Ipar
A Széchenyi István Egyetem ZalaZone-on végzett kutatásairól tájékozódott a bécsi magyar nagykövet
A Széchenyi István Egyetem nemzetközi tevékenységével, az intézmény Zalaegerszegi Innovációs Parkjával, valamint a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó ZalaZone tesztpályával ismerkedett Magyarország bécsi nagykövete.
A diplomata úgy véli, az ott zajló kutatás-fejlesztési tevékenység új lehetőségeket jelent a magyar–osztrák kapcsolatrendszerben.
A Széchenyi István Egyetem korszerű infrastruktúrával rendelkezik a zalaegerszegi ZalaZone-on, ahol tavaly fejeződött be innovációs parkjának építése. Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország bécsi nagykövete és Jávori Balázs, a nagykövetség tudományos és technológiai szakdiplomatája az intézmény munkatársainak tájékoztatói mellett megtekintette a világ egyik legmodernebbjének számító járműipari tesztpályát és az egyetem létesítményeit, valamint egy drónbemutatón is részt vettek.
Dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese elmondta, a képzéseit Győrön kívül Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Budapesten kínáló intézmény 14 ezer hallgatója ma már a világ közel nyolcvan országából érkezik. A mintegy 200 magyar és több mint 40 angol nyelvű képzést nyújtó egyetem hat nemzetközi ranglistán is szerepel. A Quacquarelli Symonds (QS) európai listája alapján a kontinens legjobb 400 egyeteme közé, a Times Higher Education (THE) rangsora alapján pedig a világ top 5 százalékába tartozik az intézmény, amely mindkét szervezet fenntarthatósági listáján is szerepel.
„Az elmúlt három évben megháromszoroztuk egyetemünk Scopus-adatbázisban mért tudományos publikációs tevékenységét, többek között ennek köszönhető, hogy felkerültünk a THE mérnöki tudományok szakterületi listájára is”
– húzta alá.
Az elnökhelyettes kitért a hallgatók számára nyitva álló nemzetközi tanulmányi lehetőségekre, köztük a Pannonia ösztöndíjprogramra, valamint az öt külföldi partneregyetemmel kínált kettős képzésekre. Hangsúlyozta, hallgatóik számos tudományterületen kapcsolódhatnak be a kutatásokba az önvezető járművektől az infokommunikáción át az egészségügyi technológiák fejlesztéséig.
Az egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkját dr. Weltsch Zoltán központvezető mutatta be.
„A ZalaZone nem csupán egy tesztpálya, hanem egy ipari ökoszisztéma is, amelynek szerves részét képezi az innovációs park. Az ökoszisztéma szereplői mint egy kirakós elemei kapcsolódnak egymáshoz és sokszorozzák meg a ZalaZone-ban rejlő lehetőségeket”
– fogalmazott. Kiemelte: a működésük három alappillére az ipari bázis, az egyetem tudományos tudása és az ezt kiegészítő helyi tudás. Megemlítette, hogy az itt zajló kutatás-fejlesztés egyszerre szolgálja a gazdaságot és a gyakorlatorientált szakemberképzést.
Dr. Szauter Ferenc, az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának igazgatója a központ győri és zalaegerszegi tevékenységét ismertette. Bemutatta az elektromobilitás, az önvezető járművek és az autonóm közlekedés terén elért eredményeiket. Hozzáfűzte, a fiatalok részt vehetnek ezekben a kutatásokban, gyakorlati tudásukat pedig sikeres hallgatói csapatokban csiszolhatják. Ezek között említette a Formula Student-sorozatban versenyző, európai élvonalba tartozó Arrabona Racing Team-et, a vele szorosan együttműködő SZEngine motorfejlesztő csapatot és az Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyén tavaly a saját világcsúcsát megdöntő SZEnergy Team-et.
Lukács Balázs, az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának infokommunikációs technológiák fejlesztési divízióvezetője az ipari partnerekkel, valamint a hallgatók bevonásával végzett további fejlesztésekről beszélt.
„Digitalizációs projektekkel, többek között drónokkal, vezeték nélküli kommunikációval, mesterséges intelligenciával foglalkozunk. Alkalmazottaink jelentős része egyetemünkön végzett, legtöbbjük már alapképzése alatt bekapcsolódott a munkánkba”
– fejtette ki. A szakember bemutatta az ABZ-vel közösen fejlesztett permetező drónt, különböző IoT, például nyomkövető eszközöket, illetve olyan egészségügyi fejlesztéseket, mint a szemmozgást vizsgáló műszer.
„A ZalaZone-on tett látogatásom célja az volt, hogy megismerjem az ebben a különleges tesztkörnyezetben és a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkjában rejlő lehetőségeket. Rengeteg új információt és pozitív benyomásokat szereztem az itt zajló tevékenységekről. A szakmai bemutatók során látottak alapján úgy gondolom, hogy a magyar–osztrák kapcsolatrendszerben új potenciált tudunk hasznosítani, és az a célom, hogy ez minél hamarabb konkrét együttműködésekben öltsön testet”
– osztotta meg tapasztalatait Szilágyiné Bátorfi Edit nagykövet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Értékmegőrzés és kortárs tartalom – Készül a Magyar Építészeti Múzeum és Központ
Az építészeti újrahasznosítás jegyében valósul meg a Magyar Építészeti Múzeum és Központ a Városligeti Fasor és a Bajza utca által határolt tömbben.
A munkák során az új főépület mellett két századfordulós műemléki épület és két zártsorú irodaház újul meg, valamint egy mindenki számára nyitott városi közpark is létrejön. A megvalósítás egyedi projektszervezéssel zajlik: a BIVAK és a Tér és Forma Szeged Építéstervező alkotó építészei mellett a CPM Kft. fogja össze a generál feladatokat és készítette el a műszaki dokumentációt, melynek BIM támogatását a DANU Mérnökiroda szakemberei végezték.
A megvalósuló, közel 27 500 m2 hasznos alapterületű épületkomplexum 2100 m2 kiállítóteret, 550 m2 konferencia termet és több mint 2000 m2 korszerű raktár területet foglal magába. A múzeum és dokumentumtár műtárgyai korszerű gépészeti rendszerekkel klimatizált és védett terekbe kerülnek, amelyekben hosszú távon is megoldott a gyarapodó állományok kezelése és digitalizálása. A főépület ikonikus tetőzetét 114712 darab cserép fedi majd 65 különböző színárnyalatban. Az új közpark 107 darab újonnan telepített fával, tematikus játszótérrel, vízjátékkal és vendéglátó egységekkel fogadja a látogatókat.
„A tér élménye meghatározó elem a fejlesztésben. Mindez nemcsak az új főépület egyedi fogadóterét és belső tereit jelenti, hanem a tervezett térszimulációs installációt is, ahol a látogatók megtapasztalhatják a belső terek hangulatát, érzetét meghatározó arányokat 360 fokos vetítéssel és ténylegesen megmozduló mennyezettel és falakkal”
– emeli ki Détári György DLA, a CPM társtulajdonosa és vezető tervezője.
Az épület alkotó udvara a valós méretű modellépítésen túl vetítési helyszínként is szolgálja a múzeumot akár 300 fő befogadóképességgel. „Egy korszerű múzeumban a kiállítás nemcsak a vitrinekbe helyezett statikus tárgyakról szól, hanem bekerülnek interaktív, audiovizuális élményelemek, illetve időszaki kiállítások is, amelyek flexibilis tereket igényelnek. Ahhoz, hogy ezek a lehető legjobb látogatói élményt nyújtsák, elengedhetetlen a háromdimenziós modellek által nyújtott betekintés a tervezett épületek tereibe” – emeli ki Erős Tamás, a DANU BIM szolgáltatásokért felelős partnere.
A Magyar Építészeti Múzeum és Központ tervei az értékmegőrzés és a jövőbe mutató szemlélet jegyében készültek. A múzeum építészeti koncepciójának létrehozásakor kiemelt szempont volt, hogy méltó módon képviselje a hazai építészet múltját, jelenét és jövőjét. Fontos szakmai üzenet az építészeti újrahasznosítás, a felszín feletti építés 75 %-a meglévő értékek megtartásával és újrafunkcionálásával valósul meg, az új főépület a pedig a kortárs építészeti gondolkodást képviselve illeszkedik a meglévő épületek közé. Egy ennyire komplex, sokszereplős projektnél a BIM-alapú tervezés kulcsfontosságú, a kiállítás tervezők, az épület tervezők és a megrendelő közötti kommunikációt és döntéshozatalt is segíti. A BIM modellekre építve biztosítja a tervek magas minőségét, és azt, hogy valóban az elképzelt épület valósuljon meg.
Érdekesség, hogy a bilbaói Guggenheim Múzeum úttörő szerepet játszott a virtuális épületmodellezésben, ez volt a világon az első nagy volumenű projekt, aminél Farnk Gehry és csapata a fejlett CATIA háromdimenziós modellező szoftvert használta, hogy segítségül hívja a BIM-et. A művészi kifejezésmód és a történeti jelleg miatt azonban sok szakember múzeumi és művészeti funkciójú épületek tervezése során még mindig kerüli a BIM-et, ami pedig a korszerű múzeumi tervezés alapja. „A múzeumoknál az építészet, mint művészeti kifejezőeszköz jut jelentős szerephez, de olyan kiállítás-technológia kerülhet az épületbe, ami jelentős hely-, gépészeti- és egyéb igények megvalósítását teszik szükségessé. Ezekre oda kell figyelni a BIM feladatok kapcsán is. Mi ezt a folyamatot csapatmunkaként fogjuk fel, a végrehajtási terv az összes szakággal egyeztetve, velük egyetértésben történt. A digitális modellek segítségével egyszerre több száz dologra is rá tudunk mutatni a tervben. Ennél a projektnél 213.527 modell elem készült, az utolsó időszakban 348 ütközést, problémás részletet találtunk, melyek így még a kivitelezési folyamat előtt korrigálva lettek” – folytatja Erős Tamás.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Hankook Dynapro AT2 Xtreme: sokoldalú és tartós
A Hankook bemutatja új, nagyteljesítményű gumiabroncsát, a Dynapro AT2 Xtreme-et, amely minden terepre alkalmas, és amelyet kifejezetten a lakóautók, a klasszikus terepjárók és az építőipari szállítók sokoldalú használatára terveztek.
A négyévszakos gumiabroncs ötvözi a megbízható tapadást a vezetési kényelemmel és tartóssággal, évszaktól és útfelülettől függetlenül. Összesen 15 méretet kínálnak 15 és 17 col között, amelyek a klasszikus 4×4-es tartományt is lefedik. A Dynapro termékcsaládban továbbra is megtalálható a Dynapro AT2, amely 20 colig terjedő méretekben kapható, és így számos terepjáróhoz tökéletes.
„A Dynapro AT2 Xtreme termékkel megerősítjük pozíciónkat a növekvő terepjáró szegmensben azzal, hogy megbízható, tartós és kényelmes megoldást kínálunk a terep- és az országúti használat közötti váltáshoz”
– nyilatkozta Jongho Park, a Hankook Tire Europe elnöke.
A Dynapro AT2 Xtreme univerzális modellként egészíti ki a Dynapro termékcsaládot, az úttestre specializálódott Dynapro HPX és az off-road Dynapro MT2 között. Megfelel a modern terepabroncsokkal szemben támasztott elvárásoknak, miközben kiválóan alkalmas mindennapi használatra. Ezt az innovatív futófelületi kialakítás és modern anyagkeverék kombinációja teszi lehetővé.
Megbízható és kényelmes
A gumiabroncs különleges vállidom-kialakítása mély oldalfalú blokkokkal megvédi a terepen a vágások és egyéb sérülések ellen. Ugyanakkor a kifinomult futófelületi alakzatok többirányú lamellákkal és barázdákkal biztosítják a lehető legjobb súrlódást – akár havon is. A Dynapro AT2 Xtreme 3PMSF-minősítéssel rendelkezik, így az abroncson megtalálható alpesi/hópehely szimbólum, ami azt jelenti, hogy kihívást jelentő téli időjárási körülmények között is használható. A különlegesen kialakított blokkszélek és az extra barázdák a futófelületi blokkok között csökkentik a menetzajt, valamint stabilizálják a futófelületet a kényelmes és biztonságos utazás érdekében.
Az újonnan kifejlesztett futófelületi keverék erőssége abban rejlik, hogy funkcionalizált polimereket tartalmaz, amelyek biztosítják az optimális szilikaelosztást, továbbá olyan integrált részecskéket, amelyek ellenállnak a deformációnak és a szélsőséges hőmérsékletnek, ezáltal javítva a tapadást. Az eredmény egy, még az elődjénél is hosszabb élettartam. A “Max Mileage” technológiának köszönhetően a Dynapro AT2 Xtreme rendkívül magas futásteljesítményt ér el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Microsoft és Siemens összefogás
A nagyobb épületek – például kereskedelmi létesítmények, adatközpontok vagy felsőoktatási intézmények, – IoT-alapú működtetését könnyíti meg és optimalizálja a Microsoft és a Siemens új együttműködése.
A megállapodás lehetővé teszi a Siemens digitális épületfelügyeleti platformja, a Building X és a Microsoft Azure IoT Operations szolgáltatások közötti átjárhatóságot.
A Microsoft Azure felhőalapú szolgáltatásaihoz csatlakoztatott Siemens Building X platform és annak különböző, például energiagazdálkodást vagy karbantartást támogató alkalmazásai lehetővé teszik a jelenleg elkülönülten működő IoT-eszközök adatainak egységes kezelését. Ennek eredményeként az épületüzemeltetés különböző rendszerei egy közös, átlátható felületen integrálódnak, és válhatnak hatékonyabban irányíthatóvá.
Ezáltal olyan adatok integrálhatóak, mint például a fűtési, szellőzési és légkondicionáló (HVAC) rendszerekből érkező információk, a szelepek hőmérsékletének, nyomásának adatai vagy a beltéri levegőminőség különböző jellemzői. Így az ügyfelek saját épületeikre szabott energiafelügyeleti és optimalizálási beállításokat és karbantartási terveket alakíthatnak ki.
Az együttműködésnek köszönhetően az épületekben elhelyezett eszközök gyártófüggetlenül, egyetlen kattintással csatlakoztathatóak lesznek a felhőalapú rendszerekhez. A mostani az egyik első olyan integráció, amely tisztán nyílt ipari szabványokon – World Wide Web Consortium (W3C), Web of Things (WoT) és Open Platform Communications Unified Architecture (OPC UA) protokollokon – alapul a szolgáltatók között.
Így az integráció a korábbi, hasonló összehangolási megoldásokhoz képest a szükséges erőforrások akár 80 százalékának megspórolásával valósulhat meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban5 nap ago
A Kia EV5 az elektromos mobilitást az európai vezetők igényeihez szabja
-
Gazdaság1 hét ago
70 ezres drágulás egy hónap alatt, és más érdekességek a KSH és Használtautó.hu első közös statisztikájából
-
Mozgásban1 hét ago
A Forma–1-es Brit Nagydíjon versenyez Molnár Martin a hétvégén
-
Gazdaság2 hét ago
TIME100: a Huawei a világ legbefolyásosabb vállalatai között
-
Gazdaság2 hét ago
Másodpercek alatt csap le a mesterséges intelligencia
-
Gazdaság2 hét ago
Nem a cég az értékes, hanem a benne lévő tudás
-
Tippek2 hét ago
Hagyd magad mögött a valóságot a Cinema Mystica megújult tárlatával!
-
Ipar2 hét ago
Az Emerson új akkumulátor-energia- és eszközkezelő szoftvere javítja a befektetés megtérülését és a hálózat stabilitását