Ipar

Innováció és szellemi tulajdon – az autó- és sportipar versenyképessége

Kép forrása: Freepik

Mint minden szegmensben, így az autó- és sportiparban is az innováció és a szellemi tulajdon védelme a piaci versenyben és a fejlődésben egyaránt kiemelt fontosságú. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) IP Hősök kampánya most az autó- és sportipari vállalkozásoknak nyújt segítséget az oltalomszerzéshez.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) egy 2021-es tanulmányában már kimutatta, hogy azoknál a kis- és középvállalkozásoknál, amelyek rendelkeznek szellemi tulajdoni oltalmakkal, például van egy védjegy és design oltalmuk is, akár 63 százalékkal nagyobb lehet az egy főre jutó többlet-árbevétel. Azaz egy oltalmi portfólió értékesebbé teszi a vállalkozást, egy induló cég esetében pedig vonzóbbá a befektetők számára.

Autóipari oltalmak

Az autóiparban az oltalmakat általában az új technológiai megoldások, például a motorkonstrukciók, az erőátviteli rendszerek és a biztonsági funkciók védelmére, logó és márkanév megjelenésére, illetve a dizájn levédésére használják. Formatervezésiminta-oltalommal a külső jellegzetességeket, mint formát, színeket és alakot lehet védeni. A védjegyoltalom jól alkalmazható az egyedi elnevezések és ábrák, például a már említett márka és logó esetében.

A világ vezető autóipari vállalatai, mint például a Toyota, a Hyundai és a Honda, komoly erőfeszítéseket tesznek a szabadalmak megszerzésében, elősegítve ezzel az innovációt és a piaci versenyképességet. A Toyota évről évre növeli a szabadalmainak számát, jelenleg 3056 szabadalmának közel fele az új mobilitási technológiákra vonatkozik.

Az autóiparban Magyarország is fontos szerepet játszik, számos hazai cég fejleszt alkatrészeket és új technológiákat, például a sávelhagyás, a sávdetektálás, az adaptív távolságtartó automatika (ACC), a kormányrendszerek, a parkolási funkciók és a multimédiás eszközök területén, valamint a hazai autóipari formatervezés is kiemelkedő szinten áll.

Az IP Hősök kampányhoz – melyben különböző iparágak sikeres hazai vállalkozásainak IP stratégiáját mutatjuk be, felhívva a figyelmet az IP-ben rejlő gazdasági és jogi előnyökre, valamint a kommunikációs lehetőségekre, amellyel a márka kitűnhet a versenytársai közül – nagykövetként csatlakozott a GreenGo is, mint sikeres magyar startup. Logójuk 2016 júniusa óta áll védjegyoltalom alatt, ezzel egyértelműen beazonosíthatóvá téve a carsharing szolgáltatót.

Sportipari oltalmak

Az éves szinten 350 milliárd dolláros iparággá nőtt sportiparban is hasonlóan fontos a szellemi tulajdon védelme. A szabadalmak, védjegyek és formatervezési minták hozzájárulnak az innovációhoz és az egyedi identitás kialakításához, ezek együttesen segítik a licencelési és kereskedelmi szerződések létrehozását. Számos hazai példa is bizonyítja, hogy az oltalmak megszerzése hatékonyan hozzájárul egy kis- és középvállalkozás sikeréhez. A Hard Body Hang cég által tervezett Zig Zag mászófalat 2023-ban beválogatták az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) DesignEuropa Díjának döntősei közé, a cég Bécstől kezdve Grönlandon át egészen Hong Kongig számos megrendelővel büszkélkedhet. A siker egyik kulcsa, hogy a vállalat szellemi tulajdonait, beleértve a mászófal designját, már a kezdetektől fogva oltalmaztatja, így védekezve a másolók, hamisítók és a konkurencia ellen.

Az autó- és sportiparban tehát az innováció és a szellemi tulajdon védelme szorosan összekapcsolódik és ez egy fontos üzenet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szerint. Az üzenet tudatosításának a célja pedig az, hogy még több hazai kis- és középvállalkozás felismerje a szellemi tulajdon védelmének fontosságát. Mindez jelentős mértékben hozzájárul a hosszútávú sikerükhöz, versenyképességük növekedéséhez, és az új – akár nemzetközi – piaci lehetőségek kiaknázásához is.

SZTNH szolgáltatások

Az oltalmazási hajlandóságot több szolgáltatás és hazai, illetve nemzetközi forrás is növeli. Az SZTNH szellemivagyon-diagnózis (IP scan) nevű, most a KKV-k számára ingyenes szolgáltatása testre szabottan ad általános képet egy vállalkozás szellemi vagyonáról és a releváns oltalmi formákról. Az európai KKV-alap akár 75%-os visszatérítést nyújt a cégeknek a különböző oltalmi formákhoz kapcsolódó bejelentések díjából, a hazai Iparjog pályázat pedig kevésbé tőkeerős vállalkozásoknak nyújt anyagi segítséget az oltalomszerzéshez, összesen 500 millió forintos keretösszeggel. Ennek keretében vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak szabadalmak, védjegyek és más iparjogvédelmi oltalmak bejelentésével kapcsolatos költségek visszatérítésére, beleértve az ügyvivői díjakat is. Ha pedig egy vállalkozás európai szabadalmaztatásban is gondolkodik, az Európai Szabadalmi Hivatal most 30%-os díjkedvezményt nyújt mikroszervezeteknek az európai szabadalmi díjakból.

sztnh.hu | ipmindenkinek.hu

(x)

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Up Next

DANU néven egy cégben egyesül az egyik legmeghatározóbb urbanisztikai és építőipari digitális csapat

Don't Miss

Űrtechnológiai gyártóközpontot épít a 4iG csoport és a Remred Magyarországon

Ipar

Mapei: az építési engedélyek megugrása már az élénkülés előjele

A Mapei Kft. értékelése szerint a friss adatok az egyértelmű fordulópontot jelzik a lakáspiacon. Az átadott lakások száma még a korábbi, gyengébb időszak beruházási döntéseit tükrözi, míg az engedélyszám ugrásszerű növekedése már az új ciklus kezdetét mutatja.

A KSH friss gyorsjelentése szerint 2025-ben 12 062 új lakás épült Magyarországon, ami 9,3 százalékkal kevesebb az előző évinél. Ugyanakkor az építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma 28 081-re emelkedett, ami 37 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest.

A Mapei szerint a jelentősen megnövekedett építési engedélyszám már az állami lakásvásárlási és felújítási támogatások élénkítő hatását tükrözi. Ezek a programok elsősorban a magánépítkezésekre és a magánfelújításokra gyakorolnak pozitív hatást, amely a következő évek kivitelezési volumenében is meg fog jelenni.

„Az elmúlt években jellemzően 8–10 ezer lakásra adtak ki évente engedélyt, most viszont a szokásos mennyiség többszörösét látjuk. Az idei évben minimum a duplájára számítunk az elinduló lakásszám tekintetében”

– mondta Stamler Szabolcs, a Mapei Kft. értékesítési vezetője.

Az ingatlanfejlesztők újra mozgásban

A KSH adatai szerint az új lakások 64 százalékát vállalkozások építették, ami az előző évhez képest növekedést jelent. A Mapei szerint ez azt mutatja, hogy az ingatlanfejlesztési projektek éledeznek, több nagyobb lakásépítő cég több ezer lakás indítását tervezi, különösen az egykori ipari területek átalakításával érintett városrészekben.

A vállalat hangsúlyozza: a lakásépítés mellett a lakásfelújítás is erősödő pályára állhat. A támogatási környezet és az energiahatékonysági elvárások egyaránt ösztönzik a magánberuházásokat.

Stabilizálódó, mérsékelten bővülő piac

A Mapei Kft. 2026-ra stabilizálódó, mérsékelten bővülő piaci környezetre számít, és az ágazatban 3–3,5 százalékos növekedést valószínűsít. A várakozás alapja a 2025-ben elindított támogatások és az építési engedélyek számának jelentős emelkedése, amely 2026–2027-ben a kivitelezési volumenekben is megjelenhet. A vállalat ugyanakkor nem számít gyors fellendülésre. A piac jelenlegi szerkezete inkább stabilizálódást jelez.

„A fő kihívás ma az, hogy stagnáló forgalom mellett nőnek a költségek, miközben a verseny lefelé nyomja az árakat, a vállalkozások nem tudják teljes mértékben érvényesíteni költségnövekedésüket az áraikban. Ez az árrések szűküléséhez és a nyereség csökkenéséhez vezet. A támogatások és a fokozatosan erősödő kereslet ugyanakkor stabilabb növekedési pályát alapozhatnak meg”

– mondta Stamler Szabolcs, a Mapei Kft. értékesítési vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Itt az utolsó esélyünk a GMO-k kontrollálására

Legkorábban már március elején elfogadhatja az Európai Parlament azt a rendelet-tervezetet, ami lényegében megszünteti a hatósági kontrollt és nyomon követést az új géntechnológiával készült, génmódosított termékek (új GMO-k) felett. Aki ezzel nem ért egyet ‒ legyen szó szervezetről vagy magánszemélyről ‒ még van lehetősége jelezni ezt a magyar európai parlamenti képviselők felé, akik csak akkor tudnak hatékonyan fellépni a tervezet jelen formája ellen, ha megvan hozzá a megfelelő társadalmi támogatottságuk.

„A géntechnológia olyan eljárás, amit lehet felelősen és felelőtlenül használni, illetve elfogadni vagy elutasítani, mindez döntés kérdése. Ökológiai gazdálkodókat minősítő szervezetként mi teljes mértékben elutasítjuk a génmódosítás élelmiszeripari és agrárfelhasználását, mert nem ebben látjuk a megoldást, de elfogadjuk, ha másoknak erről más a véleményük”

‒ vezette fel a problémát dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője.

A szakértő azonban azt már elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendelet épp a döntés lehetőségét vonná meg az emberektől és intézményektől azzal, hogy sem a biztonsági ellenőrzés, sem a nyomonkövethetőség nem lenne kötelező ezekre a termékekre a továbbiakban, ahogy a csomagoláson sem kellene feltüntetni, hogy a termék génmódosított alapanyagokból készül. Ezzel – véleménye szerint – sérülne a fogyasztók önrendelkezési joga: információ híján nem mérlegelhetnék, mit szeretnének enni és mit nem, és ez csak az egyik komoly probléma.

A szervezet szerint ugyanis a nemesítők és termelők sem tudnának dönteni a vetőmaghasználatról. A jelöletlen termékek például megnehezítenék a biogazdálkodást, ahol tilos a GMO-k alkalmazása, ideértve az új technológiájú GMO termékeket is.

Legalább ilyen jelentős kockázat, hogy a GMO vetőmagot előállító cégek szabadalmaztathatnák a vetőmagokat, így nagy multinacionális cégek határozhatnák meg, mit vessenek a gazdák, mit egyenek a fogyasztók. Azok a termelők, akik olyan vetőmagot használnak, amely hordozza a cég által levédett tulajdonságokat, akár perelhetőek lennének, ha azt nem az adott cégtől vették.

Végül és messze nem utolsósorban a biztonsági ellenőrzés kötelezettségének megszűntetése azzal járna, hogy alapvetően ezen GMO-t elállító cégek jóérzésén vagy költési hajlandóságán múlna, hogy mennyi és milyen alapos vizsgálatnak vetik alá ezeket a termékeket és terményeket a forgalmazás előtt. Nyilván szándékosan senki nem okoz kárt, de a GMO közép- és hosszú távú hatásairól eddig nem készültek kellően kimerítő vizsgálatok. Ha a rendelet átmegy, már a rövid távú hatásokban sem lehetünk majd biztosak.

„Mindez messze nemcsak a hazai biogazdálkodók, vagy a Biokontroll véleménye. Számos holland, német, francia, olasz és más tudományos intézet figyelmeztet a veszélyre”

‒ tette hozzá a szakember.

Nagyon úgy néz ki, hogy a rendelet ezen formáját ellenzők egyetlen dolgot tehetnek: csatlakozhatnak a tagállamok állampolgárainak azon tömegéhez, akik írásban fejezik ki szándékukat és véleményüket a követhetetlen GMO-használat ellen. Ha sikerül elérni a kellő létszámot, a kötelező jelölés és ellenőrzés megtartása talán elérhető. Erre a levélírásra számos szervezet, így a Biokontroll is lehetőséget ad honlapján a https://www.biokontroll.hu/vedjuk-meg-a-gmo-mentes-mezogazdasagot/ címen, ahol a kezdeményezéshez csatlakozni kívánók azt is bejelölhetik, név szerint mely képviselőknek szeretnék elküldeni a levelet.

„Bízunk benne, hogy minél többen kifejtik majd ellenvéleményüket, mert ha a tervezet átmegy, olyan szellemet engedünk ki a palackból, amit nem lehet újra kontroll alá vonni. A GMO termelésben érintett nemzetközi cégek eddig is mindent megtettek az üzleti érdekeik érvényesülését gátló jogi biztosítékok lebontására. Reméljük, ezt a kísérletet is sikerül közösségi összefogással megakadályozni”

‒ zárta szavait Dr. Roszík Péter.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!