Az áramhálózatok védelmi sebezhetőségét lehet így kiküszöbölni.

A digitalizálódó villamosenergia-hálózatokban, különösen az egyre elterjedtebb digitális alállomásokban a pontos időszinkronizálás elengedhetetlen a védelmi és irányítástechnikai rendszerek számára. Ez teszi lehetővé, hogy a kritikus védelmi funkciók megszakítás nélkül működjenek, és zavartalan maradjon a fogyasztók, így például a lakosság áramellátása.

Ezen a téren jelent előrelépést egy új megoldás, ami nem csupán növeli a villamos hálózatok megbízhatóságát, de egy kibervédelmi sebezhetőséget is kiküszöböl.

A szinkronizáció szerepe

Időszinkronizáció alatt azt értjük, hogy az összes kommunikációképes eszköznek azonos időalapon kell működnie, akár mikroszekundumos mértékig.

Az időmérés alapját képező időjelek fogadásához a hagyományos villamos védelmi eszközök „csak” globálisan pontos időjeleket igényelnek, ilyenek például a globális műholdas navigációs rendszerek (GNSS). Azonban az ún. process bus rendszerekben, –amelyek a modern, digitális alállomásokon az intelligens elektromos eszközöket kötik össze az elsődleges berendezésekkel,–a mért értékek helyessége, sőt értelmezhetősége, elsősorban a konzisztens helyi pontosságtól függenek, nem pedig a külső globális időjel-forrásoktól.

Emellett a külső időjel-források sebezhetőek lehetnek bizonyos természeti jelenségekkel (pl. napviharokkal) vagy szándékos beavatkozásokkal szemben, ami „időalap-ugrásokhoz” vezethet a referenciaértékként használt időben.

Ilyen zavarok esetében vagy akár a téli-nyári időszámításra való átálláskor, az alállomások rendszerei kénytelenek újraszinkronizálni magukat, hogy ismét összhangba kerüljenek az időalapként használt értékkel. Ehhez azonban előfordul, hogy ideiglenesen le kell állítani a kritikus védelmi funkciókat, ami kiberbiztonsági sebezhetőséghez, téves kioldásokhoz vagy akár egyes berendezések üzemkieséséhez, és költséges leállásokhoz vezethetnek.

Belső óra: Siprotec 5 PTP Grandmaster Clocks

Ezt a kockázatot küszöböli ki a Siemens szabadalmaztatás alatt álló technológiája.

A villamos rendszerek vezérlésére és felügyeletére tervezett Siemens Siprotec 5 eszközökbe ún. „Precision Time Protocol (PTP) Grandmaster Clock (GMC)” órákat építenek be. Ezek megfelelnek annak a nemzetközi szabványnak, ami a hálózati eszközök óráinak kevesebb mint mikroszekundumos pontossággal történő szinkronizálását írja elő. Azaz egy rendkívül stabil, helyi időalapot biztosítanak.

A megoldás lényege, hogy az eszközök belső oszcillátort (rezgéskeltőt) használnak elsődleges időreferenciaként, így függetlenítik magukat a külső GNSS-jelektől. A zökkenőmentes „PTP grandmaster” átkapcsolási technológia pedig biztosítja, hogy amikor az elsődleges órák (pl. a GPS vevő által érzékelt időjelkezelő szerver) visszatérnek, azok először az aktív PTP Grandmaster Clock órákkal szinkronizálódnak, és csak ezután veszik vissza eredeti szerepüket.

Ezáltal megakadályozhatók az átkapcsolások során fellépő, zavaró időalap-ugrások, és a védelmi funkciók folyamatosan elérhetőek maradnak. Azaz a rendszer ellenállóbb lesz a kibervédelmi sebezhetőségekkel szemben is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az építőipar 2025-ben gyakorlatilag padlóra került Magyarországon: az ÉVOSZ konjunktúrafelmérése szerint az építőipari cégek 60 százaléka árbevétel csökkenéssel számol, 90 százaléka kedvezőtlennek látja a piaci helyzetet.

A megrendeléshiány, a bizonytalan gazdasági környezet és a késedelmes fizetések sok vállalkozást az összeomlás szélére sodort. A Mapei trendelemzése szerint a mélyponton a felújítási boom és a támogatott hitelek jelenthetnek fordulatot az ágazatnak.

2026-ra a nemzetközi előrejelzések mérsékelt, de stabil növekedésről beszélnek, miközben világszerte ugyanazok a hajtóerők rajzolják át az ágazatot: szakemberhiány, előretörő moduláris építés, digitalizáció, energiahatékonyság és fenntarthatóság, amely egyre inkább iparági normává válik.

„Az energiahatékonysági fókusz Magyarországon még erősebb, mert a piaci igények mellett az állami programok is ebbe az irányba terelik a lakosságot”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Szerinte a 3 százalékos támogatott hitel az új lakások piacát élénkítheti, míg az energetikai felújítási program a meglévő épületállomány korszerűsítését gyorsíthatja. A két intézkedés együtt már a 2025-ös gyenge év után is stabilizáló hatást gyakorolhat az ágazatra.

A Mapei várakozásai szerint a felújítási hullám több éven át fennmaradhat. Ennek nemcsak a támogatások az oka, hanem az is, hogy egy korszerűsített lakás lényegesen kevesebb energiát fogyaszt, és a piaci értéke is érzékelhetően nő. A program hatására emelkedő energetikai felújítások akkor is jelentős keresletet tarthatnak fenn, ha az új építések lassabban indulnak el. A 3 százalékos hitel ráadásul közvetve tovább erősíti a felújítási piacot: sok vevő korszerűtlen, felújítandó lakást vásárol, amelynek energetikai modernizálása azonnali beruházássá válik. Ez tovább növeli a keresletet a hőszigetelési, befejező munkák, gépészeti és egyéb korszerűsítési megoldások iránt.

Elvárt hatékonyság miatt felértékelődő minőség

Az energetikai otthonfelújítási támogatás igazolt, érdemi energiamegtakarítást vár el: a korszerűsítésnek el kell érnie az előírt 30 százalékos hatékonysági szinteket, ellenkező esetben visszafizetési kötelezettség keletkezhet. Ez látványosan csökkenti a félmegoldások iránti nyitottságot, mert azok nem garantálják a szükséges teljesítményt.

Az árérzékeny hazai piacon az elmúlt években gyakran a minőség látta kárát a megrendelésekért folytatott árversenynek. A támogatási feltételek viszont könnyen visszafordíthatják ezt a logikát, mert a korszerűsítések csak igazolt teljesítménnyel számolhatók el. Ezt pedig a minőségi rendszerek képesek garantálni.

„A lakosság kockázatkerülőbbé válik, nő a tanúsított rendszerek és a garanciát vállaló kivitelezők szerepe, ezzel a minőség felértékelődik. Az olcsó alternatívák kockázata a támogatási feltételek fényében túl magas”

– mutat rá Markovich Béla.

A kereslet felfutása azonban óhatatlanul magával hozza a szakemberhiány további erősödését, különösen a megbízható, jó szakemberek körében. Az ÉVOSZ adatai szerint 2025-ben a vállalkozások jelentős része megrendeléseinek csökkenése ellenére is komoly munkaerőhiánnyal küzd a szakipari munkáknál.

„Az élénkülő kereslet és a szakemberhiány kínálkozó lehetőség a kontároknak is, akiket mágnesként vonz a könnyű pénz ígérete. A megrendelőknek ezért a szokottnál is körültekintőbben kell kivitelezőt és rendszert választaniuk, ha nem akarnak elesni a támogatástól, mert a munka minősége nem felel meg az előírásoknak”

– figyelmeztet Markovich Béla.

A jövő építőipara digitális és moduláris

Megállíthatatlan globális trend a digitalizáció térnyerése az építőiparban: a 3D-s tervezés, a BIM-rendszerek, a drónos felmérések, a digitális építési naplók, az online projektkövetés és a mesterséges intelligenciára épülő megoldások gyorsan terjednek. A nemzetközi előrejelzések szerint az építőipari digitalizáció piaca tartósan, erőteljes ütemben bővül, és jelentős költség- és időmegtakarítást eredményezve.

Magyarországon egyelőre kevésbé látványos, de jól érzékelhető a digitális megoldások terjedése. Az ÉVOSZ adatai szerint a következő egy évben a vállalkozások 45 százaléka tervez valamilyen digitális eszközt – például BIM-et vagy projektmenedzsment-szoftvert – bevezetni. A digitális építési napló, a dokumentált teljesítés, a fotóval alátámasztott minőségellenőrzés és az elszámolásokhoz szükséges adminisztráció egyre inkább a képernyőkre költözik.

A nemzetközi elemzések szerint a moduláris építés piaca a következő években jelentősen bővülhet, és a következő évtized elejére már a teljes építési volumen érzékelhető részét adhatja. A hazai trendek is erre utalnak: látványosan nő az ilyen szolgáltatásokat kínáló cégek jelenléte a közösségi médiában, és egyre több vállalkozás lép piacra. A következő néhány évben várhatóan már a statisztikákban is megjelenik ez az elmozdulás.

„A moduláris építés azonban nem a klasszikus építkezés végét jelenti, hanem annak átalakulását: egyre több folyamat kerül gyárba, míg a helyszíni munka elsősorban az illesztésre, a beüzemelésre és a befejező feladatokra koncentrál”

– mondta Markovich Béla.

2026: visszapattanás helyett fokozatos erősödés

Az építőiparban nem gyors visszapattanásra, hanem lassú, de fokozatos élénkülésre lehet számítani jövőre, amelyet elsősorban a lakossági felújítások, az energiahatékonyságot ösztönző programok és a kedvezményes hitelek hajtanak. A Mapei Kft. várakozásai szerint ez a lassú, de fenntartható növekedés határozhatja meg a hazai építőipart 2026-ban és azon túl is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A beszállítói láncokon nő a nyomás, miközben sok vállalat még mindig késve reagál a kritikus kockázatokra.

A termelési rendszerek (OT) védelme vált az ipari digitalizáció legkritikusabb pontjává, a legtöbb gyártó nem látja át a saját hálózatát sem.

2025-ben a gyártóvállalatok digitalizációja és automatizációja új, korábban nem látott kiberfenyegetéseket hozott magával. A támadási pontok száma a termelési rendszerek összekapcsoltsága miatt többszörösére nőtt, miközben számos ipari szereplő még mindig alábecsüli a kockázatokat. Az OMIKRON Informatika Kft. friss tapasztalatai szerint nemcsak az IT-rendszerek, hanem az üzemi OT-környezet sérülékenysége is komoly üzletmeneti kockázatot jelent: egyetlen támadás akár teljes gyárleállást is okozhat.

„A legtöbb vállalatnál még mindig az a hozzáállás, miszerint ez »velünk biztosan nem történhet meg «. Ez egészen addig tart, amíg meg nem történik a baj. Sok esetben nincs valódi felkészülés, és csak a probléma bekövetkezésekor kezdődik a pánik”

– fogalmaz Nagy Csaba, az OMIKRON Informatika Kft. ügyvezetője.

„Az OT-rendszerekben jóval nagyobbak a vakfoltok, és ezekben a környezetekben a régi, legacy rendszerek miatt egy támadás azonnali termeléskiesést jelent.”

Az elmúlt években több nemzetközi nagyvállalat is komoly veszteséget szenvedett egy-egy biztonsági incidens miatt. A Jaguar gyár és az Asahi üzem leállása jól mutatja, hogy az ipari kibertámadások következményei nemcsak pénzügyi, hanem reputációs károkat is okoznak, és akár teljes beszállítói láncokra hatással lehetnek.

NIS2: egy EU-s szabályozás, amit sokan még mindig „papírnak” gondolnak

Bár a NIS2 irányelv 2024–2025-ben egyre nagyobb hangsúlyt kapott, sok vállalat továbbra is kivár.

„A NIS2-t még mindig sokan látják egy adminisztratív kötelezettségnek, pedig valós kibervédelmi intézkedéseket ír elő. A beszállítói láncokban pedig egyre nagyobb a nyomás, hiszen a külföldi partnerek már nem fogadják el a minimális szintet”

– hangsúlyozza az ügyvezető igazgató. A megfelelés első lépcsője a valós állapot feltérképezése, itt derül ki, hogy sok ipari szereplő még a saját OT-hálózata elemeinek számát sem ismeri pontosan.

„Ez az átláthatóság hiánya az egyik legnagyobb kockázat. Mi nem auditot adunk, hanem valós, tételes képet arról, hol vannak a sérülékenységek, és ezek javításában is végigvisszük a folyamatot. Adatalapú priorizálást adunk a cégek kezébe”

– teszi hozzá.

IT és OT: két világ, egyre több közös fenyegetés

Az OT-környezeteket korábban szigetként kezelték, de a digitalizáció miatt ma már elkerülhetetlenül összekapcsolódnak az IT-rendszerekkel. Míg az IT-környezetekben a kibervédelmi érettség magasabb, addig az OT-rendszerekben régi protokollok működnek, kevés a valós időben monitorozott elem, a támadás észlelése késik, egy-egy incidens azonnali gyártásleállást okoz. Az OMIKRON Informatika Kft. az IT–OT híd megteremtésére építette új szolgáltatási portfólióját. Az IKARUS Security Software-rel kialakított stratégiai partnerség révén az OMIKRON Magyarországon teszi elérhetővé az IKARUS bevált, NIS2-kompatibilis OT biztonsági megoldásait: a helyi, tanúsított mérnöki csapat biztosítja a bevezetést és a támogatást, a háttérben pedig az IKARUS ipari kiberbiztonsági tapasztalata és minőségbiztosítása áll.

„Sokan azért nem lépnek, mert korábban rossz tapasztalatuk volt, ugyanis az OT-biztonságot vagy túl bonyolultnak, vagy kivitelezhetetlennek hitték. Mi azt mutatjuk meg, hogy ez igenis megoldható, és működik”

– mondja Nagy Csaba.

Nemzetközi szinten is egyre erősebb elvárás az OT-biztonság: skandináv és német piaci tapasztalatok

A kiberbiztonsági követelmények nemcsak Magyarországon, hanem a nemzetközi ipari szektorban is egyre gyorsabban szigorodnak. Az OMIKRON Informatika Kft. az elmúlt hónapokban több európai szakmai rendezvényen vett részt, ahol ugyanazokkal a kihívásokkal találkoztak, amelyek a hazai gyártócégeket is érintik: nő a beszállítói láncokra nehezedő nyomás, a partnerek pedig egyre magasabb védelmi szintet várnak el. A Stockholm Tech Show után a vállalat novemberben a skandináv gyártóipar egyik legfontosabb beszállítói fórumán, az ELMIA Subcontractor Konferencián is jelen volt Jönköpingben. A skandináv régió fejlett ipari környezete és magas informatikai elvárásai jól mutatják, hogy a modern gyártásban az IT–OT infrastruktúra megbízhatósága mára alapfeltétel. Ezzel párhuzamosan a vállalat Bajorországban is szakmai egyeztetéseket folytatott. A német piacon a NIS2- és ISO-minősítések már beszállítói oldalon is elvárásnak számítanak, ahogyan a professzionális német nyelvű kommunikáció és a részletes előzetes átvilágítás is. A tapasztalatok szerint sok német vállalat olyan partnereket keres, akik bizonyítottan képesek megfelelni az IT–OT biztonsági követelményeknek.

„Meggyőződésünk, hogy az informatikai infrastruktúra ma már éppolyan létfontosságú a gyártásban, mint az áram vagy a víz. A skandináv régió fejlett ipari környezete ideális terep a komplex IT–OT alapú szolgáltatások számára”

– hangsúlyozza az ügyvezetője.

A kiberbiztonság határokon átívelő jelentőségét mutatja az is, hogy az OMIKRON Informatika Kft. a magyar szakmai közösség számára is kiemelt témaként kezeli az IT–OT integrációt. A vállalat 2025. november 27-én „Két világ, egy biztonsági stratégia: integrált IT–OT védelem a vállalatoknál” címmel tartott előadást a Business Fest Debrecen eseményén, ahol gyakorlati példákon keresztül mutatták be, hogyan alkalmazható a Zero Trust elv mind az irodai, mind a termelési környezetben.

„Az IT és az OT ma már nem két külön világ. A fenyegetések mindkettőt elérik, ezért a védelemnek is egységesnek kell lennie”

– emeli ki Nagy Csaba.

Átláthatóság és integráció: a modern IT–OT környezet kihívásai

Az OMIKRON Informatika szerint a kiberbiztonság alapja minden esetben az átláthatóság, tehát pontosan látni kell, hogy hogyan működik a teljes vállalati infrastruktúra, legyen szó irodai IT-rendszerekről vagy a termelést irányító OT-elemekről. A vállalat gyakorlatában a felmérés célja nem csupán a sérülékenységek feltárása, hanem az, hogy a cégek valós képet kapjanak arról, hol vannak veszélyek, hol akad meg a hatékonyság, és milyen fejlesztések teremtenek valódi üzleti előnyt.

Az IT-környezetben ez elsősorban a hozzáférések, az üzemeltetés, a biztonsági megoldások és a rendszerérettség vizsgálatát jelenti, vagyis azt, hogy a mindennapi működés mennyire ellenálló egy váratlan hibával vagy támadással szemben. Az OT-nél a fő fókusz a hálózat elemeinek feltérképezése, a rejtett protokollok, legacy rendszerek és valós idejű gyártási környezetből eredő kockázatok azonosítása.

A két világ metszetében az integrált biztonsági modell a cél, egy olyan működés kialakítása, ahol az IT és az OT nem különálló rendszerek, hanem egymást erősítő, átlátható infrastruktúrát alkotnak.

„Szinte minden partnernél találunk olyan területet, ahol van tér a fejlődésre. A lényeg az, hogy ezek a hiányosságok időben felismerhetők és kezelhetők legyenek, ugyanis így érjük el, hogy a termelés és a napi működés egyaránt védhető legyen”

– fogalmaz Nagy Csaba.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!