikus modellben szimulálja a hanghatásokat, a zenekari felállásokat és a helyszín különböző konfigurációit. A virtuális valóság szemüvegek segítségével a felhasználók fizikai helyüktől függetlenül tesztelhetnek különböző zenekari pozíciókat és a közönség szemszögéből is meghallgathatják a hangzást. Ez a képesség nagyban hozzájárul a próbák idejének lerövidítésében és a logisztikai költségek csökkentésében, miközben garantálja a művészeti kiválóságot.
Az operavilágból indult
A „Sound of Science” alkalmazást először a 2024-es Salzburgi Fesztiválon mutatták be, majd a Müncheni Operafesztiválra időzítve további funkciókkal bővült. Most már nemcsak a terem konfigurációja változtatható meg, hanem egy színpadi díszlet is beépíthető a szimulációba, és a zenekar pozíciója is variálható. A valósághűség fokozása érdekében egy énekes szólamot – Emilie Sierra szoprán, a Bajor Állami Opera tagjának előadásában, a Bajor Állami Zenekar kíséretével – is integráltak az alkalmazásba, lehetővé téve a hangzás még pontosabb értékelését.
Stephan Frucht, a Siemens Arts Program művészeti vezetője rámutatott, hogy az alkalmazás ötletét a próbák egyre rövidebb idejének és a növekvő koncertlogisztikai költségeknek a trendje szülte.
Mérnöki precizitás a művészet szolgálatában
A digitális ikertechnológia lényege, hogy a valóságos tárgyakat leképezik a digitális térben, és szimulációt folytatnak vele. A gyártóvállalatok ennek használatával csökkentik költségeiket, döntenek a hatékonyabb erőforrás-felhasználásról, a tervezéshez szükséges időt, mérséklik a kockázatokat. Azáltal, hogy előre vizualizálhatóak a lehetséges kihívások, jobb döntéseket tudnak hozni a fizikai világban.
A „Sound of Science” technológiai alapját a Siemens Simcenter biztosítja, amely a vállalat szimulációs és tesztelési megoldásainak portfóliójába tartozik. Ez a rendszer képes feldolgozni a mérési adatokat, kiszámítani, hogyan terjednek a hanghullámok a térben, figyelembe véve a különböző anyagok visszaverődésre gyakorolt hatását. Ez a precizitás teszi lehetővé a terem specifikus akusztikájának hű reprodukálását.
Jelenleg a Siemens ingyenes demonstrációs alkalmazást biztosít a nemzetközi kulturális szcéna kiválasztott partnerei számára. Bár az alkalmazás kereskedelmi forgalomba hozatala egyelőre nem szerepel a tervek között, az alapul szolgáló szimulációs megoldások megvásárolhatóak. A „Sound of Science” jó példa arra, hogy a technológia és a művészet szimbiózisa új lehetőségeket nyit meg az előadóművészetben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Mapei: szezonális az építőipar megtorpanása, továbbra is félig tele a pohár
Első pillantásra ellentmondásos képet mutatnak a KSH által közzétett júniusi építőipari adatok, de a Mapei szerint ezek pontosan tükrözik a piac kettősségét: miközben rövid távon a szezonális tényezők határozzák meg a teljesítményt, például a nyári szabadságok és a kivárás, hosszabb távon erősödő bizalom és élénkülő aktivitás figyelhető meg.
A Mapei Kft. ügyvezetője, Markovich Béla kiemelte: bár az építőipar termelési volumene júniusban 5,3 százalékkal elmaradt az előző hónapitól, az új szerződések volumene közel 68 százalékkal nőtt, ami egyértelmű jele a fellendülés előtti felkészülésnek. A szakemberek beszámolói alapján szerzett tapasztalatok szerint a vállalkozók és a lakossági szereplők újra mernek előre tervezni, a kivitelezők többsége már 3–4 hónapra előre látja a munkáit. Ez korábban legfeljebb 1–2 hónap volt – tette hozzá.
„Továbbra is úgy látjuk, hogy a pohár már félig tele van, és a piac lassú, de stabil élénkülés jeleit mutatja. A csökkenő havi teljesítmény tipikusan szezonális jelenség, nem ok a pánikra. A május–júniusi visszaesés az elmúlt években is megfigyelhető volt: június rövidebb hónap, jellemzően a nyári szabadságok kezdete, ezért a termelés ilyenkor rendszeresen lassul”
– fogalmazott Markovich Béla, a Mapei ügyvezetője.
A piac hosszabb távú stabilizációját jelentősen támogatja a szeptemberben induló Otthon Start Program. „Ez a konstrukció nemcsak a lakásépítések volumenét növeli majd, hanem élénkítő hatással lesz a felújításokra is, és a teljes építőipari értékláncban multiplikátorhatást válthat ki” – tette hozzá.
A KSH szerint 2025 első félévében 43 százalékkal több lakásépítési engedélyt adtak ki, mint az előző év azonos időszakában. A Mapei várakozásai szerint a program hatása már ősszel érzékelhető lesz, a nagyobb lendület azonban 2026-ban bontakozik ki.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
Nem beszélünk róla, pedig egyszer minden pár hálószobájába beköltözik
-
Ipar1 hét ago
AI-keresésekhez igazodó eszközt fejlesztettek Magyarországon
-
Okoseszközök2 hét ago
ZTE Watch K1 Pro: gyerekekre szabott okostechnológia – biztonság az iskolakezdéshez
-
Gazdaság2 hét ago
Soha nem volt még ekkora a hitelkártya tartozás
-
Okoseszközök2 hét ago
Magyarországra is megérkezik a Samsung Odyssey OLED G6
-
Tippek2 hét ago
A budapesti Startup Világbajnoksággal indul az őszi szezon
-
Mozgásban1 hét ago
Skóciában tör győzelemre a hétvégén Molnár Martin
-
Tippek2 hét ago
Augusztus végéig köthetnek szerződést a cégek a kiberbiztonsági auditról