Ipar
Új uniós irányelv lépett életbe január 1-től, az 500 főnél nagyobb vállalkozásokat érinti
Egyszerűbb beszámolókészítést és kisebb energiafelhasználást hoznak a Schneider Electric megoldásai.
2024-től módosul az Európai Unióban a vállalati fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó irányelv. Az idén, majd a következő években több lépésben életbe lépő új szabályozástól a közösségi döntéshozók azt várják, hogy a vállalatok megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról. Az új irányelvnek való megfeleléshez elengedhetetlen a fogyasztás mérése és az adatok gyűjtése és elemzése, amihez hatékony támogatást nyújtanak a Schneider Electric megoldásai.
Az Európai Parlament 2022. novemberében fogadta el a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló új, európai uniós irányelvet, a CSRD-t (Corporate Sustainability Reporting Directive). Az Európai Unió az irányelv bevezetésére egy több lépésből álló rendszert dolgozott ki, amely fokozatosan bővíti az érintett vállalkozások körét. A CSRD-t 2024. január 1-jétől kell alkalmazniuk a nem pénzügyi jelentéstétel (NFRD – Non Financial Reporting Directive) hatálya alá tartozó, az EU szabályozott piacain jegyzett, több mint 500 alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatoknak. Az ebbe a körbe tartozó cégeknek először 2025-ben kell majd jelentést leadniuk az új irányelvek alapján a 2024-es működésük alapján. A CSRD 2025. január 1-jétől érinti az NFRD hatálya alá jelenleg nem tartozó nagyvállalatokat, számukra az első kötelező jelentéstétel 2026-ban esedékes.
Az új jelentéstételi irányelv célja annak biztosítása, hogy a vállalatok megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre, a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatásukról. A CSRD szerint a fenntarthatósági jelentésnek „összehasonlíthatónak, megbízhatónak és a felhasználók számára digitális technológiák segítségével könnyen megtalálhatónak és használhatónak kell lennie”.
„Ahhoz, hogy korrekt, a valóságnak megfelelő jelentést tudjanak elkészíteni a vállalatok, értelemszerűen adatokra van szükségük, amihez pedig mérniük kell a fogyasztásukat. A Schneider Electric ezen a területen is tudja támogatni a CSRD hatálya alá tartozó cégeket, hiszen megoldásaink révén automatizáltan tudják mérni az energiafelhasználásukat és azt akár helyi akár felhőalapú szofterplatformon nyomon tudják követni. Ez lehetőséget kínál számukra egyrészt arra, hogy egyszerűen, gyorsan, pontosan, minimális erőforrás ráfordítással állítsák össze a fenntarthatósági jelentésük erre vonatkozó részét, másrészt pedig arra, hogy számottevő mértékben mérsékeljék az energiafelhasználásukat. Hiszen a mérés láthatóvá teszi a láthatatlant, megmutatja a pazarlást és a megtakarítási lehetőséget is”
– mutatott rá Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric fenntarthatósági vezetője.
A hazai vállalkozások körében is egyre nagyobb az igény, hogy minél inkább csökkentsék a gyors energiapiaci változásoknak való kitettségüket. Ehhez az energiafelhasználásuk optimalizálásán, az elektrifikáción, valamint a megújuló energiaforrások lényegesen nagyobb arányú alkalmazásán keresztül vezet az út, amihez elengedhetetlen a fogyasztás mérése és a beérkező adatok feldolgozása, elemzése.
A Schneider Electric úgy alakította ki termékportfólióját, hogy a fogyasztásmérés teljes ciklusát lefedje. Vagyis tanácsadói szolgáltatással segítenek abban, hogy hova és milyen mérőket helyezzenek el a cégek az optimális eredmény érdekében, illetve fejlett energiamenedzsment-rendszereket kínálnak az érkező adatok vizualizálásához, feldolgozásához, valamint gyors és egyszerű riportolásához.
