Connect with us

Ipar

Brutális növekedés előtt a globális használt IT-piac

A jövőt a MI és a személyre szabott fizetési megoldások alakítják!

Továbbra is brutális növekedés előtt áll a globális használt IT-piac: becslések szerint a piac értéke már az évtized végére meghaladhatja a 270 milliárd dollárt. Habár a legjelentősebbnek számító észak-amerikai és az európai piac között még megvannak a jellegzetes különbségek, a piacot alakító fogyasztói szokások már egyre inkább globalizálódnak: az USA-ban és Magyarországon is a fő vásárlói attitűd a környezetvédelem és az olcsóbb ár. E közben egyre erősebbé válik a magas minőség iránti igény, ami által a használt piac komoly versenytársa lesz az új termékeknek – nem véletlen, hogy egyre több márka fordul a használt termékeik felé. Piacelemzés a Furbifytól.

A használt laptopok és számítástechnika piacán az új időszámítás kezdetét a koronavírus-járvány 2019 végi kitöréséhez kötik: az e-kereskedelmi szolgáltatások elterjedésével és a digitalizációs kényszer megjelenésével párhuzamosan a használt IT-eszközök iránt is megugrott a kereslet. Ennek oka a Covid nyomán jelentkező gazdasági okokra vezethető vissza: tömegek számára vált nélkülözhetetlenné például a laptop a munkához és a tanuláshoz, ám a kieső bevételek miatt az olcsóbb ár prioritássá vált. Ugyancsak fontos globális tényező az IT szektoron belüli egyes speciális területek kialakulása: a call-centerek, a szolgáltatói központok fejlődése és tovább terjedése hatalmas keresletet generált a laptopok iránt.

Mekkora az akkora?

2022-ben csak a használt laptopok piaca 5 milliárd dollár volt. Az európai piacra már nincs ennyire egzakt szám, de óvatos becslések szerint is 3 milliárd eurós szegmensről beszélhetünk. A legdinamikusabban növekvő piac Ázsia, de általánosságban elmondható, hogy amíg a gazdasági folyamatok miatt az új laptopok és eszközök piaca majdnem 2 éven keresztül csökkentő trendet mutatott, addig a használt piac folyamatosan növekedett. Ha csak a két legnagyobb európai szereplőt nézzük, akkor is látványos és folyamatos a növekedés: a francia Backmarket bruttó árumennyiségének értéke közel 1,7 milliárd EUR volt, míg a másik legjelentősebb európai szereplőnél, az osztrák Refurbed-nél ugyanez a mutató 481 millió EUR-os volt.

Ha a számítástechnikai eszközök teljes spektrumát nézzük, akkor a használt piac értéke még nagyobb volument mutat: 12%-os éves növekedés mellett 2031-re a globális piac értékét 272 milliárd dollárra várják.

A semmiből tényező: mi mozgatja a piacot?

Az, hogy mind a lakosság, mind pedig a vállalatok felfedezték maguknak a használt IT eszközöket, több tényező együttes hatásának köszönhető:

A használt IT-eszközök piaca: tudatosság és jövőbeni lehetőségek

A használt és felújított IT-eszközök motorját adó laptop piac kinőtte a gyermekbetegségeket: a kereslet oldalán kialakult egy tudatos vásárlói réteg, amely számára nem jelent lemondást az, hogy nem új a készülék, sőt.

A vásárlási döntésben szerepet játszó tényezők között az egyik vezető ok az ár. A koronavírus-válság és a nyomában jelentkező nehéz gazdasági helyzet ár-érzékennyé tette a fogyasztókat. Mindemellett az üzleti szektorban az eleve kisebb költségkerettel rendelkező KKV-k vagy civil szervezetek számára is reális választási opció lett a felújított IT eszköz.

A másik ok a növekvő környezettudatosság: a fogyasztók oldaláról jelentkező erős zöld-orientáció az egyik legjelentősebb mozgatórugója a használt laptop piacnak, ugyanis kikezdhetetlen érv a fenntarthatóság támogatása szempontjából a használt számítógép vásárlás. Ezzel ugyanis jelentős mértékben csökkenthető az e-hulladék.

Fontos szempont a megbízhatóság és garancia is: a felújított számítógépekkel foglalkozó vállalkozások, és maguk a gyártók is professzionalizálódtak a piaci igényekhez és az egyre növekvő piaci kereslet azt mutatja, hogy folyamatosan erősödik a bizalom a használt laptopok iránt.

