Connect with us
Hirdetés

Ipar

Brutális növekedés előtt a globális használt IT-piac

A jövőt a MI és a személyre szabott fizetési megoldások alakítják!

Továbbra is brutális növekedés előtt áll a globális használt IT-piac: becslések szerint a piac értéke már az évtized végére meghaladhatja a 270 milliárd dollárt. Habár a legjelentősebbnek számító észak-amerikai és az európai piac között még megvannak a jellegzetes különbségek, a piacot alakító fogyasztói szokások már egyre inkább globalizálódnak: az USA-ban és Magyarországon is a fő vásárlói attitűd a környezetvédelem és az olcsóbb ár. E közben egyre erősebbé válik a magas minőség iránti igény, ami által a használt piac komoly versenytársa lesz az új termékeknek – nem véletlen, hogy egyre több márka fordul a használt termékeik felé. Piacelemzés a Furbifytól.

A használt laptopok és számítástechnika piacán az új időszámítás kezdetét a koronavírus-járvány 2019 végi kitöréséhez kötik: az e-kereskedelmi szolgáltatások elterjedésével és a digitalizációs kényszer megjelenésével párhuzamosan a használt IT-eszközök iránt is megugrott a kereslet. Ennek oka a Covid nyomán jelentkező gazdasági okokra vezethető vissza: tömegek számára vált nélkülözhetetlenné például a laptop a munkához és a tanuláshoz, ám a kieső bevételek miatt az olcsóbb ár prioritássá vált. Ugyancsak fontos globális tényező az IT szektoron belüli egyes speciális területek kialakulása: a call-centerek, a szolgáltatói központok fejlődése és tovább terjedése hatalmas keresletet generált a laptopok iránt.

Mekkora az akkora?

2022-ben csak a használt laptopok piaca 5 milliárd dollár volt. Az európai piacra már nincs ennyire egzakt szám, de óvatos becslések szerint is 3 milliárd eurós szegmensről beszélhetünk. A legdinamikusabban növekvő piac Ázsia, de általánosságban elmondható, hogy amíg a gazdasági folyamatok miatt az új laptopok és eszközök piaca majdnem 2 éven keresztül csökkentő trendet mutatott, addig a használt piac folyamatosan növekedett. Ha csak a két legnagyobb európai szereplőt nézzük, akkor is látványos és folyamatos a növekedés: a francia Backmarket bruttó árumennyiségének értéke közel 1,7 milliárd EUR volt, míg a másik legjelentősebb európai szereplőnél, az osztrák Refurbed-nél ugyanez a mutató 481 millió EUR-os volt.

Ha a számítástechnikai eszközök teljes spektrumát nézzük, akkor a használt piac értéke még nagyobb volument mutat: 12%-os éves növekedés mellett 2031-re a globális piac értékét 272 milliárd dollárra várják.

A semmiből tényező: mi mozgatja a piacot?

Az, hogy mind a lakosság, mind pedig a vállalatok felfedezték maguknak a használt IT eszközöket, több tényező együttes hatásának köszönhető:

A használt IT-eszközök piaca: tudatosság és jövőbeni lehetőségek

A használt és felújított IT-eszközök motorját adó laptop piac kinőtte a gyermekbetegségeket: a kereslet oldalán kialakult egy tudatos vásárlói réteg, amely számára nem jelent lemondást az, hogy nem új a készülék, sőt.

A vásárlási döntésben szerepet játszó tényezők között az egyik vezető ok az ár. A koronavírus-válság és a nyomában jelentkező nehéz gazdasági helyzet ár-érzékennyé tette a fogyasztókat. Mindemellett az üzleti szektorban az eleve kisebb költségkerettel rendelkező KKV-k vagy civil szervezetek számára is reális választási opció lett a felújított IT eszköz.

A másik ok a növekvő környezettudatosság: a fogyasztók oldaláról jelentkező erős zöld-orientáció az egyik legjelentősebb mozgatórugója a használt laptop piacnak, ugyanis kikezdhetetlen érv a fenntarthatóság támogatása szempontjából a használt számítógép vásárlás. Ezzel ugyanis jelentős mértékben csökkenthető az e-hulladék.

Fontos szempont a megbízhatóság és garancia is: a felújított számítógépekkel foglalkozó vállalkozások, és maguk a gyártók is professzionalizálódtak a piaci igényekhez és az egyre növekvő piaci kereslet azt mutatja, hogy folyamatosan erősödik a bizalom a használt laptopok iránt.

Kézenfekvő ok a vásárlásnál a termék elérhetőség: a koronavírus-járvány miatt válságba került globális ellátási-lánc miatt a vásárlóknak vagy várniuk kellett az új eszközökre vagy megvehették a meglévőt – adott esetben felújított gépet. Ez is döntő tényező volt a piac felfutásában, ugyanakkor az IT eszközöket jellemző folyamatos frissítési kényszer miatt gyakorlatilag állandó eszköz-ellátás van a használt piacon. Ráadásul sok olyan eset van szakértők szerint, amikor a régebbi típus kell egy adott feladat/munka ellátásához.

Végül fontos megjegyezni, hogy az e-kereskedelmi megoldások ugyanúgy hozzájárultak a használt laptopok globális elterjedéséhez, mint a fenti okok. Ám a jövőben az egyik stratégiai kérdés az lesz, hogy vajon a vásárlók igényeit online kitudják-e szolgálni a cégek, vagy a vevők inkább visszatérnek a fizikai boltokba, hogy egy eladó segítségével személyesen tájékozódjanak vásárlás előtt. Ezzel együtt az tény, hogy az európai használt laptop értékesítések majdnem 100% online piactereken történik.

A globális trendekhez képest a magyar- és kelet-európai piac eltérően fejlődik: kezdetben jellemzően az 50 éves korosztály adta a használt IT eszközök vásárlói rétegét és ez szélesedett ki a cégek, elsősorban a KKV-k irányába.

A civilszervezetek körében egyelőre még nincs nagy felfutása a használt laptopoknak, pedig reális opciót jelenthet számukra

– jegyzi meg a Furbify vezetője, Keszeli Ákos. A vezető hozzátette, hogy

jelenleg az üzleti szektor és a lakosság megoszlása a használt IT piacot tekintve 60-40%, tehát már érezhető az elmozdulás az üzleti szektor felé, egyben a globális trendekhez történő felzárkózás.

Nem minden a használt mobil

Az utóbbi időben érezhetően megnőtt az érdeklődés a használt mobiltelefonok iránt – Magyarországon a karácsonyi időszak egyik slágerterméke lett a használt okostelefon, de ettől függetlenül is erősödik ez a szegmens. A hazai használt IT-piacon meghatározó részesedéssel bíró Furbify szakértői szerint a laptopokon és a telefonokon túl is van élet: a cégnél úgy látják, hogy érdemtelenül nagy a fókusz a használt mobiltelefonokon, hiszen a szoftverek, a nyomtató készülékek, a kamerák és még egy sor egyéb IT-eszköz használtan is értéket képviselnek, mind üzleti-, mind pedig az e-hulladék csökkentési erőfeszítések szempontjátból. És lévén, a mobiltelefonok egyfajta státuszszimbólumot is képviselnek, azok másodlagos felhasználása ugyanúgy hozzájárulnak a mobiltelefon-fogyasztás jelenlegi trendjének fenntartásához. A digitális transzformációt, és annak környezetbarát módját tehát inkább segítik a használt IT-piac egyéb termékei (hiszen nyomtatót vagy éppen laptopot nem cserélünk évente).

A felújítás modellje: 90% biztosan használható

A fenntarthatóság, mint vezérelv a felújított/használt eszközök esetén egyértelmű: egyrészt vásárlói preferencia is, másrészt a cégek esetében az ESG-kritériumhoz kapcsolódóan igazolható a fenntarthatóság is:

Beérkező laptopok 75% azonnal használható felújítás, javítás
25% karantén 90%: végül javításra és eladásra kerül
10%: alkatrész donor

A leggyakrabban cserélt vagy javított eszközök TOP-listája: első helyen szerepel az SSD, míg ezt követi az akkumulátor és kijelző.

Összefoglalva elmondható, hogy egy darab, a kukába szánt laptop 90%-a valójában értékes, azaz javítható és beépíthető vagy tovább értékesíthető eszköz. A fennmaradó 10%-ot a nagyon törött burkolati elemek, a fizikailag sérült billentyűzetek, valamint a rossz tápok adják. Az talán kevéssé ismert, hogy a rossz merevlemezek, memória, processzor, alaplap és kijelzők mind tovább felhasználhatóak, ugyanis már létezik technológia arra, hogy kinyerjék a hasznos nyersanyagokat ezekből az elemekből is, amik aztán újra felhasználhatóak vagy tovább értékesíthetőek – például a gyártók számára is.

Új növekedési tényezők: mesterséges intelligencia és halasztott fizetések

A jövővel kapcsolatban a közép-kelet-európai régióban piacvezető Furbify-nál úgy látják, hogy az ESG, valamint a körforgásos-gazdasági modell jó alapot teremt a használt IT-eszközök és különösen a laptop szegmens termékeinek minél szélesebb körű felhasználásához, elterjedéséhez. Emellett a cég szerint a kapcsolat szolgáltatások piaca hatalmas lehetőséget jelent mind Magyarországon, mind globálisan, valamint komoly piacbővülési lehetőséget látnak a prémium termékszegmensbe tartozó felújított eszközök terén is.

Ugyancsak a jövőt alakító tényezők között van a mesterséges intelligencia egyre nagyobb arányú alkalmazása: nemcsak a sales és marketing aktivitásokban, hanem az IT-eszközök felújításának egyes folyamataiban is szerepet kap a mesterséges intelligencia, legyen szó minőségellenőrzésről vagy akár a lean folyamatok optimalizációjáról. A piac fejlődésének másik sarokpontja a fizetési megoldások lesznek.

Nálunk a Furbify-nál, régiós szereplőként egyszerre többféle devizában kell konvertálni, hiszen különféle piacokról szerezzük be az eszközt és azokat különböző országokban adjuk el. Emellett természetesen keressük a lehetőségeket a kripto deviza integrálására, de jelenleg az egyik legújabb fejlesztésünk a BNPL szolgáltatás bevezetése, amellyel elsők vagyunk a használt IT-eszközöket kínáló cégek között.”

– foglalta össze Keszeli Ákos, a Furbify vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újabb elismerés a Világgazdasági Fórumtól a Schneider Electricnek

A Világgazdasági Fórum „Future of Inclusion Lighthouse” elismerésben részesítette a Schneider Electricet, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalatát a tapasztalt szakembereknek szóló globális programjáért. A kezdeményezés a karrierjükben már előrébb tartó munkatársakat támogatja abban, hogy személyre szabott fejlesztési lehetőségek és az elvárásaiknak megfelelő kihívások révén új fejezetet nyissanak pályafutásukban.

 Ez az elismerés is mutatja a Schneider Electric elkötelezettségét az inkluzív vállalati kultúra fenntartása iránt minden korosztály és karrierszakasz esetében. Ez a megközelítés erősíti a cég alkalmazkodóképességét a globális demográfiai változások, a növekvő készséghiány és a hosszabb munkában töltött idő jelentette kihívásokhoz. A program támogatja a különböző karrierutakat bejáró munkatársakat, függetlenül attól, hogy nagyobb felelősségre, a jövőformáló munka folytatására, új szerepkörökbe történő átlépésre vágynak, esetleg tudásmegosztási lehetőségeket keresnek, vagy a nyugdíjra készülnek, eközben pedig erősíti a generációk közötti együttműködést.

Emberközpontú vállalat

A Schneider Electric 2021-ben indította el a tapasztalt, tehetséges munkavállalóinak szóló programját átfogó személyzeti stratégiája részeként, azzal a céllal, hogy egyenlő lehetőségeket és folyamatos támogatást nyújtson számukra karrierjük minden szakaszában. Ez a kezdeményezés lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy célkitűzéseiknek megfelelően alakítsák ki pályafutásuk következő szakaszát, miközben elősegíti a cég szélesebb körű, a befogadó vállalati kultúrára és fenntarthatóságra vonatkozó törekvéseinek megvalósítását.

A Schneider Electric az erős globális keretrendszert a helyi igényekhez való alkalmazkodással ötvözve egy rugalmas és skálázható megközelítést alakított ki. A program négy tipikus karrierút – Accelerate, Continue, Pivot, Transition – köré épül, amelyeket egy közös eszköztár támogat, amely magában foglalja a továbbképzést és átképzést, a tudásátadást, a kölcsönös mentorálást, a coachingot, az új szerződéses lehetőségeket és a nyugdíjazás utáni együttműködést.

A program 2025-ben már jól mérhető eredményeket hozott. A Schneider Electric karrierjük későbbi szakaszánál tartó alkalmazottainak 93 százaléka ma már olyan országban dolgozik, ahol hozzáférhet érdemi karrierfejlesztési támogatáshoz. Emellett nőtt az alkalmazottak elköteleződése a cég felé, illetve a tapasztalt, tehetséges szakemberek körében a pályafutásuk folytatásával kapcsolatos beszélgetések száma.

„Megtiszteltetés számunkra, hogy tapasztalt szakembereinknek szóló programunkkal elnyertük a „Future of Inclusion Lighthouse” elismerést. A Schneider Electricnél úgy véljük, hogy a tapasztalat a rugalmasság, az innováció és a befogadás hajtóereje. Azáltal, hogy lehetővé tesszük munkatársaink számára, hogy formálhassák karrierjük következő szakaszát, méltányosabb lehetőségeket teremtünk, erősítjük a generációk közötti együttműködést, és biztosítjuk, hogy a kritikus fontosságú szakértelem továbbra is értéket teremtsen munkatársaink, ügyfeleink és vállalkozásunk számára”

– mondta el Charise Le, a Schneider Electric HR-igazgatója.

A kezdeményezés része a Schneider Electric globális „Sustainability Impact 2030” stratégiájának, amely a különböző életkorú munkavállalók bevonását a vállalat hosszú távú társadalmi hatásának egyik alappillérévé emeli. A program előrehaladását speciális teljesítménymutatók (KPI-k) segítségével követik nyomon, amelyet rendszeres vezetői értékelések és az országok és szervezeti egységek közötti elszámoltathatóság támogat.

A „Future of Inclusion Lighthouse” program  

A „Future of Inclusion Lighthouse” program célja, hogy feltárja a különböző iparágakban és földrajzi területeken működő vállalatok már bevált, hatékonynak bizonyult, a bevonódást támogató kezdeményezéseit, és megossza a legfontosabb tanulságokat a világ üzleti és politikai döntéshozóival. A programot a Világgazdasági Fórum „Centre for the New Economy and Society” központja szervezi.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Mi jön a gigagyárak után?

A mikrogyárak nem termelnek feleslegesen.

A globális ellátási láncok sebezhetősége és a szigorodó fenntarthatósági elvárások új igényeket támasztanak a gyártási szektorral szemben is: a több mint egy évszázada működő tömeggyárak új kihívókat kaptak az egyedi igényekre szabott, lokális, a fogyasztói piacok közvetlen közelében működő, magasan automatizált mikrogyárak megjelenésével.

Ezek a lényegében ipar 4.0 technológiával újragondolt kisüzemek és családi manufaktúrák a fenntartható gyártás új trendjeként, 2025-ben már 6 milliárd dolláros globális piacot jelentettek, és ez várhatóan 2030-ra közel megháromszorozódik.

Kicsi, zöld és hatékony

A mikrogyárak olyan kis- vagy közepes méretű, technológiailag magasan fejlett és automatizált gyártóegységek, amelyek nem sorozatgyártásra rendezkedtek be, mégis jól skálázhatóak, és széles kapacitás-rugalmassággal rendelkeznek. A koncepció ugyan több évtizedre nyúlik vissza, a kereskedelmi szintű alkalmazást mégis az ipari robotok, a mesterséges intelligencia és az IoT-alkalmazások elterjedése tették lehetővé.

A mikrogyárak radikálisan kevesebb erőforrást igényelnek: a berendezések és a rendszerek méretét közvetlenül a végtermék adottságaihoz, formájához, csomagolhatóságához igazítják, így a gyár alapterülete és ezzel együtt a szükséges tőkebefektetés, valamint a működési költségek is csökkennek. Például míg a tengerentúlon egy mikrogyár akár 50 ezer dollárból elindítható, addig egy hagyományos gyár jellemzően a több millió dolláros nagyságrend kategóriájától kezdődik.

A tényleges termelés itt jellemzően akkor indul el, amikor a gyártóhoz beérkezik a megerősített, vagy már kifizetett, megelőlegezett rendelés. Ezzel a módszerrel a piacot nem terhelik felesleges áruval (push stratégia), hanem a valós fogyasztói igény generálja a termelést, ún. pull stratégia mentén szerveződik a termelés.

Ez nem csak egy fenntarthatóbb modell, hanem a fogyasztói igények is ebbe az irányba mutatnak: felmérések szerint a fejlett országok lakosságának több mint fele kifejezetten a személyre szabott termékeket preferálja, és hajlandó ezért akár magasabb árat is fizetni. A mikrogyárak pedig minimális költséggel vagy akár teljesen ingyen képesek dizájnt váltani, azaz a kisszériás, egyedi megrendelések azonnal és veszteség nélkül teljesíthetők.

Ilyen például az egyre divatosabb slow fashion ágazat, ami a messziről utaztatott fast fashion ruhaipar tömegtermékei helyett akár minden egyes darabot közvetlenül a felhasználó igényeire szabva állít elő, akár egy okostelefonos rendelés alapján.

Bonyolult logisztika és óriásraktárak helyett lokális termelés

A hagyományos gyártási modellben, az olcsóbb munkaerő miatt, a termelést távoli régiókba, főként Ázsiába vagy Kelet-Európába szervezik ki. Ez azonban hosszú elosztóláncot, raktárbázisokat és folyamatos készletezést igényel. Ennek a disztribúciós hálózatnak a fenntartása egy klasszikus gyár esetében igen költséges, a termék végső előállítási árának mintegy 25-40 százalékát emészti fel.

Ezzel szemben a lokális piacban gondolkodó mikrogyáraknál ez mindössze 5-10 százalék, azaz a logisztikai kiadásokon még akkor is komoly megtakarítás érhető el, ha a kis szériás gyártás következtében nagyobb a fix költségszint egy termékre vetítve.

Továbbá így nincsenek beragadt készletek, nincs szükség óriási raktárak fenntartására, a gyártóegységek pedig egyben bemutatóteremként és értékesítési pontként is funkcionálhatnak. Ez a rugalmasság ellenállóvá teszi a vállalkozásokat a globális ellátási láncok szakadozásaival vagy a nemzetközi vámok új hullámaival szemben. Ráadásul a fejlődő országokban a fiatalabb generációk már egyre kevésbé hajlandóak monoton, alacsonyan képzett munkakörökben dolgozni, ami a bérek növekedéséhez és a nagy üzemeknél munkaerőhiányhoz vezet.

Szoftvervezérelt gyártás

A mikrogyárak versenyképességének és skálázhatóságának hátterében a végponttól végpontig, azaz a tervezéstől egészen az eladásig, szabványosított szoftvervezérelt gyártási folyamatok állnak. Ezek a magasan digitalizált, AI és robotikai megoldásokat integráló rendszerek a világ bármely pontján reprodukálhatóak, miközben Al-alapú digitális iker és a felhőalapú gyártási szoftverek révén minimális IT-háttérrel, mégis mérnöki pontossággal működhetnek, a folyamatos adatgyűjtéseknek köszönhetően pedig önmagukat optimalizálják.

Így működik például az Egyesült Államokban a Haddy cég is, ami alkatrészeket –például bútorokat– gyárt újrahasznosítható anyagokból, digitálisan szabványosított, mesterséges intelligenciával támogatott mikrogyárakban.

A cég a Siemens Xcelerator nyílt digitális üzleti platformon elérhető szoftverekkel tervezi meg és készíti elő az alkatrészeket a robotizált gyártásra, ezekkel kezeli a robotvezérelt anyagformázási, illetve CNC-megmunkálási folyamatokat, valamint támogatást kap a termékoptimalizációhoz, illetve a gyártási stratégiák és szimulációk készítéséhez is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Új megoldások a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok hűtéséhez

Schneider Electric Uniflair XCA

Akár 25 százalékkal nagyobb hatékonyság, rendkívül alacsony zajszint, a környezeti hatások csökkentése – többek között ezeket az előnyöket kínálja a Schneider Electric új, Uniflair XCA hűtőberendezés termékcsaládja. A készülékeket kimondottan a mesterséges intelligencia-alapú, nagy sűrűségű adatközpontok gyorsan változó igényeinek kiszolgálására tervezték.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata bejelentette az új, Uniflair XCA, léghűtéses és szabadhűtéses hűtőberendezésekből álló termékcsalád piacra dobását. Az eszközöket a mesterséges intelligencia-alapú (MI), nagy sűrűségű, folyadékhűtéses adatközpontok gyorsan változó igényeinek kiszolgálására tervezték.

Az Uniflair XCAC (léghűtéses) és az Uniflair XCAF (szabadhűtéses) termékek integrálják az olajmentes, centrifugális kompresszorokat a mágneses csapágytechnológiával és a beépített frekvenciaváltókkal, egy olyan hűtési platformot alkotva, amely kiemelkedő energiahatékonyságot és működési stabilitást biztosít változatos hőterhelés és környezeti feltételek mellett.

A nagy hatékonyságú, permetező párologtatóval felszerelt XCA sorozat hat különböző méretű – 1200 kW-tól 2500 kW-ig terjedő -, olajmentes, centrifugális hűtőberendezést tartalmaz, amelyek kiváló hőteljesítményt nyújtanak, a környezeti hatások jelentős csökkentése érdekében pedig alacsony GWP-értékű hűtőközeget használnak. A széles működési tartományuknak köszönhetően képesek magas hőmérsékletű víz kezelésére is, így a hűtőberendezések különösen jól alkalmazhatók MI-optimalizált adatközpontokhoz és a fejlett folyadékhűtési infrastruktúrákhoz, ahol az energiahatékonyság és a fenntarthatóság kritikus fontosságú.

„Az energiahatékonyság, az alkalmazkodóképesség és a megbízhatóság elengedhetetlen elemei az MI-optimalizált adatközpontok folyadékhűtő rendszereinek, és az Uniflair XCA termékcsaládot ezen jellemzők figyelembevételével terveztük. A vízhőmérséklethez való alkalmazkodási képességével és sokoldalú telepítési lehetőségeivel az XCA sorozat olyan rendszerszintű megközelítést kínál, amely az adatközpontok egyre nagyobb komplexitása mellett is biztosítja az üzemeltetők számára a skálázhatóságot, a jobb teljesítményt és a hosszú távú nyugalmat”

– mondta el Andrew Bradner, a Schneider Electric „Cooling Business” részlegének alelnöke.

A fenntartható, nagy teljesítményű hűtésre való átállás felgyorsítása

Mivel a mesterséges intelligencia, a GPU-klaszterek és a folyadékhűtéses architektúrák soha nem látott teljesítménysűrűséget eredményeznek, a hűtőrendszerek központi szerepet játszanak az adatközpontok megbízhatóságában és a költségek kezelésében. Az Uniflair XCA ezekre a kihívásokra egy integrált, nagy hatékonyságú architektúrával válaszol, amely a következőkre épül:

  • Olajmentes, mágneses csapágyas centrifugális kompresszorok, amelyek kiküszöbölik a kenőrendszereket, így csökkentik a karbantartási igényt, a szennyeződés kockázatát és a mechanikai veszteségeket, miközben akár 25 százalékkal nagyobb hatékonyságot és rendkívül alacsony zajszintet biztosítanak.
  • Fejlett hőcserélő architektúra, amely ötvözi a permetező párologtató technológiát a V alakú mikrocsatornás tekercsekkel, így biztosítva a megfelelő hőteljesítményt, miközben jelentősen csökkenti a hűtőközeg-töltetet, az anyagfelhasználást és az általános ökológiai lábnyomot.
  • Optimalizált hőelvezető architektúra, amely kombinálja az új, V alakú tekercs-kialakítást és az új generációs, nagy átmérőjű EC ventilátorokat, így nagyobb hőcserélési hatékonyságot biztosít megnövelt légáramlással, alacsonyabb zajszinttel, és stabil működést tesz lehetővé még magas környezeti hőmérséklet mellett is.
  • Továbbfejlesztett szabadhűtési képességek:

A magas vízhőmérsékletnek (akár 33°C-os kimeneti hőmérséklet) és a továbbfejlesztett tekercsgeometriának köszönhetően az XCAF szabadhűtéses modellek jelentősen növelik az éves teljesítményt. A rendszer extrém környezeti feltételek mellett is működőképes (-20°C és +52°C között), míg mérsékelt éghajlati viszonyok között akár 60 százalékos energiamegtakarítást is elérhet a kizárólagos mechanikus hűtéshez képest, kiterjesztve a szabad hűtés rendelkezésre állását és jelentősen csökkentve a mechanikus hűtéstől való függőséget.

  • Magas fokú konfigurálhatóság:

A rendszer számos elektromos, hidraulikus, zajcsökkentő és teljesítménynövelő opciójának köszönhetően az egyedi igényeknek megfelelően testreszabható, javítva ezáltal a hatékonyságot és csökkentve az üzemeltetési költségeket.

  • Nagy hatékonyságú gyors újraindítás: A kritikus fontosságú alkalmazásokra tervezett rendszer támogatja a gyors újraindítást, így áramkimaradás esetén 3 percen belül helyreállítja a teljes működési kapacitást, minimalizálva ezzel a szolgáltatás szünetelését.
  • Fenntartható tervezés:

Az Uniflair XCA teljes mértékben megfelel az EU 2024/573 F-gáz rendeletének az alacsony szén-dioxid-kibocsátás garantálása érdekében, és alapfelszereltségként rendkívül alacsony GWP-értékű hűtőközegeket alkalmaz.

Ezek a jellemzők együttesen alacsonyabb energiafelhasználást és -igényt, egyszerűbb karbantartást és kiszámítható, hosszú távú működést eredményeznek, lehetővé téve az adatközpontok üzemeltetői számára, hogy a rendszerbe való beavatkozás helyett az üzletmenet folytonosságára összpontosítsanak.

Szoftvervezérelt hűtés: intelligensebb, adaptív, adatalapú

A Schneider Electric piacvezető digitális képességeire építve az XCA új generációs firmware-funkciókat vezet be, amelyek valós időben optimalizálják a teljesítményt:

  • Változó fordulatszámú szivattyú algoritmusok az állandó áramlás, az állandó hőmérséklet-különbség vagy az állandó nyomás fenntartásához.
  • Fejlett ventilátor-szabályozás, amely hőmérséklet-, terhelés- vagy időütemterv alapján alacsony és rendkívül alacsony zajszintű üzemmódokat tesz lehetővé.
  • Energiafogyasztás-mérés és valós idejű vízáramlás-mérés a jobb átláthatóság érdekében.

Ezek a képességek hatékonyságot, csökkentett kompresszor-ciklusokat és magasabb általános rendszerstabilitást biztosítanak.

Az első Uniflair XCA hűtőberendezések szállítása világszerte 2026 júniusában kezdődik.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss