Connect with us

Ipar

A cégek ötöde szigorított a home office szabályokon

home office

A megkérdezett hazai vállalkozások közel egyötödénél szigorítottak az elmúlt egy évben a home office szabályokon a Schneider Electric felmérése szerint.

Az otthoni munkavégzés lehetősége széleskörűen elterjedt, a kutatásban részt vevő HR-szakemberek 90 százaléka jelezte, hogy cégénél van ilyen lehetőség, ugyanakkor az is jól látszik, hogy egyre nagyobb az igény a keretek meghatározására és azok szigorú betartatására.

Hazai HR-szakemberek bevonásával készített felmérést az otthoni munkavégzéssel, vagyis a home office-szal kapcsolatos magyarországi gyakorlatról és tapasztalatokról a Schneider Electric. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a home office napjainkra az itthoni vállalkozások körében is általánossá vált. A válaszadók negyedénél mindenki számára adott ez a lehetőség, mintegy kétharmadánál azok dolgozhatnak otthonról is, akiknek a munkaköre ezt lehetővé teszi, és mindössze 12 százalék volt azon cégek aránya, ahol egyáltalán nincs ilyen opció.

A felmérésben részt vevő vállalatok felénél nem csupán egyértelműen meghatározzák a home office kereteit, de szigorúan be is tartatják az erre vonatkozó szabályokat. A válaszadók 23 százalékánál vannak ugyan szabályok az otthoni munkavégzésre vonatkozóan, de ezeket nagyon lazán kezelik, vagyis lényegében mindenki akkor és onnan dolgozik, amikor és ahonnan számára a legideálisabb. A kutatás során válaszokat adó cégek további 27 százalékánál pedig egyáltalán nincs szabályozás a home office kapcsán, a közvetlen vezetővel egyeztetve dolgozhatnak akár otthonról is a munkatársak.

Az elmúlt időszakban a home office szabályok a cégek több mint felénél nem változtak, viszont tizedük csak az utóbbi fél-egy évben vezetett be erre vonatkozó előírásokat. A válaszadók mintegy harmadánál volt módosítás a közelmúltban, közel ötödük esetében szigorítást vezettek be, vagyis a korábbinál kevesebb napon, vagy korlátozottabb keretek között lehet élni az otthoni munkavégzés lehetőségével.

A szabályozás mellett arra is rákérdezett felmérésében a Schneider Electric, hogy milyen arányban oszlanak meg az irodai és a home office napok egy héten belül. A leggyakoribb megoldás a 2 nap otthoni munka és 3 nap irodai, ezt 10-ből 3 vállalatnál választották a felmérést kitöltők közül. A második leggyakoribb eset az, amikor ugyan hivatalos otthoni munkavégzés nincs, de egyedi igények alapján van erre lehetőség, ez a kérdőívet kitöltő cégek mintegy ötödénél jellemző.

Az 1 nap home office és 4 nap irodai jelenlét a válaszadók 14 százalékánál gyakorlat, és ugyanilyen arányt képvisel ennek a fordítottja is, vagyis amikor 4 napot otthonról dolgoznak egy héten, és csak 1 napot töltenek az irodában. Egyaránt 8-8 százalékot képviselnek azok a vállalatok, ahol 3-2 a bontás a home office és az irodai jelenlét között, illetve bármennyi napon dönthetnek úgy a munkatársak, hogy otthonról dolgoznak.

A vállalkozások harmadánál gyengült a csapategység

A kutatás eredményei alapján összességében megállapítható, hogy a home office nem ment a hatékony munka rovására. A válaszadók felénél azt tapasztalták, hogy nincs jelentős változás a munkavégzés hatékonyságában, 40 százalék számolt be arról, hogy hatékonyabban dolgoznak otthonról a munkatársak, és mindössze 10 százalék jelezte, hogy romlott a munkavégzés hatékonysága.

Lényegesen eltérő a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogyan hat a home office a csapategységre. Meglepően magas ugyanis azon cégek aránya, ahol az otthoni munkavégzés széleskörű megjelenésével gyengült a csapatokon belüli összetartás, és még a munkahelyi légkör is romlott, a válaszadók mintegy harmada jelezte ezt. Igaz, a kutatásban részt vevő vállalkozások többségénél, 10-ből 7 cégnél nem befolyásolta a munkatársak közötti kapcsolatot a home office bevezetése. Minimális mértékben ugyan, de arra is akadt példa, hogy erősödött a csapatkohézió a home office bevezetése után.