Kézenfekvő ok a vásárlásnál a termék elérhetőség: a koronavírus-járvány miatt válságba került globális ellátási-lánc miatt a vásárlóknak vagy várniuk kellett az új eszközökre vagy megvehették a meglévőt – adott esetben felújított gépet. Ez is döntő tényező volt a piac felfutásában, ugyanakkor az IT eszközöket jellemző folyamatos frissítési kényszer miatt gyakorlatilag állandó eszköz-ellátás van a használt piacon. Ráadásul sok olyan eset van szakértők szerint, amikor a régebbi típus kell egy adott feladat/munka ellátásához.

Végül fontos megjegyezni, hogy az e-kereskedelmi megoldások ugyanúgy hozzájárultak a használt laptopok globális elterjedéséhez, mint a fenti okok. Ám a jövőben az egyik stratégiai kérdés az lesz, hogy vajon a vásárlók igényeit online kitudják-e szolgálni a cégek, vagy a vevők inkább visszatérnek a fizikai boltokba, hogy egy eladó segítségével személyesen tájékozódjanak vásárlás előtt. Ezzel együtt az tény, hogy az európai használt laptop értékesítések majdnem 100% online piactereken történik.

A globális trendekhez képest a magyar- és kelet-európai piac eltérően fejlődik: kezdetben jellemzően az 50 éves korosztály adta a használt IT eszközök vásárlói rétegét és ez szélesedett ki a cégek, elsősorban a KKV-k irányába.

A civilszervezetek körében egyelőre még nincs nagy felfutása a használt laptopoknak, pedig reális opciót jelenthet számukra

– jegyzi meg a Furbify vezetője, Keszeli Ákos. A vezető hozzátette, hogy

jelenleg az üzleti szektor és a lakosság megoszlása a használt IT piacot tekintve 60-40%, tehát már érezhető az elmozdulás az üzleti szektor felé, egyben a globális trendekhez történő felzárkózás.

Nem minden a használt mobil

Az utóbbi időben érezhetően megnőtt az érdeklődés a használt mobiltelefonok iránt – Magyarországon a karácsonyi időszak egyik slágerterméke lett a használt okostelefon, de ettől függetlenül is erősödik ez a szegmens. A hazai használt IT-piacon meghatározó részesedéssel bíró Furbify szakértői szerint a laptopokon és a telefonokon túl is van élet: a cégnél úgy látják, hogy érdemtelenül nagy a fókusz a használt mobiltelefonokon, hiszen a szoftverek, a nyomtató készülékek, a kamerák és még egy sor egyéb IT-eszköz használtan is értéket képviselnek, mind üzleti-, mind pedig az e-hulladék csökkentési erőfeszítések szempontjátból. És lévén, a mobiltelefonok egyfajta státuszszimbólumot is képviselnek, azok másodlagos felhasználása ugyanúgy hozzájárulnak a mobiltelefon-fogyasztás jelenlegi trendjének fenntartásához. A digitális transzformációt, és annak környezetbarát módját tehát inkább segítik a használt IT-piac egyéb termékei (hiszen nyomtatót vagy éppen laptopot nem cserélünk évente).

A felújítás modellje: 90% biztosan használható

A fenntarthatóság, mint vezérelv a felújított/használt eszközök esetén egyértelmű: egyrészt vásárlói preferencia is, másrészt a cégek esetében az ESG-kritériumhoz kapcsolódóan igazolható a fenntarthatóság is:

Beérkező laptopok 75% azonnal használható felújítás, javítás
25% karantén 90%: végül javításra és eladásra kerül
10%: alkatrész donor

A leggyakrabban cserélt vagy javított eszközök TOP-listája: első helyen szerepel az SSD, míg ezt követi az akkumulátor és kijelző.

Összefoglalva elmondható, hogy egy darab, a kukába szánt laptop 90%-a valójában értékes, azaz javítható és beépíthető vagy tovább értékesíthető eszköz. A fennmaradó 10%-ot a nagyon törött burkolati elemek, a fizikailag sérült billentyűzetek, valamint a rossz tápok adják. Az talán kevéssé ismert, hogy a rossz merevlemezek, memória, processzor, alaplap és kijelzők mind tovább felhasználhatóak, ugyanis már létezik technológia arra, hogy kinyerjék a hasznos nyersanyagokat ezekből az elemekből is, amik aztán újra felhasználhatóak vagy tovább értékesíthetőek – például a gyártók számára is.

Új növekedési tényezők: mesterséges intelligencia és halasztott fizetések

A jövővel kapcsolatban a közép-kelet-európai régióban piacvezető Furbify-nál úgy látják, hogy az ESG, valamint a körforgásos-gazdasági modell jó alapot teremt a használt IT-eszközök és különösen a laptop szegmens termékeinek minél szélesebb körű felhasználásához, elterjedéséhez. Emellett a cég szerint a kapcsolat szolgáltatások piaca hatalmas lehetőséget jelent mind Magyarországon, mind globálisan, valamint komoly piacbővülési lehetőséget látnak a prémium termékszegmensbe tartozó felújított eszközök terén is.

