Ipar
Tovább terjeszkedik a belga-magyar logisztikai raktárfejlesztő-vállalat
A belga-magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező Weerts Logistics Park (WLP) HUR One Kft. közel 55 000 m2 alapterületű logisztikai csarnokot épít Debrecen szomszédságában, Ebesen.
A WLP az első külföldi érdekeltséggel is rendelkező beruházó, amelyik előre, megrendelésállománnyal még nem rendelkező, spekulatív módon fejleszt a Hajdú-Bihar-Vármegyei székhely térségében. A kitűnő lokációjú beruházásra a debreceni repülőtér és az épülő BMW gyár közelében kerül sor.
A projekt kivitelezői a tervezés során kiemelt figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra és a megújuló energiaforrások alkalmazására. Az energiahatékony megoldásokat felvonultató logisztikai csarnok megfelel a BREEAM Very Good minősítés feltételeinek. A belga-magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező ebesi beruházás 2024. március 28 -án új fázisába lépett. Ekkor került sor az építkezés alapkőletételére.
Az édentől keletre terjeszkedik a WLP
A belga tőke jelenléte ma a nyolcadik legerősebb a magyar piacon. A befektetői csoport Ebesen nem egy előre megrendelt üzemegységet épít a megbízói által kijelölt területen, hanem saját költségeire – üzleti oldalról – valósítja meg a beruházást.
„A külföldi tőke úgy jelenik meg Kelet-Magyarországon, hogy még nincs megrendelésállománya. Ilyen spekulatív beruházás eddig csak Budapest agglomerációjában történt. A WLP képviseli az első külföldi tőkét, amelyik kilép a biztonságot jelentő budapesti körzetből.”
– emelte ki Lőrincz-Hadnagy Tibor, a projekt COO & Operations Managere.
A kedvező lokációjú logisztikai park nagyszerű lehetőséget kínál a helyi vállalkozások számára, többek között a BMW gyárnak is
A WLP legújabb projektje Ebes határában épül, több mint 122 000 m2-es telken. A kedvező elhelyezkedésű területen közel 55 000 m2 alapterületű raktárat építenek fel a kivitelezők.
„A Weerts logisztikai park kivitelezése egy újabb meghatározó állomás a Market portfóliójában. A jelentős ipari fejlesztésekkel büszkélkedő debreceni régió kiemelt szerepet játszik a Market üzleti koncepciójában. Fokozottan törekszünk arra, hogy erősítsük jelenlétünket a térségben. A BMW, a CATL, a Krones és a Semcorp megbízásai után büszkék vagyunk arra, hogy a Weerts bizalmát is elnyertük, és ismét lehetőségünk nyílik megmutatni, hogy a lokáció változhat, az objektum változhat, egy valami azonban konstans: építeni szeretünk. A Weerts logisztikai park megvalósítása megteremti számunkra annak a lehetőségét, hogy a Market cégcsoport szinergiáinak kihasználásával a leghatékonyabb csapatmunkával öltsön testet a projekt”
– hangsúlyozta az alapkőletételi ünnepség kapcsán Jasper Zoltán, a Market Építő Zrt. műszaki igazgatója.
A debreceni repülőtér mindössze 20 percre van, ezért a csarnok ideális bázisként szolgál mind a légi, mind a vasúti, mind pedig a közúti teherszállításban gondolkodóknak. Mivel a BMW-t kiszolgáló cégek megjelenése várható Debrecenben, ezért kitűnően kapcsolódhat a térség igényeihez ez a projekt.
A nagyszabású beruházás kivitelezése a szabályok betartásával történik
A beruházás építési engedélyezési eljárás keretében valósul meg. A hatósági előírások betartását a kivitelezés során folyamatosan ellenőrzik. Az építkezés használatbavételi eljárással zárul, amely során az érintett szakhatóságok is meggyőződnek arról, hogy minden az engedélyek, és a tervek szerint épült.
A zöld és lakosságbarát logisztikai park
A létrejövő logisztikai bázis a környező gazdasági területek értékére kedvező hatással lehet. A beruházó a tervezéskor figyelembe vette a lakóterületektől való távolságot. Ez biztosítja, hogy ne jelentsen környezeti terhelést a logisztikai park a védendő lakóövezetre, ezért a zajterhelés határérték alatt marad (42dB).
A telep teljes területén környezetvédelmi és esztétikai szempontok figyelembe vételével, valós árnyékolást adó, megfelelő lombkorona lefedettséget biztosító fásítás valósul meg.
Környezettudatos tervezéssel az alacsony rezsiköltségekért
A fejlesztői csoport alapfilozófiája részeként, a logisztikai központ tervezésénél és kivitelezésénél kiemelt szerepet kapott a környezetvédelem. A nagy belmagasságú, vasbetonvázas épület összesen 4db önálló bérleményből áll, melyek raktározási célú és irodaterületeket is tartalmaznak. A bérleményben a beépített energiahatékony megoldásoknak köszönhetően alacsony rezsiköltséggel, kiváló megvilágítottságú belső kialakítással várják a bérlőket.
A beruházó nagy hangsúlyt fektetett az energiahatékony megoldások alkalmazására. A logisztikai csarnok megfelel a BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method) Very Good minősítés feltételeinek. A csarnokok fűtését gáz helyett fenntartható hőszivattyús megoldásokkal látják el, amelyek a felhasználói igényeknek megfelelően napelemmel is kiegészülhetnek. A raktárépületek fűtését-hűtését hőszivattyús, termoventilátoros rendszer biztosítja. Az irodablokkok hőellátását és legtechnikai rendszerét külön, önálló egységként tervezik meg.
Számítanak a helyi munkaerőre
Az építkezés során mind a beruházó, mind pedig a kivitelező számít a jól képzett, helyi munkaerőre. A felépülő csarnokok több vállalkozásnak adnak otthont és biztosítanak fejlődési lehetőséget. Az épületen belül összesen 4 db bérleményben, egyidejűleg 224 fő foglalkoztatására nyílik lehetőség. A terület előkészítő munkáiban, valamint a régészeti szakfelügyeletet támogató segédmunkákban helyi vállalkozók, a térség segédmunkás brigádjai dolgoznak.
A belga – magyar logisztikai raktárfejlesztő-vállalat tevékenysége példaértékű a régióban
2022 júliusában vásárolta meg a Weerts Logistics Park HUR One Kft az önkormányzattól a több, mint 12 ha-os területet. Kötelezettséget vállalt rá, hogy 2026. december 31. napjáig egy legalább 50 ezer négyzetméter alapterületű építményt is magába foglaló beruházást valósít meg, melynek az első mérföldkövéhez értünk ma az első szakasz alapkőletételével.
„Egy gazdasági létesítmény létrejötte mindig nagy jelentőséggel bír, nemcsak a beruházó, de az adott település életében is. A vállalkozások sikere a mi boldogulásunk záloga is, ezért a településvezetés elhivatott olyan környezet és partnerségi kapcsolat kialakításában, amely a cégek számára vonzóvá teszi az ipari parkunkat. Az önkormányzat és az Ebesen élő emberek életminősége szempontjából is fontos ez a beruházás, hiszen a helyi adóbevételek, ezáltal a település működését és fejlesztését szolgáló források növekedését is eredményezi.”
– emelte ki Szabóné Karsai Mária, Ebes polgármestere
A Daniella Villamosságon keresztül a cégcsoport már évek óta sikeresen jelen van a térségben
Már több mint 30 éve annak, hogy a debreceni térség jelenti a Daniella Kft bölcsőjét. Innen indult a néhány főt foglalkoztató családi vállalkozás és vált az ország piacvezető villamossági kereskedő cégévé.
„Itt az idő, hogy a várostól kapott lehetőségeket a Budapesten indult ingatlanberuházások kiterjesztésével viszonozzuk, és az általunk megismert logisztikai ismereteket is felhasználva, adjunk olyan nyugati csúcstechnológiát is felvonultató csarnokokat, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Debrecen felkerüljön az európai logisztikai térképre.”
– hangsúlyozta Hadnagy Ernő, a Daniella Villamosság ügyvezető igazgatója
Itt élt Rúfusz is, az avar harcos
Nemcsak a Daniella Villamosság bölcsője ez a térség, hanem évszázadokra visszanyúló történelmi gyökerekkel is bír. Még 2023 novemberében, az építkezés előkészítésekor bukkantak a területen a Déri Múzeum régészei egy teljesen felvértezett avar harcos maradványára. A sír jelentőségét a benne rejlő páncél adja, amely a derecskei lelet után a második olyan lamellás vért, amely valószínűleg teljesnek mondható. A viszonylag sekély sírban nyugvó harcos fölé a lovát is eltemették. A ló alatt, az elhunyt fölé kiterítve került elő a páncél, melyre ráhelyezték a harcos fából készült nyíltegezét, a benne lévő nyilakkal, valamint az íját és a kardját.
Ma, ünnepélyes keretek között egy időkapszulába zárva helyezte el – Hadnagy Ernő, a Daniella Villamosság ügyvezető igazgatója, Szabóné Karsai Mária, Ebes polgármestere és Mikusi Róbert, a Market Építőipari Zrt. Vállalkozási vezérigazgató-helyettese – az építkezés megkezdésének emlékeit, többek között a 2024-ben forgalomban lévő pénzérméket, papírpénzeket, napilapot és fotókat. A tervek szerint az első 22 000 m2-es épületrész 2024 év végére elkészül.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Hulladékból üzemanyag
Körforgásos gazdaság – Napjaink egyik legnagyobb kihívása a hulladékkezelés és a hulladék-újrahasznosítás. Projektünk fő célkitűzése, hogy olyan iparban alkalmazható technológiát fejlesszünk, ami alkalmas a különböző műanyag-, gumi- és egyéb szénhidrogén-hulladékok (fáradtolaj stb.) újrafeldolgozására a körforgásos gazdaság jegyében – kezdi beszélgetésünket Papp Géza Bálint, a PGB Engineering Kft. ügyvezető igazgatója.
A feladat: olyan reaktorrendszerek megvalósítása, amelyek mezőgazdasági és szerves hulladékokból fosszilis energiahordozóként és alapanyagként használható szénhidrogén-frakciók kinyerésére alkalmasak, a körforgásos gazdaság keretein belül. A projektet a Siemens Zrt. a 2025-ös év inspiráló ipari projektjei közé választotta.
Mi volt a fejlesztés motivációja és a megrendelés háttere?
P.G.: Szerencsések voltunk, hiszen több mint kétévtizedes tapasztalattal, valamint a megfelelő referenciákkal és installált bázissal rendelkeztünk ahhoz, hogy a léptékhatás törvénye alapján megvalósíthassuk az első nem laborméretű, hanem ipari szintű „mini” technológiákat. Régóta dolgozunk K+F területen, és vegyipari oktatóberendezések gyártásában is elég erősek vagyunk, hiszen mi készítettük a MOL MK vegyipari műveletek tanlaborját 13 technológiával. A megrendelőnk a Pannon Egyetemen működő MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék volt. Hatalmas élmény volt kutatókkal együttműködni a technológiák kialakítása, megtervezése folyamán, és látni azt, amikor a beüzemelést követően elkezdték használni, és az elvárásaiknak, szimulációs modelljeiknek megfelelő vagy ahhoz közeli eredményekkel zárultak a kísérletek.
Milyen új lehetőségeket teremt a fejlesztés?
P.G.: Több nézőpontból megközelítve: az egyetem számára lehetőséget teremt ipari technológiai alapú kutatások, fejlesztések megvalósítására. Ezen fejlesztések eredményeként pedig várhatóan másként lehet majd gondolni ezekre a hulladékokra, amelyek a megfelelő folyamatokat követően kisebb szénatomszámú, már nem polimer állapotú anyagként újra alapanyaggá válnak, és más gyártási folyamatokban vagy újrahasznosított fosszilis tüzelőanyagként folytatják körforgásukat. A tanszéki eredmények tették lehetővé, hogy Közép-Európa legnagyobb olajipari vállalata, a MOL ültethesse át a gyakorlatba mindezt, ami a MOHU integrációjával korlátlan alapanyagforrást és állandóan megújuló körforgást jelent. Ennek eredményeként a műanyag zacskókra, a csomagolóanyagokra, fóliákra, műanyag edényekre stb. talán más szemmel fogunk tekinteni.
A PGB Engineering Kft. szempontjából hihetetlen tapasztalatot és referenciát jelent a projekt. Természetesen azt sem téveszthetjük szem elől, hogy ez egyértelműen belépési lehetőség a kutatási piacra, nagyon komoly installált bázissal, hiszen 5 technológiát foglal magában a projekt:
- Termikus-katalitikus reaktorrendszer(P_max = 100 bar, T_max = 650 °C, robbanásbiztos kivitelben),
- Vízgőzös pirolízis-reaktorrendszer(T_max = 1 000 °C, robbanásbiztos kivitelben),
- Műanyagkrakkoló reaktorrendszer(4 db reaktort foglal magában, T_max = 650 °C, robbanásbiztos kivitelben),
- Méretnövelt tenzides reaktorrendszer(3 db reaktort foglal magában),
- Elgázosító reaktorrendszer(3 db reaktort foglal magában, T_max = 950 °C, robbanásbiztos kivitelben).
Miként valósították meg a fejlesztést?
P.G.: Egy ilyen projekt hosszú tervezési folyamat eredménye; 10–12 hónapig tartott a tervezés. Ennek az első szakasza az igényfelmérés volt. Teljesen természetes, hogy egy kutató olyan berendezést szeretne használni, ami multifunkcionálisan mindenre alkalmas, ezért első körben ennek a határait kellett meghatároznunk és lefixálnunk. Ezt követte a tervezés második lépcsője: a környezet és az épület adottságainak figyelembevételével történő kalkuláció, hiszen be kell férniük a technológiáknak, emellett karbantarthatónak és hozzáférhetőnek kell lenniük egy nem erre a célra tervezett épületrészben. Természetesen a projekt részét képezte ennek a komplett újratervezése, a megfelelő elszívások, energetikai alrendszerek és egyebek kialakítása. Mint minden projektünk esetében, itt is a terveket egy tervzsűri bírálta el, és az elfogadást követően indulhatott az anyagbeszerzés és a gyártás. Ez a folyamat újabb 12–14 hónapot vett igénybe. Közel 100 ember dolgozott a feladaton, ami szintén komoly kihívás elé állított minket, kezdve a logisztikától az épületen belüli daruzáson át a komplett installáción a végső takarításig.
Milyen Siemens eszközöket alkalmaztak, és milyen feladatokra?
P.G.: A villamos irányítástechnikai rész kialakításában alkalmaztuk a Siemens-eszközöket. A reaktorok vezérlését két SIMATIC S7-1500 PLC-konfiguráció látja el, amelyhez a reaktorokon elhelyezett hat darab Siemens robbanásbiztos kivitelű, rozsdamentes acél szekrényben SIMATIC ET200 állomások találhatók; ezek közvetlenül képesek a gyújtószikramentesen leválasztott mérési jeleket fogadni. A szivattyúkat és ventilátorokat SINAMICS G120 típusú frekvenciaváltók vezérlik. A villamos fűtéseket SIRIUS 3RF szilárdtest relék kapcsolják, a technológiai nyomásokat SITRANS P220 robbanásbiztos kivitelű nyomástávadók mérik. Az alapanyag-adagolást SIWAREX WP321 gyújtószikramentes mérlegrendszer biztosítja. Az irányítástechnika kommunikációs gerincét PROFINET hálózat szolgáltatja, amelyhez Siemens SCALANCE XB hálózati kapcsolókat alkalmaztunk. A PROFINET kiépítéséhez Siemens ipari Ethernet-kábelt és fém kialakítású RJ45-csatlakozókat használtunk. A számok tükrében a projekt Siemens-vonatkozású irányítástechnikai része: gyújtószikramentes körök száma: 448; frekvenciaváltós hajtások száma: 17; villamos fűtések száma: 53; PID-szabályozókörök száma: 50; PROFINET-állomások száma: 37. Az energiaelosztás 24 voltos egyenáramú rendszerét Siemens SITOP PSU tápegységek és PSE biztonsági modulok biztosítják.
Mik a következő lépések a projekt kapcsán?
P.G.: A Pannon Egyetemen a MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék folyamatosan folytatja a kísérleteket, amelyek eredményeként kialakítják az utat a valós körforgásos gazdaság irányába. A PGB Engineering támogatja az egyetemet és a kutatást, segítséget nyújt a berendezések tisztítása és karbantartása kapcsán.
www.pgbengineering.hu, www.siemens.hu
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A metrológia kiköltözött a mérőlaborból
A minőségellenőrzés sokáig egy külön világ volt a gyártáson belül: klimatizált mérőlaborok, nagy koordináta-mérőgépek, metrológiára specializálódott mérnökök.
A mérés helye egyértelmű volt: a mérőszoba. Az utóbbi években azonban egy új trend kezd egyre látványosabban kirajzolódni: a metrológia kilép a mérőlaborból, és közelebb kerül a gyártósorhoz és a feladat helyszínéhez.
A mobil 3D mérési technológiák fejlődésével ma már nem feltétlenül az alkatrészt kell a mérőgéphez vinni – sok esetben a mérőeszköz megy az alkatrészhez.
Miért változik a minőség-ellenőrzés területe?
A gyártóiparban egyre nagyobb az igény a gyorsabb és rugalmasabb ellenőrzési folyamatokra, ami gyakran a vevői elvárások szigorodásából fakad. Az egyre inkább digitalizált és termelékenyebb gyártási környezetben a minőségellenőrzésnek is lépést kell tartania a rövidebb ciklusidőkkel bonyolult geometriájú termékek és összetett mérési feladatok esetén is.
Emellett egyre több olyan mérési igény jelenik meg a gyártásban, ahol az azonnali, helyszíni döntés kulcsfontosságú. Ilyen lehet egy gyártásközi ellenőrzés, egy gyártási probléma vizsgálata, vagy egy karbantartási és javítási feladat a több műszakban üzemelő soron. Ezekben az esetekben a mérőlaborhoz kötött ellenőrzés inkább akadály, mint megoldás: a mérési sorban állás és a logisztika jelentősen lassíthatja a folyamatot. Ezért jelenik meg egyre erősebben az igény a gyors, rugalmas és helyszínen elvégezhető mérésekre azonnali kiértékeléssel.
A modern, mobil metrológia válaszol
A globális 3D metrológiai piac értéke már közel 12 milliárd dollár és az elemzések szerint a következő években 15 milliárd fölé növekszik, ahogy az ipari szereplők egyre inkább nyitnak az automatizált és adatvezérelt minőségellenőrzési megoldások felé. A legújabb, mobil mérőrendszerek különösen gyorsan terjednek: a hordozható metrológiai megoldások piaca 2033-ig várhatóan több mint duplájára, 4,4 milliárd dollárra nő.
A modern, ipari 3D szkennerek már nem csupán adatgyűjtő eszközök. Egyre inkább önálló mérőrendszerként működnek, amelyek a szkennelést, a kiértékelést és a jelentéskészítést egyetlen, gyors munkafolyamatba integrálják.
Erre élenjáró példa a FreeScan Omni, amely vezeték nélküli működésével és fedélzeti számítási képességeivel lehetővé teszi a 20 mikron pontosságú, gyors, helyszíni mérést és kiértékelést. Az önálló metrológiai rendszer 93 lézervonal segítségével rögzíti a teljes felületet akár 7 619 000 pont/mp sebességgel, miközben a piacon egyedülálló fedélzeti minőség-ellenőrzési funkció az előre beállított mérési terv szerint azonnali kiértékelést és riportálást tesz lehetővé – egyetlen gombnyomásra.
Ez a megközelítés jelentősen lerövidítheti a mérési folyamatot: a szkennelés és az ellenőrzés közvetlenül a helyszínen elvégezhető, anélkül, hogy az adatokat külön mérőlaborba kellene továbbítani.
Bemutató, tesztmunka és mérési szolgáltatások az ADMASYS HU-nál
Magyarországon a FreeScan Omni az ADMASYS HU-nál próbálható ki élesben. Lehetőséget biztosítanak technológiai tesztekre, emellett a rendszert ipari feladatokban, konkrét mérési projektekben is használják.
Mindazonáltal egyetlen eszköz sem jó minden feladatra. Az ADMASYS csoport márkafüggetlen szakértőként az ipar egyik legszélesebb 3D szkenner és kapcsolódó célszoftver kínálatával rendelkezik, így a különböző mérési és reverse engineering alkalmazásokhoz az optimális eszközök és munkafolyamatok kombinációját tudják javasolni.
A kérdés ma már nem az, hogy van-e helye a hordozható 3D metrológiának az iparban – hanem az, hogy az adott üzemben, az adott feladatok esetén melyik eszköz és folyamat biztosítja a legnagyobb hozzáadott értéket és megtérülést. Ebben tud segíteni az ADMASYS HU csapata.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A vártnál nagyobb érdeklődés miatt bővül a Demján Sándor Tőkeprogram kerete
A hazai kis- és középvállalkozások beruházásait finanszírozó Demján Sándor Tőkeprogram keretösszege 100 milliárd forintról 150 milliárd forintra emelkedik – hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó rendezvényén.
A program első szakaszában 1261 pályázat felelt meg a feltételeknek. A vállalkozói érdeklődés már ebben a szakaszban meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat, ezért 2026 januárjában átmenetileg fel kellett függeszteni az új igénylések befogadását.
A beérkezett pályázatok több lépcsős befektetési értékelési folyamaton mentek keresztül, és eddig 267 esetben született pozitív befektetési döntés.
A keret bővítésével március 12-én újra megnyílik a jelentkezés, így a program második szakaszában további beruházási és növekedési projektek juthatnak tőkefinanszírozáshoz.
Az első szakaszban beérkezett projektek jelentős része kapacitásbővítést, technológiai fejlesztést, digitalizációs beruházásokat vagy új piacokra lépést céloz. A program elsősorban olyan vállalkozások számára jelent finanszírozási lehetőséget, amelyek stabil működési alapokkal rendelkeznek, és a következő növekedési szint elérésére készülnek.
A Demján Sándor Tőkeprogram olyan növekedni kívánó, beruházásra kész magyar kis- és középvállalkozások számára biztosít tőkefinanszírozást, amelyek beruházásaik megvalósításához türelmes forrást keresnek. A konstrukció sajátossága, hogy nincs havi törlesztési kötelezettség, a kamatfizetés évente esedékes, a futamidő pedig hat év.
A program iránti jelentős érdeklődés azt mutatja, hogy a magyar vállalkozások beruházási terveik finanszírozása kapcsán egyre tudatosabban mérlegelik a hitel és a tőke közötti választást. A hitellel szemben a tőke olyan finanszírozási forma, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozások a fejlesztések és beruházások megvalósítására koncentráljanak, anélkül hogy a növekedési szakaszban rendszeres törlesztési kötelezettség terhelné működésüket.
Az angolszász gazdaságokban a növekedési tőke régóta a vállalati fejlődés egyik meghatározó finanszírozási eszköze. A Demján Sándor Tőkeprogram ezt a növekedési finanszírozási szemléletet teszi elérhetővé a magyar kis- és középvállalkozások számára.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Százból huszonnyolc magyar hagyná, hogy az agya közvetlenül kapcsolódjon az internethez
-
Gazdaság2 hét ago
A technológia még mindig nem kiegyenlített pálya a nők számára
-
Gazdaság2 hét ago
Emberi tűzfal a kiberbiztonságban – a védelem az embernél kezdődik
-
Ipar2 hét ago
PLC programozási hibák, amelyek milliókba kerülhetnek
-
Gazdaság2 hét ago
Vállalati képzések: 233%-kal nőtt egy év alatt a cybersecurity képzések iránti igény a hazai cégek körében
-
Gazdaság2 hét ago
Februárban hirtelen megugrott a használt autók iránti érdeklődés
-
Gazdaság2 hét ago
A Samsung Galaxy S26 Ultra nyerte a „Best in Show” díjat a 2026-os Mobile World Congress Global Mobile Awards gáláján
-
Gazdaság2 hét ago
A Lenovo a 2026-os MWC kiállításon bemutatta legújabb adaptív AI PC-it, moduláris koncepcióit és a Lenovo Qira-t










