Ipar

Az élet habos oldala

1973 ÓTA TERMEL A BORSODI A sörgyár nevéhez fűződik többek között az első alkoholmentes, az első fémdobozos sör, és az elsők között vezetett be ízesített alkoholos sört magyar piacra.

Miként befolyásolja a fogyasztói preferenciák változása a műszaki környezetet, a gyártást? Cikkünkben ennek is utánajárunk.

A Borsodi Sörgyár a mindenkori igényeknek megfelelően alakítja a portfólióját, és ezek változása az ellátási lánc, a gyártási folyamatok változtatásánál, fejlesztésénél kezdődik. Mivel széles portfólióval rendelkezünk, ehhez elengedhetetlen az automatizálás – tudjuk meg Ofella Ildikótól, a vállalat ellátási lánc igazgatójától és Kovács Nándor szakértőtől.

Hogyan jelenik meg a gyártásban a digitalizáció?

Ahhoz, hogy a folyamatainkat a lehető legjobban tudjuk kontrollálni, naprakész adatokra van szükség, amelyeket a különböző műszerek, vezérléstechnikai készülékek, okoseszközök szolgáltatnak.
Önmagában viszont az adat még kevés, mert azt megfelelően fel is kell dolgozni. Folyamatosan fejlesztjük a meglévő adatgyűjtő és feldolgozó rendszereinket, hogy a kinyert adatokat a termelésben felhasználva optimalizálhassuk azt. Nem csupán a termelési adatokat elemezzük, hanem az energiafelhasználást is, ami az utóbbi évek gazdasági körülményeit tekintve kiemelt jelentőséggel bír. Ezért hamarosan elkezdődik a Siemens energiamenedzsment szoftvereinek implementálása, amely nagyban segít majd a különböző energiaforrások optimális felhasználásában.

Milyen technológiai innovációk jellemzik a Borsodinál zajló sörgyártást?

Bár a sörgyártás-technológia fázisai jól elhatárolhatóak, viszont a sör egy élő, változó dolog. A technológiai lépéseken belül már közel sem ilyen egyszerű a helyzet, ezért fontos az ezeket megvalósító rendszerek fejlesztése. Ehhez megfelelő eszközöket és készülékeket használunk, amelyek hosszú távú, megbízható működést garantálnak. A Siemens ebben is segítségünkre van. A szűrővonal modernizációja során például a meglévő és új átfolyásmérőket kommunikációs modulokkal láttuk el. Így pontosabb szabályzást valósíthattunk meg, illetve a mérőés számítóművek állapotáról is nagyobb mennyiségű információ áll rendelkezésre. Továbbá megemlíthetjük még a tartályok szintmérésénél használt differenciált nyomásmérésen alapuló szintmérés. Ehhez is
Siemens mérőműszert használunk, amely lényegesen lerövidítette a telepítési és programozási időt, továbbá stabil működést és mérést eredményez. A szoftveres feldolgozásban is előnyben részesítettük a Siemens gyári megoldásait, ezzel sztenderdizálva bizonyos eljárásokat, amelyek garanciát jelentek, hogy az adott folyamat, eljárás rendszerintegrátortól függetlenül ugyanúgy fog működni.

Mi a legutóbbi, nagyobb műszaki projekt, amit megvalósítottak a sörgyárban, és milyen eredményeket hozott?

Egyik kiemelt projektünk a nagyobb kapacitású szűrővonalunk teljes körű automatizációja és felújítása volt. A felújítás során a Siemens eszközeit és megoldásait részesítettük előnyben. Ennek megfelelően a vezérlésbe az S7-1500-as sorozatú központi egységet és a hozzá kapcsolódó ET200SP kihelyezett I/O eszközöket építettük be. Mindezek mellett az egyéb készülékek (mágneskapcsolók, kismegszakítók, elektronikus tápfeszültség-elosztók stb.) is a Siemens portfóliójából kerültek kiválasztásra, a vonal felügyeletét pedig egy Siemens IPC-n futó SCADA rendszer látja el. A másik nagyobb projekt a közelmúltban a gyár ipari informatikai gerinc hálózatának a felújítása volt. A tervezés során segítséget kaptunk a Siemens Zrt.-től, így sikerült a megfelelő eszközök kiválasztása után egy olyan gyűrű topológiájú, redundáns hálózatot kiépíteni, melynek minden eleme Siemens-eszköz. A munka nagyságát mutatja, hogy kb. 4,5 km optikai kábel került kihúzásra és 16 db új RACK szekrényt szereltünk fel. A gyárteleptől 1,5 km-re található szennyvíztelep kapcsolatát pedig a Siemens wireless eszközei biztosítják. Az új hálózat felügyeletét és menedzselését a SINEC NMS rendszerrel valósítottuk meg. Ennek a rendszernek köszönhetően valós időben lehet követni a hálózat és annak elemeinek viselkedését, és ez nagy segítséget nyújt az esetleges hibák feltárásában, elhárításában.

Hogyan érinti a NIS2 megfelelés a Borsodi sörgyárat?

Folyik a felkészülés, hogy mi is sikeresen teljesítsük majd 2025-ben a NIS2 auditot. Évek óta nagy hangsúlyt fektetünk az ipari hálózat védelmére, hogy minél ellenállóbb legyen a kibertámadásokkal szemben. Ennek megfelelően már korábban elkezdődött a szükséges eszközök cseréje, beszerzése. A tervnek szerves része a korábban említett gerinchálózat. A Siemens eszközei, megoldásai nagyban hozzájárulnak, hogy csökkenthessük a sebezhetőségünket. Viszont, mint a hétköznapi életben, itt is az emberi tényező a legkritikusabb pont, ezért fontos a megfelelő
edukáció.

Milyen Siemens-eszközök segítik a mindennapi, gyártási munkátokat?

A Borsodi Sörgyár elkötelezett felhasználója a Siemens megoldásainak. A vezérlés legalacsonyabb szintjén találhatók olyan eszközök, mint a motorvédelem, megszakítók, mágneskapcsolók, hajtások és a PLC-ken és a hozzájuk kapcsolódó eszközökön át, a magasabb szinten pedig az IPC-k, HMI-k és SCADA rendszerek segítik a gépek megbízható működését. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a Borsodi Sörgyár minden gépgyártóval és rendszerintegrátor vállalattal együtt arra törekszik, hogy Siemens-vezérlés és kapcsolástechnikai eszközök kerüljenek beépítésre
a nekünk szállított gépekben, vezérlésekben.

Hogyan jelenik meg a környezeti fenntarthatóság a gyártásban, az ellátási láncban?

A fenntarthatóság jegyében az elmúlt időszakban több energiahatékonyságot segítő és zöld energiát termelő beruházás is történt. Ezek közül kiemelkedő az április elején üzembe helyezett napelemparkunk. Az elkövetkezendő években a Molson Coors Net Zero stratégiájával összhangban tervezzük beruházásainkat. Az árufuvarozás elektrifikációja még csak kopogtat az ajtónkon.
Vannak olyan partnereink, akik már rendelkeznek ilyen járművekkel, azonban fuvarozási feladataink, desztinációink jellegéből adódóan még nem az elektromos járművek az optimálisak
számunkra. Elsődlegesen a belső logisztikai feladatokban tervezzük elektromos hajtású eszközök bevezetését.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:borsodi digitalizáció élet gyártás habos nis2 oldal Siemens sor

Up Next

Itt a brutális meleg, logisztikai bravúr a gyorséttermekbe eljuttatni az alapanyagot

Don't Miss

Az ABB felavatta új, 20 millió euró beruházási értékű, energiahatékony gyárát Belgiumban

Ipar

Küszöbön a magyar űripari központ elindítása

A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. a régióban egyedülálló űripari ökoszisztémája három pillérből épül fel, melynek első pillére a REMTECH űrközpontban megvalósuló űreszközgyártás.

A csúcstechnológiás gyártási kapacitást biztosító központ építése a napokban újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen a 4000 négyzetméteres épület elérte legmagasabb pontját, várhatóan 2026. második felében adják át. A jövő technológiáját képviselő, 85 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremtő martonvásári űrközpontban közepes méretű – legfeljebb 400 kilogrammos – műholdak gyártása, összeszerelése, integrációja és tesztelése zajlik majd, itt készül a HUSAT program 8 darab, alacsony földkörüli pályán keringő műholdja is. A REMTECH olyan világszínvonalú innovációs központ lesz, amely szerteágazó technológiai képességekkel kapcsolódik a régiós K+F+I tevékenységekhez, a világ vezető űripari nagyvállalataihoz és űrügynökségeihez.

„Az űripar óriási lehetőséget rejt magában, amelyben nem akarunk lemaradni, részt veszünk a globális versenyben. A 4iG Csoport által megvalósított martonvásári REMTECH űrtechnológiai gyártó- és innovációs központ fontos lépés a magyarországi űripari ökoszisztéma további fejlesztésében, illetve abban, hogy meghatározó űripari szereplővé válhassunk a régióban. A magyar műholdgyártási képesség ráadásul nem csupán gazdasági, hanem biztonsági és szuverenitási kérdés is”

– emelte ki a REMTECH bokrétaünnepségén Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

„A REMTECH sokkal több mint egy új épület: a teljes űripari ökoszisztémánk része és egyben olyan high-tech központ, amely Magyarország számára ismét helyet biztosít a nemzetközi technológiai térképen, valamint kulcsszerepet játszik a legnagyobb magánfinanszírozásból megvalósuló régiós űrprogram, a HUSAT sikerében is”

– tette hozzá Sárhegyi István a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. vezérigazgatója.

Az űripari ökoszisztéma második meghatározó pillére a nagyszabású HUSAT műholdprogram, melynek keretében a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. egy geostacionárius pályán keringő (HUGEO), valamint további nyolc (6+2) alacsony földkörüli pályán keringő (HULEO) műholdat tervez 2032-ig felbocsátani, illetve pályára állítani és üzemeltetni. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. célja, a program kapcsán is, hosszú távú partnerségek kialakítása meghatározó nemzetközi iparági szereplőkkel.

A HUSAT programhoz kapcsolódó földi antennarendszer, valamint a két irányító és adatfeldolgozó állomás az ökoszisztéma harmadik kulcsfontosságú eleme. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. már korábban megállapodást kötött a német CPI Vertex Antennentechnik vállalattal a HUSAT műholdjainak kommunikációját biztosító legmodernebb földi antennarendszer kiépítésére, melynek során az állomásokhoz központi antennarendszereket – összesen 8db, 9-11,5 méter átmérőjű parabola antennát és hozzátartozó rádiófrekvenciás eszközöket – telepítenek.

A közelmúltban elindított, a technológiai és együttműködési lehetőségek feltárását és az innováció előmozdítását célzó nemzetközi partnerségek új távlatokat nyitnak a hazai űriparban és segítségükkel jelentősen bővülhet az ESA-, EUSPA- és Horizon-források elérése is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Kik Európa innovátorai?

Kijött a szabadalmi lista- ezek az országok és cégek vezetnek.

2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz – derült ki szervezet közléséből.

A legtöbb bejelentés a számítógépes technológia területére érkezett. Ezt követte a legerősebb növekedést felmutató „elektromos gépek, berendezések és energia” szektor, amelyet elsősorban a tiszta energia technológiák, köztük az akkumulátorinnovációk hajtottak. Harmadik helyen szerepelt a digitális kommunikáció, amelyet az orvosi technológia, majd a közlekedési szektor követ.

A benyújtott szabadalmak terén ugyanakkor nem dominálnak az EU-központú vállalatok: az első ötben távol-keleti, illetve amerikai cég található. A legnagyobb európai szereplő, a Siemens a hatodik helyre került fel.

A legtöbb bejelentést adó vállalatok rangsora, és szabadalmi bejelentések száma:

Samsung (5107)
Huawei (4322)
LG (3623)
Qualcomm (3015)
RTX (2061)
Siemens (1830)

A teljes lista elérhető itt.

Kik adnak be szabadalmakat?

Szervezeti megbontás szerint a legtöbb szabadalmi bejelentést (71%) a nagyvállalatok adtak be, melyet a KKV-k, egyéni bejelentők (22%), illetve az egyetemek, kutatási intézmények (7%) követnek.

Míg a legtöbb innovációs bejelentés az USA-hoz kötődik, az európai országok tekintetében a toplista így alakult:

Németország (25033 szabadalmi bejelentés)
Franciaország (10980 szabadalmi bejelentés)
Hollandia (7054 szabadalmi bejelentés)
Svédország, (4936 szabadalmi bejelentés)
Olaszország (4853 szabadalmi bejelentés)

Magyarországról 139 szabadalmi bejelentést regisztrált a szervezet, ezzel hazánk Görögország (107 bejelentés) és Szlovénia (156 bejelentés) között foglal helyet. Közvetlen szomszédaink közül Szlovákia 62 bejelentéssel, Románia pedig 63-mal szerepel a listán, míg Ausztriából 2146 szabadalmi bejelentés érkezett.

Tavaly az európai szabadalmi bejelentések negyedében legalább egy női feltaláló is szerepelt. A legtöbb női innovátort felmutató ország közé Spanyolország (42%), Belgium (32%) és Franciaország (31%) tartozik.

A legnagyobb európai szereplő

Legnagyobb európai, vállalati szereplőként, a Siemens 1830 szabadalmat adott be a tavalyi év során, melyek negyede a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia területére vonatkozott. A német székhelyű technológiai vállalat munkatársainak közel 16 százaléka dolgozik a kutatás-fejlesztés területén, mely tevékenységre tavaly 6,3 milliárd eurót fordított a cég. Az alkalmazottak hozzávetőlegesen 5 300 újítást jelentettek be világszerte. Ez éves szinten számolva – 220 munkanappal – napi 24 innováció.

A Siemens így világszerte összesen 41 700 engedélyezett szabadalommal rendelkezik. A vállalat megoldásai többek közt az intelligens adatelemzéstől, a digitális ikrek szimulációjáig terjednek, hozzájárulva a hatékonyabb és fenntarthatóbb gyártáshoz, energiaellátáshoz, mobilitáshoz és infrastruktúrához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A vivo bejelentette a Robotics Lab létrehozását

Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke

2025. március 25-én kezdetét vette a Boao Fórum Ázsiáért éves konferenciája Hainan szigetén, Boao városában.

A vivo, amely immár negyedik egymást követő éve a rendezvény stratégiai partnere, és idén a Boao Fórum Ázsia Igazgatótanácsának új tagjaként is bemutatkozott, forradalmi innovációit tárta a világ elé. A vállalat bemutatta a Blue Technology Matrix technológiai ökoszisztémáját (BlueImage, BlueLM, BlueOS, BlueChip, BlueVolt), a vivo Vision kevert valóságú technológiával ellátott headsetet, a 6G fejlesztéseit és még sok mást. Emellett a hamarosan megjelenő csúcskategóriás okostelefonja, a vivo X200 Ultra elnyerte a „Boao Fórum Ázsiáért hivatalos okostelefonja” címet.

A vivo jövőképe a technológia és az emberiség kapcsolatáról

Március 25-én délután a Boao Fórum keretében megtartott „vivo Release Moment” eseményen Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke beszédében a „Technológia jövője és az emberiség kapcsolata” témát járta körül. Hu szerint a mobiltelefon-ipar Kína technológiai innovációinak tükörképe, és a vivo fejlődése ennek az iparágnak az előrehaladását tükrözi. Hangsúlyozta, hogy a vállalat három évtizedes fejlődése során mindig három alapelv mentén haladt: a hosszú távú gondolkodás, az emberközpontú szemlélet és az együttműködésen alapuló fejlődés volt a kulcs.

A vivo négy egymást követő évben vezette a kínai okostelefon-piacot piaci részesedés tekintetében, és ma már több mint 500 millió felhasználót szolgál ki 60-nál is több országban és régióban.

Hu kiemelte, hogy az okostelefon-ipar az elmúlt évtizedekben új iparágak inkubátoraként működött, gyökeresen átalakítva az emberek életét és munkáját. Napjainkban az AI és a robotika a digitális és a fizikai világ csúcstechnológiai vívmányai, ám ezek a területek még mindig viszonylag elkülönülten léteznek. Az okostelefon-ipar, amely hatalmas felhasználói bázissal, előretekintő technológiai ökoszisztémával és széles körű alkalmazási lehetőségekkel rendelkezik, híd lehet a digitális és fizikai világ között. A jövőben a robotika az okostelefon-ipar egyik kulcsterületévé válhat, ötvözve a digitális kapcsolatokat a fizikai képességekkel – mindezt emberközpontú megközelítéssel és a felhasználói élmény maximalizálása érdekében.

A vivo standját számos érdeklődő látogatta meg a Boao Fórum Ázsiáért konferencián

A vivo Robotics Lab és az első kevert valóságú headset bemutatása

Hu bejelentette, hogy a vivo hivatalosan is létrehozta a vivo Robotics Labot. A vállalat az elmúlt évtizedben megszerzett BlueTech tapasztalatát – amely olyan területeket ölel fel, mint a mesterséges intelligencia és a képalkotás – most a robotika fejlesztésére fordítja. A vállalat célja, hogy a robotok „agyának” és „szemének” fejlesztésére összpontosítson, kihasználva a valós idejű térbeli számítási képességeket, amelyeket a vivo Vision kevert valóságú headset fejlesztése során szerzett.

A vivo nemcsak ipari robotikában gondolkodik, hanem a fogyasztói piacra is fókuszál, és olyan robotikai termékeket fejleszt, amelyek a mindennapi élet részévé válhatnak az otthonokban és a személyes használat során. A vállalat célja, hogy a laboratóriumi innovációkat valódi élethelyzetekben alkalmazható megoldásokká alakítsa, folyamatos fejlesztéssel és a felhasználói visszajelzések alapján történő fokozatos termékfejlesztéssel.

A vivo Vision, amely a Boao Fórumon mutatkozott be először, a vivo kevert valóság (MR) technológiával kapcsolatos törekvéseinek mérföldköve. Ezt a lendületet tovább viszi a vivo X200 Ultra, amely a következő hónapban kerül piacra, és amely a vállalat legújabb képalkotási innovációit ötvözi.

A vivo hosszú távú célja, hogy a robotika révén még inkább megkönnyítse az emberek mindennapi életét, és ehhez iparági partnerekkel együttműködve dolgozik azon, hogy a robotok világszerte eljuthassanak az otthonokba.