Connect with us
Hirdetés

Ipar

Brutális növekedés előtt a globális használt IT-piac

A jövőt a MI és a személyre szabott fizetési megoldások alakítják!

Továbbra is brutális növekedés előtt áll a globális használt IT-piac: becslések szerint a piac értéke már az évtized végére meghaladhatja a 270 milliárd dollárt. Habár a legjelentősebbnek számító észak-amerikai és az európai piac között még megvannak a jellegzetes különbségek, a piacot alakító fogyasztói szokások már egyre inkább globalizálódnak: az USA-ban és Magyarországon is a fő vásárlói attitűd a környezetvédelem és az olcsóbb ár. E közben egyre erősebbé válik a magas minőség iránti igény, ami által a használt piac komoly versenytársa lesz az új termékeknek – nem véletlen, hogy egyre több márka fordul a használt termékeik felé. Piacelemzés a Furbifytól.

A használt laptopok és számítástechnika piacán az új időszámítás kezdetét a koronavírus-járvány 2019 végi kitöréséhez kötik: az e-kereskedelmi szolgáltatások elterjedésével és a digitalizációs kényszer megjelenésével párhuzamosan a használt IT-eszközök iránt is megugrott a kereslet. Ennek oka a Covid nyomán jelentkező gazdasági okokra vezethető vissza: tömegek számára vált nélkülözhetetlenné például a laptop a munkához és a tanuláshoz, ám a kieső bevételek miatt az olcsóbb ár prioritássá vált. Ugyancsak fontos globális tényező az IT szektoron belüli egyes speciális területek kialakulása: a call-centerek, a szolgáltatói központok fejlődése és tovább terjedése hatalmas keresletet generált a laptopok iránt.

Mekkora az akkora?

2022-ben csak a használt laptopok piaca 5 milliárd dollár volt. Az európai piacra már nincs ennyire egzakt szám, de óvatos becslések szerint is 3 milliárd eurós szegmensről beszélhetünk. A legdinamikusabban növekvő piac Ázsia, de általánosságban elmondható, hogy amíg a gazdasági folyamatok miatt az új laptopok és eszközök piaca majdnem 2 éven keresztül csökkentő trendet mutatott, addig a használt piac folyamatosan növekedett. Ha csak a két legnagyobb európai szereplőt nézzük, akkor is látványos és folyamatos a növekedés: a francia Backmarket bruttó árumennyiségének értéke közel 1,7 milliárd EUR volt, míg a másik legjelentősebb európai szereplőnél, az osztrák Refurbed-nél ugyanez a mutató 481 millió EUR-os volt.

Ha a számítástechnikai eszközök teljes spektrumát nézzük, akkor a használt piac értéke még nagyobb volument mutat: 12%-os éves növekedés mellett 2031-re a globális piac értékét 272 milliárd dollárra várják.

A semmiből tényező: mi mozgatja a piacot?

Az, hogy mind a lakosság, mind pedig a vállalatok felfedezték maguknak a használt IT eszközöket, több tényező együttes hatásának köszönhető:

A használt IT-eszközök piaca: tudatosság és jövőbeni lehetőségek

A használt és felújított IT-eszközök motorját adó laptop piac kinőtte a gyermekbetegségeket: a kereslet oldalán kialakult egy tudatos vásárlói réteg, amely számára nem jelent lemondást az, hogy nem új a készülék, sőt.

A vásárlási döntésben szerepet játszó tényezők között az egyik vezető ok az ár. A koronavírus-válság és a nyomában jelentkező nehéz gazdasági helyzet ár-érzékennyé tette a fogyasztókat. Mindemellett az üzleti szektorban az eleve kisebb költségkerettel rendelkező KKV-k vagy civil szervezetek számára is reális választási opció lett a felújított IT eszköz.

A másik ok a növekvő környezettudatosság: a fogyasztók oldaláról jelentkező erős zöld-orientáció az egyik legjelentősebb mozgatórugója a használt laptop piacnak, ugyanis kikezdhetetlen érv a fenntarthatóság támogatása szempontjából a használt számítógép vásárlás. Ezzel ugyanis jelentős mértékben csökkenthető az e-hulladék.

Fontos szempont a megbízhatóság és garancia is: a felújított számítógépekkel foglalkozó vállalkozások, és maguk a gyártók is professzionalizálódtak a piaci igényekhez és az egyre növekvő piaci kereslet azt mutatja, hogy folyamatosan erősödik a bizalom a használt laptopok iránt.

Kézenfekvő ok a vásárlásnál a termék elérhetőség: a koronavírus-járvány miatt válságba került globális ellátási-lánc miatt a vásárlóknak vagy várniuk kellett az új eszközökre vagy megvehették a meglévőt – adott esetben felújított gépet. Ez is döntő tényező volt a piac felfutásában, ugyanakkor az IT eszközöket jellemző folyamatos frissítési kényszer miatt gyakorlatilag állandó eszköz-ellátás van a használt piacon. Ráadásul sok olyan eset van szakértők szerint, amikor a régebbi típus kell egy adott feladat/munka ellátásához.

Végül fontos megjegyezni, hogy az e-kereskedelmi megoldások ugyanúgy hozzájárultak a használt laptopok globális elterjedéséhez, mint a fenti okok. Ám a jövőben az egyik stratégiai kérdés az lesz, hogy vajon a vásárlók igényeit online kitudják-e szolgálni a cégek, vagy a vevők inkább visszatérnek a fizikai boltokba, hogy egy eladó segítségével személyesen tájékozódjanak vásárlás előtt. Ezzel együtt az tény, hogy az európai használt laptop értékesítések majdnem 100% online piactereken történik.

A globális trendekhez képest a magyar- és kelet-európai piac eltérően fejlődik: kezdetben jellemzően az 50 éves korosztály adta a használt IT eszközök vásárlói rétegét és ez szélesedett ki a cégek, elsősorban a KKV-k irányába.

„A civilszervezetek körében egyelőre még nincs nagy felfutása a használt laptopoknak, pedig reális opciót jelenthet számukra”

– jegyzi meg a Furbify vezetője, Keszeli Ákos. A vezető hozzátette, hogy

„jelenleg az üzleti szektor és a lakosság megoszlása a használt IT piacot tekintve 60-40%, tehát már érezhető az elmozdulás az üzleti szektor felé, egyben a globális trendekhez történő felzárkózás.”

Nem minden a használt mobil

Az utóbbi időben érezhetően megnőtt az érdeklődés a használt mobiltelefonok iránt – Magyarországon a karácsonyi időszak egyik slágerterméke lett a használt okostelefon, de ettől függetlenül is erősödik ez a szegmens. A hazai használt IT-piacon meghatározó részesedéssel bíró Furbify szakértői szerint a laptopokon és a telefonokon túl is van élet: a cégnél úgy látják, hogy érdemtelenül nagy a fókusz a használt mobiltelefonokon, hiszen a szoftverek, a nyomtató készülékek, a kamerák és még egy sor egyéb IT-eszköz használtan is értéket képviselnek, mind üzleti-, mind pedig az e-hulladék csökkentési erőfeszítések szempontjátból. És lévén, a mobiltelefonok egyfajta státuszszimbólumot is képviselnek, azok másodlagos felhasználása ugyanúgy hozzájárulnak a mobiltelefon-fogyasztás jelenlegi trendjének fenntartásához. A digitális transzformációt, és annak környezetbarát módját tehát inkább segítik a használt IT-piac egyéb termékei (hiszen nyomtatót vagy éppen laptopot nem cserélünk évente).

A felújítás modellje: 90% biztosan használható

A fenntarthatóság, mint vezérelv a felújított/használt eszközök esetén egyértelmű: egyrészt vásárlói preferencia is, másrészt a cégek esetében az ESG-kritériumhoz kapcsolódóan igazolható a fenntarthatóság is:

Beérkező laptopok 75% azonnal használható felújítás, javítás
25% karantén 90%: végül javításra és eladásra kerül
10%: alkatrész donor

A leggyakrabban cserélt vagy javított eszközök TOP-listája: első helyen szerepel az SSD, míg ezt követi az akkumulátor és kijelző.

Összefoglalva elmondható, hogy egy darab, a kukába szánt laptop 90%-a valójában értékes, azaz javítható és beépíthető vagy tovább értékesíthető eszköz. A fennmaradó 10%-ot a nagyon törött burkolati elemek, a fizikailag sérült billentyűzetek, valamint a rossz tápok adják. Az talán kevéssé ismert, hogy a rossz merevlemezek, memória, processzor, alaplap és kijelzők mind tovább felhasználhatóak, ugyanis már létezik technológia arra, hogy kinyerjék a hasznos nyersanyagokat ezekből az elemekből is, amik aztán újra felhasználhatóak vagy tovább értékesíthetőek – például a gyártók számára is.

Új növekedési tényezők: mesterséges intelligencia és halasztott fizetések

A jövővel kapcsolatban a közép-kelet-európai régióban piacvezető Furbify-nál úgy látják, hogy az ESG, valamint a körforgásos-gazdasági modell jó alapot teremt a használt IT-eszközök és különösen a laptop szegmens termékeinek minél szélesebb körű felhasználásához, elterjedéséhez. Emellett a cég szerint a kapcsolat szolgáltatások piaca hatalmas lehetőséget jelent mind Magyarországon, mind globálisan, valamint komoly piacbővülési lehetőséget látnak a prémium termékszegmensbe tartozó felújított eszközök terén is.

Ugyancsak a jövőt alakító tényezők között van a mesterséges intelligencia egyre nagyobb arányú alkalmazása: nemcsak a sales és marketing aktivitásokban, hanem az IT-eszközök felújításának egyes folyamataiban is szerepet kap a mesterséges intelligencia, legyen szó minőségellenőrzésről vagy akár a lean folyamatok optimalizációjáról. A piac fejlődésének másik sarokpontja a fizetési megoldások lesznek.

„Nálunk a Furbify-nál, régiós szereplőként egyszerre többféle devizában kell konvertálni, hiszen különféle piacokról szerezzük be az eszközt és azokat különböző országokban adjuk el. Emellett természetesen keressük a lehetőségeket a kripto deviza integrálására, de jelenleg az egyik legújabb fejlesztésünk a BNPL szolgáltatás bevezetése, amellyel elsők vagyunk a használt IT-eszközöket kínáló cégek között.”

– foglalta össze Keszeli Ákos, a Furbify vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Új szintre emeli az MI-korszak adatközpontjainak hűtését a Schneider Electric WCDU megoldása

A lég- és folyadékhűtéses architektúrák zökkenőmentes integrációját kínálja a Schneider Electric új, WCDU nevű hűtőfolyadék-elosztó egysége.

A mesterséges intelligencia alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok igényeinek figyelembevételével megtervezett új berendezés eddig nem tapasztalt szintű rugalmasságot biztosít az ilyen létesítmények hűtési rendszerének kialakításához. Egyetlen készülék 3,5 megawatt teljesítményre is képes lehet és csoportos üzemmódban egyszerre akár 20 WCDU is működhet együtt. 

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata bemutatta a WCDU nevű hűtőfolyadék-elosztó egységét, amelyet úgy terveztek, hogy zökkenőmentesen lehessen integrálni a ventilátorfalas léghűtő rendszerekbe, támogatva ezzel a hibrid, lég- és folyadékhűtéses architektúrák kialakítását a nagy sűrűségű, mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontokban. A rugalmas felhasználásra tervezett berendezés lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy a folyadék- és léghűtés arányát úgy módosítsák, hogy közben ne kelljen teljesen áttervezniük az adatközpontot. Ez a megközelítés több lehetőséget biztosít a terhelés végső paraméterezése során a szakembereknek, így elkerülhető, hogy túlméretezett infrastruktúrát és ezáltal kihasználatlan kapacitásokat építsenek ki.

Az új WCDU megfelel a mesterséges intelligencia miatt változó infrastruktúra-telepítési igényeknek. A nagy adatközpontok üzemeltetői egyre gyakrabban helyezik a hűtőfolyadék-elosztó egységeket (CDU) szerverterem helyett a műszaki folyosóra, hogy megkönnyítsék a szervizelést és a karbantartást. A WCDU-t a műszaki folyosóra történő elhelyezésre optimalizálták, és felső csatlakozási pontokkal látták el, hogy egyszerűsítsék a telepítést és szabadon hagyják a szerverteremnek szánt helyet, ami egyszerűsíti a beüzemelést és a hozzáférést a karbantartás során.

„Az egyetlen olyan CDU-val, amely egy megoldáson belül egyesíti a folyadék- és a léghűtést, olyan szintű rugalmasságot biztosítunk, amilyet a piac eddig még nem látott. Ez a megközelítés lehetővé teszi az üzemeltetők számára a hatékonyabb telepítést, a telepítéshez szükséges idő jelentős csökkentését, valamint több konfigurációs lehetőséget biztosít a folyadékhűtési infrastruktúra kialakítására”

– mondta el Andrew Bradner, a Schneider Electric „Cooling Business” üzletágának vezető alelnöke.

Az új termékkel tovább bővül és erősödik a Schneider Electric Motivair folyadékhűtési portfóliója, amely számos CDU-t tartalmaz, így a telepítési architektúrák széles skáláját teszi elérhetővé.

A WCDU főbb előnyei

A WCDU „all-in-one” kialakítása – amely integrált szivattyúkat, hőcserélőket és egyéb, kritikus fontosságú CDU-alkatrészeket egyesít egyetlen acélkeretben -, egyszerűsíti a beüzemelést. A berendezés skálázható, multimodális architektúrája révén számos telepítési lehetőséget kínál. A ventilátorfalakba történő integrálás mellett a WCDU önálló egységként is használható. Ennek eredményeként azok az üzemeltetők, akik jelenleg ventilátorfalakat használnak, egy könnyebben megvalósítható megoldást kapnak a hűtési infrastruktúrájuk fejlesztéséhez. Az új berendezés emellett lehetővé teszi a zéró oldalsó távolsággal történő telepítést, ezáltal optimális sűrűséget biztosít. 

A WCDU emellett a következőket is lehetővé teszi:

  • Megnövelt sűrűség: A WCDU a legnagyobb teljesítményt nyújtja a Schneider Electric Motivair CDU-sorozatában. Egyetlen WCDU akár 3,5 MW teljesítményt is képes elérni 1,5 liter/perc/kW áramlási sebesség mellett, illetve 2,5 MW-ot 2,0 liter/perc/kW áramlási sebesség mellett. Mivel akár 20 WCDU egység is működhet együtt csoportos üzemmódban egyetlen, összehangolt rendszerként, a napjaink adatközpontjaiban elvárt 30–40 MW-os kapacitást is képes biztosítani.
  • Nagyobb hatékonyság: Támogatja a létesítmények magasabb hőmérsékletű vízrendszereit és akár 2 °C-os megközelítési hőmérsékletet is. Ezek az üzemeltetési feltételek hozzájárulnak a PUE javításához és a teljes hűtési infrastruktúra energiahatékonyságának növeléséhez, ami alacsonyabb összköltségeket eredményez. A rendszer forrócsere-képes szivattyúkat, PICV-ket és 25 mikronos szűrőket, valamint egy 15 hüvelykes érintőképernyős HMI-t tartalmaz a rugalmasság biztosítása érdekében.
  • Támogatja a rugalmasságot: A 2,5 MW-ig terjedő telepítések esetén a WCDU N+1 redundanciával is megrendelhető, amely szivattyú- és szelep-tartalékot biztosít annak érdekében, hogy karbantartás vagy váratlan alkatrész-meghibásodás esetén is megmaradjon a hűtés.

A WCDU bevezetésével a Schneider Electric folyadékhűtési portfóliója most már 105 kW-tól 3,5 MW-ig terjedő teljesítményű CDU-kat kínál, amelyek megfelelnek a teljesítménnyel kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli elvárásoknak.

A WCDU szállítása 2026 októberében kezdődik egyes régiókban. További információkért látogasson el a Schneider Electric weboldalára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Hat évtizedes múltra építve erősíti tovább globális szerepét a szegedi ContiTech

Hatvanéves fennállását ünnepli idén a ContiTech szegedi gyára, amely az elmúlt évtizedekben a magyar gumiipar meghatározó szereplőjéből Európa egyik legnagyobb textilerősítésű hevedergyárává fejlődött. Termékei világszerte számos iparágban jelen vannak, miközben tevékenysége a gyártáson túl mérnöki és üzleti szolgáltatásokkal is kiegészült.

A szegedi egység tovább erősíti globális pozícióját: a vállalat nemzetközi működését támogató kompetencia központ létszáma a tervek szerint 2027 végéig közel 300 főre emelkedhet, több mint 130 új munkahelyet teremtve. A jubileum alkalmából rendezett eseményen a vállalat képviselői és munkavállalói, valamint Szeged városvezetése közösen tekintettek vissza a gyár hat évtizedes történetére és ünnepelték az eredményeket, amelyekre a cég jövőbeli fejlődése épülhet.

„A szegedi ContiTech hatvanéves múltja bizonyítja, milyen fontos a folyamatos alkalmazkodás a változó gazdasági, piaci és technológiai környezethez. A gyár még a legviharosabb körülmények között is képes volt mindig megújulni és sikeresen integrálódott a nemzetközi vállalatcsoport működésébe. Ma olyan időszakot élünk, amikor a hagyományos gyártási tevékenység mellett az országokon átívelő együttműködés és a magasabb hozzáadott értékű feladatok is egyre nagyobb jelentőséget kapnak. Célunk, hogy a szegedi tudásra építve tovább erősítsük gyárunk pozícióját a cég globális hálózatában”

– hangsúlyozta az eseményen Horváth Sándor, a ContiTech szegedi gyárának ügyvezetője.

Az 1966-ban alapított szegedi gumigyár hat évtized alatt a magyar ipar meghatározó szereplőjévé, mára pedig Európa egyik legnagyobb textilerősítésű hevedergyárává fejlődött. A dolgozók kezdetben nemcsak működtették, hanem sok esetben egy időben építették is a gyárat, megteremtve azt az összefogásra és elhivatottságra épülő vállalati kultúrát, amely máig meghatározza a szervezet mindennapjait. Nemzetközi elismertségét elsősorban a mélyfúró tömlők gyártásában elért eredményei alapozták meg: az 1980-as években a világon előállított ilyen termékek jelentős része Szegeden készült. Hasonló sikereket ért el a speciális hő- és lángálló megoldások terén, amelyek nemzetközi piacokon is megjelentek, és szabadalmakat, illetve szakmai elismeréseket hoztak. A gyártás mellett mára mérnöki és üzleti feladatokkal is bővült a ContiTech tevékenysége, így fizikai és szellemi munkakörökben egyaránt kínál lehetőségeket a helyi munkavállalóknak.

Még nagyobb szerep jut Szegednek a vállalat globális működésében

A szegedi telephelyen a gyártási tevékenység mellett az üzleti szolgáltató és kompetencia központ mérnöki, üzleti támogató és operatív feladatokkal segíti a vállalatcsoport nemzetközi szervezetét. A központban olyan, magas hozzáadott értékű tevékenységek összpontosulnak, amelyek révén a Szegeden és környékén dolgozó szakemberek nemzetközi csapatokkal együttműködve járulhatnak hozzá a Continental globális folyamatainak működéséhez és fejlesztéséhez.

A kompetencia központ jelenleg mintegy 160 munkatársat foglalkoztat, létszáma pedig a tervek szerint 2027 végéig közel 300 főre emelkedhet. A bővítés több mint 130 új szellemi munkahelyet jelent, és olyan területeket érint, mint az értékesítés és üzletfejlesztés, az ellátási lánc, a mérnöki és műszaki támogatás, valamint a jogi és compliance funkciók. A beruházás nemcsak a vállalat további fejlődését alapozza meg, hanem Szeged gazdasági szerepét és a térség munkaerőpiacát is erősíti.

„Cégünk fejlődése jól példázza, hogyan válhat a helyben felhalmozott tudás és tapasztalat a nemzetközi vállalatcsoport működésének meghatározó erőforrásává. A kompetencia központ bővítésével magasabb hozzáadott értékű feladatok kerülhetnek Szegedre, ami új lehetőségeket teremt a helyi szakemberek számára és a ContiTech hosszú távú versenyképességéhez is hozzájárul. Az elmúlt évek beruházásai és szervezetfejlesztési lépései is ezt az átalakulást támogatták – tulajdonképpen a jövőbe fektettünk be”

– mondta Kalmár Ákos József, a ContiTech szegedi gyárának HR vezetője.

A jövő alapja a szakértelem és az innováció

A több mint 600 munkatársat foglalkoztató gyár és a bővülő szolgáltató központ együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy Szeged a nemzetközi ipari tevékenység mellett az üzleti és mérnöki feladatok területén is egyre jelentősebb szerepet töltsön be. A következő években a technológiai fejlődésre, a digitalizációra, az innovációra és a munkatársak szakmai tudásának fejlesztésére koncentrál majd a ContiTech. A vállalat célja, hogy a hat évtizedes tapasztalatra építve tovább erősítse a szegedi telephely pozícióját a nemzetközi iparban, miközben a város és a régió meghatározó foglalkoztatójaként a térség fejlődéséhez is hozzájárul.

A jubileumi rendezvényen a vállalat képviselői, munkatársai és a város vezetői közösen tekintettek vissza a szegedi gyár 60 éves történetére, valamint a telephely előtt álló fejlődési lehetőségekre. Az ünnepség részeként időkapszulát helyeztek el, emellett elismerésekkel jutalmazták a kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollégákat, akik évtizedeken át segítették a vállalatot munkájukkal.

„Egy gyár történetét nemcsak a termékei és a fejlesztései határozzák meg, hanem azok az emberek is, akik nap mint nap a sikeréért dolgoznak. A szegedi ContiTech múltja generációk tudásának, munkájának és kitartásának eredménye. Erre az örökségre építve dolgozunk azon, hogy a gyár a jövőben is meghatározó szereplője legyen az iparágnak”

– tette hozzá Horváth Sándor az eseményen.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A jövő energiarendszeréhez technológia és gyakorlati tudás is kell

Az elektrifikáció és a digitalizáció együtt teremti meg a hatékonyabb, megbízhatóbb és fenntarthatóbb energiafelhasználás alapjait.

A fejlődéshez azonban a technológiai megoldások mellett mérnöki szaktudásra, korszerű vizsgálati háttérre és a következő szakembergeneráció felkészítésére is szükség van. A Schneider Electric energiatechnológiai partnerként ezt a szemléletet képviseli a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) folytatott együttműködésében is: a vállalat a közelmúltban a Nagyfeszültségű Laboratórium 600 kV-os transzformátorához kapcsolódó berendezések felújításában vállalt szerepet, emellett gyakorlati tapasztalatával az oktatást is támogatja.

Az ipar, az épületek és az infrastruktúra energiaellátásában egyre nagyobb szerepet kapnak a villamos energiára épülő megoldások. A digitalizáció ehhez az energiafelhasználás pontosabb megismerésének és tudatosabb irányításának lehetőségét adja. A két terület összekapcsolásával javítható a működés hatékonysága és megbízhatósága, miközben csökkenthető a környezeti terhelés. A Schneider Electric energiatechnológiai partnerként abban segíti ügyfeleit, hogy ezeket a lehetőségeket a gyakorlatban is kiaknázzák.

Az energiaátmenethez ugyanakkor olyan szakemberekre is szükség van, akik átlátják a villamosenergia-rendszerek és a digitális technológiák összefüggéseit, és ismereteiket valós működési környezetben is alkalmazni tudják. Ebben meghatározó szerepük van az egyetemek és a vállalatok közös munkájának: az oktatás, a kutatás és az ipari tapasztalat összekapcsolása segíti, hogy a műszaki tudásból a mindennapokban használható megoldások szülessenek.

„Elengedhetetlen az a mérnöki tudás is, amely segít megérteni, hogyan működnek a technológiák a gyakorlatban. A BME-vel közösen a műszaki háttér fejlesztését és a jövő szakembereinek felkészítését egyaránt támogatjuk”

– fogalmazott Németh Gábor a Schneider Electric szolgáltatási igazgatója a BME Nagyfeszültségű Laboratóriumának 90. évfordulója alkalmából.

A Schneider Electric a laboratórium 600 kV-os transzformátorának primer és szekunder berendezései felújításához járult hozzá. A támogatás olyan vizsgálati infrastruktúra megújítását segítette, amely a mérnöki tudás elmélyítésében és a gyakorlati tapasztalatszerzésben is fontos szerepet tölt be. 

A vállalat szemléletében a meglévő infrastruktúra korszerűsítése az energiaátmenet fontos része. A korábban létrehozott műszaki értékek megőrzése és megújítása lehetőséget teremt arra, hogy a berendezések a változó igényeket is kiszolgálják. A laboratórium támogatásával a Schneider Electric saját műszaki tapasztalatát állította e közös cél szolgálatába.

A BME-vel folytatott együttműködés az oktatásra is kiterjed. Az egyetem és a Schneider Electric munkatársai 2025-ben közösen dolgoztak ki egy, az adatközpontok ellátási láncainak zavarait modellező szimulációt. A hallgatók ennek segítségével megtapasztalhatták, hogy egy-egy beszerzési döntés miként befolyásolja egy teljes rendszer működését.

Az együttműködés 2026 tavaszán a BME Procurement Excellence Programme elnevezésű beszerzési képzési programjának elindításával bővült. A Schneider Electric szakértői tananyagfejlesztéssel és gyakorlati tapasztalataik megosztásával vesznek részt a képzésben, emellett két teljes tantárgyat is kidolgoztak és oktatnak.

A laboratórium fejlesztése és az oktatási együttműködés ugyanazt a törekvést szolgálja: a következő szakembergeneráció biztos elméleti alapokkal, gyakorlati tudással és az összefüggések megértésével kapcsolódhasson be az energia- és ipari rendszerek átalakításába.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss