Hatszámjegyű megtakarítást jelent az optimalizáció.

A világ teljes villamosenergia-használatának több mint 3 százalékát adatközpontok adják, és ez a szám 2030-ra várhatóan 13 százalékra fog nőni. Ennek az energiának jelentős részét hűtésre használják, így ennek optimalizálásával számottevő energiamegtakarítás érhető el.

Hatékonyabb működés, kevesebb karbantartás

Ezt az utat választotta a vezető horvát távközlési vállalat, a Hrvatski Telekom (HT) is, mely a Siemens-technológiáját vezette be adatközpontja hűtésére. Az intelligens szenzorrendszernek és a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésmenedzsmentnek köszönhetően a telekom szolgáltató legnagyobb, zágrábi adatközpontja immár klímabarátabb módon működik, ami hat számjegyű euróösszegű megtakarítást eredményezett a vállalatnak.

Az új rendszer számos eszköz, köztük vezeték nélküli szenzor- és vezérlőmodulok segítségével folyamatosan figyeli a szerverszekrények hőmérsékletét, illetve azok változásait. Ezeket a valós idejű adatokat mesterséges intelligenciát használva elemzi, és a mindenkori igényekhez dinamikusan igazodva, automatikusan szabályozza a hűtésért felelős ventilátorokat.

A folyamatos optimalizálás és a gépi tanulás révén az adatközpontokban előforduló hotspotok akár 99 százaléka véglegesen megszüntethető lett. A megoldás így nem csupán csökkentette a hűtőberendezések üzemidejét, hanem a karbantartási költségeket is mérsékelte: a korábban hő okozta meghibásodások és a nem-tervezett leállások jelentős része elkerülhető lett, azonosítva a hibásan működő komponenseket, és támogatva a prediktív karbantartást.

Jöhetnek a „gyárilag” intelligens adatközpontok

Ugyanezt a White Space Cooling Optimization technológiát alkalmazza a néhány éve átadott, 14,5 ezer négyzetméteres, Tallinn melletti Greenergy Data Centers adatközpont is, ami a Baltikum legnagyobb és leginkább energiahatékony ilyen létesítményének számít.

Szintén ezt az adat- és AI-vezérelt működést veszi alapul az a moduláris, „plug-and-play” alapú adatközpont, ami egy teljesen előre gyártott, konfigurálható rendszer. Ez már eleve integrált, intelligens és környezetbarát energiagazdálkodással érkezik, a Siemens, valamint a német Cadolto Datacenter GmbH és a Legrand Data Center Solutions vállalatok által jelezve.

A Siemens ezek mellett számos adatközponti megoldást kínál.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Paulinyi & Partners Zrt. szerződéses együttműködés keretében vesz részt az Európai Űrügynökség (ESA) Space for Construction Monitoring programjában, amely az építőipar egyik kulcskérdésére, az építési projektek hatékony nyomon követésére keres innovatív megoldásokat.

A magyar vállalat műholdas földmegfigyelési adatok és BIM-alapú digitális ikermodellek felhasználásával vizsgálja egy új, nemzetközileg is skálázható szolgáltatás üzleti és műszaki megvalósíthatóságát.

A Paulinyi & Partners Zrt. új együttműködési megállapodást kötött az Európai Űrügynökséggel (ESA) a szervezet egyik kiemelt programjában, amelynek célja az építési projektek előrehaladásának műholdas adatokon alapuló, nagy pontosságú és egyben költséghatékony monitorozása. A magyar tervező cégcsoport a Space for Construction Monitoring tematikus felhívás keretében fejleszti új, SaSCA (Satellite Scanning and Construction Analytics) elnevezésű szolgáltatását.

„Az ESA-val való együttműködés lehetőséget teremt arra, hogy a világűrből származó adatokat közvetlenül az építőipari döntéshozatal szolgálatába állítsuk. A célunk az, hogy az építőipari kivitelezés nyomonkövetése pontosabbá, átláthatóbbá és fenntarthatóbbá váljon, különösen nagy kiterjedésű vagy több helyszínen zajló projektek esetében”

– mondta el Dr. Paulinyi Gergely DLA, a Paulinyi&Partners elnök-vezérigazgatója.

A globális építőipar egyre összetettebb projektekkel, szigorodó határidőkkel és növekvő költségnyomással szembesül. A hagyományos helyszíni ellenőrzési módszerek – geodéziai felmérések, drónos vizsgálatok, manuális riportálás – nagy területeken nehezen skálázhatók, idő- és költségigényesek, valamint gyakran nem biztosítanak kellően sűrű és egységes adatokat. A Paulinyi&Partners az ESA-val együttműködésben fejlesztett szolgáltatása erre kínál újszerű megoldást a műholdas földmegfigyelési adatok és a digitális épületmodellezés idő- és költségdimenziókat is kezelő (4D/5D BIM) eszköztárának integrációjával.

A SaSCA lehetővé teszi az építési területek – elsősorban nagy kiterjedésű ipari és logisztikai parkok – rendszeres és objektív nyomonkövetését, ami helyszíni jelenlét nélkül valósítható meg. A szolgáltatás optikai és radaros műholdadatok felhasználásával képes az építési fázisok előrehaladásának, a tervektől való eltéréseknek, illetve az ezekhez kapcsolódó potenciális kockázatoknak az azonosítására, amelyekről automatizált, időbélyegzett riportokat készít a beruházók és projektmenedzserek számára.

„A SaSCa valódi újdonságát a műholdas földmegfigyelési adatok és a a BIM-modellek integrációja adja: az adatok folyamatos külső referenciaértéket biztosítanak, így az ütemezési eltérések, a költségkockázatok és a környezeti hatások következményei nem utólag, hanem már a kivitelezés során előre jelezhetők”

– mondta el Németh Roland, a Paulinyi & Partners Zrt. automatizációs fejlesztési vezetője.

A projekt vizsgálni fogja a különböző felbontású – nyílt hozzáférésű és kereskedelmi – műholdadatok üzleti és műszaki alkalmazhatóságát, valamint azok integrációját az építési projektek digitális ikermodelljeibe. A szolgáltatás moduláris felépítése lehetővé teszi, hogy a megrendelők a konkrét projektekhez igazított megoldásokat válasszanak, ezzel is támogatva a költséghatékonyságot.

A műholdas kivitelezésmonitoring nemcsak a határidők és költségek betartását segíti, hanem hozzájárul az építőipar környezeti terhelésének csökkentéséhez is. A helyszíni bejárások számának mérséklésével csökken az utazásokból származó széndioxid-kibocsátás, miközben a beruházások átláthatósága és biztonsága egyaránt nő.

A Paulinyi & Partners célja, hogy a SaSCA-szolgáltatást a jövőben ipari, logisztikai és infrastrukturális fejlesztésekben is alkalmazza. A projekt újabb mérföldkő a vállalat digitális és innovációs stratégiájának megvalósításában, amely az építőipar teljes életciklusát lefedő, adatvezérelt megoldások fejlesztésére fókuszál.

További információ

A Paulinyi & Partners Zrt. az Európai Űrügynökség Space for Construction Monitoring felhívásának keretében vesz részt az ARTES 4.0 Downstream Applications programban. A projekt az ESA támogatásával valósul meg; a közleményben megfogalmazott nézetek nem tekinthetők az Európai Űrügynökség hivatalos állásfoglalásának.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Interjút folytattunk a TrustID Solutions Kft. szakértőivel, akik amellett, hogy segítik hazai nagyvállalatok integrációját a magyar DÁP adattárca eAzonosítás szolgáltatásához, az európai EUDI Wallet ökoszisztéma fejlődésének is aktív szereplői.  

Mi teheti szükségessé a nemrég bevezetett adatkommunikációs protokoll módosítását?

Az európai digitális identitás ökoszisztémája a fejlődés egy intenzív szakaszában van és a magyar DÁP applikáció részeként működő adattárca is le kell kövesse a módosításokat. Az EUDI Wallet alapját képező OpenID4VP szabvány több verzión ment keresztül az eAzonosítás 2025 nyári indulása óta, és mára megjelent az 1.0-ás, első nem draft verzió. A DÁP Adattárca esetében ennek lekövetése gyakorlatilag EUs jogszabályi kötelezettség az eIDAS 2.0 rendelet alapján – ami közvetlen hatással van a csatlakozó szervezetek technikai integrációira.

Mit jelent ez a gyakorlatban a csatlakozó felek (elfogadók) számára?

 „A szabványok véglegesedése mindig együtt jár azzal, hogy az eddigi implementációkat felül kell vizsgálni” – emeli ki Janszky Balázs, a TrustID Solutions Kft. Business Development Managere.

„Ez nemcsak az új fejlesztéseket érinti, hanem azokat a rendszereket is, amelyek már élesben használják a DÁP-alapú eAzonosítást. Becslésünk szerint az új OpenID4VP szabványra való áttérés 1.5 – 3 hónapnyi fejlesztési feladatot is igényelhet. Fel kell készülni továbbá az átállásra, potenciálisan párhuzamosan kell majd a csatlakozó cégeknek támogatni a régi és az új adatátadási protokollt az átállás időszakában, ami növelheti a komplexitást.

A DÁP Adattárca eAzonosítás szolgáltatásához való csatlakozás technikai és az OpenID4VP szabvány használatáról, változásairól részletesebb információ érhető el a TrustID Solutions oldalán:
DÁP eAzonosítás csatlakozás és az EUDI Wallet ökoszisztéma változásai

Milyen jellegű változásokon ment át az OpenID4VP szabvány a közelmúltban?

Az OpenID4VP 1.0 több alapvető technikai elem módosítását hozta magával. Megújul a tárca-metaadatok struktúrája, amely egységesebb és átláthatóbb adatleírást biztosít, miközben a korábban használt Presentation Exchange szerinti presentation definition helyét egy új lekérdező nyelv, a DCQL (Digital Credentials Query Language) veszi át. Ez egyszerűbbé és egyértelműbbé teszi majd az adatlekérdezéseket, valamint az unióban használt tárcák és a csatlakozó felek közötti képesség-egyeztetést, erősítve az európai interoperabilitást. A szabvány emellett számos ponton módosul, ami sajnos visszafelé nem kompatibilis változásokat is eredményez a korábbi szabványverziókra épülő adattárca implementációkban, így várhatóan Magyarország esetén is.

Várhatóak további változások?

A DÁP adattárca mögötti technológiai környezet szorosan kell illeszkedjen az uniós EUDI Wallet Architecture and Reference Framework (ARF) fejlődéséhez.

„Nemrég jelent meg az ARF 2.8-as verziója, módosult a PID Rulebook, és EU-szinten a bizalmi listák formátumának átalakítása is napirenden van. Ezek mind olyan változások, amelyek előre jelzik: a szabványkövetés tartós működési feladattá válhat a következő években” – emelik ki a szakértők.

Hogyan lehet erre hosszú távon felkészülni?

A TrustID Solutions válasza egy olyan SDK, amely az OpenID4VP alapú adatátadási protokoll teljes implementációját biztosítja, és közvetlenül támogatja a DÁP Adattárca eAzonosítás szolgáltatásához való csatlakozást. Az SDK célja, hogy levegye a csatlakozó felek válláról a szabványok folyamatos követéséből fakadó fejlesztési terheket, amellett, hogy teljes kontrollt biztosít a szervezet részére az ügyfél adatok felett

„A megoldás kialakításakor nemcsak a hazai követelményeket vettük figyelembe” – teszik hozzá. „Az EU-s Large Scale Pilot projektek eredményei és a nemzetközi interoperabilitási tesztekben szerzett tapasztalataink alapján az SDK-t folyamatosan úgy készítjük fel, hogy képes legyen kihasználni az EUDI Wallet ökoszisztémában rejlő jövőbeli lehetőségeket.”

Milyen új képességekről van szó?

A cél nem kizárólag a magyar DÁP kompatibilitás. Az SDK felkészítése kiterjed arra is, hogy a jövőben más uniós digitális tárcák elfogadása is megvalósítható legyen, valamint új típusú attribútum-tanúsítványok kezelése is támogathatóvá váljon. Ide tartozhat például a jogosítvány, a forgalmi engedély, vagy később akár a cégképviseleti jogok és meghatalmazások digitális igazolása. Ezen kívül a várható további funkciók között szerepel a közvetlen offline (bluetooth/NFC) alapú un. proximity adatátadás is.

Mi a legnagyobb üzleti előny?

 „Az SDK megoldásunk egy stabil réteget képez az üzleti alkalmazások és a folyamatosan változó nemzetközi specifikációk között. Így a megfelelőség fenntartása nem újabb kritikus projektet, hanem kontrollált verziófrissítést jelent” – foglalja össze Janszky Balázs.

A digitális identitás világa gyorsan fejlődik. A kérdés ma már nem az, hogy lesznek-e újabb változások – hanem az, hogy ki mennyire felkészülten tud élni az ezekben rejlő lehetőségekkel, ebben jelent stratégiai előnyt egy szakértői partner bevonása.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!