Ipar
Már a virtuális térben növelik beruházásaikat a vállalatok
Átfogó nemzetközi kutatás készült a vállalatok iparimetaverzum-használatának üzleti és technológiai jellemzőiről.
Bár az ipari metaverzum megvalósulása még nem a mindennapok gyakorlata, már most egyre több vállalat számára válik valós üzleti előnyöket biztosító technológiai platformmá – mutat rá a Siemens, az S&P Global Market Intelligence és a 451 Research közös, több mint 900 vállalati döntéshozóval készült nemzetközi kutatása. Eszerint a vállalatok 81 százaléka már aktívan használja, teszteli, illetve tervezi a különböző kapcsolódó technológiák alkalmazását, és a globális ipari szektorban is egyre többen választják a termelési folyamatok optimalizálására, a fenntarthatósági célok elérésére, vagy akár a munkavállalói biztonság növelésére.
Az ipari metaverzum alaptechnológiái – mint a digitális ikrek, a mesterséges intelligencia és az IoT – gyorsan fejlődnek, és szorosan integrálódnak a gyártóvállalatok napi működésébe. Ezeknek a metaverzumban összekapcsolódó technológiáknak a használatával a vállalatok leképezhetik működésüket, illetve gyártási folyamataikat a digitális térben, és azok minden részletét optimalizálhatják, illetve egyaránt segíthet épületek, városok, valamint villamosinfrastruktúra-rendszerek tervezésében és üzemeltetésében.
2024 az ipari metaverzum bővülésének éve
Az ipari metaverzum alkalmazása jelentős bővülést mutat: 2024-re a vállalatok 62 százaléka növelte a metaverzum-technológiákra szánt költségvetését. Az ötezer főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ez az arány 58 százalékra nőtt, miközben az éves 10 millió dollárt meghaladó beruházások aránya 30 százalékra emelkedett. A közepes méretű vállalatok is aktívan léptek előre, 68 százalékuk számolt be növekvő beruházásokról. Sok nagyvállalat emellett nem csupán kísérletezik ezekkel a technológiákkal, hanem már konkrét felhasználási eseteket valósít meg, skálázva az eredményeit.
Az innovációba fektetnek
A termékfejlesztési, valamint a kutatás-fejlesztési innovációs projektek során a vállalatok 47 százaléka használja aktívan az ipari metaverzum elemeit. Emellett a munkavállalói biztonság és jólét javítását, valamint a gyártási folyamatok tervezését említették a vezető alkalmazási területek között.
Az ipari metaverzum elemeit alkalmazó vezető vállalatok 93 százaléka például a virtuális- és kiterjesztettvalóság-technológiákat biztonsági tréningek lebonyolítására, illetve veszélyes ipari környezetek szimulálására használja, így kímélve meg a dolgozókat a potenciális fizikai veszélytől. A gyártási folyamatok optimalizálásában pedig a mesterségesintelligencia-alapú platformok segítenek, hozzájárulva a termelési kapacitás növeléséhez, valamint az üzemek leállási idejének csökkentéséhez.
Az új technológiák integrációjának mélysége azonban iparáganként eltér. A legnagyobb arányban az ipari termékek előállítói (38%), az elektromos járműtöltő infrastruktúra (38%), az autóipar (29%), az adatközpontok (28%), az elektronikai (26%), illetve az élelmiszer- és italipar (26%) alkalmazza ezeket.
Befektetési indokok: a megtérülés szintjei
A felmérés a technológia korai adaptációja és a folyamatos fejlesztése mögött álló befektetési indokokra és üzleti előnyökre is kitér. A válaszadók 55 százaléka az árbevétel növekedését említette a technológia egyik jelentős eredményeként, 39 százalékuk az operatív költségek csökkentését, míg 32 százalékuk a fenntarthatósági törekvések előmozdítását tartotta kiemelkedő hatásnak.
Számos részleg munkáját tudják a vállalatok az ipari metaverzum segítségével támogatni a termékek és szolgáltatások teljes életciklusa során. A műszaki területen az alkalmazások elősegítik az innovációt a kutatás-fejlesztésben, és javítják a tervezési-mérnöki folyamatokat. A gyártásban hozzájárulnak a műveletek rugalmasságának és hatékonyságának optimalizálásához. A humán feladatoknál pedig a munkaerő termelékenységének növelésében, valamint a dolgozók képességeinek és önállóságának bővítésében (empowerment) játszanak szerepet, míg az ügyfélszolgálati tevékenységeknél az ügyféltámogatás és a szolgáltatások javítására kínálnak lehetőséget (43%).
Az elfogadottság a bővülés kulcsa
Ez a növekedés jól mutatja, hogy az ipari metaverzum milyen gyorsan válik elterjedt és iparágakon átívelő technológiai megoldássá. Azonban fontos látni, hogy jelenleg az ipari metaverzum alkalmazásának elfogadottsága jelentős eltéréseket mutat a vállalatok körében.
Az ipari metaverzumot nem alkalmazó cégek átlagosan hét kritikus akadályt – köztük 64 százalék a munkaerő-, illetve a szakértelemhiányt, 63 százalékuk pedig pénzügyi problémákat – említenek, amelyek hátráltatják működésüket. Ezzel szemben a metaverzumot használó cégek átlagosan csak öt ilyen problémát azonosítanak. Ezek közül 48 százalékuk a szoftverek rugalmasságának és testreszabhatóságának hiányát, 44 százalékuk pedig a munkaerő ellenállását az új technológiai megoldásokkal szemben. A kutatás arra is rávilágított, hogy azok a cégek, akik már sikeresen túljutottak az ipari metaverzum bevezetésének kezdeti nehézségein, kevésbé tartanak az újabb kihívásoktól. Ellenállóbbak, ha az alkalmazás érettebb szakaszaiban új, esetleg több kihívás is felmerül.
A metaverzum tehát nemcsak egy kezdeti innovációt jelent, hanem egy folyamatosan fejlődő, vállalaton belüli integrált megoldás is lehet, amely erősíti a kihívásokkal szembeni sikeres fellépés képességét.
A teljes tanulmány erre a linkre kattintva érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Ha minden háztető áramot termel, a hálózatnak azt látnia kell: így készül fel Karintia a napelemes boomra
A közeli jövőben már nem a zöld áram termelése, hanem a szállítása lesz a szűk keresztmetszet, Karintia ezt előzi meg digitális hálózatirányítás-fejlesztéssel.
A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra.
Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei.
A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.
Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.
A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.
A karintiai példa jól mutatja az európai trendet: az elosztói hálózatok a passzív infrastruktúrából aktívan irányított, adatvezérelt rendszerekké válnak. Aki erre időben felkészül, jobban megbirkózik a megújuló termelés növekedésével. Aki lemarad, az dugókkal, korlátozásokkal és csúcsra méretezett, költséges beruházásokkal fizet majd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A Toyota és a Rivian is a Stratasys új 3D nyomtatót választotta
Az ipari 3D nyomtatás egyre nagyobb szerepet kap az autógyártásban, különösen a gyártási segédeszközök, szerelőkészülékek és funkcionális alkatrészek előállításában.
A Stratasys új F870 rendszere a nagyformátumú additív gyártás lehetőségeit bővíti, amelynek képességeit már a Toyota és a Rivian is vizsgálja saját gyártási folyamataiban.
A Stratasys tovább bővítette ipari FDM technológiára épülő termékportfólióját az új F870 3D nyomtatóval, amelyet kifejezetten a nagy igénybevételű üzemi alkalmazásokhoz fejlesztettek. A berendezés a nagy építési térfogatot, a szabályozott hőmérsékletű gyártási környezetet és a nagy teljesítményű műszaki polimerek alkalmazását egyesíti. A fejlesztés célja, hogy az additív gyártás ne csupán a prototípusok készítésében, hanem a mindennapi ipari termelésben is gazdaságosan alkalmazható legyen.
Az új rendszer iránt már a bevezetés előtt jelentős érdeklődés mutatkozott. A Toyota Production Engineering Kentucky állambeli, georgetowni részlege, valamint a Rivian Automotive michigani, plymouthi üzeme is megkezdte az F870 képességeinek vizsgálatát. A két autógyártó elsősorban a gyártási segédeszközök, szerelési és ellenőrző készülékek, valamint a fejlett prototípusgyártási alkalmazások területén keresi a technológia felhasználási lehetőségeit.
Nagyobb méret, szélesebb alkalmazhatóság
A Stratasys F870 egyik legfontosabb műszaki jellemzője az 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térfogat. A gyártó szerint a berendezés kategóriájának leghosszabb, teljesen fűtött építési terével rendelkezik, amely lehetővé teszi nagyméretű, összetett geometriájú alkatrészek előállítását.
A rendszer többféle ipari alapanyaggal működik, köztük ASA, ABS, Nylon 12CF, valamint az új ABS Draft Gray anyaggal. Különösen fontos a szénszál-erősítésű Nylon 12CF alkalmazhatósága, amely nagy merevségének, szilárdságának és tartósságának köszönhetően alkalmas lehet jelentős mechanikai igénybevételnek kitett gyártási segédeszközök készítésére.
A technológia egyik előnye, hogy a hagyományos forgácsolással vagy más gyártási eljárással készülő egyedi készülékek bizonyos esetekben közvetlenül, szerszámozási igény nélkül állíthatók elő. Ez különösen a gyakran módosuló gyártási folyamatoknál, a kisebb sorozatoknál és az egyedi szerelési feladatoknál jelenthet idő- és költségmegtakarítást.
Az autóipari gyártás rugalmasságát növelheti
A Toyota és a Rivian érdeklődése jól mutatja, hogy az additív gyártás szerepe fokozatosan átalakul az autóiparban. A technológia ma már nem kizárólag a termékfejlesztés és a prototípusgyártás eszköze, hanem egyre inkább a gyártósorok működését támogató megoldás.
A nagyméretű szerelőkészülékek, ellenőrző sablonok és egyedi befogók hagyományos előállítása gyakran jelentős átfutási idővel jár. A 3D nyomtatás lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az eszközök közvetlenül a digitális tervek alapján készüljenek el, és szükség esetén gyorsan módosíthatók legyenek.
A Toyota szakemberei szerint az additív gyártás már bizonyította értékét a vállalatnál, a következő lépés pedig az alkalmazási területek további bővítése. Az F870 mérete, alapanyagválasztéka és ipari kialakítása olyan lehetőségeket kínál, amelyek illeszkedhetnek a gyártó újabb termelési igényeihez.
A Stratasys fejlesztése egy szélesebb iparági folyamatba illeszkedik, amelyben a vállalatok a gyártási rugalmasság növelésére, az ellátási láncoktól való függőség mérséklésére és a termelési költségek csökkentésére törekednek.
Az F870 megjelenése újabb lépést jelenthet az additív technológiák üzemi integrációjában. A nagyobb gyártási kapacitás, a műszaki alapanyagok és a megbízhatóan ismételhető gyártási folyamatok együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a 3D nyomtatás a hagyományos gyártástechnológiák egyre fontosabb kiegészítőjévé váljon.
A Stratasys ipari additív gyártási megoldásait Magyarországon a VARINEX Zrt. képviseli, amely több mint két évtizede foglalkozik a gyártó technológiáival.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Az elektromos autók is segíthetik a gyárak energiaellátását
A helyben termelt energia, az energiatárolók és az elektromos járművek összehangolt használatával az ipari telephelyek csökkenthetik energiaköltségeiket, és biztonságosabbá tehetik energiaellátásukat.
A megfelelő technológiával a vállalati flották autói az épületek és a villamosenergia-hálózat működését is támogathatják. Ezekről a lehetőségekről beszélt nemrég egy, a járműipar jövőjével foglalkozó konferencián Nagy-Gál Levente, a Schneider Electric tanácsadói szolgáltatásokért felelős vezetője és Lukács Tamás, a vállalat Kelet-Európáért felelős stratégiai menedzsere.
Egy ipari telephely ma már maga is termelhet és tárolhat energiát, fogyasztását pedig a termelési igényekhez és a villamosenergia-hálózat lehetőségeihez igazíthatja. Ehhez azonban a napelemek, az akkumulátorok vagy az elektromosautó-töltők telepítése mellett azok összehangolt működésére is szükség van. Így a helyben megtermelt energia jobban hasznosítható, a fogyasztási csúcsok pedig mérsékelhetők.
Nagy-Gál Levente előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az intelligens létesítmények alapját a megfelelő mérés, adatgyűjtés és szabályozás teremti meg. A vállalatok ezek segítségével kaphatnak pontos képet arról, mikor, hol és mennyi energiát használnak fel, és hol van lehetőség a hatékonyság javítására. Erre épülhet a helyi megújuló energiatermelés, az energiatárolás és a hőszivattyús megoldások összehangolt alkalmazása.
Ezt az együttműködést teszi lehetővé a microgrid, amely közös irányítás alá vonja a telephely energiaforrásait, tárolóit, fogyasztóit és járműtöltőit. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy a rendszer a napelemekkel megtermelt energiát a gyártáshoz, üzemeléshez vagy az autók töltéséhez használja fel, a tárolókban rendelkezésre álló energia révén pedig mérsékli a hálózatból vételezett teljesítményt a legnagyobb terhelés idején. Megfelelő kialakítás esetén a microgrid hálózati áramkimaradáskor is biztosíthatja a kijelölt berendezések energiaellátását.
Az elektromos járművek elterjedése további lehetőséget nyit a vállalatok előtt. Ahogy Lukács Tamás bemutatta, a kétirányú töltésre alkalmas autók akkumulátorai az épületek energiaellátásában is szerepet kaphatnak, a Vehicle-to-Grid, röviden V2G technológiával pedig a közcélú villamosenergia-hálózatba is visszatáplálhatnak. A járművek így a parkolással töltött idő egy részében energiatárolóként segíthetik a telephely vagy a hálózat működését.
Ennek során a közlekedési igények maradnak továbbra is továbbra is az elsődlegesek: az energiafelhasználást úgy kell szabályozni, hogy az autók a szükséges töltöttséggel álljanak rendelkezésre induláskor. A megoldás alkalmazásához megfelelő járművekre, töltőberendezésekre és összehangolt vezérlésre, valamint megfelelő szabályozási és elszámolási feltételekre van szükség. Szélesebb körű elterjedését a finanszírozás, az ösztönzők és az egyszerű, automatizált használat is befolyásolja.
A Schneider Electric a tanácsadástól a villamos infrastruktúra kialakításán át a digitális energiagazdálkodásig támogatja a vállalatokat ebben az átalakulásban. A vállalat dunavecsei okosgyára is példát mutat az ipari működés, a helyi energiatermelés és az elektromobilitás összekapcsolására. Az összehangolt megközelítés segíthet abban, hogy az ipari létesítmények hatékonyabban használják fel az energiát, rugalmasabban alkalmazkodjanak a hálózat terheléséhez, és fenntarthatóbbá tegyék működésüket.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Kimagasló érdeklődés övezi a Samsung Galaxy Z8 szériát Európában
-
Okoseszközök2 hét ago
Több információ, tudatosabb odafigyelés: hogyan segítheti a technológia a szülőket a baba alvása során?
-
Gazdaság2 hét ago
Netrisk: roham indult az Otthon Startért, a felújítási hitelek piacát is felpörgetheti az új program
-
Gazdaság2 hét ago
Drága a marketing, jöhet az AI! – Vagy mégsem?
-
Tippek2 hét ago
Miért hasznos a szagelszívók használata?
-
Okoseszközök2 hét ago
A Schneider Electric és az Apple közös fejlesztésével lehetnek még okosabbak és energiahatékonyabbak az otthonok
-
Gazdaság2 hét ago
Bemutatták a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését
-
Mozgásban2 hét ago
Nagyobb hatékonyság és kényelem a téli szezonban: Az új Hankook Winter i*cept evo 4 új mércét állít fel