Fontos a home office, de ritka az extra támogatás

A válaszokból az is jól látszik, hogy a home office jelentősen felértékelődött az elmúlt időszakban, a válaszadók több mint harmada jelezte, hogy kimondottan fontossá vált ez a lehetőség a Covid óta a munkavállalók számára, ötödük pedig arról számolt be, hogy kifejezetten hátrányt jelent, ha egy munkakörben nincs lehetőség otthoni munkavégzésre.

Az egyértelműen kiderült a kutatásból, hogy az otthoni munkavégzés hatással van a munkavállalói elégedettségre, a válaszadók 95 százaléka jelezte ezt. Valamivel több mint 60 százalékuk szerint pozitív ez a hatás, míg egyharmaduk válaszolta azt, hogy ha nincs home office lehetőség, az negatívan befolyásolja a munkavállalói elégedettséget.

Bár ahogyan ezek az adatok is mutatják, a home office jelentősége nőtt, meglepően magas azon vállalatok aránya, ahol nem nyújtanak extra támogatást ehhez. A felmérésben részt vevő cégek több mint felénél ez a helyzet, 18 százalékánál eszközök telepítésével segítik az otthoni munkavégzést, és mindössze 2 százalék járul hozzá a rezsiköltségekhez. A válaszadók ötöde egyéb módon támogatja a home office-t, és két százalék azok aránya, amely eszközökkel, a rezsiköltségekhez történő hozzájárulással és egyéb módon is segíti azt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Küszöbön a magyar űripari központ elindítása

A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. a régióban egyedülálló űripari ökoszisztémája három pillérből épül fel, melynek első pillére a REMTECH űrközpontban megvalósuló űreszközgyártás.

A csúcstechnológiás gyártási kapacitást biztosító központ építése a napokban újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen a 4000 négyzetméteres épület elérte legmagasabb pontját, várhatóan 2026. második felében adják át. A jövő technológiáját képviselő, 85 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremtő martonvásári űrközpontban közepes méretű – legfeljebb 400 kilogrammos – műholdak gyártása, összeszerelése, integrációja és tesztelése zajlik majd, itt készül a HUSAT program 8 darab, alacsony földkörüli pályán keringő műholdja is. A REMTECH olyan világszínvonalú innovációs központ lesz, amely szerteágazó technológiai képességekkel kapcsolódik a régiós K+F+I tevékenységekhez, a világ vezető űripari nagyvállalataihoz és űrügynökségeihez.

„Az űripar óriási lehetőséget rejt magában, amelyben nem akarunk lemaradni, részt veszünk a globális versenyben. A 4iG Csoport által megvalósított martonvásári REMTECH űrtechnológiai gyártó- és innovációs központ fontos lépés a magyarországi űripari ökoszisztéma további fejlesztésében, illetve abban, hogy meghatározó űripari szereplővé válhassunk a régióban. A magyar műholdgyártási képesség ráadásul nem csupán gazdasági, hanem biztonsági és szuverenitási kérdés is”

– emelte ki a REMTECH bokrétaünnepségén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

„A REMTECH sokkal több mint egy új épület: a teljes űripari ökoszisztémánk része és egyben olyan high-tech központ, amely Magyarország számára ismét helyet biztosít a nemzetközi technológiai térképen, valamint kulcsszerepet játszik a legnagyobb magánfinanszírozásból megvalósuló régiós űrprogram, a HUSAT sikerében is

– tette hozzá Sárhegyi István a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. vezérigazgatója.

Az űripari ökoszisztéma második meghatározó pillére a nagyszabású HUSAT műholdprogram, melynek keretében a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. egy geostacionárius pályán keringő (HUGEO), valamint további nyolc (6+2) alacsony földkörüli pályán keringő (HULEO) műholdat tervez 2032-ig felbocsátani, illetve pályára állítani és üzemeltetni. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. célja, a program kapcsán is, hosszú távú partnerségek kialakítása meghatározó nemzetközi iparági szereplőkkel.

A HUSAT programhoz kapcsolódó földi antennarendszer, valamint a két irányító és adatfeldolgozó állomás az ökoszisztéma harmadik kulcsfontosságú eleme. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. már korábban megállapodást kötött a német CPI Vertex Antennentechnik vállalattal a HUSAT műholdjainak kommunikációját biztosító legmodernebb földi antennarendszer kiépítésére, melynek során az állomásokhoz központi antennarendszereket – összesen 8db, 9-11,5 méter átmérőjű parabola antennát és hozzátartozó rádiófrekvenciás eszközöket – telepítenek.

A közelmúltban elindított, a technológiai és együttműködési lehetőségek feltárását és az innováció előmozdítását célzó nemzetközi partnerségek új távlatokat nyitnak a hazai űriparban és segítségükkel jelentősen bővülhet az ESA-, EUSPA- és Horizon-források elérése is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Kik Európa innovátorai?

Kijött a szabadalmi lista- ezek az országok és cégek vezetnek.

2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz – derült ki szervezet közléséből.

A legtöbb bejelentés a számítógépes technológia területére érkezett. Ezt követte a legerősebb növekedést felmutató „elektromos gépek, berendezések és energia” szektor, amelyet elsősorban a tiszta energia technológiák, köztük az akkumulátorinnovációk hajtottak. Harmadik helyen szerepelt a digitális kommunikáció, amelyet az orvosi technológia, majd a közlekedési szektor követ.

A benyújtott szabadalmak terén ugyanakkor nem dominálnak az EU-központú vállalatok: az első ötben távol-keleti, illetve amerikai cég található. A legnagyobb európai szereplő, a Siemens a hatodik helyre került fel.

A legtöbb bejelentést adó vállalatok rangsora, és szabadalmi bejelentések száma:

  1. Samsung (5107)
  2. Huawei (4322)
  3. LG (3623)
  4. Qualcomm (3015)
  5. RTX (2061)
  6. Siemens (1830)

A teljes lista elérhető itt.

Kik adnak be szabadalmakat?

Szervezeti megbontás szerint a legtöbb szabadalmi bejelentést (71%) a nagyvállalatok adtak be, melyet a KKV-k, egyéni bejelentők (22%), illetve az egyetemek, kutatási intézmények (7%) követnek.

Míg a legtöbb innovációs bejelentés az USA-hoz kötődik, az európai országok tekintetében a toplista így alakult:

  1. Németország (25033 szabadalmi bejelentés)
  2. Franciaország (10980 szabadalmi bejelentés)
  3. Hollandia (7054 szabadalmi bejelentés)
  4. Svédország, (4936 szabadalmi bejelentés)
  5. Olaszország (4853 szabadalmi bejelentés)

Magyarországról 139 szabadalmi bejelentést regisztrált a szervezet, ezzel hazánk Görögország (107 bejelentés) és Szlovénia (156 bejelentés) között foglal helyet. Közvetlen szomszédaink közül Szlovákia 62 bejelentéssel, Románia pedig 63-mal szerepel a listán, míg Ausztriából 2146 szabadalmi bejelentés érkezett.

Tavaly az európai szabadalmi bejelentések negyedében legalább egy női feltaláló is szerepelt. A legtöbb női innovátort felmutató ország közé Spanyolország (42%), Belgium (32%) és Franciaország (31%) tartozik.

A legnagyobb európai szereplő

Legnagyobb európai, vállalati szereplőként, a Siemens 1830 szabadalmat adott be a tavalyi év során, melyek negyede a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia területére vonatkozott. A német székhelyű technológiai vállalat munkatársainak közel 16 százaléka dolgozik a kutatás-fejlesztés területén, mely tevékenységre tavaly 6,3 milliárd eurót fordított a cég. Az alkalmazottak hozzávetőlegesen 5 300 újítást jelentettek be világszerte. Ez éves szinten számolva – 220 munkanappal – napi 24 innováció.

A Siemens így világszerte összesen 41 700 engedélyezett szabadalommal rendelkezik. A vállalat megoldásai többek közt az intelligens adatelemzéstől, a digitális ikrek szimulációjáig terjednek, hozzájárulva a hatékonyabb és fenntarthatóbb gyártáshoz, energiaellátáshoz, mobilitáshoz és infrastruktúrához.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A vivo bejelentette a Robotics Lab létrehozását

Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke

2025. március 25-én kezdetét vette a Boao Fórum Ázsiáért éves konferenciája Hainan szigetén, Boao városában.

A vivo, amely immár negyedik egymást követő éve a rendezvény stratégiai partnere, és idén a Boao Fórum Ázsia Igazgatótanácsának új tagjaként is bemutatkozott, forradalmi innovációit tárta a világ elé. A vállalat bemutatta a Blue Technology Matrix technológiai ökoszisztémáját (BlueImage, BlueLM, BlueOS, BlueChip, BlueVolt), a vivo Vision kevert valóságú technológiával ellátott headsetet, a 6G fejlesztéseit és még sok mást. Emellett a hamarosan megjelenő csúcskategóriás okostelefonja, a vivo X200 Ultra elnyerte a „Boao Fórum Ázsiáért hivatalos okostelefonja” címet.

A vivo jövőképe a technológia és az emberiség kapcsolatáról

Március 25-én délután a Boao Fórum keretében megtartott „vivo Release Moment” eseményen Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke beszédében a „Technológia jövője és az emberiség kapcsolata” témát járta körül. Hu szerint a mobiltelefon-ipar Kína technológiai innovációinak tükörképe, és a vivo fejlődése ennek az iparágnak az előrehaladását tükrözi. Hangsúlyozta, hogy a vállalat három évtizedes fejlődése során mindig három alapelv mentén haladt: a hosszú távú gondolkodás, az emberközpontú szemlélet és az együttműködésen alapuló fejlődés volt a kulcs.

A vivo négy egymást követő évben vezette a kínai okostelefon-piacot piaci részesedés tekintetében, és ma már több mint 500 millió felhasználót szolgál ki 60-nál is több országban és régióban.

Hu kiemelte, hogy az okostelefon-ipar az elmúlt évtizedekben új iparágak inkubátoraként működött, gyökeresen átalakítva az emberek életét és munkáját. Napjainkban az AI és a robotika a digitális és a fizikai világ csúcstechnológiai vívmányai, ám ezek a területek még mindig viszonylag elkülönülten léteznek. Az okostelefon-ipar, amely hatalmas felhasználói bázissal, előretekintő technológiai ökoszisztémával és széles körű alkalmazási lehetőségekkel rendelkezik, híd lehet a digitális és fizikai világ között. A jövőben a robotika az okostelefon-ipar egyik kulcsterületévé válhat, ötvözve a digitális kapcsolatokat a fizikai képességekkel – mindezt emberközpontú megközelítéssel és a felhasználói élmény maximalizálása érdekében.

A vivo standját számos érdeklődő látogatta meg a Boao Fórum Ázsiáért konferencián

A vivo Robotics Lab és az első kevert valóságú headset bemutatása

Hu bejelentette, hogy a vivo hivatalosan is létrehozta a vivo Robotics Labot. A vállalat az elmúlt évtizedben megszerzett BlueTech tapasztalatát – amely olyan területeket ölel fel, mint a mesterséges intelligencia és a képalkotás – most a robotika fejlesztésére fordítja. A vállalat célja, hogy a robotok „agyának” és „szemének” fejlesztésére összpontosítson, kihasználva a valós idejű térbeli számítási képességeket, amelyeket a vivo Vision kevert valóságú headset fejlesztése során szerzett.

A vivo nemcsak ipari robotikában gondolkodik, hanem a fogyasztói piacra is fókuszál, és olyan robotikai termékeket fejleszt, amelyek a mindennapi élet részévé válhatnak az otthonokban és a személyes használat során. A vállalat célja, hogy a laboratóriumi innovációkat valódi élethelyzetekben alkalmazható megoldásokká alakítsa, folyamatos fejlesztéssel és a felhasználói visszajelzések alapján történő fokozatos termékfejlesztéssel.

A vivo Vision, amely a Boao Fórumon mutatkozott be először, a vivo kevert valóság (MR) technológiával kapcsolatos törekvéseinek mérföldköve. Ezt a lendületet tovább viszi a vivo X200 Ultra, amely a következő hónapban kerül piacra, és amely a vállalat legújabb képalkotási innovációit ötvözi.

A vivo hosszú távú célja, hogy a robotika révén még inkább megkönnyítse az emberek mindennapi életét, és ehhez iparági partnerekkel együttműködve dolgozik azon, hogy a robotok világszerte eljuthassanak az otthonokba.

Vivo Vision


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss