Connect with us
Hirdetés

Ipar

Európa egyik legmodernebb betoncserépgyárát épít fel Hejőpapin a Wienerberger

Wienerberger

Az Európában elérhető legmodernebb technológiával működő, nagyméretű betoncserepeket és azok kiegészítőit gyártó üzemet épít a Wienerberger.

Hejőpapin egy 7300 m2 alapterületű csarnok, ipar 4.0 megoldásokat alkalmazó gyártástechnológia, betonkeverő berendezés és egy hektáros, kültéri digitális raktár is létesül. A 12 milliárd forintból megvalósuló beruházással a vállalat egy teljesen új termékszegmensbe lép be, így a fejlesztés egyaránt fontos mérföldkő a vállalat és a régió ipari fejlődése szempontjából. A döntően exportra gyártó, CO2-semlegesen működő üzem 2025-ben kezdi meg működését évi 3 millió négyzetméteres kapacitással, amivel több mint 300 futballpályányi felület lehetne lefedni.

Teljesen új piaci szegmensbe lép legújabb fejlesztésével a Wienerberger Magyarország. A Hejőpapin épülő létesítmény a vállalat első, beton tetőcserepeket gyártó üzeme lesz Magyarországon. A 7300 négyzetméteres csarnokban működő két gyártósoron nagyméretű betoncserepek, illetve a hozzájuk tartozó kiegészítők – például kúpcserép, szegély- és szellőzőcserép – készülnek több szín- és termékvariációban.

A cserepek gyártása a beton bekeverésétől kezdve a formázáson és szárításon át a targoncákra kerülésig teljesen automatizált lesz. A kész darabokat gépek formázzák, robotok mozgatják, csomagolják és készítik elő a szállításra. Mindössze a kiegészítő termékek néhány típusa esetében végeznek majd egyes folyamatokat továbbra is manuálisan, mert ezek nem automatizálhatók teljesen. A munkatársak a jövőben folyamatosan felügyelik majd a gépeket és berendezéseket, biztosítják a gyártási folyamat zavartalanságát.

Ipar 4.0 és még magasabb minőségi színvonal

Az elkészülő üzem megfelel majd az ipar 4.0 követelményeinek az automatizált adatgyűjtés, adattovábbítás és kiértékelés tekintetében. A termelés a teljes gyárban nyomon követhető lesz online: a gyártási sebesség, az energiafogyasztás és az esetleges hibák. Részben ez is hozzájárul majd ahhoz, hogy a Wienerberger egyébként is magas minőségi elvárásai a jövőben még magasabb szintet érjenek el. Emellett itt is kiépül a vállalat békéscsabai üzemében kifejlesztett és sikeresen működő digitális kültéri raktározási rendszer, mely forradalmasítja a vállalat raktárkezelési folyamatait, nagyban elősegíti a készletek nyomon követhetőségét és kontrollját, illetve gyorsítja az összekészítési folyamatokat.

A betonkeverő berendezés bizonyos időközönként automatikusan megtisztítja önmagát. Az így keletkező mosóvizet szűrés után ismét felhasználják a gyártási folyamatban, így a betonkeverési folyamatból nem kerül ki szennyvíz, ami hozzájárul a környezeti szempontból fenntartható működéshez. A megvalósuló gyártási folyamat teljes mértékben CO2-semleges lesz. Az épület és az érlelőkamrák fűtése földgáz helyett hőszivattyúval történik majd.

„A világ legnagyobb tégla- és Európa vezető tetőcserép gyártójaként folyamatosan törekszünk az innovációra és fontosnak tartjuk, hogy azon vásárlóink igényeire is tudjunk megoldásokat kínálni, akik inkább a betontermékekben hisznek. A Wienerberger továbbra is hosszú távra tervez Magyarországon, ezért folyamatosan modernizáljuk gyárainkat, folyamatainkat és új kapacitásokat hozunk létre. A most bejelentett Hejőpapi betoncserépgyár segítségével tejesen új piaci szegmensbe lépünk, miközben hozzájárulunk a magyar exportteljesítmény további növekedéséhez is”

– mondta Tarsoly József, a Wienerberger Magyarországért felelős ügyvezető igazgatója.

A Wienerberger magyarországi leányvállalata már jelenleg is több európai ország régiós gyártóközpontjaként működik. A Békéscsabán gyártott kerámia tetőelemek 70 százaléka, míg a kőszegi áthidalók több mint háromnegyede exportra készül. A hazánkat ellátóközpontként pozicionáló stratégiába jól illeszkedik a Hejőpapin létesülő üzem, melynek elhelyezkedése ideális a környező piacok szempontjából. A környéken található kavics és homokbányákból pedig olyan kiváló alapanyag szerezhető be, ami hosszútávon lehetővé teszi prémium minőségű termékek gyártását. A gyár 2024 áprilisi alapkőletétel után a tervek szerint 2025 második felében kezdi majd meg a termelést.

„A Wienerbergernél mindig is arra törekedtünk, hogy javítsuk az emberek életminőségét és új mércét állítsunk fel az építőiparban, így az iparág éllovasaként teljes mértékben ki szeretnénk használni a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket. A 12 milliárd forintos beruházás, amely Magyarország egyik legjelentősebb iparági beruházása, folytatja ezt a hagyományt. Ezzel a CO2-semlegesen működő üzemünk Európa egyik legmodernebb betoncserép- és a hozzájuk tartozó kiegészítők gyárává válik, és fontos mérföldkő a vállalat és a régió ipari fejlődése szempontjából is. Erős innovációs képességünknek köszönhetően már számos, az új Hejőpapi üzemhez hasonló ipar 4.0. megoldást terveztünk, melyek lehetővé teszik fenntartható épületek építését, és előnyösek ügyfeleink, munkavállalóink, részvényeseink, valamint az utánunk következő generációk számára”

– mondta Heimo Scheuch, a Wienerberger AG igazgatótanácsának elnöke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Az MKIK üdvözli az uniós források hazahozataláról szóló megállapodást

Az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a területi gazdasági kamarák üdvözlik az Európai Bizottság és Magyarország között létrejött megállapodást, amely lehetővé teheti az uniós fejlesztési források újbóli elérését hazánk számára. A Kamara készen áll szakmai együttműködéssel segíteni a magyar kormányzatot a vállalkozásfejlesztési programok megvalósításában.

A Kamara álláspontja, hogy a források gyors és hatékony felhasználása kiemelt nemzetgazdasági érdek. Különösen fontos, hogy ezek a támogatások olyan programokban hasznosuljanak, amelyek közvetlenül erősítik a magyar vállalkozások versenyképességét, támogatják a digitalizációt, az innovációt, az energiahatékonysági és technológiai fejlesztéseket, valamint a munkaerő és a vállalkozói készségek fejlődését.

Az MKIK országos vállalkozói hálózatára és szakmai tapasztalatára építve kész ré zt venni a fejlesztési programok előkészítésében, egyeztetésében és megvalósításában.

A Kamara az elmúlt években számos országos jelentőségű hazai és uniós vállalkozásfejlesztési program megvalósításában vett részt. Ezek közül kiemelkedik a 2015 és 2023 között megvalósult Modern Vállalkozások Programja, Magyarország legnagyobb digitális vállalkozásfejlesztési kezdeményezése. A program során az MKIK által vezetett konzorcium több mint 25 ezer vállalkozást ért el, csaknem 16 ezer cégnél személyes digitális átvilágítás és fejlesztési tanácsadás valósult meg. A program jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a hazai kis- és középvállalkozások digitális felkészültsége számottevően javuljon, és Magyarország az Európai Unió digitális fejlettségi mutatóiban jobban fel tudjon zárkózni az európai mezőnyhöz.

A Kamara a továbbiakban is kész szakmai támogatást nyújtani a kormányzatnak és a fejlesztéspolitikai szereplőknek annak érdekében, hogy az uniós források a lehető legnagyobb mértékben a magyar vállalkozások fejlődését és a gazdaság versenyképességének erősítését szolgálják.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Országos kamarai program indul a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésére

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos programot indít „Adminisztráció könnyebben” címmel annak érdekében, hogy érdemi segítséget nyújtson a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak az adminisztrációs terhek csökkentésében.

A kezdeményezés azoknak a vállalkozóknak szól, akik nap mint nap érzik, hogy az egyre növekvő papírmunka, adatszolgáltatási kötelezettségek és a digitális állami rendszerek használata elvonja az időt és az energiát a valódi termeléstől és üzletfejlesztéstől. A Komárom-Esztergom Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével kidolgozott program gyakorlati támogatást kínál ahhoz, hogy a cégek kevesebb időt töltsenek bürokráciával és hatékonyabban tudják megszervezni mindennapi működésüket. A vállalkozások két fő területen kapnak kézzelfogható segítséget.

Egyrészt a program a vállalkozáson belüli adminisztrációs folyamatok egyszerűsítését és hatékonyságának növelését támogatja, különös tekintettel a mesterséges intelligencia alapú megoldások gyakorlati alkalmazására. A képzések és mentorálások célja, hogy a kkv-k megismerjék és saját működésükbe beépíthessék azokat az MI-eszközöket, amelyek segíthetik az ismétlődő adminisztratív feladatok egyszerűsítését, a dokumentumkezelést, a szöveg- és adatelőkészítést, a belső nyilvántartások rendszerezését, valamint az ügyviteli folyamatok gyorsabb és pontosabb elvégzését. A belső adminisztráció csökkentését emellett a Vállalkozói Iratsablontár jelentős bővítése is támogatja, amely 150 új, azonnal használható dokumentummintával gazdagodik. Ezek a sablonok közvetlenül segítik a vállalkozók mindennapi munkáját, legyen szó szerződésekről, nyilvántartásokról vagy egyéb belső dokumentumokról

Másrészt a digitális közigazgatási ügyintézés hatékonyabbá tételét szolgálják a gyakorlati oktatások és személyes tanácsadások, ahol a vállalkozók lépésről lépésre megtanulhatják a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Ügyfélkapu, a Cégkapu, a Magyarország.hu, az e-Papír, az Ügyfélportál, az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás és az e-Önkormányzat rendszereinek zökkenőmentes használatát.

Online előadások, személyes tanácsadások és egyéni mentorálások várják a vállalkozókat országszerte. Az első esemény, a „Digitális közigazgatás egyszerűbben” című online előadás 2026. május 28-án, csütörtökön 13:00 órakor kezdődik, ahol a résztvevők gyakorlati útmutatást kapnak a legfontosabb digitális ügyintézési felületek használatához. Jelentkezni egy online űrlap kitöltésével lehet. A személyes tanácsadások Győrben kezdődőnek június 11-én, majd Pécsett folytatódnak június 24-én, Szegeden pedig június 25-én várják a vállalkozókat. A további események időpontjai hamarosan elérhetők lesznek a területi kamarák honlapjain.

A program során összegyűjtött vállalkozói tapasztalatok és javaslatok alapján országos szakmai javaslatcsomag is készül a döntéshozók számára az adminisztrációs terhek további csökkentése érdekében. A Vállalkozásfejlesztési Projekt részeként megvalósuló „Adminisztráció könnyebben – Adminisztrációs hatékonyságnövelés a KKV-k versenyképességéért” programmal a kkv-k egyszerűbben, gyorsabban és költséghatékonyabban intézhetik ügyeiket, miközben a mesterséges intelligencia és a digitális megoldások alkalmazásával belső működésük is hatékonyabbá válhat. Így több idejük és energiájuk marad a legfontosabb feladatra: az üzletfejlesztésre és a versenyképesség növelésére.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Az energiahatékonysági fejlesztéseket és az elektrifikáció felgyorsítását sürgeti az Európai Unióban a Schneider Electric

Idén várhatóan 24 százalékkal emelkednek a globális energiaárak – ez a legnagyobb mértékű drágulás 2022 óta -, és Európa különösen nehéz helyzetben van, mivel a kontinensen az energiaköltségek jellemzően kétszer-négyszer magasabbak, mint más jelentős régiókban. Ennek fényében a Schneider Electric sürgeti az európai uniós döntéshozókat, hogy az energiahatékonyságot és az elektrifikációt ne csupán az éghajlatváltozás elleni küzdelem „kiegészítő elemeiként” kezeljék, hanem Európa egyetlen skálázható, belső energiaforrásaként.

Az energiahatékonysági fejlesztések és az elektromos áram használatára való átállás felgyorsítása 2040-re éves szinten legalább 250 milliárd eurós megtakarítást hozhatna az Európai Unióban (EU), csökkentené az energiaigényt, mérsékelné a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget és erősítené a versenyképességet.

Európa strukturálisan továbbra is kiszolgáltatott helyzetben van: az EU energiaigényének közel 60 százalékát még mindig importból fedezi, ami 2025-ben 336,7 milliárd euróba került. Ez sebezhetővé teszi a háztartásokat, az ipart és a közszolgáltatásokat a globális fosszilis tüzelőanyag-piac volatilis változásaival és a geopolitikai sokkokkal szemben. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata arra hívja fel a figyelmet, hogy a hatékonyság és az elektrifikáció viszonylag gyorsan megvalósítható a végfelhasználás területén, gyors megtérülést és azonnali javulást hoz, miközben felgyorsítja az átállást egy erősebb, függetlenebb energiarendszerre.

A Schneider Electric felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a következő öt politikai intézkedést tegyék prioritássá:

 

  1. Rövid megtérülési idejű energiahatékonysági megoldások bevezetése

Támogatásra és ösztönzőkre van szükség ahhoz, hogy a vállalkozások bevezethessék azokat a már bizonyított, gyors megtérülést hozó energiahatékonysági megoldásokat, amelyek hónapok alatt csökkentik az energiaigényt.

Épületek: kamatmentes hitelek a hálózati kapcsolattal rendelkező vezérlő- és az épület-energiagazdálkodási rendszerek kiterjesztésére, a fűtés, hűtés, szellőzés és világítás valós idejű optimalizálása érdekében – ez azonnal csökkenti a számlákat, és felkészíti az épületeket az elektromos fűtésre és a keresletoldali reagálásra. Ezzel a lépéssel az EU teljes energiafogyasztása 5–6 százalékkal csökkenthető.

Ipar: célzott támogatás, különösen a kkv-k számára, az energiagazdálkodási rendszerek és az alacsony/zéró költségű intézkedések széleskörű bevezetésére, amelyek idővel akár 30 százalékos megtakarításokat eredményezhetnek, és megteremtik a digitalizált termelés alapjait.

  1. A meglévő uniós energiahatékonysági és épületekkel kapcsolatos jogszabályok gyors és szigorú végrehajtása

Az energiahatékonysági irányelv (EED) és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (EPBD) teljes körű végrehajtása a rövid távú „válságkezelési” előnyök kiaknázása érdekében. Különösen:

  • Az EPBD keretében az épületautomatizációs és -vezérlő rendszerek (BACS) gyors bevezetése, amelyek éves szinten 450 TWh végső energiamegtakarítást, 64 Mt CO2-kibocsátás elkerülését és 36 milliárd euróval alacsonyabb energiaszámlákat eredményezhetnek.
  • Az EED szerinti energiaauditok megerősítése az ajánlások végrehajtásának előírásával – kezdve a kkv-kkal, lízinggel és „energia mint szolgáltatás” konstrukcióval támogatva őket.

 

  1. Az elektrifikáció felgyorsítása célzott ösztönzőkkel

Bár egyre több megújuló energiából származó villamos energiát termelnek, az energiafelhasználásunk nagy része – azaz a keresleti oldal – még nem állt át a villamos energiára. Amíg az emberek benzinüzemű járműveket vezetnek és gázzal fűtik otthonaikat, Európa az importált energiától és az ingadozó áraktól függ majd.

A gyorsabb elektrifikáció hatékonyabban integrálja a megújuló energiaforrásokat, csökkentve a fosszilis tüzelőanyagok áringadozásainak való kitettséget. Ezzel előre lehetne lépni az évtizede tartó stagnálásban, melynek eredményeként Európában még most is csak 21 százalék az energiamixben az elektromos áram részesedése (az elektrifikáció szintje), 10 százalékponttal elmaradva Kínától, ahol gyors elektrifikáció zajlik. A Schneider Electric a következő lépéseket szorgalmazza:

A hőszivattyúk (amelyek 3-5-ször hatékonyabbak a gázkazánoknál) széleskörű elterjesztését, 2030-ra évente egymillió berendezés telepítésével. Ehhez olyan támogató intézkedésekre van szükség, amelyek csökkentik a kezdeti akadályokat, beleértve olyan lehetőségeket is, mint a szociális alapú lízing.

A közlekedés gyorsabb elektrifikációját célzott intézkedések révén, beleértve az olyan ösztönzőket, amelyek felgyorsítják a vállalati járműpark elektrifikációját, és segítik a használt elektromos járművek piacának bővülését.

  1. Adóztatás és finanszírozás felhasználása a fosszilis tüzelőanyagokról a tiszta villamos energiára való átállás ösztönzésére

A Schneider Electric sürgeti a döntéshozókat, hogy tegyék az elektrifikációt gazdaságilag vonzóvá az alábbiak révén:

  • A villamos energia adóinak csökkentése (beleértve az áfa és a jövedéki adók csökkentését, amennyiben lehetséges) a kiskereskedelmi villamosenergia- és gázárak közötti különbség megszüntetése érdekében.
  • Az állami finanszírozáshoz való hozzáférés átirányítása és egyszerűsítése a hatékonyság és az elektromos áram használatára való átállás előmozdítása érdekében – ideértve a „Recovery and Resilience Facility”, valamint az ETS bevételeket is.
  • Európai szinten a gázárak ideiglenes támogatásának vagy szubvencionálásának minimálisra csökkentése és időbeli korlátozása, mivel ez késlelteti a tiszta energiaforrásokba történő beruházásokat.

 

  1. A saját célra történő termelés, a rugalmasság és az intelligens hálózatok kínálta lehetőségek kiaknázása a számlák csökkentése érdekében

Szükség van az akadályok eltávolítására és ösztönzők létrehozására a rugalmasság, a tárolás és a digitalizáció területén a csúcsigények és a rendszerköltségek csökkentése érdekében. A prioritások a következők:

  • Az épületek és az ipar alkalmazkodóképességének biztosítása tetőre szerelt napelemek, tárolókapacitás és digitális vezérlés révén, valamint a keresletoldali válaszintézkedések támogatása.
  • A funkcionalitásra, a valós idejű hozzáférésre és az interoperabilitásra összpontosító, gyorsabb és jobb minőségű intelligens mérőórák bevezetése – elsőbbséget biztosítva a nagy kereskedelmi épületeknek, az iparnak és az elektromos járművek töltésének.
  • A digitális technológiákra jobban támaszkodó hálózat és okosabb hálózattervezés, beleértve a hálózatbővítési technológiák támogatását, az eredményalapú KPI-ket és olyan díjszabási struktúrákat, amelyek jutalmazzák a csúcsigény csökkentését és a hálózatbarát fogyasztást.

 

„A döntéshozóknak szóló felhívásunk, hogy az energiahatékonyságot és az elektrifikációt tegyék prioritássá, ma éppoly aktuális, mint négy évvel ezelőtt. A megoldások nem változtak. Ez idő alatt azonban Európa egyik energiaválságból a másikba sodródott – anélkül, hogy olyan előrelépést tett volna, amely megvédhette volna az áremelkedésektől és az egekbe szökő költségektől, amelyek vállalkozásait, háztartásait és iparát oly sebezhetővé teszik. Az önelégültség jelenti Európa legnagyobb energetikai kockázatát. Az energiaköltségek támogatására irányuló tervek csak tüneti kezelést jelentenek, és hosszú távon nem megfelelőek. Európának strukturális változásra van szüksége – olyanra, amely ösztönzi a tiszta technológiai megoldások bevezetését, hogy a vállalkozások és a háztartások véglegesen megváltoztassák az energiafelhasználásukat. Olyan intézkedésekre van szükségünk, amelyek elősegítik egy Európában, Európáért épített energiarendszer kialakítását – csökkentve az ingadozásoknak való kitettséget, lehetővé téve a tiszta, megbízható ellátást, és biztosítva, hogy Európa versenyképes maradjon”

– hangsúlyozta Laurent Bataille, a Schneider Electric „European Operations” területért felelős ügyvezető alelnöke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss