Ipar

Jövő a gyógyszergyártásban

Fotók: Freepik

Adatalapú döntések – Az EUROAPI Hungary Kft. éves szinten több mint 50 féle, közel 4.300 tonna gyógyszerhatóanyagot gyárt, amelyet a világ mintegy 50 országában értékesítenek.

A gyógyszeripar automatizációs, digitalizációs kihívásairól és lehetőségeiről kérdeztük Bóta Pétert, a Folyamatirányítás és Digitalizáció csapat vezetőjét.

Az EUROAPI budapesti telephelyén található a vállalatcsoport legnagyobb K&F részlege, valamint a teljes cégcsoportot kiszolgáló IT Hub is. Ahhoz, hogy ilyen számosságú terméket és szolgáltatást ennyi irányba biztosítani tudjunk, elengedhetetlen, hogy automatizációs rendszereink kiemelten rugalmasak és bővíthetőek legyenek. –tudjuk meg a Bóta Pétertől, az EUROAPI Folyamatirányítás és Digitalizáció vezetőjétől.

MM: Milyen újdonságok vannak az üzemben, hol tart az automatizáció?

B.P.: A gyógyszeripar erősen szabályozott iparág. Folyamatosan figyeljük a legújabb automatizációs újításokat és lehetőségeket, de ezek adaptálása és engedélyeztetése a mi rendszereinkhez – és ezáltal bevezetésük is – nálunk hosszú folyamat. Telephelyünk ipari területei túlnyomó részt robbanásbiztos zónába vannak sorolva, ez szintén szűkíti a területünkön alkalmazható automatizációs megoldások palettáját.

Bóta Péter, EUROAPI Hungary Kft.

Hol tartunk most az automatizációs folyamatokban?

Kardinális, nagy változást nem, de folyamatos fejlődést látok: a technológiákat DCS, míg a kiegészítő funkciókat, a package-unitokat PLC-k, SCADA rendszerek irányítják. Igyekszünk egyre intelligensebb terepi eszközöket használni, melyek megkönnyítik a hibakeresést, diagnosztikát. Kiemelt fejlődési lehetőség egyrészt a szoftvereink egységesítése, sztenderdizálása, illetve a pár éve már nagyon sokat emlegetett Data Science területe. Különböző DCS és Scada rendszereink hatalmas Big Data források, folyamatosan dolgozunk ezen adatok elemzésén és az ezekből kinyerhető információk minél szélesebb körű hasznosításán. Itt a mesterséges intelligencia segítségével olyan optimalizálási, szimulációs lehetőségek előtt nyílik meg az út, ami régebben elképzelhetetlen lett volna. A gyógyszergyártás berkein belül – a kollégákkal egymás között viccesen meg szoktuk jegyezni – hogy nem is a hatóanyag, vagy késztermék gyártás az elsődleges profilunk, hanem a papírgyártás. Ez arra utal, hogy a hatósági irányba történő megfelelés miatt a klasszikus módszertan szerint egy-egy adag legyártott termékhez akár többszáz oldal – jellemzően papír alapú – dokumentum készül. Szerencsére a szabályozói-és az ügyféloldal is egyre inkább elfogadja és igényli a papírmentes megoldásokat. Ezt mi is így látjuk és keressük, teszteljük az újabb és újabb lehetőségeket.

Mire a legbüszkébbek az automatizáció/ gyártás tekintetében?

Több éve zajlik legnagyobb folyamatirányító rendszereink szoftveres sztenderdizálása. Ez nagy segítséget nyújt mind az üzemi dolgozóknak, mind a fejlesztőknek, mérnökeinknek. Nem csak egységes felhasználói felületet kapunk, de egy fejlesztés, átalakítás, valamint a hibakeresés is sokkal gyorsabb és pontosabb találatokat eredményezhet, ha egységes a szoftver felépítése. Büszkeségre ad okot, hogy kiemelten kezeljük a preventív/ prediktív karbantartást. Így el tudjuk érni, hogy berendezéseink ne álljanak le nem várt meghibásodások következtében – veszélyeztetve ezzel a gyógyszerhatóanyagok szigorú gyártási menetrendjét – hiszen még azelőtt információt kapunk gépeink kialakuló hibáiról, valamint a szükséges javításokról, mielőtt azok bekövetkeznének. A covid és chiphiány okozta szállítási határidő-csúszások már csökkenek, de még mindig aggodalomra ad okot, ha egy váratlan meghibásodás miatt 2 hetet kell állnia egy berendezésnek a pótalkatrészre várva. Ezek a nem tervezhető kiesések minden esetben problémát jelentenek számunkra, amelyet partnereinkkel együtt megoldunk. Emellett azt gondolom, arra is büszkék lehetünk, hogy a növekvő piaci- és kapacitás igénynek folyamatosan eleget tudunk tenni a meglévő rendszereink bővítésével.

Mi a Siemens-eszközök szerepe a gyártásban?

Telephelyünkön a gépeket, a gyártóberendezéseket irányító PLC-k nagy többsége Siemens gyártmányú, jellemzően valamilyen package-unit-al érkeznek hozzánk. Beszállítóinktól itt már igyekszünk a Siemens 1500- as termékcsaládot rendelni, míg kisebb jelszámú rendszereknél az ET200SP moduláris vezérlők jelennek meg. Motorvezérlési feladatokra még a LOGO! eszközöket, illetve – szerintünk a jövőt jelentő – Simocode-okat használunk. Tartályaink súlymérését a Siwarex termékcsalád elemeire bízzuk. Végül – bár nem gyártó rendszer, de – megemlítem, hogy épületautomatizáláshoz a Desigo CC alkalmazást használjuk.

Hogyan látja az automatizáció jövőjét a gyógyszergyártásban?

Az első, legfontosabb kihívás a „többet, kevesebbért és gyorsabban” elv. Ráadásul nálunk, az EUROAPI Hungary Kft.-nél – mivel a gyógyszerhatóanyag gyártás erősen szabályozott – ezeket úgy kell alkalmaznunk, hogy a minőségi mutatóink csak javuló tendenciát mutathatnak. Úgy érzem, hogy ez a kihívás egyre több kreativitást igényel, a meglévő módszertanok sokszor nem elég hatékonyak, szemléletmód váltás is szükséges. Az emberi munka támogatása az egyre intelligensebb eszközökkel, funkciókkal kiemelt értéket jelent. Fontos megemlíteni, hogy a modern automatizálási eszközökkel az emberi hibázás jelentős mértékben csökkenthető, illetve a Data Integrity elvárásoknak is magasabb szinten tudunk eleget tenni. A másik igény szintén a hatékonyság növelése érdekében születik meg, de egészen más, jellemzően egy „felsőbb”, üzleti területen. A sokat emlegetett adatalapú döntéshozatal támogatása újabb kihívásokat – és egyben lehetőségeket – tár elénk. Az ANSI/ISA-95 szabványban definiált piramis alján lévő adatokat egyre nagyobb mennyiségben, valós időben kell feljuttatni a felsőbb rétegekbe. Mindezt természetesen a kiberbiztonsági elvek teljes körű betartása mellett. Ezen a területen sajnos még mindig messze van az IT-OT terület fejlettségi szintje, de egyre ígéretesebb az OT fejlődése is. Ezzel kapcsolatosan az is látszik, hogy az automatizálással foglalkozó szakembereknek egyre mélyebb ismereteket kell szerezniük hálózatmenedzsment vagy akár adattudomány terén. Jó pár éve lehet hallani a moduláris technológiákat támogató MTP szabványról vagy szükségességéről, mely szintén komolyabb változást hozhat, de véleményem szerint nem a közeli jövőben. Összességében elmondható, hogy a gyógyszergyártásban előrehaaladás nem kizárólag a rendszerek megújításával, fejlesztésével valósítható meg, szorosan kapcsolódik hozzá az azzal dolgozó szakértői csapat tudásának folyamatos bővítése, fejlesztése.

www.siemens.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:Automatizálás folyamat gyógyszergyártás jövő Siemens

Up Next

Tovább terjeszkedik a belga-magyar logisztikai raktárfejlesztő-vállalat

Don't Miss

A Széchenyi István Egyetem ZalaZone-on végzett kutatásairól tájékozódott a bécsi magyar nagykövet

Ipar

Mire jó a szuperkondenzátor?

Energetikai „lengéscsillapítók” kerülhetnek az AI-adatközpontokba

A mesterséges intelligencia által generált energiaingadozások kezelésére a szuperkondenzátor-technológia teremthet stabilabb hátteret.

A mesterséges intelligencia térnyerése nemcsak a számítási kapacitást, hanem az elektromos hálózatokat is komoly kihívások elé állítja. Az AI-adatközpontok energiaigénye ráadásul rövid idő alatt jelentősen változhat: a szerverekben működő chipek terhelésének egyidejű növekedése vagy csökkenése következtében az energiafelvétel pillanatok alatt, megawattos nagyságrendben is ingadozhat. A gyors teljesítményváltozások kiegyenlítésére kínál megoldást a szuperkondenzátor technológia.

A szuperkondenzátor olyan energiatároló eszköz, amely az akkumulátoroktól eltérően elsősorban elektrosztatikus úton tárolja az energiát. Ennek köszönhetően rendkívül gyorsan képes energiát felvenni és leadni, emellett nagy számú töltési és kisütési ciklust visel el jelentős teljesítményromlás nélkül. Hosszú távú energiatárolásra kevésbé alkalmas, a rövid idejű, hirtelen teljesítménycsúcsok kiegyenlítésében azonban fontos szerepet kaphat.

Működése az autók lengéscsillapításához hasonlítható: ahogyan a futómű mérsékli az úthibák okozta rázkódást, úgy segíthet a szuperkondenzátor a gyors teljesítményingadozások kiegyenlítésében.

Mit nyerhet vele egy adatközpont?

A rövid idejű teljesítménycsúcsok mérséklése –az úgynevezett peak shaving– hozzájárulhat az elektromos infrastruktúra terhelésének csökkentéséhez és az üzembiztonság növeléséhez. Megfelelő rendszertervezés mellett a megoldás lehetővé teheti a rendelkezésre álló villamos teljesítmény hatékonyabb kihasználását, és bizonyos esetekben mérsékelheti a költséges hálózatfejlesztések szükségességét is.

A kompakt, szuperkondenzátor-alapú rendszerek a rendelkezésre álló hely hatékonyabb kihasználásához is hozzájárulhatnak, így több terület maradhat a számítási infrastruktúra számára, egyúttal csökkenthetik az energiafelhasználást és a hőtermelést. A technológia megfelelő tervezés mellett meglévő adatközponti infrastruktúrákba is integrálható.

Partnerség segítheti a gyors elterjedést

A technológiában a Siemens is lehetőséget lát, és befektetést hajtott végre a szuperkondenzátorok fejlesztésével és gyártásával foglalkozó Skeleton Technologies vállalatban. A partnerség illeszkedik a német konglomerátum azon törekvéséhez, hogy az adatközpontok fejlesztésének teljes életciklusában támogassa az üzemeltetőket és a beruházókat.

A vállalat megoldásai a tervezést és a döntéstámogatást segítő digitális eszközöktől – például a szimulációktól, a digitális ikrektől, valamint a Simcenter, a Teamcenter és a Building X portfólióelemeitől –az ellenállóképes energiaellátási architektúrák kialakításáig terjednek. Utóbbiak részei lehetnek a mikrohálózatok, a megújuló energiaforrások, a moduláris rendszerek, az akkumulátoros energiatárolás és az intelligens vezérlés.

A cél az adatközpontok megbízhatóbb és hatékonyabb működésének támogatása, valamint az üzemeltetési költségek mérséklése. Ennek egyik lehetséges eszköze a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésoptimalizálás.

További együttműködések az adatközponti technológiák terén

A Siemens más technológiai vállalatokkal kialakított együttműködései szintén az adatközpontok energiaellátásának hatékonyabbá tételét szolgálják.

A Rittallal közösen olyan moduláris tápegységeken dolgozott, amelyek közvetlenül a szerverek melletti, úgynevezett white space területen helyezhetők el. Az energiaellátás felhasználási ponthoz közelebbi kialakítása megfelelő rendszertervezés esetén csökkentheti az energiaátviteli veszteségeket.

Az NVIDIA-val és a Fluence-szel kialakított együttműködés keretében a vállalat előregyártott, moduláris referenciaarchitektúrát mutatott be, amely egyszerűsítheti és felgyorsíthatja az adatközpontok kiépítését, illetve bővítését. A központi felügyelet és az energiatárolási megoldások az üzembiztonság növelését is támogathatják.

A Reinhausennel közösen fejlesztett szilárdtest-transzformátor pedig a hálózati villamos energia átalakításával segítheti a nagy teljesítményű AI-szerverek energiaellátását. A technológia célja a stabil, 800 voltos egyenáramú energiaellátás kialakítása, amely a megfelelő infrastruktúrával együtt hatékonyabb energiaelosztást tehet lehetővé a nagy teljesítményű számítási rendszerek számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Energiaintelligencia: a jövő energiarendszere előre lát és cselekszik

Mi történik, ha egyszerre nő meg az áramfogyasztás és válik bizonytalanná a termelés? Az energiarendszernek ilyenkor gyorsan kell alkalmazkodnia, amihez a rendelkezésre álló kapacitások mellett pontos adatokra, előrejelzésre és összehangolt irányításra is szükség van.

Az energiaintelligencia ebben hozhat áttörést: az összekapcsolt energetikai rendszerek felismerhetik a kialakuló problémákat, támogathatják azok megelőzését, és szükség esetén automatizáltan is beavatkozhatnak. Erről a technológiai szemléletváltásról beszélt Veres Zsolt, a Schneider Electric magyarországi országigazgatója egy októberi szakmai konferencián, Budapesten.

Az épületek és a közlekedés villamosítása, valamint az adatközpontok terjedése átalakítja a villamosenergia-felhasználást. A mesterséges intelligencia térnyerése is növeli a számítási kapacitások iránti igényt, és ezzel az energiafogyasztást. Ugyanez a technológia azonban az energiarendszer működtetésében is új lehetőségeket nyit: segíthet előre jelezni a változásokat, összehangolni a termelést és a fogyasztást, illetve gyorsabban reagálni az eltérésekre. A kihívás ezért a termelőkapacitások bővítésénél jóval összetettebb. Az új energiaforrásokat olyan hálózathoz kell kapcsolni, amely képes kezelni a változó terhelést, a megújulók visszatáplálását és az energiatárolást. Ehhez a termelési, átviteli és elosztási oldal fejlesztését együtt kell megtervezni.

„A hálózat az energiaátmenet idegrendszere: összeköti a termelőket és a fogyasztókat, és biztosítja, hogy az áram ott és akkor álljon rendelkezésre, ahol és amikor szükség van rá. A termelési kapacitások fejlesztése és diverzifikálása mellett legalább akkora figyelmet kell fordítanunk a hálózatok korszerűsítésére és intelligens irányítására. A beruházások akkor lesznek jövőállók, ha a teljes rendszer működését javítják”

– hangsúlyozta Veres Zsolt.

A hibajelzéstől az önálló beavatkozásig

A hagyományos működésben a felügyeleti rendszerek jelzik az eltéréseket, az üzemeltetők pedig a rendelkezésükre álló információk alapján döntenek a beavatkozásról. Ha az adatok egymástól elkülönülő rendszerekben találhatók, a helyzet értékelése és a válaszlépések összehangolása is időt igényel.

Az energiaintelligenciához vezető első lépés ezért az egységes helyzetkép kialakítása. Az energia-, folyamat- és vállalati adatok összekapcsolásával láthatóvá válhat, hogyan hatnak egymásra a hálózat vagy egy létesítmény különböző részei. Ezt egészíti ki az iparági szaktudás és a digitális iker, vagyis a berendezések és rendszerek virtuális másolata, amely a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig és karbantartásig folyamatosan új információkkal bővül. Ezek együttes alkalmazásával a mesterséges intelligencia a működés minden szintjén segítheti az előrejelzést, az irányítást és az optimalizálást. A technológiai váltás négy területen hozhat előrelépést. A hibák utólagos jelzését előrejelzés és megelőzés, az elkülönült rendszereket egységes helyzetkép, a kézi vezérlést autonóm műveletek válthatják fel. Egyes automatizált irányítási feladatoknál pedig a percekben mérhető válaszidő milliszekundumokra rövidülhet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy létesítmény rendszerei már a kialakuló problémára utaló jeleket is felismerhetik, és még a hiba bekövetkezése előtt kezdeményezhetnek beavatkozást. Ha a problémát nem sikerül megelőzni, az automatizált reakció gyorsíthatja annak kezelését. Ez a képesség különösen fontossá válik, amikor a fogyasztás és a termelés gyorsan változik, és rövid idő alatt kell helyreállítani az egyensúlyt.

A beruházások értékét az együttműködésük adja

A Schneider Electric szerint az energiaintelligencia szemléletét már a fejlesztések tervezésekor érdemes érvényesíteni. A termelőkapacitások, a hálózatok, a tárolás és a fogyasztás összehangolt fejlesztésével olyan ökoszisztéma alakítható ki, amelyben az adatok, a mesterséges intelligencia és az emberek közösen támogatják a megbízható működést.

Magyarországon az energiarendszer megújítását támogató uniós források lehetőséget teremtenek erre az összehangolt fejlesztésre. Veres Zsolt szerint a cél olyan infrastruktúra kiépítése, amely a termeléstől a felhasználásig egységben kezeli az energiaellátást. Az energiaintelligencia így a hálózatok mellett az ipari üzemek, az épületek, az adatközpontok és az otthonok hatékonyabb működését is szolgálhatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A hulladék energetikai hasznosítása jelenti a jövőt

„Kína megmutatja, hogy a hulladékból történő energiatermelés jelenti a jövőt” – állítja a WtERT®. A Shek Kwu Chau létesítmény a technológia alkalmazásának egyik kiemelkedő példája. - Kép forrása: yes or no Media GmbH

„Kína bizonyítja, hogy a hulladék energetikai hasznosítása jelenti a jövőt” – jelentette ki a Global Waste-to-Energy Research and Technology Council egy szakmai konferencián. Az ázsiai ország ezen a területen nemzetközi referenciának számít: több mint 1100 létesítményével a világ beépített hulladékhasznosítási kapacitásának több mint felét képviseli.

A fejlődés jelentős figyelmet kap, és egyre inkább meghatározza a jövőbiztos hulladékgazdálkodási stratégiákról szóló szakmai párbeszédet.

Tudományos eredmények és gyakorlati tapasztalatok

„A vita eldőlt: a hulladék energetikai hasznosítása működik. A technológia nagy léptékben is alkalmazható, és kézzelfogható eredményeket hoz. Kína megmutatja, hogy a hulladékból történő energiatermelés jelenti a jövőt – a lerakásnál tisztább, intelligensebb és költséghatékonyabb megoldást kínál”

– foglalta össze álláspontját a Global Waste-to-Energy Research and Technology Council (WtERT®) a hulladék energetikai hasznosításával foglalkozó, 2025-ben a kínai Hszianban megrendezett szakmai konferencián.[1]

A WtERT® nemzetközi kutatási hálózatként és szakmai agytrösztként működik, a New York-i Columbia Egyetem Earth Engineering Center központjához kapcsolódva. A szervezet az akadémiai szféra, az ipar és a kormányzati intézmények szakértőit fogja össze, hogy megoldásokat dolgozzon ki a globális hulladékgazdálkodási és energetikai kihívásokra.

Kína a hulladék energetikai hasznosításának legnagyobb piaca

A WtERT® szerint Kína ma a hulladék energetikai hasznosításának nagy léptékű megvalósításában vezető referenciapiacnak számít. Az országban több mint 1135 hulladékégető létesítmény működik, ezzel a világ legnagyobb ilyen infrastruktúrájával rendelkezik.

A létesítmények naponta mintegy 1,1 millió tonna hulladékot dolgoznak fel. Ez a mennyiség hozzávetőleg 55 000, egyenként teljesen megrakott teherautó rakományának felel meg.[2] A beépített teljesítmény eléri a 27 000 MW-ot.[3] Ez éves szinten körülbelül 236,5 terawattóra (TWh) energiatermelésnek felel meg az elméleti, teljes kihasználtságon alapuló számítás szerint.[4] Ez a mennyiség hozzávetőleg 79 millió háztartás éves villamosenergia-ellátásának felelne meg,[5] vagy 27 atomerőmű éves termelésével lenne egyenértékű.[6]

A WtERT® értékelése szerint ez a lépték azt mutatja, hogy a modern, hulladékból energiát előállító rendszerek műszakilag megbízhatóan működtethetők, kibocsátásuk ellenőrzés alatt tartható, és gazdaságilag is életképesek lehetnek. Kína így a technológia nagy léptékű alkalmazhatósága, környezeti teljesítménye és költséghatékonysága szempontjából is mintaként szolgálhat.[7]

Növekvő piaci lehetőségek

A technológiai fejlődéssel párhuzamosan a hulladék energetikai hasznosításának gazdasági jelentősége is növekszik. A globális hulladékbólenergia-piac értékét 2025-ben mintegy 11,8 milliárd amerikai dollárra becsülték, és a prognózisok szerint 2035-re elérheti a 15,9 milliárd dollárt.[8] Ez az összeg a NASA 2025-ös költségvetésének közel kétharmadával egyenértékű.[9]

A piac bővülésének fő hajtóerői közé tartozik a városi hulladékmennyiség növekedése, a támogató szabályozási környezet, valamint a hulladékból történő energiatermelés egyre szorosabb integrációja a körforgásos gazdaság koncepciójába.

Elemzések arra is rámutatnak, hogy a hulladék energetikai hasznosítása hosszú távon gazdasági előnyöket kínálhat, ha a hulladéklerakással járó környezeti és egészségügyi költségeket is figyelembe vesszük. Ezek közé tartozik többek között a metánkibocsátás, a csurgalékvíz kezelése és a területfoglalás.[10]

Szabályozási besorolás az EU taxonómiai rendeletében

A technológia szabályozási szempontból is egyre nagyobb jelentőséget kap. A hulladékhierarchia betartása mellett a hulladék energetikai hasznosítása környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységként is értelmezhető az EU taxonómiai rendelete alapján, amely az Európai Unió fenntartható gazdasági tevékenységeket osztályozó rendszere.

Erre a következtetésre jutott az EU taxonómiai rendeletének jogi elemzése, amelyet a német hulladékgazdálkodási, vízügyi és nyersanyag-ipari szövetség (BDE) felkérésére, az európai hulladékgazdálkodási ernyőszervezet, a FEAD megbízásából készítettek el.[11]

A tanulmányok megállapításai a gyakorlati tapasztalatokkal is összhangban állnak: Kína, Japán, Szingapúr és Svédország példája azt mutatja, hogy az energiatermeléssel összekapcsolt termikus hulladékkezelés a fenntartható körforgásos gazdaság egyik releváns elemének tekinthető. A technológia emellett a befektetők és a döntéshozók számára is fontos jelzés lehet.

Források és hivatkozások

[1] WtERT® – The debate is over: Waste-to-Energy works. It scales. It delivers. China proves that WtE is the future.

https://wtert.org/the-debate-is-over-waste-to-energy-works-it-scales-it-delivers-china-proves-that-wte-is-the-future-cleaner-smarter-and-cheaper-than-landfills/

[2] Modellfeltevés: egy teljesen megrakott teherautó 20 tonna hulladékot szállít.

[3] WtERT® – a beépített teljesítményre vonatkozó adat, lásd az [1] hivatkozást.

[4] Modellalapú számítás: 27 000 MW × 24 óra/nap × 365 nap/év ≈ 236 520 000 MWh ≈ 236,5 TWh.

[5] Háztartási villamosenergia-ellátásra vonatkozó egyenérték: 236,5 TWh ÷ évi 3 MWh/háztartás ≈ 78,8 millió háztartás.

[6] Atomerőművi termelésre vonatkozó egyenérték: 236,5 TWh ÷ évi 8,76 TWh/1 GW teljesítményű atomerőmű ≈ 27 reaktor.

[7] WtERT® – a technológia méretezhetőségére, környezeti teljesítményére és költséghatékonyságára vonatkozó állítások, lásd az [1] hivatkozást.

[8] Global Growth Insights – Waste-to-Energy (WtE) Market.

https://www.globalgrowthinsights.com/market-reports/waste-to-energy-wte-market-101443

[9] Space.com – a NASA 2025-ös költségvetési javaslata.