Emellett pedig, ha arra van igény, a beérkező adatok értelmezésében, az azokra épülő, a fogyasztást tovább optimalizáló lépések megtételében is támogatják a vállalkozásokat éppúgy, mint a jelentések elkészítésében akár tanácsadással, akár szoftvermegoldásaikkal. Bár a 2024-es évre vonatkozó jelentéssel kapcsolatos iránymutatás idén várható és 2025-ben még csak a vállalkozások egy viszonylag szűk körének kell az új elvárások szerint beszámolnia fenntarthatósági eredményeiről, a felkészülést érdemes már most elkezdeni. Ehhez pedig az első lépést a mérés előkészítése és az adatok feldolgozásához szükséges rendszerek beszerzése jelenti.
„A mérés és a felügyelet, lehetővé teszi számunkra, hogy lássuk, hogyan használjuk az energiát. Gyakran kérdezik tőlünk, hogy mikor érdemes elkezdeni a felkészülést a változó uniós jelentéstételi kötelezettségre és mennyire fog ez fájni? Erre a legjobb válasz az, hogy már most tegyék meg a cégek az előkészületeket. Ez a helyzet kicsit olyan, mint az izmok esetében, azokhoz hasonlóan edzéssel lehet erősíteni a képességeket, tehát kell idő, mire az adatok mérése használható és izgalmas információk tárházává válik. Emellett aki később kezdi el, sokkal nagyobb erőfeszítésébe kerül majd behozni a többieket. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az intelligens eszközökkel és szoftverekkel nem csak az európai uniós jelentéstételi elvárásnak tudnak könnyebben megfelelni a hazai cégek, de nagyot léphetnek előre a hatékonyabb energiafelhasználás irányába is. Ez a gyakorlatban pedig azt jelenti, hogy jelentős energiamegtakarítási lehetőségek nyílnak meg előttünk, hiszen akár 15-20 százalékkal is csökkenthető az energiafelhasználás”
– fűzte hozzá Feldmájer Benjámin.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Hulladékból üzemanyag
Körforgásos gazdaság – Napjaink egyik legnagyobb kihívása a hulladékkezelés és a hulladék-újrahasznosítás. Projektünk fő célkitűzése, hogy olyan iparban alkalmazható technológiát fejlesszünk, ami alkalmas a különböző műanyag-, gumi- és egyéb szénhidrogén-hulladékok (fáradtolaj stb.) újrafeldolgozására a körforgásos gazdaság jegyében – kezdi beszélgetésünket Papp Géza Bálint, a PGB Engineering Kft. ügyvezető igazgatója.
A feladat: olyan reaktorrendszerek megvalósítása, amelyek mezőgazdasági és szerves hulladékokból fosszilis energiahordozóként és alapanyagként használható szénhidrogén-frakciók kinyerésére alkalmasak, a körforgásos gazdaság keretein belül. A projektet a Siemens Zrt. a 2025-ös év inspiráló ipari projektjei közé választotta.
Mi volt a fejlesztés motivációja és a megrendelés háttere?
P.G.: Szerencsések voltunk, hiszen több mint kétévtizedes tapasztalattal, valamint a megfelelő referenciákkal és installált bázissal rendelkeztünk ahhoz, hogy a léptékhatás törvénye alapján megvalósíthassuk az első nem laborméretű, hanem ipari szintű „mini” technológiákat. Régóta dolgozunk K+F területen, és vegyipari oktatóberendezések gyártásában is elég erősek vagyunk, hiszen mi készítettük a MOL MK vegyipari műveletek tanlaborját 13 technológiával. A megrendelőnk a Pannon Egyetemen működő MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék volt. Hatalmas élmény volt kutatókkal együttműködni a technológiák kialakítása, megtervezése folyamán, és látni azt, amikor a beüzemelést követően elkezdték használni, és az elvárásaiknak, szimulációs modelljeiknek megfelelő vagy ahhoz közeli eredményekkel zárultak a kísérletek.
Milyen új lehetőségeket teremt a fejlesztés?
P.G.: Több nézőpontból megközelítve: az egyetem számára lehetőséget teremt ipari technológiai alapú kutatások, fejlesztések megvalósítására. Ezen fejlesztések eredményeként pedig várhatóan másként lehet majd gondolni ezekre a hulladékokra, amelyek a megfelelő folyamatokat követően kisebb szénatomszámú, már nem polimer állapotú anyagként újra alapanyaggá válnak, és más gyártási folyamatokban vagy újrahasznosított fosszilis tüzelőanyagként folytatják körforgásukat. A tanszéki eredmények tették lehetővé, hogy Közép-Európa legnagyobb olajipari vállalata, a MOL ültethesse át a gyakorlatba mindezt, ami a MOHU integrációjával korlátlan alapanyagforrást és állandóan megújuló körforgást jelent. Ennek eredményeként a műanyag zacskókra, a csomagolóanyagokra, fóliákra, műanyag edényekre stb. talán más szemmel fogunk tekinteni.
A PGB Engineering Kft. szempontjából hihetetlen tapasztalatot és referenciát jelent a projekt. Természetesen azt sem téveszthetjük szem elől, hogy ez egyértelműen belépési lehetőség a kutatási piacra, nagyon komoly installált bázissal, hiszen 5 technológiát foglal magában a projekt:
- Termikus-katalitikus reaktorrendszer(P_max = 100 bar, T_max = 650 °C, robbanásbiztos kivitelben),
- Vízgőzös pirolízis-reaktorrendszer(T_max = 1 000 °C, robbanásbiztos kivitelben),
- Műanyagkrakkoló reaktorrendszer(4 db reaktort foglal magában, T_max = 650 °C, robbanásbiztos kivitelben),
- Méretnövelt tenzides reaktorrendszer(3 db reaktort foglal magában),
- Elgázosító reaktorrendszer(3 db reaktort foglal magában, T_max = 950 °C, robbanásbiztos kivitelben).
Miként valósították meg a fejlesztést?
P.G.: Egy ilyen projekt hosszú tervezési folyamat eredménye; 10–12 hónapig tartott a tervezés. Ennek az első szakasza az igényfelmérés volt. Teljesen természetes, hogy egy kutató olyan berendezést szeretne használni, ami multifunkcionálisan mindenre alkalmas, ezért első körben ennek a határait kellett meghatároznunk és lefixálnunk. Ezt követte a tervezés második lépcsője: a környezet és az épület adottságainak figyelembevételével történő kalkuláció, hiszen be kell férniük a technológiáknak, emellett karbantarthatónak és hozzáférhetőnek kell lenniük egy nem erre a célra tervezett épületrészben. Természetesen a projekt részét képezte ennek a komplett újratervezése, a megfelelő elszívások, energetikai alrendszerek és egyebek kialakítása. Mint minden projektünk esetében, itt is a terveket egy tervzsűri bírálta el, és az elfogadást követően indulhatott az anyagbeszerzés és a gyártás. Ez a folyamat újabb 12–14 hónapot vett igénybe. Közel 100 ember dolgozott a feladaton, ami szintén komoly kihívás elé állított minket, kezdve a logisztikától az épületen belüli daruzáson át a komplett installáción a végső takarításig.
Milyen Siemens eszközöket alkalmaztak, és milyen feladatokra?
P.G.: A villamos irányítástechnikai rész kialakításában alkalmaztuk a Siemens-eszközöket. A reaktorok vezérlését két SIMATIC S7-1500 PLC-konfiguráció látja el, amelyhez a reaktorokon elhelyezett hat darab Siemens robbanásbiztos kivitelű, rozsdamentes acél szekrényben SIMATIC ET200 állomások találhatók; ezek közvetlenül képesek a gyújtószikramentesen leválasztott mérési jeleket fogadni. A szivattyúkat és ventilátorokat SINAMICS G120 típusú frekvenciaváltók vezérlik. A villamos fűtéseket SIRIUS 3RF szilárdtest relék kapcsolják, a technológiai nyomásokat SITRANS P220 robbanásbiztos kivitelű nyomástávadók mérik. Az alapanyag-adagolást SIWAREX WP321 gyújtószikramentes mérlegrendszer biztosítja. Az irányítástechnika kommunikációs gerincét PROFINET hálózat szolgáltatja, amelyhez Siemens SCALANCE XB hálózati kapcsolókat alkalmaztunk. A PROFINET kiépítéséhez Siemens ipari Ethernet-kábelt és fém kialakítású RJ45-csatlakozókat használtunk. A számok tükrében a projekt Siemens-vonatkozású irányítástechnikai része: gyújtószikramentes körök száma: 448; frekvenciaváltós hajtások száma: 17; villamos fűtések száma: 53; PID-szabályozókörök száma: 50; PROFINET-állomások száma: 37. Az energiaelosztás 24 voltos egyenáramú rendszerét Siemens SITOP PSU tápegységek és PSE biztonsági modulok biztosítják.
Mik a következő lépések a projekt kapcsán?
P.G.: A Pannon Egyetemen a MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék folyamatosan folytatja a kísérleteket, amelyek eredményeként kialakítják az utat a valós körforgásos gazdaság irányába. A PGB Engineering támogatja az egyetemet és a kutatást, segítséget nyújt a berendezések tisztítása és karbantartása kapcsán.
www.pgbengineering.hu, www.siemens.hu
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A metrológia kiköltözött a mérőlaborból
A minőségellenőrzés sokáig egy külön világ volt a gyártáson belül: klimatizált mérőlaborok, nagy koordináta-mérőgépek, metrológiára specializálódott mérnökök.
A mérés helye egyértelmű volt: a mérőszoba. Az utóbbi években azonban egy új trend kezd egyre látványosabban kirajzolódni: a metrológia kilép a mérőlaborból, és közelebb kerül a gyártósorhoz és a feladat helyszínéhez.
A mobil 3D mérési technológiák fejlődésével ma már nem feltétlenül az alkatrészt kell a mérőgéphez vinni – sok esetben a mérőeszköz megy az alkatrészhez.
Miért változik a minőség-ellenőrzés területe?
A gyártóiparban egyre nagyobb az igény a gyorsabb és rugalmasabb ellenőrzési folyamatokra, ami gyakran a vevői elvárások szigorodásából fakad. Az egyre inkább digitalizált és termelékenyebb gyártási környezetben a minőségellenőrzésnek is lépést kell tartania a rövidebb ciklusidőkkel bonyolult geometriájú termékek és összetett mérési feladatok esetén is.
Emellett egyre több olyan mérési igény jelenik meg a gyártásban, ahol az azonnali, helyszíni döntés kulcsfontosságú. Ilyen lehet egy gyártásközi ellenőrzés, egy gyártási probléma vizsgálata, vagy egy karbantartási és javítási feladat a több műszakban üzemelő soron. Ezekben az esetekben a mérőlaborhoz kötött ellenőrzés inkább akadály, mint megoldás: a mérési sorban állás és a logisztika jelentősen lassíthatja a folyamatot. Ezért jelenik meg egyre erősebben az igény a gyors, rugalmas és helyszínen elvégezhető mérésekre azonnali kiértékeléssel.
A modern, mobil metrológia válaszol
A globális 3D metrológiai piac értéke már közel 12 milliárd dollár és az elemzések szerint a következő években 15 milliárd fölé növekszik, ahogy az ipari szereplők egyre inkább nyitnak az automatizált és adatvezérelt minőségellenőrzési megoldások felé. A legújabb, mobil mérőrendszerek különösen gyorsan terjednek: a hordozható metrológiai megoldások piaca 2033-ig várhatóan több mint duplájára, 4,4 milliárd dollárra nő.
A modern, ipari 3D szkennerek már nem csupán adatgyűjtő eszközök. Egyre inkább önálló mérőrendszerként működnek, amelyek a szkennelést, a kiértékelést és a jelentéskészítést egyetlen, gyors munkafolyamatba integrálják.
Erre élenjáró példa a FreeScan Omni, amely vezeték nélküli működésével és fedélzeti számítási képességeivel lehetővé teszi a 20 mikron pontosságú, gyors, helyszíni mérést és kiértékelést. Az önálló metrológiai rendszer 93 lézervonal segítségével rögzíti a teljes felületet akár 7 619 000 pont/mp sebességgel, miközben a piacon egyedülálló fedélzeti minőség-ellenőrzési funkció az előre beállított mérési terv szerint azonnali kiértékelést és riportálást tesz lehetővé – egyetlen gombnyomásra.
Ez a megközelítés jelentősen lerövidítheti a mérési folyamatot: a szkennelés és az ellenőrzés közvetlenül a helyszínen elvégezhető, anélkül, hogy az adatokat külön mérőlaborba kellene továbbítani.
Bemutató, tesztmunka és mérési szolgáltatások az ADMASYS HU-nál
Magyarországon a FreeScan Omni az ADMASYS HU-nál próbálható ki élesben. Lehetőséget biztosítanak technológiai tesztekre, emellett a rendszert ipari feladatokban, konkrét mérési projektekben is használják.
Mindazonáltal egyetlen eszköz sem jó minden feladatra. Az ADMASYS csoport márkafüggetlen szakértőként az ipar egyik legszélesebb 3D szkenner és kapcsolódó célszoftver kínálatával rendelkezik, így a különböző mérési és reverse engineering alkalmazásokhoz az optimális eszközök és munkafolyamatok kombinációját tudják javasolni.
A kérdés ma már nem az, hogy van-e helye a hordozható 3D metrológiának az iparban – hanem az, hogy az adott üzemben, az adott feladatok esetén melyik eszköz és folyamat biztosítja a legnagyobb hozzáadott értéket és megtérülést. Ebben tud segíteni az ADMASYS HU csapata.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A vártnál nagyobb érdeklődés miatt bővül a Demján Sándor Tőkeprogram kerete
A hazai kis- és középvállalkozások beruházásait finanszírozó Demján Sándor Tőkeprogram keretösszege 100 milliárd forintról 150 milliárd forintra emelkedik – hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó rendezvényén.
A program első szakaszában 1261 pályázat felelt meg a feltételeknek. A vállalkozói érdeklődés már ebben a szakaszban meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat, ezért 2026 januárjában átmenetileg fel kellett függeszteni az új igénylések befogadását.
A beérkezett pályázatok több lépcsős befektetési értékelési folyamaton mentek keresztül, és eddig 267 esetben született pozitív befektetési döntés.
A keret bővítésével március 12-én újra megnyílik a jelentkezés, így a program második szakaszában további beruházási és növekedési projektek juthatnak tőkefinanszírozáshoz.
Az első szakaszban beérkezett projektek jelentős része kapacitásbővítést, technológiai fejlesztést, digitalizációs beruházásokat vagy új piacokra lépést céloz. A program elsősorban olyan vállalkozások számára jelent finanszírozási lehetőséget, amelyek stabil működési alapokkal rendelkeznek, és a következő növekedési szint elérésére készülnek.
A Demján Sándor Tőkeprogram olyan növekedni kívánó, beruházásra kész magyar kis- és középvállalkozások számára biztosít tőkefinanszírozást, amelyek beruházásaik megvalósításához türelmes forrást keresnek. A konstrukció sajátossága, hogy nincs havi törlesztési kötelezettség, a kamatfizetés évente esedékes, a futamidő pedig hat év.
A program iránti jelentős érdeklődés azt mutatja, hogy a magyar vállalkozások beruházási terveik finanszírozása kapcsán egyre tudatosabban mérlegelik a hitel és a tőke közötti választást. A hitellel szemben a tőke olyan finanszírozási forma, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozások a fejlesztések és beruházások megvalósítására koncentráljanak, anélkül hogy a növekedési szakaszban rendszeres törlesztési kötelezettség terhelné működésüket.
Az angolszász gazdaságokban a növekedési tőke régóta a vállalati fejlődés egyik meghatározó finanszírozási eszköze. A Demján Sándor Tőkeprogram ezt a növekedési finanszírozási szemléletet teszi elérhetővé a magyar kis- és középvállalkozások számára.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Dominálnak a személyes kapcsolatok a hazai villanyszerelőknél
-
Okoseszközök2 hét ago
Százból huszonnyolc magyar hagyná, hogy az agya közvetlenül kapcsolódjon az internethez
-
Gazdaság2 hét ago
A technológia még mindig nem kiegyenlített pálya a nők számára
-
Gazdaság2 hét ago
Emberi tűzfal a kiberbiztonságban – a védelem az embernél kezdődik
-
Ipar2 hét ago
PLC programozási hibák, amelyek milliókba kerülhetnek
-
Gazdaság2 hét ago
Vállalati képzések: 233%-kal nőtt egy év alatt a cybersecurity képzések iránti igény a hazai cégek körében
-
Gazdaság2 hét ago
Februárban hirtelen megugrott a használt autók iránti érdeklődés
-
Gazdaság1 hét ago
A Samsung Galaxy S26 Ultra nyerte a „Best in Show” díjat a 2026-os Mobile World Congress Global Mobile Awards gáláján








