Ipar
Brutális növekedés előtt a globális használt IT-piac
A jövőt a MI és a személyre szabott fizetési megoldások alakítják!
Továbbra is brutális növekedés előtt áll a globális használt IT-piac: becslések szerint a piac értéke már az évtized végére meghaladhatja a 270 milliárd dollárt. Habár a legjelentősebbnek számító észak-amerikai és az európai piac között még megvannak a jellegzetes különbségek, a piacot alakító fogyasztói szokások már egyre inkább globalizálódnak: az USA-ban és Magyarországon is a fő vásárlói attitűd a környezetvédelem és az olcsóbb ár. E közben egyre erősebbé válik a magas minőség iránti igény, ami által a használt piac komoly versenytársa lesz az új termékeknek – nem véletlen, hogy egyre több márka fordul a használt termékeik felé. Piacelemzés a Furbifytól.
A használt laptopok és számítástechnika piacán az új időszámítás kezdetét a koronavírus-járvány 2019 végi kitöréséhez kötik: az e-kereskedelmi szolgáltatások elterjedésével és a digitalizációs kényszer megjelenésével párhuzamosan a használt IT-eszközök iránt is megugrott a kereslet. Ennek oka a Covid nyomán jelentkező gazdasági okokra vezethető vissza: tömegek számára vált nélkülözhetetlenné például a laptop a munkához és a tanuláshoz, ám a kieső bevételek miatt az olcsóbb ár prioritássá vált. Ugyancsak fontos globális tényező az IT szektoron belüli egyes speciális területek kialakulása: a call-centerek, a szolgáltatói központok fejlődése és tovább terjedése hatalmas keresletet generált a laptopok iránt.
Mekkora az akkora?
2022-ben csak a használt laptopok piaca 5 milliárd dollár volt. Az európai piacra már nincs ennyire egzakt szám, de óvatos becslések szerint is 3 milliárd eurós szegmensről beszélhetünk. A legdinamikusabban növekvő piac Ázsia, de általánosságban elmondható, hogy amíg a gazdasági folyamatok miatt az új laptopok és eszközök piaca majdnem 2 éven keresztül csökkentő trendet mutatott, addig a használt piac folyamatosan növekedett. Ha csak a két legnagyobb európai szereplőt nézzük, akkor is látványos és folyamatos a növekedés: a francia Backmarket bruttó árumennyiségének értéke közel 1,7 milliárd EUR volt, míg a másik legjelentősebb európai szereplőnél, az osztrák Refurbed-nél ugyanez a mutató 481 millió EUR-os volt.
Ha a számítástechnikai eszközök teljes spektrumát nézzük, akkor a használt piac értéke még nagyobb volument mutat: 12%-os éves növekedés mellett 2031-re a globális piac értékét 272 milliárd dollárra várják.
A semmiből tényező: mi mozgatja a piacot?
Az, hogy mind a lakosság, mind pedig a vállalatok felfedezték maguknak a használt IT eszközöket, több tényező együttes hatásának köszönhető:
A használt IT-eszközök piaca: tudatosság és jövőbeni lehetőségek
A használt és felújított IT-eszközök motorját adó laptop piac kinőtte a gyermekbetegségeket: a kereslet oldalán kialakult egy tudatos vásárlói réteg, amely számára nem jelent lemondást az, hogy nem új a készülék, sőt.
A vásárlási döntésben szerepet játszó tényezők között az egyik vezető ok az ár. A koronavírus-válság és a nyomában jelentkező nehéz gazdasági helyzet ár-érzékennyé tette a fogyasztókat. Mindemellett az üzleti szektorban az eleve kisebb költségkerettel rendelkező KKV-k vagy civil szervezetek számára is reális választási opció lett a felújított IT eszköz.
A másik ok a növekvő környezettudatosság: a fogyasztók oldaláról jelentkező erős zöld-orientáció az egyik legjelentősebb mozgatórugója a használt laptop piacnak, ugyanis kikezdhetetlen érv a fenntarthatóság támogatása szempontjából a használt számítógép vásárlás. Ezzel ugyanis jelentős mértékben csökkenthető az e-hulladék.
Fontos szempont a megbízhatóság és garancia is: a felújított számítógépekkel foglalkozó vállalkozások, és maguk a gyártók is professzionalizálódtak a piaci igényekhez és az egyre növekvő piaci kereslet azt mutatja, hogy folyamatosan erősödik a bizalom a használt laptopok iránt.
Kézenfekvő ok a vásárlásnál a termék elérhetőség: a koronavírus-járvány miatt válságba került globális ellátási-lánc miatt a vásárlóknak vagy várniuk kellett az új eszközökre vagy megvehették a meglévőt – adott esetben felújított gépet. Ez is döntő tényező volt a piac felfutásában, ugyanakkor az IT eszközöket jellemző folyamatos frissítési kényszer miatt gyakorlatilag állandó eszköz-ellátás van a használt piacon. Ráadásul sok olyan eset van szakértők szerint, amikor a régebbi típus kell egy adott feladat/munka ellátásához.
Végül fontos megjegyezni, hogy az e-kereskedelmi megoldások ugyanúgy hozzájárultak a használt laptopok globális elterjedéséhez, mint a fenti okok. Ám a jövőben az egyik stratégiai kérdés az lesz, hogy vajon a vásárlók igényeit online kitudják-e szolgálni a cégek, vagy a vevők inkább visszatérnek a fizikai boltokba, hogy egy eladó segítségével személyesen tájékozódjanak vásárlás előtt. Ezzel együtt az tény, hogy az európai használt laptop értékesítések majdnem 100% online piactereken történik.
A globális trendekhez képest a magyar- és kelet-európai piac eltérően fejlődik: kezdetben jellemzően az 50 éves korosztály adta a használt IT eszközök vásárlói rétegét és ez szélesedett ki a cégek, elsősorban a KKV-k irányába.
„A civilszervezetek körében egyelőre még nincs nagy felfutása a használt laptopoknak, pedig reális opciót jelenthet számukra”
– jegyzi meg a Furbify vezetője, Keszeli Ákos. A vezető hozzátette, hogy
„jelenleg az üzleti szektor és a lakosság megoszlása a használt IT piacot tekintve 60-40%, tehát már érezhető az elmozdulás az üzleti szektor felé, egyben a globális trendekhez történő felzárkózás.”
Nem minden a használt mobil
Az utóbbi időben érezhetően megnőtt az érdeklődés a használt mobiltelefonok iránt – Magyarországon a karácsonyi időszak egyik slágerterméke lett a használt okostelefon, de ettől függetlenül is erősödik ez a szegmens. A hazai használt IT-piacon meghatározó részesedéssel bíró Furbify szakértői szerint a laptopokon és a telefonokon túl is van élet: a cégnél úgy látják, hogy érdemtelenül nagy a fókusz a használt mobiltelefonokon, hiszen a szoftverek, a nyomtató készülékek, a kamerák és még egy sor egyéb IT-eszköz használtan is értéket képviselnek, mind üzleti-, mind pedig az e-hulladék csökkentési erőfeszítések szempontjátból. És lévén, a mobiltelefonok egyfajta státuszszimbólumot is képviselnek, azok másodlagos felhasználása ugyanúgy hozzájárulnak a mobiltelefon-fogyasztás jelenlegi trendjének fenntartásához. A digitális transzformációt, és annak környezetbarát módját tehát inkább segítik a használt IT-piac egyéb termékei (hiszen nyomtatót vagy éppen laptopot nem cserélünk évente).
A felújítás modellje: 90% biztosan használható
A fenntarthatóság, mint vezérelv a felújított/használt eszközök esetén egyértelmű: egyrészt vásárlói preferencia is, másrészt a cégek esetében az ESG-kritériumhoz kapcsolódóan igazolható a fenntarthatóság is:
| Beérkező laptopok | 75% azonnal használható | felújítás, javítás |
| 25% karantén | 90%: végül javításra és eladásra kerül | |
| 10%: alkatrész donor |
A leggyakrabban cserélt vagy javított eszközök TOP-listája: első helyen szerepel az SSD, míg ezt követi az akkumulátor és kijelző.
Összefoglalva elmondható, hogy egy darab, a kukába szánt laptop 90%-a valójában értékes, azaz javítható és beépíthető vagy tovább értékesíthető eszköz. A fennmaradó 10%-ot a nagyon törött burkolati elemek, a fizikailag sérült billentyűzetek, valamint a rossz tápok adják. Az talán kevéssé ismert, hogy a rossz merevlemezek, memória, processzor, alaplap és kijelzők mind tovább felhasználhatóak, ugyanis már létezik technológia arra, hogy kinyerjék a hasznos nyersanyagokat ezekből az elemekből is, amik aztán újra felhasználhatóak vagy tovább értékesíthetőek – például a gyártók számára is.
Új növekedési tényezők: mesterséges intelligencia és halasztott fizetések
A jövővel kapcsolatban a közép-kelet-európai régióban piacvezető Furbify-nál úgy látják, hogy az ESG, valamint a körforgásos-gazdasági modell jó alapot teremt a használt IT-eszközök és különösen a laptop szegmens termékeinek minél szélesebb körű felhasználásához, elterjedéséhez. Emellett a cég szerint a kapcsolat szolgáltatások piaca hatalmas lehetőséget jelent mind Magyarországon, mind globálisan, valamint komoly piacbővülési lehetőséget látnak a prémium termékszegmensbe tartozó felújított eszközök terén is.
Ugyancsak a jövőt alakító tényezők között van a mesterséges intelligencia egyre nagyobb arányú alkalmazása: nemcsak a sales és marketing aktivitásokban, hanem az IT-eszközök felújításának egyes folyamataiban is szerepet kap a mesterséges intelligencia, legyen szó minőségellenőrzésről vagy akár a lean folyamatok optimalizációjáról. A piac fejlődésének másik sarokpontja a fizetési megoldások lesznek.
„Nálunk a Furbify-nál, régiós szereplőként egyszerre többféle devizában kell konvertálni, hiszen különféle piacokról szerezzük be az eszközt és azokat különböző országokban adjuk el. Emellett természetesen keressük a lehetőségeket a kripto deviza integrálására, de jelenleg az egyik legújabb fejlesztésünk a BNPL szolgáltatás bevezetése, amellyel elsők vagyunk a használt IT-eszközöket kínáló cégek között.”
– foglalta össze Keszeli Ákos, a Furbify vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Hat évtizedes múltra építve erősíti tovább globális szerepét a szegedi ContiTech
Hatvanéves fennállását ünnepli idén a ContiTech szegedi gyára, amely az elmúlt évtizedekben a magyar gumiipar meghatározó szereplőjéből Európa egyik legnagyobb textilerősítésű hevedergyárává fejlődött. Termékei világszerte számos iparágban jelen vannak, miközben tevékenysége a gyártáson túl mérnöki és üzleti szolgáltatásokkal is kiegészült.
A szegedi egység tovább erősíti globális pozícióját: a vállalat nemzetközi működését támogató kompetencia központ létszáma a tervek szerint 2027 végéig közel 300 főre emelkedhet, több mint 130 új munkahelyet teremtve. A jubileum alkalmából rendezett eseményen a vállalat képviselői és munkavállalói, valamint Szeged városvezetése közösen tekintettek vissza a gyár hat évtizedes történetére és ünnepelték az eredményeket, amelyekre a cég jövőbeli fejlődése épülhet.
„A szegedi ContiTech hatvanéves múltja bizonyítja, milyen fontos a folyamatos alkalmazkodás a változó gazdasági, piaci és technológiai környezethez. A gyár még a legviharosabb körülmények között is képes volt mindig megújulni és sikeresen integrálódott a nemzetközi vállalatcsoport működésébe. Ma olyan időszakot élünk, amikor a hagyományos gyártási tevékenység mellett az országokon átívelő együttműködés és a magasabb hozzáadott értékű feladatok is egyre nagyobb jelentőséget kapnak. Célunk, hogy a szegedi tudásra építve tovább erősítsük gyárunk pozícióját a cég globális hálózatában”
– hangsúlyozta az eseményen Horváth Sándor, a ContiTech szegedi gyárának ügyvezetője.
Az 1966-ban alapított szegedi gumigyár hat évtized alatt a magyar ipar meghatározó szereplőjévé, mára pedig Európa egyik legnagyobb textilerősítésű hevedergyárává fejlődött. A dolgozók kezdetben nemcsak működtették, hanem sok esetben egy időben építették is a gyárat, megteremtve azt az összefogásra és elhivatottságra épülő vállalati kultúrát, amely máig meghatározza a szervezet mindennapjait. Nemzetközi elismertségét elsősorban a mélyfúró tömlők gyártásában elért eredményei alapozták meg: az 1980-as években a világon előállított ilyen termékek jelentős része Szegeden készült. Hasonló sikereket ért el a speciális hő- és lángálló megoldások terén, amelyek nemzetközi piacokon is megjelentek, és szabadalmakat, illetve szakmai elismeréseket hoztak. A gyártás mellett mára mérnöki és üzleti feladatokkal is bővült a ContiTech tevékenysége, így fizikai és szellemi munkakörökben egyaránt kínál lehetőségeket a helyi munkavállalóknak.
Még nagyobb szerep jut Szegednek a vállalat globális működésében
A szegedi telephelyen a gyártási tevékenység mellett az üzleti szolgáltató és kompetencia központ mérnöki, üzleti támogató és operatív feladatokkal segíti a vállalatcsoport nemzetközi szervezetét. A központban olyan, magas hozzáadott értékű tevékenységek összpontosulnak, amelyek révén a Szegeden és környékén dolgozó szakemberek nemzetközi csapatokkal együttműködve járulhatnak hozzá a Continental globális folyamatainak működéséhez és fejlesztéséhez.
A kompetencia központ jelenleg mintegy 160 munkatársat foglalkoztat, létszáma pedig a tervek szerint 2027 végéig közel 300 főre emelkedhet. A bővítés több mint 130 új szellemi munkahelyet jelent, és olyan területeket érint, mint az értékesítés és üzletfejlesztés, az ellátási lánc, a mérnöki és műszaki támogatás, valamint a jogi és compliance funkciók. A beruházás nemcsak a vállalat további fejlődését alapozza meg, hanem Szeged gazdasági szerepét és a térség munkaerőpiacát is erősíti.
„Cégünk fejlődése jól példázza, hogyan válhat a helyben felhalmozott tudás és tapasztalat a nemzetközi vállalatcsoport működésének meghatározó erőforrásává. A kompetencia központ bővítésével magasabb hozzáadott értékű feladatok kerülhetnek Szegedre, ami új lehetőségeket teremt a helyi szakemberek számára és a ContiTech hosszú távú versenyképességéhez is hozzájárul. Az elmúlt évek beruházásai és szervezetfejlesztési lépései is ezt az átalakulást támogatták – tulajdonképpen a jövőbe fektettünk be”
– mondta Kalmár Ákos József, a ContiTech szegedi gyárának HR vezetője.
A jövő alapja a szakértelem és az innováció
A több mint 600 munkatársat foglalkoztató gyár és a bővülő szolgáltató központ együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy Szeged a nemzetközi ipari tevékenység mellett az üzleti és mérnöki feladatok területén is egyre jelentősebb szerepet töltsön be. A következő években a technológiai fejlődésre, a digitalizációra, az innovációra és a munkatársak szakmai tudásának fejlesztésére koncentrál majd a ContiTech. A vállalat célja, hogy a hat évtizedes tapasztalatra építve tovább erősítse a szegedi telephely pozícióját a nemzetközi iparban, miközben a város és a régió meghatározó foglalkoztatójaként a térség fejlődéséhez is hozzájárul.
A jubileumi rendezvényen a vállalat képviselői, munkatársai és a város vezetői közösen tekintettek vissza a szegedi gyár 60 éves történetére, valamint a telephely előtt álló fejlődési lehetőségekre. Az ünnepség részeként időkapszulát helyeztek el, emellett elismerésekkel jutalmazták a kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollégákat, akik évtizedeken át segítették a vállalatot munkájukkal.
„Egy gyár történetét nemcsak a termékei és a fejlesztései határozzák meg, hanem azok az emberek is, akik nap mint nap a sikeréért dolgoznak. A szegedi ContiTech múltja generációk tudásának, munkájának és kitartásának eredménye. Erre az örökségre építve dolgozunk azon, hogy a gyár a jövőben is meghatározó szereplője legyen az iparágnak”
– tette hozzá Horváth Sándor az eseményen.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A jövő energiarendszeréhez technológia és gyakorlati tudás is kell
Az elektrifikáció és a digitalizáció együtt teremti meg a hatékonyabb, megbízhatóbb és fenntarthatóbb energiafelhasználás alapjait.
A fejlődéshez azonban a technológiai megoldások mellett mérnöki szaktudásra, korszerű vizsgálati háttérre és a következő szakembergeneráció felkészítésére is szükség van. A Schneider Electric energiatechnológiai partnerként ezt a szemléletet képviseli a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) folytatott együttműködésében is: a vállalat a közelmúltban a Nagyfeszültségű Laboratórium 600 kV-os transzformátorához kapcsolódó berendezések felújításában vállalt szerepet, emellett gyakorlati tapasztalatával az oktatást is támogatja.
Az ipar, az épületek és az infrastruktúra energiaellátásában egyre nagyobb szerepet kapnak a villamos energiára épülő megoldások. A digitalizáció ehhez az energiafelhasználás pontosabb megismerésének és tudatosabb irányításának lehetőségét adja. A két terület összekapcsolásával javítható a működés hatékonysága és megbízhatósága, miközben csökkenthető a környezeti terhelés. A Schneider Electric energiatechnológiai partnerként abban segíti ügyfeleit, hogy ezeket a lehetőségeket a gyakorlatban is kiaknázzák.
Az energiaátmenethez ugyanakkor olyan szakemberekre is szükség van, akik átlátják a villamosenergia-rendszerek és a digitális technológiák összefüggéseit, és ismereteiket valós működési környezetben is alkalmazni tudják. Ebben meghatározó szerepük van az egyetemek és a vállalatok közös munkájának: az oktatás, a kutatás és az ipari tapasztalat összekapcsolása segíti, hogy a műszaki tudásból a mindennapokban használható megoldások szülessenek.
„Elengedhetetlen az a mérnöki tudás is, amely segít megérteni, hogyan működnek a technológiák a gyakorlatban. A BME-vel közösen a műszaki háttér fejlesztését és a jövő szakembereinek felkészítését egyaránt támogatjuk”
– fogalmazott Németh Gábor a Schneider Electric szolgáltatási igazgatója a BME Nagyfeszültségű Laboratóriumának 90. évfordulója alkalmából.
A Schneider Electric a laboratórium 600 kV-os transzformátorának primer és szekunder berendezései felújításához járult hozzá. A támogatás olyan vizsgálati infrastruktúra megújítását segítette, amely a mérnöki tudás elmélyítésében és a gyakorlati tapasztalatszerzésben is fontos szerepet tölt be.
A vállalat szemléletében a meglévő infrastruktúra korszerűsítése az energiaátmenet fontos része. A korábban létrehozott műszaki értékek megőrzése és megújítása lehetőséget teremt arra, hogy a berendezések a változó igényeket is kiszolgálják. A laboratórium támogatásával a Schneider Electric saját műszaki tapasztalatát állította e közös cél szolgálatába.
A BME-vel folytatott együttműködés az oktatásra is kiterjed. Az egyetem és a Schneider Electric munkatársai 2025-ben közösen dolgoztak ki egy, az adatközpontok ellátási láncainak zavarait modellező szimulációt. A hallgatók ennek segítségével megtapasztalhatták, hogy egy-egy beszerzési döntés miként befolyásolja egy teljes rendszer működését.
Az együttműködés 2026 tavaszán a BME Procurement Excellence Programme elnevezésű beszerzési képzési programjának elindításával bővült. A Schneider Electric szakértői tananyagfejlesztéssel és gyakorlati tapasztalataik megosztásával vesznek részt a képzésben, emellett két teljes tantárgyat is kidolgoztak és oktatnak.
A laboratórium fejlesztése és az oktatási együttműködés ugyanazt a törekvést szolgálja: a következő szakembergeneráció biztos elméleti alapokkal, gyakorlati tudással és az összefüggések megértésével kapcsolódhasson be az energia- és ipari rendszerek átalakításába.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Több mint frekvenciaváltó: ezt tudja a SINAMICS NextGen
Egységes platformot, beépített biztonsági és kiberbiztonsági funkciókat, valamint egyszerűbb mérnöki munkát is kínál a SINAMICS G sorozat új generációja.
Egy modern gépben vagy gyártósoron a frekvenciaváltónak nem csupán a motor fordulatszámát kell a technológiai feladatnak megfelelően szabályoznia. Alkalmazkodnia kell a változó terheléshez, együtt kell működnie a gép vezérlésével, kommunikálnia kell, adatokat kell szolgáltatnia, miközben a biztonsági és kiberbiztonsági követelményeknek is meg kell felelnie. Mindezek mellett a tervezés és az üzembe helyezés a gépgyártók számára minél egyszerűbb legyen.
Erre az összetett elvárásrendszerre reagál a ‘SINAMICS NextGen’, a Siemens új SINAMICS G generációja. A fejlesztés nem csupán új modelleket, hanem egy egységesebb, skálázható hajtásplatformot jelent, amely a különböző ipari alkalmazásokat közös műszaki és digitális környezetben szolgálja ki.
Négy új taggal bővül a SINAMICS G sorozat
Az új generáció négy terméksorozattal egészíti ki a 2023-ban elsőként bemutatott SINAMICS G220-at, melyek eltérő alkalmazási igényeket fednek le:
- SINAMICS G200: Általános ipari feladatokra, például szivattyúk, ventilátorok és szállítószalagok hajtására készült. Kompakt kialakítása és egyszerű üzembe helyezése mellett az energiahatékony motorvezérlésre helyezi a hangsúlyt.
- SINAMICS G210C: Kompakt gépekhez fejlesztett változat, amely nagy teljesítőképességet és akár 200%-os rövid idejű túlterhelhetőséget kínál, így az indítási és terhelési csúcsokat is képes kezelni.
- SINAMICS G210: Sokoldalú hajtás gép- és anyagmozgatási, anyagfeldolgozási, valamint egyszerű pozicionálási feladatokhoz.
- SINAMICS G210X: Elsősorban infrastrukturális alkalmazásokhoz optimalizált változat, speciális funkcióival főként szivattyúk, ventilátorok és kompresszorok vezérlésére.
A négy új típus és a korábban bevezetett zászlóshajó SINAMICS G220 együtt alkotja az új frekvenciaváltó platformot, amely az általános ipari feladatoktól a speciálisabb gépészeti alkalmazásokig kínál megoldásokat.
Kiberbiztonság és digitális integráció
Az új sorozatban a biztonság is kiemelt szerepet kap. A hajtások integrált biztonsági képességei elérhetik az SIL 3 szintet, így bizonyos védelmi funkciók külső komponensek nélkül, közvetlenül a hajtásban valósíthatók meg.
A kiberbiztonsági megoldások megfelelnek az IEC 62443-4-2 szabvány második biztonsági szintjének, fejlesztésüknél pedig az EU új kiberreziliencia-rendeletének (Cyber Resilience Act, CRA) követelményeit is figyelembe vették. Ez a hálózatba kapcsolt ipari berendezések védelmében kiemelt jelentőségű.
A hajtások közvetlenül illeszthetők a Siemens TIA Portal mérnöki rendszerébe, így konfigurálásuk és felügyeletük egy közös szoftverkörnyezetben végezhető. A beépített webszerver és az OPC UA kommunikáció egyszerűsíti az adatgyűjtést és a diagnosztikát. A működési adatok az energiafelhasználás követését, az állapotfelügyeletet és az előre tervezett karbantartást is támogathatják.
Hol helyezkedik el az új SINAMICS G sorozat a Siemens hajtásportfóliójában?
A SINAMICS G a Siemens általános célú ipari frekvenciaváltó-családja. Az egyszerűbb alkalmazásokhoz a SINAMICS V20 kínál költséghatékony megoldást, míg a nagyobb teljesítményű vagy összetettebb feladatokat a SINAMICS G130/G150, illetve a szervo hajtások SINAMICS S családja szolgálja ki. A frekvenciaváltók a gyártósorok szállítópályáitól és csomagológépeitől a szivattyúkon, ventilátorokon és kompresszorokon át számos ipari területen használatosak. A szervohajtások elsősorban precíziós pozicionálási és akár többtengelyes gépvezérlési feladatokat látnak el.
A szervo hajtásrendszer része a SIMOTICS szervomotor, amelyhez bizonyos esetekben a SIMOGEAR mechanikus hajtóművet kell alkalmazni. Speciális hajtástechnikai rendszert alkot a SIMATIC MICRODRIVE és a SIMOTICS E motor, amelyek kompakt, törpefeszültségű speciális hajtások területét képviselik. Alkalmazásukkal mozgathatók például az intralogisztika önjáró platformjai (AGV), a kórházi diagnosztika képalkotó gépei (MRI), vagy más különleges környezetben, akár akkumulátorról működtetett gépek.
A Siemens így nemcsak önálló hajtáselemeket, hanem integrált hajtástechnikai rendszereket is kínál, melyek szervohajtásokból és szervomotorokból, frekvenciaváltókból, hajtóművekből és digitális eszközökből épülnek fel.
Több mint új frekvenciaváltó
A SINAMICS G új generációja jól szemlélteti az ipari hajtástechnika fejlődési irányát: a motorvezérlés mellett egyre fontosabb a biztonság, kiemelten az új kiberbiztonság, az energiafelhasználás átláthatósága és a digitális integráció. A Siemens célja, hogy a hajtások ne elszigetelt komponensként, hanem a teljes gép vagy gyártóberendezés egységes digitális környezetbe illeszkedő részeként működjenek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Bemutatkozott az iRobot új takarítórobotja, a Roomba Max 875 Combo
-
Okoseszközök2 hét ago
37 éve a magyar otthonokban: Nosztalgikus kampánnyal ünnepli a jászfényszarui televíziógyártást a Samsung
-
Ipar2 hét ago
Öt éven belül a növekedést is veszélyeztetheti a vízhiány az európai ipari vezetők több mint fele szerint
-
Okoseszközök2 hét ago
PC-szintű munkakörnyezettel érkezett meg a HONOR Pad 20
-
Tippek2 hét ago
Őszi checklist autósoknak: 5 lépés az első fagyok előtt, amelyek megelőzhetik a téli baleseteket
-
Ipar2 hét ago
A mesterséges intelligencia átalakítja az adatközpontokat: egyre fontosabb a gyorsabb kiépítés és a nagyobb rugalmasság
-
Gazdaság2 hét ago
Döntött az ENSZ: világszintű új szabályrendszer az automatizált és autonóm vezetés területén
-
Gazdaság2 hét ago
Miért kell évtizedekre előre gondolkodniuk az ingatlanfejlesztőknek egy gyorsan változó piacon?







