Ipar
Az élet habos oldala
1973 ÓTA TERMEL A BORSODI A sörgyár nevéhez fűződik többek között az első alkoholmentes, az első fémdobozos sör, és az elsők között vezetett be ízesített alkoholos sört magyar piacra.
Miként befolyásolja a fogyasztói preferenciák változása a műszaki környezetet, a gyártást? Cikkünkben ennek is utánajárunk.
A Borsodi Sörgyár a mindenkori igényeknek megfelelően alakítja a portfólióját, és ezek változása az ellátási lánc, a gyártási folyamatok változtatásánál, fejlesztésénél kezdődik. Mivel széles portfólióval rendelkezünk, ehhez elengedhetetlen az automatizálás – tudjuk meg Ofella Ildikótól, a vállalat ellátási lánc igazgatójától és Kovács Nándor szakértőtől.
Hogyan jelenik meg a gyártásban a digitalizáció?
Ahhoz, hogy a folyamatainkat a lehető legjobban tudjuk kontrollálni, naprakész adatokra van szükség, amelyeket a különböző műszerek, vezérléstechnikai készülékek, okoseszközök szolgáltatnak.
Önmagában viszont az adat még kevés, mert azt megfelelően fel is kell dolgozni. Folyamatosan fejlesztjük a meglévő adatgyűjtő és feldolgozó rendszereinket, hogy a kinyert adatokat a termelésben felhasználva optimalizálhassuk azt. Nem csupán a termelési adatokat elemezzük, hanem az energiafelhasználást is, ami az utóbbi évek gazdasági körülményeit tekintve kiemelt jelentőséggel bír. Ezért hamarosan elkezdődik a Siemens energiamenedzsment szoftvereinek implementálása, amely nagyban segít majd a különböző energiaforrások optimális felhasználásában.
Milyen technológiai innovációk jellemzik a Borsodinál zajló sörgyártást?
Bár a sörgyártás-technológia fázisai jól elhatárolhatóak, viszont a sör egy élő, változó dolog. A technológiai lépéseken belül már közel sem ilyen egyszerű a helyzet, ezért fontos az ezeket megvalósító rendszerek fejlesztése. Ehhez megfelelő eszközöket és készülékeket használunk, amelyek hosszú távú, megbízható működést garantálnak. A Siemens ebben is segítségünkre van. A szűrővonal modernizációja során például a meglévő és új átfolyásmérőket kommunikációs modulokkal láttuk el. Így pontosabb szabályzást valósíthattunk meg, illetve a mérőés számítóművek állapotáról is nagyobb mennyiségű információ áll rendelkezésre. Továbbá megemlíthetjük még a tartályok szintmérésénél használt differenciált nyomásmérésen alapuló szintmérés. Ehhez is
Siemens mérőműszert használunk, amely lényegesen lerövidítette a telepítési és programozási időt, továbbá stabil működést és mérést eredményez. A szoftveres feldolgozásban is előnyben részesítettük a Siemens gyári megoldásait, ezzel sztenderdizálva bizonyos eljárásokat, amelyek garanciát jelentek, hogy az adott folyamat, eljárás rendszerintegrátortól függetlenül ugyanúgy fog működni.
Mi a legutóbbi, nagyobb műszaki projekt, amit megvalósítottak a sörgyárban, és milyen eredményeket hozott?
Egyik kiemelt projektünk a nagyobb kapacitású szűrővonalunk teljes körű automatizációja és felújítása volt. A felújítás során a Siemens eszközeit és megoldásait részesítettük előnyben. Ennek megfelelően a vezérlésbe az S7-1500-as sorozatú központi egységet és a hozzá kapcsolódó ET200SP kihelyezett I/O eszközöket építettük be. Mindezek mellett az egyéb készülékek (mágneskapcsolók, kismegszakítók, elektronikus tápfeszültség-elosztók stb.) is a Siemens portfóliójából kerültek kiválasztásra, a vonal felügyeletét pedig egy Siemens IPC-n futó SCADA rendszer látja el. A másik nagyobb projekt a közelmúltban a gyár ipari informatikai gerinc hálózatának a felújítása volt. A tervezés során segítséget kaptunk a Siemens Zrt.-től, így sikerült a megfelelő eszközök kiválasztása után egy olyan gyűrű topológiájú, redundáns hálózatot kiépíteni, melynek minden eleme Siemens-eszköz. A munka nagyságát mutatja, hogy kb. 4,5 km optikai kábel került kihúzásra és 16 db új RACK szekrényt szereltünk fel. A gyárteleptől 1,5 km-re található szennyvíztelep kapcsolatát pedig a Siemens wireless eszközei biztosítják. Az új hálózat felügyeletét és menedzselését a SINEC NMS rendszerrel valósítottuk meg. Ennek a rendszernek köszönhetően valós időben lehet követni a hálózat és annak elemeinek viselkedését, és ez nagy segítséget nyújt az esetleges hibák feltárásában, elhárításában.
Hogyan érinti a NIS2 megfelelés a Borsodi sörgyárat?
Folyik a felkészülés, hogy mi is sikeresen teljesítsük majd 2025-ben a NIS2 auditot. Évek óta nagy hangsúlyt fektetünk az ipari hálózat védelmére, hogy minél ellenállóbb legyen a kibertámadásokkal szemben. Ennek megfelelően már korábban elkezdődött a szükséges eszközök cseréje, beszerzése. A tervnek szerves része a korábban említett gerinchálózat. A Siemens eszközei, megoldásai nagyban hozzájárulnak, hogy csökkenthessük a sebezhetőségünket. Viszont, mint a hétköznapi életben, itt is az emberi tényező a legkritikusabb pont, ezért fontos a megfelelő
edukáció.
Milyen Siemens-eszközök segítik a mindennapi, gyártási munkátokat?
A Borsodi Sörgyár elkötelezett felhasználója a Siemens megoldásainak. A vezérlés legalacsonyabb szintjén találhatók olyan eszközök, mint a motorvédelem, megszakítók, mágneskapcsolók, hajtások és a PLC-ken és a hozzájuk kapcsolódó eszközökön át, a magasabb szinten pedig az IPC-k, HMI-k és SCADA rendszerek segítik a gépek megbízható működését. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a Borsodi Sörgyár minden gépgyártóval és rendszerintegrátor vállalattal együtt arra törekszik, hogy Siemens-vezérlés és kapcsolástechnikai eszközök kerüljenek beépítésre
a nekünk szállított gépekben, vezérlésekben.
Hogyan jelenik meg a környezeti fenntarthatóság a gyártásban, az ellátási láncban?
A fenntarthatóság jegyében az elmúlt időszakban több energiahatékonyságot segítő és zöld energiát termelő beruházás is történt. Ezek közül kiemelkedő az április elején üzembe helyezett napelemparkunk. Az elkövetkezendő években a Molson Coors Net Zero stratégiájával összhangban tervezzük beruházásainkat. Az árufuvarozás elektrifikációja még csak kopogtat az ajtónkon.
Vannak olyan partnereink, akik már rendelkeznek ilyen járművekkel, azonban fuvarozási feladataink, desztinációink jellegéből adódóan még nem az elektromos járművek az optimálisak
számunkra. Elsődlegesen a belső logisztikai feladatokban tervezzük elektromos hajtású eszközök bevezetését.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Az Ozempic hatása már az élelmiszeriparban is érezhető: tényleg egyre kevesebbet eszünk?
A gyógyszeripar már az étkezési szokásainkat is befolyásolja: így reagálnak az élelmiszergyártók a legújabb trendekre.
Nemzetközi kutatások szerint a GLP-1 alapú gyógyszereket (ilyen például az elmúlt években elhíresült Ozempic is) használó fogyasztók és háztartások körében egyértelmű változások tapasztalhatóak az étkezési szokásokban: kevesebb mennyiséget, kisebb adagokat fogyasztanak, és ki is hagynak étkezéseket. Bár első hallásra elenyészőnek gondolhatnánk a hatását, valójában érzékelhető károkat okoz az élelmiszeriparnak a testsúlycsökkentésre használt gyógyszerek terjedése. A német YouGov becslése szerint az új étkezési trend évi körülbelül 325 millió eurós korrigált árbevétel visszaesést okoz az ország gazdaságának.1
Az élelmiszeripar bevételei is karcsúbbá válnak?
A nemzetközi kutatási eredmények két új tendenciát támasztanak alá az élelmiszeriparban: egyrészt kisebb adagokra és kevesebb étkezésre tartanak igényt a gyógyszeres segítséggel fogyókúrázni vágyók, másrészt pedig a korábbinál hangsúlyosabb szerepet kap náluk a minőség kérdése. A BSI által végzett, önbevalláson alapuló panelkutatása szerint a GLP-1 alapú készítményt használók 74%-a azt nyilatkozta, hogy fontosabb számára egy adagon belül a minőség, mint a mennyiség. Az egyértelmű előnyöket felsorakoztató termékekért átlagosan 28%-os árprémiumot is elfogadhatónak tartottak.2
Éppen ezért elmondható, hogy az élelmiszeriparnak nem egy disztópiára kell felkészülnie: téves azt gondolni, hogy a minőségi, kiegyensúlyozott tápanyagtartalmú, finom ételeket tablettákra cserélné a társadalom. Ha viszont egy egyre növekvő célcsoport fokozatosan kevesebbet, kisebb adagokat eszik, az impulzusvásárlásokat pedig tudatos választásra cseréli, akkor az élelmiszeripar termékfejlesztési logikájának is változnia kell.
Az ár-érték arány újraértelmezése is elkezdődött
Korábban megfigyelhető volt az élelmiszeriparban, hogy a nagyobb kiszerelésű termékeket értékelték jó ár-érték arányúnak. Ezzel szemben az új trendből kirajzolódni látszanak a modern fogyasztói igények: kellemes ízvilág és egészséges tápanyagtartalom ugyanabban a termékben, nagyobb fehérje- és rosttartalom, könnyebb ételek. Azoknak a gyártóknak, akik időben szeretnének reagálni a változásokra, érdemes kisebb, praktikus kiszerelésekben gondolkodniuk, valamint olyan termékeket fejleszteniük, amelyek “diétás” ízvilág nélkül hordozzák magukban egy kiegyensúlyozott, tudatosan összerakott étrend minden előnyét. A fehérjedús müzliszeletektől a magas rosttartalmú italokon át a cukormentes édességekig számos termék világít rá arra, hogy a mennyiségnél fontosabbá vált az innovatív, tudatos megközelítés.
A gyártók felelőssége a társadalom egészére kiterjed
Fontos hangsúlyozni, hogy az élelmiszergyártóknak a felhasználói igények kielégítése mellett erős társadalmi szerepük is van. Ha a piacon elérhetőek az egészséges, akár a fogyni vágyók étrendjébe is beilleszthető alternatívák, azzal a csodadiéták és a trendalapú módszerek helyett a valódi, hosszú távon fenntartható életmódváltást támogathatják. Ez a készételektől kezdve a péksüteményeken és a snaceken át a reggelikig, italokig és desszertekig szinte bármilyen kategóriát jelenthet.
„Gyártóként azzal kell foglalkoznunk, hogy milyen ételekkel tudjuk segíteni a vásárlókat a mindennapokban. Szerintem ma már kevés annyit írni egy csomagolásra, hogy »diétás«: legyen világos, miből készül a termék, milyen a tápértéke, és hogyan illeszthető be az étrendbe. Közben az íz és az elkészítés is számít, mert egy hosszú munkanap végén is szeretnénk jót enni, lehetőleg különösebb bonyodalom nélkül. A Szafinál ezekre a szempontokra építünk. A GLP-1 körüli változások kapcsán is abban látom a feladatunkat, hogy segítsük a tudatos választást, és olyan élelmiszereket kínáljunk, amelyeket a vásárlók hosszú távon is szívesen fogyasztanak.”
– mondta Ipsits Anita, a Szafi tulajdonosa és ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Ha minden háztető áramot termel, a hálózatnak azt látnia kell: így készül fel Karintia a napelemes boomra
A közeli jövőben már nem a zöld áram termelése, hanem a szállítása lesz a szűk keresztmetszet, Karintia ezt előzi meg digitális hálózatirányítás-fejlesztéssel.
A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra.
Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei.
A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.
Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.
A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.
A karintiai példa jól mutatja az európai trendet: az elosztói hálózatok a passzív infrastruktúrából aktívan irányított, adatvezérelt rendszerekké válnak. Aki erre időben felkészül, jobban megbirkózik a megújuló termelés növekedésével. Aki lemarad, az dugókkal, korlátozásokkal és csúcsra méretezett, költséges beruházásokkal fizet majd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A Toyota és a Rivian is a Stratasys új 3D nyomtatót választotta
Az ipari 3D nyomtatás egyre nagyobb szerepet kap az autógyártásban, különösen a gyártási segédeszközök, szerelőkészülékek és funkcionális alkatrészek előállításában.
A Stratasys új F870 rendszere a nagyformátumú additív gyártás lehetőségeit bővíti, amelynek képességeit már a Toyota és a Rivian is vizsgálja saját gyártási folyamataiban.
A Stratasys tovább bővítette ipari FDM technológiára épülő termékportfólióját az új F870 3D nyomtatóval, amelyet kifejezetten a nagy igénybevételű üzemi alkalmazásokhoz fejlesztettek. A berendezés a nagy építési térfogatot, a szabályozott hőmérsékletű gyártási környezetet és a nagy teljesítményű műszaki polimerek alkalmazását egyesíti. A fejlesztés célja, hogy az additív gyártás ne csupán a prototípusok készítésében, hanem a mindennapi ipari termelésben is gazdaságosan alkalmazható legyen.
Az új rendszer iránt már a bevezetés előtt jelentős érdeklődés mutatkozott. A Toyota Production Engineering Kentucky állambeli, georgetowni részlege, valamint a Rivian Automotive michigani, plymouthi üzeme is megkezdte az F870 képességeinek vizsgálatát. A két autógyártó elsősorban a gyártási segédeszközök, szerelési és ellenőrző készülékek, valamint a fejlett prototípusgyártási alkalmazások területén keresi a technológia felhasználási lehetőségeit.
Nagyobb méret, szélesebb alkalmazhatóság
A Stratasys F870 egyik legfontosabb műszaki jellemzője az 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térfogat. A gyártó szerint a berendezés kategóriájának leghosszabb, teljesen fűtött építési terével rendelkezik, amely lehetővé teszi nagyméretű, összetett geometriájú alkatrészek előállítását.
A rendszer többféle ipari alapanyaggal működik, köztük ASA, ABS, Nylon 12CF, valamint az új ABS Draft Gray anyaggal. Különösen fontos a szénszál-erősítésű Nylon 12CF alkalmazhatósága, amely nagy merevségének, szilárdságának és tartósságának köszönhetően alkalmas lehet jelentős mechanikai igénybevételnek kitett gyártási segédeszközök készítésére.
A technológia egyik előnye, hogy a hagyományos forgácsolással vagy más gyártási eljárással készülő egyedi készülékek bizonyos esetekben közvetlenül, szerszámozási igény nélkül állíthatók elő. Ez különösen a gyakran módosuló gyártási folyamatoknál, a kisebb sorozatoknál és az egyedi szerelési feladatoknál jelenthet idő- és költségmegtakarítást.
Az autóipari gyártás rugalmasságát növelheti
A Toyota és a Rivian érdeklődése jól mutatja, hogy az additív gyártás szerepe fokozatosan átalakul az autóiparban. A technológia ma már nem kizárólag a termékfejlesztés és a prototípusgyártás eszköze, hanem egyre inkább a gyártósorok működését támogató megoldás.
A nagyméretű szerelőkészülékek, ellenőrző sablonok és egyedi befogók hagyományos előállítása gyakran jelentős átfutási idővel jár. A 3D nyomtatás lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az eszközök közvetlenül a digitális tervek alapján készüljenek el, és szükség esetén gyorsan módosíthatók legyenek.
A Toyota szakemberei szerint az additív gyártás már bizonyította értékét a vállalatnál, a következő lépés pedig az alkalmazási területek további bővítése. Az F870 mérete, alapanyagválasztéka és ipari kialakítása olyan lehetőségeket kínál, amelyek illeszkedhetnek a gyártó újabb termelési igényeihez.
A Stratasys fejlesztése egy szélesebb iparági folyamatba illeszkedik, amelyben a vállalatok a gyártási rugalmasság növelésére, az ellátási láncoktól való függőség mérséklésére és a termelési költségek csökkentésére törekednek.
Az F870 megjelenése újabb lépést jelenthet az additív technológiák üzemi integrációjában. A nagyobb gyártási kapacitás, a műszaki alapanyagok és a megbízhatóan ismételhető gyártási folyamatok együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a 3D nyomtatás a hagyományos gyártástechnológiák egyre fontosabb kiegészítőjévé váljon.
A Stratasys ipari additív gyártási megoldásait Magyarországon a VARINEX Zrt. képviseli, amely több mint két évtizede foglalkozik a gyártó technológiáival.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Elindult a Samsung Black Friday 2026 előregisztrációja – érkeznek a novemberi kedvezmények
-
Ipar2 hét ago
Több mint frekvenciaváltó: ezt tudja a SINAMICS NextGen
-
Gazdaság2 hét ago
Az LG a közlekedésbiztonság új korszakát mutatta be ITS World Congress rendezvényen
-
Gazdaság2 hét ago
Itt a következmény: jövőre az átutalások 80 százaléka illetékmentessé válik
-
Gazdaság2 hét ago
Olcsóbb lett a kötelező, mégis alig keressük a jobb ajánlatokat
-
Gazdaság2 hét ago
Black Friday a Xiaominál: négyszeres Mi Pont és extra kedvezmények
-
Tippek1 hét ago
Melyik porszívóval spórolhatjuk meg a legtöbb takarítási időt?
-
Gazdaság1 hét ago
Védtelen mikrovállalkozások: tízből kilencen nem használnak fejlett IT-biztonsági megoldást