Ugyancsak a jövőt alakító tényezők között van a mesterséges intelligencia egyre nagyobb arányú alkalmazása: nemcsak a sales és marketing aktivitásokban, hanem az IT-eszközök felújításának egyes folyamataiban is szerepet kap a mesterséges intelligencia, legyen szó minőségellenőrzésről vagy akár a lean folyamatok optimalizációjáról. A piac fejlődésének másik sarokpontja a fizetési megoldások lesznek.

Nálunk a Furbify-nál, régiós szereplőként egyszerre többféle devizában kell konvertálni, hiszen különféle piacokról szerezzük be az eszközt és azokat különböző országokban adjuk el. Emellett természetesen keressük a lehetőségeket a kripto deviza integrálására, de jelenleg az egyik legújabb fejlesztésünk a BNPL szolgáltatás bevezetése, amellyel elsők vagyunk a használt IT-eszközöket kínáló cégek között.”

– foglalta össze Keszeli Ákos, a Furbify vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Átadták Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díjat

252 hazai vezérigazgató véleménye alapján harmadik alkalommal ítélte oda Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díjat a PwC Magyarország.

A kitüntetéssel olyan hazai cégvezetőt ismernek el, akire a magyarországi vállalatvezetők példaképként tekintenek. Idén a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatóját, Orbán Gábort díjazták február 19-én a PwC budapesti székházában azon a sajtóeseményen, ahol bemutatták a PwC Vezérigazgató Felmérésének eredményeit.

A PwC Magyarország idén tizennegyedik alkalommal kérdezte meg személyes interjúk formájában a hazai vállalatvezetőket arról, hogy miként látják a globális és hazai gazdasági környezetet, saját üzleti helyzetüket, illetve milyen nehézségekkel és kockázatokkal néznek szembe.

A 2024 októbere és decembere között zajló felmérés keretében arról is nyilatkozhattak az első számú döntéshozók, hogy kit tartanak Magyarország leginspirálóbb vezetőjének. A kutatásban részt vevő 265 cégvezető válaszai alapján Orbán Gábor, a Richer Gedeon Nyrt. vezérigazgatója nyerte a 2024 Leginspirálóbb Vezetője Díjat. Az elismerés odaítélésével a PwC azokra a vezetőkre kívánja felhívni a figyelmet, akik az üzleti eredményeken túl a jövő vállalati ökoszisztémáját is építi, és egyéni fejlődésén túl a szervezet kultúra építése mellett is elkötelezettek, ezáltal példaként szolgálhatnak vezetőtársaik előtt.

A díjat Radványi László, a PwC vezérigazgatója adta át az idei felmérés eredményeit bemutató eseményen.

Az idei díjazottal, Orbán Gáborral készült videó – amelyben megosztja vezetői hitvallását és kollégái a sikerhez vezető útjáról nyilatkoznak -, valamint a kutatás eredményei a PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés oldalán tekinthetőek meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Magas digitalizáltságú logisztikai és disztribúciós központot adott át Miskolcon a Bosch

A Bosch, a technológiák és szolgáltatások nemzetközi szállítója átadta legújabb, csúcstechnológiás logisztikai és disztribúciós központját Miskolcon.

A központot, melynek előzetes kivitelezési munkálatai 2021-ben kezdődtek, a Robert Bosch Power Tool Kft. több mint 54 milliárd forint értékű beruházásból valósította meg. A beruházáshoz a magyar állam egyedi kormánydöntés (EKD) alapján mintegy 7 milliárd forint utófinanszírozás keretében nyújtható, vissza nem térítendő készpénz támogatást biztosít. Az ünnepélyes átadáson részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Fükő László, a Robert Bosch Power Tool Kft. ügyvezető igazgatója.

„Nemzetközileg is kiemelkedő színvonalú technológiai infrastruktúránknak, munkatársaink szaktudásának és elkötelezettségének köszönhetjük kiváló eredményeinket. Ez a beruházás az elektromos kéziszerszám üzletághoz tartozó telephelyünk jelentőségét még tovább erősíti a vállalatcsoporton belül”

– mondta Fükő László.

Jövő gyára megoldások közel 100 ezer négyzetméteren

A nagyszabású beruházással egy olyan korszerű raktári struktúrát alakítottak ki a Miskolci Ipari Park területén, amelyben számos Ipar4.0 megoldást is alkalmaztak. A rendszer a teljes értéklánc mentén valós időben, automatikusan kezeli és követi az árut annak beérkezéstől kezdve a felhasználáson és a csomagoláson keresztül a kiszállításon át egészen a megérkezésig. A digitalizációnak köszönhetően a hibák száma akár 20 százalékkal csökkenthető, a folyamatok hatékonysága pedig jelentősen javítható. A rendszerek integrációjához kapcsolódó szoftverfejlesztésekkel, az ehhez szükséges vizualizációs, csomagolást, anyagmozgatást, raktározást vagy nyomkövetést segítő eszközöknek köszönhetően évente akár 204 ezer paletta áru is kiszállítható világszerte. Ha pedig ezt a raklapmennyiséget egymás mellé raknánk, akkor Miskolctól egészen Székesfehérvárig tartana a sor.

A közel 100 ezer négyzetméter nagyságú területen elhelyezkedő központ mellett a Robert Bosch Power Tool Kft. olyan kiegészítő infrastrukturális fejlesztéseket is megvalósított a telephelyen belül, mint a kamionforgalom számára létesített úthálózat vagy a 800 méter hosszú csatornarendszer, hiszen évente nagyjából 3300 kamionra van szükség a fenti árumennyiség szállításához. A Bosch csoport legnagyobb, miskolci kéziszerszámgyárában évente több mint 14 millió darab terméket gyártanak a legmodernebb technológiákkal. A beruházás eredményeként az új létesítmény a vállalatcsoport elektromos kéziszerszám üzletágának egyik meghatározó késztermékelosztó raktára lesz a kelet-közép-európai régióban, illetve késztermék- és alapanyag raktárként is működik majd, ahonnan a világ 26 országába szállítanak különböző cikkeket és komponenseket.

Fókuszban a fenntarthatóság és az ügyfélközpontúság

A miskolci logisztikai és disztribúciós központ a Bosch mintegy 780 raktárból álló nemzetközi ellátásilánc-hálózatának fontos része. A Bosch 37 ezer munkatársa foglalkozik beszerzéssel és logisztikával világszerte, naponta mintegy 230 gyárat látnak el alkatrészekkel és nyersanyagokkal. Meghatározó feladatuk, hogy a Bosch ügyfeleinek magas szintű kiszolgálása érdekében az egész értékfolyamat során folyamatos, fenntartható és rugalmas ellátási láncot működtessenek.

„Az új, miskolci létesítmény építése során is különösen ügyeltünk arra, hogy a projektet a Bosch szélesebb körű fenntarthatósági célkitűzéseivel összhangban valósítsuk meg. Az energiahatékonyság, a hulladékgazdálkodás és a zöld logisztika ugyanolyan prioritást kapott, mint a szolgáltatási szintek javítása, a költséghatékonyság vagy a piacbővítés. Számunkra a fenntarthatóság tehát nem csupán egy lehetőség, hanem kötelező cél”

– hangsúlyozta Fükő László.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

XVII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája

Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a XVII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára, a győri Széchenyi István Egyetemre.

A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvény találkozási lehetőség, verseny és az ipari kapcsolatépítés színtere is egyben. Regisztrálni március 2-ig lehet.

A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai cserélhetnek tapasztalatot és mutathatják be tudásukat. A rendezvény azonban mindig jóval több puszta versenynél: összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel, betekintést enged tényleges projektekbe, és mindeközben valódi közösséget kovácsol. A konferencia mára nemzetközivé vált, amelyen a magyar egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni felsőoktatási intézmények  is. A program különlegessége, hogy azt teljes egészében egyetemisták szervezik a hallgatói önkormányzat irányításával.

A Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája fókuszában a gyakorlati problémák megoldása áll, amelynek során a résztvevők valós ipari kihívásokra kereshetnek válaszokat, és ismertethetik saját kutatási eredményeiket vagy projektmunkáikat. Az esemény célja nemcsak a szakmai fejlődés elősegítése, hanem az ipar és az oktatás közötti együttműködés megerősítése és olyan kapcsolatok kialakítása is, amely hozzájárul a hallgatók jövőbeni karrierjének építéséhez.

A vállalkozások részéről óriási az igény arra, hogy bevonják aktuális projektjeikbe a hallgatókat. A verseny során a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. A rendezvény eredeti, még 2006-ban lefektetett koncepciója nem csupán kiállta az idők próbáját, hanem egyre fontosabbá is válik a 21. században: mérnöki hallgatói verseny keretein belül nyújt lényegében gyakorlatorientált képzést úgy, hogy a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal, és ami még fontosabb, tehetséges hallgatókkal gyarapodhatnak.

Az idei program a hagyományoknak megfelelően az autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 13-án, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 16-i prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára – amelyet több szórakoztató esemény, ismerkedési est és bográcsozás is színesít – március 2-ig várják a jelentkezéseket. Bővebb információ és a regisztrációs űrlap itt érhető el, a tavalyi rendezvény beszámolója pedig itt olvasható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss