Ipar

Tovább terjeszkedik a belga-magyar logisztikai raktárfejlesztő-vállalat

A belga-magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező Weerts Logistics Park (WLP) HUR One Kft. közel 55 000 m2 alapterületű logisztikai csarnokot épít Debrecen szomszédságában, Ebesen.

A WLP az első külföldi érdekeltséggel is rendelkező beruházó, amelyik előre, megrendelésállománnyal még nem rendelkező, spekulatív módon fejleszt a Hajdú-Bihar-Vármegyei székhely térségében. A kitűnő lokációjú beruházásra a debreceni repülőtér és az épülő BMW gyár közelében kerül sor.

A projekt kivitelezői a tervezés során kiemelt figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra és a megújuló energiaforrások alkalmazására. Az energiahatékony megoldásokat felvonultató logisztikai csarnok megfelel a BREEAM Very Good minősítés feltételeinek. A belga-magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező ebesi beruházás 2024. március 28 -án új fázisába lépett. Ekkor került sor az építkezés alapkőletételére.

Az édentől keletre terjeszkedik a WLP

A belga tőke jelenléte ma a nyolcadik legerősebb a magyar piacon. A befektetői csoport Ebesen nem egy előre megrendelt üzemegységet épít a megbízói által kijelölt területen, hanem saját költségeire – üzleti oldalról – valósítja meg a beruházást.

„A külföldi tőke úgy jelenik meg Kelet-Magyarországon, hogy még nincs megrendelésállománya. Ilyen spekulatív beruházás eddig csak Budapest agglomerációjában történt. A WLP képviseli az első külföldi tőkét, amelyik kilép a biztonságot jelentő budapesti körzetből.”

– emelte ki Lőrincz-Hadnagy Tibor, a projekt COO & Operations Managere.

A kedvező lokációjú logisztikai park nagyszerű lehetőséget kínál a helyi vállalkozások számára, többek között a BMW gyárnak is

A WLP legújabb projektje Ebes határában épül, több mint 122 000 m2-es telken. A kedvező elhelyezkedésű területen közel 55 000 m2 alapterületű raktárat építenek fel a kivitelezők.

„A Weerts logisztikai park kivitelezése egy újabb meghatározó állomás a Market portfóliójában. A jelentős ipari fejlesztésekkel büszkélkedő debreceni régió kiemelt szerepet játszik a Market üzleti koncepciójában. Fokozottan törekszünk arra, hogy erősítsük jelenlétünket a térségben. A BMW, a CATL, a Krones és a Semcorp megbízásai után büszkék vagyunk arra, hogy a Weerts bizalmát is elnyertük, és ismét lehetőségünk nyílik megmutatni, hogy a lokáció változhat, az objektum változhat, egy valami azonban konstans: építeni szeretünk. A Weerts logisztikai park megvalósítása megteremti számunkra annak a lehetőségét, hogy a Market cégcsoport szinergiáinak kihasználásával a leghatékonyabb csapatmunkával öltsön testet a projekt”

– hangsúlyozta az alapkőletételi ünnepség kapcsán Jasper Zoltán, a Market Építő Zrt. műszaki igazgatója.

A debreceni repülőtér mindössze 20 percre van, ezért a csarnok ideális bázisként szolgál mind a légi, mind a vasúti, mind pedig a közúti teherszállításban gondolkodóknak. Mivel a BMW-t kiszolgáló cégek megjelenése várható Debrecenben, ezért kitűnően kapcsolódhat a térség igényeihez ez a projekt.

A nagyszabású beruházás kivitelezése a szabályok betartásával történik

A beruházás építési engedélyezési eljárás keretében valósul meg. A hatósági előírások betartását a kivitelezés során folyamatosan ellenőrzik. Az építkezés használatbavételi eljárással zárul, amely során az érintett szakhatóságok is meggyőződnek arról, hogy minden az engedélyek, és a tervek szerint épült.

A zöld és lakosságbarát logisztikai park

A létrejövő logisztikai bázis a környező gazdasági területek értékére kedvező hatással lehet. A beruházó a tervezéskor figyelembe vette a lakóterületektől való távolságot. Ez biztosítja, hogy ne jelentsen környezeti terhelést a logisztikai park a védendő lakóövezetre, ezért a zajterhelés határérték alatt marad (42dB).

A telep teljes területén környezetvédelmi és esztétikai szempontok figyelembe vételével, valós árnyékolást adó, megfelelő lombkorona lefedettséget biztosító fásítás valósul meg.

Környezettudatos tervezéssel az alacsony rezsiköltségekért

A fejlesztői csoport alapfilozófiája részeként, a logisztikai központ tervezésénél és kivitelezésénél kiemelt szerepet kapott a környezetvédelem. A nagy belmagasságú, vasbetonvázas épület összesen 4db önálló bérleményből áll, melyek raktározási célú és irodaterületeket is tartalmaznak. A bérleményben a beépített energiahatékony megoldásoknak köszönhetően alacsony rezsiköltséggel, kiváló megvilágítottságú belső kialakítással várják a bérlőket.

A beruházó nagy hangsúlyt fektetett az energiahatékony megoldások alkalmazására. A logisztikai csarnok megfelel a BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method) Very Good minősítés feltételeinek. A csarnokok fűtését gáz helyett fenntartható hőszivattyús megoldásokkal látják el, amelyek a felhasználói igényeknek megfelelően napelemmel is kiegészülhetnek. A raktárépületek fűtését-hűtését hőszivattyús, termoventilátoros rendszer biztosítja. Az irodablokkok hőellátását és legtechnikai rendszerét külön, önálló egységként tervezik meg.

Számítanak a helyi munkaerőre

Az építkezés során mind a beruházó, mind pedig a kivitelező számít a jól képzett, helyi munkaerőre. A felépülő csarnokok több vállalkozásnak adnak otthont és biztosítanak fejlődési lehetőséget. Az épületen belül összesen 4 db bérleményben, egyidejűleg 224 fő foglalkoztatására nyílik lehetőség. A terület előkészítő munkáiban, valamint a régészeti szakfelügyeletet támogató segédmunkákban helyi vállalkozók, a térség segédmunkás brigádjai dolgoznak.

A belga – magyar logisztikai raktárfejlesztő-vállalat tevékenysége példaértékű a régióban

2022 júliusában vásárolta meg a Weerts Logistics Park HUR One Kft az önkormányzattól a több, mint 12 ha-os területet. Kötelezettséget vállalt rá, hogy 2026. december 31. napjáig egy legalább 50 ezer négyzetméter alapterületű építményt is magába foglaló beruházást valósít meg, melynek az első mérföldkövéhez értünk ma az első szakasz alapkőletételével.

„Egy gazdasági létesítmény létrejötte mindig nagy jelentőséggel bír, nemcsak a beruházó, de az adott település életében is. A vállalkozások sikere a mi boldogulásunk záloga is, ezért a településvezetés elhivatott olyan környezet és partnerségi kapcsolat kialakításában, amely a cégek számára vonzóvá teszi az ipari parkunkat. Az önkormányzat és az Ebesen élő emberek életminősége szempontjából is fontos ez a beruházás, hiszen a helyi adóbevételek, ezáltal a település működését és fejlesztését szolgáló források növekedését is eredményezi.”

– emelte ki Szabóné Karsai Mária, Ebes polgármestere

A Daniella Villamosságon keresztül a cégcsoport már évek óta sikeresen jelen van a térségben

Már több mint 30 éve annak, hogy a debreceni térség jelenti a Daniella Kft bölcsőjét. Innen indult a néhány főt foglalkoztató családi vállalkozás és vált az ország piacvezető villamossági kereskedő cégévé.

„Itt az idő, hogy a várostól kapott lehetőségeket a Budapesten indult ingatlanberuházások kiterjesztésével viszonozzuk, és az általunk megismert logisztikai ismereteket is felhasználva, adjunk olyan nyugati csúcstechnológiát is felvonultató csarnokokat, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Debrecen felkerüljön az európai logisztikai térképre.”

– hangsúlyozta Hadnagy Ernő, a Daniella Villamosság ügyvezető igazgatója

Itt élt Rúfusz is, az avar harcos

Nemcsak a Daniella Villamosság bölcsője ez a térség, hanem évszázadokra visszanyúló történelmi gyökerekkel is bír. Még 2023 novemberében, az építkezés előkészítésekor bukkantak a területen a Déri Múzeum régészei egy teljesen felvértezett avar harcos maradványára. A sír jelentőségét a benne rejlő páncél adja, amely a derecskei lelet után a második olyan lamellás vért, amely valószínűleg teljesnek mondható. A viszonylag sekély sírban nyugvó harcos fölé a lovát is eltemették. A ló alatt, az elhunyt fölé kiterítve került elő a páncél, melyre ráhelyezték a harcos fából készült nyíltegezét, a benne lévő nyilakkal, valamint az íját és a kardját.

Ma, ünnepélyes keretek között egy időkapszulába zárva helyezte el – Hadnagy Ernő, a Daniella Villamosság ügyvezető igazgatója, Szabóné Karsai Mária, Ebes polgármestere és Mikusi Róbert, a Market Építőipari Zrt. Vállalkozási vezérigazgató-helyettese – az építkezés megkezdésének emlékeit, többek között a 2024-ben forgalomban lévő pénzérméket, papírpénzeket, napilapot és fotókat. A tervek szerint az első 22 000 m2-es épületrész 2024 év végére elkészül.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:belga logisztikai magyar vállalat weerts

Up Next

Energiatermelés, -fogyasztás és -tárolás optimalizált vezérléssel

Don't Miss

Jövő a gyógyszergyártásban

Ipar

Mire jó a szuperkondenzátor?

Energetikai „lengéscsillapítók” kerülhetnek az AI-adatközpontokba

A mesterséges intelligencia által generált energiaingadozások kezelésére a szuperkondenzátor-technológia teremthet stabilabb hátteret.

A mesterséges intelligencia térnyerése nemcsak a számítási kapacitást, hanem az elektromos hálózatokat is komoly kihívások elé állítja. Az AI-adatközpontok energiaigénye ráadásul rövid idő alatt jelentősen változhat: a szerverekben működő chipek terhelésének egyidejű növekedése vagy csökkenése következtében az energiafelvétel pillanatok alatt, megawattos nagyságrendben is ingadozhat. A gyors teljesítményváltozások kiegyenlítésére kínál megoldást a szuperkondenzátor technológia.

A szuperkondenzátor olyan energiatároló eszköz, amely az akkumulátoroktól eltérően elsősorban elektrosztatikus úton tárolja az energiát. Ennek köszönhetően rendkívül gyorsan képes energiát felvenni és leadni, emellett nagy számú töltési és kisütési ciklust visel el jelentős teljesítményromlás nélkül. Hosszú távú energiatárolásra kevésbé alkalmas, a rövid idejű, hirtelen teljesítménycsúcsok kiegyenlítésében azonban fontos szerepet kaphat.

Működése az autók lengéscsillapításához hasonlítható: ahogyan a futómű mérsékli az úthibák okozta rázkódást, úgy segíthet a szuperkondenzátor a gyors teljesítményingadozások kiegyenlítésében.

Mit nyerhet vele egy adatközpont?

A rövid idejű teljesítménycsúcsok mérséklése –az úgynevezett peak shaving– hozzájárulhat az elektromos infrastruktúra terhelésének csökkentéséhez és az üzembiztonság növeléséhez. Megfelelő rendszertervezés mellett a megoldás lehetővé teheti a rendelkezésre álló villamos teljesítmény hatékonyabb kihasználását, és bizonyos esetekben mérsékelheti a költséges hálózatfejlesztések szükségességét is.

A kompakt, szuperkondenzátor-alapú rendszerek a rendelkezésre álló hely hatékonyabb kihasználásához is hozzájárulhatnak, így több terület maradhat a számítási infrastruktúra számára, egyúttal csökkenthetik az energiafelhasználást és a hőtermelést. A technológia megfelelő tervezés mellett meglévő adatközponti infrastruktúrákba is integrálható.

Partnerség segítheti a gyors elterjedést

A technológiában a Siemens is lehetőséget lát, és befektetést hajtott végre a szuperkondenzátorok fejlesztésével és gyártásával foglalkozó Skeleton Technologies vállalatban. A partnerség illeszkedik a német konglomerátum azon törekvéséhez, hogy az adatközpontok fejlesztésének teljes életciklusában támogassa az üzemeltetőket és a beruházókat.

A vállalat megoldásai a tervezést és a döntéstámogatást segítő digitális eszközöktől – például a szimulációktól, a digitális ikrektől, valamint a Simcenter, a Teamcenter és a Building X portfólióelemeitől –az ellenállóképes energiaellátási architektúrák kialakításáig terjednek. Utóbbiak részei lehetnek a mikrohálózatok, a megújuló energiaforrások, a moduláris rendszerek, az akkumulátoros energiatárolás és az intelligens vezérlés.

A cél az adatközpontok megbízhatóbb és hatékonyabb működésének támogatása, valamint az üzemeltetési költségek mérséklése. Ennek egyik lehetséges eszköze a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésoptimalizálás.

További együttműködések az adatközponti technológiák terén

A Siemens más technológiai vállalatokkal kialakított együttműködései szintén az adatközpontok energiaellátásának hatékonyabbá tételét szolgálják.

A Rittallal közösen olyan moduláris tápegységeken dolgozott, amelyek közvetlenül a szerverek melletti, úgynevezett white space területen helyezhetők el. Az energiaellátás felhasználási ponthoz közelebbi kialakítása megfelelő rendszertervezés esetén csökkentheti az energiaátviteli veszteségeket.

Az NVIDIA-val és a Fluence-szel kialakított együttműködés keretében a vállalat előregyártott, moduláris referenciaarchitektúrát mutatott be, amely egyszerűsítheti és felgyorsíthatja az adatközpontok kiépítését, illetve bővítését. A központi felügyelet és az energiatárolási megoldások az üzembiztonság növelését is támogathatják.

A Reinhausennel közösen fejlesztett szilárdtest-transzformátor pedig a hálózati villamos energia átalakításával segítheti a nagy teljesítményű AI-szerverek energiaellátását. A technológia célja a stabil, 800 voltos egyenáramú energiaellátás kialakítása, amely a megfelelő infrastruktúrával együtt hatékonyabb energiaelosztást tehet lehetővé a nagy teljesítményű számítási rendszerek számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Energiaintelligencia: a jövő energiarendszere előre lát és cselekszik

Mi történik, ha egyszerre nő meg az áramfogyasztás és válik bizonytalanná a termelés? Az energiarendszernek ilyenkor gyorsan kell alkalmazkodnia, amihez a rendelkezésre álló kapacitások mellett pontos adatokra, előrejelzésre és összehangolt irányításra is szükség van.

Az energiaintelligencia ebben hozhat áttörést: az összekapcsolt energetikai rendszerek felismerhetik a kialakuló problémákat, támogathatják azok megelőzését, és szükség esetén automatizáltan is beavatkozhatnak. Erről a technológiai szemléletváltásról beszélt Veres Zsolt, a Schneider Electric magyarországi országigazgatója egy októberi szakmai konferencián, Budapesten.

Az épületek és a közlekedés villamosítása, valamint az adatközpontok terjedése átalakítja a villamosenergia-felhasználást. A mesterséges intelligencia térnyerése is növeli a számítási kapacitások iránti igényt, és ezzel az energiafogyasztást. Ugyanez a technológia azonban az energiarendszer működtetésében is új lehetőségeket nyit: segíthet előre jelezni a változásokat, összehangolni a termelést és a fogyasztást, illetve gyorsabban reagálni az eltérésekre. A kihívás ezért a termelőkapacitások bővítésénél jóval összetettebb. Az új energiaforrásokat olyan hálózathoz kell kapcsolni, amely képes kezelni a változó terhelést, a megújulók visszatáplálását és az energiatárolást. Ehhez a termelési, átviteli és elosztási oldal fejlesztését együtt kell megtervezni.

„A hálózat az energiaátmenet idegrendszere: összeköti a termelőket és a fogyasztókat, és biztosítja, hogy az áram ott és akkor álljon rendelkezésre, ahol és amikor szükség van rá. A termelési kapacitások fejlesztése és diverzifikálása mellett legalább akkora figyelmet kell fordítanunk a hálózatok korszerűsítésére és intelligens irányítására. A beruházások akkor lesznek jövőállók, ha a teljes rendszer működését javítják”

– hangsúlyozta Veres Zsolt.

A hibajelzéstől az önálló beavatkozásig

A hagyományos működésben a felügyeleti rendszerek jelzik az eltéréseket, az üzemeltetők pedig a rendelkezésükre álló információk alapján döntenek a beavatkozásról. Ha az adatok egymástól elkülönülő rendszerekben találhatók, a helyzet értékelése és a válaszlépések összehangolása is időt igényel.

Az energiaintelligenciához vezető első lépés ezért az egységes helyzetkép kialakítása. Az energia-, folyamat- és vállalati adatok összekapcsolásával láthatóvá válhat, hogyan hatnak egymásra a hálózat vagy egy létesítmény különböző részei. Ezt egészíti ki az iparági szaktudás és a digitális iker, vagyis a berendezések és rendszerek virtuális másolata, amely a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig és karbantartásig folyamatosan új információkkal bővül. Ezek együttes alkalmazásával a mesterséges intelligencia a működés minden szintjén segítheti az előrejelzést, az irányítást és az optimalizálást. A technológiai váltás négy területen hozhat előrelépést. A hibák utólagos jelzését előrejelzés és megelőzés, az elkülönült rendszereket egységes helyzetkép, a kézi vezérlést autonóm műveletek válthatják fel. Egyes automatizált irányítási feladatoknál pedig a percekben mérhető válaszidő milliszekundumokra rövidülhet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy létesítmény rendszerei már a kialakuló problémára utaló jeleket is felismerhetik, és még a hiba bekövetkezése előtt kezdeményezhetnek beavatkozást. Ha a problémát nem sikerül megelőzni, az automatizált reakció gyorsíthatja annak kezelését. Ez a képesség különösen fontossá válik, amikor a fogyasztás és a termelés gyorsan változik, és rövid idő alatt kell helyreállítani az egyensúlyt.

A beruházások értékét az együttműködésük adja

A Schneider Electric szerint az energiaintelligencia szemléletét már a fejlesztések tervezésekor érdemes érvényesíteni. A termelőkapacitások, a hálózatok, a tárolás és a fogyasztás összehangolt fejlesztésével olyan ökoszisztéma alakítható ki, amelyben az adatok, a mesterséges intelligencia és az emberek közösen támogatják a megbízható működést.

Magyarországon az energiarendszer megújítását támogató uniós források lehetőséget teremtenek erre az összehangolt fejlesztésre. Veres Zsolt szerint a cél olyan infrastruktúra kiépítése, amely a termeléstől a felhasználásig egységben kezeli az energiaellátást. Az energiaintelligencia így a hálózatok mellett az ipari üzemek, az épületek, az adatközpontok és az otthonok hatékonyabb működését is szolgálhatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A hulladék energetikai hasznosítása jelenti a jövőt

„Kína megmutatja, hogy a hulladékból történő energiatermelés jelenti a jövőt” – állítja a WtERT®. A Shek Kwu Chau létesítmény a technológia alkalmazásának egyik kiemelkedő példája. - Kép forrása: yes or no Media GmbH

„Kína bizonyítja, hogy a hulladék energetikai hasznosítása jelenti a jövőt” – jelentette ki a Global Waste-to-Energy Research and Technology Council egy szakmai konferencián. Az ázsiai ország ezen a területen nemzetközi referenciának számít: több mint 1100 létesítményével a világ beépített hulladékhasznosítási kapacitásának több mint felét képviseli.

A fejlődés jelentős figyelmet kap, és egyre inkább meghatározza a jövőbiztos hulladékgazdálkodási stratégiákról szóló szakmai párbeszédet.

Tudományos eredmények és gyakorlati tapasztalatok

„A vita eldőlt: a hulladék energetikai hasznosítása működik. A technológia nagy léptékben is alkalmazható, és kézzelfogható eredményeket hoz. Kína megmutatja, hogy a hulladékból történő energiatermelés jelenti a jövőt – a lerakásnál tisztább, intelligensebb és költséghatékonyabb megoldást kínál”

– foglalta össze álláspontját a Global Waste-to-Energy Research and Technology Council (WtERT®) a hulladék energetikai hasznosításával foglalkozó, 2025-ben a kínai Hszianban megrendezett szakmai konferencián.[1]

A WtERT® nemzetközi kutatási hálózatként és szakmai agytrösztként működik, a New York-i Columbia Egyetem Earth Engineering Center központjához kapcsolódva. A szervezet az akadémiai szféra, az ipar és a kormányzati intézmények szakértőit fogja össze, hogy megoldásokat dolgozzon ki a globális hulladékgazdálkodási és energetikai kihívásokra.

Kína a hulladék energetikai hasznosításának legnagyobb piaca

A WtERT® szerint Kína ma a hulladék energetikai hasznosításának nagy léptékű megvalósításában vezető referenciapiacnak számít. Az országban több mint 1135 hulladékégető létesítmény működik, ezzel a világ legnagyobb ilyen infrastruktúrájával rendelkezik.

A létesítmények naponta mintegy 1,1 millió tonna hulladékot dolgoznak fel. Ez a mennyiség hozzávetőleg 55 000, egyenként teljesen megrakott teherautó rakományának felel meg.[2] A beépített teljesítmény eléri a 27 000 MW-ot.[3] Ez éves szinten körülbelül 236,5 terawattóra (TWh) energiatermelésnek felel meg az elméleti, teljes kihasználtságon alapuló számítás szerint.[4] Ez a mennyiség hozzávetőleg 79 millió háztartás éves villamosenergia-ellátásának felelne meg,[5] vagy 27 atomerőmű éves termelésével lenne egyenértékű.[6]

A WtERT® értékelése szerint ez a lépték azt mutatja, hogy a modern, hulladékból energiát előállító rendszerek műszakilag megbízhatóan működtethetők, kibocsátásuk ellenőrzés alatt tartható, és gazdaságilag is életképesek lehetnek. Kína így a technológia nagy léptékű alkalmazhatósága, környezeti teljesítménye és költséghatékonysága szempontjából is mintaként szolgálhat.[7]

Növekvő piaci lehetőségek

A technológiai fejlődéssel párhuzamosan a hulladék energetikai hasznosításának gazdasági jelentősége is növekszik. A globális hulladékbólenergia-piac értékét 2025-ben mintegy 11,8 milliárd amerikai dollárra becsülték, és a prognózisok szerint 2035-re elérheti a 15,9 milliárd dollárt.[8] Ez az összeg a NASA 2025-ös költségvetésének közel kétharmadával egyenértékű.[9]

A piac bővülésének fő hajtóerői közé tartozik a városi hulladékmennyiség növekedése, a támogató szabályozási környezet, valamint a hulladékból történő energiatermelés egyre szorosabb integrációja a körforgásos gazdaság koncepciójába.

Elemzések arra is rámutatnak, hogy a hulladék energetikai hasznosítása hosszú távon gazdasági előnyöket kínálhat, ha a hulladéklerakással járó környezeti és egészségügyi költségeket is figyelembe vesszük. Ezek közé tartozik többek között a metánkibocsátás, a csurgalékvíz kezelése és a területfoglalás.[10]

Szabályozási besorolás az EU taxonómiai rendeletében

A technológia szabályozási szempontból is egyre nagyobb jelentőséget kap. A hulladékhierarchia betartása mellett a hulladék energetikai hasznosítása környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységként is értelmezhető az EU taxonómiai rendelete alapján, amely az Európai Unió fenntartható gazdasági tevékenységeket osztályozó rendszere.

Erre a következtetésre jutott az EU taxonómiai rendeletének jogi elemzése, amelyet a német hulladékgazdálkodási, vízügyi és nyersanyag-ipari szövetség (BDE) felkérésére, az európai hulladékgazdálkodási ernyőszervezet, a FEAD megbízásából készítettek el.[11]

A tanulmányok megállapításai a gyakorlati tapasztalatokkal is összhangban állnak: Kína, Japán, Szingapúr és Svédország példája azt mutatja, hogy az energiatermeléssel összekapcsolt termikus hulladékkezelés a fenntartható körforgásos gazdaság egyik releváns elemének tekinthető. A technológia emellett a befektetők és a döntéshozók számára is fontos jelzés lehet.

Források és hivatkozások

[1] WtERT® – The debate is over: Waste-to-Energy works. It scales. It delivers. China proves that WtE is the future.

https://wtert.org/the-debate-is-over-waste-to-energy-works-it-scales-it-delivers-china-proves-that-wte-is-the-future-cleaner-smarter-and-cheaper-than-landfills/

[2] Modellfeltevés: egy teljesen megrakott teherautó 20 tonna hulladékot szállít.

[3] WtERT® – a beépített teljesítményre vonatkozó adat, lásd az [1] hivatkozást.

[4] Modellalapú számítás: 27 000 MW × 24 óra/nap × 365 nap/év ≈ 236 520 000 MWh ≈ 236,5 TWh.

[5] Háztartási villamosenergia-ellátásra vonatkozó egyenérték: 236,5 TWh ÷ évi 3 MWh/háztartás ≈ 78,8 millió háztartás.

[6] Atomerőművi termelésre vonatkozó egyenérték: 236,5 TWh ÷ évi 8,76 TWh/1 GW teljesítményű atomerőmű ≈ 27 reaktor.

[7] WtERT® – a technológia méretezhetőségére, környezeti teljesítményére és költséghatékonyságára vonatkozó állítások, lásd az [1] hivatkozást.

[8] Global Growth Insights – Waste-to-Energy (WtE) Market.

https://www.globalgrowthinsights.com/market-reports/waste-to-energy-wte-market-101443

[9] Space.com – a NASA 2025-ös költségvetési javaslata.